Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-13 / 138. szám
Köffilf stóla Mit keli tudni a nőknek a rákról? Az utóbbi években szinte mumussá vált az embereknek szemében ez a szó: rák. Igaz, hogy a kifejlett betegséggel szemben többé-kevésbé tehetetlenek vagyunk, de szerencsére a betegség igen hosszú lefolyású, s a kellő időben megkezdett kezelés minden esetben eredményes lehet. Különösen előnyös helyzetben vannak ebből a szempontból a nők, mert a női rákok nagy része az emlőkben és méhszájban keletkezik, olyan helyeken, ahol ma már köny- nyen felismerik. Az alapos és speciális vizsgálatok kimutatják a normálistól eltérő állapotot. Szülésnél a méhszáj gyakran megsérül, s ilyenkor léphetnek fel rendellenes daganatok. Ha jóindulatú növekedésről van szó, egyszerűen leégetik elektromos tűvel, ha kétséges a mibenléte, szövettani vizsgálaton állapítják meg, vajon rákról beszélhetünk-e? A méhnyakrák gyógyulása, ha kezdetben felismerik, 80 százalékos. Minél előrehaladottabb a baj, annál jobban esik a százalék, de még a legelhanyagoltabb esetek egy része is meggyógyul. Gyógyuláson orvosilag azt értik, ha a gyógyítástól számított öt év múlva is tünet- és panaszmentesség van. A méhtest rákja már sokkal ritkább, s ez a legjobb indulatú rákos megbetegedések egyike. Korán okoz rendellenes vérzéseket, és ha hamar megtörténik a szövettani vizsgálat, azonnal kezelés alá lehet venni. De kedvező a gyógyítása azért is, mert a méh izmos fala megakadályozza a daganat burjánzását. A mell rákja tapintással érezhető, de pontos eredményt itt is esak a szövettani vizsgálat adhat. Gyógyítása akkor a legeredményesebb, ha kezdeti szakaszban történik. Persze a rákellenes küzdelem akkor lesz igazán eredményes, ha megismerjük a rákos megbetegedések okát és azokat a tényezőket, amelyek hajlamossá tesznek rá. Ma snég csak azt tudjuk, hogy a kor és a szervezet csökkent ellenállása, az egészségtelen életmód az előidézői, valamint a tisztaság hiánya. Ügyelnünk kell tehát a jó egészségi állapotra. A rákos megbetegedések oka még nem tisztázódott, de igen nagyarányú kutatás főijük szerte a világon, egyre tökéletesednek a vizsgálati eljárások, s a gyógyszerek hatásfoka is javul. Nem alaptalan tehát az a remény, hogy a közeljövő meghozza ennek a betegségnek az emberiség által annyira várt gyógyítását is. A legnagyobb melegben is jólesik sötétedés után egy kis kendő vagy kabátka. Nagyon bájos, igazán nőies viselet a stóla. Fiatal lányoknál legszebb a hófehér, míg a kissé »korosabbak» jót teszik, ha gyöngyszürke vagy fekete színből kötik. Itt közöljük egy igen jó faPRAKTIKUS TANÁCSOK Hogyan öltözzünk fel munkához? A Szovjetunióban egyre több és több dolgozó nőt érdekéi az a kérdés, hogy munkájához hogyan öltözzék fel jól, praktikusra és mégis ízlésesen. A Szovjetunióban, de ugyanúgy máshol is vannak még olyan iparágak, olyan üzemek és olyan munkaterületek, ahol egyelőire nem használnak üzemi munkaruhákat, védőöltö- zeteiket stto. A dolgozó nők itt maguk állítják össze vagy varrják meg azokat a ruháikat, amelyekben munkába járnak. Egyesek valaha ünnepi kimenő ruhának használt, de már elhordott, elviselt ruhadarabjaikat veszik fel munkába. De gondolják csak el, milyen komikus látvány a gyáriban mondjuk a szép tanka krep- desin ruha, vagy valamilyen más alkalmi ruha. Az ilyen öltözéknek azonkívül, hogy nem előnyös, még több hátrányát sorolhatnék fel. Mindenekelőtt legyen kényelmes az a ruha, amelyben munkába járunk, mert ettől függ mozgékonyságiunk, következésképpen munkatermelékenységünk, sőt hangulatunk is. Praktikus, ha munkaruhánkat csak munkába hordjuk. Az ilyen ruháknak nem kell bonyolult szabású varrónői remekműveknek lenni. Munkaruháját minden nő maga is megkövarrhatja. Ilyen munkaruha például penyruha. A munkaruha biztosítsa a szabad mozgást, ne legyen túl szűk vagy túl bő. Kívánatos, hogy a ruha levétele ne fejen keresztül történjék, ez higiéniai szempontból fontos. Ha a ruha hosszú ujjú, elszűkülő, csukott vagy gumírozott manzsettával végződjék. A lobogó hosszú ujjat bekaphatja a gép, amiből szerencsétlenség származhat. A ruha simuljon a testhez. Ezt derékban, hátul vagy oldalt ügyesen elhelyezett gumi-pántokkal biztosíthatjuk. A munkához rendkívül praktikus a lefelé szűkülő nadrág. A munkaruhánál igen fontos az anyag Is. Az anyagnál legyünk tekintettel a munkahely belső hőmérsékletére és nem utolsósorban a ru halkopásra. Igen fontos a szín megválasztása is. A munkaöltözet ne legyen túl élénk színű, mert az nincs jó hatással az idegekre, és elvonja a figyelmet. Ajánlatos a közönséges barna, kék, szürke vagy sötétzöld szín. Ha munkaruhánk anyagát túlságosan sötétnek találjuk, a zsebeken, galléron vagy máshol elhelyezett világosabb színű szegélyekkel, díszítésekkel, övvel segíthetünk rajta. A férfiak jól értenek a női ruhákhoz Eldöntöttem, hogy egy dolog van, amely rosszabb annál, mintha férjem nélkül, egyedül megyek vásárolni, boldogan vitorlázom haza, és meg vagyok győződve arról, hogy a vásárolt ruha elragadó, olcsón jutottam hozzá, és határozottan jól áll nekem. A. rosszul leplezett irtózatot visszatükröző pillantás, áz ügyetlen dadogás: »-Hm — na, drágám — nagyon csinos» — örökre megrendíti bennem a ruhába vetett bizalmamat. De mi történik, ha megkérem, hogy jöjjön velem? KRITIZÁL: — Manapság már egy rendes ruhát sem csinálnak ahelyett a sok vacak helyett? — kérdezi. MARADI: torosztályra vagy a vasosztályra, és hajtóiMidászatot kell indítanom utána egy túl hosz- szú ruhában — s csodálatosképpen az a ruha mindig túl hosszú, amely rendkívül előnytelenül verdesi bokáimat. ES AMI A LEGROSZ- SZABB? IGAZA VAN: ’»És mit szólnál ehhez?-» — kérdezi csak úgy mellékesen, amikor már közel állok az ájuláshoz, elkeseredéshez, és hangulatom forrponton van. Rámutat az egyik ruhára, amely az égegyvilágon semmit sem mutat a fogason. Végső elkeseredésemben felpróbá- Lom. Nagyszerű... Tökéletesen illik rám... És még az ára is elfogadható. »Rögtön láttam, amint ránéztem» — jegyzi meg jó férjem hazafelé. — »Nem is értem, miért pazaroltad azt a sok drága időt a többi ócskaságokra!» O, belátom nagyon hasznos dolog, ha magunkkal visszük férjünket bevásárolni. De óva intek minden nőt attól, hogy azt képzelje: élvezni is fogja. — Kormányrendelet a vízhasználatról. Az új minisztertanácsi rendelet az öntözéshez, valamint a haltenyésztéshez szükséges víz felhasználását és díjának szabályozását mondja ki, valamint megszabja a felhasználható víz meny- nyiségét. 9 * zonú stóla leírását. Erdekes-{ sége, hogy a két végén zseb , van, a nyakhoz kerülő szélén ^ pedig egy kis gallérka. A stó-i lát kb. 40 deka vastag szálú- gyapjúfonálból, hármas tűvel / kötjük. A kötést 50 cm-es p szemsorral kezdjük, és a kö-$ vetkező mintával dolgozunk: / 1. sor sima, 2. sor fordított, p 3. sor 4x2 szemet fordítottanp összekötünk (így kezdjük és p fejezzük be a sort), közben p egy ráhajtás és 1 sima szemet p nyolcszor ismételünk. 3x2 szem fordítottan összekötve a sorok végén váltakozik. 4. sor végig fordított. A zsebeket kb. 20 cm után kötjük úgy, hogy a középső 12 cm felett, a befejezett szemek felett hasonló számú új szemet készítünk. Az így kapott nyílás belső szélére utólag megkötjük a zseb hátlapját, melyet a munka visszáján levarrunk. Ezután egyenesen kötünk a kezdéstől mért 140 cm-ig, majd megkötjük a másik zsebet, és újabb 20 cm után 160 cm-es hosszúságnál a szemeket befejezzük. A sföla Izét végére rojtot csomózunk. A gallért kb. 36 cm-es szem- sorral kezdjük és mintás kötéssel — kb. 16 cm szélesre kötjük, majd kettéhajtva, a kendő nyakhoz kerülő végére varrjuk. A bölcs kecske — rajzfilmen A bölcs kecske című színes 1 kínai rajzfilm minden bizony-J nyal tetszéssel találkozik j majd elsősorban a gyermekné- zők körében. Mezítláb — Anyu, lehetek mezítláb? Kisfiam kérdezi ezt, és én — az anyu — miután megállapítom, hogy meleg van, kegyesen beleegyezésem adom: lehetsz, kisfiam. Péter nagy boldogan lerúgja cipőjét, pillanatok alatt lent van a zokni is, és szalad az udvarra. Talpát süti a forró tégla, kapkodja a lábát, a diófa alatti hűvös homokba igyekszik. Később elküldöm a boltba, engedelmesen veszi a szatyrot, felírja magának, mit kell hozni, és megy bevásárolni, nyugodt lelkiismerettel, nyolc és fel évének minden öntudatával — mezítláb. — Húzzál cipőt, ha az utcára mégy! — szólok utána.- Az utcán is meleg van - feleli büszkén, és már be is csapódik utána a kapu. Eszébe sem jut, hogy szégyellje cipőtlensé- gét. Ugyan mi lehet ezen szégyellni való, hogy ő melegben szeret mezítláb járni? Ez csak természetes, nem? Felködlik előttem saját gyermekkorom. Nem, nem a hasonlatosság, hanem az ellentétesség juttatja eszembe. Én nem szerettem cipő nélkül járni. Nem kértem erre soha engedélyt, hanem parancsot kaptam rá. Mert a cipőre vigyázni kellett, négy gyereket az Isten se győzött volna lábbelivel, bizony otthon mezítláb jártunk, és ha előfordult, hogy elszalajtottak valahová, oda is csak úgy pucér lábbal sza- lajtottak. Vittem édesapámnak az ebédet, égett a talpam a forró aszfalton, és égett az arcom a szégyentől. Úgy éreztem, mindenki engem néz. ennek a gyereknek nincs cipője, ez szegény gyerek ... Szégyelltem a szegénységet ... Péter fiamat is biztosan megnézték. Mosolyogva nézhették az aszfalton barna lábát, és nem gondoltak egyébre, mint arra: ennek a kisfiúnak melege van, jólesik neki mezítláb járni. Talán sokan még irigyelték is ... éíoágijal ! Nem, kedves olvasó, nem finom ételek következnek a jókívánság után. Most valami másról szólunk, amivel megbékíthetjük ideges férjünket, fiainkat, amikor fáradtain, ingerülten hazatérnek munkahelyükről, hogy az ebédnél, vagy vacsoránál váltsanak át a munka hangulatából az otthon, a családi élet meghitt hangulatába. A terítésről Mi szükség van erre? Hogy ezzel is meghittebbé, otthonosabbá tehessük az étkezés idejét. — Na, végre megtaláltam azt, ami tetszik nekem -1G YERMEKEKNEK mondja, és megragad egy nyári ruhát, amelynek a mását húsz, tíz, illetve öt évvel ezelőtt viseltem. UNATKOZIK: Ha végre találok ................. t etszik nekem s meg for- j fj^a"PmeílS°éSS ™ dúlok, hogy megkérdezzem a ------- - - ---- — v éleményét, az üzlet másik felében találom, amint enyhe t mélabúval nézegeti az idős | hölgyek részére készült, rend-1 kívül nagy méretű kabátokat, t ZAVARBAN VAN: Ha bejön a próbaterembe! velem, nyugtalanul az egyik j A TALÁLÉKONY CSIZMADIA Grúz népmese Élt a városban valamikor egy Valamit, i szegény csizmadia. Álig dugta elő • A* o n W.I1»- már ott varrta, talpalta, sarkalta a lábbeliket alkonyaiig. Épp annyit keresett, amiből megvehette családja mindennapi élelmét. Más kiadása nem J volt, mégis csupa küszködés volt az élete. Kocsmába sose tette be . a lábát, pénzét nem pocsékolta, ♦ hazaadta utolsó krajcárig a kore- | setét, estéit pedig együtt töltötte feleségével és gyermekeivel. Eszébe Jutott egyszer a hatalmas cárnak, jó lenne megtudni, hogyan lábáról a másikva lépeget, ci-| élnek az emberek a városban. Al- garettára gyújt, és elveszetten ♦ ruhát öltött hát, s mint egyszerű keresgél egy hamutartót, ami- í pénzbeszedő kezdte meg bolyongá- ’ *sát az éjszakában. Bármerre járt azonban, mindenütt aludtak már, csak egyetlen házat talált, ahonnan hangok kor pedig az eladónő kedve sen megkérdezi: »Ugye, nagyszerűen áll a hölgynek ez a t **»»**«« ruha, uram?« — csak érí/ze-í szűröd!ck. Bekopogott a hatai- ------------- „ > más cár és benyitott. A csizmadia t eilen szavakat pedig nem jön baíerembe, mormol. Ha velem a pró-1 elkódorog a bú- 2 Ételek tárolása jég nélkül A nyári nagy meleg sok gondot okoz a háziasszonyoknak. Ha kora reggel munkába menet előtt veszi meg a tejet, vajat és a húst, és egész nap zárt lakásban tartja, bizony az estére megromlik. De ha van is jégszekrény, jeget épp akkor kaphat, amikor nemigen van otthon, és így másképp kell az élelmiszerek frisseségét megőriznie. A húsnál legjobb módszer az átsütés. Ha ez nem lehetséges, a félretett nyers húst ne csomagoljuk be szorosan, mert szagot kap. Az igaz, hogy a sózás konzervál, pár órára, de tartósan a húsnemű csak sütve áll el. A vajat igen jól frissen tartja az üvegbetétes agyag vajtartó, melybe reggel friss hideg vizet öntünk. A tej eláll, ha vödörbe homokot teszünk, a tejesüveget beleállítjuk, s a lenyomkodott homokot hideg vízzel megöntözzük. A tejesüveget ne dugjuk be. Ha a vödröt hideg helyre tesszük, a tej nagyon sokáig frissen marad. Melegben a belsőségek, aprólékok, halak romlanak leghamarabb, s így ezeket lehetőleg ne tegyük el, még főve sem. Ugyanígy veszélyes a tejtermékek tárolása is másnapra. Ha a tejet másnapra jég nélkül akarjuk eltartani, este Újra forraljuk fel. Ilyen gondos kezeléssel elkerüljük a nyári dizentéria vagy esetleges ételmérgezés kellemetlenségeit; és családja épp akkor látott neki a vacsorának, bárányt ettek és bort ittak. A házigazda, felesége és a gverckek vidámak, elégedet- | tek voltak. 4 A csizmadia asztalhoz tessékel| te a vendéget. — Uíj csak le, s egyél a vacsoránkból, aztán szórakozz velünk. A hatalmas cár leült az asztalhoz, és megkérdezte a házigazdától:- Ne haragudj, testvér, hogy megkérlek arra, áruld el, mi a mesterséged? Nem fér a fejembe, !mint lehet az, hogy te hétköznap * is olyan lakomát csapsz, mintha I ünnep volna. ♦ — Egyszerű csizmadia vagyok én, l azonban hozzászoktam, hogy nap- l pal dolgozom, este pedig a csala- l dóm körében vigadok, velük együtt X költőm el vacsorámat. X - Mihez fognál, ha egyszer be- t zárnák a műhelyed? !- Jaj, azt még az ellenségemnek se kívánom, ami akkor rám vár- $na. Mindnyájan éhenhalnánkü - S kesergett a csizmadia. ♦ Elment a hatalmas cár. Reggel I kiadta a parancsot, senki se mer- Jjen dolgozni aznap, mivelhogy ün- lnép van. ♦ Becsukott minden műhely, miniden bolt, a csizmadia is bezárta Í műhelyét. I A hatalmas cár újra magára öltötte este a pénzbeszedő ruháját, s elment a csizmadiához, hogy megnézze, vajon most mit csinál. Hát ugyanolyan vidám volt, mint ♦ előző nap. Amikor a vendégéi ♦ meglátta, ugyanolyan szívélyesen és barátságosan fogadta, mint először. — Szép jó estét, drága barátom! Foglalj helyet asztalunknál! I A hatalmas cár leült. 1 — Hát az mint lehet, hogy te ma Is megkerested a vacsorára valót, amikor minden műhely és bolt bezárt a cár szigorú parancsára? — Legyen is érte átkozott! - szitkozódik a csizmadia. — Az én műhelyem is becsukták, nem engedtek dolgozni. Hát mihez kezdhettem volna, kiálltam az utcára, s kinek vizet hordtam, kinek fát vágtam, kinek mást csináltam. Sikerült is így annyi pénzt keresnem, hogy ne halljak éhen gyermekeimmel együtt. A cár elment. Reggel megparancsolta, hogy azonnal vezessék palotájába a csizmadiát. Amikor elő- vezeték, nem ismerte fel a cárban tegnapi vendégét a drága ruhák miatt. A hatalmas cár kezébe nyomott a csizmadiának eev kardot s ráparancsolt, hogy álljon őrt az ajtaja előtt. — Ne merj Innen elmozdulni sem - ripakoűott a csizmadiára. Szegénynek egész nap ott kellett sil- bakolnia az ajtó előtt. Este hívatja a cár: — Holnap újra eljössz őrségbe. Hazament a csizmadia, leült, s búnak eresztette a fejét, hisz aznap egy krajcár nem sok, annyit se keresett. — Ne szomorkodj úgy, kedves férjem - vigasztalta a fe*^*ge. - Mások hetekig is k’birják étlen- szomjan. Hallottam, hogy az ember húsz, harminc napig is elél evés nélkül. S mi egy napot ne bírnánk ki? Majd megleszünk valahogy. Fel a fejjel, ne lógasd az orrod ezért! A csizmadia nem érezte magát jól, mível bántotta a tétlenség. Unalmában fogott egy darab fát és farigcsálni kezdte. Addtg-addig faragta, mígnem az egyik oldala épp olyan lett, mint a kard. Nosza. simára faragta a fa másik oldalát Is, kihegyezte és kész volt a fakard. Kivette hüvelvéből az igazi kardot, amit a cártól kapott, helyébe a fa másolatot dugta. Kivitte a gyönyörű acélkardot a vásárra, eladta, s a pénzen, amit kapott érte. bevásárolt. Hazavitte az ennivalót és megelégedetten ült családjával asztalhoz, hogy TCAfrír* om nrázzon. A hatalmas cár az este is feltette az álruhát. « h#»4iiftntt a csizmadiához. A vendégszerető mester leültette A terítés akikor kényelmes, ha étkezés közben minél.kevesebbszer kell a háziasszonynak felállnia, akár az ételek, akár a teríték kicserélése miatt. Ahol a gyermekek is az asztalnál étkeznek, a családi ót- Kezésbez használjunk az asztalterítő fölé nylonterítőt. A háziasszony saját dolgát köny- nyítá meg, ha a terítékre az ételek mellé az ízesítőszereket is odakászíti egy kis tálcára. Sohase feledkezzünk meg a papírszalvétáról. Nyáron néhány szál virág, télen egy-két fenyőgally díszítse a terített asztalt. (Legújabb divat, hogy az asztalterítőt középen hímezik, s a terítésnél olyan, mintha virággirland futna végig | rajta.) Legyen kéznél mindig I az ital, s a dohányos családta- i gok részére hamutartó. Az így I elkészített terítés mellett de- ♦ rűsebb hangulattal, jobb ét- : vággyal fogyasztják el ételei- » két. a cárt és kinálgatni kezdte, miköz- 2 ben elmesélte, mit csinált nappal.* Külön gond a terítés ak.vOr- Hát az az ütößätt cár nem r ha vendéget várunk ünnepi vaörségbe küldött? Gondold csakel.jcsorára, születésnapra, név- ma sem tudtam dolgozni. Araikor: ’ , , •*- ’ hazajöttem, egy falat harapnivaló $ fläpra stb. Itt sokszor a Csaraséin volt itthon, farkaséhesen t di szerény terítéken kívül hoz- búslakodtam. Hát mi jut eszembe, t ziá kell készülni a fekete, a ahogy Üldögélek. »-Akárkit------ö lethetett volna a cár karddal!-» Fogtam hát $ -----, A hüvelybe pedig egy fakardot l felkészítéséhez is. Ilyenkor se tettem. Ugyan honnan jönne rá al feledkezzünk meg a cigaretta, add SM. előkészítéséről. Ezeket a a barátomnak! — mondta nevetve 2 vacsorához készített itallal a csizmadia. $ egyiitt külön kis asztalkán heA hatalmas cár megnézte, nem J lyezhetjük el. Milyen edényeW és evőeszközöket használ- kardot, s elindult a palotába, oda- 2 junk? Ha vendég nincs, a csa- állt a cár ajtaja elé őrködni. | Iád mindennapos étkezéséhez gában*r már ^ elfirc mulatott ma"| legpraktikusabb az egyszerű «■No, majd megmutatom én most ♦ fehér tányér és tál, amely tőnek!, hogy túljárok az eszén!« { rés esetén könnyen pótolható. Berendelte egyik szolgáját, ve- 2 De a mindennapos étkezésnél szekedn! kezdett vele, még meg is i : csorfliük ki a tányérokat a ütötte, mintha főbenjáró bűnt kö- ♦ , lfeI'©ijuiK; Ki a tányérokat a- - - I f ogások r4rkezzéTeSa í különféle tészták, italok, szend- 1 s eladtam, t vicsek, esetleg gyümölcsök vetett volna el. utón. — Hívjátok azonnal az őrt, s pa-í rancsoljátok meg neki, vágja le aj fejét ennek a hazug és naplopó j árulónak! — üvöltötte a cár. i — Hatalmas és kegyelmes cár -« kérlelte a csizmadia. — Kegyel- * mezz a szerencsétlennek, nem j akart ő neked semmi rosszat. Bo- ^ csáss meg neki, mégha vétett, ak-] kor is. j nek!^e kiabált “acáí - CsapTlí a | csészéik alá. A teához a cukrot, Ünnepélyes alkalmaikkor ! természetesen ízléses étkésziLe- • tét használunk. A gyümölcsöt - ♦ a készlettől függetlenül lapos -1" I üvegtálban is tálalhatjuk. A ™ I feketéhez és a teához nem ] szükséges külön teríteni, mé- : hány teotőcske is megfelel a rumot, citromot tálcán helyezzük el. A hideg büféhez a következőképpen készüljünk elő: a fehér abrosszal terített asztalra felrakjuk az összes hideg ételt, | salátát, tortát, süteményt. A | feldíszített pástétomok, borok, elhelyezése nyújtson szép látványt. Ilyenkor az ét- ikezőikészletet külön az asztal végére vagy másik asztalra tegyük. A hideg büfé nagyon ké. nyelmes, mert a vendégek ezután is, mint regen: nappal dói- 2 gozott, varrta, talpalta, sarkalta a ♦ szinte maguk szolgálják ki fejét tüstént! Itt előttem, különben a te fejed bánja az engedetlenséget! Mit volt mit tennie a csizmadiának, nagyot sóhajtott, s így fohászkodott: — Változzék fává ez az acélkard, ha ez a szerencsétlen szolga vétett ellened! Ahogy ezt mondta, előrántotta a hüvelyből a fakardot. Megrőkönvöd.ött a cár. Sehogy- ♦ likőrök se tudott kifogni a csizmadián.T Hiába törte a fejét, semmi se jutott eszébe. Végül is így szólt a csizmadiához: — Eredj haza békével, s élj boldogan! így is cselekedett a csizmadia, hazament családjához, s úgy élt vfdánVa^TrnVe.etegedenen 2 ragukat. Ha táncra is sor ke- családjával együtt töltötte el. Fordította: LAJOS GÉZA |rül, a frissítőket táncszüneitbei i kell körüiüiordozrü.
