Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-27 / 228. szám

ffcombat. 1958. szeptember 27. 2 SOMOGYI NÉPLAP ország €? yűlés „Minden okunk megvan arra, hogy még szebb eredmények elérésében bizakodjunk“ Dr. Münnich Ferenc beszéde az országházban Az 1958. januári ülésszak óta, amióta az országgyűlés bi­zalmából végzem a Miniszter- tanács elnökének funkcióját, sok minden történt hazánk­ban — kezdte- beszédét dr. Münnich Ferenc. Szorgos hét­köznapok nyolc hónapja van mögöttünk. Ez alatt a nyolc hónap alatt népünk jelentős lépéseikkel .haladt előre hazánk felvirágoztatása útján. A Minisztertanács elnöke ez­után részletesen ismertette az ország belpolitikai helyzetét. Napról napra szorosabbá vá­lik a kapcsolat pártunk és kormányunk vezetői, valamint a dolgozó millióik között — mondotta. — A dolgozó töme­gek nagy bizalmat .táplálnak a párt, pártunk központi bi­zottsága és kormányunk iránt. Ennek a bizalomnak legfőbb forrása a tömegeknek az a - felismerése, hogy a párt a dol­gozó nép érdekeinek szem előtt tartásával, a dolgozó milliók kívánságainak figyelembevéte­lével vezeti a nagy országépí­tő munkát, amely a szocializ­mus győzelméhez visz el ben. nünket. A marxista—leninista párt irányításával, a te­hetséges és sz, galmas magyar munkásosztály vezetésével elért sikerek­ben nagy része van annak is, hogy állandóan hatha­tós segítséget kaptunk és kapunk a testvéri Szov­jetuniótól, amely az élet minden területén erős jó barátként áll mellettünk. Önzetlen segítő együttmű­ködésben élünk többi ba­rátainkkal is. Dr. Münnich Ferenc beszé­dében nagy figyelmet szentelt a Hazafias Népfrontnak. Mos­tanában lesz egy esztendeje, hogy az ellenforradalmi felke­lést követő stagnálás után a Hazafias Népfront az orszá­gos tanács ülésével újból meg­kezdte tevékenységét — mon­dotta. — Az elmúlt egy esz­tendő mindenki számára bebi­zonyította, hogy nagy jelentőségű változás történt a népfront munkájában. Természetes, hogy a párt és a kormány az egy esztendő si­keres munkája, a komoly fej­lődés után az - elkövetkező időkben sokat, az eddiginél is többet vár a Hazafias Népfront nagy -tömegeket megmozgató tevékenységétől Nevelje a népfront a magyar dolgozó nép tömegeit igazi, szocialista hazaszeretetre. Von­jon be mindenkit a politikai életbe, és nyerjen meg min­den olyan magyar állampol­gárt, aki a haza szeretőtől fűt­ve átérzi ezeknek a kérdések nek nagy horde-rejét. A Minisztertanács elnöke ezután a szocialista -törvényes­ségről szólott. Kijelentette, az 1958-as esztendőt a politikai és gazdasági konszolidáció nyo­mán a szocialista törvényesség további megssilárdulása fs jellemzi. A szocialista tör­vényesség megerősítését — mondotta — mindenekelőtt azok az új jogszabályok jelen­tették, amelyeket törvényhozó munkánk során az adott idő­szak politikai, gazdasági és társadalmi igényeinek figye­lembevételével alkottunk. Az állampolgárok jogegyen­lőségének alkotmányunkban is rögzített alapelve a gyakorlat­ban is érvényesül. Ez és a tör­vényesség is megkívánja, hogy minden állampolgár teljesítse törvényben előírt kötelességét, ugyanakkor minden állampol­gár egyenlően részesüljön jog­védelemben. Aki azonban ke­zet emel népi demokráciánk­ra, aki megsérti államunk tör­vényeit, az nem kerüli el a törvényben kilátásba helyezett következményeket. Ügyészi szervezetünk széles­körű munkát fejt ki a törvé­nyesség biztosítására. A dol­gozók bizalmának növekedé­sét mutatja az a tény is, hogy panaszaikkal, sérelmeikké! nagy számiban fordulnak az ügyészséghez és más illetékes szervekhez. Azokat a feladatokat, ame­lyek az ellenforradalom leve­rése után az igazságszolgálta­tás .terén jelentkeztek, ügyé­szi szerveink és bíróságaink jórészt megoldották. Az ellen- forradalmi bűncselekmények felderítése lényegében befeje­ződött. Az elleníarradalmi bűncselekmények t felderítése lerántotta a leplet Nagy Imre és csoportja állameillenes te­vékenységéről, a hazai reak­ciós erők és nyugati szövetsé­geseik közötti szoros kapcso­latról. Igazságügyi szerveink megérdemelt, igazságos büntetést mértek a haza­árulókra. Az ítélet nagy megnyugvást keltett ha­zánk lakosai körében, mert beigazolta az egyszerű em­berek követelését, azt tud­niillik, hogy büntetlenül senki se támadhat a dolgo­zó nép hatalmára és vív­mányaira. Bár az ellenforradalmi erők felszámolásával az ellenforra­dalom belső erőd jelentősen meggyengültek, szétszóródtak, ennek ellenére bomlasztó te­vékenységük folytatásáról nem mondtak 'le, ezért hatóságaink a szocialista törvényesség be­tartásával a jövőben is kérlel­hetetlen szigorral, csírájában fojtanak el minden, a Magyar Népköztársaság, a munkás-pa­raszt hatalom elleni támadást. Dr. Münnich Ferenc ezután beszámolt az országgyűlésnek a Minisztertanács ez év ja­nuárja óta végzett további munkájáról. A kormány az országgyűlés áprilisi ülésszakára benyújtot­ta a Magyar Népköztársaság 1958. évi költségvetéséről, majd az országgyűlés júliusi ülésszakára az 1958—60. évi liároméves népgazdaságfejlesz- té&i terv irányelveiről szóló törvényjavaslatot. A kormány a többi között megvizsgálta az állami tulaj­donba vett házingatlanokkal kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 1957. évi 28. sz. törvényerejű rendelet intéz­kedéseit és javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak a rendelke­zés végrehajtása során tapasz­talt visszásságok megszünteté­séra. Tovább fejlesztette a kormány a hivatali helyiségek lakássá történő visszaállítá­séról szóló további rendelkezé­seket. A kormány másik nagy jelentőségű lakásügyi intézke­dése az április 15-én kibocsá­tott rendelet, amely védelmet biztosított a személyi tulaj­donban álló házak bérlőinek. A gyakorlat mutatja, hogy ez a rendelet még kiegészítésre szorul. Április 15-i rendeletében a kormány szabályozta a magán- személyek gépkocsi használa­tát. lehetővé téve, hogy ma­gánszemély külön engedély nélkül vásároljon és üzemel­tessen belföldi forgalmi rend­számú használt személygépko­csit. A kormány szabályozta a kisiparosok ipargyakoriásét, módosította a családi pótlékról szóló egyes korábbi rendelke­zéseket, leszállította kilo­grammonként tíz forinttal a vaj fogyasztói érát. A Minisztertanács az ifjúság nevelésével és képzésével kapcsolatban elhatározta a po­litechnikai oktatás bevezetését. Az ifjúság nevelésével függ •ssze a tanító- és óvónőképzés átszervezése is. A kormány ki­terjesztette a gyermekbénulás éltem védekezést, A jogszolgál­tatással kapcsolatosak a kor­mánynak azok a rendelkezései is, amelyek a vállalati jogta­nácsosok és az ügyvédek mű­ködését szabályozták. A Minisztertanács elnöke ezután gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Népgazdaságunk eredményesen halad előre Elmondotta, hogy a magyar népgazdaság az 1958-as év el­ső 8 hónapjában az ellenforra­dalmat követő gazdasági kon­szolidáció után tovább fej'ű- dött, és eredményesen halad tovább a megkezdett úton. Az 1058-as évet több olyan vonás jellemzi, amelyek a korábbi években nem, vagy csak jóval kisebb mértékben érvényesül­tek. Ilyen például az egyenle­tesebb termelés, a megalapo­zottabb beruházási politika, a termelés szerkezetének átala­kulása, a hazai adottságok jobb kihasználása. Kedvező volt az ipar nyersanyag- és energiaellátása. A mezőgazda­ságban a gabonaneműék ter­mése — a kedvezőtlen időjárás miatt — alacsonyabb volt, mint az előző években. Az állatál­lomány azonban emelkedett. A beruházások összege az első nyolc hónapban nagyobb volt, mint 1957 megfelelő idő­szakában, és a tervek szerint az év végéig meghaladja az 1955. és 1956. évit is. A kül­kereskedelmi forgalom az elő­ző évvel szemben már csak kismértékben volt passzív. 1958 első hét hónapjában az állami ipar teljes termelése az idényjellegű élelmiszeripart nem számítva — 12 százalék­kal volt több, mint 1957 egé­szének hayi átlaga, és 17 szá­zalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A ter­melés emelkedéséhez, egyen­letesebbé váláséhoz nagymér­tékben hozzájárult az ipar ve­zetésének, a tervezési munka nak javulása. A széntermelés növekedése lehetővé tette a népgazdaság egészének zavar­talan szénellátását, továbbá azt, hogy nagyobb erőket le hetett az előkészítő munkák elsősorban a jobb minőségű szenek termelésére fordítani, Az év folyamán fokozatosan emelkedett a másik fontps alapanyag, a kőolaj termelése, de így történt ez a gazdasá­gunk egész területén is. Az állami építőipar 365 mil­lió forinttal — 23 százalékkal •— több építményt fejezett be, mint az elmúlt év első felé­ben. A mezőgazdaság helyzetér él szólva a Minisztertanács el­nöke elmondotta, hogy 1958- ban tovább csökkent a ke­nyérgabona és nőtt az egyéb, főleg takarmánygabona- és a szálasíakarmány-nővények ve­tésterülete. 1958. május 31-én körülbelül 2,7 millió kát. hold volt a kenyérgabona vetéste­rülete, a múlt évinél 173 000 kát. holddal — hat százalékkal — kevesebb. A gabonaneműek termésátla­gai a kedvezőtlen időjárás kö­vetkeztében az előzetes becs­lések alapján — a végleges eséplési eredmények még nem állnak rendelkezésre — nem érik el az 1957. évit. Az állatállomány 1958 ta­vaszán — a szarvasmarha ki­vételével — nagyobb volt, mint egy évvel korábban. Az állomány növekedése különö­sén az anyaállatoknál vqlt nagyarányú, ami a várható szaporulat szempontjából igen kedvező. 1958 júniusában az egyéni gazdaságok sertésállo mánya 5 millió 475 000 vólt, körülbelül 400 OÓO-rel több, mint }957 közepén. Ez évben a termelőszövetke­zeti mozgalom számszerű fej­lesztésének aok kedvező fel­tételét teremtettük meg — folytatta a továbbiakban dí. Münnich Ferenc. —­Termelőszövetkezeteink gazdasági és szervezeti helyzete ma szilárdabb, mint az ellenforradalom előtt volt. Jobban érvényesül a szö­vetkezeti demokrácia, javult a tagok részvétele a közös munkában, a közös gazdaság irányításában. A jelenleg mű­ködő 2714 mezőgazdasági ter­melőszövetkezetnek körülbelül fele igen jól gazdálkodik, de — velük együtt — az ország összes termelőszövetkezeteinek a főbb növényeknél elért ter­mésátlagai meghaladják az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termésátlagait. Szeretném hangsúlyozni az állatállomány gyors ütemű nö­velésének fontosságát. Am kell törekednünk, hogy minél nagyobb mértékben biztosítsuk termelőszövetkezeteink ked­vezményes feltételek melletti tenyészállatellétását. Ez évben jelentős változá­sok következtek be a terme­lőszövetkezetek árutermelésé­ben is. A termelőszövetkezet több árut értékesít, és a tag­ságnak több pénzt tud adni, ami előnyös a rendszeres elő­legezés szempontjából. Terme­lőszövetkezeteinknek komoly segítséget jelentett az az in­tézkedés, hogy a szakmai ve­zetés gyengeségét pótlandó, ál­lami támogatással szakértő ag- ronómust alkalmazhatnak. Sok új termelői szakcsoport, mezőgazdasági társulás is ala­kult. Augusztus elsejéig az összes szakcsoportok és társu­lások száma 2336, tagjainak száma 71614, szántóterületük Pedig 67 772 kát. hőid volt. 1058. augusztus 1-én a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek, termelőszövetkezeti cso­portok, szakcsoportok, társulá­sok stb., tehát a mezőgazda­sági termelésre alakult külön­böző típusú szövetkezetek együttes száma 5876. a tagok száma 243 855, földterületük pedig 1 583 925 kát. hold volt, Az előzetes tájékoztató ada­tok szerint Jelenleg 37 szövet­kezeti községünk, városunk van, és az ősz folyamán előre­láthatólag még további 56 lesz. Termelőszövetkezeti mozgal­munk kilábolt az ellenforrada­lom okozta hullámvölgyből, és fejlődésnek indult. Ezt a fo­lyamatot illetékes szerveink­nek a szövetkezeti parasztság és a legöntudatosabb egyéni parasztok támogatásával aktí­vabban kell népszerűsíteni, előbbre vinni, szigorúan be­tartva az önkéntesség elvét. Beruházások A Minisztertanács elnöke ez­után a beruházásokkal foglal­kozott. Kijelentette: a beruházási összegnek mintegy 70 százalé­ka termelő jellegű beruházási célkitűzéseket, 30 százaléka pe­dig szociális, kulturális, kom­munális és egyéb nem terme­lő jellegű beruházás megvaló­sítását szolgálja. Erőnkhöz mérten fontos fel­újító jellegű beruházásokat is teszünk. Ki kell emelnem építő tevékenységünket. Ez évben 10 695 lakás épí­tését fejezzük be a köz­ponti lakáskeretből. Ter­vezzük 20 000 magánlakás felépítését is. Ezzel a száz lakásra jutó lakosok szá­ma 374 lesz. mintegy 0.5 százalékkal kevesebb, mint 1057-ben. Befejeződik ez évben 771 általá­nos iskolai új tanterem építése is. A Minisztertanács elnöke el­mondotta, hogy 1958-ban tovább nőtt a foglalkoztatottak száma. Az átlagos bérszínvonal nagy­jából a múlt évi szinten sta­bilizálódott, de a béreken fe­lül — elsősorban a körülbelül 900 millió forintot kitevő nye­reségrészesedés kifizetése foly­tén — jelentős pénzösszeg nö­velte a lakosság jövedelmeit. 1958 első hét hónapjában mun­kabérek és személyi jellegű kifizetések címén 11 százalék­kal, felvásárlás címén 3 szá­zalékkal nagyobb összeget ka­pott a lakosság, mint a múlt év azonos időszakában. Az adózásokról szóivá el­mondotta, hogy a kormány 1958. évre pénzben beszedendő adó címén 4650 millió forint, földadó címén 750 millió fo­rint beszedését határozta el. Az első negyedben 115,8 mil­lió, a második negyedben 107,9 millió forinttal több folyt be a tervezettnél. Jelentősen emelkedett az életszínvonal A lakosság életszínvonalának jelentős emelkedését bizonyít­ja több más tényező mellett a belkereskedelmi áruforgalom állandó emelkedése is. Ez év első felében a keres­kedelem forgalma 9,2 száza­lékkal magasabb volt, mint az elmúlt év első felében. Hazánk nemzetközi vi­szonylatban is előkelő he­lyet foglal el a rádióelőfl- zetők számát illetően. Csaknem minden őt lélek­re jut egy rádióelőfizető. A Minisztertanács elnöke ez­után azt ismertette, mire szá­míthatunk az ellátás tekinte­tében a negyedik negyedév­ben. Elmondotta, hogy az év hátralévő szakára általában kielégítően biz­tosítva van a lakosság élel­miszerrel való ellátása. Egy-két cikk kivételével a ruházati kereskedelemben is kielégítő a készlet a télire nagy mennyiségben szükséges árukból. Biztosítva van a pa­raszti lakosság sajátos igényei­nek megfelelő kielégítése is. A korábbi évekhez képest tovább javul és kielégítő lesz a téli tüzelőellátás. Közok tatásunk, művelődéspolitikánk eredményei, tervei Ezután röviden foglalkozott a közoktatásunk helyzetével és általában művelődéspoliti­kánk eredményeivel, problé­máival, terveivel. Kijelentette, hogy az .általá­nos iskolai tanulók létszáma jelentősen emelkedett. A most megkezdődött tanévre közel 30 ezerrel több fiptal iratkozott be, mint az elmúlt esztendő­ben. Ez évben életbe léptettük az ÚJ felsőtagozatú tantervet, amely alkalmas arra, hogy 10 —14 éves tanulóifjúságunkat materialista világnézetű, szo­cialista erkölcsű, népét, hazá­ját szerető, szilárd alapművelt- ségü emberekké neveljük. A hároméves program ez évi részeként ezer általános isko­lai tantermet építünk fel. Eb­ben benne vannak a társadal­mi erőforrásokból, illetve az ülami támogatással épített tantermek is. A Minisztertanács elnöke a továbbiakban a nemzetközi helyzet kérdéseit érintette. A többi között kijelentette, hogy a két világrendszer közötti erőviszo­nyok alakulása az elmúlt évek­ben minőségi változást ered­ményezett a szocializmus ja­vára. Az erőviszonyok eltolódá­sában a szocialista orszá­gok gazdasági erejének megnövekedése mellett igen nagy szerepet játsza­nak a szocialista országok­nak és elsősorban a Szov­jetuniónak a technika és a tudomány terén elért ha­talmas eredményei, amit egyebek között a három szovjet műhold — méreteiben és műszaki teljesítményeiben le — beszédesen illusztrál. A Minisztertanács e'nöke a következőkben elítélte az ame- rlkaiaknák a Kínai Népköz- társaság irányában folytatott agresszív politikáját, majd a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Nép­köztársaság közti kapcsolatok­kal foglalkozott. Amint isme­retes, ezek a kapcsolatok az utóbbi időszakban nem a leg­kedvezőbben alaku'tak. Nem vitás, hogy Jugoszlávia és a többi szocialista ország kö­zött számos alapvető elvi kér­désben éles vita és nézetelté­rés van. Véleményünk szerint ez azonban nem lehet akadá­lya annak, hogy az állam­közi- kapcsolatok normálisan alakuljanak, nem rajtunk áll, hogy ez nem így történt. Dr. Münnich Ferenc befe­jezésül kijelentette: az or­szággyűlés 1958 januári ülése óta szép sikereket értünk el, mindert okunk megvan arra, hogy még szebb eredmények elérésében bizakodjunk. In­nen az országgyűlésből is fel­hívom hazám dolgozó népét, hogy töretlen lendülettel. a jövőbe vetett biztos hittel, ereje megfeszítésével dol­gozzék tovább a szocializmus felépítésén, országunk gaz­daságának növelésében, né­pünk jólétének biztosításán, a dolgozó nép életszínvonalának állandó emelésén; őrködjék éberen hazánk szabadságának, függetlenségének megvédésén. Minden erőnkkel küzdjünk továbbra is a Szovjetunió ve­zette szocialista tábor tagjai­ként a viiágbéke megőrzésé­ért, szerény képességeinkkel táruljunk hozzá az emberiség szebb, jobb jövőjéért folyó világméretű békeküzdelemben. Az Jtt benyújtott javas1 at a jelenlegi országgyűlés fel­oszlatásáról. az új vá'asztások megejtéséről alkalmat fog ad­ni dolgozó népünknek, hogy kellően értékelje az elért eredményeket. Éppen ezért nyugodt öntudattal állunk a választók döntése elé. A Minisztertanács elnöke végül kérte az országgyűlést, vegye tudomásul a jelentést a kormány 1958 január óta végzett munkájáról. (Nagy taps.) flz országgyűlés kimondta (eloszlatását Münnich elvtárs felszólalása után több hozzászólás követ­kezett, majd az elnöklő Rónai Sándor felolvasta a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának le­velét: »Az országgyűlés meg­bízatását az 1957. évi I. tör­vény 1958. év május 17. nap­jáig meghosszabbította. Az or­szággyűlés annak idején azért élt az alkotmány 18. paragra­fusának 2. bekezdésében biz­tosított jogaival, és megbíza­tását azért hosszabbította meg, mert minden erőt az el­lenforradalom által okozott károk helyreállítására kellett összpontosítani. Az elmúlt hónapok alatt dol­gozó népünk szorgalmas mun­kája nyomén, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt vezetésé­vel hazánkban a konszolidáció helyreállt. Szükségessé vált, hogy a népi hatalom, a mun­kás-paraszt állam további egyesítése érdekében az ál­lamhatalom helyi szerveit: a tanácsokat és az államhatalom legfelső szervét, az ország­gyűlést törvényeink előírásá­nak megfelelően újjáválasszuk. Ezért- a Népköztársaság El­nöki Tanácsa, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a Haza­fias Népfront, a forradalmi munkás-paraszt kormány együttes kezdeményezésére ja­vasolja, hogy az országgyűlés jelen ülésszakán mondja ki feloszlatását, melynek meg­történte után a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa az • alkot­mány 20. paragrafusa l./a. pontjában megállapított hatás­körében az új választásokat 1958. november lö-ra kitűzi. Budapest, 1958. szeptember 25. Dobi István, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke, Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára.« Az országgyűlés az Elnöki Tanács átiratát, illetve abban a feloszlatásra tett javaslatot egyhangúlag elfogadta és a fel­oszlást kimondta,

Next

/
Oldalképek
Tartalom