Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-20 / 196. szám

Szerda, 1958, augusztus 20. 2 SOMOGYI NÉPLAP Első nap a vásárban ŐK MOSDJAK... Kilenc órára tervezték a vá­sár megnyitását, de a vásár­lás már kora reggel megkez­dődött Özönlöttek az emberek Siófokról, Csurgóról, Barcsról, Nagyatádról, de a megye csak­nem minden községéből jöttek a vásárolni szándékozók. A vásár rendező bizottsága (Né­meth Lajos megyei tanácsi fő­előadó, Rajta Mihály a Kis­kereskedelmi Vállalat igazga­tója, Villányi József' MÉSZÖV osztályvezető) jó munkát vég­zett Impozáns, szépen elkészí­tett pavilonok várták a vásár­lókat. A Népbolt, a Kiskeres­kedelmi Vállalat, a földszöv. sátrai minden látogató tetszé­sét megnyerték. S mire Hornyák Mihály, a megyei tanács elnökhelyette­se, a megyei pártbizottság és több más megyei szerv képvi­selőinek jelenlétében megnyí­lott a vásár, addigra már gok boldog tulajdonos vitte haza­felé az újonnan vásárolt rá­diót, motorkerékpárt, s az egyéb árufélét.;. Valami kismotort az unokámnak! Ezzel a kéréssel állított az eladó elé az egyik vidéki pa­raszt néni. Az eladó széttárta karját, és annyit mondott: tessék választani! Mert ami igaz, az igaz, a Kiskereskedel­mi Vállalat sok kerékpárt és motort hozott a vásárra, mást követik a kifizetések, de még mennyi várható, mert bi­zonyára nemcsak a vállalat ál­tal számított 65 szerződött marha, 45 sertés és a mintegy 15 vágó ló kerül ma eladásra, hiszen a beérkező hírek sze­rint az állatvásártér egyelőre nem tudja befogadni az eladó gazdákat, akik hosszú sorban várakoznak arra, hogy a nap folyamán megváljanak jószá­gaiktól. Egyébként, amint ezt a han­gosbemondó is közli, az Adat­forgalmi már most meghirdeti az 1959. évi sertéshizlalási szerződéskötést. A lekötött sertéseket január 1, és szep­tember 30 között szállítják el. Az előjegyzések a szerződés- kötésre máris megkezdődtek itt, a vásári kifizető irodában. 300 kg virsli, 6000 üveg sör A Kaposvári Élelmiszerkis­kereskedelmi Vállalat három pavilont állított fel a vásár­ban. Kettőben élelmiszereket, s egyéb áruféleségeket, a har­madikban pedig tejet, vaját, péksüteményt, no meg feketét árusítanak. Aki megéhezik, megszomjazik a vásárban, nyugodtan menjen ezekhez a sátrakhoz. 300 kg virslit főz­nek, ezenkívül három és fél mázsa szalámit, kolbászt, va­lamint hatezer üveg sört hoz­tak ki az éhes, szomjas ven­, „ i Felnyitom a könyvet. Meg­feledkezni arról, milyen szen-‘fco u régimódi könyv. So­kavállaló között... A harcte­. __t___, . „„_____ ______ __ rekröl hazaözönlő tömeg a szo­v edést zúdított az emberiség- ♦ pergamenre írták egysze- ciáldemokraták által félreve- — — a t.«-.................................zetve, múveletlenségénél fog­v a {!?) mindenkiben ellenséget lát. De amilyen fergeteg mód­jára jött, olyan hamar múlott el a gyárban is a kommün...« Ezt inkább csak saját meg­re a német fasizmus, a máso­dik világháború ..; | rü írógéppel. A kiadó? Hát Í hogy is mondjam csak... A Mezőgazdasági Ipar Részvény- társaság Kaposvári Cukorgyá­ra és Finomítója igazgatóságá- A vásár rendezóbizottsága | nak tagjai, vezetői: Kladnigg ............. 1 i.y/1 1/1 ion Ablm./ilnn un /M lÓíT vrs áf­E gy kis statisztika kérdésünkre elmondta, hogy mosógépből mintegy 37 dara­bot adtak el a mai napon, por­szívógépből ötöt, Panni robo­góból négy darabot, Berva ro­bogóból húsz darabot, női és férfi kerékpárból 12—12 dara­bot, villanyvasaló 57 darab, bőrkabát pedig 42 darab kelt el a mai vásár alkalmából. Alajos okleveles vegyészmér­nök, főigazgató, aki a MIR igazgatóságának tagja, m. kír. kormányfőtanácsos, a Nagy Szent Gergely Rend parancs­noki lovagkereszt tulajdonosa, Somogy vármegye törvényha­tóságának örökös tagja, a Ka­posvári Nemzeti Kaszinó elnö­ke, a Magyar Mérnök és Épi­Nem volt eredménytelen a| tesz Egylet kaposvári osztá- MEZÖSZÖV kisgépkíállításá- i lyának elnöke, a Somogy vár­nak látogatása sem. Bár itt sok; megyei Mezőgazdasági Bízott- volt az érdeklődő, mégis négy í ság elnöke, a Somogy vár­darab lószerszámnak, két da- ♦ megyei Gazdasági Egyesület rab répavágógépnek és 12 da-| alelnöke, a Kaposvári Római rab szőlőprésnek mintegy 70 ♦ Katolikus Jézus Szíve Egyház- ezer forint értékben akadt gaz- í község világi elnöke stb. Leg­dája. X nagyobb érdeme, hogy a gyá­ugyanígy a szövetkezeti keres- dégek éhének, szórajának csil- kedelem is. De az érdeklődés lapítására. legalább ilyen nagyfokú volt; különösen a Berva és a Csepel Panni kiárusító helyeit hatá­rolja körül többszörös gyűrű­ben a vevősereg. Az ügyesebb­re már a kora reggeli órákban itt volt, hogy semmiképp se maradjon le a vásárlásról. Az egyik kijáratnál Horváth Gáspár siófoki és Lukács Jó­zsef kaposhomoki lakossal ta­lálkozunk. A két csinos hal­ványzöld Bervával már haza­felé indulnak. Nekik még ju­tott.- Persze, egy mindenre kíván­csi élelmes parasztember gyakran fordul meg nemcsak a motorok közt, hanem a be­járattól nem méssze lévő me­zőgazdasági kisgépek kiállítá­sán is, ahol az egyik villany szárvágó-gépet Ozvári Ferenc, a Székesfehérvári Finomme­chanikai Vállalat képviselője üzemelteti. A villany szárvá­gót 1400 fordulatszámú, öttize­A »tej csárdánál«, mint a többi sátornál is, jégbehűtött italok várják a reggelizni, tíz­óraizni vagy uzsonnázni szán­dékozókat. A presszógéphez nyolcvan méter távolságból vezették a vizet, hogy folyó­vízzel moshassák el a kiürült feketés poharakat, csészéket. A könyves-sátorban Az Állami Könyvterjesztő és a Kossuth Könyvkiadó kö­zös sátrat állított a vásárban. Az Állami Könyvterjesztő tíz­ezer, a Kossuth Könyvkiadó pedig háromezer forint értékű könyvet hozott, többek között új kiadásban Gárdonyi: Egri csillagok című regényét, Ver­ne: Észak Dél ellen című könyvét. Délig mintegy 700 fo­rint értékű könyvet adtak el a két könyvesbolt közös sát­rában. Lukács Mihály, a Béke Szálló Vendéglátóipari Válla­Kaposvárról, de vidékről ist rar 1894 óta vezeti. Báró Ull- sokan látogatták a mai napon | mann György, őrgróf Pallavic- a vásárt. Ezt bizonyítja az is,; cini Ede, báró Haupt Lápét, hogy a vásári vasúti jegy bé-f gról Széchenyi Imre, Weiner lyegző irodában több mint két-; Samu mega könyvben f eltűnte- ezer utas bélyegeztette le je- ; tett többi igazgatósági tag per­gyét. Ez a nagy látogatottság | sze ezt a 414 oldalas kiadványt, a vásár forgalmában is meg-'.amelyben 1894-től 1934-ig rész­mutatkozott: élelmiszeráruban; letesen foglalkoznak a gyár 43 000 forint, ruházati áruféle- j műszaki történetével, a mun- ségekben 900 000 forint, ve- * kásság szociális és politikai gyes iparcikkekben 390 000 fo-; helyzetével, csupán belső hasz- rint, a vendéglátóipari vállalat Xnálatra szánta. Valószínűleg pedig 76 000 forint forgalmat t innen származik, hogy a ne­bonyolított le az első napon. ; mes urak és gyárlovagok ♦ őszinteségi rohamot kaptak, Hazafelé... Xés úgy vélték, hogy 1894-től ; 1934-ig éppen eltelt annyi idő Estére kelve elfáradhat-e at« történelemből, hogy legalább vásárlóközönség? Dehogy!; önmaguknak színt valljanak Hiszen most hömpölyög a vá-; valamicskét az igazságról, már sárlók forgataga igazán. Utol-1 amennyire ezt az írott szó il- só órák ezek a hazamenés | lerne és az a bizonyos nyom- előtt. Szűnik a nap tüze, és a; daf esték megtűri. meghűsült levegőben magasra ♦ száll a körhinta. Ujjé! a vá-; sárban micsoda nagyszerű! | Különös színt kap a kőröshe-1 gyi a decis pohárkákban, és a | Uraim ! Milyen is ex a nép!? Cammog a kapitalizmus. nyugtatásukra írhatták, mert egy sorral lejjebb már kényte­lenek elismerni, nem múlott ei a kommün: »... a régi egyetértés (értsd: munkaadó és munkavállaló ■— szerk.) kö­zé beékelődött, s mint fájó ke- levény élősködik a forradalmi időkre való visszaemlékezés.« Hát a munkásság bizony nem múveletlenségénél, ha­nem nagyon is a forradalmi felvilágosult s ág szelleménél, harcos hagyományainál fogva követeli jogait, az őrgrófok fu­tását. Milyen nép ez, uraim?! Olyan, amely arcába kiáltja báró Ullmannak: nem hajlan­dó utolsó csepp verejtékét ki­adni érte! De nem ám! Önök, őrgróf Pallaviccini, valahol el­számították magukat. Talán ott, hogy nem is olyan kis do­log az, ha egy igába döntött nép egyszer rádöbben: neki is vannak, lehetnek jogai. Es akkor követeli ám őket! Még akkor is, ha önök megállapit- ják további üzelmeik nyugodt folytatása végett, hogy » ... el­múlott a kommün« —, és amit önök olyan liraian a forrada­lomra való »visszaemlékezés­nek« titulálnak. Maguk tudják legjobban, hogy olyan szívós harcot vívott a munkásság év­tizedeken át, hogy ... De hát hagyjuk csak beszél­ni kegyelmedéket. Ezért meg­kérdezzük, milyen erőket kel­lett mozgósítani a forradalom­ra való »visszaemlékezés« megfékezésére. Időzített riadó magyar csárda árnyékos szé ; Már-már úgy látszik, hogy so­kéin jólesik egymás szemébe; Uasem ér nyomorteremtő, nézni. Az eladók még hősiesen | homlokizzasztó útja végére. állják a sarat az egész napi * }úlodmgg úr és. őrgróf Palla- fáradságos munka után. Kö-l uiccini meg a többi cukorgyá- sz^n.?* érte! Igen, hazafelé ké- j ri igazgatósági tag térdre rogy szülünk, de távolról sem a X végső búcsú hangulatával, hi­szen másnap még... A szak­éi pénz istene előtt, és hálál­kodó szívvel rebegi, amit köny­vük 401. oldalán sem áiálla­emberek legalábbis azt mond-1 hideg kézzel, rideg szív­ják, a mai sikeres nap után » vei leírni: » ... a benépesedett des hálózati villanymotor lat dolgozója már régóta ke dörzsgumi segítségével hajtja. — Az a gazda, aki el akarja kerülni a fáradságos kézi mun­kával végzett kukoricamorzso- lást, répavágást — mutat a szárvágó mellett felsorakozó többi géptartozékra a gyár reste a Halálgyár című köny­vet, s itt sikerült hozzájutnia. Molnár István nyugdíjas tűz­oltó is ezt a könyvet kereste, ő is örömmel tért haza szerze­ményével. Miért éppen ezt a könyvet vették meg? Azért, meglesz a várt hárommillió forint forgalom is! Az egyik megjegyezte: __ v ásárol, de holnap még többen ♦ só csepp verejtékét is leszünk, és lehet, hogy nem is | munkaadójáért...« A külváros bedolgozott emberei . ős családtagjai adják cukor- vidéki látogató ; gyárunk üzemi munkástörzsét. Ma mindenki | Önérzetes nép ez, amely utol­kiadia könyv lesz más, mint evés, ivás, igazi ; azonban 1934-ben íródott és dinomdánom«. Hozzátesszük, • úgy látszik, a címzetes szer- hogy azért mindenképpen még | rossz emlékek ébred­választékbő vásár is! Hiszen t te;Cj mert az előbbi magabiz- nyitva állnak a sátrak, és a; cos és hálálkodó kijelentés Virágos-pályán gazdag műso- < után mindjárt ez következik: képviselője —, ötezer forintért mert most, hogy boldogan, bé­valamennyit megvásárolhatja. A motor mindegyiknél hasz­nálható. Ha elfogy, azonnal hozunk . . . Messziről mosolyog a para­dicsom a répás-pusztai Első ötéves Terv Tsz sátrában, csalogatja oda a vevőket Hét mázsát hoztak az egyforma, szép paradicsomból, azonkívül több mázsa fehér húsú pap­rikát, valamint hatvan mázsa görög- és sárgadinnyét. A dinnye egyik büszkesége a tsz- nek, melyet csányi dinnyések: Langó József és családja ter­mesztettek. De ahogy Szöllősi Ferenc, a tsz elnöke tájékoz­tat bennünket, ha elfogy az áru, azonnal hoznak, és nem lesz fennakadás a vevők igé­nyeinek kielégítésében. Kellemes illat hívja fel a Szabadság parki iskola felől a vásárba érkezők figyelmét a szorosadi Uj Élet Tsz sárga­dinnyéjére. Ez is csányi diny- nyések: Fentor László és csa­ládja munkájának termeszté­se, s ahogy a vásárlóktól hal­lottuk, valamennyien elége­dettek a tsz jóízű gyümölcsé­vel. kében élnek, sem akarnak el­rávai, meglepetéseivel is áll a vásár. , Szálai — Pillanahfelvéhel 1. Hol a sor vége? Balatonbogl áron ta­lálkoztam vele. Én nem is ismertem fel, ő szólított meg. So­káig törtem a fejem, mire rájöttem, ki áll előttem csíkos, feszes blúzban, zöld halász­nadrágban. Minden­esetre a biztonság okáért megdörzsöl­tem a szemem, hátha csak álom az egész. De nem álmodtam, valóban a Biri állt előttem, akivel Haj­dúböszörményben a cigánysoron játsza­doztam 45-ben. Ron­gyos, maszatos kis­lány volt akkor, én osztottam meg vele a zsíroskenyerem, ha volt. Először csak méregettük egymást, nem tudtuk, hogy kezdjük el a beszél­getést. A férfi legyen tkezdeményező elv ‘ alapján végül mégis feltettem az első kér­dést: — Hol dolgozol. U- I letve hol dolgozik? Az Állatforgalmi Vállalat a vásár forgatagában állította fel kifizető helyét. Akik az ál­latvásárban eladták jószágai­kat, itt kapják kézhez a pénzt. Kovács János Töröcskéről^ — Tegezz csak to- baj tóttá fel és értékesítette * vább fa a Ganz_ szabadon állatát, és mint * mondja, a kézhez kapott pénzt Itt, a vásár pultjainál költi el valószínűleg ruhafélére. Egy­ban. — De felvitte isten a dolgod! Munkás lett a maszatos ci­gánylányból? Hosszan nevettünk a »maszatos cigány- lány« említésén, mi­vel régi, szép gyer­mekkori emlékek to­lulnak agyunkba. — Mérnök vagyok. — Mérnök? — sza­lad ki a számon a csodálkozás. — Az. Nyugodtan, termé­szetesen erősíti meg állítását. A Biriből mérnök lett Nem csodálatos, mégis meglep, hisz eszembe jut a kis düledező putri, ahonnan Biri elindult Igaz, mindig jól vágott az esze. — Nyaralsz? — Aha... az egyik ismerősünknek villá­ja van Itt, s nála töl­tünk két hetet a fér­jemmel. — Hát férjhez mentél? — O, már két gyerekem is van. De bocsáss meg, sietek. Ha Pesten jársz láto­gass meg. Már robog is tova. Ébenfekete haja, mint valami diadalmi zászló, lobog a szél­ben. Csak sülök kővé meredten, s nézem távolodó alakját. Még mindig az motoszkál a fejemben, mekkora utat jártak meg so­kan, akik régen ott játszottak velem a cigánysoron meg a faluvégen. 2. A strand előtt hosszú sorban állnak a biciklik és a moto­rok. Akad néhány robogó Is. Hát szó. ami szó, kényelme­sebb motoron jönni ide. mint gyalog. Bár gyermekkoromban a debreceni strandra nemigen járt a nép motorral. Kitalpalt az ember, hisz örült annak, ha kikunye- rálta otthon a belépti díj árát. Hogy mi jut­tatta mindezt eszem­be? A következő kis jelenet: Három tizen­hatéves forma legény jött ki a strandról fütyörészve, Ingázva a kitömött szatyrot. — No, Pista, mu­tasd a csodasze­keret! — kiáltja a tüske hajú türelmet­lenül. — Várta piszli hur­ka sül, nem kell azt elsietni — csigázza az érdeklődést a pat­»A gyár vezetősége, hogy megmentse a munkásságot az eltévelyedett kommunista esz­méktől, bosszú helyett egy egé­szen «más« elgondolásra töre­kedett ,,.« Iskolákat a külvá­rosba! Igen, a gyár magasran­gú vezetőinek közbenjárására gyors intézkedés történik azért, hogy kiragadják a mun­kások gyerekeit igazságot követelő apjuk, anyjuk ke­zéből. Es szól imigyen a további krónika: « ... g munkásgyerek nevelés, ,elintézése1 után a gyár vezető­sége arra törekedett, hogy a munkásságot a munlcaidő utáni szabad idejében lekösse. Megalakítják a Rákóczi sport­klubot, ahol a vezetőségben ott ül a gyár tisztikara ...« Sport, atlétika, dalárda. Csak­hogy úgy látszik, a csata meg­nyeréséhez ez még nem ele­gendő, mert mint írják: »... mindezzel azonban a munkásság átne vetési prog­ramja nem volt megoldva, be- fejezve. A sportok gondoskod­tak a testiekről, de a lelki élet­nek nem volt még irányítója...« Hát persze, sok még a munká­sok között a forradalomra em­lékező? Bevetni a kapitaliz­mus rohamosztagát: riadó, püspök úr! »... és a gyár ve­zetősége a veszprémi püspök­höz fordult segítségért — örö- - kíti meg a történetet a könyv motorokhoz, s dove-J hitoktatókat kért a külvá- zet a sorbol egy Bér- • holnap * » ... kiütött a forradalom! Ez, | sajnos, megzavarta a szokásos Szegedi ♦ egyetértést munkaadó és mun­tanásos arcú barát­juk. Jó lassan, méltó­sággal odamegy a ros reszere . vát. — Azt a paszta...} A nagyágyú nyomban eldör­ez igen — tátja el aj dúl: a püspök úr kész az átfo- harmadik fiú a szá- J gó támadásra, hát hogyne, ját. — Te aztán tel-f amikor hitoktatóinak teljes el­törsz, Pistám. ^ látását a gyár viseli, és ellen­— Mikor vetted? —f szolgáltatásul csak annyit kér: kérdi meg a tüske ^»... a káplán urak egyenges- hajú. j sék a munkásság lelki életét Tegnap volt kété közelebb a hithez, ..« A mun­kásság verejtékén csakhamar felépül a gyár közelében a Hő­sök temploma. De, mert az eredmény báró Ullmannék sze­rint még mindig nem kielégítő, fokozni kell a rohamot »ki időt nyer, életet nyer« jelszó­val. Hogyan tudósít erről a belső használatra szánt króni­ka? »Az elért eredtnények hete... motorra spó­roltam, de hát annyi pénzt nehezebben le­het összegyűjteni. Sok idő kell hozzá, meg aztán untam már a buszozást. A két barát izga­tottan statisztál, míg a boldog tulajdonos begyújtja a motort, s lassan elindul haza. Kicsit felvágva inte-^ get vissza az ottma- radtaknak. j Ez a kis jelenet í idézte fel bennem a^ múltat, a debreceni strandot, ahonnan bi­zony nem szaladt ki ilyen vidám legény­sereg, hogy elcsodál­kozzék barátjuk mo­torján. Akkoriban csak gyalog jártunk. <4 G-! után a nevelőmunka nem áll meg, sőt igyekszik minél na gyobb rétegekbe behatóin: Célja a munkásifjak nevelés is. A fogékony ifjú lelkeke nem engedi át tévutakon veze tő eszmé kne k ...(?!)« Bizony, mert hátha rádöb bennének, hagy csurgó verej iéküket nem kell Kladnigg jó létének oltárán feláldozniuk ha saját maguk veszik kezük be sorsuk irányítását. A kle rikális frontáttörés után amely megint híven kiszolgál ta a kapitalizmus céljait, 1 cukorgyár urai azt gondolták hogy megnyerték a csatát «Az igy megindult munkásne vetés kiterjed már a munkás ság aprajára, nagyidra, és 1 munkásjóléttel együtt felfeh ivei...« Miféle munkásjójéttel, őr gróf urak? Jólét? Az önök te remtette munkásjólét? J templom, a legényegylet? Hi szén a gyár történetéről írót könyvükből vett fenti monda nincs befejezve, s mindösszt egy vesszőcske választja él a; állítólagos jólétről papoló mel lékmondatot ettől a főmondat tói. ni: » .., a gazdasági válsái súlyosan érezhetővé válik .. .< No, és hogyan ível felfelé as a bizonyos, önök hirdeiU munkásjólét? Saólnah a harangok, hív a% inségkonyha Az ég megdördült. Azok c villámok, amelyek ott érlelőd­tek a kapitalista nyomor évti­zedes felhőiben, ekkor már ci­káznak. A gyár állandó mun­kásainak eddigi gyakori 14 órás dolgoztatása « ... lecsök­ken hat órása. Az éves mun­kásság életnívójának csökke­nésével él. A rövid üzemi ide alatt már nem találja megél­hetését. A cukorgyári üzemi munka egynegyedére csökken. A M. I. Részvénytársaság ka­posvári cukorgyára számolva a szomorú helyzettel, miután munkát nem nyújthat, 1931. november 15-én felállítja ín­ségkonyháját, ahol a munká­soknak ebédet ad 30 dkg ke­nyérrel ...« Itt a hiteles történet! Gk mondják, ők írták. Ekkor már nem esik szó a püspök úrról, vitéz káplánjairól, a legény- egyletről, mert ők. és Vilmán- nék elvégezték, ami rájuk várt, de nem iratkoztak be az ínségkonyhára. A munkások két kezével felépített temp­lomban szóinak a harangok, és nem messze elgyengült pro­letárok könnyétől lesz sós az ínségkonyhg. sovány levese. De kevés vigaszt nyújt, hogy «... a Péasi utcai külváros Nagyasszonya minden délben odaáll, s azért, hogy a kiosz­tás ne legyen rideg és alamizs­naszerű, hagy családját nem­csak némi, élelemmel, hanem biztató, jó szóval is ellátja«. Es mit tesz a munkás, amíg esz: az alamizsnát? Imádko­zik? Vagy Ullmannt élteti? Javaslatot tesz káplán-import­ra? Dehogy, dehogy. Soha nem érzett szenvedél­lyel, harci elszántsággal «em­lékezik vissza« a forradalom­ra. Es ezt az emléket nem le­het elnyomni sem terrorral, sem harangzúgással... A cukorgyár mostani igazga­tója találta meg egy irattárban ezt a gyártörténeti hites kró­nikát. Amikor az egyik tag­gyűlésen hangosan beleolva­sott, felállt egy öreg munkás, és azt mondta: «Igen, így volt. Ennyit mondtak el ők, de kép­zeljétek hozzá mindazt az al­jasságot, amit még maguknak sem mertek bevallani...« Lapozom ezt a könyvet, amelyet a mi kezünknek kell egyre többet koptatni «-külső használatban«. Nézzen csak bele, aki akar, és háborodjon lel! Lapozgatok, s merengek a pergamen oldalakon ... Talán nem is olyan véletlen, hogy éppen a mai napon ... Szegedi Nándor Saobabűtorok, televíziók, rádiók kereeik tulajdonosukat A legutóbbi lottó jutalom- sorsoláson kihúzott lottószel­vények beadásának határide­je, alkotmányunk ünnepére való tekintettel, augusztus 21- én déli 12 órakor jár le. An­nak ellenére, hogy ez a határ­idő már erősen közeledik, még mindig sok értékes nyeremé­nyért nem jelentkezett a gaz­dája. Ismeretlen például az egy szoba garzon öröklakás nyertese, három szobabútor, egy motorkerékpár, egy Colo­nial zeneszekrény, öt televízió, három porszívó, egy mosógép, egy hűtőszekrény, öt rádió és még számos értékes nyerv meny tulajdonosa.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom