Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-28 / 202. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Csütörtök, 1958. augusztus 28. KIVÁLÓ földmttvesszövetkezetek Horváth János, a MÉSZÖV el­nöke ünnepi termelési tanács­kozáson adta át az oklevelet, s vele az ötezer—ötezer forin­tot a két szövetkezetnek. A A toponárin kívül, amely most másodszor nyerte el a ki­váló földművesszövetkezet cí­met, megyénkben még két fmsz, a karádi és a segesdi is megszerezte ezt a kitüntetést. Karádi Földmüveasxövetkexet is kiváló címmel és oklevéllel dicsekedhet első félévben vég­zett munkája elismerésekép­pen. Fennállásuk óta először szerezték meg e címet, de mint fogadják és ígérik: nem utol­jára. Sőt, bizonygatják: a SZÖVOSZ és a KPVDSZ Vö­rös Vándor zászlajának átnyúj- tását is fogják még ünnepelni Karádon. Mi hiszünk nekik, s ha úgy dolgoznak, vagy még jobban, mint eddig, akkor bi­zonyosan eljön az a nap, ami­kor az ígéretekből büszkén hirdethető eredmények, a ter­vekből valóság válik, s a mun­káshétköznapok sora után a szövetkezet tagjait ünnepelni koccannak a poharak. Régóta ismert igazság: egy szál nádat könnyebb eltörni, mint egy maroknyit, s a ka- rádiak ugyancsak szoros ma­rokká szoktak már. Akik meg­ismerték, meg is szerették a szövetkezet munkáját, s nem igen fordítanak hátat neki. Az összeszokott törzsgárda aztán így érte el azt az eredményt, melyet a könyvelés elfogulat­lan, józan statisztikái, szám­adatai bizonyítanak most. A második negyedévben kiske­reskedelmi tervüket 129,6 szá­zalékra, félvásárlási tervüket 306,1 százalékra teljesítették, s túlteljesítették tervüket az összes üzemágban. Kiváló dolgozó oklevelet ka­pott Geréb Géza, Nemes Pál, Németh József, s felosztották a kapott ötezer forintot a szö­vetkezet legjobb munkát vég­zett tagjai között. Nem mindennapi eredmé­nyek születtek a Segesd é* Vidéke Körxeti Földműveaaxövetkexeiben sem. Kiskereskedelmi tervüket 105,1 százalékra, vendéglátó- ipari tervüket 1(13,1 százalékra, felvásárlási terhüket 165,4 szá­zalékra, gépi munka tervüket 205 százalékra, jövedelmezősé­gi tervüket pedig 141 száza­lékra teljesítették, s még a veszteségesre tervezett mező- gazdasági üzemág is nyereség­gel zárta a félévet Kiváló dolgozó oklevelet kaptak: Ángyán Imre, az igaz­gatóság elnöke, Horváth Sán- domé főkönyvelő, Szívós Já­nos boltvezető és még három dolgozó. A földművesszövetke­zetben harminchármán kaptak jutalmat jó munkájuk elisme­réseképpen. A Lengyeltóti és Vidéke Körxeti Földművesazövetkexet árnyalati különbséggel maradt el a kiváló szinttől, eredmé­nyei súrolják a kiváló földmű­vesszövetkezet, feltételeit. így »csak« a- MÉSZÖV igaz­gatóságának és a KPVDSZ megyei bizottságának vándor­zászlaját nyerték el a velejáró pénzjutalommal. Mint mondják a következő félév végére számukra is ki- tölthetik már a kiváló föld­művesszövetkezet oklevelet Megígérjük . az illetékesek nevében: kitöltjük, s most már csak rajtuk múlik, ki is hoz­zuk-e majd. V. P. Film Andersen mesekölto életéről Anneliese Ráeriberg dán írónő nyolc esztendeig dolgozott azon a forgatókönyvén, amely H. K. Andersen, a nagy mese­mondó életéről szól, s amelynek forgatását a dán stúdió ez év őszén megkezdi. A film színes lesz és dán, német és angol változatban készül. Elkészültek az első magyar szerkesztésű hibridkukorica üzemi szárítógépek A magyar hibridkukorica vetőmagelőkészítő üzemeket az eredeti terv szerint amerikai j szárítóberendezésekkel kíván­ták felszerelni. Egy-egy ante- rikai szárítógép mintegy tíz­ezer dollárral terhelte volna az i építési és szerelési költsége- j két. A hároméves terv végéig; épülő 13 hibridüzemmel szá­molva, az igen magas gépvá­sárlási költségek csökkentésé­re a múlt év szeptemberében a Földművelésügyi Miniszté­rium megbízta a Mezőgazda- sági Gépjavító Trösztöt szárí­tógépek konstruálásával. A szakemberek nagyobb része kételkedett abban, hogy a megbízatásnak a kívánt időre 1 eleget tesznek. A tröszt kiváló j mérnökgárdája azonban meg­felelt a feladatnak. Teljes égé- 1 szében hazai nyersanyagokból, mintegy 390 ezer forintos gyár­tási költséggel megtervezték és a tröszt üzemeiben elkészí­tették az első három szárító­berendezést. A magyar konstrukciójú, nyersolaj-tüzelésű hibridkuko­rica szárítók minden tekintet­ben egyenértékűek a külföldi gyártmányokkal, sőt bizonyos szempontból — üzemeltetésük biztonságát és gazdaságosságát tekintve — felül is múlják azo­kat. A teljes automata-vezér­lésű gépek 24 óránként 3—15 vagon kukorica megfelelő mér­vű szárítását végzik el. Az új magyar gépek már az üzemi próbát is kiállták, úgy­hogy a jövőben épülő hibrid- kukorica üzemeket ilyen gé­pekkel szerelik fel. Az állatarvosl és mezőgazdasági gépészmérnöki karon is bevezetik az előzetes fizikai gyakorlatol A múlt év novemberében jelent meg a kormány hatá­rozata az ifjúság körében végzendő murikéról, amely többek között kimondja, hogy az ifjúság képzésének és továbbta­nulásának alapja a munkára ,való nevelés legyen. Az isko­lai felvételeknél előnyben kell részesíteni azokat, akik tanul­mányaik megkezdése előtt fizikai munkát végeztek a mező­gazdaságban vagy az iparban. A mezőgazdasági szakoktatásban az e téren elért első eredményekről és a távolabbi tervekről Tamássy István, a Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási és Kísérletügyi Főigazgatóságának vezetője tájékoztatta a MTI munkatársat. Elmondotta: — Az idén márciusban kezdte meg a fiatalok 49 főből álló első csoportja a gyakorlatot. A különböző kí­sérleti- és tangazdaságokban, és erdőgazdaságokban dolgoz­tak külön munkabrigádokban. A gazdaságokban előforduló valamennyi munkában részt vettek, teljesítményük után ka­pott bérűikből éltek. A tapasztalaitok szerint a fiatalok jól megállták a helyüket: a normákat általában teljesítették, na­pi -keresetük 35—45 forintra rúgott. A fizikai munkák mel­lett a gazdaságok vezetősége gondoskodott elméleti képzé­sükről is. Valamennyien jelentkeztek egyetemi, főiskolai fel­vételre. Az idén már egy teljes évre tervezik a fiatalok fizikai előgyakoriatát. Máris igen sok a jelentkező. Akik a felvéte­leiméi nem kerültek be, szintén kivétel nélkül jelentkeztek előgyakorlatra a felsőoktatású intézményeknél. De itt is el­sősorban a jó tanulmányi eredmények alapján veszik fel a A marcali asszonyok 2000 forintja (Tudósítónktól.! Marcaliban a területi nőta­nács működése a tél óta szü­netel, mivel a vezetőség — különböző okokra hivatkozva — lemondott. Igen ám, de birtokukban jónéhányezer fo­rint értékű -«ermekvárosi téglajegy maradt, amelyet- nem értékesítettek. Takács Andrásné, a nőtanács volt vezetőségi tagja régi társai­nak lelkesedésére támaszkod­va elhatározta, hogy előte­remti a megmaradt téglaje­gyek ellenértékét. Megbeszél­ték, hogy augusztus 20-ának megünneplését teljes egészé­ben ők szervezzék meg, és a nagy megmozdulásból hasz­not e nemes célra fordítják. El kell ismerni’ »férfiasán« megállták a helyüket. Fá­radtsággal, tikkasztó napsü­téssel, temérdek kilincselge- téssel, éjszakázással nem tö­rődve irányították az ünnep műsorát, mérték a sört, főz­ték a virslit. Általános véle­mény, hogy ilyen színvonalas szabadtéri műsort régen lá­tott a marcali közönség, ilyen nagyszerűen nem mostaná­ban szórakozott az ünneplő tömeg. A tiszta haszonból kétezer forint értékű tégla­jegyet váltottak át pénzre. Takács Andrásné a gyer­mekváros nevében ezúton mond köszönetét régi moz­galmi társainak: Szitovszky- né, Vondrákné, Varga Mar­git, Maleticsné, Horváth Ven­delné, Tóthné, Pongráczné, Gold Lászlóné és Istvánná, Simonná és Vargáné elvtárs­nőknek, akik ez alkalommal1 bebizonyították, hogy leg­alább úgy tudnak szervezni, önzetlenül dolgozni a nemes ügyért, mint a férfiak. jelentkezőket. Az Agrártudományi Egyetemen, a mezőgaz­dasági ajkadémiákon, a Kertészeti és Erdészeti Főiskolákon kívül a jövő tanévben már az állatorvosi és a mezőgazdasá­gi gépészmérnöki karon is az egyéves gyakorlattal rendelke­ző fiatalokat részesítik előnyben a felvételeknél. Igyekszenek megteremteni annak lehetőségét, hogy az előgyaikorlatokat végzőik bizonyos alapfokú — kerbészsegédi, traktorvezetői stb. — képesítést nyerhessenek. így már a gyakorlati évben job­ban fizetett szakmunkára is vállalkozhatnak. A nyári munkák tapasztalatairól és az őszi feladatokról tárgyalt a megyei főmezőgazdászok értekezlete a Földművelésügyi Mininisztériumban Szerdán délelőtt a Földmű­velésügyi Minisztériumban ér­tekezletet tartottak a megyék mezőgazdasági osztályainak és gépállomási igazgatóságainak főmezőgazdászai részére. Az értekezleten Soós Gábor, a minisztérium növénytermesz­tési főigazgatóságának vezető­je értékelte a végzett munkát. — Igen szembetűnő javulás mutatkozik a szerződéskötési tervek teljesítése terén — mon­dotta Soós Gábor. — Cukor­répát például 43 000, rostken­dert pedig csaknem 10 000 holddal nagyobb területen ter­melnek a tervezettnél. A ke­nyérgabona vetésterülete vi­szont több mint 50 ezer hold­dal alatta maradt a tervezett­nek. — A cséplés a felszabadu­lás óta még sose volt ilyen zavartalan és jól szerve­zett, mint az idén. Az anyagi feltételeket biztosí­tották, s ezt mindenütt hozzá­értéssel és jól használták fel. Ennek köszönhető, hogy au­gusztus végére a cséplés min­denütt befejeződik. A gépállomások a múlt évi­hez viszonyítva fokozták a gép­kihasználást. Az aratással, csépléssel egy- időben végzendő munkák nem hoztak kielégítő eredményt: 80 000 holddal kevesebb tarlóhántást végeztek a tervezettnél. Másodvetés viszonylag nagy területre, 320 000 holdra ke­rült, a zöldtrágyázással kapcso­latos. a 3004-és kormányrende­letben biztosított kedvezmé­nyeket viszont nem használják ki kellőképpen a termelőszö­vetkezetele Az őszi munkák három fön­te« követelményt tartalmaz­nak. Minden terményt időben, veszteség nélkül kell betakarí­tani, hogy a lehető legmaga­sabbra növekedjék a növény- termelés összértéke. Megfelelő agrotechnikával meg kell ala­pozni a jövő évi nagyobb ter­mést. A jövő gazdasági évben az 1957. évinél magasabb ho­zamokat kell elérni. Az őszi idényt, a termelő­szövetkezetek igen erőtel­jesen megnyilvánult gaz­dasági fölényét fel kell használni arra, hogy szé­les körben híveket szerez­zünk a szövetkezés gondo­latának. lót, hogy vezesse bele a vizsgá­lat eredményét. — A fedélköz teljesen rend­ben van — közölte Gyemen- tyev. — Hát a birodalomról ugyanez nem mondható el — sunyított a kapitány. Gyementyev vállat vont, mintha nem értené, s kiment a kajiitből. Krämmerhofba üt­között. — Mi az, dolgozik, Ruckert kapitány? — Hát, ha munkának lehet ezt nevezni... — Miért olyan borús a han­gulata? — Van minek örülni? Lép- ten-nyomon azt dörgölik az ember orra alá, hogy Német­országnak vége. — Például ki? Gyementyev a • kapitány kajütje felé pillantott. Krámmerhof megértőén bó­lintott. — Köszönöm, kapitány. A második hajó is horgonyt vetett, a feljárót azonban még nem támasztották neki a hajó oldalának. Gyementyev sétál­gatott a parton, s a történte­ken gondolkozott. »Igen, most is helyesen járt el. Még jobban bízni fog ezek után Krämmer- hof a szavában«. Az ezredes is ott hagyta a hajót, odament Gyementyev- hez és belekarolt. — Hát nem átdllotta ez a koszos disznó nekem is megis­mételni, amit mondott az Erre nemigen jártak gépko­csik) mivel a front közel volt. Ma me ff egyáltalán nem akadt. Kénytelenek voltak fedett hely után nézni. Az út mellett egy behavazott kunyhót találtak. A füst csa­logatta őket oda. A kunyhó- baji két katona üldögélt. Nagy bajuszuk volt, szakálluk bo­zontos, és a volgai tájszólást beszélték. A benzines hordó­kat őrizték az erdőben. Őszin­tén szólva elégedettek voltak sorsukkal. Jól érezték magu­kat ezen a csendes és veszély­telen helyen. Gyementyev érezte ezt, és húzni kezdte a két öreg katonát emiatt: — Az apád még tervbe se vett, hadnagy elvtárs. amikor engem már megsebesítettek a németek. Az első háborúban gondoltam. Aztán kitört a pol­gárháború, óit is kaptam né­hány golyót a bőröm alá a né­metektől. Nem elég, hogy most is a fejemmel játszom? Ezek­ben a kwkUcbóe bmxui non, s nagyon vigyázni kell rá, mert Berlinben még szükség lesz rá — magyarázta nyugodtan a katona, ahogy az öreg parasz­tok szoktak beszélni. Mintha csak arról lett volna szó, hogy tavasszal vetni fognak a falu­ban, olyan magától értetődő­nek vette, hogy a szovjet csa­patok eljutnak Berlinbe. Mindig eszében voltak a nagy szakállú katona szavai. Most is. Már bertinben foly­nak a harcok! S ki tudja, ta­lán az öreg most ott őrzi a benzines hordókat valahol Berlin közelében. S mivel nem kétségéi a háború kimenetele, már biztosan a tavaszi vetés­ről beszél. Gyementyev elmosolyodott ezen. A háziasszony nyitott be fé­lénken. — Bocsásson meg, kapitány úr — ijedten nézte Gyemen- tyevet. — Félreértett engem. — Nagyon is jól értettem magát — mondta fenyegetően Gyementyev. — S megkérem, hogy ne zavarjon, amikor pi­henek. A háziasszony gyorsan el­tűnt. Gyementyev bezárta az ajtót. Bekapcsolta a leadót, gondolkozott egy pillanatig, aztán sebesen kopogni kezdte a szöveget: »A 11—17 jelentkezik. Ma éjfeí két hajó indul a kikötő­ből. Lehet, hogy később már nem tudok jelentést tenni, azért küldök mist üzenetet.-« Gyementyev talán nem is bírt volna válaszolni, ha meg­kérdezi valaki, miért kételke­dik abban, hogy éjjel a szoká­sos jelentést nem tudja leadni. Csak hirtelen rossz élőérzete támadt. Becsukta a bőröndöt, a dívány alá dugta, s lefeküdt aludni. Néhány perc múlva már mély álomba merült. Este tizenegy órakor ment el otthonról. Egy-két csillag pislákolt csak az égen. A ten­ger felől nedves szél fújt. Gyementyev arcát megcsapta a langyos levegő, s csodálkoz­va állapította meg, itt a ta­vasz. Lasswi lépkedett a szűk utcán. A spicli messziről kö­vette. Gyementyev most sem vette észre. Az új engedély minden ka­put kinyitott. Gyementyev ha­mar leért a külső kikötőbe. Az egyik hajó már ott hor­ganyzott, a másik épp akkor farolt a kikötőhöz. Rövid pa­rancsszavak pattogtak a sötét­ben, vízcsobogás hallatszott. Gyementyev felment a hajóra. A másodkapitány kíséretében járta végig a hajóűrt. Minden tiszta és száraz volt. Mivel sok néznivalója nem akadt, bement a hajó kapitá­nyához. Az arca borotválatlan volt. ruhája csupa piszok. Amikor végighallgatta Gye- mentyevet, átadta a hajónap­előbb. Nagyon nehéz időket élünk, mégis árulás, ha valaki kételkedik a győzelemben! — Úgy van — helyeselt lel­kesen Gyementyev. — Sajnos, nem vonhatjuk felelősségre most, mert ki kor­mányozza a hajót? De nem felejtkezünk meg róla .,. A hajóról leeresztették a feljárót. ' — Tartson velem — invitál­ta Gyementyev a Gestapo-tisz- tet. — Kész örömest, legalább megnézem, mit csinál. Felmentek a hajóra. Az őr levezette őket a hajóűrbe. Alig lehetett lélegzetet venni, olyan áporodott volt a levegő, ma­gasan állt a víz a padlón. Krämerhof köhögési rohamot kapott. Gyementyev elküldte a matrózt a kapitányért. Szőke óriás volt a kapitány, széles mellén szvetter feszült. — Maga ebben a bűzös is­tállóban akarja szállítani a Führer katonáit? — kérdezte Gyementyev. — Mit csináljak? Teheneket szállítottam Dániából a hajón. — Két órát kap, addig szi­vattyúzza ki a vizet, s szel­lőztessen ki. Nyisson ki min­den ablakot. S a padlót is ki­javíthatják, úgyis hever itt egy csomó deszka. Berakodás előtt ellenőrzőm a parancs vég- rehaj fását. — Értettem! mondta a ka- ! pvtány s távozott. Krámmerhof hátba vertéi Gyementyevet. j — Kitűnő, Ruckert kapitány. ] Hiába, maga nem ingyen pusz- ] titja a hadsereg kenyerét. Éjjelre mindkét hajó meg-\ telt csapatokkal. A vasmacs- j kákát felhúzták s kifutottak o< kikötőből. I Folytatjuk.) 4 Igen fontos őszi feladat a í terv területi célkitűzéseinek E teljesítése. Növelni kell az őszi ; takarmánykeverék területet, s éppen az idei aszályos év gya­korlati tapasztalatait haszno­sítva el kell érni az őszi árpa vetésterületének nagyarányú növekedését a tavaszi árpa ro­vására. i A termelőszövetkezetek ér­deklődése a műtrágya ' iránt erőteljesen megnőtt ebben az évben. Van már olyan terme­lőszövetkezet az országban, amely holdanként 200 kiló mű­trágyát használ. A megyei me­zőgazdasági osztályoknak és a földművesszövetkezeteknek megfelelő felvilágosító munká­val gondoskodni kell arról, hogy az ország valamennyi termelőszövetkezete világosan lássa a műtrágya termésfoko­zó hatását és a felhasználás tekintetében kihasználja mind­azokat az előnyöket, amelyeket a 3004-es kormányrendelet ad részükre. A termelőszövetkezetek műtrágya igényét minde­nütt ki kell elégíteni. Hasonlóképpen elsődleges jog­gal rendelkeznek a műtrágya igénylésnél a szerződéses ter­melők. A gépállomásoknak az őszi idényben mintegy négymillió normálholdnyi munkát kell el­végezniük. Ennek nagyobb ré­sze, több mint 2 300 000 nor­málhold talajmurika. A földművesszövetkezetek­kel kötött szerződések ér­telmében kihelyezett gépe­ket időközben más terület­re vinni nem lehet, a gé­peknek a földművesszövet­kezetek rendelkezésére kell állniuk. A tapasztalat ugyanis azt mu­tatja, hogy a földművesszövet­kezetek csak akkor tudnak eredményes szerződtetést vé­gezni, ha a gépek helyben van­nak, a gazdák látják, hogy a szerződtetett munkát időben al is végzik részükre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom