Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-22 / 171. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1958. jnliws 22. Ahol a „folyékony kenyeret" OVEQBE FEJTIK] Az egyszerű épület kívülről sem sokban különbözik a töb­bitől, de a bogláriak jól tud­ják, mi rejtőzik a belsejében, és ezért dicsekedve mondják: »•Itt csinálják a “folyékony ke­nyeret«. No, ez nem egészen igaz, mert a “folyékony ke­nyér«, a sör Nagykanizsán ké­szül, itt csak (magyarul) “ki­szerelik«, vagyis a hordókból üvegekbe fejtik át Egy évvel ezelőtt hozták létre a Nagykanizsai Sörgyár balatonboglári kiren­deltségét két és félmillió fo­rintos költséggel. Néhány nap­ja ünnepelték egyéves fennál­lásukat. Az ünneplést meg is érdemelték, mert a nyolc ha­sonló kirendeltség között 135 százalékkal a bogláriak van­nak első helyen a tervteljesí­tésben. Az engedélyezett bér­alapból pedig megtakarítást értek eL Kocsis Ferenc, a kirendelt­ség vezetője tájékoztat a fel­adatokról. — Hozzánk tartozik Fonyód és Marcali hordós, a Balaton déh oldalának üveges sörrel való ellátása. A szállítást a kö­zeli helyekre két tehergépko­csink bonyolítja le, Lengyeltó­tiba, Marcaliba és Balaton- szentgyörgyre irányvagonokkal küldjük a sört. Itt fejtjük ót a Balatoni világos, az Ászok és a Kinizsi sört. De szállítunk Sirály sört is, csak azt teljesen Kanizsán készítik ei. Napi tízezer üveg sör Az egész kirendeltségen szor­gos munka folyik. Az udvaron éppen hordókat raknak le a tehergépkocsiról: sör érkezett. A pincében Inhoff Miklós pin­cemester ellenőrzésével a sört átfejtik a hordókból, s csö­vön irányítják a fejtőhelyiség- be. A fal mellett az egyik sa­rokban szétszedett gépet lá­tunk. — Hűtőgép — mondja a kirendeltség vezetője —, most kaptuk, az üzem bővülése so­rán szereljük fel. — De kapott a kirendeltség új üvegmosó­gépet is, amely jelentősen meggyorsítja mimikájukat. Óránként kétezer darab üveget mos tisztára, régi gépükkel ennyi idő alatt csak kétszázat tudtak megtisztítani. A körala­kú gépnél két ember dolgozik. Egyikük rakja be a piszkos üveget, a másik pedig szedi ki a tisztát. A fejtőgépekkel az öt fejtő naponta negyven hektó sört fejt le. Dobos Jánosné és Hő­gye Lászlóné, bár még csak egy éve végzik ezt a munkát, de máris kiváló eredményeket érnek el. Az itt dolgozók át­lagos keresete 1200 forint, de rövidesen áttérnek a darabbér­re, s akkor fizetésük növeke­dik. A két fejtőgéppel naponta nyolc—tízezer üveg sört fejte­nek le. Van egy körfejtőgépük is, amely óránként nyolcszáz üveget tölt, de ez csak kis üve­geknél alkalmazható. Még eb­ben az évben kapnak egy né­met gyártmányú körfejtőgépet, amely nagy üveg töltésére is alkalmas, s óránként 1600 üve­get tölt majd meg. Nem lesz baj tehát a balatonpart és a környék sörellátásával. Sör is van elegendő, üveggel is ren­delkeznek bőven. Jelenleg fél­millió darab van raktáron, de hoznak újabb szállítmányt Né­metországból. Ugyancsak in­nen 'kapják az üvegre való címkéket is. Szeretik az üveges sört a fogyasztók, ezt akarnák bi­zonyítani a kirendeltség dolgo­zói, de elhisszük minden külö­nösebb bizonygatás nélkül is. Kedvelik szénsavas tartalma miatt, s azért, hogy nem csu­pán habot, hanem sört is kap­nak. Most új eljárást kísérle­teztek ki, s a jövőben eszerint dolgoznak. A sört ezután negy­ven hektoliteres tartályokban szállítják majd ide, ezekből fogják átfejteni. A fahordókból ugyanis a szénsav egy része elpárolog. Az új eljárások ki­küszöbölik a szénsav elpárol­gását. Még jobb lesz a sör, ugyanakkor sok fahordó . fel­szabadul, ezzel pedig megja­víthatják a vidék sörellátását. A kirendeltség télen sem akarja megszüntetni a munkát. Szeretnék ezt a termelési szin­tet tartani az üdülési idény be­fejezése után is. A tavalyi téli idényben a szakmunkások fel­váltva dolgoztak, idén vala­mennyit foglalkoztatni akar­ják. Ezt úgy kívánják elérni, hogy piacot keresnek az üve­ges sör száméra a falvakban. Ha a falura irányuló sörszál- litmány mennyiségét mégha- romszorozhataák, akkor a té-j len sem kell a jelenlegi tíz-; ezer üveg napi teljesítményt: csökkenteni. A kirendeltség tovább fejlő- ♦ dik, tovább bővül. Az udvart? lebetonozzák, a munkásoknak J fürdőt építenek. A megalaku-í lás óta tizennégy ember dol-t gozik itt, a Nagykanizsai Sör-| gyár balatonboglári kirendelt-1 ségénél, s azóta egyetlen egy| sem hagyta el munkahelyét. A ? munkások létszámát nem kí-t vánják növelni, hanem autó-1 matizálássál, még több gép be-j állításával akarják a termelést * fokozni. | S hogy valóban jó munkát | végezzünk mi is, látogatásunk | végén felcsaptunk meósnak, ? megízleltük a világost, a Si-1 rályt, s bátran ajánlhatjuk a j fogyasztóknak: nyugodtan ? ihatják üdülés közben, de máskor is az üveges sört, mert az itt lefejtett sör minősége kifogástalan. Szalai László Közösen termelik a burgonyát Huszonegy holdon' gazdálko­dik a darányi burgonyaterme­lő szakcsoport. Balázs István elnök büszke munkájukra, mert két táblájuk, amelyet kö­zösen szántottak, vetettek és kapáltak, mintául szolgálhat minden burgonyatermelő szak­csoportnak. A szakcsoport nemrégen permetezőgépet vá­sárolt. Gépesíteni akarják a burgonya szedését, ehhez ugyancsak közösen vásárolnak í gépet. I Marika naplója D. Marika városi kislány, az ősszel lép az általános iskola he­tedik osztályába. Ügyes, virgonc kis szőkeség. Nem hiába mond­ják róla: a torna a legkedvel­tebb tantárgya. Büszke is erre, s váltig hajtogatja, ha minden úgy sikerül, ahogy tervezte, ak­kor tornatanár lesz. Szóval Ma­rika városi kislány, s évről év­re nyaranként mindig elmegy egy-két hétre falun élő nagy­szüleihez. Nem fél ő a munká­tól; édesanyjától tudom, hogy idehaza gyakran mentesíti őt a tálalásnál, asztalterítésnél, sőt a főzésnél is. Mert bizony a főzo- kanál sem esik ki kezéből. Szá­mos fogást, például tojásrántot- tát, rántott levest is el tud ké­szíteni, ha meg segít anyu, ak­kor még ennél nehezebbeket is. No, de hogy a nyaralásnál ma­radjunk, Marika az idén is ké­szülődött nagyszüleihez. Mégpe­dig komoly tervvel: segít az ara­tásban. Úgy látszik, a nagyszü­lők sem akarták kedvét szegni, hozzájárultak, hogy kaposvári unokájuk hadd ismerkedjék meg a kepéstarlóval, a forrósággal. Marika pedig naplót vezetett, melyik nap mivel foglalkozott.-Június 29., vasárnap: Elérke­zett a drága nagyapa nevenap- ja (Péter-Pál). Amikor megkő- szöntöttem, nagyon örült, az ajándéknak meg külön is. Sok örömmel és boldogsággal telt el a nap-«. (No, de várjunk csak!)-Június 30., hétfő: Szép, nap­sütéses időre ébredtünk. Őszin­tén megvallva, nagyon örültünk a jó időnek a sok eső után. Első utunk a Serkébe vezetett, meg­néztük, hogy lehet-e már aratni az őszi árpát. Hát bizony az ár­pa már kasza alá érett-«.-Június 21., kedd: Megvirradt a várva várt nap. Igaz, kicsit korán, mert hajnalban felébresz­tettek. Nándor bátyja Kaszál, Irma nénje markot szed, én va­gyok a kőtélteregető. A papa nem tudott eljönni, mert egész éjjel nem aludt a veséje miatt. Az idő szép, egész nap aratunk meg aratunk-«. Amikor ideért apu a napló ol­vasásában, valamiféle furcsa érzés fogta el, örömében könny szökött a szemébe . .... (v.) Magyar államférfiah íidrörlő távirata a lengyel nemseti ünnep alkalmából Dobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Fe­renc, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke táviratot küldött Alek- sander Zawadzki elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsa elnökének, Wla- dyslaw Gomuika elvtársnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titká­rának, Jozef Cyrankiewicz elv­társnak, a Lengyel Népköztár­saság Minisztertanácsa elnöké­nek a Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepe, Lengyelor­szág felszabadulásának 14. év­fordulója alkalmából. Az öreg Fazekas János esete a |3 Fazekas János bácsi fiai: Jóska és Jancsi már évek óta jól kerestek a gépállomáson, meg az öregek kis gazdasága is szépen jövedelmezett. Gyűlt is a pénz szaporán a közös családi kasszában. A gyerekek olyan terveket forgattak fe­jükben, hogy vesznek egy 250-es zöld Pannóniát. A bökkenőt csupán az okoz­ta, hogy »vakmerő« elhatáro­zásukat hogyan hozzák az öre­gek tudomására, mert köztu­domású volt az egész faluban, hogy a leét öreg ádáz ellensé­ge minden motorféleségnek. — A motor csak arra jó, hogy az ember feje egy napon meg­váljon a nyakától, mellyel pe­dig azelőtt olyan békességben és megértésben élt együtt — jelentette ki Fazekas bácsi erélyesen, ha valaki előhoza­kodott valamiféle motorosté­mával. Rozi néni, a felesége is hasonlóképpen • vélekedett a motorokról. Amikor a gyere­kek megemlítették, hogy jó lenne egy motorkerékpár a háznál, indulatosan csak eny- nyit szokott mondani: — Jobb azon törnétek a fejeteket, hogy még egy tehénnel több legyen az istállóban. — Hi­szen van kettő, bőven elég az — hajtogatták ilyenkor a gyerekek. S a motorvásárlás csak ma­radt, maradt, a pénz pedig egyre jobban szaporodott a bu- gyellárisban. A két gyerek közben szomorúan panaszko­dott fűnek-fának, hogy van rávaló, és mégsem vehetnek Pannóniát. Egyszer aztán csoda történt, Wtégpedir olyan, her'-' azóta tt arról beszélnek a faluban. János bácsi egy szép, napsüté­ses vasárnap délután a szőlő­hegybe menet összetalálkozott Simon Istvánnal, a falu fiatal tanítójával. Azon nyomban meg is hívta pincéjéhez egy kis paharazgatásra. Simon István szívesen vette a meg­hívást, s az egész délutánt együtt töltötte János bácsi­val. írogattak, beszélgettek. Szó esett itt mindenről az égvi­lágon. Az öreg dicsekedett, amivel csak tudott, a bor megoldotta a nyelvét, hogy szünet nélkül úgy folyt belőle a szó, mint szerzetes barát­ból húsvértkor az alleluja. Nagy hangon mesélte el ka­tonaélményeit, majd mikor ebből kifogyott, kis gazdasá­gával kérkedett. Aztán azt bi­zonygatta, hogy még két olyan szép szál legény nincs a falu­ban, mint az ő fiai. — Akár­melyik fiam — mondta hu­nyorogva az öreg —, ha el­dobja a kalapját, tíz lány fut érte, hogy visszahozza. — Hát még ha Pannóniájuk is volna, akkor lennének ám igazán a falu első legényei — vágott közbe hirtelen a tanító, aki igen jól tudta a két fiú keservét, gondolta, hogyha tud, segít rajtuk. Meghökkent az öreg egy pillanatra, aztán felugorva há­romlábú lócájáról, borospo­hárral a kezében nagy han­gon így kiáltott: — Majd lesz az is, a kutya szentségit! Ha kell, akár holnap is. Az én fiaimat az is megilleti, jut rája, van miből! Közben össze‘.zedelőzköd- tek, és indultak hazafelé. Egész úton arról tereferél*'’’-, hogy milyen lesz majd tu az új motorbicikli, és hogy meny­nyire csodájára járnak majd, a falusiak. Az öreg, amikor hazaért, fe­leségét a jószágok körül ta­lálta. Csak úgy félvállról oda­szólt neki: — Anyjuk, gyere be! A konyhában az öreg kis krákogás után megkérdezte az asszonytól: — A gyerekek nincsenek itthon? — Nincsenek — felelte vá­rakozó tekintettel a felesége. — Akkor jó... Hát idefi­gyelj. Holnap veszünk nekik egy motorbiciklit. — Mi—i—it?! — kiáltott fel rémülten Rozi néni. — Talán elment az eszed? Mi van ve­led, megőrültél? Szentséges ég! Még ilyet! Motorbiciklit?! — hadarta megrökönyödve az öregasszony. — Jaj istenem, mi lesz velünk, tönkremegyünk tisztára — siránkozott. — Veszünk és punktum! — kiáltotta János bácsi indulato­san, és nyomatékül öklével az asztalra csapott. — Aztán egy szót se többet, ne óbégassl... Azt beszéli mindenki a falu­ban, még a tanító is, hogy az öreg Fazekas János még a hi­deg vizet is sajnálja a fiaitól. Elég volt ebből! Ide a pénzt, és már megyek is. — De hova mennél ilyen késő este, meg hát vasárnap is van — szólt az asszony kis­sé csendesebben. — Igazad van. tényleg, hová is mennék. De valamit csi­nálni kéne — morfondírozott az öreg a kupáját vakarva —, mert hát azt ígértem a tanító­nak, hogy holnap, ha ég, föld egybeszakad is, lesz motor. Es tudod, hogy vasa. az ilyesmi annóniával Közben Rozi néni is kezdett belenyugodni a váitoztathatat- lanba. S már közösen spekulálták ki, hogy itt van ez a Lehocz- ky Miska, aki Nagyatádra jár be mindennap dolgozni. Ért is a motorhoz, meg kellene kérni, hogy holnap vegyen egy Pannóniát. így is történt. Az öreg ma­gához vette a pénzt, és elin­dult Lehoczkyekhoz. Rozi nem utánaszólt: — Te, apjuk, aztán mondd meg nekik, hogy zöld legyen ám, mert a gyerekeknek az tetszik. Másnap Lehoczky Miska meghozta a motort, a szép, 250-es zöld Pannóniát. Ami­kor a gyerekek munkából ha­zajöttek és meglátták az ud­varon »parkírozó« vadonat új motorbiciklit, szólni sem bír­tak a meglepetéstől. Aztán, amikor apjuk megmondta ne­kik, hogy a motor az övék, egymás nyakába borultak, csó­kolták, ölelték egymást, ka­pott ott csókot mindenki, aki csak beleesett a »szórásba«. A szomszédok is csodájára jártak a Fazekas-gyerekek új motorjának. Az öreg Jómos bácsi büszkén sürgött-forgott a motor körül, mintha leg­alábbis kizárólagosan csak az ő javát szolgálná, és kívüle senki más nem értene hozzá. — Hát maga el tudmá-e ve­zetni ezt a masinát, János bá­tyám? — kérdezte a tanító, aki szintén ellátogatott Fazekasakhoz motorszemlére. — Hát hogyne tudnám — feledte az öreg komoly han­gon —, hiszen hat évig pa­rádés kocsis voltam. Wiríh Lajos Tizennégy éves a Lengyel Népköztársaság Az új mezőgazdasági politika eredményei Jóllehet a népi hatalom 14 esztendeje alatt a gyors ipar- fejlesztés volt Lengyelország gazdasági fejlődésének fő prob­lémája, a mezőgazdasági termelés, a mezőgazdaság korsze­rűsítésének problémái is a párt, a kormány és a társadalom érdeklődésének homlokterében álltak. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának 1956 októberi .plénuma, valamint a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságának és az Egyesült Parasztpárt Országos Bizottságának az új mezőgazdasági politika tárgyá­ban 1957 januárjában közzétett irányelvei fordulópontot je­lentenek a mezőgazdaság fejlődésének irányításában. Az új mezőgazdasági politika egyik alapelve az, hogy a falu és a város közötti áruforgalom egyre inkább a gazdasági eszkö­zökkel szabályozott piaci cserén fog alapulni, ami a kötelező beszolgáltatás rendszerének fokozatos megszüntetését jelenti. A mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét biztosító szerző­déses termeltetés és a szabadpiaci felvásárlás válik az állam alapvető eszközévé a városok rendszeres élelmiszerellátásá­nak biztosításában és a mezőgazdasági termelés befolyásolá­sában. A parasztok anyagi érdekeltségének fokozására gazdasá­guk fejlesztésében, a stabiiizáltság érzésének megszilárdítá­sára ‘bevezették a szabad földforgalmat, az állam szabályozó szerepének fenntartásával. Az új mezőgazdasági politika irányelvei teljes határo­zottsággal a falu szocialista átalakításának taíaj.án állnak, de szembeszállnak azzal a módszerrel, amikor gazdasági és adminisztratív nyomással létesítenek termelőszövetkezeteket. Abból a feltevésből kiindulva, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom helyes és egészséges fejlődése a parasztoknak a kollektív termelési munkára való felkészültségétől függ, az irányelvek nagy súlyt fektetnek a paraszti kollektív munka hagyományos és új formáinak fejlesztésére. Ilyen formák például a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek, a tejérté- kesítési szövetkezetek, zöldségtermelő szövetkezetek, a közös géphasználat és közös legelőhasználat stb. Nagy hatásuk van a mezőgazdaság fejlődésére a paraszt­ság társadalmi és szakmai szervezeteinek: a mezőgazdasági köröknek és a mezőgazdasági termelők szakmai egyesüle­teinek. A felülről kidolgozott részletes központi tervek megszün­tetésével, valamint a munkásönkormányzat létrehozásává! az állami gazdaságok dolgozói számára is lehetségessé vált a termelés önálló irányítása. Bevezették az önálló elszámo­lást, ami az egyik legfontosabb módszer az állami gazdaságok jövedelmezőségének biztosítására. A Táros több élelmiszert Itap — a parasztoknak nagyobb a jövedelmük A mezőgazdaság a gazdasági élet ama területei közé tar­tozik, ahol az októberi változások a lehető leggyorsabban meghozták gazdasági hatásukat. A termelésre kedvező lég­kör alakult ki a falun, a munkájuk eredményeiben anyagi­lag érdekelt parasztok jobban kezdték művelni földjeiket és fejleszteni állattenyésztésüket. A múlt évben és idén egész Lengyelország területén azt tapasztalhatjuk, hogy jÓbban és gondosabban művelik a földet, gondozzák a vetéseket, pon- -tosan és időben végzik el a mezei munkákat. , A termelés növekedése következtében megjavult a városi lakosság ellátása, főleg tejben, zsiradékban és sertéshúsban. A mezőgazdaság árutermelésének növekedése következ­tében 1957-ben több mint 5 milliárd zlotyval emelkedett a parasztok jövedelme. A természetbeni beszolgáltatások csök­kentése, a tejfoeszolgáltatási kötelezettség megszüntetése, a két ha-nál kisebb gazdaságok teljes felmentése a beszolgál­tatások alól, a mezőgazdasági termékek felvásárlási árának felemelése további 1,3 milliárd zloty értékű jövedelemtöbb­letet biztosított a parasztok számára, a gépek és a műtrágya áriának emelését leszámítva. így a parasztság jövedelmének együttes növekedése a múlt évben 6,3 milliárd zlotyra be­csülhető. Jelentős mértékben növekedett a termelőszövetkezetek jövedelme is. Igaz ugyan, hogy a múlt évben mintegy 8500, többnyire gyenge, erőszakkal alapított és az egészséges fej­lődés feltételeit nélkülöző termelőszövetkezet feloszlott. A többi szövetkezet azonban, szám szerint mintegy 800, jól dol­gozik, nagyobb a termelékenysége, mint az egyéni gazdasá­goké, és ily módon ténylegesen megmutatja a társasgazdál- fölényét a törpebirtokok felett. A síikor a paraszt önkormányzatot kap A mezőgazdaság termelési eredményeinek javulása töb­bek között a falu megnövekedett társadalmi aktivitásának köszönhető. Jelenleg már működik a falvakban a mezőgazda­sági önkormányzat, vagyis több mint 11 000 mezőgazdasági kör, összesen 350 000 taggal. E körök hagyományokkal ren­delkeznek a. lengyel faluban, terjesztik a mezőgazdasági ismereteket, és különféle munkacsoportokat szerveznek a föld megművelésére, helyi nyersanyagokból történő építő- anvaggyártásra, közös legeltetésre stb. Különös jelentősége van a gépközösségek alapításának. A Földművelésügyi Minisztérium, következetesen vég­rehajtva a mezőgazdasági termelés irányításában a decent­ralizálás elvét, a mezőgazdasági önkormányzat — a mező- gazdasági körök és szervezetek — hatáskörébe utalt számos olyan kérdést, amely eddig a területi mezőgazdasági igazga­tóságok feladatköréhez tartozott. Az állami mezőgazdasági szolgálat szakembereinek jelentős része a mezőgazdasági kö­rökben és a mezőgazdasági 'termelők szakmai szövetségeiben fejt ki jelenleg munkát Az októberi átalakulás után reaktiválódott és megélén­kült a többi mezőgazdasági szervezet tevékenysége is. A több mint 3 700 000 tagot számláló fogyasztási és értékesítési szövetkezeteik teljes mértékben kezdik betartani a szövetke­zeti önkormányzat elveit, igyekeznek odáig fejleszteni a dol­gokat, hogy valóban a tagok szabják meg a szövetkezet te­vékenységét. Az elmúlt évben reaktivált tejértókesítésá szö­vetkezetek, melyek a tej felvásárlásával és feldolgozáséval foglalkoznak, ma már 300 000 tagot számlálnak. Élénk tevé­kenységet fejtenek ki az ugyancsak tavaly reaiktivált zöld­ségtermelő szövetkezetek is. A takarékszövetkezetek 1 100 000 taggal a parasztok saját eszközeit akkumulálták hitelnyújtás céljára, már eddig is kiterjedt jogkört élveznek, és továbbra is újabb jogokat fognak nyerni a falusi hitelpolitika és ta­karékossági mozgalom irányítása terén. Az új mezőgazdasági politika megvalósítása máris je­lentős eredményeket mutathat fel, nemcsak az állam által nyújtott segítség következtében, hanem mindenekelőtt azért, mert ez a politika a dolgozo parasztok részéről széleskörű támogatásra tálal. A lengyel parasztság aktív és kezdemé­nyező magatartást tanúsít, fokozottabban törődik gazdasá­gával, jövedelme jelentős részét beruházásokra, főleg épít- kezesre fordítja. Ennek alapján bátran mondhat : ik, hoar • lengyel mezőgazdaság a fejlődés helyes útján jár. ’

Next

/
Oldalképek
Tartalom