Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-24 / 199. szám
TILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 7?Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPOA XV. évfolyam, 199. szám. ÁRA 60 FILLÉR Vasárnap, 1958. augusztus 24. Mai számunk tartalmából HAZAJÖTT Vasárnapi tárca Úgy szeretnék jó lenni...* Hogy a homok is teremjen... Megyénk szántóterületének jelentős része, mintegy 240 ezer katasztrális hold föld homokos talaj. Kedvező időjárás esetén is csak ritka, térdigérő gabonafélét, sárga, sápadt levelű kukoricát ringat ezeken a földeken a szél. Sok helyen, ha a gazda leszámítja a vetőmagot és a művelésre fordított munka értékét, marad is, nem is. Égeti a talpat, befolyik a bakancs szárán a homok. Valamit tenni kell, nem mehet így tovább. Siránkozással nem oldódik meg soha a kérdés. Megyei szerveink, valamennyi érdekelt, tsz-ek, állami gazdaságok, szakcsoportok, egyéniek, földdel bánó, benne dolgozó ember összefogására van szükség. Elindulni, elkezdeni egyszer a dolgot. Persze a rajt után se megy minden magától, de az első lépés után már könnyebben haladhatunk. Nézzük csak a lehetőségeket: vannak képzett szakembereink, azt se mondhat juk, hogy a somogyi paraszt nem ért az okos szóból, agrotechnikai akadályok sincsenek, csak le kell vetkőzni egyszer s mindenkorra a közömbösséget. Sorakoztassuk a hitetlenek elé a tényeket, adjunk módot arra,, hogy saját szemükkel győződhessenek meg: igenis érdemes meszezni, műtrágyázni a talajt, itt és itt megpróbálták, nézzétek, ez és ez az eredmény. Tegnap három tehergépkocsi forgolódott a Lábodi Állami Gazdaság birtokán. Tsz-tagök és elnökök, egyéni gazdák, földművesszövetkezeti agronó- musok, mezőgazdasági felügyelők, községek népfrontbizottságainak képviselői nyelték a port. Nagybajomból, Ká- darkútról, Hencséről, Jákóról — ki tudja, hány községből jöttek. Jó és eredményre vezető kezdeményezés ez. Minél több ilyet. Amit itt láttak, nem felejtik el az emberek. Tudott dolog, hogy a lábódi homok fölött nem is olyan régen még könnyen suttyant a kasza. Kezdetkor sokan ki is nevették Pankász Ferenc igazgatót és a gazdaság többi fellendítőjét. — Mit akarnak ezek? Lucernát a homokon ? Ebből nem lesz semmi. A tegnapi látogatók meggyőződhettek az ellenkezőjéről. Hosszúra nyúltak az arcok az egyik mélyen felforgatott tábla láttán. — Tarlóhántás után rigolírozás... Száz mázsa tőzeg, negyven mázsa istállótrágya, ugyanennyi lápi mész beletárcsázva a hatvan centi mélyen felforgatott földbe. Majd jön a henger, s elsimítja a hantokat ... Azután újból az előbbi adag, plusz még szuperfoszfátból három, káliból kettő, pétisóból egy mázsa. Aztán pedig a lucernamag. A föld szélén állók közül jó páran integettek a fejükkel: — És a költségek? — Megtérülnek, Hat éven át lehet’ itt kaszálni a lucernát. Nagyobb fizetség nem kell ennél. Odébb van egy testvértábla, meg lehet tekinteni. Tavaszi telepítésű pillangós van benne. Az emberek odasereglettek. Téptek belőle, morzsolgatták ujjaikkal. — Ez igen, — fakadt ki belőlük az elismerés. Az elmondottak szerint készítették elő itt is a talajt. A mód, ahogy csinálták, bevált. Egy méternél mélyebbre is lehúzódtak már a gyökerek. A talaj fölött pedig friss zöld a lucerna. (Pedig nem öntözték meg, esőt is régen látott.) Igen, terem a homok is, ha akarja a gazda. A gazdaság szabási üzemegységének hibridkukoricával bevetett táblái is felkeltették az érdeklődést. Kibontottak a csumából egy-egy csövet, s egymásnak adogatva saccolták a súlyát a vendég-szakértők. Majd elvesztek a szár-erdőben. — Ebből egy cső megfőzve elég lenne e°y embernek — szólt az egyik paraszt bácsi. — Nagyszerű. Hogyan csinálták? Mit kapott a föld? — helyeselt és érdeklődött a másik. — Háború óta nem látott tráevát ez a tábla. De mag előtt száz mázsa tőzeget és negvven mázsa meszet szórtunk bele. Többet semmit — mondta csendesen az igazgató. Mész és tőzeg! Ezekből a talajjavító »-porokból« lépten- nyomon látni egy-egy hellómmal. Egy holdra nem sok számosállat esik. Nincs bőségesen szervestrágya sem, mégsem lehet fölérni a kukoricaszár tetejét, hiába nyulászkodik az ember. És ez nem véletlen. Az sem, hogy a »cementgödrök« jó részét olyan silókukoricával töltik meg, amiivet a parasztok az ég világért sem engednének ósszevagdosni. — Én legalábbis nem — állította határozottan az idős Csizmadia bácsi. — Nem kár ezért, igaz, hogy — szerényen számítva — harminc mázsa szemet is adna holdja, de —• érvelt Böhm József főagronómus — silótakarmánynak kifizetődőbb. Étrendi hatása közismert. És ha nincs széna, a szalmát is megeszi utána a tehén. Konzervált, finom abrak ez. És ami a fő: telik a sajtár. A Lábodi Állami Gazdaság tegnapi vendégei nemcsak a homokon nagyra nőtt kukoricát látták, látták a gyökeret eresztő zöld lucernát, s az egyéniekénél tíz mázsákkal többet ígérő burgonyatáblákat is. Mezősi Bélától, a Balaton- boglárí Talajjavító Vállalat főagronómusálól megtudták, mit kell tenhi, hogy a homok teremjen. Látták olyan táblát is, melyen ötvenet se lépett a ló. Lehet ezen gondolkodni. Nemes György, kadarkúti egyéni gazda arra kérte a Hazafias Népfront megyei, járási bizottságainak jelenlévő képviselőit, rendezzenek minél több találkozót, s a megyei szervek adjanak segítséget, hiszen ezt az országot csak mi tehetjük — s tesszük — tenmőbbé, gazdagabbá. (Gőbölös) A SZOT elnökségének felhívása a szülőkhöz A SZOT elnöksége a közeledő tanév alkalmából felhívással fordult a szülőkhöz. A felhívás rámutat, hogy a helyes neveléshez nélkülözhetetlen a család és iskola összefogása, nevelő tevékenységének összehangolása, s kölcsönös kiegészítése. Dolgozó szülők! — mondja többek között a felhívás. — Az új iskolai évben fordítsatok nagyobb figyelmet az iskolákra, segítsétek jobban gyermekeitek tanulását, nevelését. Erősítsétek a szülői munka- közösséget, kapcsolódjatok be annak tevékenységébe. Jól nevelni tudomány. Sajátítsátok el ezt a tudományt. Nagy elfoglaltságotok mellett is találtok módot arra, hogy részt vegyetek a szülői értekezleteken. Nem lehet semmi fontosabb a szülőnek, mint gyermeke egészséges fejlődése — nemcsak testben, hanem jellemben, erkölcsben, emberségben és tudásban is. Ehhez minden gondos anyának és apának időt kell teremtenie. Munkásszülők! Járjatok élen, legyetek példamutaitóak gyermekeitek nevelésében! A gyermek a jövő. Segítsük a jövő kertjét, az iskolát. Gondozzuk, ápoljuk gyermekeink testét-lelkét, hogy nyugodt szívvel bízhassuk munkánk folytatását utódainkra, s kiérdemeljük a jövő nemzedék háláját, megbecsülését. Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége Szedik a burgo nyát Várda közelében 800 négyszögöl területen Éder Lajosék is megkezdték a burgonya szedését. A vetéstől kezdve mindvégig jól vigyáztak a növényre, megóvták a burgonyabogaraktól, így most szép és bőséges termés kerül a kosarakba. A KORMÁNY SZÓVIVŐJÉNEK SAJTÓÉRTEKEZLETE Gyáros László, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke mint a kormány szóvivője szombaton sajtóértekezleten válaszolt a bel- és a külföldi tudósítók kérdéseire. Először az idei beruházási és felújítási tervek felemelésével kapcsolatban arról szólt, hogy a beruházási többlet miként oszlik meg az egyes termelési ágakban. Ezután arra a kérdésre válaszolt, hogy milyenek az őszi kapások terméskilátásai. Milyen mértékű volt az idén a burgonyabogár fertőzés, és milyen eredményeket mutat fel az ellenük való védekezés. Elmondotta: a szakemberek becslései szerint az idén a kapások közül kukoricából és cukorrépából közepes, burgonyából jó közepes termésre számíthatunk. A burgonyabogár terjedését az 1957. év nyara és 1958 tavaszának időjárása nagymértékben, elősegítette. A burgonya fejlődési idején, a tavasz- szal földművelésügyi miniszteri rendelet, majd júniusban kormányrendelet kötelezte a burgonyabogár irtását, hogy az általa okozott károk csökkenjenek. Az eddigi megfigyelések szerint a júliusi, általános védekezés eredményes volt. Ez a munka most is folyik. A következő kérdés így hangzott: Úgy tudom, hogy a katolikus és a protestáns egyház támogatja a magyar kor- • mány külpolitikáját. | Hogyan viszonyulnak az egyházak a belpolitika kérdéseihez? Az egyházak nem minden vonatkozásban támogatják a kormány belpolitikáját. A kormány azokban a belpolitikai célkitűzésekben, amelyek világnézeti, ideológiai problémákat érintenek, nem is igényli az egyházi támogatást. A kormány politikájának! számos olyan politikai célkitű zése van, amelyet az egyházak! támogatnak. Az egyházak támogatják a Hazafias Népfrontot, a nemzeti erők összefogásának politikáját, hazánk függetlenségének megvédését. Hazafiasságra és az állampolgári kötelezettségek teljesítésére nevelik a hívő tömegeket, támogatják a termelőszövetkezetek fejlesztését és a népjólét emelésére irányuló törekvéseket. Ugyanakkor, mint ahogy a püspöki kar 1957 áprilisi határozata kijelenti: »elítélünk minden, ae állami és a társadalmi rend ellen irányuló törekvést«. Ezekben a belpolitikai kérdésekben az állam és az egyházak között együttműködés iött létre, amelynek eredményeként javul az állam és az egyházak viszonya. Nincs gyermekparalízis járványgóc Ezután a Salk-vaccina oltásának bevezetésével elért eredményekről szólt. Az országban kereken két és félmillió személy kapott gyer- mekparalízis elleni védőoltást. Ezt követően a megbetegedések nagymértékű csökkenése volt észlelhető. A javulásra jellemző, hogy például tavaly májusban 136 Júniusban 313, júliusban 705, megbetegedés volt, az idén viszont májusban 11, júniusban 19, júliusban 26 megbetegedésről érkezett jelentés. Az idei megbetegedések járványgócot sehol sem képeztek, és rendkívül enyhe lefolyásúak. Ezután a külföldön élő magyar vagy idegen állampolgár magyarországi telek és ingatlan vásárlási lehetőségéről szólt, majd arra a kérdésre válaszolt, hogy a felső fokú tanítóképzés megvalósulásával nem kerülnek-e hátrányosabb helyzetbe azok a tanítók, akik a múltban vagy jelenleg még középfokú tanítóképzésben vesznek részt. A múltban vagy a jelenlegi középfokú rendszerben végzett tanítók sem oklevelük érvényessége, sem illetmény szempontjából a felső fokú képzőt végzendőkkel szemben hátrányt nem szenvednek, az új törvénynek visszaható ereje nincs. Szakképzés szempontjából természetesen a felső fokú képzőt végzők a közép fokot végzettekkel szemben előnyben lesznek. A magasabb szakmai ismereteket azonban a középfokon végzett pedagógusok a szakmai továbbképzés keretében pótolhatják. A Német Szövetségi Köztársasággal folytatott külkereskedelmünkről szólva a szóvivő elmondotta, hogy a jelenlegi külkereske- delm'i kapcsolatunk megközelíti a tavaly előtti szintet, de ezzel nem vagyunk megelégedve, mert nagyobb lehetőségek is lennének, ha a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági körei nem gördítenének akadályokat egyes magyar árucikkek exportja elé. Nyugat-Németországba például több élő sertést, fűtőolajat, textilárukat, vajat, hús- és főzelékkonzervet,' ruházati cikkeket, szőrmét, népművészeti cikkeket stb. exportálhatnánk, és ennek fejében fejleszthetnénk a gépimportot, műszerek, nyersanyagok, vegyiáruk stb. importját. Majd a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság baráti és sokoldalú kapcsolatairól szólt a román nemzeti ünnep alkalmából. Két kérdés is érkezett a szóvivőhöz az osztrák sajtóban folytatott kampányra vonatkozóan, amely az utóbbi napokban indult meg a Magyar Népköztársaság ellen, és amely bizonyos határincidensekre hivatkozva akarja rontani a két ország közötti kapcsolatokat. Ezzel kapcsolatban utalt' Apró Antalnak, a Minisztertanács első elnökhelyettesének, augusztus 20-án * Békéscsabán tett kijelentéseire azzal, hogy ehhez nincs hozzátennivalója. Kik védik és kik korlátozzák a sajtószabadságot? A következő kérdés azzal foglalkozott, hogy az ENSZ rendkívüli közgyűlésére utazni szándékozó két magyar újságírónak az Egyesült Államok hivatalos szervei a mai napig sem adtak beutazási engedélyt. A válasz így hangzott! az egyik utazni szándékozó újságíró megkapta (augusztus 21-én) a beutazási vízumot, túlságosan későn ahhoz, hogy az ENSZ rendkívüli közgyűlésére utazhasson, mert az tegnap (augusztus 22-én hajnalban) már be is fejeződött.- Az Egyesült Államok kor» rnánya és egyéb szervei nem kevés energiát és pénzt fordítanak arra, hogy magukat a sajtószabadság védelmezőinek mezében tüntessék fel. Hogy a szép szavak mit érnek, az említett tények élénken példázzák. Az amerikai hivatalos (Folytatás a 4. oldalon.) A 3 éves terv községi beruházásai Kultúrotthon épül Nagybajomban Régi terv Nagybajom községben a művelődési otthon felépítése. Régi terv, melynek valóra váltásához végre ezelőtt egy évvel hozzá tudtak fogni. Ez alatt az idő alatt 60 ezer forint társadalmi munkát végeztek a bajomi lakosok, s ez bizonyítja, hogy nemcsak tervezgetni képesek, de a megvalósításért dolgozni is. A négyszáz személyt befogadó épület egy kastély helyén épül, egyik szárnyát fel is használhatják hozzá. A nézőtér és a színpad építéséhez augusztus elején fogtak hozzá, mikorra kész lett a bontás, tisztogatás, 30 ezer tégla helybe szállítása. Ebben az éviben már tető alá is kerül az építkezés, s jövőre a belső munkálatok maradnak. Egy év múlva, alkotmányunk évfordulóján szeretnék felavatni a nagytoajomdak a kultúrházukat. A községfejlesatésd hozzájárulás és a társadalmi munka (melynek értéke még egyre növekszik) természetesen nem lenne elegendő a több mint egymillió forint beruházást igénylő létesítmény elkészítéséhez. A helyi népfront-bizottság aktivitására jellemző, hogy gyűlésükön küldöttséget választottak, mely felkereste a megyei szerveket, támogatást kérve az építkezésihez. Ilyen összefogás után bátran lehet bízni abban, hogy 1959. augusztus 20-án felavathatja Nagybajom népe az ú j kultúrott- nont. Az idén 200 ezer forint, jövőre 150 ezer megy a legnagyobb beruházásra, holott még december végéig másra is fordítanak pénzt: öt kilométer járda felújítására, 20 kilométer útjavításra, 22 kilométer víztelenítésre és a sportkör fejlesztésére. A napokban adnak át hat lakást a községben. Jövőre és 1960-ra is hasonló beruházások lesznek, megtoldva még ártézá kút fúrásával és ravatalozó építésével. Mostanra készült el két, és fél kilométer hosszban a Csokonai* Dózsa, Ady Endre és Gábor Áron utca közvilágításának a kiterjesztése is. A hálózat bővítésével kapcsolatban egy második trafóra lenne szükség az állami gazdaság területén. Már két hónappal ezelőtt kérték a transzformátor felállítását, de az ígéreten kívül még semmit sem kaptak. Nagyon szép eredményeket érhet el a község, ha saját maga szabta terveit valóra váltja. A felajánlásokban benne dó» bog szívük a nagybajomiak- na a kultúrotthon építésénél is vagy akkor is, mikor a Fel- sokak felé vezető ötkilométeres út építéséhez vállalták a kő fuvarozását, a homok kitér, melését, a nem szakmunkát kívánó munkálatok elvégzését, sőt fél kilométeren az összes földmunkák kiásását is. Csak annyi szívet a végrehajtásban, mint amennyit a felajánlásba fektettek — és aikkor valóra válik minden terv Nagyba* jómban.
