Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-26 / 200. szám

Kedd, 1958. augusztus 28. 6 SOMOGYI NÉPLAP DőázíCLft&SL utal a kuiz&u Kaposvárott, a Széchenyi té­ren indulásra kész a vasárnap déli busz. Néhányan már el­foglalták helyüket az Ikarusz párnázott ülésem. Mások most igyekeznek felszállni. Köztük van egy csapzott-őszes hajú, negyvenöt év körüli férfi is. Ne­hezére esik testét függőleges síkban tartani, ki-kileng erre is, arra is. Felöntött a garatra. — Hova utazik? — lép hozzá Nagy János jegyvizsgáló. — Hetesre — adja meg a vá­laszt. — Szólok, mielőtt indulnánk. Addig maradjon itt lenn, sétál- jón a járdán. Jobbat tesz ma­gának a járkálás a szabad le-' vegön, mint az üldögélés a naphevitete kocsiban — udva- riaskodvk a kalauz. Tudja: ré­szeg ember nem utazhat, még­sem akarja itthagyni, hiszen bizonyára várja otthon a csa­lád. Talán nem lesz vele baj, mert jóformán szótlan, s úgy látszik megértette, hogy »jó­zanul« kell viselkednie. Ez a látszat. A valóság meg más. Útközben állandóan mon- dogálódvk. Becsmérli a minden­kivel, de vele szemben különö­sen nagyon is jóindulatú jegy­vizsgálót. Nagy János nem fe­lesel, inkább azt színleli, mint­ha elengedné a füle mellett a bántó és egyre bántóbb meg­jegyzéseket. Ezen felbátorodik. — Ez az aljas, ez a... — sér­tegeti a kalauzt. De éppen jó helyen, mert Jután áll a busz. Nagy János az utolsó szidás­ra belátja, kár volt elhozni a jámbornak tűnő részeget. Szól hát Ágoston Gyula gépkocsi- vezetőnek és egyesült erővel le­teszik a buszról a házsártosko- dót az utasok osztatlan helyes­lése közepette. Hiába kapasz- Itodik, hiába próbál a helyén maradni az ittas. Az sem men­ti tettét, s az sem »lágyítja meg« senki szivét, hogy az Ikarusz mellett imbolyogva, könybelá- badt szemekkel könyörög. — Nem ő sir, hanem a bor buggyan ki szeméből könny alakjában — jegyzi meg talá­lóan az egyik utas. Indulunk — mi btisszal, ő meg gyalog utánunk. A kanyarból vissza­tekintve látjuk: a jutái büfé felé irányítja ital-cifrázta lép­teit. Vigaszalást keres-e ott, vagy a következő járatot akar­ja megvárni — ennek csők ő volna a megmondhatója. Határidő: augusztus 31. (k. j ) ELHAGYATVA M Kaposújlakon a repülőtér. A MALÉV nem állított be er­re az esztendőre kaposvári légi járatot, s a néhány évvel ez­előtt épített repülőtéri állomást az egész füves térséggel együtt a Honvédelmi Sportszövetség repülőklubja használ­ja. Üzemnapokon most is nagy a forgalom, egymás után fú­ródnak a levegőbe a kecses vitorlások, s a földön is vidám fiatalok ismerkednek a repülés tudományával. De pénteken délután nem volt üzemnap Újlakon: a re­pülőtér területén egy teremtett lélek sem tartózkodott. A fővön egyetlen vitorlás tárta szét szárnyát (takaró pony­váit lefújta a szél), az épület oldalához balta, ásó volt tá­masztva — alkalmasint, hogy az épület megvédje önmagát az esetleges betolakodókkal szemben. A volt váróteremben szét­szedett gépek álltak, a pihenősz óba ajtajának zárjában a kul­csot ottfelejtették, benn ágyak, szalmazsákok, pokrócok. A ka­zánház, fürdőszoba, sőt az iroda is nyitva. Az irodahelyiség asztalának tetején szanaszét könyvek hevernek, igazolvá­nyok, és egy falmélyedésben árválkodott a telefon is. Az épület melleti barométer-dúc ajtaját se zárta le sen- id. Több ezer forintot érő műszerek kínálhatják magukat: hidrográf, hőmérők, és a laikusok számára egyéb ismeretlen rendeltetésű eszközök. Különben az egész ház (külseje is. belseje is) siralmas állapotban viseli a gazdátlanság viszontagságait. Hull a va­kolat, rongálódnak a falak, betört ablakok, széthasadt aj­tók, repedező lépcsők. A hanyagság, nemtörődömség jelké­pe minden, bárhová tekint a szem. Mit is mondhatni a felháborodásban? Talán felesleges megfogalmazni a gondolatokat: egyképp élnek azok újság­íróban, olyasóban. Annyiszor mondtuk már, hogy a népva- gjton nem csákiszalmája, annyit emlegettük a társadalmi tulajdon védelmét ékes szavakkal, hogy ekkora felelőtlen­ség láttára már csak dadogni ha lehet. Rendet kérünk és felelősségre vonást! Befejeződik lassan az ipari tanulók következő évre törté­nő szerződtetése. A törvény előírjg, hogy a szerződtetett ipari tanulókat augusztus 31-ig be kell íratni a területileg il­letékes ipari tanuló iskolába. Erről a törvényről, úgylátszik elfeledkeztek az idén a kisipa­rosok, szövetkezetek és vállala­tok, mert az ipari tanuló isko­la tájékoztatása szerint a be­iratások nagy része még min­dig nem történt meg, noha a végső határidő rohamosan kö­zeledik. Reméljük azonban, hogy nem várnak külön sür­getést sem a vállalatok, seim a szülők, akiken ugyancsak áll az, hogy gyermekeikről a szükséges adatok felmérése után idejében gondoskodhas­sak az iskola. — Augusztus 28-tól szep­tember 3-ig játssza a Vörös Csillag filmszínház a Fekete szem éjszakája című közös francia—magyar szélesvásznú filmet. ÉRDEKESSÉGEK Furcsaságok halAlhörgés A TELEFONBAN. A minap a tokiói sajtóban rejtélyes hirdeté­sek jelenteik meg, amelyek felhívták az olvasót, tárcsáz­zon egy bizonyos számot, ha kiváncsi egy nő »‘halálkiál­tására«. A kíváncsi olvasók természetesen feltárcsázták a megadott számot és a kagylóból valóban női torok­ból jövő, idegtépő, hörgő ki­áltás hallatszott. A hörgés elnémulása után megszólalt egy kellemes férfihang és közölte, hogy az elhangzott »hörgés« Tokió legnagyobb filmszínházaiban most bemu­tatásra kerülő bűnügyi film címszereplőjének hangja volt... A »-NAPIMÁDÓK« VILÁGKONGRESSZUSA A brit időjárásjelentések legbuzgóbb olvasói bizonyá­ra azok a nudisták, akik most negyven országban ar­ra készülnek, hogy részt ve­AHOGY A TÜZFIGYELŐ LÁTJA LÁBOD KÖZSÉGET gyenek a nudisták VI. vi­lágkongresszusán. A kong­resszus a bedfordd herceg Woburn Abbey nevű birto­kán ül össze. Európa, a Brit Birodalom és az Egyesült Államok több mint ezer fér­fi és női nudistái két héten át értekeznek az angol her­ceg gyönyörű parkjában és kertjében. . Mint vendéglátó, a 40 éves bedfordi herceg nyitja meg a kongresszust, aki ez al­kalommal természetesen ru­hában jelenik meg. A kong­resszus részvevőinek legna­gyobb csoportja Nyugat-Né-. metországból jön: két ifjú­sági csoport, 40—40 taggal. A másik legerősebb csoport Franciaországból érkezik. Két filmtársaság, amely már elkészítette a Napszi­get és az Éden kertje című filmeket, most a VI. kong­resszusról js filmet készít. Az összejöveteleken a kül­döttek, — ha egymás között vannak, természetesen me­zítelenek — kívülállók előtt viszont ruháiban jelennek meg. A BÖMBÖLÖ RÁDIÓ ÉS AZ ÁLMOS LAKÓ KELLEMETLEN KERÉKPÁR-PARTNER. FeMógosfós félvállról Kár, hogy nem ezt írták kä Sófokon az állomás peron­ján függő táblára, akkor leg­alább felkészülnénk a kefflet- len válaszokra, s i-niteäbfo nem is »zavarnánk« kérdéseink­kel a szolgálatot ‘teljesítő vas­utast Többször előforduló kellemetlenség után legutóbb az alábbi eset játszódott le köztem és a felvilágosító kö­zött. — Jó reggelt 'kívánok! Nem változott a sebesvomat me­netrendje? — Kilenc negyvenkor indul —• Legyen szíves, nézze meg, Nagykanizsán elérd-e az autóbuszt. — Kérdezzék meg Nagyka­nizsán. Bajos azt kikeresni. — Egyedül utazik a fiam, nem küldhetem így el. —. Mekkora a gyerek? •— Itt áll mellettem. •— Eltalál ő már akárhává — legyintett <— Kérem, nézze meg az autóbuszt, mert ha neim éri el a fiam, akikor csak a késő esti órákban tud elmenni vo­nattal Felsőrajkdg, s onnan még hat kilométert kell gya-( lógatnia éjszaka. | — Na és, a többi tíz itt, várjon magára? Hátranéztem, négyen áll­tak mögöttem. — Ön talán úgy "gondol ja, várjak, amíg a többi elintézi a dolgát, aztán következzek én? Mit szaporítja a szót: megnézi vagy nem? Mérgesen belelapozott a könyvbe, s morgott tovább, hogy nem olyan egyszerű stb. Erőltetett nyugalommal mondtam: — Köszönöm, ne keresse tovább, csakugyan sokat vá­rakoznak a többiek. Elme-' gyek az IBUSZ-hoz, majd ott m e gérdekl őd öm. Egyéb sé kellett, rendreuta-( SÍtOitt. — Nyugalom, asszonyom!. Nem érti, hogy ez nem olyan, egyszerű? Ez nem fözökanál!, — Igen — mondtam ma-, gamhan — egészen kimagas-, ló és különleges szellemi ké-( pességet igényel egy menet-, rendszerint járó autóbusz in-, dulási idejének kiderítése. i Csema Gáborné Konyvújdonságok a megye könyvesboltjaiban A hét könyvujdonságai kö­tött igen nagy érdeklődésre larthat számot Molnár Erzsé­betnek, Molnár Ferenc nővé­rének Testvérek voltunk című visszaemlékezése, melyben el­mondja a Liliom, az Ördög és i Pál utcai fiuk világhírű író­ja életének számos eddig nem ismert intimitását. Új regény Vidor Miklósnak a második világháború elején Magyaror­szágra özönlött lengyel mene­kültekről szóló könyve, az Ide- fiULsk. Megjelent Dékávy And­rás pályadíjnyertes tengerész-, regénye, a Matrózok, hajók,- kapitányok. Az Olcsó Könyvtár újdonsá­ga Móricz Zsigmond Tündér- kert-jének két kötete. Után­nyomásban jelent meg Mik­száth Kálmán összes művei akadémia kiadásának IV. és V. kötete. A 7047-es címmel szá­mol be Máté György Antonio Gramsci-nak, az Olasz Kom- munsta Párt volt főtitkárának küzdelmes életéről és mártír­haláláról. Egy nyáron itt a Balaton i partján, a rokoni nyaraltatá- 1 sok végtelen sorozatában már 1 adódott nálunk szülés, keresz- 1 telés, sőt temetés is, de esküvő 1 még soha sem. 1 De most lesz, mert Elvira 1 néni soron kívül beállított, és 1az itt levő rokonságnak, vala- 1 mint nekem bejelentette, hogy 1 Tudna férjhez megy, és ő most 1tulajdonképpen ennek a meg­szervezésére jött le, mert áz esküvő itt lesz a gyönyörű Ba­laton partján, de csak szűk ' családi körben, és a fiatal pár 'nálam marad nászúira a nagy 1családi esemény után. Es ő most eltér a sablontól, 1 amivél is egyszerűvé és olcsó- ' vá teszi számunkra, már mint a rokonság számára az eskü- [ vöt, mert mi a szokás ilyen­kor? Mindenki vásárol hatra- vakra nászajándékot, de annak "a legkevésbé lehet hasznát * venni, mert vesznek példáid 'villanyvasalót, de legalább egy ' tucatot, húsdarálót, legalább tízet, nem beszélve a mák- és i diódarálókról, azután a vessző- i bői font ruháskosarakat, kávé- i főzöket sorozatban. Hát ilyen i most nem lesz, mert már ő i összeállította a listát, névsor , szerint, melyből mindenki meg- i tudja, mit kell vásárolnia nász- , ajándékul, és ezért hálásak le­lhetünk neki, hogy ‘ekkora i gondtól szabadít meg minket. i Ezt rendkívül. bölcsnek ta- i lálja mindenki, és vidáman i várjuk, hogy tehát ki vesz va- i salát, darálót, ruhás kosarat és i kávéfőzőt. A lista felolvasása 'után elismerjük, hogy az aján- l dékvásárlás megszervezése 1ilyen módon valóban okos do­* log, mert például Tóni bácsi 1 nem kávéfőzőt vásárol majd, 1mint ahogy számította, hanem ■egy mosógépet; Lajos bácsiék Horz mosollyal veszik tudomásul 1 a számukra kiosztott konyha- 1 bútort; a szobabútort közösen * Adél néniék veszik Lina né- 1 niékkel. Nekem az evőeszköz * jut, de mivel ez csak hétszáz­* hetvenöt forint, rám marad * még az esküvői vacsora meg­* szervezése és költsége, mivel ■ csirke van, zsír van, tojás Vtm, ' s az a kis kenyér meg az a ke­* vétke bor, hát az igazán sem­mi. És ez valóban semmi is az András bácsira megadott mé­rettel kiosztott torontáli és per­zsaszőnyeghez viszonyítva. Es ez még megismélődik vagy ti­zenkétszer, amiből megtudjuk, hogy csak az baj, ha darálóból vagy vasalóból van egy tucat, de torontáli és perzsaszőnyegek terén nem ez a helyzet, mert csak egy vacak festményt vesz­nek. Tudna megtörtén hallgat, majd sírni kezd, de Elvira né­ni ezzel' már nem törődik. Tehát vássárol mindenki fog­csikorgatva, én is. Az evőesz­közt már megvettem, de ahogy a vendégsereg után kezdtem számolni, jobbnak láttam ab­bahagyni, inkább pénzkölcsön Ä z esküvő 0» // S Ilii!!!« abból nem lehet elég sohasem. Ugyanez a helyzet a festmé­nyekkel is és a szobrokkal, de megnyugszunk, mert ezekből is meg lesz a tucat. Azután kö­vetkezik az ágynemű, lábosok, porcelánok, tehát minden, ami egy házartáshoz kell. Nem ma­rad ki senki, és fejbe ütöiten, megadással tudomásul veszi mindenki; aki éppen nincs itt, annak levélben adja értésére, miközben elérzékenyül a nagy rokoni szeretettől, amely akko­ra lánggal ég bennünk, hogy még soha az éleben nem mert közülünk ellentmondani senki sem neki. Azután szerényen megjegyzi,' hogy ez így már elég is lesz, és a többit, ami még hiányzik, mint a kávéfő­ző, daráló és ruhás kosár, azt majd megveszi ő, mert senkit sem akar túlterhelni. Eddig igazán simán ment minden, mikor Tudna bejelen­ti, hogy ő nem akar menyasz- szonyi ruhában esküdni, kosz­tümben akar, mert ő modern lány, de Elvira néni belefojt­ja a szót, hogy ő nemcsak mo­dern, hanem tisztességes lány is, és ezért kell a menyasszonyi ruha meg a mirtusz; elég baj, hogy a mostani fiatalok ilyen fellengősen gondolkoznak; kü­lönben is ez sem kerül pénzbe, mert a múlt hónapban volt az Ilonka esküvője, és ideadja boldogan a fátylat, a cipőt, a ruhát, mely olyan, mint az álom; igazán megteheti, úgyis után nézek az esküvői vacsora le bonyolításához. De mikor eljött az esküvő napja, és gyülekezni kezdtünk, hamar rájöttem, hogy rokon­ságunk még nagyobb, mint ta­valy volt, és miután ebédre megettük a vacsorát, újabb erősítés után futotam pénz- és kézi segítség terén, mert Reza meg az anyja után Zsuzsát is munkába állítottam, meg Fru­zsinát, aki mosni szokott ná­lunk, és hozzákezdtünk a va­csora főzéséhez. Ebéd után, mikor Elvira né­ni ellenőrizte a listát, és meg­állapította, hogy mindenki tel­jesítette rokoni kötelességét, va­lamint ő is az övét a darálóval, kávéfőzővel és a kosárral, hir­telen elejti a papírt és felsikolt, mert a menyasszonyi csokorról mindenki megfeledkezett, és este* * hatkor esküvő. Most már itt helyben kell megoldani va­lahogy. Elrohanok a kertész­hez, de se fehér rózsa, se szek- fű, se liliom, csak fehér dália. Jó lesz az is, de Elvira néni majdnem elájul erre, hiába bi­zonygatom, hogy milyen deko­ratív lesz. A családi ünnepség azzal kezdődik, hogy megérkezik a menyasszonyi csokor. Van azon minden, ami ilyenkor kell, fá­tyol és szalag, a virágok hatal­masak, gyönyörűek, közepükön halványlila foltokkal és még finomabb lila csíkokkal a szir­mokon. Elvira néni most már meg. A fiatalember lelassí­tott, hogy jobban szemügy­re vegye a bájos kis állatot, amikor a kicsinyét féltő le­opárdmama — félreértve az ifjú ártatlan érdeklődését, egy ugrással a magas fűben lévő rejtekhelyéről a kerék­páros hátán termett. A nőstényleopárd erősen bamélyesztette kanmait a szerencsétlen kerékpáros hátába, aki azonban halált- megvető bátorsággal to- vábbkarikázott, míg a vad­állat a hepehupás úton vé­gül is lepottyant Az ifjúnak sikerült tovább- keréikpároznia és most a kórházban piheni ki az em­lékezetes kerékpártúrát. Az orvosok szerint a fiatalem­ber léleik jelenlétén kívül szé­les bőrövének köszönhette életbenmaradását ELÉG JÓZAN VAGYOK? Dühös férfihang hívta a napokban éjjel négy órakor a detroiti rendőrséget: »Képtelen vagyok aludni. A szomszédaim teljes hang­erővel bömiböltetdk a rádió­jukat«. Riadóautó ment ki a hely­színre. A rádió elhallgatott. Röviddel utána rendőr ko­pogtatott Karlo Halecziky, az álmos lakó ajtaján: »Nem fogják többé zavar­ni. A rádió az ön saját ga­rázsában szólt, valószínűleg tegnap este elfelejtette el­zárni. Ezt a kérdést egy táblá­zat segítségével könnyen .el­dönthetik az amerikai autó­vezetők. A rendőrség által kiadott táblázat ugyanis fel­tünteti, hogy testsúly és elfogyasztott alkoholmennyi- ség alapján mekkora a vér­ben kimutatható alkohol arányszáma. Aki már olyan állapotban van, hogy nem képes kiismerni magát a táblázatokon, az seimmieset- re sß üljön a kömény mögé. KÜLÖNÖS ISMERTETÖJELE — VAN Kampalában (Uganda) egy fiatalember békésen kerék­pározott, amikor az út men­tén leopárdikölytköt pillantott Az angliai Leedsben a rendőrség szökött fegyencet keresett. A 29 éves Terence Cutts-ot még mindig nem sikerült elfogni, pedig sze­mélyleírásában elég részle­tes és különleges ismertető- jeleket közölnek róla: Bal karjára tetoválva az angol lobogó és egy sas látható; alatta egy szív és egy mez­telen női alak. Jobb karján ugyancsak tetovált díszek. A legfeltűnőbb azonban mell­kasán egy kék színű vitor- lásihajó rajza, hátán pedig egy tengeri ütközet látképe«. visítozik, és azon nyomban meggyanúsít, miszerint tőlem minden komiszság 'kitelik, csakhogy nevetni lehessen, ne­kem rója fel a dáliák fehérjé­nek szűzi hiányosságait. Ma­gam is megdöbbenek, és hir­telen ötlettől felvillanyozva megszórom a virágok közepéi ragasztóval, és alaposán behin­tem gipszszel, Olyan lesz, mint egy halotti csokor. Elvira néni undorral dobja félre, és ettől a perctől levegő vagyok a szá­mára úgy igyekszik fordulni, hogy egy pillanatig se lásson. Ezután következik a meny­asszony öltöztetése. Az aktus elkezdésétől a bent lévő asszo­nyok és lányok megkezdik a sírást, és Elvira néni előzoka- gásában egyre hangosabban belemelegednek', siratják Tuci- nát, mintha kiterítve feküd­nék. A gyönyörű csipkeruhát rá­húzzák I és húzzák, azután a lábszár közepén megint húz­zák, elöl is, hátul is, egyszerre négyen is. Azután a döbbenet­től sösszenézne k, és elhallgat mindenki, a zsebkendők meg­állnak a kézben, mert a ruha, a szép, a gyönyörű, az esküvő fő ékessége alig ér térden alul, mivel senknek sem jutott eszé­be, hogy Ilonka jóval kisebb, mint Tudna. Elvira néni összetörik, fel­üld futkos, újra sírni kezd, és vele együtt a többi is, és erre bejönnek a férfak. Megpróbál­ják a ruhát megint huzigálni, majd kitoldani, de egyik sem ér semmit, miközben Tudna angyali boldogságában legug­golva ,sétál körben az asztalnál, és vigasztalja a inamiját, hogy ő így, leguggolva megy el az esküvőre, mert így a ruha a földig ér, és erre Elvira néni úgy nyakon csapja a boldog arát, hogy annak a fejéről le­esik a mirtusz. Nincs más hátra, indulni kell, a tanácsházáról már üzen. tek értünk, hogy mi lesz. Elő a kosztümöt, Tudna öröme ha­tártalan, Elvira néni bánata végtelen, és párosával, ünnepi ábrázattal, elmerülve már nem egészen ilyen ünnepi gondola­tokban, elballagunk a tanács- házára. Mihályi Margit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom