Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-27 / 228. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Szombat. 1958. szeptember 27. A műszaki-gyakorlati oktatás első tapasztalatai a siófoki gimnáziumban Az idei tanévtől kezdődően új tantárgy szerepel az általános és középiskolák; egy részében. Ez a műszaki-gyakorlati (politechnikai) oktatás, melyet igen nagy költséggel: tizenegymillió forintos anyagi alappal indítottak meg már az első esztendőben. Ötszáz általános- és negyven középiskolát érint az idén az új tantárgy bevezetése. A középiskolák között van a siófoki gimnázium is, tehát itt is érvényes az egész országra nézve helytálló megállapítás: a tantárgy és az oktatási forma jelenleg még ismeretlen, s ezért a pedagógusoknak kell az utat kitaposniuk, megtalálni a jó módszert az oktatáshoz, s elkészíteni a tanmeneteket Siófokon Varga János matematika-fizika szakos tanár látja el ezt a feladatot. azonban az általános iskola alagsori helyiségében rendeznek be műhelyt, és itt folyik majd a gyakorlati oktatás. Vonalzót, csipeszt, kulcsot készítenek Később a szerszámhasználatot, a különböző fogásokat tanulják majd meg a diákok egyes mintadarabok elkészítése közben. így például kockát kell csinálniuk keményfából 30 mm élhosszúsággal, majd pt dig derékszögű vonalzót készítenek acélból, meghatározott méretben. Ugyancsak acélból készítenek csipeszt is, később megadott méret szerinti kulcsreszelés következik. Jobb anyagi ellátásra van szükség kerülő politechnikai képzésben. Jövőre bevezetik a szabás-varrást A siófoki gimnáziumban — mint Bállá Zoltán igazgató elvtárs elmondotta — jövőre nemcsak a gyakorlati oktatásban részt vevők száma fog növekedni, hanem az idei tapasztalatok hasznosításával szélesíteni fogják a képzési formát is. Mégpedig az I—II. osztályban fémmegmunkálást — a III—IV.-ben ezt elektromos szerelés váltja fel —, a lányosztályokban pedig szabás-varrást vezetnek be. A jövő tanévben ugyanis már rendelkeznek ehhez szükséges tanerővel is. A szülőknek is tetszik Két fiú- és egy leánycsoport részesül politechnikai képzésben Az egyik ötvenes létszámú első osztályban vezették be a gyakorlati oktatást, s az aránylag nagylétszámú osztályt az eredményes munka céljából három csoportra osztották: két fiú- és egy leánycsoportra. Ezek a tanmenet szerinti heti két órában egyfolytában 100 percig foglalkoznak politechnikai képzéssel. Eddig kettő, illetve egy csoportnak három foglalkozása volt a tanév megkezdése óta. Főképpen a tantervnek azzal a részével foglalkoztak, melynek elvégzését a helyiséghiány nem befolyásolta. Például a kerékpár szakszerű karbantartását, szerelését tanulták, majd pedig a szerszámélezés alapvető ismerete volt a foglalkozás tárgya. (A többi között ez alkalommal megélesítették a diákok a menza késeit.) Mivel eddig külön műhelynek való helyiségük nem volt,, a gyakorlati órákat a fizikai előadóteremben tartották. A következőkben A műhelyt úgy rendezik be, hogy minden tanulónak külön satupadja, asztalrésze legyen. Ehhez azonban az szükséges, hogy minél előbb megkapják a munka folytatásához, a tanterv feladatainak megoldásához feltétlenül fontos asztalokat, és nagyobb gonddal válogassák a nékik küldött anyagot. 