Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-26 / 175. szám

’ ▼ILAG PROLETÁRJAlj EGYESÜLJETEK! >• •3? E= Somogyi Néplap MSZMR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPŰA XV. évfolyam, 175. szám. ÄRA 50 FILLÉR Szombat, 1958. július 26. II Magyar Szocialista Munkáspárt központi Bizottságának ülése A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága július 25-én kibővített ülést tartott és a következő kérdé­seket tárgyalta: 1. Időszerű politikai kérdé­sek. 2. Az MSZMP művelődési politikájának irányelvei. Az időszerű politikai kérdé­sekről Kádár János elvtárs, az MSZMP művelődési politiká­jának irányelveiről Aczcl György elvtárs tartott beszá­molót. A Központi Bizottság a be­számolókat és a beterjesztett határozati javaslatokat beha­tóan megvitatta és egyhangú­lag jóváhagyta. A kaposvári állomás dolgozói készülnek az augusztus 10-i vasutasnapra Az ország vasutas társadal­ma minden évben megünnep- li a vasutasok napját, mely tulajdonképpen az őszi nagy szállítási feladatok előtt a köz­lekedés dolgozóinak a sereg­szemléje. Az első félév ta­pasztalatai alapján megállapit- ják azokat a módokat, ame­lyekkel az évről évre növek­vő őszi szállítási feladatokat a rendelkezésre álló eszközök­kel megoldhatják. Főleg szer­vezési, munkamódszeri javí­tásokkal és újításokkal kell a vasutasoknak elvégezniük ezt a mindig nagyobb munkát, mert a vasút technikai felké­szültsége nem növekszik a szállításokkal egyenlő arány­ban. A vasutasnap seregszem­le azért is, mert e napon ju­talmazzák meg azokat az élen­járó, legjobb módszerrel és teljes odaadással dolgozókat, akiket azután az egyes mun­kakörök kollektíváinak kö­vetni kell. A kaposvári állomáson a július 10—15 között megtartott termelési tanácskozásokon vá­lasztották ki ezeket a dolgo­zókat, s határozták meg azo­kat a módokat, melyeknek se­gítségével az őszi forgalmat sikeresen lebonyolíthatják. Megfogadták a dolgozók, hogy a második félévben úgy vég­zik munkájukat, hogy annak letelte után kitűzhessék az állomás homlokzatára büsz­ke Élüzem-jelvényt. Ezért va­sutasnapi műszakot indítottak. A forgalmi dolgozók vállal­ták, hogy Kaposvárról a vasu­tasnapi műszak idején minden személyvonatot menetrend sze­rint fognak indítani. Az első értékelések alapján a célkitű­zések teljesítésében a legjob­bak a Galovics és Horváth szolgálattevő brigád, Samu ko­csimester és brigádja, Dévényi János tervhivatainok és Bako­nyi Ilona kereskedelmi hiva­talnok. A nyári forgalomban különösen kitűntek: Uzsoki Borbála és Mohácsi Irén sze­mélypénztáros, Pálfi Lajos átmenesztő, Puspán József és Hagyánek György gyorsárus munkások. Minden remény megvan ar­ra, hogy a vasutasnap Kapos­várott nemcsak a vasút dol­gozóinak, de az egész város dolgozóinak ünnepe is lesz. Lomniczi István üzemgazdász A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata A Magyar Népköztársaság kormánya nagy figyelemmel és kellő alapossággal tanulmá­nyozta a Szovjetunió kormá­nyának 1958. július 15-i jegy­zékét, amelyben a szovjet kor­mány az európai államok kö­zötti barátsági és együttmű­ködési szerződés megkötését javasolja. A Magyar Népköz- társaság kormánya igen nagy jelentőségűnek tartja ezt a kez­deményezést, mind a magyar nép létérdeke, mind az euró­pai béke biztosítása szempont­jából. A Magyar Népköztársaság kormányát aggodalommal töl­ti el az Európában kialakult helyzet, nevezetesen az, hogy az Északatlanti Szövetség az új világháború kirobbantására irányuló tervszerű előkészüle­tei során megkezdte Nyugat- Németország hadseregének fel­szerelését atom- és rakéta­fegyverekkel és intézkedéseket tett az Egyesült Államok atom- és rakétatámaszpontjai- nak felállítására Európa nyu­gati részén. Az Amerikai Egyesült Álla­mok által vezetett agresszív jellegű Északatlanti Szövetség katonai előkészületeivel egy­idejűleg mind szélesebb kör­ben folyik az új világháború »lélektani hadviselésének ne­vezett szellemi előkészítése, amelynek egyik eszköze a Ma­gyar Népköztársaság ellen im­már évek óta folyó uszító, rá­galmazó és az ország belügyei- be állandóan beavatkozó sajtó, rádió és más utakon folyó propagandahadjárat. A magyar nép, amely két világháború borzalmas pusztí­tásaitól szenvedett, s amely­nek a német imperializmus felmérhetetlen károkat okozott, a legnagyobb haraggal fordul azok ellen, akik bosszúvágyuk vagy profitéhségük miatt nem riadnak vissza egy, az eddi­gieknél is pusztitóbb hatású háború előidézésétől sem és Európa népeit ismét a revans- vágyó német militarizmus tá­madásának akarják kiszolgál­tatni. A magyar nép hatalmas or­szágépítő munkát folytat, amely számára életkörülmé­nyeinek megjavítását és min­den szabad ember fő törekvé­sének valóraváltását, a szo­cializmus felépítését teszi le­hetővé. E célkitűzések meg­valósításához a Magyar Nép- köztársaságnak mindenekelőtt tartós békére van szüksége. A Magyar Népköztársaság kor­mánya ezért úgy látja, hogy célkitűzései eléréséhez döntő segítséget nyújtanak a szovjet kormány javaslatai, mert e javaslatok és intézkedések megvalósulásuk esetén — az európai népeket a pusztulás veszélyének árnyékából a fel­virágzás útjára vezetik. A Magyar Népköztársaság kormánya a maga részéről kész részt venni a Szovjetunió kormánya által javasolt szer­ződés megkötésére irányuló tárgyalásokon, és hajlandó — lehetőségeihez mérten — minden erőfeszítést megtenni azok sikere érdekében. A Magyar Népköztársaság kormánya a Szovjetunió kor­mányának nagyhorderejű kez­deményezéseit melegen üd­vözli és a legmesszebbmenő­kig támogatja, s egyúttal a maga részéről felhívja az ösz- szes európai államok kormá­nyait, amelyek felelősséget éreznek az európai népek és az európai kultúra jövőjéért, hogy csatlakozzanak az euró­pai államok barátsági és együttműködési szerződéséhez. Budapest, 1958. július 25. S ELCSITULT A VIHAR I közel-keleti helyzet is a csfcstaMkezi angel lapokban A LIVERPOOL POST NEW YORK-I TUDÓSÍTÓJA JE­LENTI: Az amerikai tőngerészgya- logság Libanonba küldése na­gyon sok amerikai szemében, akik a libanoni beavatkozás­ban a rossz politika rossz vég­rehajtási módját látja, Eisen­hower és Duties közép-keleti politikája teljes kudarcának hátborzongató bizonyítéka volt. A tudósító ezeket a jellemző megjegyzéseket hallotta utcai járókelőktől: »Elég olaj van Texasban autóm üzemeltetésé­hez a Közép-Kelet nélkül«, és »nekem elég volt egy háború«. Általában úgy látják, Hogy megismétlődik a szuezi válság, de ezúttal Eisenho­wer játssza Edén szerepét, és Amerika csapatokat küld ahelyett, hogy elítélné a be­avatkozást. Amerika biztosíté­kokat kíván a Szovjetunió be­hatolása éllen, míg az arabok semlegességet és jobb életszín­vonalat kívánnak — mondják Dulles amerikai bírálói. BEVAN ÍRJA A TRIBUNE- BAN: Anglia és az Egyesült Álla­mok számára az a kérdés, ho­gyan vonuljon vissza. Aziránt nem lehet kétség, hogy mi volt az angol—amerikai haderők közép-keleti ‘betolakodásának igazi indoka. Az Iraki Köztársaság kor­mánya gyorsan és arány­lag könnyen megszilárdí­totta hatalmát az ország felett. Régóta vajúdó gond megol­dásában tették meg az első lé­péseket Boronka község dolgo­zó parasztjai. Az ő kezdemé­nyezésükre, sürgetésükre hív­ták össze a vízrendezési tár­sulás alakuló gyűlését. Belé­pett a társulásba a 98 boronkai gazdán kívül a scmogyszent- páli Béke Tsz, a Marcali Ál­lami Gazdaság és a Marcali Erdőgazdaság. Megalakították közösen a Sárivölgyi Vízrende­zési Társulást. Hogyan is tör­tént? Alig pár hétig működött a szervező bizottság, s már jött a hír Boronikáról: a vadvízkár­tól tartó boronkai dolgozó pa­rasztok egy emberként belép­tek a vízrendezési társulásba, sürgetik a vízrendezési mun­kák megkezdését. Ez még az aszályos májusi napokban tör­tént, amikor azokon a terüle­teken volt a legszebb növény­zet, ahol máskor a víz min­dent tönkretett. Es ők éppen ekkor léptek be a vízrendezési társulásba? Igen, beléptek rög­tön, amikor meghallották, hogy az állam milyen jelentős segítséget ad a vadvizek lecsa- polásában. Megértették, hogy a vadvízkár leküzdéséhez • I összefogásra van szükség. Megértették, államunk csak akkor segíthet rajtuk, ha lát­ja, hogy szíwel-lélekkel azon vannak, hogy közös erőfeszí­téssel és áldozattal előbbre vi­gyék mezőgazdaságiunkat. Megértették, hogy összefogás­ra van szükség akkor, amikor az általános népgazdasági ér­dek kapcsolódik az egyéniek érdekével, összefogtak hát a boronkaiak egymással, össze­fogtak a somogyszentpóli Bé­ke Termelőszövetkezettel, ösz- 9zefogtak az állammal. Tudták azt is, hogy nekik is kell anyagi áldozatot vállalni A BORONKAI KEZDEMÉNYEZÉS mederbe parancsolja a vadvizet azért, hogy rétjeik és legelőik megszabaduljanak a pangó víztől. De tudták azt is, hogy az a kis áldozat busásan meg­térül majd a rétek, legelők hozamában, egészséges állatok­ban. A marcali járásban máshol is lett volna lehetőség arra, hogy szülessék még néhány vízrendezési társulás. A víz­ügyi igazgatóságok megadták a segítséget a társulások világra jöveteléhez. A földművesszö­vetkezetek és a községi taná­csok is bábáskodtak. Hogv mégsem teremtődött meg ed­dig másutt az összefogás, ez részben azoknak a hibája, akik a szervezésben munkálkodtak, más részben a dolgozó parasz­toké, akik nem értették meg azt. amit a boronkaiak megér­tettek: itt az alkalom, hogy vízborította savanyú rétjeik ezután ízletes édes füvet ad­janak, hogy legelőikről elűz­zék a májmételyt, hogy ne rot­hadjon a szénájuk a vízben, hogy többé ne vigve a víz szé­nájukat a Balatonba. Azt hiszem, a boron.kaia.knak nem volt idejük arra, hogy papírt, ceruzát vegyenek elő és kiszámítsák, hány forint meg­takarítást, illetve többletjöve­delmet hozna nekik a lecsapolt rét. A jövőt azonban ott érez­ték mindennapi munkáinkban, és azL akarták b««— a 1 '»"ipj gondok-bajok enyhüljenek Álljon itt most egy kis gazdasóqossági számítás a boronkaiak tettének igazolá­sára. Tegyük fel, hogy nem rot­had el egy villára való széna sem, a víz sem visz el belőle egy szálat sem. Ebben az eset­ben egy kh. rossz, pangó vizes rét 30 mázsa gyenge minőségű, savanyú szénát ad, ami minő­ségben az alom- s a takarmány- szalma között áll. Ez jól felér­tékelve 35 forintos mázsánkén- ti áron számítva is csak körül­belül 1000 forintot ér. Vegyünk 1 .kh jó minőségű szénát adó rétet, számoljunk csak 30 mázsa terméssel és csak 80 forintos egységárral. Ez 2400 forintra rúg. Tehát évente 1400 forint a haszon a jó réten a rossz réthez viszo­nyítva, azaz értékben 2,5 hold rossz rét hoz annyit, mint 1 hold jó rét. Ha pedig a bo­ronkai gazda nem akarja elad­ni a szénát, mert neki is jó­szága van, s szüksége van a rét ^termésére, így kell számol­nia: egy mázsa rossz minőségű széna tartalmaz 2,9 kg emészt­hető fehérjét, 21 kg keményítő értéket és 0,9 kg zsírt. Egy má­zsa jó minőségű réti széna tar-, talmaz 5,2 kg emészthető ter- hériét, 34 kg keményítő értéket és 2,2 kg zsírt. 30 mázsa jó minőségű réti szénában 70 kg emészthető fe­hérjével, 400 kg keményítő ér­tékkel és 40 kg zsírral van több, mint 30 mázsa gyenge minőségű réti szénában. Ebiből a többlet tápanyag-tartalom­ból pedig egy 500 kg-os súlyú fejőstehén 3 havi életfenntar­tó szükséglete és ugyanennyi időn keresztül napi 8 liter tej előállítására szolgáló takar­mányszükséglete fedezhető. Tehát a tehén életben tartása n kívül a 30 mázsa jó réti széná­ban lévő, a rossz szénához vi­| szonyított tápanyag többletből 1 még 2300 forint értékű tej ál­lítható elő. (A számításokban 1 az igen gyenge minőségű réti szénát túlbecsültem. A való­ságban sokkal nagyobb kü- j lön.bség van a kétféle minősé­gű széna között.) Lássuk most ezzel szemben a vízrendezéshez szükséges költségeket: a Pécsi Vízügyi Igazgatóság ' szakértőinek számítása szerint 1 kh rét vízrendezési költsé­géhez 800 forinttal kell a ter­melőnek hozzájárulnia, a pénz többi részét az állam adja. Persze ezt a 800 forintot sem kell egyszerre kifizetniük a | társulás tagjainak, annak elle­nére, hogy a vízrendezési mun- j kákát 2—3 éven belül elvégzik. A társulás hitelt igényelhet, amit 8—10 év alatt fizethet I vissza. Tehát ha évi hozzájáru- : lésként 100 forintot szavaznak ! meg a társulás tagjai (amint [ ezt a Sárivölgyi Vízrendezési | Társulás tagjai tették), akkor 8 évre osztódik el az anyagi I teher. A lényeg az, hogy egy éven belül is bőségesen megté­rül a vízrendezési munlkála- I tokra fordított egész összeg. I Látható, hogy egy kis anyagi áldozat árán mennyit segíte- i nek magukon és egyúttal nép- I gazdaságunkon is a SárivöLgyi I Vízrendezési Társulás tagjai. | Példát mutatnak a közös mun- ! kától még idegenkedő, az idők j szavát még alig halló embe­reknek, akiknek addig is, amíg meggondolják magukat, ezre­seket vesz ki zsebéből a vad- vízkár. * ............................................... áz új vezérek siettek kije­| lentend, hogy a Nyugatnak . Jnem kell aggódnia olajellátása A Pécsi Vízügyi Igazgatóság J miatt A Közép-Keletnek olaj­osak a régi sári völgyi érdé-; jövedelemre, a Nyugatnak keltsógű területre készítette el 10iaj.ra van szüksége. Ez vi- a költségvetést és a munka-1 SZonylag döntőbb tényező, programot, mert egyelőre csak J mint a ^ fecs6gés a fegyve- ezen a területen fekvő ingat-|res beavatkozásról. Aránylag lanok tulajdonosai léptek be a J könnyebb lesz kivonulni Liba­társulásba. A boronkai dolgo- J „ónból, ahol csak a belpoliti- zó parasztság, de a társulás |kai összetűzés okozta a baio- többi tagja is szeretné, ha ajkat és nem külső beavatkozás, két'helyi, somogyszemtpáli, * marcali, taizei, kelevízi, mesz-J Sokkal tövisesebb lesz tegnyői és szenyéri gazdák isj Anglia helyzete Jordániá- csatlakoznának a társuláshoz. ; ban, E községek határában fekvő*........................................ , érintett területek ugyanis víz-1 ahol, úgy latszik, kotelezettse- rendezés szempontjából tenné-jSft vállalt a király megves­sze tes egységet képeznek, s ha ' «éré nepszerutlensege e en e területek gazdái már most ; alattvalói köreben. A helyes belépnének a társulásba, az ő; megoldás az lenne, hogy Jor- f oldj ükön is Jdánia csatlakozzék ismét Irak­I hoz, de ezt megnehezíti Húsz-' l/nrnkknn fszein pozíciója. A legközelebbi . i II n I feladat a nagyhatalmak olvan megindulhatna |ígérete legyen, hogy nem kí- fsérlik meg többé bármely arab a vízrendezési munka, sőt több | áU-am megnyerését katonai tagja lévén a társulásnak, ♦szövetségesüknek. Az iraki csökkennének az egyenek ál-. változások következtében tál fizetendő hozzájárulási ősz-♦ . , , szegek. Úgy hírlik, hogy Bizén! a bagdadi egyezmény mar és Kelevfzen már páran belén- t voltaképpen halott, tek a társulásba, a többi enalí- J ugv sem hozott katonai elő­tett községben is vannak né-* övöket a Nyugatnak. C-sunán hányán, akiket foglalkoztat ♦ Vasszer és a Szovjetunió s^ük- a gondolat, és a vízrendezési ; ségtoleu kihívása volt A Kö- társulás mellett kardoskodnak. I zép-Kelet azt akaria hagviak Nem akármilyen társulásról | maf+r.a' .ne változtassák van szó: a Pécsi Vízügyi Igaz-; gatóság már egy hónapja meg* A SCOTSMAN ÍRJA: is kezdte a vízrendezési mun-; Hruscsov válasza kel+o+te kákát. | örömteljes hangulat mellett Teljes sikerre akkor számít- ♦ olyan hangok is hallatszottak hatunk, ha minden vízkár ál-; Londonban, amelvek a határ- tal veszélyeztetett terület min- J időt túl korainak tartják. A den gazdája megtalálja helyét f külügyminisztérium szóvivője a vízrendezési társulásban. Hi- ; kijelentette, hogy »a javasolt szén csak egy ilyen közösség-; határnap nézetünk szerint nem ben tudnak az érdekeltek egy-»látszik reálisnak, természete- mással szót érteni és munkál-lsen hajlandók vagyunk azon- kodní a vad vízkárok elihárítá- | ban találkozni, amikor sikerül ♦ összehívni a Biztonsági Ttr Mohácsi Barna * nács rendkívüli ülését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom