Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-09 / 187. szám

Házépítő hajó Képzeljünk el egy közönsé­ges hajót, amely mintegy 8000 családot befogadó öt­emeletes épülettömb felépíté­sére képes. A moszkvai la­kástervező intézet építésze, Bella Etesin a következőképp tájékoztat erről az úszó-gyár­ról: — A felépítendő ház vagy épület alapvető építőanyaga a szilikaleit (mészpátos anyag). Ez az anyag homok­ból, mészből és vízből ké­szült, tehát legjobb lelőhelye a folyók medre. Ez vezette a szovjet építőket arra a gon­dolatra, hogy úszó-gyárat építsenek. Az úszó-gyár, vagyis erre a célra megfele­lően átalakított hajó előre­gyártóit elemek gyártásához szükséges berendezésekkel van felszerelve. A folyamat a következő: a folyóból nyerik a nyersanyagot, és a hajón állítják elő az előregyártott elemeket, amelyeket azután partra tesznek és összeállíta­nak. Edhatározták, hogy a moszkvai, később pedig a volgai gőzhajózás vonalain dolgozó munkások és alkal­mazottak ilyen épületekben kapnak majd szolgálati laká­sokat. Olajtartály AT HÍRES HÁZ BALATONFÖLDVÁRON sóból * Vannak falvak, melyeknek la- t kői közül a történelem évszá- í zadai során senki sem tudott t országos hírre emelkedni. S * akadnak, amelyek csokorban tudják a híres embereket. t A balatoni fürdőhelyek e te- \kintetben kivételes helyzetűek. j Majd mindegyikben élt egy- 5 egy szellemi óriás, tudós vagy | alkotó művész, akinek nevét j megjegyezte az ország. Ezek Í között is előkelő helyet foglal el Balatontöldvár. Hat híres ^név is kapcsolódik épületeihez. I Kettő a hatból alapítói közé is í tartozik a fürdőtelepit ele. ♦ Amidőn az 1860-as évek vé- t gén Siófokról elindult útjára a | modern »Balaton-kultusz", | Földvár földesurainak — a iSzéchényieknek — az uradal- • mi főkertésze, Schilhán József ♦ javaslatot tett a földvári ná- i das puszta part parkosítására, } fürdőhelyi célra. Hogy a javas- ; látott tett követte, nagy rész­iben a híres Korányi Frigyes ♦ professzornak volt köszönhető, laki egyetemi tanár, akadémiai itag és a Széchényi-család há­ziorvosa i'olt ez időben. Korá­nyi nemcsak rábeszélte a gró­fi családot a sok befektetést igénylő üdülőhely alapítására, de maga mólt az első, aki d földesúri család építkezéseivel egyidejűleg, 1896-ban, a ma­gaspartra vezető utca tetején villát épített. Villája ma is áll a Petőfi ut­cában, és jelenleg az Élelmi­szeripari Minisztérium üdülő­je. Tornyos, bástyás, várszerű épület, melyet a századvég egyik neves építésze: Bobula János tervezett. Korányi euró­pai hírű orvos volt, aki belgyó­gyászati klinikáján oly neves Utódokat nevelt, mint Bókay é.s Kétly, és akinek a nevéhez az orvosképzés és orvosi tudo­mány , magyarországi újjáte- remtésé fűződik. Születésének (1828.) idén van százharminca­dik évfordulója. Villájára em­léktábla kívánkozik, már csak azért is, mert jellegzetes kép­viselője a századvégi késöek- lektikus historizáló építőmű­vészeinek. A másik nagy fürdőhelyi alapitó, Kvassay Jenő ban, melynek frontja a tóra, másik oldala pedig a Rákóczi úti villasorra néz. Ma a »Sport­szer" vállalat üdülője, így ez van hivatva arra, hogy az épü­letet kiemelje a feledékeny- ség homályából, s falára, a vasúti fejlődés nagy magyar szaktekintélyének tiszteletére, a jövő évforduló alkalmából emléktáblát illesszen. Földvár arisztokrata nyara­lóhely volt, és a főurak utcá­ját Imre utcának hívták. Eb­ben építették palotaszerű nya­ralóikat árnyas kertek köze­pén a Széchényiek, s ezen a forgalomtól félreeső sétányon át vezetett az út az egykori kelta földvár területén létesí­tett magasparti gyönyörű kilá­tóhelyre is. Az utca kezdővil­lája azonban íróember, Rákosi Jenő A Szovjetunióban évről év- | re növekszik az olajtermelés, Zielinszky tervei szerinti Felmerül a kérdés, hol és ho- épült a földvári kikötő érdé- * S.yan lehet jól tárolni az olajat kés nyugati mólója is 1905-1 és termékeit? Jelenleg föld ben. A móló a maga nemében i alatti vagy föld feletti fém ' vagy vasbeton ciszternákban tárolják az olajat. Ilyen cisz­>lit mérnek a mesterséges holdak műszerei ? Lassanként egyce több adat kerül nyilvánosságra a mesterséges holdak tudományos eredményeiből. E mé­rési eredmények közül szeretnénk egypárral olvasóin­kat megismertetni. ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁSOK. Mintegy 40 kilométer magasságban húzódó ózon réteg elnyeld az elektromágneses sugárzások egy részét. Ezek­nek a megfigyelésére csak körülbelül 100 km-néil na­gyobb magasságiban nyílik alkalom. Ezeknek a vizsgála­ta az ionoszféra, ezen keresztül a rádióhullámok terje­dése és a földmágnesség szempontjából fontos. KORPUSZKULÁRIS SUGÁRZÁS. Erős naptevékenység idején a Napból igen sok elekt­romos töltésű anyagi részecske lökődifc ki, melyek egy része a földet is eléri. Befolyásolják a földmágnességet, az ionoszférát, létrehozzák a sarki fényt. Abszolút méré­sük csak mesterséges holdakkal lehetséges. KOZMIKUS SUGÁRZÁS. Az elsődleges kozmikus sugárzás összetétele csak a légkör határán túl határozható meg. E sugárzás hatása a légkörre és a Földre igen csekély, tanulmányozása azonban az asztrofizika egyik legfontosabb feladata. Az eddigi mérési tapasztalatok szerint a sugárzás, erőssége 470 km magasságiban negyven százalékkal haladja meg a talajszinten levőt MIKROMETEOROK. A bolygóközi térben levő apró, egy mikronnál kisebb átmérőjű anyagi részecskéket nevezzük mikrameteorok- nak. Lényeges szerepük van az ionoszféra fenntartásá­ban, és ennek révén számos geofizikai folyamatra kihat­nak. Vizsgálatuk az űrhajó meteor-veszélyének szempont­jából is fontos. A FÖLD ALBEDÖJA. A Föld az őt érő napsugárzásnak mintegy 35 száza­lékát visszaveri. Ez elsősorban a felhők nagy visszave-'v. rő képességének (albedójának) köszönhető, mert a szá­razföldek mindössze mintegy 15 százalékot, a tengerek pedig — a földfelület legnagyobb részét teszik ki — pe­dig csak mintegy 4 százalékot vernek vissza. A jég, és hó a visszaverőképességet növeli. Mindezek ismerete meteo­rológiai szempontból igen fontos, mert a vissza nem vert sugárzás a talajt és a légkört melegíti. Mérésére a mester­séges holdak jó alkalmat kínálnak. LÉGSÜRÜSÉG. Nagyobb magasságokban a levegő sűrűsége annyira csekély, hogy magassági rakétákkal nem mérhető ponto­san. Több területen, mint .például a levegő ionizációjának és az ionok minőségének mérésére pedig egyenesen alkal­matlanok az ilyen .rakéták. A mesterséges holdak fékező­désének vizsgálata mutatta meg, hogy a levegő sűrűsége 200 km magasságban mintegy ötszöröse az elméletileg várt értéknek. A mesterséges holdak pályaváltozásainak egy részéért, valamint rendellenes mozgásaikért ugyan­csak a légkör legfelső, igen ritka rétegei a felelősek. Ezek mozgása igen érzékeny a légkör sűrűségére. Egyetlen fok hömérsákletváltozás elégséges arra, hogy a mesterséges hold egy hét alatt 10—15 percet siessen vagy késsen. Ép- pedig ezért az előre nem látható bizonytalanság miatt az át­vonulásokat a megfigyelő állomásnak leginkább csak 24 órával vagy még ennél is rövjdebb idővel az átvonulás előtt jelzik. Következő számunkban a mesterséges holdak néhány legfontosabb összehasonlító adatát közöljük. Sinka József, a TIT központi csillagászati szakosztályának titkára. ^(1850—1919) a vízügyek orszá- , gos vezetője volt, mint a J Földművelésügyi Minisztérium , vízrajzi osztályának egykori )főnöl<e. Nevét a Balaton tudo- . mányos kutatásának elősegí­tésével, vízszabályozásokkal és ) a szép balatoni kikötők építé­sével tette Somogybán is hi- i réssé. Földvárt különösen szerette. )ltt állt villája is, a mai szov­jet hősi emlékmű szomszédsá­gában. Az ő elgondolására te­stesült az 1200 méter hosszú I platánsoros sétány is, ' mely a I Balaton mente egyik legszeb- i ben feltöltött partbiztosítással Iellátott fasoros útja. A nagy alkotónak, a »Bala- )ton-kultusz vezető harcosának" ahogy a kőbe vésett betűk ) mondják — nagyszabású em­lékművet állítottak közvetle- f nül a szép kikötő mellett. Ka­ján Nagy Dezső, a balatoni ki- ükötöknek 23 éven át volt fe­lügyelője tervezte, a fehér már- jványalapra erősített relief pe- jdig Sződy Szilárd neves szob- ) rászművészünk alkotása. Az ) emlékmű felirata szerint: »... Nagy folyamot, kis vad­vizeket zabolázva serényen, Sok meddő földből alkota dús televényt. Hű fia volt a honnak, lelkes híve a Balatonnak. Emlékét hálánk lengje örökre körül.. .« . A Kvassay Sétányon áll egy * másik, országosan ismert nevű v műszaki ember, Kandó Kálmán, , a vasutak villamosítása egyik világhíres úttörőjének villája ^is. Kandó Kálmán (1869—1931) )mint a Ganz Villamossági Vál­lalat igazgatója éveken át nya- . ralt földvári manzárd-tetős, í szolid építésű, ízléses villájá­tulajdona volt. A villa — mely akkoriban »Sarolta« nevet vi­selt — azért híres, mert igen sok művész és író ember for­dult meg falai között, közöt­tük a tulajdonos két testvére: Rákosi Szidi — a Nemzeti Színház művésznője, akinek híres színiiskolája fél évszáza- j dón át virágzott Budapesten; j) és Viktor (»Sipulusz"), sok emlékezetes irodalmi mű, no­vella és tárca szerzője. Rákosi Jenő földvári háza irodalmi találkahely volt éve­kig. Ifjúkori emlékei kötötték egyébként is Somofyhoz, mert mint gazdasági gyakor­nok 1860—63 közt Lengyeltó­tiban és öreglakon lakott. A művészetnek is volt egy­kor központja Földváron Ba­jor Gizi otthona révén. páratlan alkotás a Balatonén Három részből áll. Első rész a parttól 246 méter hosszan benyúló, egyenes kőhíd amelyhez 102 méter hosszú 4 lábon álló vasbetonhíd csat lakozik, végén egy 135 métere újabb kőmóló résszel. A tér vezőt a hídnyílás kiképzésé vei az a gondolat vezette hogy a csónakázók kerülő nél kül juthassanak a strandról kikötőbe. A zseniális műszaki szak ember azonban nem ismerte eléggé a Balaton jellegzete horrtokvándorlásait. Nem tud ta, hogy a tó homokját, iszap ját a hullámok ide-oda hőm pölygetik, és nem számolt az zdl, hogy a nyíláson azok könnyen behatolnak az öböl­be. Így azután gyakori kotrá vált szükségessé, sok költ­séget okozva, mígnem 1938 nyugati szige a hídnyilásoka ban a mai megépítésével elzárhatták. MÓRICZ BÉLA téma azonban nagy helyet foglal el, előállítása és üzem­ben tartása költséges. Ezen­kívül igen sok olaj párolog el belőle. Szovjet mérnökök egy idő óta új típusú föld alatti ciszternák tervezésén dolgoznak. Ezeket a ciszter­nákat sík helyeken kősóréte­gekbe építik bele. Tulajdon­képpen függőleges aknákról van szó, amelyeket a sóréteg­ben vízsugárral fúrnak. A sa­játságos «sócisztemát« vég­leges kialakulása után meg­töltik kőolajtermékkel, ami automatikusan kinyomja a sós vizet. Az olajtermékek kiszivattyúzása viszont úgy történik, hogy ismét sós vi­zet nyomnak be a ciszternába. Előzetes számítások szerint ez az új módszer körülbelül egytizedére csökkenti az épít­kezési és tárolási költségeket. Bajor Gizi, a magyar színjátszás egyik büszkesége az 1930-as években vásárolta itteni villáját. (Pető­fi S. u. 11.), melyben 1951-ben bekövetkezett haláláig pihenő­it töltötte. Bajor Gizi a két háború közti időszak legna­gyobb drámai színésznőjének számít, s művészetének fém-j jelzett értéke van színházi kul- á túránk történetében. Oly ér- j teke, mely méltó arra, hogy i a ház, amit annyi szeretettel gondozgatott, s hozatott rend­be a háború pusztításai után, emléktáblát kapjon, s kertjét ( egyik híres szerepének szobor- alakja díszítse. Ma a Népmű-1 velési Minisztérium üdülője. Építészi alkotások kapcsol­ják Földvárhoz néhai • Zielinszky Szilárd műegyetemi tanárnak, a vas-t beton-szerkezetek magyaror-i szági meghonosítójának em-t lékét is. O tervezte a kikötőé mellett 1906-ban épült »Ca-i sino"-t (ma a Hajtóműgyári üdülője), mégpedig vasbeton- ( bői. Ez akkor még nagy új­donság volt Magyarországon, ( és az első ily épület-szerkezet { a Balaton mentén. !Ember helyett gondolkodó gép Anohin professzor, a Szovjetunió Orvostudomá­nyi Akadémiájának ren­des tagja “-Fiziológia és ki­bernetika« címmel a kö­zelmúltban rendkívül ér­dekes előadást tartott. Az Orvostudományi Aka­démia laboratóriumában 1935-ben fedezték fel az ún. indirekt afferentáció törvényét. Mi a lényege ennek az elméletnek? A fiziológiában afférén- tációnak nevezzük azokai a jelzéseket, amelyeket kü lönböző szervek közvetí­tenek a központi ideg- rendszer felé mindarróí, ami a környezetben törté­nik. A szervezet — mint egy válaszul ezekre a jel terekre — megfelelő mii: eh'lattal reagál. A mozdu­lat elvégzése pillanatában a különböző érzékszervek »■visszafelé« küldik a jel­zéseket a központi ideg- rendszerbe. Az ember például lát egy pohár vizet. Ez direkt afferentáció. Amikor a kezét nyújtja a pohár után, megfogja a poharat, a tapintóérzékek jelzik az agynak, hogy a cselek­mény megtörtént. A különböző bonyolult gépek működtetője és Irá­nyítója hosszú időn át az ember volt. Az elektroni­ka fejlődésének mai mo­dem szakaszában lehetővé vált, hogy az embert meg­ölelő berendezés helyette­sítse, amely irányítja és szabályozza a gép műkö- isét. Ezen alapszanak a ülönböző kibernetikai gé­0 hévforrások keletkezésének körülményei Irta: Lóczy István tanár, a TIT földrajzi szakosztályának elnöke A VULKÁNI MŰKÖDÉS lezárulása után még sokáig aktív megnyilvánulás figyelhető meg. Hosszú időn át tar­tó olyan jelenségek követik, melyek a már nem működő vulkánokkal kapcsolatosaik. Ez a vulkáni utóműködés vagy posztvulkáni jelenség a vulkán működését lezáró gőz- és gázszolgáltatások útján jelentkezik. Ezeket anya­guk szerint osztályozza a tudomány. A jelenség oka az, hogy a megszűnt vulkán hőmérséklete továbbra is 200— 1000 fok között van. A gejzír, amely időszakosan működő szökőfoirás, vul­káni hővel felmelegített, és így forrásba hozott talaj-víz kitörése. Ez lehet szabályos és szabálytalan időközű, vál­takozva szolgáltatnak forróvizet vagy vízgőzt. Érthe­tő, hogy működésük a talajvíz-állás és a vulkáni gőz fel­töréseinek különleges feltételeihez van kötve. Ahol az előbb említett feltételek hiányoznak, ott csak egyszerű hévforrásokról beszélünk. A hévforrások általában min­den— a vulkánosság által ér intett — területen megtalál­hatók. A megszűnt vulkán -kora is fontos, mert főleg a ré­gen megszűnt vulkánok helyén gyakoriak ezek a jelen­ségek. Vagyis a hőforrások a vulkáni működés eredmé­nyeként megmerevedett, de még mindig izzó lávatömeg hőleadási jelenségei, amelyek már e kihűlés utolsó sza­kaszába léptek. A hőforrás fogalma viszonylagos, merít minden olyan forrást hőforrásnak, illetve hév-víznek (termál) nevezünk, melynek hőmérséklete az illető hely évi középhomérsek- letétől magasabb. A HÉV-VIZ KELETKEZÉSE, mint már említettem, nem azonos a gejzír keletkezésével. A gejzír vulkáni hőt és talajvizet használ fel. A hév-víz mindenkor a mélyből tör fel, ezért hőfoka viszonylagosan állandó. A feltörő víz azonban találkozik közbeeső rétegekben talajvízzel, és így valamennyi hőt veszít eredeti hőfokából. A benne fel­oldott anyag azonban nem a közbeeső rétegekből szár­mazik, hanem nagy mélységből, a juvenilis (magmás) víz oldatai. Az a tény, hogy hőfoka és összetétele hosszú időn át változatlan, bizonyítéka annak, hogy a hév-víz valóban nagy mélységből kerül a felszínre. Ha a hőmérséklet és a víz összetétele változást mutet, akkor talajvíz hozzáfolyás történt. A hév-vízforrásoknál megfigyelhető helyenkénti gyen­gébb ömlés. amellett is tanúskodik, hogy a hévíz kapcso­latban van a csapadék mennyiségével is. Eok hév-vízfor­rásoknál egyszer jobban, máskor gyengébben tör a fel­színre. így érthető, hogy a hévforrások vegyi összetétele háromféle eredetű anyagból áll: 1. magmás eredetű; 2. felszíni víz; 3. az áthatott kőzetekből kioldott anyag. Vannak azonban olyan hévforrások, melyek néni a vulkánosság hatására keletkeztek, bár általában a hév­források keletkezése -vulkánosságra utal Ezeket a jelenségeket tehát, amikor nem vulkáni jelenség következtében lép fel a hévforrás, ál vulkáni je­lenségnek nevezzük. Ebben az esetben nagyobb kéreg­mozgások -következnek be, megváltoznak a hőmérsékleti és nyomásviszonyok, mindez olyan állapotot hozhat lét­re, amely hévforrás megjelenését idézheti elő. Mivel azon­ban ebben az esetben is hasonló hév-víz keletkezik, az így felszínre került hév-vizet igen nehéz megkülönböztet­ni az utóvul-káni jelenségtől. A MÉLYBEN KIALAKULT HÉVÍZ a kéreg törésén keresztül jut felszínre, vatgy más esetben mélyfúrások­kal nyitnak neki utat, amely eléggé véletlen, mert leg­több esetben nem hév-vizet keresnek a fúrók. E különös véletlen folytán jutott Somogy megye is a meglévő hév-vizeihez. így jutott felszínre a nagyatádi, a csokonyavisontal, a buzsáki, a fonyódi termál is. Ugyanis a juvenilis (magmás) víz közel kerülhetett a felszínhez, és a fúró segítségével felszínre jutottak. Az emberek éleiéiben is nagy szerepet játszanak, a különböző megbetegedések természetes gyógykezelésére igen alkalmasak, értékük igen nagy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom