Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-24 / 199. szám

TILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 7?­Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPOA XV. évfolyam, 199. szám. ÁRA 60 FILLÉR Vasárnap, 1958. augusztus 24. Mai számunk tartalmából HAZAJÖTT Vasárnapi tárca Úgy szeretnék jó lenni...* Hogy a homok is teremjen... Megyénk szántóterületének jelentős része, mintegy 240 ezer katasztrális hold föld ho­mokos talaj. Kedvező időjárás esetén is csak ritka, térdigérő gabonafélét, sárga, sápadt le­velű kukoricát ringat ezeken a földeken a szél. Sok helyen, ha a gazda leszámítja a vető­magot és a művelésre fordított munka értékét, marad is, nem is. Égeti a talpat, befolyik a bakancs szárán a homok. Va­lamit tenni kell, nem mehet így tovább. Siránkozással nem oldódik meg soha a kérdés. Megyei szerveink, valamennyi érdekelt, tsz-ek, állami gazda­ságok, szakcsoportok, egyéniek, földdel bánó, benne dolgozó ember összefogására van szük­ség. Elindulni, elkezdeni egy­szer a dolgot. Persze a rajt után se megy minden magától, de az első lépés után már könnyebben haladhatunk. Nézzük csak a lehetőségeket: vannak képzett szakembereink, azt se mondhat juk, hogy a so­mogyi paraszt nem ért az okos szóból, agrotechnikai akadá­lyok sincsenek, csak le kell vetkőzni egyszer s mindenkor­ra a közömbösséget. Sorakoztassuk a hitetlenek elé a tényeket, adjunk módot arra,, hogy saját szemükkel győződhessenek meg: igenis ér­demes meszezni, műtrágyázni a talajt, itt és itt megpróbál­ták, nézzétek, ez és ez az ered­mény. Tegnap három tehergépkocsi forgolódott a Lábodi Állami Gazdaság birtokán. Tsz-tagök és elnökök, egyéni gazdák, földművesszövetkezeti agronó- musok, mezőgazdasági fel­ügyelők, községek népfront­bizottságainak képviselői nyel­ték a port. Nagybajomból, Ká- darkútról, Hencséről, Jákóról — ki tudja, hány községből jöttek. Jó és eredményre ve­zető kezdeményezés ez. Minél több ilyet. Amit itt láttak, nem felejtik el az emberek. Tudott dolog, hogy a lábódi homok fölött nem is olyan ré­gen még könnyen suttyant a kasza. Kezdetkor sokan ki is nevették Pankász Ferenc igaz­gatót és a gazdaság többi fel­lendítőjét. — Mit akarnak ezek? Lu­cernát a homokon ? Ebből nem lesz semmi. A tegnapi látogatók meggyő­ződhettek az ellenkezőjéről. Hosszúra nyúltak az arcok az egyik mélyen felforgatott táb­la láttán. — Tarlóhántás után rigolíro­zás... Száz mázsa tőzeg, negy­ven mázsa istállótrágya, ugyanennyi lápi mész beletár­csázva a hatvan centi mélyen felforgatott földbe. Majd jön a henger, s elsimítja a hanto­kat ... Azután újból az előbbi adag, plusz még szuperfoszfát­ból három, káliból kettő, péti­sóból egy mázsa. Aztán pedig a lucernamag. A föld szélén állók közül jó páran integettek a fejükkel: — És a költségek? — Megtérülnek, Hat éven át lehet’ itt kaszálni a lucer­nát. Nagyobb fizetség nem kell ennél. Odébb van egy testvértábla, meg lehet tekin­teni. Tavaszi telepítésű pillan­gós van benne. Az emberek odasereglettek. Téptek belőle, morzsolgatták ujjaikkal. — Ez igen, — fakadt ki be­lőlük az elismerés. Az elmondottak szerint ké­szítették elő itt is a talajt. A mód, ahogy csinálták, bevált. Egy méternél mélyebbre is le­húzódtak már a gyökerek. A talaj fölött pedig friss zöld a lucerna. (Pedig nem öntözték meg, esőt is régen látott.) Igen, terem a homok is, ha akarja a gazda. A gazdaság szabási üzem­egységének hibridkukoricával bevetett táblái is felkeltették az érdeklődést. Kibontottak a csumából egy-egy csövet, s egymásnak adogatva saccolták a súlyát a vendég-szakértők. Majd elvesztek a szár-erdő­ben. — Ebből egy cső megfőzve elég lenne e°y embernek — szólt az egyik paraszt bácsi. — Nagyszerű. Hogyan csi­nálták? Mit kapott a föld? — helyeselt és érdeklődött a má­sik. — Háború óta nem látott tráevát ez a tábla. De mag előtt száz mázsa tőzeget és negvven mázsa meszet szór­tunk bele. Többet semmit — mondta csendesen az igazgató. Mész és tőzeg! Ezekből a ta­lajjavító »-porokból« lépten- nyomon látni egy-egy hellóm­mal. Egy holdra nem sok szá­mosállat esik. Nincs bőségesen szervestrágya sem, mégsem lehet fölérni a kukoricaszár tetejét, hiába nyulászkodik az ember. És ez nem véletlen. Az sem, hogy a »cementgödrök« jó részét olyan silókukoricával töltik meg, amiivet a parasz­tok az ég világért sem enged­nének ósszevagdosni. — Én legalábbis nem — ál­lította határozottan az idős Csizmadia bácsi. — Nem kár ezért, igaz, hogy — szerényen számítva — har­minc mázsa szemet is adna holdja, de —• érvelt Böhm Jó­zsef főagronómus — silótakar­mánynak kifizetődőbb. Étrendi hatása közismert. És ha nincs széna, a szalmát is megeszi utána a tehén. Konzervált, fi­nom abrak ez. És ami a fő: telik a sajtár. A Lábodi Állami Gazdaság tegnapi vendégei nemcsak a homokon nagyra nőtt kukori­cát látták, látták a gyökeret eresztő zöld lucernát, s az egyéniekénél tíz mázsákkal többet ígérő burgonyatáblákat is. Mezősi Bélától, a Balaton- boglárí Talajjavító Vállalat főagronómusálól megtudták, mit kell tenhi, hogy a homok teremjen. Látták olyan táblát is, melyen ötvenet se lépett a ló. Lehet ezen gondolkodni. Nemes György, kadarkúti egyéni gazda arra kérte a Ha­zafias Népfront megyei, járási bizottságainak jelenlévő képvi­selőit, rendezzenek minél több találkozót, s a megyei szervek adjanak segítséget, hiszen ezt az országot csak mi tehetjük — s tesszük — tenmőbbé, gaz­dagabbá. (Gőbölös) A SZOT elnökségének felhívása a szülőkhöz A SZOT elnöksége a köze­ledő tanév alkalmából felhí­vással fordult a szülőkhöz. A felhívás rámutat, hogy a he­lyes neveléshez nélkülözhetet­len a család és iskola összefo­gása, nevelő tevékenységének összehangolása, s kölcsönös ki­egészítése. Dolgozó szülők! — mondja többek között a felhívás. — Az új iskolai évben fordítsa­tok nagyobb figyelmet az isko­lákra, segítsétek jobban gyer­mekeitek tanulását, nevelését. Erősítsétek a szülői munka- közösséget, kapcsolódjatok be annak tevékenységébe. Jól ne­velni tudomány. Sajátítsátok el ezt a tudományt. Nagy el­foglaltságotok mellett is talál­tok módot arra, hogy részt ve­gyetek a szülői értekezleteken. Nem lehet semmi fontosabb a szülőnek, mint gyermeke egészséges fejlődése — nem­csak testben, hanem jellemben, erkölcsben, emberségben és tudásban is. Ehhez minden gondos anyának és apának időt kell teremtenie. Munkásszülők! Járjatok élen, legyetek példamutaitóak gyermekeitek nevelésében! A gyermek a jövő. Segítsük a jövő kertjét, az iskolát. Gon­dozzuk, ápoljuk gyermekeink testét-lelkét, hogy nyugodt szívvel bízhassuk munkánk folytatását utódainkra, s ki­érdemeljük a jövő nemzedék háláját, megbecsülését. Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége Szedik a burgo nyát Várda közelében 800 négy­szögöl területen Éder Lajosék is megkezdték a burgonya sze­dését. A vetéstől kezdve mind­végig jól vigyáztak a növény­re, megóvták a burgonyaboga­raktól, így most szép és bősé­ges termés kerül a kosarakba. A KORMÁNY SZÓVIVŐJÉNEK SAJTÓÉRTEKEZLETE Gyáros László, a Miniszter­tanács Tájékoztatási Hivata­lának elnöke mint a kormány szóvivője szombaton sajtóérte­kezleten válaszolt a bel- és a külföldi tudósítók kérdéseire. Először az idei beruházási és felújítási tervek felemelé­sével kapcsolatban arról szólt, hogy a beruházási többlet mi­ként oszlik meg az egyes ter­melési ágakban. Ezután arra a kérdésre vá­laszolt, hogy milyenek az őszi kapások terméskilátásai. Milyen mértékű volt az idén a burgonyabogár fertőzés, és milyen eredményeket mutat fel az ellenük való védekezés. Elmondotta: a szakemberek becslései szerint az idén a ka­pások közül kukoricából és cukorrépából közepes, burgo­nyából jó közepes termésre számíthatunk. A burgonyabogár terjedését az 1957. év nyara és 1958 ta­vaszának időjárása nagymér­tékben, elősegítette. A burgo­nya fejlődési idején, a tavasz- szal földművelésügyi miniszte­ri rendelet, majd júniusban kormányrendelet kötelezte a burgonyabogár irtását, hogy az általa okozott károk csökken­jenek. Az eddigi megfigyelé­sek szerint a júliusi, általános védekezés eredményes volt. Ez a munka most is folyik. A következő kérdés így hangzott: Úgy tudom, hogy a katolikus és a protestáns egy­ház támogatja a magyar kor- • mány külpolitikáját. | Hogyan viszonyulnak az egyházak a bel­politika kérdéseihez? Az egyházak nem minden vonatkozásban támogatják a kormány belpolitikáját. A kor­mány azokban a belpolitikai célkitűzésekben, amelyek vi­lágnézeti, ideológiai problémá­kat érintenek, nem is igényli az egyházi támogatást. A kormány politikájának! számos olyan politikai célkitű zése van, amelyet az egyházak! támogatnak. Az egyházak tá­mogatják a Hazafias Népfron­tot, a nemzeti erők összefogá­sának politikáját, hazánk füg­getlenségének megvédését. Hazafiasságra és az állampol­gári kötelezettségek teljesíté­sére nevelik a hívő tömegeket, támogatják a termelőszövetke­zetek fejlesztését és a népjó­lét emelésére irányuló törekvé­seket. Ugyanakkor, mint ahogy a püspöki kar 1957 áp­rilisi határozata kijelenti: »el­ítélünk minden, ae állami és a társadalmi rend ellen irányu­ló törekvést«. Ezekben a belpolitikai kér­désekben az állam és az egy­házak között együttműködés iött létre, amelynek eredmé­nyeként javul az állam és az egyházak viszonya. Nincs gyermekparalízis járványgóc Ezután a Salk-vaccina oltá­sának bevezetésével elért eredményekről szólt. Az országban kereken két és félmillió személy kapott gyer- mekparalízis elleni védőoltást. Ezt követően a megbetegedé­sek nagymértékű csökkenése volt észlelhető. A javulásra jellemző, hogy például tavaly májusban 136 Júniusban 313, júliusban 705, megbetegedés volt, az idén vi­szont májusban 11, júniusban 19, júliusban 26 megbetege­désről érkezett jelentés. Az idei megbetegedések járvány­gócot sehol sem képeztek, és rendkívül enyhe lefolyásúak. Ezután a külföldön élő ma­gyar vagy idegen állampolgár magyarországi telek és ingat­lan vásárlási lehetőségéről szólt, majd arra a kérdésre válaszolt, hogy a felső fokú tanítóképzés megvalósulásával nem kerül­nek-e hátrányosabb helyzetbe azok a tanítók, akik a múltban vagy jelenleg még középfokú tanítóképzésben vesznek részt. A múltban vagy a jelenlegi középfokú rendszerben végzett tanítók sem oklevelük érvé­nyessége, sem illetmény szem­pontjából a felső fokú képzőt végzendőkkel szemben hát­rányt nem szenvednek, az új törvénynek visszaható ereje nincs. Szakképzés szempontjából természetesen a felső fokú képzőt végzők a közép fokot végzettekkel szemben előny­ben lesznek. A magasabb szakmai ismereteket azonban a középfokon végzett pedagó­gusok a szakmai továbbkép­zés keretében pótolhatják. A Német Szövetségi Köztársasággal folytatott kül­kereskedelmünkről szólva a szóvivő elmondotta, hogy a jelenlegi külkereske- delm'i kapcsolatunk megköze­líti a tavaly előtti szintet, de ezzel nem vagyunk megeléged­ve, mert nagyobb lehetőségek is lennének, ha a Német Szö­vetségi Köztársaság gazdasági körei nem gördítenének akadá­lyokat egyes magyar árucik­kek exportja elé. Nyugat-Németországba pél­dául több élő sertést, fűtőola­jat, textilárukat, vajat, hús- és főzelékkonzervet,' ruházati cik­keket, szőrmét, népművészeti cikkeket stb. exportálhatnánk, és ennek fejében fejleszthet­nénk a gépimportot, műszerek, nyersanyagok, vegyiáruk stb. importját. Majd a Román Népköztársa­ság és a Magyar Népköztársa­ság baráti és sokoldalú kap­csolatairól szólt a román nem­zeti ünnep alkalmából. Két kérdés is érkezett a szó­vivőhöz az osztrák sajtóban folytatott kampányra vonatko­zóan, amely az utóbbi napok­ban indult meg a Magyar Népköztársaság ellen, és amely bizonyos határincidensekre hivatkozva akarja rontani a két ország közötti kapcsolato­kat. Ezzel kapcsolatban utalt' Apró Antalnak, a Miniszterta­nács első elnökhelyettesének, augusztus 20-án * Békéscsabán tett kijelentéseire azzal, hogy ehhez nincs hozzátennivalója. Kik védik és kik korlátozzák a sajtószabadságot? A következő kérdés azzal foglalkozott, hogy az ENSZ rendkívüli közgyűlésére utaz­ni szándékozó két magyar új­ságírónak az Egyesült Álla­mok hivatalos szervei a mai napig sem adtak beutazási en­gedélyt. A válasz így hangzott! az egyik utazni szándékozó új­ságíró megkapta (augusztus 21-én) a beutazási vízumot, túlságosan későn ahhoz, hogy az ENSZ rendkívüli közgyűlé­sére utazhasson, mert az teg­nap (augusztus 22-én hajnal­ban) már be is fejeződött.- Az Egyesült Államok kor» rnánya és egyéb szervei nem kevés energiát és pénzt fordí­tanak arra, hogy magukat a sajtószabadság védelmezőinek mezében tüntessék fel. Hogy a szép szavak mit érnek, az em­lített tények élénken példáz­zák. Az amerikai hivatalos (Folytatás a 4. oldalon.) A 3 éves terv községi beruházásai Kultúrotthon épül Nagybajomban Régi terv Nagybajom köz­ségben a művelődési otthon felépítése. Régi terv, melynek valóra váltásához végre ezelőtt egy évvel hozzá tudtak fogni. Ez alatt az idő alatt 60 ezer forint társadalmi munkát vé­geztek a bajomi lakosok, s ez bizonyítja, hogy nemcsak ter­vezgetni képesek, de a megva­lósításért dolgozni is. A négy­száz személyt befogadó épület egy kastély helyén épül, egyik szárnyát fel is használhatják hozzá. A nézőtér és a színpad építéséhez augusztus elején fogtak hozzá, mikorra kész lett a bontás, tisztogatás, 30 ezer tégla helybe szállítása. Ebben az éviben már tető alá is kerül az építkezés, s jövő­re a belső munkálatok marad­nak. Egy év múlva, alkotmá­nyunk évfordulóján szeretnék felavatni a nagytoajomdak a kultúrházukat. A községfejlesatésd hozzájá­rulás és a társadalmi munka (melynek értéke még egyre növekszik) természetesen nem lenne elegendő a több mint egymillió forint beruházást igénylő létesítmény elkészíté­séhez. A helyi népfront-bizott­ság aktivitására jellemző, hogy gyűlésükön küldöttséget választottak, mely felkereste a megyei szerveket, támogatást kérve az építkezésihez. Ilyen összefogás után bátran lehet bízni abban, hogy 1959. augusz­tus 20-án felavathatja Nagy­bajom népe az ú j kultúrott- nont. Az idén 200 ezer forint, jö­vőre 150 ezer megy a legna­gyobb beruházásra, holott még december végéig másra is for­dítanak pénzt: öt kilométer járda felújítására, 20 kilomé­ter útjavításra, 22 kilométer víztelenítésre és a sportkör fejlesztésére. A napokban ad­nak át hat lakást a községben. Jövőre és 1960-ra is hasonló beruházások lesznek, megtold­va még ártézá kút fúrásával és ravatalozó építésével. Mostan­ra készült el két, és fél kilo­méter hosszban a Csokonai* Dózsa, Ady Endre és Gábor Áron utca közvilágításának a kiterjesztése is. A hálózat bő­vítésével kapcsolatban egy második trafóra lenne szükség az állami gazdaság területén. Már két hónappal ezelőtt kér­ték a transzformátor felállítá­sát, de az ígéreten kívül még semmit sem kaptak. Nagyon szép eredményeket érhet el a község, ha saját ma­ga szabta terveit valóra váltja. A felajánlásokban benne dó» bog szívük a nagybajomiak- na a kultúrotthon építésénél is vagy akkor is, mikor a Fel- sokak felé vezető ötkilométe­res út építéséhez vállalták a kő fuvarozását, a homok kitér, melését, a nem szakmunkát kívánó munkálatok elvégzését, sőt fél kilométeren az összes földmunkák kiásását is. Csak annyi szívet a végrehajtásban, mint amennyit a felajánlásba fektettek — és aikkor valóra válik minden terv Nagyba* jómban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom