Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-09 / 160. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Snepfla, 1958. jiíllus 9. Túlzások nélkül Az agronómus tanácsa A TARLÓHÁNTÁSRÓL MI LENNE, ha mindig egy kicsit többet mondanánk a kelleténél? Vajon mi? Úgy tettem fel ezt a kérdést, mint­ha sohasem fordulna elő, pe­dig előfordul jócskán. Hiszen mi legtöbbször «ezer év óta« nem találkoztunk ismerősünk­kel, ►»halálos^ tetszik egy film, s «őrük .1« szerelme­sek vagyunk. Sorolhatnám még a példákat, az ezekhez hason­ló, jámbor túlzásokat. Mert jámborok. Egyrészt, mert sen­ki sem veszi komolyan, más­részt meg már úgy megszok­tuk, hogy észre sem vesszük valótlan voltukat. De mintha kezdene elterjedni a túlzások világának egy olyan változata is, melyben bár jószándékkal teszik, már a félrevezetés té­nye uralkodik. Majdnemhogy hazugság, mivel becsapja, «át­veri« a mit sem sejtő ember­társainkat. Vagy egy hete történt, hogy déli tizenkettő előtt két perc­cel a rádió szpíkere igyen szólt: «Kedves hallgatóink,, most tánczenét közvetítünk«. Az­után felhangzott egy táncdal. De még a végéhez sem ért, le­vették lemezét a gramofonról. Dél volt. Persze, ha a bemon­dó úgy mondja, -hogy kedves hallgatóink hallgassanak meg egy táncszámot, nem szólhat­nánk egy szót sem. De így ki­csit sok volt. Nem baj, tévedés történt. Legyen. Az viszont már végképp nem sorolható a , tévedések közé, hogy a nagy sikerrel szerep­lő Trolle Rhodin svéd cirkusz úgy hirdeti egyik műsorszá- mát, hogy abban víziorgona szerepel. Még a híradó film is e néven népszerűsíti a mozi­ban ezt a dzsesszorgonát, mely­nek játékával -kísérve mutatja be a cirkusz a szép szökőkút parádéját. Természetesen ezt a túlzást is lehet igazolni: nyil­vánvalóan üzleti reklámról van szó. Nehéz lett volna egy plakátra röviden és szabatosan megfogalmazni e műsorszám címét, lett hát belőle víziorgo­na. Kíváncsi volnék, hogy hány ember tért haza abban a hitben, hogy valóban hallott és látott víziorgonát. Mert so­kunkat megtévesztettek, annyi bizonyos. ÁLTALÁBAN az üzleti rek­lámok, hirdetések sohasem mentesek enyhe túlzástól. Ezek szerkesztői úgy hiszik, miszerint a közönség erre igényt tart. Pedig tévednek. A közönség legtöbb esetben nem hiszi el a szuperlativuszokat, és levonja az értékből. De menjünk tovább. Amíg a különböző bevett, megszokott -beszédtúlzások csupán felüle­tes gondolkozásról vallanak, ezek a tévedés- és reklámtúlzá­sok az emberek felületes gon­dolkozásának feltételezésén alapszanak. Mondjuk meg ke­reken: lebecsülik az embert. Es ez sértő. Miért nem lehet megmondani valakinek, hogy nézze kérem, ügyét jelenleg nem lehet elintézni. Miért kell ehelyett így bíztatni: most van éppen aláíratáson, a legjobb úton halad, -hogy megoldjuk ezt a kérdést. EBBŐL A PÉLDÁBÓL az is látható, hogy a túlzások be­leették magukat a közéletbe is. Nagyon könnyen ígérgetünk, legtöbbször már előre tudva, hogy az ígéretet sohasem kö­veti beváltás. Könnyen rep­kednek a szavak, a kis és nagy szavak. Sokszor minden átgon­dolás nélkül. Mintha már nem látnánk vizuálisan a szavak je­lentését, értelmét. A »holnap« szó a köztudatban lassacskán már nem a mait követő napot jelenti, hanem valami homá­lyos távoli időpontot, a soha­napját; a »kéremszépen« egész egyszerűen mondataink hézag­töltő kifejezése. Egész sor sza­vunk van már, kifejezésünk, melyek helyett bátran mond­hatnánk »iaé«-t, ugyanannyit (Tudósítónktól.) Mintegy két héttel ezelőtt kezdték meg Lábodon a ta­karékszövetkezet szervezését. Ebből kivette a részét az elő­készítő bizottság több tagja is, pl. Bóla János, aki egye­dül 12 tagot nyert meg a ta­karékszövetkezeti eszmének. Hozzá hasonlóan jó munkát végzett a szervezésben Szoko- lics Gyula, Gelencsér Antal és sokan az előkészítő bizott­ság tagjai közül. Ennek a jó szervező mun­kának lett az eredménye, hogy július 6-án megtartotta ala­kuló ülését a lábodi takarék- szövetkezet. Lábod községen tenne, illetve nem tesz sem­mit. Beszélünk szépen, hosszan, szónokiasan, s alig mondunk valamit. Egy nagy beszélőké­pességű ember mondókáját néha-néha élvezettel lehet vé­gighallgatni, de állandóan ilyent hallani, az már sok. Az idegekre menne. Túlozunk. Hivatalban, ott­hon, a kereskedelmi életben, : mindenütt. Hogy miért tesz- szük, hogyan alakult ki a meg­szokás, tévedéses és akart túl­zások világa, valószínűleg le lehetne vezetni a nyelv és az élet egymásra hatásának, ala­kulásának vizsgálatából. Bár olyan mindegy, miként lett: van. S nem jól van. ALEXEU TOLSZTOJ IRTA egyszer, hogy felületesen be­szélni annyit tesz, mint felüle­tesen is gondolkozni. Nagyon igaza volt, s nem ártana meg­állapítását kicsit propagálni. Ugyebár, nem szívesen ismeri el magáról senki, hogy felüle­tes? S ha nem ismeri el, te­gyen róla. Ott kell még vala­hol lenni a gyökerekben a he­lyes nyelvérzéknek, a szóhasz­nálat reális képzésének. Min­denkiben megvan a közlés ősi, kiolthatatlan vágya: kimonda­ni azt, amit gondolunk. Hát úgy mondiuk ki. ahogy gon­doljuk és úgy gondoljuk, hogy azt ki is lehessen mondani! Fehér Kálmán kívül Rinyabesenyő, Kuntelep, Görgeteg és Henéz tartozik az újonnan alakult takarékszö­vetkezethez. A gyűlés lelkes hangulat­ban folyt le, ahol Kovács Já­nos, a lábodi fmsz elnöke — aki egyben az előkészítő bi­zottság elnöke is volt — is­mertette a takarékszövetkezet működésével kapcsolatos tud­nivalókat. Ezután került sor a vezetőség megválasztására. Az igazgatóságban nemcsak a lá- bodiak, hanem a henéziek, ri- nyabesenyőiek és görgetegiek képviselői is helyet kaptak. Eddig 110 tagja van az új takarékszövetkezetnek, s a szervezés tovább folyik. A talajt borító növények a talajt beárnyékolják, ezáltal megakadályozzák, hogy annak nedvességét a nap és szél el­párologtassa. Aratás után a talajról lekerülnek a talaj ré­szére árnyékot adó növények és ennek következtében a ta­laj nedvességtartalma rohamo­san csökken. Régen meghagy­ták a tarlót, megvárták, hogy kizöldelljen és legeltettek raj­ta. A művelés elhanyagolása azonban erősen éreztette hatá­sát az utóvetemények termés­eredményeiben. Ha mindent egybevetünk, azt látjuk, hogy a kisebb termés jóval nagyobb kár volt, mint az a gyenge mi­nőségű és kis mennyiségű le­gelő, amit a tarló az állatok­nak nyújtott. A nagy termés elérése érde­kében az aratással egyidőben, lehetőleg az aratás után egy­két nap múlva el kell végezni a tarlóhántást. Miért olyan sürgős a tarlóhántás? Azért, mert minél hamarabb végezzük el. annál több ned­vességet tudunk elraktározni a talajban, meg annál jobb minőségű is a munka, hiszen a tűző napon a növényzet le- takarítása után óráról órára jobban kiszárad a talaj. A hántatlan tarló talaja nemcsak a meglévő vízkészletét veszíti el, hanem a nyáron lehullott csapadékot sem hasznosíthat­ja. A bántott tarló nagyobb nedvességtartalma lényegesen megkönnyíti a következő ta­lajmunkát is. A tarlóhántást követő mélyszántások sokkal könnyebben és gyorsabban el­végezhetők. Nem keletkeznek száraz, nagy hantok, és így a kedvező vetőágy könnyeb­ben, jobban kialakítható. Ami­kor a hántatlan tarló sokszor be sem veszi az ekét, a bántott tarló még száraz időjárás al­kalmával is megmunkálható. A tarlóhántással a gyomo­kat is irtjuk, mert a gyom­magvak jó része a tarlóhántás hatására kicsírázik. A fejlődő gyomokat aztán egy követke­ző talajműveléssel, nyári mélyszántással teljesen meg­semmisíthetjük. A tarlóhán­tással a talajba juttatjuk a tar­lómaradványokat és ezzel se­gítjük azok elkorhadását. Milyen mélyen végezzük el a tarlóhántást? akik azt a helytelen nézetet vallják, hogy a tarlóhántást 7 —8 centiméter mélyen kell végezni. Az ilyen mélyen vég­zett tarlóhántás lényegében sekély szántás és csökkenti a gyomok ellen vívott harc eredményességét azzal, hogy a gyommagvak mélyebben ke­rülnek a talajba és a kikelé­sük késik. Továbbá a tarló­hántás legfontosabb előnyét, a gyorsaságot is lerontja. A tarlóhántás legcélszerűbb átlagos mélysége 4—5 cm-es le­gyen. Kivételt képeznek a zöld­takarmányok, a szikes és ho­moktalajok. Mélyebb tarló­hántásra van szükség abban az Megyénk 58 méhész szak­csoportjának több mint 33 ezer méhcsaládja a jól sike­rült akácmézelésnél több mint hatezer mázsa mézet gyűjtött össze, amelynek pergetését már be is fejezték és megin­dult a hársvirágról való gyűj­tés. Szalai Ferenc, a Kaposvári Állami Gazdaság 67 eszten­dős éjjeliőre nem régen meg­vásárolta Kaposváron a Fü­redi u. 18. számú házat. Mégsem tud beköltözni, mert egyik lakója, jogtalanul fog­lalta el a lakást, nem hajlan­dó elhagyni az egyik egyszo- ba-konyha-kamrás lakrészt. Pedig, hogy Bíró Géza, a Kaposvári Gépállomás dol­gozója jogtalanul költözött be ebbe a lakásba 1957 no­vemberében, amikor az elő­ző lakó más beosztása miatt eltávozott, azt a kaposvári járásbíróság is megállapítot­ta, hiszen a ház is szabad rendelkezésű és Bíró Géza tavaly ősz óta sem kötött bérleti szerződést a régi, vagy az új tulajdonossal. Az ügy végül is bíróságra került. Az igazságügyi szak­emberek kivizsgáltak min­dent, és dr. Ihászy Lajos járásbíró tanácselnök meg­hozta az ítéletet, miután esetben is, ha trágyát hordunk a tarlóra, vagy ha másodnö­vény alá szántunk. A hántott tarlónkat ápolni is kell. A gyommagvak kikelé­sük után sok talajnedvességet pazarolnak el haszontalanul. Ha zavartalanul fejlődnek, még magot is köthetnek és így a tarlóhántással nemhogy irtanánk, hanem szaporítjuk a gyomokat. Ezért a tarló ki- zöldellése után — ha egyéb talajművelő eszközünk nincs — (pl. kultivátor), fogassal is akadályozhatjuk a gyomnövé­nyek fejlődését, illetve magkö­tését. DRUZSIN IMRE A hársvirágzás is jó képet mutat, biztatóan indult a mé­zelés. Az egyik bőszénfai ván- dortamyán egy hét alatt 14 kiló mézet gyűjtött egy-egy család, ami hárson ritkán for­dul elő. minden körülményt alaposan mérlegelitek. A lakás jogta­lan elfoglalójának ki kell költöznie. így szólt a hatá­rozat, s a jogerős végzést megküldték a városi tanács vb-nek, mint elsőfokú 1 alvás­ügyi hatóságnak, hogy a la­kás kiürítését hajtsa végre. Ennek megtörténtét pedig a bírósággal közölje. Kelt ez a végzés 1958. má­jus 2-án, s azóta semmi sem történt. Szalai Ferenc heted­magával egyre csak vár, bár jelenlegi lakásában sem nézi szívesen a tulajdonos, aki szintén beköltözne már há­zába A bírósági ítélet ezek sze­rint kevés. Miért nem szerez­nek érvényt is neki!? Ha a városi tanács lakásügyi osz­tálya agyon akarja hallgatni az ügyet, miért nem kéri szá­mon a kilakoltatás végrehaj­tását ebben az esetben, és máskor is a bíróság? Még ma Is sokan vannak, )*xx>oooooooooooooooooooooooooocoooocooocxxxxxxxxxxxxxxxxx: xxxxxxxxxxxxxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Lábodon is megalakult a takarékszövetkezet Több mint hatezer mázsa akácmézet pergettek a méhész-szakcsoportok Szeressen érvényt ítéletének a Járásbíróság Jó utat, sok sok élményt... Még látszottak a zsebkendőt lobogtató hozzátartozók, ba­rátok, ismerősök,1 de a jó kí­vánságok már belevesztek a mindjobban erősödő vonat- robogásba. Azstán egy kanyar eltakart mindent. És most már mindenki az elkövetke­zendő élményekre, arra a két hétre gondolt, amely reánk a Szovjetunió három városá­ban, Moszkvában, Lenin- ffrádbam és Kijevien várt.. i Moszkvában és Kievben jártak már Somogybái peda­gógusok, békeharcosok, tu­risták és fiatalok is. írtak már úti tapasztalataikról, él­ményeikről, s ezért e két vá­rosról csak olyan kérdésekről írok, melyek az ő útleírásaik­ban nem szerepelt. Filmszínház, ahol minden néző „szereplő" Moszkva. Belep az ember a Panoráma moziba és kezde­tét veszi az ámuldozás, mely még akkor is tart, mikor már régen vége az előadás­nak. Hatalmas köralakú elő­csarnok, benne asztalok, szé­kek, külön hely a büfé szá­mára. Az előcsarnok felett helyezkedik el a nézőtér ugyancsak köralakban, több méter magasságban. Elsöté­tedik a terem, megszólal a zene. Százhúsz hangszóró ontja a katonazenekar pat­togó ritmusát, s az mintha • nézőtéren szólna. Körbe­körbe szólaltatják meg a hangszórókat, s a nézőnek olyan az érzése, mintha a te­remben menetelne a zenekar körbe. Gépkocsi robog, s a hatal­mas, 31 méter széles, 11 mé­ter magas vásznon csak a ve­zetőt látni a kormánykerék mellett. Mi, akik a fűmet nézzük, úgy érezzük, úgy halljuk, a motor hátunk mö­gött szól, mintha mi is a gép­kocsiban foglalnánk helyet. Fordul a kocsi, s mi ijed­ten kapaszkodunk, nehogy kiessünk. Repülőgép száll le a repülőtérre, a magasból hallani a hangot, mely mind­jobban közeledik felénk, s mi ijedten húzzuk be nya­kunkat, nehogy a gép reánk szálljon. Csodálatos élmény. Riportfilmet lát az ember a Szovjetunió nagy városairól, a moszkvai VIT-ről, s úgy érzi, mintha cselekvő részese lenne az eseményeknek. Nem látni részeg embert! Ezen bizony magunk is csodálkoztunk. Hiszen évek­kel ezelőtt a Szovjetunióban is komoly problémát okozott az alkoholizmus. De ott, úgy látszik, nemcsak beszéltek erről a kérdésről, mint ná­lunk, hanem cselekedtek is. Hiába keresi a külföldi, hiá­ba kerestük mi is a kocsmá­kat, borkóstolókat, eszpresz- szókat, ahol röviditalok kap­hatók, nem találtunk, A vo­naton például bor, pálinka, sör helyett teát, üdítő italo­kat árulnak. Az állomásokon nem látni restit, de annál több üdítő-, hűsítő Halárust. Ilyen üdítő, hűsítő ital árusí­tó hely Moszkvában és a Szovjetunió többi városában Leningrádban, Kijevben ren­geteg van. Azért lehet más italt kapni étteremben is, meg üzletekben, zárt palac­kokban. Huligánok ... Ez a kifejezés a Szovjet­unióbem sem ismeretlen. S akit ott ezzel illetnek, az ott éppen olyan ellenszenvet vált ki, mint nálunk... Moszkvai szállásunkra két ilyen »ifjonc« állított be. öl­tözékük: egyiken hegyes orrú francia cipő, szűk csöves nad­rág, s a hozzávaló kellékek. A másikon hátsórész nélküli papucsszerű cipő, mindkét szárán cippzáros nadrág, kockás csehszlovák ing... — Rubáska, mokaszin, nylon jeszt? — kérdezik — és mutatják, hogy vesznek ezenkívül női és férfi kardi­gánt, napszemüveget és ami van eladó. Moszkvában gs Leningrádban kevés ilyen­nel, de Kijevben annál többel találkoztunk. Férfiak és nők, akik megrohanják a szálloda környékén a turistákat, és ugyancsak a talpukra kell állmuk, hogy megszabadul­hassanak tőlük. Tele vannak pénzzel, amit a külföldiektől olcsón megvett és hasonsző­rű társaiknak drágán tovább adott holmilcon keresnek. De ahogy a komszomolisták mondták, szívós harc folyik ellenük, s a fiatalok neve­lésén keresztül elérik, hogy számuk egyre csökken. Csere-bere... A gyerekek Moszkvában is, Leningrádban is nagyon élel­mesek. Felszerelik magukat jelvényekkel, némelyiknél 25—30 darabot is látni. De lehet velük cserélni töltőtol­lat, levelezőlapot, napszem­üveget, jegyzettömböt és kü­lönféle apróságokat... A szálloda környékén már jól ismerni őket. Kedvesek, többünkkel előfordult, hogy amikor nem tudtunk a jel­vényekért semmit adni, ajándékba kaptuk azokat. Ezt a szót, hogy znácski (jel­vény), hamar megtanultuk. Egyik útitársunk, Jakab fst- ván miskolci mérnök, boldo­gan dicsekszik, homi az egyik élelmes gyerekkel mi­lyen jó vásárt csinált. Mu­tatja is a ceruzát, melyért ő egy Mofém ceruzát adott cse­rébe. .. Csak otthon a szál­lodában vette alaposabban szemügyre szerzeményét. S amint alaposabban megnézi, szeretné gyorsan zsebre dug­ni, de azért mi is meglátjuk a ceruzán lévő feliratot: »Le- mezárugyár, Budapest«, Éjszaka a Gorkij parkban Este 9 őrá már elmúlott, csökkent a meleg, s a moszk­vaiakkal együtt mi is sod­ródunk a Gorkij park felé. Ez a moszkvaiak, fiatalok és öregek kedvelt nyári szóra­kozóhelye. Keresztül balla­gunk a moszkvai lánchídon és hamarosan ott vagyunk a Moszkva folyó partján elte­rülő 400 holdnyi hatalmas parkban. Olyan, mint a mi Városligetünk és Vidám-par­kunk együttvéve. Belépődíjat nem kell fizetni... A folyóparton fiatalok áll­nak, kezükben harmonika, gi­tár, énekelnek, zenélnek. A folyó park felőli oldalán úszó restaurentok... A padok itt is, akár csak nálunk, tele szerelmesekkel. Szól a zene, táncolnak, feltűnő, hogy sok lány táncol egymással. Itt a szabadtéri táncnál díjtalanul lehet táncolni. Egyik helyen bűvész, másutt táncdal- énekes szórakoztatja a né­zőket, ugyancsak díjtalanul. Az óriáskerék színes lampio- nos forgataga visszatükröző­dik a park közepén lévő kis tóban. Messziről is impozáns képet nyújt a villany-szökő- kút, sok száz színes körté­je... De zárt helyen fa lehet táncolni, csak a belépődíj ki­csit drága: hét rubel. A ha­talmas terem tele, itt is sok a lány. És amit nálunk is le­hetne követni, minden mo­dem tánc után egy nemzeti táncot játszik a zenekar, amit ugyanolyan örömmel táncolnak a fiatalok, mint a többit. Sokan állnak a Bukarest cirkusz sátránál, amely ép­pen itt vendégszerepei. Hosz- szú sorfal az óriáskerék előtt, az erőgépnél és a rengeteg különböző szórakozási esz­köznél Háromnegyed 12-kor megszólal a hangszóró: zár­óra, viszontlátásra holnap. S a moszkvaiak özönlenek ha­za, ki a Metróval, ki gyalog, hogy holnap aztán újra C parkban találkozzanak..; (Folytatjuk.) SZALAI LÁSZLÓ A moszkvai Metro egyik állomása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom