Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-30 / 178. szám

<s> fei & X.Ö/V 7“ i_ u Világ proletárját, egyesüljetek! Vidám az élei a fonyódi úttörőtáborban A Z MSZMP MEGY El BIZOTTSÁGA ÉS A M EGYE I TA NÁCS LAPJA XV. cvfolj am, 178. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1958. július 30. Nem szenvedünk emberhiányban Csóra Margit, a Bárdi­bükki Állami Gazdaság; ag- ronómusa szóvá tette az egyik értekezleten: annyi a társadalmi megbízatása, hogy emiatt egyiknek sem bír szíve szerint eleget tenni. Egy személyben elnö­ke a hencsei nőtanácsnak, tagja a pártszervezet veze­tőségének, a nőtanács me­gyei elnökségének, őt bízták meg a párt részéről a KISZ patronájásával, rendszeresen számítanak rá a földműves­szövetkezetben, a sportkör­ben; ezenkívül van még egy szakmai beosztása is, amiért nemcsak a fizetését kapja, de természetesen a gazdasá­gi vezetők méltán elvárják, hogy kommunista lévén ezt is példamutatóan lássa el. Mint mondotta, ez szinte a lehetetlenséggel párosul, mert lia minden meghívás­nak eleget akarna tenni, na­ponta körülbelül három gyű­lést kellene végighallgatnia. És ha ehhez hozzávesszük, hogy a gyűléseket rendsze­rint a napi munka után, szinte egyidejűleg tartják, látjuk, miért képtelen ennyi megbízás elvégzésére. De arra is kell gondolni, mikor jut ideje olvasásra, szórakozásra, pihenésre. Annyi bizonyos, nem jól van ez így. Mert lehet, hogy Csóra elvtársnő különös munkabírással rendelkezik s igyekszik is, ■ amit lehet, jól elvégezni, ám félő, nem vezet-e ez előbb-utóbb szel­lemi és fizikai fáradsághoz, fásultsághoz? Elgondolkoztató, miért kényszerül egyik-másik elv- társunk három-négy, néha még ennél is több funkció betöltésére. Kuntelepen pl. a tanács elnöke — kommu­nista lévén — egyben a fa­lusi pártszervezet titkára is. Pedig tapasztalatból tud­juk, nem jó, ha e két funk­ció eev kézben összpontosul. Sokszor megesik, hogy kü­lönböző célokból két egymás utáni napon összehívott ér­tekezleten, megbeszélésen ugyanazokat az arcokat lát­juk, mert némelykor az összehívott elvtársaknak annyi a társadalmi megbí­zatása, hogy az egyik érte­kezlet végeztével akár át is alakulhatnának másféle gyű­léssé. Mi ennek az oka? Talán nincs elegendő emberünk, vagy elvtársaink félnek megosztani a vezetést má­sokkal? Pedig ily módon könny íthetnének terheiken, és több idejük jutna egy funkció biztosabb ellátására. Igaz, könnyű volna Csóra elvtársnő kifakadásáért és a hasonló panaszokért, mond­juk, a »felsőbb szerveket-« elmarasztalni. De ez nem lenne igazságos. Mert azon, hogy Csóra Margitnak ne le­gyen öt-hat megbízatása, el­sősorban a helybeliek, Csóra elvtársnőék segíthetnek és változtathatnak. Persze a megoldás nem megy máról holnapra. De ha már eddig elmulasztották megkeresni azokat, akik szí­vesen vállalnak a közért többletmunkát, és tehetsé­gük, népszerűségük sem hiányzik hozzá, akkor leg­alább most ne várjanak to­vább. Elsősorban saját mun­kájukat tehermentesítik ez­zel, de meglátják, megéri a fáradságot, mert szélesedik a párt tömegkapcsolata, s aövekszik az emberek párt­ba vetett bizalma is. RHRQ: „Személyes érintkezésbe akarunk lépni Csehszlovákia, Magyarország és Jugoszlávia képviselőivel a nyitott kérdések rendezésére“ Becs (MTI). Julius Raab szövetig; kancellár kedden sajtóértekezletre hívta meg a Balilhausplatzon lévő kormány- palotába az osztrák és külföl­di újságírókat, hogy tájékoz­tassa őket az osztrák kor­mányküldöttség szovjetunió- beli hivatalos látogatásáról és a moszkvai tárgyalások ered­ményéről. Raab kancellár a többi kö­zött a következőket mondotta: »Kormánydelegációnk uta­zásának — mint ismeretes — az volt a célja, hogy javas­latot tegyünk a Szovjetunió vezetőinek ama gazdasági ter­hek és kötelezettségek köny- nyítésére, amelyeket a Szov­jetunió irányában az állaim- szerződésben vállaltunk. El­mondhatom, hogy céljainkat sikerült messzemenően elér­nünk. Moszkvai tárgyalásaink közismert gazdasági eredmé­nyeivel kapcsolatban nem egyszer nyomatékosan hang­súlyozni kívánom, hogy a szovjet kormány nem kötötte semmiféle feltétel vagy köte­lezettség teljesítéséhez az Ausztriának nyújtott kedvez­ményeket. A felszabaduló 3,5 millió tonna ásványolaj felett minden kötöttség nélkül fo­gunk rendelkezni. Az osztrák—szovjet gazda­sági kapcsolatok kibővítésének lényeges előfeltétele a dunai közlekedés lehetőségeinek ki­használása. Ezért elhatároztuk, hogy csatlakozunk a belgrádi Duna-egyezményhez. Üdvö­zölnénk, ha ezt a reálpolitikai lépésünket az egyezményben még nem képviselt más dunai államok is követnék.« (Auszt­ria csatlakozása után Nyugat- Németország lesz az egyetlen Duna-menti állam, amely még nem írta alá a belgrádi egyez­ményt.) Raab a továbbiakban közöl­te; — Politikai tekintetben az államszerződés, és az Ausztria semlegességéről szóló nyilat­kozat marad a Szovjetunióval és a többi állammal való kap­csolataink megváltoztathatat­lan alapja. Továbbra is meggyőződé­sem, hogy a közvetlen érint­kezés és a nyílt eszmecsere a Szovjetunió iránti kapcsolata­ink rendezésének és fenntartá­sának leghasznosabb és leg­célszerűbb módja. Raab kancellár ezután az újságírók kérdéseire vála­szolt. A Magyar Távirati Iroda bécsi tudósítója a következő kérdéssel fordult Raabhoz: »Ausztria moszkvai közlemé­nyében hangsúlyozta, hogy ér­dekelt a szomszéd államokkal való baráti viszony kialakítá­sában, megmondhatná-e kan­cellár úr, hogy az osztrák szö­vetségi kormány milyen konk­rét lépésekre készül ennek az óhajának megvalósítása érde­kében?« Erre Raab kancellár a kö­vetkezőket válaszolta: »Ausztria a maga részéről mindent meg akar tenni a cél elérésére. Mint tudja, Cseh-\ Szlovákiával, Magyarországgal és Jugoszláviával tárgyalásé- n kát folytatunk a még rendé-w zetlen vagyonjogi problémák^ megoldása végett, E tárgyald-1) sok befejezése után személyes p kapcsolatba akarunk lépni ü ezeknek az államoknak a kép- 5 viselőivel, az egyéb nyitott^ kérdések rendezése céljából.« Ausztria ‘kancellárja a to­vábbi kérdésekre felelve kö­zölte, hogy Ausztria nem a Szovjetunió indítványára, ha­nem saját kezdeményezésé­ből kifolyólag csatlakozik a Duna-egyezményhez. Repül a labda, no, ki kapja el? Előkészület a számháborúra Faud Sehab tábornokot hivatalosan elnökjelöltnek javasolták Libanonban Iraki ellenőrzés alalt áll a habbanijai angol légitámaszpont Beirut (MTI). Mint a Reu­ter jelenti, hétfőn este Liba­nonban Faud Sehab táborno­kot, a hadsereg vezérkari fő­nökét hivatalosan elnök-jelölt­nek javasolták a csütörtöki elnökválasztásra. Az első hírekből nem tűnik ki, hogy a tábornok hozzá­járult-e a jelöléshez, illetve annak közzététele előtt meg­kérdezték-e őt. Megfigyelők véleménye szerint Sehab bele­egyezett a jelölésbe, mert két hónap óta első ízben történt meg, hogy a libanoni cenzúra hivatalosan megengedte a. tá­bornok nevének említését. Habbanija (DPA). A Bag­dadtól nyugatra lévő habbani­jai angol légitámaszpont — mint most közölték — már jú­lius 14-e, az iraki forradalom napja óta az iraki hadsereg el­lenőrzése alatt áll. A támasz­pont ezer főnyi személyzete és mintegy 250 angol családtag Dr. Münnich Ferenc bulgáriai látogatásai Szófia (BTA). A szabadsá­gát Bulgáriában töltő dr. Mün­nich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnö­ke hétfőn felesége társaságá­ban a bolgár fővárossal és környékével ismerkedett. Kí­séretükben volt Anton Jugov, a Bolgár Minisztertanács el­nöke, D. Dicsev, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottsága külügyi osztályának vezetője és A. Dimitrov élel­mezésügyi miniszter. Elláto­gattak a Vitosa parkba, a Sztálin víztárolóhoz és Boro- vec üdülőhelyre. A magyar vendégek a nap folyamán kirándultak; Plov- divba, ahol több üzemet meg­tekintettek. A délután folya­mán dr. Münnich Ferenc és felesége Anton Jugov kísére­tében néhány Plovdiv környé­ki termelőszövetkezetbe láto­gatott: várja, hogy. döntsenek további sorsáról. A repülőtér vezetője a saj­tó képviselőinek kijelentette, hogy teljes rendben, »baráti rábeszéléssel« ment végbe a támaszpont átvétele az iraki hadsereg részéről. Július 14-én reggel egy iraki tiszt megje­lent a repülőtér vezetőjénél, s közölte vele, hogy a közelben állomásozó 4000 iraki katona ellenőrzése alá veszi a repülő­teret. Ez megtörtént, miután az' angolok előzőleg megsemmisí­tették titkos radar-berendezé­süket és titkos irataikat. Két nappal később iraki katonák megszállták a repülőtér ango­lok által használt rádióállomá­sát: Deák János elvtárs, a So­mogy megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága Mezőgazdasá­gi Osztályának vezetője az el­múlt héten egyfolytában há­rom napot töltött a tabi járás­ban. Ez idő alatt több alkalom­mal hosszfsan elbeszélgetett a községek vezetőivel, egyénileg dolgozó és termelőszövetkezeti parasztokkal a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről, a terme­lőszövetkezeti mozgalom prob­lémáiról. Visszatérte után nyi­latkozott a Somogyi Néplap munkatársának kinntartózko- dása tapasztalatairól, a szövet­kezeti mozgalom várható fej­lődéséről. Sérsekszöllősi tapasztalatok — A tabi járásban tett lá­togatásom első napján a leg­több időt Sérsekszöllősön töl­töttem el — mondotta az osz­tályvezető. — Délután beszél­gettem a falu vezetőivel, ér­telmiségével, este pedig az egyéni gazdákkal, akik közül többen már voltak termelőszö­vetkezeti tagok. A jó hangu­latban lefolytatott társalgás során a volt tsz-tagok elmon­dották, hogy most, amikor is­mét egyénileg munkálják meg földjeiket, egyre-másra tapasz­talják, hogy jobban éltek, több jövedelemhez jutottak a termelőszövetkezetben. Kide­rült, hogy tíz-tizenöt család belépésére máris számíthat­nánk, ha a községben felvet­nénk a szövetkezet alakításá­nak gondolatát. Az összegyűl­tek előtt azonban elmondottuk, hogy ez egyelőre a mi véle­ményünk szerint kevésnek bi­zonyulna, mert a községben már varrnak a jó nagyüzemi HÁROM NAP A TABI jARAS DOLQOZÓ PARASZTJAI KÖZÖTT Deák János megyei mezőgazdasági osztályvezető nyilatkozata gazdálkodáshoz szükséges épü­letek — ötven férőhelyes is­tálló, melynek a teteje mag­tár, sertésfiaztató, süldőszál­lás —, s ezeket, amíg a tsz csak ilyen kevés taggal mű­ködne, nem tudnák megfele­lően kihasználni. — A járásban töltött máso­dik nap délelőttjén a járási székhelyen összegyűltek a kü­lönböző szervek, intézmények vezetői, akik munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek a dolgozó parasztokkal — mondotta a továbbiakban Deák János. — Itt voltak a földmű­vesszövetkezetek járási köz­pontjának vezetői, a helyi fmsz-ek képviselői, a TÜZÉP- telepek munkájának irányítói. A megbeszélésre összegyűlt elvtársak előtt elmondottuk, hogy a falvak helyzetének elő­zetes elemzése alapján mely községekben várható csakha­mar a tsz-mozgalom további fejlődése. Ezeken a helyeken egyre többen beszélgetnek a gazdák közül a tsz-be lépés gondolatáról, új tsz-ek alakí­tásának lehetőségéről, sőt szük­ségességéről. E községele egy részében már meg is van a fejlesztés minden lehetősége, mint azt az imént Sérsekszöl- lős esetében is említettem. A különböző szervek, intézmé­nyek vezetőivel abban állapod­tunk meg, hogy a jövőben többször mennek ki területük­re, gyakrabban beszélgetnek el a gazdákkal a termelőszövet­kezetekről, a belépések lehető­ségeiről. A bedegkériek követendő példaként emlegetik az egykori Új Élet Tsz-t — Ezután Bedegkérre men­tem át, ahol délután szintén a község vezetőivel, majd este a mostani és volt tsz-tagokkal, egyéni gazdákkal beszélget­tem. Ezúttal kitűnt, hogy a község dolgozó parasztjai jól emlékeznek az egykori Uj Élet Tsz eredményeire, követendő példaként emlegetik a volt szö­vetkezet húsz literes istállóát­lagát. A most tavasszal meg­alakult új termelőszövetkezet eddig végzett munkájáról is elismeréssel nyilatkoztak. So­kan azt mondották; kár, hogy az új termelőszövetkezet csak a tavasszal, s nem már a múlt év őszén alakult meg, mert így kevesebb jövedelemhez jutnak. Ettől függetlenül mindenki bi­zonyítja, hogy ilyen körülmé­nyek között sem fizetnek rá a szövetkezésre. A beszélgetésre eljött egyéni gazdák ezzel szemben azt bizonygatják, hogy egyre jobban érzik már, más­ként kellene földjeiket meg­művelni, hiszen csaknem úgy dolgoznak, mint valamikor öregapáik. Ezen a gyűlésen is úgy beszéltek a gazdák, hogy tízen-tizenöten rövidesen be­lépnek a szövetkezetbe. — A harmadik napon dél­előtt az állatorvosok számára tartottunk megbeszélést, ök ugyanis nap mint nap beszél­nek a gazdákkal, s így nagyon értékes segítséget adhatnak a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséhez. — Az értekezlet után a volt tabi Petőfi Tsz elnökével tár­gyaltam. Elmondotta, hogy a község egyénileg gazdálkodó parasztjai egyre inkább látják a szövetkezet előnyét. Értesül­tek arról, hogy a Kossuth Ter­melőszövetkezet ezen a nyáron őszi árpából 18,20 mázsás, bú­zából pedig 13,20 mázsás át­lagtermést takarított be. Ezzel szemben a nyolc középparaszt és tizenhárom kisparaszt ter­méseredményeit megvizsgálva egynél találtunk tíz mázsán fe­lülit, két-háromnál kilenc és nyolc mázsás, a zömnél hét mázsás átlagtermést, de elő­fordult több négy, öt, hat má­zsás gabona átlagtermés is. A volt tsz-elnök elmondotta, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdeké­ben a jövőben beszél azokkal a gazdákkal, akik szívesen te­kingetnek a tsz-ek felé, és igyekszik közös gazdaságba való belépésre megnyerni őket, vagy új termelőszövetkezet alakításába belevonni. A nágocsi beszélgetésről —■ A harmadik nap délután­ját Nágocson töltöttük. Ebben a községben a földek 35 száza« léka már a termelőszövetkeze­tek tulajdonában van. Három tsz működik, kettő jó, a har­madik többé-kevésbé jó ered­ménnyel. Az itt lefolytatott be­szélgetésre olyan gazdákat hívtunk meg, akik már régóta foglalkoznak a tsz-be lépés gondolatával, de egyelőre még nem tudják, mit csináljanak: belépjenek-e a meglévő tsz- ekbe, vagy újat alakítsanak. — A nágocsi gazdák ebben az esztendőben nagyon elke­seredettek. A jégverés után egy—három mázsás átlagter­mést takarítottak be földjeik­ről, míg a Rákóczi a természe­ti csapás ellenére is 8 mázsa 20 kilós búzatermésről adhat számot. Az egyéni gazdák ter­mésénél ugyancsak jobb az Uj Hajnal Tsz eredménye. — A problémáikat, aggodal­maikat kifejtő gazdák vélemé­nye alapján Nágocson is húsz­harminc család belépésére szá­míthatunk augusztusban. Ezek előreláthatólag a meglévő, jól működő termelőszövetkezetek tagjai lesznek. A középparaszt­ság egy része azonban új ter­melőszövetkezet alakításának gondolatával foglalkozik. — Összegezve a három nap tapasztalatait, elmondhatom, hogy tanulságosak voltak a ta­bi járás néhány községében lefolytatott beszélgetések — fe­jezte be nyilatkozatát Deák János mezőgazdasági osztály- vezető. (WeidiafM)

Next

/
Oldalképek
Tartalom