20 darab satut kaptak és 13 ollót — mindegyikből elég lett volna kevesebb is. Ez a pontatlanság valószínűleg abból adódik, hogy az anyagot a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya rendeli meg, ők pedig nem tudják, hogy milyen szerszámkészlettel rendelkezik az iskola. Tehát sokkal előnyösebb lenne, ha a rendelést az iskolára bíznák, így az a számára leglényegesebb szerszámokat venné meg először. Például kaptak már elektromos fúrógépet, de subler még nincs! Ezek a hibák a feladat újdonságából származnak, kiküszöbölésük sokat segít a jövőben általánosan bevezetésre a gyakorlati oktatás A gyakorlati képzésnek fontos kiegészítői az egyes üzemekben tett tanulmányi látogatások. A siófolci gimnázium tantervében nyolc. látogatás szerepel. Már megnézték a Balatonnagybereki Állami Gazdaság gépi berendezéseit. A tapasztalat az, hogy szívesen fogadják a diákokat és magyaráznak nekik, mint ahogy a szülők is jelentőséget tulajdonítanak a gyakorlati oktatásnak. Az egyik szülői értekezleten például a szülői munkaközösség megígérte, hogy minden tőle telhető anyagi támogatást megad a politechnikai képzéshez, így többek között felajánlották, hogy elvégzik a műhely villanyszerelési munkáit. Egy hónap sem telt még el a tanév megkezdése, az új tantárgy bevezetése óta, de az első tapasztalatok, amelyeket a tanárok és szülők szereztek, azt mutatják, hogy ha megfelelő anyagi lehetőség és szakoktató áll a politechnikai képzésben részt vevő iskolák rendelkezésére, aránylag rövid időn belül betöltheti ez a módszer a hivatását: közelebb viszi a diákokat a gyakorlati munkához. K. E. NAPONTA VÁLTOZIK A HATAR ARCULATA A reggeli napfény nehezein birkózik a harmattal. Ilyenkor már rövidebbek a nappalok, s az alkony korábban haza- parancsotja a kinn szorgoskodókat a mezőiről. Igaz, nem fárad úgy a derék, a munka azonban alig kevesebb, mint máskor. Szeptember van, vetkőzik a határ, s az ősz dús gyümölcseivel megrakottan térnek meg a szekerek. Bágyadt fény vil— Rendbehozzák a mezei utakat a somogyiad i gazdák, akik azt várják, hogy odaérkezik a járás útgyaluja, amely lényegesen megkönnyíti és meggyorsítja a munkálatokat. rSő m.o tpjMJaelll (djfzgyzéJíek A z aracsi föld olyan termést hozott burgonyából, hogy megérik betakarítani a parasztok. Először nem is akarok hinni Várhelyi Imrének, a KISZ-titkárnak, oly soknak tűnik a holdanként! 170 mázsa. — Ha nem hiszi, hát menjünk el Káplár Józsefékhez, majd ott meglátja, igazat mondtam-e. — Miért, annak mennyi termett? — Ilyet még mi sem láttunk, kilencven dekás burgonyagumókat találtak, egyet ki is tettünk a tanácsház ablakába mutogatni. Krénusza Józsefek már el is adták a termést, 1000 négyszögölről 110 mázsát szedtek kosárba. Tudja, mennyi pénz ez: száz forinttal számolva métermázsáját 11 000 forint 1000 ölről. Hát mondja valaki, hogy rosszul megy sora a parasztnak. * * * H ogy az ellenforradalom leverése óta eltelt huszonkét hónap alatt hozott párt- és kormányintézkedések jó hatással voltak az aracsiak termelési kedvére, arra bőven lehet bizonyságot találni. Soha ennyi hízómarha el nem hagyta a faluvéget, mint például az idén. A gazdák most nem akarnak megszabadulni a szopós borjútól, inkább vesznek más faluiból is. A hízóbika sok pénzt hoz egy összegben. Horváth Sándor például nemrégiben nyolcezer forintot markolt fel egy ringóhúsú bikáért. No persze, etette is szaporán. A termelési kedv, a bizalom élő bizonyítéka, hogy a gazdák közül, igaz, nem sokan, de áldoztak nem is kevés pénzt gépekre, felszerelésekre. Nemes Balogh József 12 soros vetőgépet vásárolt — többé nem szórja kötényből a magot, és mástól sem kell kölcsönkérnie. Felső Zsálek József meg bur- ganyalkiforgatót vett 3200 forintért. Hogy ez mit ér, annak csak az a megmondhatója, aki tudja, milyen derékfájdító, keserves munka a kapával való- krumpliszed'ás. • * * H a nem akarná, akkor is meg kell látnia annak, aki végigmegy az utcán, hogy évről évre csinosabb, szebb lesz a falu képe. Igen sok piros színű, nagy ablakos ház árulkodik: gazdája nemrégiben építette. A felszabadulás 120 házat talált a faluban, ma 33-mai több van. Ennek zömét volt agrárproletárck építették, de sorra tűnnek el a százéves község arculatát jelző zsúptetős házak is, s helyükbe új, modern, egészséges lakások épülnek. Jelenleg még tizennyolc ház várjia, hogy gazdájuk piros zsindellyel cserélje fel rajtuik a zsúptetőt. S a KISZ-titkár azt is tudja, hogy tizenöt lakásépítés engedélyezését kérő folyamodvány vár elbírálásra az illetékes hivatalokban. Most ugyan még petróleummécsesre kényszerülnek az aracsiak, de már tudják — gyűjtögetik rá a pénzt is —, hogy jövő ilyenkorra részben állami segedelemmel az ő házaikra is kiterjeszti a fényességet hintő szárnyait a »villany isten«. A napokban közakarattal lerakják a közsiági pásztorház fundamentumát is, s még a tél beállta előtt tető alá akarják hozni a téglafalakat. A múlt évi községfejlesztési keretből fennmaradt 16 ezer forinthoz ki-ki a ráeső pénzzel járul, mivelhogy a falu népe együttesen úgy határozott, a hiányzó összeget földek arányában osztják el, mert ez a legigazságosabb tehervállalás. * » * N os, nemcsak a burgonya meg a kukorica fizet jól: bőséges a politikai »termés« is a községben. Az emberek őszintén elmondják véleményűiket. de ebben az egészséges közszellemben nem jut szerep az ellenségnek. Az ötszáz lelkes falu bízik a nyolc kommunistában, mert látják: ők is levonták a tanulságot a múlt hibáiból, s náluk nincs különbség a szó és tett között, de nincs különbség a párt központi politikája és a helyi pártszervezet gyakorlata között sem. Ennek köszönhető, hogy az aracsi kommunistákat a falu parasztságának igen nagy tisztelete övezi. Nemes Béla elv társ, aki kevés megszakítással már 1950 óta viseli a párttitkári tisztséget a faluban, ebben határozza meg a kommunisták legfőbb életetvét: »Tisztességesen és egyszerűen, szerényen élni, elfogulatlanul dönteni az emberek dolgaiban.« S hogy ez osztatlan elismerést vált ki a faluban, hogy a kommunisták nem akarnak másként cselekedni, mint amit hirdetnek, arra hadd idézzünk egyetlen példát. A múltkoriban egyszer szóba került a szakcsoport szervezése, de aztán el is aludt a tűz, s mint kiderült, nem is ók nélkül. Valakik elkezdték mondogatni: »Ha már egyszer bementek a szakcsoportba, az már annyi, mintha termelőszö- ] vetkezetbe mennétek, hisz be- I lépési nyilatkozatot íratnak alá veletek«. S azok, akik a szakcsoporttal ugyan már most is egyetértenek, de a termelő- szövetkezettől még félnek, egyszeriben hátraarcot csináltak. Meghallották ezt a kommunisták. Nosza, jött egy alkalom, a tanácsülés, ahol kifejtették véleményüket. Nemes Béla elvtárs, a párttitfcár kért szót Azt mondta, ne higgyenek a konkolyból tőknek, a szakcsoport nem termelőszövetkezet. Akik belépnek a szakcsoportba, vásárolhatnak gépeket, akár Zetont is a főid könnyebb megművelésére, és az a saját tulajdonuk. A terméssel is maguk rendelkeznek, csak a törvényszabta közös alapot kell létrehozni. Igaz, a távoli és végső cél, hogy szocialista jellegű termelőszövetkezetekben legyen mindenki, de ebbe soha sem fogja senki hatalmi szóval küldeni az embereket, s az sem igaz, hogy a szakcsoportbelieknek egy idő múltán akaratuk ellenére be kell olvadniuk a tsz- be. Megvédte a szakcsoportot azoktól is, akik azért ellenzik, mert féltik ettől a termelőszövetkezet presztízsét, mondván: a szakcsoportbeli paraszt megelégszik helyzetével és nem kívánkozik a tsz-be. Talán mondaná sem kell, hogy e szavak után sokan fellélegzettek, s azt kérdezték: »Ez valóban igaz, miért nem világosítottak fel erről korái» ban bennünket,« S a szakcsoport bölcsője már készülőben van. A kommunisták taggyűlésen bízták meg ifj. Szrés József párttagot, hogy vonja maga köré azokat a parasztokat, akik hajlandók szakcsoport vagy nővén ytarmeiő szövetkezet alakítására. A százhúsz gazdából húszán, huszonötén már hajlanak az alacsonyabb típusú szövetkezésre. * * • Vlemes Bála elvtárs. a ' pártszervezet titkára végül egy panasz tolmácsolására is megkért bennünket. Ez pedig a következő. A falu végén a nyár elején lebontottak egy országúti hidat azzal, hogy az újat augusztus 20-án átadják a forgalomnak. Nos, a híd máig is úgy van, ahogy lebontották. Nemes elvtárs nemrégiben járt a vállalatnál, és sürgetésére azt válaszolták neki: »Nem is tudjuk, mi lesz belőle, még terv sincs az új híd megépítésére«. Az aracsi parasztok viszont nem szívesen veszik, ha hitegetik, becsapják őket Varga József lózik az ekéken, s az ereszkedő ködben messzire hangzik a vontatók pu fogása. ■ Takarodik a nép, de egyúttal készülődik is a jövő esztendőre. A kukoricatáblák rezzenő levelei között itt is, ott is asszonyok hajladoznak. Nincs falu, hol ne a betakarodás volna a fő dolog. Tsz-ek, állami gazdaságok és az egyéniek is nagy nekigyürkőzéssel látnak munkához, ha pinkád. Megkérdeztük Hegedűs Dezsőt, a nagyatádi járás főagro- nómusát: Mi minden köti le mostanában az emberek idejét, hol tart a járás ebben a nagy őszi kampányban? — Nehéz volna pontos mérleget készíteni. Itt is, mint a megye többi részén egyszerre végzik az őszi munkákat: szántás-vetést, burgonya, kukorica szedést. Ha volna egy valamennyi mozdulatot föltérképező műszer, akkor tudnánk csak pontosan megmondani, hol mit is csinálnak. Bár így is értesülnek a járásiak a napi eseményekről, csak egy-két nappal később. A legutóbbi tájékoztatók bizonysága szerint a járás burgonyaterületének felén már föld felett van a krumpli. — Métermázsákban kifejezve mennyit ad holdja? Válaszképpen az agromómus felemel egy jól fejlett gumót: — Ez a példány a kutasi Haladás Tsz földjén termett, de van még nagyobb is, ez csak 85 őjeka. Átlagosan a tez-ekben 120—130 mázsára számítunk, egyénieknél ennél tíz-húsz mázsával kevesebbet várunk holdanként. Ilyen termés talán még nem is volt De menjünk tovább. ... A járás termelőszövetkezeteiben vetik a rozsot. Az őszi árpa fele kikerült a zsákokból. De a kenyérgabona vetésére is általános a készülődés. Az egyéni gazdák részére — annak ellenére, hogy a járás nem csereterület — rozsból 375, búzából pedig 673 mázsa nemesített vetőmag érkezett. A termelőszövetkezetek közül csupán kettő nem élt a lehetőségekkel, s nem cserélt magot. Úgy vélik, megfelel a saját termésű. (Csak be ne csapódjanak!) A tsz-ek földibe kerülő őszi kalászos magvait a növényvédő álfamás gépe tisztítja, csávázza. Az állami gazdaságokból az útba eső rokon üzemek portáira vontatják a gépet. Nagyon vigyáznak arra, hogy szelekció nélkül ne kerüljön egy szem mag se a földbe. — Az egyéni gazdák milyen segítséget kapnak? — Számukra talán a legnagyobb segítséget a tarumpäisze- dő gépek jelentik. Évről évre több kell ezekből a »szerszámokból«. A földművesszövetkezetek tizenötöt adtak ki a községeknek. Nagy a kereslet irántuk. Taranyfoan például veszekedtek érte az emberek: egyszerre többen is használni akarták az ott lévő burgonyaszedő gépet. Pillanatnyilag ilyen a helyzetkép a nagyatádi járásban. De minden nappal változik a határ arculata, tettebbek lesznek a csűrök, a gyérülő mezőn pedig sarjad a jövő vetése ... G. S. Sjiűermjús'ik között A héten mindennap végig- ejtös kör működik, egyetlen berregett egy repülőgép a vá- émlitésre méltó baleset sem ros felett. S ha sokáig nézte érte ugráskor a tagokat, valaki, láthatta, hogy egyszer Igen jó humorúnk valá- csak apró fehér pont vált el mennyien. Egy-egy ugrás köz- tőle: ejtőernyős. ti időben, míg fel nem kell ölA kaposvári repülőtéren tá- teni a kezeslábas repülőruhát, boroznak az ejtősök, 13 fiú sapkát, szemüveget, vastag és egy lány, s egy héten át talpú ugrócsizmát, no és a két hódolnak kedvtelésüknek, a ejtőernyőt — szívesen eltréfál- bátrak sportjának. Hosszas koznak. De amikor startra ké- készülődés előzte ezt meg. El- szülődik valamelyik társuk, méleti munkával és kemény vagy éppen lebegő ernyővel ejtőernyős tornával készültek földet érni készül, minden a táborra. Akadnak köztük, szem. aggódva figyeli, akik egész kevés számú ug- Különböző helyekről, kiilön- rással jöttek ide, Pados féle munkából jöttek össze a J ózsef viszont, a szakasz- táborra, de jól megértik egy- tály vezetője már 129. ugrását mást. Horváth István hajtotta végre csütörtökön. Ö esztergályos a cukorgyárban, egyébként elmondotta, hogy Simon Tibor admi- 1951 óta, amióta Kaposvárott nisztrátor az útfenntartó válA kezdőknek előbb meg kell tanulniuk a földön bánni a nagy selyem kupolával. A fiúk felsorakoznak az ugratógép fogadására. lalatnál, Nagy Dezső, egy vékonydongájú legény pedig a postán dolgozik, kilenc ugrása van, és hamarosan zuhanó ugrást fogi végezni. — Hogyan szeretted meg az ejtőernyős sportot? — kérdezzük a csurgói diákfiútól, Házas Józseftől, aki egyébként orvos akar lenni és 15-ször ugrott ejtőernyővel. — Egyszer egy barátommal jelentkeztünk ejtőernyősnek, ugrottam — és azóta már el se tudnának zavarni. — Nem félsz ugráskor? — Egy kis izgalom azért van emelkedés közben, de amikor kilépünk a szárnyra, minden elmúlik. Csak ugrik az ember és kész. No, és földet érés előtt kell egy kicsit tartani. így vélekednek mind, N yi- kos Vilmg, ^ C s er kúti Csaba, G érni y i László és a többiek is, akiknek az ejtőernyős sport iránti szerete- tét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy saját költségükre vesznek részt ezen a tábo- rcm, vagyis az élelmezést maguk fizetik. Mennek a napok, s a jó öreg »Podva«, a Po 2-es gép nap nap után köröz a repülőtér felett. Pilótájáról, B ires ák Károlyról azt tartják a fiúk, hogy a legrendesebb pilóta. A hátsó ülésben ott szoronkodik egy ejtőernyőkkel felmálházott ifjú ember, hogy több száz méter magasból ereszkedjék alá « mára.
