Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-24 / 225. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 Szerda, 1958. szeptember 24. JO, HA TUDJÁK A GAZDÁK... BOGÄRIRTÄS — BURGONYASZEDÉSKOR A burgonyaszedés ideién is van mit tenni a kolorádóbogár eüeni védekezésiben. Vegyük sorra ezeket a feladatokat. 1 Szedés után a szárat • mielőbb hordjuk össze, és égessük el. Különösen akkor fontos teendő ez, ha még zöld növényi részek is vannak. így megsemmisítjük a rendkívül éhes bogarak táplálkozási lehetőségét. Az elszáradt lombozat elégetésekor a burgonya betegségeit okozó gombák áttelelő alakjai is elpusztulnak. 2 Ne hagyjunk félbevá- • gott vagy egészséges gumót a földön, mert lomb hiányában ebből is táplálkoznak a bogarak. 3 A burgonyáról verjük • le a földet. Homoktalajon termesztett burgonyánál ez nem okoz nehézséget, de kötött talajon, különösen csapadékos időben megtörténik, hogy sáros burgonyát hordunk. A gumónak a földrögöktől való megtisztítása azért fontos, mert lehetnek a talajban előbábofc, bábok és már telelőre vonult bogarak, amelyek földestül rátapadtak a gumóra. 4 A burgonyabogarak • közül sokat elpusztíthat a szedés utáni porozás is. Ha nagyon sok mászkáló bogarat látunk, Nikéről (10 százalékos DDT) porozószert juttassunk a talajra és a földet hagyjuk így egy-két hétig. Egy kataszbrális holdra 10—15 kg por elegendő. A fiatal, növényvédő szerekkel szemben nagyon érzékeny, táplálékot kereső bogarak ezen a porsző- nyegen kénytelenek haladni, ami előbb-utóbb elpusztulásukat okozza. 5 A burgonyaföldön ta- • lálható gyomnövényeket feltétlenül irtsuk ki, mert a fiatal bogarak ezeken is kifejlődhetnek és áttelelhetnek. Burgonyaszedés alkalmával — akár kézzel, akár géppel történik is — elpusztulnak ezek a gyomok, azonban a mezsgyéken, árokpartokon, utak mentén megmaradnak. Az ilyen helyeikre is fordítsunk gondot. 6 Ha a felszedett bur- • gonyatóbla környékén még zöld lombozató burgonya található, tartsuk azt szemmel, és ha nagyszámú bogarat látunk rajta gyülekezni, porozzuk be az előbb említeti szerrel. Ugyancsak fordítsunk figyelmet a környék paradicsomnövényeire is. 7 Végezzünk alapos • mélyszántást a bur- gonyaföldön. Ezzel a felszíni rétegben tartózkodó előhábok bábok és már telelésre vonult, bogarak egy része elpusztul. A másik részük mélyebb rétegbe jut. és ha a felszínre LOPOTT A BALATONKILITI GÉPÁLLOMÁS VOLT IGAZGATÓJA Illyés Sándor, a Balatonkili- ti Gépállomás volt igazgatója állt két társával nemrég a Siófoki Járásibíróság előtt. Az volt ellenük a vád, hogy 47 660 forint összegű hamis jégszárn- lát készítettek és nyújtottak be a tejipari vállalathoz 1957 januárjában. A tejipari vállalat a számlaösszeget kiutalta, s így hárman 12 398 forintos anyagi előnyhöz jutottak. Illyés Sándor 1956 november 13-án és 1957 január 15. napján a balatonikáli ti községi sportpálya költségeire felvett ösz- szegiből is eltulajdonított 1660 forintot, s hogy ezit leplezze, a valóságnak meg nem felelő elismervényt hamisított. FÉL ÁRON lehet kapni fotópapírokat a kaposvári OFOTÉRT-ben. A fotoamatőrök számára kellemes meglepetést jelent, hogy a Forte gyár sokféle papírját, melyeiknek tavaly lejárt a szavatossági ideje, most fél áron hozzák forgalomba. A papíroknak semmi hibájuk nincs, fényérzékeny anyagoknál rendszerint tovább tart a használhatóság ideje, mint ahogy azt a szavatossági idő meghatározása előírja. Másoló papír nincs leértékelt áron, de nagyításhoz kemény és lágy fokozat mindenfajta . méretben kapható, valamint normál fokozat is portré papírban. Végeredményben itehát fél áron juthatnak jó papírokhoz az amatőrök. Valószínűleg az üzemeket érdekli az is, hogy a gyermekek számára vetíthető keskeny mesefilimek ára is megváltozott. A régi százhúsz forintos ár helyett most húsz forintért lehet vásárolni ezeket a szép mes ©filmeket. A bíróság társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás és ckirathamisítás bűntettében mondta ki az ítéletet és Illyés Sándort másfél évi börtönnel sújtotta. Bagó Antal tejüzemi munkástanács-elnök egy év és négv hónapot, Csendes István siófoki tejüzemvezető 3 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az ítélet nem jogerős. kerül, nagy nehézséggel kell megküzdenie, ami pusztulását okozhatja. Az itt ismertetett eljárás gyéríti a bogarakat, és ezáltal a következő év védekezési munkáját könnyíti meg. D. I. Tanulságos gabona- termesztési kísérletek Kopecsni Vince, a Felső- bogáti Állami Gazdaság főag- ronómusa az 1957—58-as gazdasági évben figyelemre méltó gabonatermesztési kísérleteket folytatott. A tizenhat — egyenként egy-egy holdas - parcellán azt vizsgálta, hogyan alakul a terméshozam a vetőmag- és műtrágyaadagok no velése révén. Az azonos talajerőben lévő parcellák mindegyike negyven kiló pétisót kapott. Négy holdon 108—108 kg búzát vetettek el, minden négy-négy parcellán rendre 160, 210, 260, Illetve 310 kg szuperfoszfátot munkáltak bele a talajba. Ennek eredményeiként 1125, 1135, 1185 és 1316 kg lett a szemtermés. A következő négy parcellán 120, az újabb négyen pedig 126 kg vetőmagot alkalmaztak. Végül pedig 143 kg búzát használtak fel holdanként a vetéshez. Ennek a négy-négy parcellának a termése volt a legnagyobb: 1234, 1418, 1431, illetve 1449 kg. A főagronómus azt is kiszámította, hogy kifizetődik & több vetőmag és több műtrágya felhasználása. Holdanként átiíag 84 forinttal nőtt a ráfordítás, a többlettemmé-s értüké pedig 332 forint. A kísérletek tanúsága szerint tehát jövedelmezően növekszik a búza hozama a vetőmag és a szuperfoszfát nagyobb adagú fel- használásával. Azaz: több ve Mit tartalmas a marcali járás hároméves terve ? Több mint egymillió forint értékben bővítik a kórházat Harminc faluban lesz villany A hároméves terv célkitűzései mind a falun, mind a városon fejlődésünk legfontosabb feladatait tartalmazzák: a szocializmus építését, a lakosság különböző élet- és kultúrigényeinek kielégítését. Marcali községben és járásban is ezeket a főbb követelményeket figyelembe véve dolgozták ki a hároméves tervet. Marcaliban a terv első esztendejében 16 új lakást építettek, s ezeket már át is adták használóiknak. Negyvenezer forintot fordítottak a közegészségügy szempontjából elsőrendűen fontos szennyvíz- levezető csatornák építésére. Jelenleg a kórháznál folyik nagyobb arányú építkezés. Itt egymillió forintos beruházással építenek lakásokat a kórház ttdvarán álló úgynevezett kiskastélybap, s az átépítés után hét orvos jut majd korszerű, egészséges lakáshoz. De magának a kórháznak a bővítésére is sor kerül. Az idén 750 000 forintot fordítaA csecsemők és iskolás gyermekek őszi védőoltása A szeptember 28-a utáni napok- bér 30. között születtek (jelenleg ban a körzeti orvosok és iskola- 12-17 hónapos gyermekek), orvosok megkezdik a csecsemők Tetanusz elleni védőoltást kapós iskolás gyermekek őszi védőol- ] nak: tását. A védőoltások megvédik a | akik 1950. szeptember 1. és 1951. gyermekeket a jáx’ványos betegsé- I augusztus 31. között születtek, jegektől, ezért felkérjük a szülőket, i lenleg 7—8 éves iskolás gyermekek, hogy gyermekük érdekében végez- ( őket is az iskolaorvosok oltják az tessék el a védőoltásokat. A gyermekek pontos időre és helyre szóló meghívót kapnak. Előfordul, hogy valaki a névsorból kimaradt, és idézést nem kap, ezért az ilyenek okvetlenül jelentkezzenek körzeti orvosuknál. Az ősz folyamán a következő korú csecsemők kapnak oltást: Diftőrícv, szamárköhögés, tetanusz elleni védőoltást kapnak: a) gkik 1957. október í. és 1953. március 3% között születtek (jelenleg G—11 hónapos csecsemők): b) akik 1956. október 1. és 1957. mos hálózatba. Szakácsiban csak 1959-ben fejeződik be ez a munka, mivel a községi tanács nem szavazta meg a tervezett összeget. Jövőre gyullad ki a villany Horvátkúton, Somogy Sámsonban és Ga- dánybqn. 1960-ban pedig újabb hét községet kapcsolnak be az áramellátásba, ezek: Somogyzsitfa, Sávoly, Csákány, Keleiiíz, Csömend, Fő- nyed és Libickozma. Több községben új iskolát építenek, néhány helyen pedig az iskcűa bővítésére kerül sor. így például Böhönyén is, ahol egyébként 500 ezer forintos' állami támogatással és 200 ezer forintos községi hozzájárulással új, négytantermes iskolát építenek a falu közepén, a benzinkúttal szemben lévő üres telekre. Puszta- kovácsiban modern, kéttanter- rms iskola épül 336 ezer forintos költséggel. Az építéshez a község 80 ezer forinttal járul hozzá. Ugyanitt óvodát is építenek, szép, ízléses belső képpel. Az óvoda építését még az idén be is fejezik. Két tanteremmel bővítik a so- mogyszentpáll iskolát. Több takarmánygabonát termelnek Mivel a marcali járás jelentékeny iparral nem rendelkezik, hanem erősen tájjellegű mezőgazdasággal, ezért itt is lényeges változások lesznek a terv utolsó esztendejéig. Egyrészt a mezőgazdaság szocialista szektorának terjedése, másrészt a belterjesség fokozása a meghatározója a hároméves terv célkitűzésének. A terményeknél az őszi kalászosok területének csök- .... .... kentését, a takarmánygabona- Jelentős mennyiségű árut i ég a kapások növelését akarPéldául nak különböző bővítési célokra. 1960-ra pedig 680 000 forintot tesz ki az az összeg, mellyel megoldják a kórház különféle helyhiányát; új kórtermeket létesítenek, bővítik a fertőzőosztályt, valamint új, korszerű konyhát és mosókonyhát építenek. Végeznek ezenkívül bizonyos belső átalakítást is: a volt kastély parkettás kórtermeinek padlóját a könnyebben tisztán tartható cementlappal cserélik ki. A járás területén is minden község érdekelt a hároméves tervben. Nagyarányú faluvillamosííás 1960-ig a járás 30 falujában lesz villany. 1950 után mindössze két hely marad, ahol a villamosításra csak később kerül sor. Az idén Nikla, Ne- mesvid kapcsolódott, vagy kapcsolódik bele az elektroiskolában. Az oltásokat a körzeti orvosok rendelőikben végzik. Ka a gyermek esetleg beteg, vagy más ok miatt az oltáson megjelenni nem tud, az akadályt mindenkor közölni kell a körzeti orvosokkal. Dr. Szabó Zoltán városi főorvos.-műtirítavq ered- I március 31. között születtek (jelen- tomag es, to..O műtrágya em | leg la_?3 hftnapos gyermekek); hiányéként több a termés. Most, az ősíi kalászosok vetésének idején érdemes megszívlelni e kísérlete'- tanulságát a mezőgazdaság négy- és kisüzemeiben egyaránt. c) akik 1951. szeptember 1. és .. ■ ■ l!s sí között születtek, jelenleg I. osztályú élt. iskolások. (Az Iskolás gyermekeket iskolaorvosok olf.iék az Iskolában.) mm'S elleni védőoltásban részesülnek: akik 1957. április 1. és szeptemexportáít idén a Balatonújhe- lyi Állami Gazdaság. A többi között például 18 vagon paradicsomot szállítottak, főként a nyugati államokba. Most a paprikaexportot bonyolítják le. Pénteken szállítják el a gazdaságból az 500. mázsa csemegepaprikát. Olajtüzelésű kályhák | A Mechanikai Művek szép- g tember végén átadja a keres- §§ kedelemnek a Mecalor elneve- §| testi olajtüzelésű kályhákat. A m kályha 1,5—7 deci olajat fo- ü gyászt óránként, a maximális g olajfelhasználás azonban csaik g a leghidegebb télben szüksé- ü ges. A kályha tartályán lévő j= szerkezet automatikusam ada- g gólja az olajat a szabályozó = beállítása szerint. A fűtőolajat az ÁFORT 10 g literes kannákban házhoz gj szállítja 2,20 forint körüli lite- §| renfcénti áron. A pontos árat g még nem állapították meg. = Egyelőre 1000 Mecalor ólaj- gj kályha kerül forgalomba a jg wasűzáe tökben. Az attalai mezőgazdasági szakkör tizenkilenc tagja felutazott a mezőgazdasági kiállításra. Nem véletlen, hogy ennyien és szervezetten indultak el. Attalán tavaly ősszel fejeződött be az ezüstkalászos tanfolyam. Az előadásokat tartó Sándor Lajos, a Kaposvári Mező- gazdasági Technikum fiatal tanára az iskolaév után sem fordított hátat az érdeklődő lelkes közösségnek. Röviddel a jelvények és oklevelek kiosztása után megalakult a szakkör. Programot dolgoztak ki a tanfolyamon szerzett tudásuk gyarapítására a gazdák. S az azóta tartott előadások, esti megbeszélések még inkább fokozták az érdeklődést. A tudományos gazdálkodás útjain pedig egyre jártasabbak lettek — napról napra telik a tarsolyuk. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár szinte kapóra jött. Ez újabb lehetőség tapasztalatszerzésre. Bűn volna elmulasztani. — Felmegyünk — határozták el, s vonatra ültek. Huszadiknak a szinte már attalainak számító Sándor Lajos tanár utazott el velük. Ennyit az előzményekről. így történt, hogy minap reggel már jóval a kiállítás kapunyitása előtt ott szorongtak az ember áradatban az attalaiak is. A pavilonok lobogó erdejét nézegetve találgatták: vajon hol lesz több érdekesség. Kíváncsiság, tü- relmetleriség tükröződött az arcokon. Elsőnek a MEZÖSZÖV gépeit tekintették meg. Majd a szovjet, bolgár, cseh, lengyel, allbán, keletnémet pavilonok kerülitek sorra. Nehéz lenne pontosan rögzíteni vagy mérni a látottak hatásét. Nem, erre nincs eszköz. »Ez aztán igen! Ezt nézd Attalai gazdák a kiállításon meg! Tyű, micsoda gépek!* — mondogatták egymásnak. A szovjet gépkolosszusok láttán az első pillanatokban még beszélni is elfelejtettek. Szótlanul járták körül az óriás fémcsodálkat, s hitetlenkedve böngészték a kis táblák feliratait. — Bizony, mi elmaradtunk — vonta le követlkeztetés- kánt egyikük. De azt is észrevették, hogy nem kis- parcellálkra méretezték ezeket a gépeket. A mezőgazdasági kiállítás egy nagy-nagy fényforrás — fényele özöne. A kiállítás fénykéyéiben szemlélődő at- talaiak is észrevették, rádöbbentek arra, hogy csak annak könnyebb, az juthat tovább, áki lépést tart az idővel. És ők tovább akarnak lépni. Ennek a szándéknak egyik bizonysága az, hogy eljöttek ide. Megnézték a ma, a jelen mezőgazdaságának összehordott eredményeit. A fizetség érte az, amit magukkal visznek. Sck nagyüzemünkben olyan gépekkel is dolgoznak, melyekről az egyéniek még nem tudnak. Megtekintették ezeket is. Nem árt a velük való barátkozás. Ha ma még nem is, de holnap már szükségük lehet rá. — Az én tehenem soha nem tudná felnyitaroi az önitató fedelét, ezt gondoltam mindig — mondta az egyik parasztbácsi, mikor meglátta a kiállítás istállójában, amint a szomjas állat éppen ivott a jászolra szerelt »vederből". — Most már elhiszem, hogy ez is lehetséges. Ha mindem gazda csak ennyit visz is haza tapasztalatként, ha csak egy-egy ilyen vagy hasonló kétely válik hamuvá, altkor már nam hiábavaló az ideutazás. Látni, tanulni jöttek az attalaiak, s érdeklődésüknek megfelelően válogatták az »anyagot«. Érthető, hogy csak csodálkozást s nem tüzetesebb kíváncsiságot ébresztettek bennük a gépkolosszusok, de lehet, hogy egy-két év múlva miár ilyenek után érdeklődnek. Négyöt évvel ezelőtt az ekéik, vetőgépek kötötték le figyelmüket, ma már a kerti- traktor, fejőgép, univeirzál, elektromotorok, villanydarálóik és szecskavágók körül időzték hosszabban. — Tanár úr, ez miért előnyös? Azt mire használják? Mennyi üzemanyagot fogyaszt? — pattogtak a kérdések Sándor Lajos felé. A csarnokokban a szemléltető képek és ábrák előtt sokféleképpen számítgattak az emberek. És bizony jó pár beskatulyázott tétel, öröknek vélt igazság helyébe került új, eredményre vezető elmélet, melynek haszna a gyakorlati megvalósításkor a nagyabb darab kenyérben és több forintban mutatkozik meg. Orbán Im- réék három hold gabonája 36 mázsát termett. Nem lehet vitatni, köze van ehhez az eredményhez a régivel párosult új felfogásnak is. Orbánék a most földbe 'kerülő magot nemesítettre cserélték kd. Nekik sem kell magyarázni az ilyen »kis dolgok" fontosságát. A mezőgazdasági kiállítás jak megvalósítani, míg 1957-ben búzából 11258 katasztrális holdat vetettek, a hároméves terv végén már csak 10 381 kh-at tesz ki a búzavetés. Ezzel szemben az őszi árpa vetésterülete a következőképpen alakul: 1957-ben 1924 kh 1958-ban 2400 kh Még lényegesebb változás lesz a tavaszi árpánál. Az 1957. évi 8S6 holddal szemben a házé roméves terv végén 2600 kh. Ü tavaszi árpát vetnek. A ka- {ü pásoknál, a kukorica és takar- = mányrépa vetésterületében né- gj mi csökkentés, a burgonyáé- =j ban és a cukorrépáéban pe- = dig emelkedés lesz. Nagyjából H ugyanez a helyzet a pillangóig soknál is, ahol különösen a gj vöröshere területnövekedése a ~ legszámottevőbb: az 1957-ben §j vetett 2293 hold helyett 1958- jj ban már 3130 kh a vöröshere j§ vetésterülete, 1959-re pedig gj még tovább növekszik. ff Különböző arányokban növek- jg szik a lucerna, szarvaskerep és gj a bíborhere területe is. i Több szarvasmarhát tenyésztenek, attalai vendégeinek nagy része fiatal: Visnyei Ferenc, Bőidé* László, Tóth Jenő az ősszel iratkoztak be a mező- gazdasági technikum levelező tagozatára. Mindhárman elvégezték az ezüstkalászos taniolyamot. Amit ott markoltak, az nagyszerű alap, s a jövőben van mire építeniük. Az attalai tizenkilenc a vásár megtekintése előtt ellátogatott Gödöllőre is. Onnét se jöttek el üres ta- ■ risznyákkal. A Gödöllőn és Pesten látottak megbeszélésére lesz mód a hosszú téli estéken. Az otthon maradt gazdáik is kapnak a messziről hozottakból. Hisz akik nem tagjai a szakkörnek. __ azok is ei-eijámak az ősz- g emelkedik a tej hozam szejövetelekre. Ha meg va- = J lami kiesne az emlékezetükből, segít Sándor Lajos tanár,. az attalaiak saves pa trónusa. * » * A kirándulás a tanulmányin kívül más érdekességet is nyújtott. A fiatalok közül Visnyei Ferenc, Orbán Imre, Boldog László madártávlatból is megnézték Budapestet: a 45 perces sétarepülés után nevetve mondták: »No, repülőben is ültünk, megérte". Izgalomban is volt része a csoportnak. Nyíró József lemaradt a többiektől, s már- már a hangosbemandóban felhangzott a »körözvény", mikorra előkerült. — Ezt aztán megmondjuk Attalán, hogy te, kedves kománk, elmaradtál tőlünk — tréfálkozott Kalocsa József a visszatérővel... Az egyik sátorban alig maradt korbács. Vagy húsz ostort vásároltak gyermekeiknek az édesapák. Ezután bizonyára gyorsabban mennek a lovak Attalán. Gőbölös Sándor 5= Mindez az állattenyésztés jj fejlesztésével van szoros őszig szefüggésben. A sertéstenyész- g§ tésben például a megfelelő H zöldtakarmányos helyeken a g fehér hússertés tenyésztését §jj helyezik előtérbe, míg más he- g lyütt a mangalica fajtájú ser- m tést tenyésztik. A termelőszö- jjj vetkezetekben a 100 kh-ra ju- g tó szarvasmarha átlagszám ff emelését irányozza elő a terv. g Ez a szám a tavalyi 14-gyel =1 szemben az idén 17, a terv vé- g gére pedig tovább emelkedik; g mint ahogy a fejési átlag is jgj emelkedni fog. Míg az ellen- forradalom előtt is aránylag g alacsony volt ez a szám, ma g már járási átlagban tízliteres g istállóátlagot érnek el. De a g szarvasmarhatenyésztés számit szerű eredményét is emelni g fogja a marcali járás három- Ü éves terve: a jelenlegi 16 ezer ff darabról a terv ideje alatt 20 g ezerre emelkedik a szarvasié marhák száma. Éppen ezért g megváltozott legelőgazdálko- Ü dásra van szükség, a legelőte- g rületek javítására, melyet igen g sok községben végeznek el. g Gyomtalanítják, trágyázzák a g legelőket, másutt pedig víz- g levezető árkokkal csapolják g le a pocsolyás területeket. K. «,
