Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-25 / 226. szám

Csütörtök, 1958. szeptember 25. 2 SOMOGYI NÉPLAP Ax ENSZ-köxgyülés keddi vitájáról New York (MTI). Az ENSZ­közgyűlés plenáris ülése ked­den délelőtt folytatta a vitát arról, hogy (napirendre tűz­zék-e Kína ENSZ-<tagságának kérdését. A délelőtti ülésen felszólalt Burma, Ceylon, Nepal, az Egyesült Arab Köztársaság, Jugoszlávia, Románia, Len­gyelország és Bjelorusszia kül­dötte. Ezek valamennyien az amerikai javaslat ellen fog­laltak állást. Ezután Uj-Zéland küldötte szólalt fel, aki kijelentette, hogy nem támogatja Kína ENSZ-képviseletének napi­rendre tűzését. Uj-Zéland a kérdés megvitatásának elha­lasztása mellett fog szavazni — mondotta. Dzsavad. iraki küldött ki­jelentette, hogy a közgyűlés olyan fórum, ahol a nemzet­közi problémákat meg kell vi­tatni. A vita biztosításának alapvető elvnek kell lennie. Szíhanuk, Kambodzsa mi­niszterelnöke javasolta, hogy az Egyesült Államok szüntesse be fenyegetéseit és megfélem­lítő politikáját Kínával szem­ben. »A vitatott szigetek a szárazföldhöz tartoznak« — mondotta. A ghanai küldött is amel­lett foglalt állást, hogy Kína ENSZ-képviseletének kérdését fel kell venni a napirendre. Ghana küldöttének felszóla­lása után a közgyűlés délelőtti ülését magyar idő szerint 20 órára napolták el. Sxavaxás ax ENSZ-koxgyűlés Kína ENSZ-tagsága kérdésének napirendre iűxésérSl New York (MTI). Mint a nyugati hírügynökségek jelen­tették, az ENSZ-közgyűlés ple­náris ülése kedden délután folytatta a kínai ENSZ-képvi- selet kérdése napirendre tű­zésénél? vitáját. A vitában számos küldött szólalt fel, köztük dr. Sík Endre, a Magyar Népköztár­saság külügyminisztere. A vita befejeztével a köz­gyűlés 40 szavazattal 29 elle­nében, 12 tartózkodással hely­benhagyta a főbizottság javas­latát, és elutasította a hét afrikai—ázsiai ország hétfőn benyújtott módosító indítvá­nyát. így az ENSZ 13. közgyű­lése nem tűzi napirendjére Kína ENSZ-képviseletének kérdését. A szavazás eredményéből ugyanakkor kitűnik, hogy a közgyűlés tagjainak több mint fele nem helyezkedett a hét ország által benyújtott módo­sító indítványok elutasításá­nak álláspontjára. Feltűnő, hogy egy esztendő alatt miként módosult a sza­vazati arány az ENSZ-ben. Tavaly a Kínai Népköztársa­ság felvétele ellen 44-en, mel­lette 27-en, tartózkodtak ki­lencen. Magyar küldöttség utazott a KGST mező- gazdasági bizottságának ülésére Dögéi Imre földművelés- ügyi miniszter vezetésével szerdán négytagú küldöttség utazott Szófiába a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa mezőgazdasági állandó bizott­ságának ülésére. Anglia tovább folytatja agresszióját Oman ellen Kairó (TASZSZ). Az A1 Ma­sz« című lap közli Muhammed el Harszi-nak, az omani imám kairói képviselőjének nyilat­kozatát. Muhammed el Harszi elítéli äz angol gyarmatosítók Oman ellen irányuló agresszív cselekedett és kijelenti, hogy Anglia a Sahrein-szigeteken 14 000 főnyi katonaságot vont össze abból a célból, hogy azt Oman ellen vesse be. A kö­zelmúltban meghiúsult az a kísérlet, hogy Dzsebel al Ah- dar hegyes vidékén angol ej­tőernyősök vessék meg lá­bukat. Az Oman; tüzérség el­pusztította a vállalkozásban résztvevő angol katonákat. Az angol csapatok tovább folytat­ják támadásaikat az omani hazafiak állásai ellen. Harc dúl Nizva városa közelében, valamint Fark és Iszki térsé­gében. Az omani hazafiak szi­lárdan tartják állásaikat, Dzsebel al Ahdar egész térsé­gében. HÍREK A FRANCIAORSZÁGI HELYZETRŐL Pierre Courtade a Hruscsov-nyilatkozat franciaországi hatásáról Párizs (MTI). A l’Huma- nltéban Pierre Courtade meg­állapítja, hogy Hruscsovnak a franciaországi helyzetre vo­natkozó nyilatkozata dühkitö­réseket váltott ki az »igen— igen« sajtójából és rádiójából. A hivatalos kommentárokban a kapott utasításoknak meg­felelően a tábornok-miniszter­elnök szóvivői nyomban til­takoztak a francia belügyekbe való »beavatkozás« ellen. A hruscsovi »beavatkozást« kiáltozó urak nem panaszkod­tak volna — írja Courtade —, ha a Szovjetunió- Mini?zterta- nácsácak elnöke nyíltan üd­vözölte' volna azt a fordulatot, amely négy hónapja történt a francia ügyekben. Még ma is lehet látni Párizs falain — de sietve kell ezeket megtekinte­ni. mert nem maradnak ott sokáig — olyan sárga plaká­tokat, amelyeken az »igen— igen« hívei arról értesítenek, hogy Hruscsov de Gaulle-hoz »forró jókívánságait« juttat­ta ed. Ez az üdvözlés nem haladta meg a diplomáciai ud­variasság megkövetelte hatá­rokat, a degaulleisták azon­ban kihasználták annak el- hifetésére, hogy a Szovjetunió rokonszenwel nézi Franciaor­szágban a tekintélyuralmi rendszer kialakulását. Courtade a továbbiakban hangsúlyozza, különös naívsá- got árul el, vagy hazudik az, aki azt hiszi, vagy hiteti el, [hogy a Szovjetuniót, vagy a ! népi Kínát nem érdekli azok­nak a francia politikusoknak a tervei és kijelentései,-- akik cinikusan a Szovjetuniót jelö­lik meg I. számú ellenségnek és átveszik Hitler és Musso­lini »antibolsevista keresztes­hadjáratának« propaganda ér­veit. Algéria a népszavazás előtt hírt Párizs. A l’Humanité ad arról, hogy az algíri ve­zérkar a népszavazás napjára nagyszabású katonai hadműve­leteket tervez. A lap így ír: egyetlen Algériában tartózko­dó megfigyelő sem meri meg­erősíteni, hogy a vasárnapi szavazás az a'gériaiak igazi akaratát fogja kifejezni. A ko­média nyilvánvaló lett. Az ún. ellenőrző bizottság tagjai kijelentették: bizalmukat a hadseregbe helyezik, hogy az biztosítsa küldetésük sikeré!, A Le Monde tudósítója sze­rint az algériai lakosság ab­ban a félelemben él, hogy a hadsereg tudomást szerez . a választási listákról és a szava­zástól tartózkodók névsoráról, és hozzáfűzi: A muzulmánok végeredményben az esetek többségében saját személyi biztonságukra gondolva fog­nak megnyilatkozni. Véres verekedés és lövöldözés Nanterre-ben Párizs (MTI). A francia jobboldali sajtó feltűnő tála­lásban ír arról, hogy a Párizs melletti Nanterre egyik üze­me, a Simca gépkccsigyár épü­letei előtt kedden délelőtt vé­res verekedés és lövöldözés Ax ENSZ köxgyűlésének kedd délutáni vitája New York (AFP—AP). Aznedéket keresett, mint Ázsia volt. A hivatalos közlések és a jobboldali lapok egybehang­zóan azt állítják, hogy »ide­genből érkezett kommunista kommandók megtámadták az üzem munkásait«. A l’Huma- nité megcáfolja a valóságnak meg nem felelő állításokat és beszámolójában elmondja, hogy a Párizs melletti városka dolgozói közül számosán a degaulleista alkotmány elleni állásfoglalásra felszólító röp­cédulákat osztogattak kedden délelőtt a Simca-üzemek előtt; A Simca-gyár munkásai kö­zött igen sok a fasiszta eleim A fasiszták megtámadták a röpcédulákat osztogató mun­kásokat, mire ezek válaszoltak a kihívásra. Verekedés kez­dődött, a köztársaság hívei megfutamították a fasisztákat, de ezek fegyveresen tértek vissza és lövéseket adtak le a baloldali munkásokra. Ezek közül öten megsebesültek. ENSZ közgyűlésének kedd dél­utáni vitájában Sík Endre ma­gyar külügyminiszter után Thór Thors, Izland ENSZ- küldötte emlékeztetett arra, hogy Izland már 1953-ban hangoztatta, elképzelhetetlen, hogy a végtelenségig távol- J^rtsák az ENSZ-íől azt a kor­mányt, amely több mint 600 millió lakosú terület fölött gya­korolja a hatalmat. A helyzet módosulásának ideje rohamosan közeledik. L. Falamarcsuk, az Ukrán SZSZK külügyminisztere arról az értelmetlen politikáról be­szélt, amely megtagadja Kíná­tól az ót megillető helyet, az ENSZ-ben. »Ez szégyenteljes és fonák helyzet« — jelentet­te _ ki, majd megállapította, ezért a helyzetért a felelősség az Egyesült Államokra hárul. Ezután India képviseleté­ben Krisna Menőn felvetette a kérdést, ha a vita megtartása ellen felhozott érvek olyan meggyőzőek, mint ahogv azt az Egyesült Államok állítja,? miért nem jelentkezett felszó-i lalásra az amerikai küldött, legnagyobb országára — álla­pította meg Menőn, majd meg­jegyezte, hogy a történelem folyamán sok nevetséges helyzet alakult ki, de a mai helyzet a leg­nevetségesebb, amikor az ENSZ közgyűlésében és Biztonsági Tanácsában azok a személyek ülhetnek, akik nem képviselik hazá­jukat, míg a hazájukat képviselőket kizárják in­nen. Az indiai kormány nézete szerint az Egyesült Államok­nak ugyan nincsenek területi törekvései a Távol-Keleten, de cáfolhatatlan tény, hogy a partmenti szigetek ugyanúgy Kína részét jelentik, mint ahogy Long Island az Egyesült Államok része. Ezért Kimoj és Macu térségét nem lehet a Tajvani-szoros térségének te­kinteni, mert az a kínai szá­razföld térségéhez tartozik. Bajorország és Baden-Würt­temberg nyugatnémet tarto­mányok úgynevezett készenlé­ti rendőrsége provokatív jel­legű polgárháborús hadgya­korlatokat rendezett. A Süd­deutsche Zeitung megállapítja, hogy e hadgyakorlat egyetlen Célja »az állammal szemben­álló elemek megfélemlítése volt«. Hamburgban e napokban ta­lálkozót rendeztek a »volt szi­léziaiak«. E találkozón részt vett Oberlanender bonni mi­niszter, aki beszédében nyíltan kijelentette, hogy »a német új­raegyesítés után következő lépésként« a németek vissza­térnek a nyugat-lengyelorszá­gi vidékekre, »hogy mikor kö­vetkezik be ez a nap, az mind­egy, de be fog következni!« — hangoztatta a miniszter. A japán demokratikus sajtó továbbra is beszámol olyan tényekről, amelyek arról ta­núskodnak, hogy az amerikai fegyveres erők Japán terülétét Kína ellen irányuló agresszív akciók céljára használják fel. Franciaország nem vesxi tragikusan, ha egyes kormányok elismerik ax algériai kormányt Párizs (MTI). A francia kül­ügyminisztérium szóvivője ki­jelentette, Franciaország nem veszi tragikusan, ha olyan országok, ahol Franciaország érdekei csekélyek, elismerik äz algériai kormányt. A szó­vivő rámutatott ezzel szem­ben arra, hogy Marokkóban és Tunéziában, Franciaország két protektorátusában jelentős számú francia lakosság él, és Franciaország egyéb érdekei is fennforognak. Ennek alap­ján a francia kormány azt kívánja, hogy a marokkói és a tunéziai kormány találjor olyan formulát, amely meg­akadályozza a francia—marok­kói és a francia—tunéziai vi­szony romlását. Infravörös sugarakkal vizsgálják a náthabaciilusokat Dr. Helge Orstrom norvég ben, a szél akár 150 kilométer orvos olyan infravörös / mik- távolságra is elsodorhatja, roszkopot szerkesztett, amely- Élettartamát kb. két hétre bé­nek segítségével felismerhetők csiilik és minél nedvesebb a a náthát okozó parányi víru- levegő, annál fertőzőbbé va­sok. Amint a kísérletek mu- lik. Mihelyt azonban a nap- tatják, a náthavírus hihetetlen sugár behatása alá kerül, el- gyorsasággal terjed a levegő- pusztul. \z Egy sfiít Államok az Indiai­Fóliát akar létesíteni óceánon New York (TASZSZ). A Chicago Sun washingtoni tu­dósítójának jelentése szerint gyors ütemben folyik azoknak a terveknek a kidolgozása, amelyeknek értelmében az Egyesült Államok hadiflottát létesít az Indiai-óceánon. Az előkészületek annyira előre haladtak, hogy ma már a tá­maszpontok kérdését tanulmá­nyozzák. Az elkészült tervek szerint egy vagy két repülő- gépanyahajóból, két cirkálót» és hat-tíz torpedórombolóbó -álló hadiflottát létesítenek amelyet ötödik flottának ne­veznének. Mint a tudósító jelenti, a: amerikai külügyminisztériurr erősen támogatja a haditenge­részeti parancsnokság ilyer flotta létrehozását célzó javas­latát. . , , , A SANHSZI TARTOMÄNY­hogy_ kísérletet tegyen a meg- f BAN LÉVŐ Hszian város tör- gyozesre. _ | ténelmi múzeumában kősírfel­~Keptelenseg, hogy az* iratok és az egykori kínai csó- ENSZ úgy tekintsen Csang | szánok mély kriptáit lezáró tö- Kaj-sek kormányára és had- J mör ajtók között őrzik Tajvan- 6eregere, amely Tajvanon me-1 sziget régi földrajzi térképét: ......... j egy megfakult, sárga perga­I mentet, amelyen a tus mór él- több ezer mérföldnyire saját 1 halványult. A térkép hosszú hazájuktól, hanem »nemes« ‘ időn keresztül bizonyára nyir­kos helyiségben hevert, és a függőleges hieroglif-oszlopok elmosódtak a sima felületen. Ezekben a nehéz napokban, amikor a Tajvan-szorcsban, a Jaj azoknak, akik kihívják as óriás haragját! írta: N. KRIVENKO A SZOT köszöneté a lengyel szakszervezeteknek (PAP), A Magyar Népköz- társaság varsói nagykövetsé­gén szeptember 23-án ünnepé­lyes keretek között átnyújtot­ták a Lengyel Szakszerveze­teknek a SZOT köszönő ok­leveleit azért az önzetlen se­gítségért, amelyet a Lengyel Szakszervezetek nyújtottak .a magyar népnek az 1956 ok­tóberi események után. LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Igazgátóság nyilvánosságra hozta a lottósorsolások követ­kező havi menetrendjét. Esze­rint október 3-án a 40. játék­hét nyerőszámainak és a szeptemberi tárgyjutalmak sorsolását tartják meg Bu­dapesten az Ikarus karosszéria és járműgyár művelődési ott­honában. Október 10-én a bor­hét keretében Móron rendez­nek lottó sorsolást. Október 17-én Hatvanban, 24-én Nagy­kanizsán, 31-én pedig Mis­kolcon kerül sor a lottó hű- sásra. .............. s zándék vezérli őket: e vidék »védelmét« illetően vállalt »kö­telezettségüket« teljesítik. AMIKOR AZ EMBER ILYE­NEKET OLVAS, akaratlanul is elgondolkodik: hát az ame­népi Kína partvidéke közeié- rikai politikusok, akik zaaro- ben interkontinentális provo- lásra, fenyegetésre, háborús kátorok és zsarolók mester- uszításra építik politikájúkat, kednek, amikor Tajvan, az ősi komolyan azt hiszik, hogy az kínai sziget déli kikötőiben »közös műveletek« ürügyével egyre újabb és újabb amerikai csapategységek szállnak part­ra, eszembe jutott a régi-régi öt világrészt hiszékeny, ostoba emberek lakják? Columbus vi­torláshajói még meg sem kö­zelítették az amerikai parto­kat, még nem is létezett a vi­térkép, amit Hszian városban lágon a csillagos-sávos ameri- láttam. A csangkajsekisták az kai zászló, amikor Tajvan kí- alávaló fenyegetésekről, pro- szigeten már kínaiak él- vokaciókrol és kardcsörtetésrol tek, annak a nagy népnek az mar áttértek a tettek mezeje- ősei, amely elidegeníthetetlen re lőttek Szantou partvide- j0ga alapján sorsának ura ki települést, lövedékeik az lett Néhány évvel ezelőtt ezen amoji egyetem nagyterme ggj k;nai szigeten rejtőzött könyvtara mellett robbantak. ej (nem éppen az amerikaiak Az agreeszorok természete- segítsége nélkül!) Csang Kaj- sen mentegetni vagy legalább- sek, ez a politikai hajótörött, is magyarázni próbálják bűnös De változtat ez a dolgon? Ki­játékukat a veszélyes tűzzel, tői akarják most megvédeni a Ezen nincs mit csodálkozni: kínai Tajvant, Kína partvidéki hiszen még a házi tolvaj is szigeteit a provokátor urak; próbál felhozni valamit ment- milyen érvekkel tudják iga- ségére, amikor lehúzzák az ide- zolni, hogy ismét nyíltan láb- gen ház ablakából. Az ameri- bal tiporják a népi Kína szu­kái kormány állítása szerint vérén jogait? nem agresszív tervek követ- A nemzetközi imperializmus- kezménye, hogy amerikai nak egyébként régi hagyomá- íegyveres erők állomásoznak nya, hogy »védelmezi« Liba­nont a libanoniaktól, Kínát pedig a kínaiaktól. Most azon­ban nyilvánvalóan le kell mon­daniuk »régi hagyományaik­ról«: a 600 milliós kínai nép helyt tud állni magáért, soha és senkinek nem fogja meg­engedni, hogy otthonában ga­rázdálkodjék. Amikor ezeket a sorokat írom, magam előtt látom Pe­king ujjongó emberekkel teli főterét 1957. október elsején. Felhangzottak az ünnepi dísz- lövések, a zenekar indulókat játszott, és a reggeli ködtől pá­rás téren felvonultak a kínai népi felszabadító hadsereg csapatai. Szabályos négyszö­gekben menetelt a gyalogság; a földet megremegtetve dübö­rögtek a nehéz tankok; a fel­hőtlen kínai égbolt alatt, a hanghullámokat maguk mögött hagyva lökhajtásos vadászgé­pek zúgtak, amelyeket kínai üzemekben kínai szakemberek készítettek. Az ősi »mennyei nyugalom kapujá«-nál emelt tribünökön száz és száz külföldi vendég szorongott azon a reggelen — csaknem a világ valamennyi államának képviselői. Feledhe­tetlen látvány volt, milyen lel­kesen tapsoltak, hogyan ünne­pelték a fiatal szocialista ha­talom csodálatos erejét!... NAGYON, DE NAGYON HASZNOS LENNE, ha végig­néznének egy ilyen ‘díszszem­lét azok a józan észtől elru­gaszkodott emberek is, akik most nagy hévvel hadonásznak kardjukkal a kínai nép ottho­nának küszöbénél. Ez a lát­vány aligha okozna nekik sok örömet, de kijózanítaná és bi­zonyára lehűtené őket. Nem ártana, ha elgondolkoznának arról, hogyan végződhet egy ilyen kaland. Jó lenne, ha összemérnék az erőket, és elő­vennék józan eszüket. Ráadásul a 600 milliós kínai nép nincs is egyedül — amire félreérthetetlenül és jogosan utalt N. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke Eisenhower elnökhöz intézett legutóbbi üzenetében. A szovjet kormány felhívta az Egyesült Államok kormá­nyának figyelmét, hogy nem lehet tovább folytatni a zsa­rolásra és fenyegetésre épülő esztelen politikát. A Szovjet­unió azt javasolta, hogy békés úton, a Szovjetunió, az Egye­sült Államok, a Kínai Népköz- társaság és más országok kö­zös erőfeszítésével kell ren­dezni a Távol-Keleten létre­jött veszélyes helyzetet. A távol-keleti kaland ame­rikai szervezői nagy felhördü­léssel fogadták a szovjet üze­netet. Nem tudnak ésszerűbb dolgot kitalálni, mint azt, hogy »szilárdságra« intik Washing­tont, és arra, hogy ne kössön »kompromisszumokat«. A világ valamennyi országá­ban élesen elítélik az amerikai provokátorok és a csangkaj­sekisták harsány kardesörteté- sét, veszélyes játékukat a tűz­zel. A népek millióinak ro- konszenve a népi Kínát tá­mogatja. A világ népeinek az a kívánságuk, hogy a kínai szigeteket és felségvizeket ha­ladéktalanul fel kell szabadí­tani, a távol-keleti fegyveres agressziót be kell szüntetni. Nem, a 6zabad Kínát n< lehet megijeszteni, népén akaratát nem lehet megtör nem lehet elrabolni tőle azt boldog életet, amit ez a n sok éves harcával és munl val vívott ki! Ez az óriás ny godt és békeszerető. De azoknak, akik a józan ész el nére felkeltik a nagy nép r mes haragját! A közelim történetében már voltak ily esetek: s ezek nagyon siralrr san végződtek az agresss számára. Az imperialista ura nak nem szabadna erről m< feledkezniük. AKÁRHOGYAN MEST1 KEDNEK IS az agresszoi akármilyen fenyegetésekbe: provokációkhoz folyamodr az igazság győzedelmeske fog. A kínai nép visszaszi magának az', ami joggal rr illeti. És ennek az igazság Ságnak a nevében ismét ki szigetté lesz Tajvan, amely; ősi térképét Sanhszi tartom: történelmi múzeumában őr;

Next

/
Oldalképek
Tartalom