Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-21 / 223. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 Vasárnap. 1958. szeptember 2t. Szövőlepkék ellen permetezik az útmenti fákat Taszár és Bate között a növényvédő állomás emberei. Jóna István permetező- mester és Buno- vácz László zeto- ros 400—450 fa- egységet ►-fertőtlenítenek« naponta. Jó9 ha tadják a gazdák BETA K A R í T A S Szeptemberben megkezdődik a cukorrépa, burgonya, napraforgó — tehát a kapás- növények szedése, behordása. Legfontosabb célkitűzés, hogy a terményeket a legkedvezőbb érési állapotban, a lehető legkisebb veszteséggel takarítsuk be. A veszteség elkerülése végett a cukorrépát csak az átvételi ütemterveknek megfelelően szedjék a gazdák. A termelőszövetkezetek használják ki a rendelkezésre álló répa- kiemelő és burgonyaszedő gépeket. A gépállomások a napraforgó betakarításánál alkalmazzák az erre a célra átalakított kombájnokat. A hónap másik felében a korábbi érésű kukorica törése is megkezdődik. Itt különösen árrá kell nagy figyelmet fordítani, hogy a csövek leszedése után a szárat is mielőbb maradéktalanul levágjuk, és minél nagyobb részét besilózzuk. A silókukoricát közvetlenül viaszérés előtt kell betakarítani, mert ekkor adja a legnagyobb takarmányértéket. Szőlő- és gyümölcstermesztés Ebben a hónapban megkezdődik a korai szőlőfajták érése. Az érést kísérjük figyelemmel, s csak akkor szüreteljünk, ha a szőlő teljes érésben van. A minőségi borfajtáknál kiválóbb bor előállítása végett várjuk be a túlérést. Ha a szüret előtti esős időjárás a termés részleges rothadását okozná, a rothadt termést külön szedjük le. Az így szűrt mustot nyálkázással tegyük egészségessé, és erjesztéséhez alkalmazzunk fajélesztőt. Ha a termelők a várható nagy bortermés megfelelő tárolásához kellő mennyiségű hordóval nem rendelkeznek, a mustot — a fennálló rendelkezések megtartásával — sűrítsék be. A téli gyümölcsösöket védjék a gazdák a pajzstetű és almamoly ellen. A gyümölcs megfelelő osztályozása céliából a gyümölcsszürethez szükséges anyagokat gondosan készítsék elő. Zöldségtermesztés Száraz időjáráskor az öntözéses termelésre berendezett területeken lévő növények egy-két esetben öntözésre szorulnak. A még fejlődésben lévő növényzetet megfelelő növényápolásban, sor- illetőleg sorközkapálásban kell részesíteni. Ahol ez már nem végezhető, ott gazoló kapálásra, vagy a nagyobb gyomok kiszedésére van szükség. A kifejlődött termést részben a piac ellátása, részben a további termés fejlődése céljából folyamatosan célszerű szedni. A betakarított területeken szükséges megsemmisíteni a növényi maradványokat és utána hozzáfogni a talajmunkához. A hagymatermelésre használandó területen időszerű a mélyszántás elvégzése. Itt az ideje az átte'elő zöldségfélék (fejessaláta, spenót, kelkáposzta) magja elvetésének is. A fejessaláta és kelkáposzta magja szabadföldi palántaágyba, a fejessalátéé pedig közvetlenül állandó helyére is vethető. A spenót magját állandó helyére kell vetni. Mezőgazdasági újítók és feltalálók tanácskozása Szombaton délelőtt a MEDOSZ művelődési házának Dózsa-téfméhen Hun.va, István, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dölgozók szákszervezetének elnöke megnyitó ita a mezőgazdasági újítok és feltalálók első országos tanácskozását. A tanácskozás mintegy háromszáz résztvevője előtt Marosújvári Gyula, a Földművelésügyi Minisztérium gépállomási és gépesítési fő- igazgatóságának vezetője értékelte a mozgalom erécVményeit, s megszabta további feladatait. Ezt követően Hunya István negyvenegy feltalálónak és űiítónak adott át miniszteri kitüntetést. Szebbé piZENOT EVVEL EZ- ELŐTT hosszú árnyakat vetett a földekre a Gru- bánovics meg a Novák uraság kastélya. Az ötvöskónyi határ jó része e két földbirtokosé volt, s nekik dolgoztak erejük fogytáig a cselédek, őket süvegelte valamennyi kisföldű paraszt. A bevehetetlennek tűnő bástyákban pedig szólt a muzsika, egymást érték az orgiák. Maguktól soha-soha nem vették volna észre, hogy a kastélyok árnyékában robotos- kodóknak a déli harangszóra nagyot korran a gyomruk. Hozzájuk igazodott akkor a falu. Ök voltak a jog és a hatalom ötvöskónyiban. Kezük messzire ért, s ha úgy tetszett, egyetlen tollvonással lehetetlenné tettek akárkit is a kórságos szegények közül. Most is a kastélyból irányítják a község életét. Csak nincsenek olyan hosszúak az árnyak, és most azokkal törődnek a falu vezetői, akikről a Grubánovicsok és a No- vákok »megfeledkeztek«. Az egyik kastélyban 70 tüdőbeteg hajthatja nyugovóra a fejét. A másik nagy épületbe pedig a tanács és a posta költözött — miután az urak elmentek. Hogy miért távoztak, azt tudjuk. Negyvenöt óta tehát nélkülük él a falu, s nem ők, hanem az egyszerű emberek írják ötvöskónyi történetét. Es szépek ezek a fejezetek. Aki csak az ötvöskónyi lapokat olvassa el a felszabadult Magyarország történelemkönyvéből, az is láthatja, hogy a szó és a tett egybevág. Nem Ígéret és ígéret, hanem ígéret és tett a sorrend a mi társadalmunkban. formálódott Hirtelen talán maguk az ötvöskónyiak sem tudnák ösz- szeszámolni, mennyi minden történt azóta, amióta helyben és nem Nagyatádon (ötvöskónyi 45 előtt közigazgatásilag a járás székhelyéhez tartozott) intézik a falu dolgait. Igaz, nekik nem is annyira szembetűnő, hisz szemük láttára alakult, formálódott szebbé a falu, s ott voltak minden új születésénél, segédkeztek a munkálatokban, s türelmetlenkedtek, ha valami nem akkorra készült el, mikorra ők szerették volna. — En csak tavaly november óta vagyok itt — mondta Molnár István tanácselnök —, de — és sorolni kezdte, mi mindennel gazdagodott a község. — Jobb a közvilágítás, tízzel több égő szórja a fényt, ha besötétedik. Salakoztuk az utcákat, 50 új széket vásároltunk a kultúrterembe és tataroztuk az iskolát. ]f'NNYIT MONDOTT AZ ELNÖK. Persze, ez nem minden. Csak adalékok ezek. Sok mást is kapott a falu a felszabadulás óta. Nem lehet ráismerni az egykori sárfészekre. 1956-ban kezdték el a járdaépítést. Az új iskolától az utca végéig téglával rakták le az utat. A szövetkezeti bolttól a tejcsamokig betonból készült a gyalogjáró. Nem mindenütt kopog még a járókelő bakancsa, hiszen egyszerre nem is Ijhet flaszter mind a hét utcában. Ennyire nem telik. Jövőre is lesz egy év, és lassan-lassan sor kerül mindenik utcarészre. Ahova most nem jutott cement, ott salakozták. Egyelőre ez is jó megoldás. A községfejlesztési alapból a fala mintegy 89 ezer forintot fizetett ki erre a célra a tanács. A felsoroltakkal még korántsem teljes a kép. Négy tantermes iskola, kultúrház, tejcsarnok, mázsaház, posta, telefon, artézi kút — mind, mind az utóbbi 13 esztendőben létesült. A múltban hiányoztak ezek, most meg kevésnek bizonyulnak. Akkor célnak és nem kis célnak számított egy pár jó cipő vagy csizma. Ma betonjárda kell, lassú a kerékpár, akkor jó volt gyalog is. Igen, itt tartunk ma. Eny- nyit változott a világ. Nem baj, hogy valaki két öltöny ruha helyett hármat akar, és az sem, hogy kevesebb a foltos ing. De azt ne felejtsük el, hogy mi volt, hcmnét indultunk, és hogy hány év múlt el. Ez az a sokat hangoztatott különbség a múlt és jelen között. Es arról, a távoli tegnapról szívesen megfeledkezünk s jelenünk kisebb kivetnivalói között túrkálva önmagunkba harapunk. /) TVÖSKONYIT 1957- BEN VILLAMOSÍTOTTÁK. Szerényen számítva ez félmillió forintjába került az államnak. A Beleg felé vivő út mentén új utcasorok épültek. Téglaházak ezek. A fel- szabadulás óta legalább 45 hajlék épült a faluban. Ha megnéznénk — mondjuk — két másik évtized házépítési statisztikáját, vajon találnánk-e kétjegyű számot. Es egy kicsit mégis fásultak Ötvöskónyiban az emberek. Mintha nem éreznék magukénak teljességgel a falut. Miért van ez? Hisz erre nincs ok. GÖBÖLÖS SÁNDOR A holnap mezőgazdászainak képzéséről N egyven fiút és leányt vettek fel a Kaposvári Mezőgazdasági Technikum első osztályába. Nyolcvanhat jelentkező közül választotta ki őket a bizottság. Benedek Pál igazgató joggal elégedett az új diákokkal. Az elmúlt években azok jöttek ebbe az iskolába, akiket a gimnázium nem tudott befogadni. Most a negyven elsős egyenesen a mezőgazdasági technikumhoz címezte felvételi kérelmét. Ez az örvendetes jelenség arra vall, hogy kezd tudomány-rangra emelkedni a falu szemében a mezőgazdálkodás. Ennek a négy osztályos iskolatípusnak az a tantervi célkitűzése, hogy középkádereket — állattenyésztési és növénytermelési bri- gádvezétőket — képezzen az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek számára. Nem öncélú, elvont ismereteket gyűjtenek a tanulók. Az életre készülést szolgálja a szakmai oktatás a tanteremben meg a gyakorlat a tangazdaságban. Nézzük a technikus képzés gyakorlati részét. Az állattenyésztés a tangazdaság erősebbik oldala. Amit a diák megtanul a könyvből, annak jelentős hányadával összhangban van a tyúkfarmon, a sertésólakban vagy a tehenészetben elé táruló látnivaló. A törzskönyvezett baromfiak tartásából, tenyésztő-' séből szép nyereségre tesz szert a tangazdaság. Huszonegy fehérhús anyakoca malacszaporulata megfelel a kívánalmaknak. A hatvankét tehén és huszonnégy üsző olyan, fogy fényképük beillene a tankönyvbe. Ám a növénytermelés gyakorlatába hangosabban beleszólhatna az elmélet. A gépesítést még töké’etésíteni kelléne. Ha rohamosan nő á gyom, toll helyett kapát vésznek a kezükbe a diákok. Azt tanulják, hogy az őszi árpát célszerű — nálunk — széptémber 10-ig elvetni, a gazdaságban viszont a múlt héten csak a talajélőkészítésig jutottak él. Hozzáfoghattak volna a >-tanult«-időben a vetéshez, ha négynél több traktor szántaná 525 holdnyi földjüket. B eszéltem a téchnikum néhány idén végzett növendékével. Tőlük már nem a tanár, hanem az élet kérdezi vissza a leckét. Tolmácsolom szavaikat. Ágoston Margit a cukorgyári Célgazdaság szentgáloskéri üzemegységében segéd-bárel- számoló. Augusztus 15-én állt munkába. Havi kilencszázért számfejti a növénytermelők, állatgondozók bérét, elkészíti az SZTK-kimu- tatást, ellenőrzi a munkalapokat stb. Az istállóban már egyszer körülnézett. Szépek a hízómarbák. A határban még nem járt. Milyen célt lát maga előtt? Idővel gyakorlott bérelszámoló válhat belőle. De a brigádvezetői beosztásig nehezen vezethet út az íróasztal mel’ől. A takarmányozásról, agrotechnikáról tanultakat lassan a feledés ködébe küldi a száraz számadatokkal való bíbelődés. örül, hogy az a'apbér és eredményességi pótlék fogalmával tartós ismeretséget kötött az iskolában. — Ott kellene lennem a mezőn, a barázdában — mondta Szabó Lajoi, tabi gazdasági felügyelő, amint felkerestem irodájában. Tab és Zala község az övé. Három termelő- szövetkezete van. Az egyikben a harminc süldő takarmányadagja összeállításához^ kérték a segítségét. Másutt a műtrágya félhasználást kell ellenőrizni. Aztán a vetőmagcsere lebonyolítása is ad dolgot. Az este meg közgyűlésen vett részt az Uj Életben. Mindez szép és gyönyörködtető elfoglaltság. Csak ne volna annyi jelentés és más írásos munkaj És ne hívnák ki döntőbíróul a veszekedő szomszédok, akik csupán azon kaptak össze, hogy az egyikük tyúkja átment kaptrgálni a másikuk kertjébe. S a kártérítéshez a gazdasági felügyelő kárbecslésére van szükség. Van hát mit tenni azért a havi ezerkettő- százért. Tervei? A kővetkező tartévben kéri magát az agrárügyetémre. Í me, a bizonyság: igyekeznek megállni a helyüket a fiatalok, akik júniusban húzták be maguk mögött az iskola kapuját. De itt vannak a technikumban ma is száz- huszonhatan. Huszonhét utolsó éves kezdte meg a negyedik osztályt. Van köztük néhány, aki a magasabb szakképzettség megszerzését tartja közelebbi életcéljának. A többség viszont — csakúgy mint az idén végzettek — munkába akar majd állni. Elsősorban az ő érdekük, hogy nagyobbat szippantsanak a valóság levegőjéből. Hogyan kerülhetnének testközelségbe a falu mindennapi életével? Helyénvaló lenne, ha a megye mezőgazdaságának irányítóitól időnként tájékoztatást hallhatnának. Szólhatna ez az előadás a vetésszerkezet, az állatsűrűség, a tejtermelés alakulásáról, a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről, a mezőgazdaság előbbre haladását megjelölő párthatározatokról, kormányrendeletekről stb. Megkérhetnék a gépállomások, állami gazdaságok és a MÉSZÖV vezetőit is. hogy például negyedévenként adjanak felvilágosítást a szakmába vágó kérdésékről. Az iskola igazgatóságának is vannak ígéretes elképzeléséi a gyakorlati élettel való elevenebb kapcsolat megtenni ésére: termelőszövetkezeti elnököket szándékoznak meghívni a technikumba, hogy ismerhessék közös gazdaságuk létrejöttének körülményéit, fejlődésének eredményéit. A z elmúlt napokban két szövetkezetben — a látrányiban és az egyik nágocsi- ban — hallottam: brigádvézetőt, illetve agronomist keresnek. — Szívesen fogadnánk technikumot végzett fiatalt is, itt majd belejönnének a gyakorlatba — mondták. Jövő áll tehát a mező- gazdasági szakiskolába járó diákok előtt. Várják őket a somogyi falvak, hogy a szakkönyvek diktálta termelési módszerek hangos szavú hirdetői, terjesztői legyenek, és segítsék megkönnyíteni, eredményesebbé tenni a mezőgazdálkodást KUTAS JÓZSEF HÍREK AZ FMSZ-EKBÖL — Balato’szentgyörgyön a nöbizottság kezdaményezésére 18 parasztasszony előkészítő bizottságéit alakított baromfi- tenyésztő szakcsoport létrehozására. A napokban Szolnokra utaz'k az előkészítő bizottság néhány tagja, hogy az ottani szakcsoport munkájából tapasztalatokat gyűjtsön. — Húsz földművesszövetkezeti könyvelő részére egyhónapos tanfolyamot indított a MÉSZÖV szeptember 1-én Nagyatádon. A részvevők többsége az idén érettségizett. — Lábódon jól működik a burgonyatermelő szakcsoport Ennek példája nyomán Ri- nyabesenyőn és Lábodon újabb burgonyatermelő szakcsoport van alakulóban. Az új csoportok tagjai étkezési burgonyát szándékoznak majd termelni. Hetven mázsa csirkehús „terem" a csombárdi tyúkfarmon Az Alsóboga ti Állami Gazdaság úgy tervezte, hogy csombárdi tyúkfarmon ebben az évben 18 ezer naposcsibéi nevelnek fel. Ebből hetven mázsára valót közfogyasztásra adnak, 1200 jércét és kakast pedig meghagynak továbbte- nyésztésre. Mi valósult meg eddig a tervből? Az jdén kapott 11 ezer naposcsibéből felneveltek annyi baromfit, hogy negyvenhárom és fél má- zsányit eladhattak, és 1100 darabbal növelhették tenyészállo- mányukat. így jövőre háromezer baromfit számlál a tenyészetük.- Háromezarkétszáz csirke futkos most a farmon. Októberben megnyomja mindegyikük a kilencven dekát. így teljesítheti a gazdaság baromfihús értékesítés tervét. Az előirányzat szerint a 2ÖQ0 tyúktól egyenként 100—100 tojást várnak az év végéig. A tojáshozam rubrikájába már bekerült ez a számadat: 280 000 darab. Naponta 8.30—840 tojást szednek össze a gondozók. Minden remény megvan arra, hogy éves hozamként december 31-én elkönyvelhetnek 300 000 tojást. És nem is sokba, hanem 73 fillérbe kerül egy-eigy csombárdi tojás. Képünkön az egyik csirkegondozó, Hári Jakahné látható, aki pontosan 2803 magyar sárgának és lag- homnak viseli gondját
