Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-18 / 168. szám

»’“intek, 1958. Július 18. 6 SOMOGYI NÉPLAP Vihar és napsütés eijjp km atoll liAjjMíijbm,... N em sír az asszony, de három év körüli kisle­ánya fején babráló kezének remegése, kapkodó lélegzete arról árulkodik, hogy ke­vés kellene, és megerednének a könnyei. Izgatott és szégyen­kezik ... Nyolcadik éves fia intézeti elhelyezését kéri, mert a gyerek csavarog. — Férjem is, én is dolgo­zunk. Gizikét minden reggel viszem a napközibe, a kisfiá­mat jó helyen tudtam az isko­lában meg a tanulószobán. Elég hosszú idő telt el, míg tu­domásomra jutott, hogy a gye­rek elcsavarog az iskolából, tájára sem megy a tanulószo­bának. Egy ideig minden reg­gel elkísértem. Megnyugodva távoztam el, de a fiam már az első óra szünetében kereket ol­dott — Pajtásokkal csavarog, vagy egyedül? — Csak egyedül, hol itt, hol ott ácsorog, bámészkodik. így mondják az ismerőseim. Kika­pott, megbüntettük, nem ért semmit Nem tudok otthon maradni: dolgoznom kell. — Idegorvosnak mutatták mór a gyereket? Az asszony csodálkozva néz, hogy az meg minek. Pedig a kisfiú csavargási hajlamai ko­moly betegség talajában is gyökerezhetnek! Mindkét szü­lője józan életet élő dolgozó ember. A gyerekre más pa­nasz nincs. Csendes, szótlan fiú. De nem tud meglenni az iskola falai között N aponta hány és hány ilyen vagy ehhez ha­sonló beszélgetés hangzik el a városi tanács első emeleté­nek 24-es szobájában, melynek ajtaján kívülről ez áll: »GYÁMHATÓSÁG«. Mintha attól kellene félni, hogy a szűk kis helyiség falai a sok emberi baj, gond, nyo­morúság hallatára leomlanak — körös-körül vaskos iratkö- tegekkel megrakott állványok támogatják. Az asztalon tekin­télyes súlyú jogi könyvek hal­maza áll. Ez az a hely a sok, megszámlálhatatlan hasonló között, ahol a gyermekek vé­delmében röppen fel minden szó. történik valahány halasz­tást nem tűrő intézkedés, ösz- szebogozódott emberi sorso-k megviselteit veti be ide na­ponta a szükség, apákat anyá­kat, nagyszülőket, aggódó szí­vű rokonokat, gyermektelen házaspárokat, akik gyermeket akarnak örökbe fogadni. Semmi sem bizonyítja éke­sebben, meggyőzőbben, hogy nemcsak írott malaszt álla­munk számtalan gyermek-vé­delmi intézkedése, mint ha itt eltölt az ember szem- és fül- tanúként néhány félórát a gyámhatóságnál. Panaszok, só­hajok, nemes szándékok, nem kevésszer fogcsikorgató düh­kitörések tanyája ez a kis hi­vatali helyiség, ahol az első pillanatban bürokráciával gya­núsít az ember, látva a glédá- ba állított iratkötegek garma­dáját. Aztán, mire eltávozik az első ügyfél, kénytelen gondo­latban bocsánatot kérni a lá­togató a gondolatban elköve­tett sértésért. Csak bámulni tud azon a türelmes emberies­ségen, bölcsességen, amivel itt a feleket fogadják. Haragos, különélő szülők, akik veszekednek a gyermek birtoklásáért. Az anya nem en­gedi a gyermek közelébe a mindennek lehordott apát és viszont. Bejönnek ide tajté- kozva, s eltávoznak, ha nem is száz százalékosan meggyőz­ve, de csillapult elkeseredéssel egymás iránt. Itt nem elég, ha valaki csak jogász, ide peda­gógus is kell sok esetben, sőt pszichológus, aki nem dobáló­zik rideg paragrafus idézetek­kel, ehelyett emberközelségbe kerül, hogy őszinteség uralja a gyermek védelmében el­hangzó beszélgetéseket, igaz­ságosság az intézkedéseket, akár a szülő akaratából kerül erre sor, altár a társhatóságok felhív,ására a szülő akaratán kívül. Aki összevissza próbál beszélni, itt hamar ráillesztő­dik a hazug ember és a sánta kutya példázat. Végül is csak • valóságos kép tárul fel. H arminc év körüli, rósz- szüleinél lenne, több szeretet, szül öltözött nő lép be gondoskodás veszi körül, több az ajtón. Az arca nem sok jót törődés. Három évvel ezelőtt árul el. Még le sem ül, máris egy munkásházaspár keresett méltatlankodik. Ismerős itt, s fel azzal a kívánsággal, hog ' nemcsak itt, a rendőrségen is. gyermeket szeretnének Örök- Három gyermeke van, állandó be fogadni. Elküldtem őket a munkahelye nincs. Házastár- csecsemővédőibe, és ott kivá- sa olyan keleti kényúr hajlan- lasztottak egy kisleányt, aki dóságú ember, pipázik otthon, amikor beléptek, úgy csim- eszik, iszik, alszik, alkalmilag paszkodott az asszony nyaká- eljár kupeckedni vásárokra. A ba, mintha valóban az édes­nő a családfenntartó, és gon- anyját ismerte volna fel ben- dolhatni milyen ►»szakmában«, ne. Boldogan elvitték. Aztán a A »»szerető« férj, a három férfi bejött egyszer, hogy őt gyermek apja hajtja fel estére csak érdekli: kik a szülei a kelve kiöltözött, kifestett nejé- kislánynak, meg akarja láto- nek az alkalmi gavallérokat gatni őket. ígéri, hogy azoknak Aztán megosztoznak a bevéte- nem mondja meg, miért kérés­ién, esznek, isznak. Ez utóbbit te fel őket. Megkapta a címet, korlátlanul. Most magából ki- a megye egyik falujába el is kelve méltatlankodik az asz- ment, és kiderült, hogv kislá- szony, hogy csökkent értelmű nyuk édesanyja cigány asz- tizennégy éves fiát egy évi ja- szony. Az apa ismeretlen, de vító-nevelő intézetre ítélték lo- nem cigány. Megijedtek, hogy pás miatt. a gyerekből hátha kiütköznek — Nem olyan csibész gyerek majd a rossz tulajdonságok; az, nem csinál az semmi “bu- először az örökbefogadási nyi­lát« — mondja, de úgy, hogy latkozat megsemmisítésére hangjából hiányzik a meggyé- gondoltak, azután mégsem ződés. Maga sem hiszi, amit tudták megteinni a hivatalos mond. lépéseket. Időközben a kicsi Jó ideig beszél tücsköt-bo- annyira a szívükhöz nőtt Szü- garat magáról, családi állapo- lőanyja nem tud a gyerekről tárói, a fiáról. Szinte lehetet- semmit, nem is keresi, nem len összekötni a szálakat. Vé- kell neki. A nevelőapa motort gül megértjük, miről is van vett magának, azzal jár haza szó, hol szorít a cipő. Letelt a az egyórás ebédszünetben. A fiú intézeti egy éve, az anya kislány ott várja a kapuban, értesítést kapott, hogy mehet mert tudja, hogy ebéd előtt a fiáért, de vigyen ruhát neki, mert amije volt, elrongyoló- dott. G. S-né azt akarja, hogy az állam öltöztesse fel a gye­reket. — Nem tudom elhozni a fia­mat, mert nincs pénzem ruhá­ra! — De el akarja hozná? Sze­retné, ha itthon lenne? — Hát mit tetszik gondolni, , milyen anya vagyok én! Ben- seggen nemcsak vihar, nem is él az anyai természet! szomorúság lakik, hanem , — áradozza sokkal több napsütés, hetkoz­Tanáccsal látja el a gyám- *api "evénszocialista huma- ügyi előadó, pedig ez az ügy nlzmlJs. mely ¥ a gyermekes­motorozás lesz. Az ember in­kább fél óra alatt kapja be az ebédet, csak örömet szerezzen a csöppségnek. Rengeteg ilyen esetet tudnék felsorolni. B ícsúzáskor, utoljára kö­rülnézve a szobában, megkönnyebbült sóhajtás hagyja el önkéntelenül ajka­mat. Ebben a hivatali helyi­ború, nem tartozik ide. Amikor be­csukódik az ajtó, lemondóan legyint: — Sajnos, nem sokáig lesz itthon az a szegény gyerek. Ami jó magot elültettek a lel­kében, szívében az egy évi in­tézeti neveléssel, az ebben a családi környezetben kihullik belőle előbb-utóbb. — Miért nem marad akkor állami gondozásban vagy in­tézetben? — A fiú már tizennégy éves. Bír dolgozni. Állami gondozott gyerekekért rendszerint ebben a korban jelentkeznek a szü­lők, akik eddig tudomást sem vettek fiukról, lányukról. Azt mondják, ha paraszt ember jön, és állami gondozott gyer­meket kér: — Nem adjuk, hogy másnak dolgozzék! — .És bár sokkal több intézetünk s egyéb gyermekvédelmi intéz­ményünk van, mint a felsza­badulás előtt, mind kevés ah' hoz a számhoz viszonyítva, ahány rossz, emberrontó kör­nyezetben élő gyermekünk van. Pedig öt gyerek, aki csa­varog, lop és egyéb gazember­ségeket csinál 9—14 éves ko­rig, képes megrontani még öt- venet, akikkel összekerül isko­lában, játszótéren, utcán. — Van olyan eset, amikor el kell venni a szülőtől a gyer­meket? — Van, amikor szükség van erre, mert az anya prostituált, a férj iszákos. dologkerülő vagy már delirium tremens-es. De karhatalmi beavatkozás ti­zenhat éves működésem alatt mindössze kétszer volt. Mind­kétszer megbántam, mert olyan patáliát csináltak a szü­lők, hogy összefutott egy egész városrész: “Viszik Oroszor­szágba a gyerekeket« — har­sogták. Tudták ők, hogy ha­zugság ez, de a hiszékenyeket megzavarta a hangulatkeltés. — Mi lesz a csecsemő- és gyermekvédő-otthonoknak azokkal a lakóival, akikért nem jelentkeznek a szülők? — Felnőnek az intézetekben, tanulnak, szakmát sajátítanak el. De többségüket örökbe fogadják gyermektelen házas­párok. Munkánk legszebb ré­sze ez. Megható történetek egész sorára emlékezünk visz- f sza. S az a tapasztalat, hogy sok gyermeknek jobb a sora a nevelőszülőknél, mintha édes ről van szó, a holnap emberei ről, tud szigorú szóval is szól­ni a holnap emberének védel­miéiben! László Ibolya IHblnap kirándulun' A sátor lakói egyelőre csak tanulmányozzák a térképet merre is vezessen a kerékpár túra útvonala. Az asszonyok mindent látni akarnak, $ a férjek mit tehetnek — csak szó nélkül ráncolják homloku­kat. ff És ez lett a vége. A társaság bizony alaposan elfáradt, úgy­hogy hazafelé már a gyorsan suhanó vízibuszon tették meg az utat. A kerékpárok ké­nyelmesen pihennek a hajó orrában, lesve a kikötés pilla­natát. Hanyatlik a filmipar fimsrikában A hollywoodi filmvállalatok tanácsának elnöksége a közel­múltban kijelentette, hogy a hollywoodi filmipar hanyatlik. Tíz filmtársaság 1956. évi be­vételei 32 millió dollárt tettek ki, az 1946. évi 121 milliárd dol­lárral szemben. Fagylaltdélután a Gyermekvárosért A meseszép fóti kastély 50 hol­das parkjában a már meglévő köz­ponti épület köré épül a többi me­gyéhez hasonlóan Somogy megyé­nek Is egy kis házacskája óvodás korú kisgyermekek számára. Me­gyénkben, így Kaposvár városban is csaknem egy év óta folyik asz- szonyaink lelkes gyűjtése a há­zacska felépítéséért és berende­zéséért. Falusi asszonyaink sok vánköst, takarót, díszpárnát, kü­lönböző kézimunkákat készítettek, hogy a kicsiny gyermekeknek mi­nél kedvesebb, barátságosabb ott­hont varázsoljanak. Kaposvár asszonyai, az üzemek, hivatalok, vállalatok dolgozói is igen lelkesen vették ki részüket a gyűjtésből. A város általános és középiskolái, óvodái is aktívan kapcsolódtak az akcióhoz. A Gyermekvárosért folyó gyűjtés be­fejezéséhez közeledik, s ezért a Városi Nőtanács titkársága f. hó 20-án, vasárnap délután fél 4 órai kezdettel az Ifjúság Házában (Baj- csy-Z3illnszky u. 1/c. alatt) zenés, táncos fagyialtdélutánt rendez a Gyermekváros javára. A gyerme­kek szórakoztatásáról a Kaposvári Textilművek kicsi óvodásai gon­doskodnak bájos műsorukkal. Ze­ne, tánc, tombola teszi hangula­tossá az ünnepélyt. Kaposvár közönségét szeretettel hívja és várja a Városi Nőtanács titkársága. Il\DlAi mosoly Egy fényképész és a kisfia az utcán sétálgatott, amikor egy néger ment el mellettük. — Nézd papa — szólt a fiúcska —> ott megy egy ne­gativ! ... A férj egyik este hazaérke­zett, és közölte a feleségével, hogy 10 000 rupiás életbiztosí­tást kötött. »Ha tehát bármi történik is velem, ez az ősz- szeg gondtalan életet biztosít számodra«. “Milyen gondos vagy, drá­gám — válaszoit az asszony ragyogó arccal —, ugye, most már nem kell minden alka­lommal orvoshoz menned, ha betegnek érzed magad?« ... Egy fiatal farmer élt-halt a gépekért. Egy szép napon el­határozta, hogy megnősül, és házassági hirdetést tett az új­ságba. Válasz is érkezett egy fiatal lánytól, aki közölte, hogy maga is farmer lánya, majd hozzátette, hogy édes­apja traktort ígért neki ko* zományul. A fiatal farmer táviratilag válaszolt: »Kérem, postafor­dultával küldje el a traktor fényképét.« • • • A csinos fiatal lány durcá­san hallgatta a rendőr kor« haló szavait, aki túl aprónak találta a fürdőruháját. Meg is kérdezte tőle, mit szólna az édesanyja, ha meglátná ebben a megbotránkoztató öl­tözékben? “Biztosan azonnal levétetné velem — válaszolt a leány —, mert tudja, övé a fürdőruha.« ... — Mondd, papa, iskolásko­rodban te is tanultál franciául írni és olvasni? — Igen, fiam, miért? — Tudod, papa, nekem olyan időpocsékolásnak tűnik, ltogy olyasvalamivel kísérle­tezzem, amit a franciák annyi­val jobban tudnak. ''érdekességek JrtTRCSÄSÄGOK HETVENÉVES BIGÄMISTA Szokatlan bigámia-ügyet tárgyalt a napokban a bécsi bíróság. A vádlott a 70 éves Adolf B. volt, akit egy­szerre két asszony vallott férjének. Az eset így történt: Har­mincnégy évi házasság után Adolf B. 1954-ben özvegyen maradt. Alig egy évvel fele­sége halála után ismét meg­nősült. Az idős férfi azon­ban nem tudta megszokni Wilhelmine asszony erélyes uralmát, és egész egyszerű­en megszökött főle. A rossz tapasztalat azonban nem vette el házasodási kedvét. Megismerkedett Christine asszonnyal, hozzáköltözött, és 1957 augusztusában fele­ségül vette anélkül, hogy el­vált volna a szigorú Wilhel- minától. Adolf és Christine igen jól megfértek, boldo­gan éltek, amikor is egy feljelentés megzavarta nyu­galmukat. Wilhelmine asz- szony beadta a válókerese­tet, és a hatóságok ekkor rájöttek, hogy Adolf B. bi­gámiát követett el. — Miért nem vált el’ — kérdezte a bíró a vádlottól. Adolf B. így válaszolt: -Azt gondoltam, hogy már el­évült a házasságom, mert oly hosszú ideig különváltan éltem az asszonytól.« E meglepő védekezés ellenére a bíró háromhavi börtön­büntetésre ítélte a nőbarát aggastyánt. Az ítélet végre­hajtását felfüggesztették, így Adolf békén hazatérhe­tett Christinájához. oktatási problémák Dél-Szudánban az egyik kapoctói íörzsfőnök kárté­rítést követel a szudáni kor­mánytól. Negyven öszvért követelnek, mivel a törzs te­rületén a kormány leány­iskolát nyitott, ahová a törzsből negyven leány irat­kozott be. A törzsfőnök az­zal az indoklással támasz­totta alá követelését, hogv az iskola elvonja a serdülő lányokat a munkától és a korai házasságtól. Ha tehát a kormány iskoláztatni akarja a leányokat, akkor az elveszett munkaerőkért kárpótlásként a törzsnek ad­jon minden leány után egy öszvért. • • * A norvég közegészségügyi minisztérium nemrég széles­körű vizsgálatot folytatott, amelynek célja a kiskorúak dohányzásának felmérése volt. A vizsgálat elképesztő eredményeket hozott napvi­lágra. Arendal község isko­lájában például 46 tíz-tizen- négy éves gyermek közül huszonnégyen naponta több mint 15 cigarettát szívnak eL UJ MOZART A LÁTHATÁRON Peter Efler 13 éves bécsi fiú a napokban részt vett az általa szerzett “Az elve­szett nővér« című operett ősbemutatóján. Peter három év óta a bécsi zeneakadémia hallgatója. A brüsszeli vi­lágkiállításon nemzetközi hallgatóság előtt nagy si­kerrel játszotta el Beetho­ven III. zongoraversenyét. Operettjének sikeréről a sajtó egyelőre nem nyilat­kozik. RÉMEILM ÉS “RÉMVALÖSAG« Curitibiaban (Brazília) egy rémfilm előadása közben ijedtség és pánik tört ki. amikor az egyik néző élesen felsikoltott. A többiek elő­ször azt gondolták, hogy a látottak izgatták fel, amikor azonban kivilágosodott a nézőtér, a filmszínház láto­gatói oly szörnyűség szem­tanúi lettek, ami mellett ne­vetségesnek tűnt a rémfilm: hatalmas kígyó tekergőzött az egyik férfi nyakán. A nagy lárma, úgy látszik, megijesztette az állatot, mert pillanatok alatt eltűnt anélkül, hogy kárt okozott volna. AZ ÚJGAZDAG ÉS A KLUBTAGSÁG Pat Pateman, egy újgaz­dag angol építési vállalkozó a Ion goi ifiéi előkelő golf ­klub tagja volt, azonban tűrhetetlen viselkedésével oly kellemetlen feltűnést kéltett, hogy a klub elnök­sége nem volt hajlandó meg­hosszabbítani a klubtagsá­gát. Mit tesz ilyenkor egy új­gazdag? Pateman megvásá­rolta a golfpályát a klub- házzal egyetemben, amely­ben a klub elnöksége szé­kelt. “Ha az elnökség nem vál­toztatja meg sürgősen a mo­dorát, aligha leszek abban a helyzetben, hogy meghosz- szabbítsam tagságát« — mondotta Pateman gúnyo­san. A Somogy megyei Tatarozó és Építő Vállalat feslö és kmves- I ♦ ^ szakmában I tanulókat vesz lel. j ♦ X } Jelentkezni lehet a “általat j í központjában személyesen- | ! Bővebb felvilágosítást a vél- t lalat mankaügyi csoportja { ad, Május 1 n. 52. sz. alatt ♦

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom