Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-02 / 154. szám

I9*craa, iyOÖ. JU11US *• 4 &Ze*keLZt&L ÜZENETEK Jánó Lajos Som. Sajnos ké­résének nem tudtunk eleget tenni. Elnézést kérünk ezért. Majd egy másik időpontban módot találunk arra, hogy lét­rehozzuk azt a találkozót. Palka Sándomé Hencse. Szerkesztőségünk eddig sem s a jövőben sem veszi figyelembe a névtelen leveleket. Sajnos írását nem tudjuk közölni. Azonban ezzel a kérdéssel ne­künk is szándékunkban áll foglalkozni. »Somogyi« aláírással érke­zett olvasónknak üzenjük, hogy ügyével csak akkor tu­dunk foglalkozni, ha megírja pontos címét, teljes nevét, életkorát és azt, jelenleg mi­vel foglalkozik. Csizmadia Júlia Segesd. A községi tanács panaszára a következő választ adta: a föld­reform idején házhelyet kapott és földet. Az utóbbiról 1956- ban lemondott. A megváltási árat — nem 2364 forintot, ha­nem 1916 forintot — minden körülmények között be kell hajtania a tanácsnak. A jut­tatott ingatlanok megváltási árát a törvény értelmében be 'kell fizetni a községi tanács­nak. Mivel a panaszos tartozá­sa már tavaly esedékessé vált, minél előbb be kell fizetnie a tudvalevő összeget Garai Lajos Pusztakovácsi. A mennyiségi felár nem fizet­hető ki a • termelőnek, ha az átadott sertések súlyánál 20 kg-nál nagyobb a különbség. A 147 kg-os sertéséért tévesen fizetett az Adatforgalmi Vál­lalat kevesebbet. A 141 forin­tos különbözetet és a helyte­len 200 forint előleglevonást is, tehát összesen 341 forintot ki­utalta önnek a vállalat. Bertalan Árpád Felsőmo- esolád. Kérjük, hogy levelei­ben a község életéről adjon hírt. Szívesen vennénk, ha ír­na a mezőgazdasági munkák állásáról is. A KISZ, nőtanács, pártszervezet, Hazafias Nép­front munkájáról is kérnénk tájékoztatást. Felkérjük mindazokat, akik a "Mit hozott a posta?" oldal­ra szánják írásukat, hogy a levelet a következőképpen cí­mezzék: Somogyi Néplap szer­kesztősége, levelezési rovat, Kaposvár, Sztálin út. 14. Lovas Márton Siófok. Ré­szegség miatt keresőképtelen­né vált dolgozónak keresőkép­telensége első három napjára táppénz nem jár. Terhesség megszakítása miatt keresőkép­telenné vált dolgozó nőnék sem jár táppénz keresőképte­lensége első három napjára, ha á terhesség megszakítására nem betegség miatt került sor. Táppénz a szokásos heti pihe­nőnapokra (vasárnapokra) nem folyósítható. Ha a dolgo­zó a heti munkaidőt rendsze­resen hat munkanapnál rövi- debb idő alatt dolgozza le, táppénz a hétnek arra a nap­jára nem jár, mely napon egyébként nem dolgozna. Nem jár táppénz a terhességi, gyer­mekágyi segélyezés idejére, arra az időre, melyre a dolgo­zó teljes munkabérét megkap­ja; a fizetésnélküli szabadság idejére; a keresőképtelenség első napjára, ha ezen a napon a dolgozó legalább négy órán át dolgozott. Nem folyósítható táppénz továbbá azokra a na­pokra, mely napokon a dol­gozó letartóztatásban van vagy szabadságvesztés büntetését tölti. Somogyi József Barcs. Az országban egy helyen van két­éves mezőgazdasági gépszere­lőképző iskola. Székhelye: Ör­kény (Pest megye). Felvételt nyerhetnek 18—27 éves érett­ségizett fiatalemberek. Jelent­kezni személyesen vagy írás­ban az érettségi bizonyítvány eredeti vagy másolati példá­nyának bemutatásával egyide­jűleg az intézet igazgatójánál augusztus 20-ig lehet. Több olvasónknak. Családi ház építési kölcsönben az ál­landó munkaviszonyban lévő munkások és alkalmazottak részesülhetnek, ha saját meg­takarításaikból fedezik az épít­kezés jelentős részét, kölcsönt pedig csak kiegészítésül kér­hetnek. A kölcsön legfeljebb az építési költség 75 százaléka, amelynek legmagasabb össze­ge indokolt esetben 60 000 fo­rint lehet. A leghosszabb tör­lesztési idő 25 év, a kamat évi két százalék. A kölcsönt a ta­karékpénztár fiókjainál be­szerezhető nyomtatványon kell igényelni. Részletesebb felvi­lágosítást az OTP fiók ad. Nagyberényi levélírónknak üzenjük: Közölje a nevét, mert csak ebben az esetben tudjuk kérését teljesíteni. MIT HOZOTT A POSTA? VALASZ a „Hol itt *% ésszerűség?“ című lerélre Május 28-i «-Mit hozott a posta?« oldalunkban a marcali gimnázium levelező tagozatának érettségi előtt álló hallgatói szóvá tették, hogy Kaposvárra kell beutazniuk érett­ségizni. A Művelődésügyi Minisz­térium Középiskolai Főosztálya vá­laszolt a levélre: »A 67168—1958. számú utasítás el­vileg leszögezi és a 67929-1358. szá­mit utasítás részletesen előírja, hogy az esti és levelező tagozato­kon az érettségi vizsgabizottságo­kat több levelező tagozat számara összevontan kell megszervezni. Azt tartottuk szem előtt, hogy általá­ban 10—12 hallgató esetén a hall­gatókat vesszük át arra a tanfo­lyamra, ahol nagyobb létszámban vizsgáznak a tanulók. Az érettségi vizsgák összevoná­sának az az oka, hogy a felnőttek iskoláiban, elsősorban a levelező tagozaton, a hallgatók a beszámo­lókon kívül kötött fogíalkoi’ sokon nem kötelesek részt venni, s így tudásuk, felkészültségük elbírálá­sának egyetlen módja a tárgyila­gos vizsga. I A tapasztalat azt mutatja, hogy a tantestületek követelményei rendkívül különbözők; az elszige­telt csoportok egyöntetű elbírál i- sát biztosítani nem tudjuk, s a tárgyilagos elbírálást megnehezíti a? a körülmény is, hogy a néhány főből álló osztály és a tantestület között általában szívélyes, baráti kapcsolat alakul ki. Ha a hallgatók idegen tanárok előtt tesznek vizsgát, nagyobb a lehetőség a tárgyilagosságra, a tanári kar is össze tudja hason­lítani a különböző tanfolyamok munkájának eredményeit. A hall­gatóság is komolyabban készül fel az ilyen vizsgára. A vizsgabizottságban azonban valamennyi levelező tagozatból részt vesz egy-egy tanár. Több tantestület kérte a vegyes vizsgabizottságok létrehozását, idegen elnökök beállítását. Két év­vel ezelőtt a pártfunkcionáriusok oktatásánál, a múlt évben pedig a kísérletképpen megszervezett ve­gyes bizottságoknál szerzett ta­pasztalatok a felsorolt érveket alá­támasztották. Meg kell még je­gyezni, hogy az osztály vizsgákat és az írásbeli érettségi vizsgát a tanulok helyben teszik le. VADASZ FERENCNE, a Középiskolai Főosztály vezetője«. Nem vehető egy kalap alá A helyi legeltetési bizottság a szopós malacokért is ugyan­annyi legeltetési díjat köve­tel, mint az öreg disznókért. Azt megértjük, hogy a pász­torok fizetését elő kell terem­tenie a legeltetési bizottság­nak, de ha a malacokért is olyan összegeket szednek, mint az öreg jószágért, akkor a gazdák kedvét elveszik a malacok kihajtásától. A le­geltetési bizottság elnöke, ami­kor szóvá tettük panaszunkat, valamilyen rendeletre hivat­kozott, amit megmutatni azonban többszöri kérésünkre sem tudott. Egyik vitánk al­kalmával kifejtettem azt a n gimnázium szakköri kiállásén Hófehér csipkék, térítők kö­rös-körül. Úgy érzi rragát ez ember, mintha ötven évvel ez­előtti szalonba tévedt volna, hol leheletszerű függöny gör-1 dűl alá az ablakokból, és fi­nom tüllmintás csipkék takar- j ják a drága bútorokat. De nem, ez nem álom, hanem va- j lóság. A Nagyatádi Általános j Gimnázium kézimunka szak­körének munkái kerültek ki­állításra. A kiállított tárgyak a szak­köri tagok szorgalmáról, fá­radhatatlanságáról és türel­méről adnak tanúságot. Pa­mut babák színes ernyőkkel, és horgolt térítők gyönyörköd­tetik a látogatókat, öröm és elégedettség tükröződik Kiss Ferencné tanárnő arcán is, aki a szakkör vezetését ez évben elvállalta. Ha egy kicsit el­gondolja, mit tett ebben . az évben a szakkör, meg kell ál­lapítania, hogy tudásának nagyfát elsajátították tanítvá­nyai. A látogatók sokáig álldogál­nak még a falon függő hatal­mas térkép előtt is, amit a földrajz szakkör szorgalmas (tagjai készítettek. A térkép Nagyatádról készült, megta­lálható ezen minden fontosabb épület. Bizony sok fáradsá­gába került a szakkör tagjai­nak, amíg sikerült egész Nagy­atádot felmérniük. Amikor á munkát végezték, egészen hoz­zászoktak már a járókelők a mérőszalaggal járkáló diákok­hoz. Összegezve: nem csalódik senki se, aki betéved a nagy­atádi gimnázium szakköri ki­állítására. WIRTH ROZSA levelező. nézetemet, hogy semmiképpen sem lehet az, hogy ugyanany- nyit fizessünk a szopós ma­lacért, melynek ára 200 forint, mint egy kocadisznóért, me­lyet 1800 forintért értékesít­hetünk. Szeretném, ha a szer­kesztőség választ adna arra, kinek van igaza ebben a vi­tás kérdésben. LEHOTAI KÁLMÁN Lad, Szabadság u. 17. A legeltetési bizottság át­szervezéséről és a gazdálko­dásáról kiadott 40/1950. FM. számú utasítás VIII. pontja kimondja a pénzbeli és termé­szetbeni fűbér megállapítására vonatkozó javaslatot a legel­tetési bizottság minden évben a legeltetésben érdekelt állat­tartók meghallgatásával a költségvetési tervezetben, il­letve annak mellékletein ké­szíti el. A községi tanács a fűbér mértékét a költségvetés jóváhagyásával állapítja meg. A bizottság a fűbért az egyes állattartókra a kihajtott álla­tok számának megfelelően ve­ti ki. Ugyanez az utasítás a költ­ségvetési-bevételi fejezetben külön tünteti fel az egy ko­ca után megállapított fűbért, s külön tünteti fel az egy nö­vendéksertés után megállapí­tott fűbért. Tehát a ladi legel­tetési bizottság nem a rende­letek szellemében járt el, a gazdák jogosan kifogásolták azt, hogy a fizetség szem­pontjából egy kalap alá vet­ték a malacokat és kocákat. (Szerk.) Válaszolunk olvasóink kérdéseire Több olvasónk kívánságára ismertetjük a következő ren­deletet: A továbbtanuló dol­gozók tanulmányi (vizsga) sza­badságát a 14/1956. (V. 30.) Mt. sz. rendelet 30. paragrafusá­nak (1) bekezdése, valamint a 11'1957. (II. 28.) Korm. sz. ren­delettel módosított Mt. V. 212. paragrafusának rendelkezései szabályozzák. Az esti tagozaton: általános iskolába járó dolgozóknak évenként 6 nap a tanulmányi szabadsága, a középiskolába járó dolgozóknak vizsgák előtt 6 nap, évenként 3 nap a tanul­mányi szabadsága, egyetemre előkészítő tanfolyamok hallga­tóinak félévi vizsgák előtt 6, évvégi vizsgák előtt 12 nap, összesen tehát 18 nap szabad­ság jár, egyetemre, főiskolára járó dolgozóknak félévi vizs­gák előtt 6, évvégi vizsgák előtt 12 nap, ezenkívül még hat nap szabadság, összesen tehát 24 nap jár. A. levelező tagozaton: álta­lános iskolába járóknak 6 nap, gimnáziumba járóknak 12 nap, technikumba járóknak 18 nap, az egyetemre, főiskolába já­róknak félévi vizsga előtt 6, éwégi vizsga előtt 12 nap, ezenkívül 18 nap saabadonvá- laszlott szabadság, összesen te­hát 30 nap jár. Az egyetemen, főiskolákon az államvizsga (végszigorlat) esetén további 12 munkanap jár, tehát összesen 42 nap. Az érintett továbbtanuló dol­gozókat a tanulmányi szabad­ságon kívül megilleti még az évi 12 munkanap alapszabad­ság. Ha a továbbtanuló kivette alapszabadságát, pótszabadság nem illeti meg, csak ha a ta­nulmányi szabadság mértéke az őt megillető pótszabadság mértékét nem haladja meg (pl. ha pótszabadságként 6 nap il­letné meg és a tanulmányi szabadság csak 3 nap, ez eset­ben a pótszabadságot három nappal kell csökkenteni.) Az utazási kedvezményt az Mt. 1077/1956. (VIII. 10.) szá­mú határozata alapján kell fi­gyelembe venni. Az utazási költségeket (a munkahelyről az oktatási intézmény székhe­lyére és onnan vissza a mun­^evelek ■ JÖN A BUSZ, ITT A BUSZ! "Kaposvár mellett fekszik egy kis zselici falu, Töröcske. Itt a hajnali harangszó már éb­resztőként hangzik, mert a fa­lu népe ilyenkor már munká­ba igyekszik. Jő magam is ka­szával a vállamon, álmos sze­mekkel a határba ballagtam egyik nap. Már magam mögött hagytam a falut, amikor meg­lepetten vettem észre, hogy a Kaposvár felé vezető útnál egy új oszlop áll. Időm azonban nem engedte, hogy jobban szemügyre vegyem, mi is az. Munkám végeztével azonban, amikor hazafelé ballagtam, már egy piros korongú lemez­tábla állt az oszlopon, a kö­vetkező felírással: "MÁVAUT — megállóhely". Másoknak ta­lán nem is olyan feltűnő az egész, természetesnek veszik, hogy hetenként kétszer, ked­den és pénteken megjelenik a busz falunkban. Pedig ez is milyen eredmény már, hogy a piaci napokon, a mezőgazdasá­gi munkában elfáradt paraszt­asszonyok áruikkal könnyeb­ben és gyorsabban jutnak el Kaposvárra, mint eddig. Kö­szönjük megyénk vezetőinek a támogatást, köszönjük a MÁVAUT igazgatóságának, hogv biztosította a heti kétsze­ri járatot. Mindenesetre, hogy egy jó magyar közmondással éljek: »mutasd a kezed, az egész karod kell" — szeret­nénk, ha a közeljövőben nem hetenként kétszer, hanem mindennap megjelenne közsé­günkben a busz« — írja Hor­váth Lajos levelezőnk Töröcs- kéről. * » * MIÉRT NEM TELEK- KÖNYVEZIK BENKE JA­NOS KÄLMÄNCSA, RÁ­KÓCZI U. 9. SZÄM ALATTI LAKOS HÁZHELYÉT? "Még a földreform Idején igényel­tem házhelyet — írja panaszo­sunk —, amire 1919-ben házat ^ panaszok ^ is építettünk. A telekkönyv­be azonban mind a mai napig nem írják be. Hogy miért? Én is szeretném tudni. A tanács- titkár úgy akarja eíi ^ ézni ezt az ügyet, mintha a házhelyet most vettem volna, és ezután kezdenénk építkezni. Termé­szetesen ebbe nem megyek be­le. Én nem vettem, hanem igé­nyeltem a házhelyet annak idején. A földcsere idején jó egy holddal kevesebb földet adtak, mint volt. A házhelyet a szántóföldhöz írták. így volt házhely, nincs házhely. Hát eb­ből az elírásból nagyon sok kellemetlenségem származott. Nyolc éve lakom a házamban, mégsem tudom elintézni a te­lekkönyvezési! 1957. június 20- án 1600 forintot fizettem be a házhelyre. Azonban még min­dig késik a telekkönyvezés." * * * EGY SOMOGY ACS AI OL­VASÓNK panaszt tett Lein- berger boltvezető ellen. A MÉSZÖV kereskedelmi osztá­lya kivizsgálta a bejelentést, s a következőket állapította meg: »A somogyacsai tanács tájé­koztatása szerint nem áll fenn az, hogy a boltvezető másfél- millió forintot harácsolt össze. Leinberger valóban vásárolt 1954-ben lakóházat a község­ben 45 000 forintért, azonban a vásárlást egy kisbártapáti és egy kaposvári örökölt ház el­adásából fedezte. Mivel disz­nóhizlalással és bortermeléssel is foglalkozik a boltvezető, eb­ből is van mellékjövedelme. Az árdrágítás valóban fenn­állt, 100 forinttal drágábban adott el a szövetkezeti bolt vezetője egy rádiót. A fegyel­mi vizsgálat során megállapí­tást nyert, hogy az árdrágítás két rádió árának összecserélé- sébői adódott. Leinberger bolt­vezetőt a földművesszövetke­zet igazgatósága írásbeli meg­rovásban részesítette. A bolti renddel niég valóban Válaszok van tennivaló. Az utóbbi idő­ben azonban már nagyon sokat javult a boltvezető munkája. A tabi FJK figyelmét felhív­tuk arra, hogy a kiskörzeti el­lenőrön keresztül minden al­kalommal ellenőriztesse a so­mogyacsai boltvezető munká­ját" — közli szerkesztőségünk­kel Hideg Pál, a MÉSZÖV ke­reskedelmi osztályvezetője. * * * HOL KÉSIK A MIKEI ÄROKMETSZÖK MUNKA­BÉRE? KARÁCSONY JANOS olvasónk szóvá teszi, hogy a ta­nács megbízásából Mike— Nagy állás-pusztán az állami legelőn új árkot vágtak. Jó két hónapja befejezték a mun­kát, de a tanács még mindig késlekedik a bér kifizetésével. Az elnök azzal odázta el ké­résüket, hogy a titkár Pécsett van iskolán. "Eleget vártunk már a bérre, ideje lenne, ha a tanács kifizetne bennünket" — fejezi be levelét Karácsony Já­nos. » * * SÜRGŐS SEGÍTSÉGET! FARKAS ISTVÁN. Kaposvár, Nyírfa utca 2. szám alatti la­kos levelében arról számol be, milyen hatalmas változás ment végbe 14 év alatt a ka­posvári cigánytelepen. "Azon­ban karántsem elég— folytat­ja Farkas István —, van még tennivaló bőven. Baj van a telepen az ifjúság nevelésével. Akkora telepen, mint a miénk, ahol 300—400 játszani vágyó gyerek van, nincs játszótér, így a gyerekek kénytelenek az úttesten játszani. Az ifjúság nevelését szolgálná, ha megin­dulna egy analfabéta tanfo­lyam. Sok olyan 14—20 éves fiatal van a telepen, aki nem érti a betűvetés tudományát. Jó lenne mindkét panaszon se­gíteni. » * * POGANYSZENTPÉTERI JEGYZETEK. Miért nincs mozi a községben? 1957 nya­rán lebontották a régi grófi kastélyban lévő kultúrhelyisé- get, ahol a mozi is volt, így a község dolgozói csak úgy él­vezhetik a filmeket, ha el­mennek az 5 km-re lévő Iha- rosberénybe, vagy a 12 km-re fekvő Nagykanizsára. Nem lehetne szabadtéri előadásokat tartani addig legalább, amíg jó idő van? Biztosan kifizetődne. A község fiataljai szívesen segítenének mindenben, ha végre megindulna a kultúrott­hon építése. Azonban semmi sem történt az ígéreteken kí­vül. Pedig a pogányszentpéíe- riek is szeretik a dalt, táncot, színdarabot. , Ha a községen gépkocsival vagy gyaíogszerrel megy vala­ki keresztül, az út mellett, a község középpontjában nagy halom követ és sódert láthat, ami felhasználatlanul hever időtlen idők óta. Közben a Dózsa utcában esős időben ten ­gelyig süllyednek a kocsik a sárban — írja Novák Ferenc levelező. * * * BERTALAN ÄRPÄD FEL- SÖMOCSOLADI LEVELE­ZŐNK kedves sorokban szá­molt be arról, milyen őrömet szerzett a község lakóinak Kristóf István elvtárs látoga­tása június 22-én, a termelő­szövetkezeti nap alkalmával. »Minden szövetkezeti- és egyé­ni paraszt örömmel fogadta szeretett vendégünket, aki ko­rábban itt élt a mi falunkban. Jólesett, hogy Kristóf elvtárs felkereste azokat a gazdasági épületeket, amelyekben oly sokat dolgozott és fáradott. Gyűlés után, amikor végigjár­ta a szövetkezetek portáját, megállapította, milyen szép eredményt ért el községünk­ben a Petőfi Termelőszövetke­zet. Jólesett ezt is hallanunk!" * * ♦ BAJ VAN A TÖPÖRTYÜ- VEL! "Világéletemben szeret­tem a jó töpörtyűt — írja Dö- mös Imre kaposvári levele­zőnk. — Azonban az utóbbi időben egyre jobban elmegy tőle a gusztusom. Ugyanis, amióta a húsboltban veszem, azt kell tapasztalnom, hogy a töpörtyű nincs rendesen kisüt­ve, belül tele van zsírral. Jobb lenne, ha rendesen kisütnék a töpörtyűt, több zsírt nyerné­nek." * * * Figyeljen fel a húsipari vál­lalat vezetősége a panaszra és intézkedjen, hogy rendesen süssék ki a töpörtyűt! kahelyre) a munkáltató köte­les a technikumok, valamint az egyetemek, főiskolák, aka­démiák levelező hallgatói ré­szére utólag megtéríteni, ha: a) munkahely az oktatási in­tézmény székhelyétől 50 km- nél távolabb fekszik, b) ha a hallgatók munkabére (jövedel­me) a havi 1400 forintot nem haladja meg, és c) ha az uta­zási költség felmerülését az oktatási intézmény igazolja. A munkáltató a b) pontban fog­lalt korYá tozásoktól eltekint­het, ha a hallgató egyéni kö­rülményei ezt indokolttá te­szik. A kötelező foglalkozások­ra és vizsgákra való utazás költsége az egyetemek (főisko­lák, akadémiák) hallgatói ré­szére általában legfeljebb évi nyolc, pedagógiai főiskolák ének, rajz, testnevelési szakos hallgatói, valamint a techniku­mok részére legfeljebb évi tíz alkalommal téríthetők meg. Az élelmezési- és szálláskölt­ségek ez esetben is a hallgató­kat terhelik. A MÁV nemrég kiadott ren­delkezése szerint azok a leve­lező hallgatók, akiknek mun­kahelye 50 km-nél rövidebb távolságra fekszik iskolájuk székhelyétől, nem tarthatnak igényt tanulmányaikkal kap­csolatos utazási költségeik megtérítésére. Ehelyett igény­be vehetik a tanuló-havi je­gyet, de csak azokon a napo­kon, amelyeken a tanintézet (egyetem, főiskola, akadémia, technikum) igazgatójának írásbeli igazolása szerint az előadásokon, (konzultáció, kö­telező foglalkozás, vizsga) va­ló részvétel kötelező, illetve a tanulmányi előmenetel céljá­ból szükséges. MIÉRT NEM KAPUNK ESŐKABÁTOT? Több dolgozótársam nevében teszem szóvá panaszunkat. A So­mogy megyei Moziüzemi Vállalat vándor mozigépészei esőben, hó­ban nyolc-tíz kilométert gyalogolnak, a vállalat mégsem biztosít a részükre még egy esököpenyt sem. Nemcsak a mozigépészeknek, a kiskörzeti gépészeknek sem biztosítanak. Ha adnak is esököpenyt, az olyan rossz, hogy hordani egyáltalán nem lehet. Néni kérünk mi sokat, csak annyit, hogy teljesítsék a már oly sokszor megismételi kérelmünket. Eddig csak ígéretet kaptunk, amit nem vehetünk még esőben sem magunkra. Szeretnénk, ha minél előbb orvoslást nyer­ne panaszunk, hogy ne kelljei* ezentúl bőrig áznunk, amikor a fa­lunktól messze, negyedik, ötödik községbe megjünk előadást tar­tani. Egy vándor- és egy kiskörzeti mozigépész.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom