Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-19 / 195. szám

TILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ,£\ K&Aí Yy l ? Som ogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 195. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1958. augusztus 19, Mai számunk tartalmából „Él és harcol a Német Kommunista Párt!“ Újra élüzem lett az Útfenntartó Vállalat A földművesszövetkezetek életéből MEGHÍVÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Megyei és Városi Bi­zottsága, a Hazafias Népfront Megyei és Városi Bizottsága, a Somogy megyei és Kaposvár Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága szeretettel meghívja Kaposvár és Somogy megye dolgozóit augusztus 20-án, az alkotmány és az új kenyér ün­nepe alkalmával rendezett: ÜNNEPI NAGYGYŰLÉSRE. Előadó: Losonczi Pál, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, országgyűlési képviselő. Felszólal: K. Nagy Sándor, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja. A nagygyűlés helye: a kaposvári Szabadság parki Virá­gos-pálya. ideje: augusztus 20-án, délelőtt 10 óra. Hz alkotmány napi ünnepségek műsora MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja mond. 16 órakor ruhabemutató a sza­badtéri színpadon; 17 óra 30-kor Karód, Nemes- déd, Mesztegnyő, Somogy- szentpál, B. M., Termény­forgalmi, KPDSZ, KISZÖV kultúrcsoportjai, a Csiky Gergely Színház és a So­mogy megyei Népi Együttes felléptével műsor a Virágos- pályán; 20 órakor filmelőadás a Dózsa kertmoziban. A sportműsorról lapunk sportrovatában tájékoztatjuk olvasóinkat. Az ünnepi vásárra a megye területéről 50 százalékos vas­úti kedvezménnyel, lehet utaz­ni. A vasúti jegyeket a vásár területén lebélyegzik. Augusztus 19-én, kedden: 9 órakor az ünnepi vásár meg­nyitása a Virágos-pályán; 15 órától a KMTE rendezésé­ben labdarúgó kupa-mérkő­zések; 10 órakor térzene a Szabad­ság parkban; 20 órakor filmelőadás a Dózsa kertmoziban. Augusztus 20-án, szerdán: 7 órakor zenés ébresztő; 9 órakor az ifjúsági ház név­adó ünnepsége; 10 órakor ünnepi nagygyűlés a Virágos-pályán. Ünnepi beszédet Losonczi Pál or­szággyűlési képviselő, az 20-án délelőtt nyitják meg a balatonföldvári borhetef Az immár hagyományossá vált balatoni borheteknek egyik megismétlésére, kerül sor augusztus 20-án Balaton- földváron, ahol a rendező, a községi tanács igen nagy gon­dot fordított az előkészületek­re és a borhét zökkenőmentes megrendezésére. Az ide. bor­hét borait nemcsak mennyi­ségben, hanem minőségben is gondosabban válogatták ki. A résztvevő állami gazdaságok negyvenhat féle, a magánter­melők pedig 56 féle borral sze­repelnek majd a borhéten, ami azt jelenti, hogy nemcsak a híres kőröshegyi borok vetél­kednek a közönség megnyeré­séért, hanem a balatonbogláfi és. a távolabbi területek borai is. A kóstolókat ízléses boxok- ban helyezik el. Az ünnepé­lyes megnyitást délelőtt 9 óra­kor tartják. A Barcsi Fűrés»ü»em kapujára is felkerül az élüzem cím Már július végén izgatottan les­ték az özem vezetői és dolgozói, elnyeri-e idén is az élüzem címet a vállalat. A feltételeknek a rend­kívüli nehézségek ellenére is meg­feleltek. Jó munkájuk eredménye­ként 111,5 százalékra * teljesítették I. félévi tervüket. A kiemelt cik­kekből kivétel nélkül 100 százalé­kon felül termeltek. S ami idén igen kedvezően alakult, az értéke­sítésben is 100 százalékon felüli ér­tékek születtek. Az üzem dolgozói mindent megtettek, hogy idén is felkerüljön a kapura az élüzem jelvény. Emelkedett a termelés, csökkent a selejt — ez is hozzájá­rult ahhoz, hogy elnyerték ezt a kitüntetést. Az egy főre eső ter­melés 108 százalék az első félév­ben. Remélhetőleg, ez állandóan emelkedni fog az elkövetkező idő­ben. Az irodahelyiségben, ahol a falat szinte elborítják az okleve­lek, kitüntetések, júliusban még üresen állt egy hely, most azon­ban odakerül az új élüzem kitün­tetésről szóló oklevél. A Balatoni hetek ünnepélyes megnyitására au­gusztus 20-án este 9 órakor kerül sor a siófoki szabadtéri színpadon, melyen Horváth László, a Somogy megyei Ta­nács VB Művelődési Osztályá­nak vezetője mond bevezetőt. A Balatoni hetek ideje alatt változatos és gazdag program várja az érdeklődőket a Bala­ton mindkét partján. Színvo­nalas kulturális- és sportren­dezvények, borhetek, irodalmi estek, hajó- és autóbuszkirán­dulások, sétarepülés és szám­talan egyéb esemény teszi em­lékezetessé ezeket a napokat. A megnyitáson Latabár Kál­mán és »munkatársai« a Rendkívüli kiadás című kaba­réműsort adják elő, melyben fellép Zsolnay Hédi, a Buda­pesti Pantomim Színház és a Martiny-zenekar is. A Bala­ton) hetek szeptember 20-án érnek véget. Népművészek kitüntetése Hétfőn az Országház Mun- kácsy-termében ünnepélyesen kiosztották az 1958. évben ado­mányozott népművészet mes­tere kitüntetést. A forradalmi munkás-paraszt kormány meg­bízásából Ilku Pál művelődés- ügyi miniszterhelyettes rövid beszéd kíséretében átadta a ki­tüntetéseket. Az idén nyolcán nyerték el: Hergzeg Mihály faragó nép­művész, Dér Józsefné szövő népművész, Kádár Ferenc hangszeres népművész, Sara Józsefné hímző népi iparmű­vész, András Lajosné hímző népművész, Tamás József fa­zekas népművész, Tóth Mihály faragó népművész és Döller József kosárfonó népművész. A kitüntetésért Tóth Mihály fa­ragó népművész mondott kö­szönetét. Négy földműves­szövetkezet vesz részt a kaposvári ünnepi vásáron Megyénk földmüvesszövetkeze- teií a marcali, a nagyatádi, a nagybajomi és a kapovári fmsz- ek képviselik az augusztus 19-én, 20-án tartandó kaposvári ünnepi vásáron. Nagy a készülődés, a szövetke­zetek kiskereskedelmi szakem­berei rendszeresen látogatják a nagykereskedelmi vállalatok rak­tárait: olyan árukat kívánnak bemutatni a látogatóknak, me­lyek tükrözik a földművesszö­vetkezeti kiskereskedelem és.l az áruellátás állandó javulását. A pavilonok vezetői szeretettel vár­ják a falu népét — minden vá­sárlót és érdeklődőt. A vásár területének mintegy a felén a földművesszövetkezetek pavilonjai állnak majd. Különö­sen szépnek ígérkezik a MÉ­SZÖV Vállalat mezőgazdasági kisgépkiállítása. A" MÉK dolgozói is kitesznek magukért: a zöld­ség- és gyümölcspavílonban gyönyörködhet és vásárolhat majd a közönség. Hideg és me­leg ételekből, jégbehűtött italok­ból sem lesz hiány. Felsőmocsolád lakói összefogtak községük fejlesztésére Amikor a kis község tanácsa megszavazta a 12 százalékos kózségfejlesztési jáirulékot, nem is igen gondoltaik arra, mennyi mindent lehet építeni eibből az összegből. Még egyet­len fillért sem költöttek el az i 958-as 52 ezer forintot kitevő községfejlesztési alapból, már­is 900 méter hosszú járdához rendelték meg az alapozást. Nem dőltek le a kemencék... Igaz, ezt még a tavalyi meg­takarítás fedezi. A járdaépítés hozzávetőleg 40 ezer forintba fog kerülni, s a lakosságnak is hozzá kell járulnia legalább Augusztus 20-ra átadják a lakásokat — Szeptemberben megindul a siófoki kenyérgyár Ezt a gyárat látni kell! Szemlélődni a tágas és világos raktár helyiségben, ahol 1686 mázsa lisztet, törzskészletet tá­rolnak. Klimatikus berendezé­sek biztosítják, hogy a levegő nedvességtartalma állandóan megegyezzék a liszt előírt 14,7 fokos nedvességtartalmával. Ugyaninnen a felvonó mentén követni a liszt útját, felmenni a szitáló torony harmadik emeletére, ahonnan három szitarendszeren fut ismét lefe­lé a liszt. A szitákban szálló, kavargó felhőket és a port el­szívó berendezésekkel távolít- ják el a sütésre kerülő liszt­ből, de úgy, hogy az elszívás közben eltávozó lisztet egy má­sik berendezés újra tisztítja és értékesíti. A földszinten megcsodálható a modern kenyérgyártási eljá­rás szinte mesébe illő lelemé­nyessége, de egészen mai pon­tossága. 150 mása kenyeret kell naponta a boltokba szállí­taniuk. A ma kenyérgyárának pék­je már főleg csak a műszere­ket irányítja. Gondoskodtak a gyár tervezői arról, hogy a ma­gas hőmérsékleten, a mintegy 98—100 százalékos pára tartal­mú levegőn végzett nehéz munkában ne izzadjon meg a dolgozók homloka. A műszaki vezető előírásáról leolvassák, mennyi és milyen hőmérsék­letű vizet, mennyi lisztet kell a dagasztó csészébe önteni, hogy jó Jegyen a kenyér. Majd a hőmérő leolva­sása után egy gombnyomással meg egy kerék elfordításával pillanatok alatt előttük áll ké­szen mind a kettő. A 170 kg kovász tartalmú dagasztó csé­szék ezután besorakoznak a kovász érlelőbe, majd a pihen­tetőbe, A 45 perc elteltével a gépek megint átgyúrják a ko­vászt, hogy az élesztősejtek mindenütt kifejthessék hatá­sukat. Mire a nagy, világos, patikatisztaságú, csempézett tíz kemence elé kerül a kifor­mált tészta, ném kell már más a kenyérsütéshez, mint a ke­mencék mintegy 300 fok mele­ge. Amíg a kenyér sül, dolgozik a laboratórium: lisztet, ko­vászt, sült kenyeret he­lyeznek az aprólékos mű­szerekbe. Ki tudná ponto­san, mennyi mindenen megy keresztül a kenyér, amíg eljut a fogyasztóhoz, hányán dolgoz­nak a tizenegy péken kívül, míg a Balaton parti községek­be kihordják a friss kenyeret. Az utóbbi időben rosszmájúak azt híresztelték a téglavörös színű, az országban is ritkaság- számba menő gyárról, hogy »elszúrt« létesítmény, és hogy már össze is dőltek a kemen­cék. A találgatásoknak való­színűleg az volt az alapja, hogy a gyár a tavaszi híresztelések ellenére sem indult még meg. Az ellenforradalom alatt meg­torpant építkezés azonban a nyáron is zavartalanul tovább folytatódhatott, és a generál vállalkozó, a Magasépítő Vál­lalat, valamint alvállalkozói október 15-re kitűzték a végső határidőt, amely előrelátha­tóan a sikeres munka miatt már szeptember hónapban el­érkezik. A villany szerelését befejezték, akár át is adhat­nák. Augusztus 20-án meg­kapják új, csinos lakásaikat a gyárban biztonsági szolgálatot ellátó dolgozók. A több mint tízmillió forint­tal épült kenyérgyárban em­beri és modern körülmények között ízletes, jó kenyeret süt­nek majd. A Sütőipari Vállalat nemrég megalakult pártszerve­zete, a szakmunkások, a fiatal s tehetséges gyártásvezető, Har- pai Sándor (az ö nevéhez fű­ződik az ajkai kenyérgyár megindítása is) és az igazgató biztosítják ezt. Sz. N. tízezer forint értékű társadal­mi munkával. Már ebben az évben megépítettek két hidat, és tervbe vettek egy csaknem 15 ezer forintos beruházást igénylő villanyhálózat bővítést is, újabb hétezer forintot igénylő hídépítést, valamint 15 kilométer hosszúságban útja­vítást útgyalú segítségével. Le hetévé vált, hogy a jövő hó naptól kezdve autóbusz halad jón át a községen, megtakarít­va két kilométeres gyalogutat az állomásig. Felsőmocsolád lakossága nem riad vissza sem a társa­dalmi munkától, nem a becsü­letes adófizetéstől. Nemrég 300 kanadai nyárfát ültettek el a KISZ-fiatalok és az úttö­rők. A múlt hét egyik napjá­nak délelőttjén pedig minden felszólítás nélkül 14 ezer fo­rint adó gyűlt össze a taná­cson. A falu egészéges közhangu­latának megteremtésében, a község fejlesztésének megszer­vezésében nagy szerepe van a Hazafias Népfront helvi bi zottságának. OLCSÓBB LETT A VAJ1 A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány a szab­vány minőségű pasztőrözött vaj fogyasztói árát 66, illetve 65 forintról kg-ként 56, illetve 55 forintra leszállítja. A jelen határozat 1958. évi augusztus hó 20. napján lép ha­tályba. Hz Elnöki Tanács kél törvényemül rendelem A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendelettel hirdette ki a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya és a Román Népköztársa­ság kormánya között 1957. de­cember 17-én Bukarestben alá­írt egészségügyi együttműkö­dési egyezményt. Az Elnöki Tanács ugyancsak törvényere­jű rendelettel hirdette ki a hi­vatalos mérésügyi nemzetközi szervezet létesítésére Párizsban 1955. október 12-én kelt egyez­ményt, Amerikai csapatok katonai erődítményeket építenek Libanonban Damaszkusz (TASZSZ). Az An NUr című lap libanoni tu­dósítójának jelentésére hivat­kozva közli, hogy a Libanon­ban tartózkodó amerikai csa­patok katonai erődítmények építéséhez kezdtek, különösen az ország hegyes vidékein. Eze­ken a helyeken messzehordó tüzérséget vonnak össze. Az amerikai, parancsnokság a libanoni partok előtt folytat­ja a partraszállásra kész csa­patokkal megrakott hadihajók összevonását. A Libanonban tartózkodó amerikai csapatok létszáma most eléri a huszonöt- ezret. Vargáék hét süldője a kiállításra utazik NAGY SZÓ AZ, ha egy egyéni gazda valamelyik szép állatával részt vehet az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítá­son, de még nagyobb dicsőség egyszerre hét sertést felvinni a seregszemlére. Márpedig Var­ga Laci bácsit, valamint két fiát, Lajost és Józsefet ez a megtiszteltetés érte. Kaposvá­rott a Zöldfa utca 35. számú ház sertésóljaiban találhatók a bíráló bizottságok által kivá­lónak minősített süldők, ame­lyek majd szeptember elején a fővárosba utaznak Laci bácsi felügyeletével. De melyik az a hét a sok közül? Mert itt az ólakban, kutricákban, nyári szálláson van vagy 20—21 gyönyörű ró­zsaszínű hús-malac, süldő, kan, és koca. A házban meg senkit nem találni a gazdáék közül. Nem baj, mert legalább van idő a körülnézésre. Az egész udvaron meglátszik, hogy a legnagyobb gondot a sertésne­velésre fordítják. Közel a la­kóházhoz nagy ól terpeszkedik. Az egyik' elkerített részen ta­lálható Miska, a hatalmas, egy- esztendős kansüldő. Az ól má­sik felét kisebb-nagyobb ma­lacok foglalják el. Odább a nyitott ajtajú lóistálló. Ebben is csak egy viszonylag kis »he­lyet hagytak a lónak, a helyi­ség többi, része szintén a ser­téseknek kell. Az emelkedés udvar közepe táján megint egy nagy ól, tele. gyönyörű röfögő jószággal, s a dombtetőn jóko­ra nyári szállás. Itt alszik a legnagyobb koca, amelyik már tizenhétszer ellett, fickándoz- nak az alig elválasztott mala­cok meg a nagyobb süldők, kocák tömege békés egyetér­tésben. EZ AZTÁN VALÓBAN SZÉP ÁLLOMÁNY! Nehéz dolguk lehetett a bírálóknak a legkiválóbb példányok meg­ítélésében. Szinte válogatás nélkül mind el lehetne vinni a kiállításra. A gyönyörködésnek azonban véget kell vetni, mert bár a legilletókesebbek, a főtenyész­tők nincsenek itthon, mégis sikerül egyet s mást megtud­ni az időközben előkerült csa­ládtagoktól is. Amit elmondanak, mind na­gyon érdekes. Először is azért, mert megtudhatjuk, hogy a Varga-család már dédszülőkre visszamenőleg is leginkább a sertéstenyésztésben jeleskedett. Másodsorban meg azért, mert kiderül, hogy Lfici bácsi gye­rekei is — bár nem mindegyik foglalkozik hivatásszerűen ve­le—, kivétel nélkül rajongói ennek a munkának. György, aki édesapja és testvérei he­lyett tölti be az informátor szerepét, sorra mutogatja a ki­állításra kerülő sertéseket; Először három kansüldőt csap ki az ólból az udvarra, miköz­ben elragadtatással mutat egyikükre: — ITT VAN, EZ AZ! Mind a három megy a kiállításra, de formára ez a süldő a legmeg­felelőbb. Csak meg kell nézni. Nem az a nagyon tömpe or­rú és rövid lábú yorksihirei, mint az elsők voltak. Szebb te6tű, jobb alkatú. Az úgyne­vezett nagy, és a földi yorkshi- rei fajta keresztezéséből jött létre. Ugye, megismeri az anya jellegzetes vonásait is benne? — siet. előre a nyári szálláshoz, hogy megmutassa a kansüldő anyját. Itt aztán fogva tartják az embert a látnivalók. Különö­sen, amikor Varga György megmutatja a négy .hamarosan elutazó kocasüldőt is. — Hát nem szépek? — lel­kesül —, hát nem Pestre va­lók? Hét hónaposak, éppúgy, mint a kanok, és 120—130 kiló között mozog a súlyuk. A bí­ráló bizottság 89—90—91 pont­tal jutalmazta mindegyik álla­tot. — Mit csinálnak ilyen sok sertéssel? — Az a legkisebb gond. A törzsálattenyésztó révén mind elkel. Már vagy öt esztendeje szállítunk termelőszövetkeze­teknek is. A mi törzskönyve­zett sertéseink megtalálhatók a somogyjádi, osztopáni, kapos­vári termelőszövetkezetben, s most viszi el Miskát, a kant a répás pusztai Első Ötéves Terv Tsz. ILYEN CSALÁD HÁT a sertéstenyésztéssel foglalkozó Varga Laci bácsié itt a Zöld­fa utcában, Legnagyobb örö­mük, ha szép, értékes állatokat tudnak nevelni. De most még nagyobb a büszkeség, hogy a hét fehér hússüldőt a mezőgaz­dasági kiállítás közönsége is megcsodálja majd. (Weidingeg)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom