Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-14 / 139. szám

A TIT megyei szervezetének és a Somogyi Néplap szerkesztőbizottságának összeállítása A PVC feldolgozása és felhasználása n. A kísérleti atomrohbantások és az Az elmúlt héten ismertet­tük a polyvinilklorid előállí­tását, ebben a számunkban a felhasználásáról lesz szó. A műanyagokat, így a PVC-t is tulajdonságaik sok­oldalúsága és változatossága teszi szinte megszámlálhatat­lanul sokféle felhasználási cél­ra alkalmassá. Óriási feladat lenne felsorolni mindazokat a felhasználási területeket, ahol a PVC alkalmazást nyer, ép­pen ezért csak a legfontosabb jellemző alkalmazásokat em­lítem meg. Ma már nem je­lent lebecsülést — mint két évtizeddel ezelőtt —, ha va­lamiről megállapítjuk, hogy műanyagból készült. A mű­anyagok kiváló tulajdonsá­gaiknál fogva rászolgáltak a megbecsülésre. A felhasználást tekintve két szempontra kell figyelemmel lennünk: 1; Megfelelő műanyagot a megfelelő helyre. Ez azt je­lenti, hogy minden célra olyan műanyagot kell alkalmaznunk, amelyek a rendeltetésszerű használatkor fellépő követel­ményeket kielégítik. 2. A műanyag tárgyakat rendeltetésüknek megfelelően használjuk. A sokféle felhasználási te­rület közül a következőket említem) meg, előrebocsátva, hogy ezek között semmiféle fontossági sorrendet felállítani nem lehet.- VILLAMOS VEZETÉKEK SZIGETELÉSÉRE-asm egyre kiterjedtebben használ­ják — kiszorítva a pamut és gumi szigetelőket — a lágyí­tott PVC-t. Az ilyen vezeté­keket csak külső építésre sza­bad alkalmazni, falba vakolni tilos, ti. a vezeték megsérté­sével súlyos balesetek követ­kezhetnek be. Kiválóan alkalmas a PVC MŰBŐRÖK KÉSZÍTÉSÉRE. A szövet alátét szilárdságot, a PVC pedig szép külsőt biz­tosít, nem is beszélve a víz­állóságról. A szövet alátét nél­küli műbőrök utánozzák a krokodil, antilop bőröket, me­lyekből női kézitáskákat, óra­szíjakat készítenek. Az alátét nélküli PVC-nek igen elter­jedt felhasználási területe az ESŐKABÁT, melyet sokan helytelenül »náj- lon«-nak tartanak. Ezek a ka­bátok teljes vízhatlanságukkal értek el nagy közmegbecsü­lést, másrészt változatos szí­neikkel lettek közkedveltek. Ruházkodásunk elengedhetet­len kelléke a cipő; ma már egyre több PVC-ből készült CIPŐT láthatunk. Ezeknek nemcsak felsőrésze, de a talpa is PVC. Egyelőre még hátrányai van­nak ezeknek a lábbeliknek (hidegben törékenyek, nedves úttesten csúsznak stb.), azon­ban a technológiai eljárások fejlesztésével ezek a hibák kiküszöbölhetők lesznek. A gyógyászatban is sok gon­dot okoz a műtő termek tisz­tántartása. A kövezett burko- lait réseiben a leggondosabb tisztítás ellenéi-e is maradhat szennyeződés. A PVC-ből ké­szült PADLÓBEVONAT résmentes. Ezért, valamint hő- és hangszigetelő tulajdonságai miatt a modem lakóházépít­kezés egyre gyakrabban alkal­mazza. Nagyon alkalmas a PVC fó­liából készült VÉDŐHUZAT, az asztalterítő, vagy más tex­tíliák megvédésére. Természe­tesen nem szabad figyelmen1 kívül hagyni a PVC hőérzé­kenységét, tehát forró ételt nem tehetünk a térítőre, mert tönkremegy. Lakásunk egyik dísze a függöny. A csipkefüg­gönyök sajnos nagyon drágák, ezért megkezdték a PVC-ből készült FÜGGÖNYÖK gyártását. Ezeknek szépsége nem sokkal marad el az ere­detiek mögött, azonban tar­tóssága felülmúlja az utób­biakét. Készülnek olyan PVC BROKÁTOK is, melyeket csak nagy gya­korlattal rendelkező : ,akem- berek tudnak megkülönböztet­ni az eredetitől. A LABORATÓRIUMI LEFOLYÖCSÖVEK ma mór szinte kizárólag PVC- ből készülnek. Talán ez a pél­da bizonyítja legjobban, hogy a műanyagok nem pótanya­gok, mert az ólomcsöveket nem a drágaságuk miatt szo­rították ki a PVC-vezetékek, hanem mert ezek vegyszerál­lók, sem savak, sem lúgok nem idéznek elő bennük ké­miai változásokat, tehát alkal­mazásuk célszerűbb. A gépipar, de különösen a mezőgazdasági gépipar CSAPAGYBETÉTEK készítésére használja fel a PVC-t. A nemzetgazdaság szá­mára jelentős kárt jelent a rozsdásodás, a korrózió; az el­lene való védekezés egyre in­kább elterjedő módszere a szállítandó fémtárgyaknak PVC-vel való bevonása. A sa­vak és lúgok szállítására al­kalmas tartályokat belülről PVC fóliával védik a tönkre- menéstől. A rövid felsorolás befejezé­séül megemlítem a GYERMEKJÁTÉKOT, amelyet vagy PVC-fólia bevo­nattal látnak el, vagy pedig PVC habból készítenek. Mind­kettőnek előnye a könnyű tisz-‘ tántarthatóság, melyhez az utóbbinál a könnyűség is pá­rosul. Talán rögtön meg kell említenem a fésthetőséget, mely itt is nagyon fontos. A PVC-t alapjában színezik, és így a festék nem pattogzik le, nem ártalmas a kisgyermek számára. Sem a Szovjetunió­ban, sem a nyugati államok­ban nem használnak gumi- nadrágot, helyette PVC fóliá­ból készítik a pe’enkaburko- lásra szolgáló nadrágot, amely éppúgy vízhatlan, mint elődje, viszont 'mikroporózus voltánál fogva a levegőzést jobban biz­tosítja. Magyarország helyzete a műanyaggyártásban egyelőre még nem a legkedvezőbb. A felszabadulás után indulhatott csak rneg a kutatómunka. Éveket vett igénybe, míg a kutatás eredményeképp meg­épülhettek a műanyaggyárak: a Kőbányai Műanyaggyár, a Kábel- és Műanyaggyár, a nagytétényi Magyar Viscósa- gyár stb. A fejlődés rohamlép­tekben halad, azonban még így is évek telnek el, míg a technológiai eljárások kidol­gozása és a műanyagféleségek bő választéka terén be tudjuk hozni elmaradásunkat. De máris vannak olyan eredmé­nyeink, melyek nemcsak biz­tatók, hanem nagy remények­re is jogosíthatnak. VAJA LÁSZLÓ tanár, a TIT tagja. Az utóbbi években több szélsőséges időjárási jelensé­get értünk meg: enyhe teleket, hűvös nyarakat, hosszú esős időszakokat, száraz tavaszt stb. Bár a meteorológusok mindig közlik a különleges ál­lapotok esetén azt, hogy ez már ennyi és ennyi évvel ez­előtt is előfordult, a nagykö­zönségben mégis az a gyanú ébredt, hogy a különleges idő­járási jelenségek talán a kí­sérleti atomrobbantásokkal vannak okozati összefüggés­ben. Ez a hiedelem azon a köz­tudomású tényen alapul, hogy e robbanások alkalmával rendkívüli energiák szabadul­nak fél egy pillanat alatt. Ezenkívül a tudományos és hírlapi közleményekből isme­retes, hogy a robbanáskor ke­letkező rádióaktív izotópokat a robbanások napok alatt szerteviszik az egész világon. Egy-egy kísérleti robbantás után még a tízezer kilométer távolságban lévő megfigyelő- helyen is észlelni lehet a lég­kör vagy a lehulló csapadék radioaktivitásának — néha fel­tűnően nagy — megnövekedé­sét. Ezen nem is csodálkozha­tunk, hiszen az urániumbom­ba robbanása annyi mestersé­gesen eugárzó tanyagot' szór szét a levegőben, aminek haté­konysága egy perccel a robba­nás utóin 1 millió tonna ra­dium sugárzásának felel meg. Egy nap múlva már 100 tonna, egy hét múlva csak 10 tonna rádium sugárzásával egyenér­tékű a Föld légkörében szét­szóródó anyagok sugárzása. Hónapok múlva gyakorlatilag megszűnik a sugárzás. A hidrogénbomba pedig százszor, ezerszer annyi anya­got termel, mint az uránium­bomba. Mindezek alapján igen csá­bító valami okszerű összefüg­gésre gondolni az atomrobban­tások és az időjárás között. Vizsgáljuk meg, hogy az atomrobbantások okozhattak-e lényeges változásokat a lég­körben. Voltak-e az atomenergia megismerése előtt hasonló energiájú hirtelen energiafel­szabadulások d földön? Vol­tak! Miben nyilvánult meg ez a hatás az időjárásra? Egyes vulkánkitörések energiája sokkal nagyobb, mint az atom- robbanásoke. A Krakatoa 1883. évi kitörése mintegy tízezer millió tonna port és hamut lövellt fel 80 kilométer magasra a légkörbe. Ez sze­rény számítással is négyezer- szs)'—tízezerszer akkora ener­gia, mint a Hirosimában rob­bant atombomba energiája. A meteorológusok vizsgála­tokat végeztek arra vonatko­zóan, hogy az utolsó száz év­ben történt nagy vulkánkitö­rések hatása észrevehető volt-e az időjárásban. Arra az eredményre jutot­tak, hogy igen. A kitörések hamuját a lég­áramlatok szerteviszik a leve­gőben, a légkörben. A hamu két hét alatt eljut a föld min­den helyére. Ez a por- és ha­mufátyol nemcsak színpompás alkonyokat okozott (még 2 év múlva is), hanem visszave­ri a napsugarak egy részét, így kevesebb meleg jut a föld felszínére. Mekkora volt ez a hatás Európában? Alig hihetöen nagy. Volt eset. (a Katmai vulkán kitöré­se 1912-ben), hogy a rákövet­kező félévben majdnem 20 százalékkal csökkent a napsu­gárzás. Ez a csökkenés két éven át volt megfigyelhető. Okozhat-e hasonló hatást az atombomba? Az a tombomba rendszerint a levegőben robban, és nem is szórhat a levegőbe 'jelenté­keny portömegeket. De ■ ha ’ szórna is, csak több ezer rob- ! barvtási kísérlet után érne fel : egyetlen Krakatoa kitöréssel. j Ha tehát feltételezzük, hogy az atombomba teljes energiá­ja portömegeket visz a magas­ba, akkor is csak tízszerte ki­sebb meteorológiai hatásra számolhatunk, mint a vulkán- kitöréskor, azaz a napsugár­zás 1—2 százalékos csökkené­sére, ami jelentéktelen. Nem vihetnek-e a kísérleti robbanások alkalmával kelet­kező felfelé irányuló légáram­latok jelentékeny mennyiségű vizet a magasba pl. tenger- alatti robbanáskor? Tegyük fel, hogy egy Hirosimái nagy­ságú bomba energiájának 20 : százaléka változik át a ma­gasba vitt vízpára helyzeti energiájává. Ez mintegy 400 ezer kilowattórát, azaz kb. 140 ; ezermilliö méter kilogrammot tesz ki. Mekkora esőt jelentene ez, ha ezer méter magasból hul­lana le? Egy kis nyári záport: 20 négyzetkilométer területen 6 milliméteres csapadékot okozna. Tehát, mintegy 5000 Hirosi­mái nagyságú atombomba len­i cl őjár ás rint a magasba, amennyi egy kb. 100 000 négyzetkilométe­res területre hullva 1 száza­lékkal növelné az átlagos csa­padékmennyiséget. De hátha hatással vannak az atomrobbanások a csapa- dékelosztársa a földön? A csapadék elosztását úgy lehetne megváltoztatni, ha megváltoztatnánk a földünk időjárására döntő befolyású nagy levegőáramlások útvona­lát vagy erősségét. Például, ha egy robbanás nagy óceáni páradús levegőtömegeket te­relne Európa felé... Elegendő-e ehhez a kísérle­ti robbanások energiája? Egy kis számítás alapján könnyen felelhetünk erre. Képzeljünk el egy kb 100 000 négyzetkilométer nagyságú te­rületet. Tegyük fel, hogy a felette levő 3 kilométer magas levegőmennyiséget 5 méter másodpercenkénti sebességgel mozgásba akarjuk hozni, Eh­hez az aránylag csekély leve­gőmennyiségnek a mozgatásá­hoz száz robbanás energiája lenne szükséges. Pedig a szá­mításba vett légmozgás ele­nyészően csekélység az Euró­pa éghajlatát irányító hatal­mas légköri áramlások ener­giájához képest. Említettük, hogy az atom­robbanás óriási mennyiségű iónt (elektromosan töltött al­katrészek) termel a levegőben. Ezek pedig lecsapódási ma­gok a vízpárák számára. Ha telített levegőbe iónok kerül­nek, megkezdődik a köd, a felhőképződés. Például a ködkamrában sok ezer kilométer másodpercen­kénti sebességgel repülő alkat­részek pályájuk mentén ioni­zálják a levegőt, és íme, köd­fonal jelenik meg a pálya mentén. Vagy ha egy csövön át láthatatlan telített vízgőz áramlik ki, és a cső nyílása előtt elektromos szikrát kel­tünk, azonnal felhővé változik a különben láthatatlan párasu­gár. Kétségtelen tehát, hogy a telített páratartalmú levegő­ben az iónok jelenléte előmoz­dítja a felhőképződést. Felhő- képződést mondunk és nem csőképződést. Mert hogy fel­hőből eső keletkezzék, annak még külön feltételei vannak. Elgondolható tehát, hogy ha valahol megvannak az eső ke­letkezésének feltételei, csupán a lecsapódási magok nincse­nek jelen, és egy áramlat atomrobbanásból származó iónokat hoz, megindul az eső, ami különben elmaradt volna. Összegezzük következtetéseinket: 1. Az atomrobbanások ener­giája elenyészően kicsiny ah­hoz, hogy közvetlen hutással befolyásolja az időjárást (nem változtatja meg a légáramla­tok útvonalát, nem emelhet számbavehető vizet a magas­ba). 2. Tény az, hogy az atom­robbanáskor szerteszóródó rá­dióaktív anyagok, iónok meg­növelik a levegőben a lecsa­pódási magok számát. Kedve­zőbb körülményeket teremte­nek a felhősödésre. De köze­lebbit ma még nem mondha­tunk arra nézve, hogy ennek hatása valóban megnyilvá­nul-e az időjárásban és mek­kora mértékben. Az egész vi­lágon folyik erre nézve az adatgyűjtés. ÖVEGES JÓZSEF (Részlet a TIT »Az időjárás c. előadási útmu- szemelvényeiből.) ;OOOOOOOGOOOOOOOOOOOOföX)OOOOGOOOOOÓOOOO(X> A BALATON RÖVID TÖRTÉNETE v. A z éghajlati tényezők körül a csapadék is említést ér- ” damel, amely a tó keleti részétől haladva a tó Ny-d medencéje felé 550 mm-ról 750 mim-re emelkedik. Mi­vel a Balaton Ny-d része közelebb van a tengerhez, több csa­padékot kap. Vaiószimű azonban az is, hogy a főn-jelenség is szerepet játszik a csapadék eloszlásban. A fürdőzés szempontjából igen fontos az is, hogy ez a te­rület több meleget és napfényt is kap, mint pl. Budapest. Ez azért van, mert a Balatoni felvidék nagyobb beesési szögéneit megfelelően több napfényt kap és esnek megfelelően nagyabb a hőösszege is. Ehhez az a tény is hozzájárul még, hogy a fön- jelenségg-eil kapcsolatosan leszálló levegőből felhőzet nem ke­letkezik, nincs, ami a nap besugárzását hoszabb ideig aka­dályozná. A Balaton, közvetlen környezetét kivé­ve, nem módosítja a táj éghajlatát. Közvetlen kör­nyezetére is csak bizonyos időben és csak bizonyos jelenségek révén hat. így pl. a Balaton felett lévő, kevésbé felmelegedett levegő a partok felé áramlik, míg éjjel a par­tok jobban lehűlt levegője áramlik a Balaton melegebb terü­lete felié. Ezt a parttnento légmozgást használják ki a balato­ni vitorlások is. Vízgyűjtő területe a Balatoni-felvidékre, a Tapolcai-me­dencére, a Zala-folyó vízhálózatára, Somogy É-i részére ter­jed ki. E vidékek folyói, patakjai táplálják a Ealatont, míg vízfeleslegét a csatornázott Sió vezeti le. A folyók vizükön kí­vül azonban törmelékeiket is a Balatonba viszik, lassan töl­tögetik azt. A legtöbb törmeléket a Z-ala-folyó szállítja. Ezért lápos, mocsaras a Balaton medencéjének Ny-d része. Attól függően, hogy mennyi vizet kap és mennyit veszít, változik a Balaton vízállása, amely igen szeszélyes. Termé­szetesen ez főleg a múltra vonatkozik, mert a Siófokon meg­épített zsilippel szabályozás tóvá vált a Balaton vízállása. Milyen a Balaton színe? »Előttünk csillog a Balatonnak lükre, Mire minden szín rá volna tűzve. Szép piros a széle, arra alá miélykék, S benn a közepében, mintha megtelem, ék Aranyos sárgával, fel-felsejlő zölddal S ki is raknák sűrűn szürke fényű gyönggyel...« A Balaton valóban rendkívül sok színben pompázó tó. Azonban azt is megfigyelhetjük, hogy ez a ritka látványé színhatás folyamatosan, nemcsak napról napra, de óráról órára is változik. Változása a környezetével kapcsolatosan le­játszódó jelenségekkel is összefüggésben van. A Balaton színe szőke, világos fűzöld. Azonban igen gyak­ran más színű vizet is látunk. A világos és a mélykék min­den változata érzékelhető, de a világos szürkétől az ólomszür- kéi.g is változatos a színké.pződés. Ezenkívül még zöld és ró­zsaszínű színfoltokat is láthatunk. A színeik és a fények a Balaton vizéről, mint hatalmas tükörről verődnek vissza. Amikor a tó vizében kék színt látunk, az a tiszta kék égnek csupán visszaverődött színe. A szürke változat a felhőzettől függ: mennél jobban borult, annál szürkébbnek látszik a tó vize. Azonban a szürke szín a tó partja felé .szoros, kapcso­latban van a tó hullámzásával, vagy a fürdőzéssel felkavart iszap mennyiségével is. A partmenti fák lombozata és a ná­dasok zöld színiben tükröződnek vissza. Amikor pedig rózsa­színű a Balaton vizének egy része, ez a lenyugvó vagy felke­lő nappal kapcsolatos színvisszaverődés. Sőt bizonyos mérté­kig még a távolabbi környezete is befolyásolhatja a tó szín­képződését. Ezért mondhatjuk azt, hogy a Balaton színe nemcsak napról napra, de órárói órára is folyamatosan vál­tozik. A színképződés függ még a vízben levő apró lényeik szí­nétől, a víziben oldott anyagoktól is. A színképződés viszont az általunk érzékelt szánhatásokban tevődik össze, és ez any- nyit jelent, hogy más-más nézőpontból bizonyos mértékig más-más színűnek látjuk a Balaton vizét. Mint már említettem, a Balaton hatalmas tükör, amely­ről nemcsak a szín, hanem a fény is visszaverődik. Ilyen fénytani jelenség az aranytűd is, amely a hanyatló nap su­garainak hatására keletkezik, de csak akikor és ott, ahol a Balaton felszínén apró hullámok lebegnek. Ezek a fényt visszaverik, és úgy tűnik, hogy egy aranyiad íveli át a Bala­ton vizét. Ehhez 'hasonló jelenség az ezüsthíd, amely derült, holdvilágos éjszakákon az említett módon keletkezik. A z a tény, hogy nem mindig keletkezik arany- és " ezüsthíd, bár a nap süt, a hold világít, igazolja: ezek a fényjelenségek csak akkor keletkeznek, ha a tó vizét a szél felborzolja, az apró hullámok pedig a beesett fénysugarakat szétszórják. Tehát ha a Balaton vize sima, arany- vagy ezüst­híd nem keletkezhet. (Vége következik.) ne szükséges ahhoz, hogy any­szeszélyei* nyi vizet emeljen példánk sze- tatójának

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom