Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-10 / 135. szám

VH.AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ' l<AW Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ma! számunk tartalmából: A földművesszövetkezetek életéből Traktorosainkat ünnepeltük A vasárnap sportja XV. évfolyam, 135. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1958. június 10. A ráksiak büszkék lehetnek falujuk szövetkezetére Vasárnap nagygyűlésen adta át Tömpe István elvtárs a Minisztertanács vándorzászlaját a rálsi Üj Élet Tsz-nek Büszkék a kitüntetésre a ráksi Uj Élet Termelőszövet­kezet tagjai. Az ellenforrada­lom után nem a vándorzászló elnyerésének reményében fog­tak hozzá ismét a közös mun­kához. Úgyszólván maroknyiam tízegynéhány család tartotta meg a lelket a szövetkezetben. A tábla széli cövekek a koráb­bi nyolcszáz helyett alig há­romszázat fogtak össze. Az Uj Élet fájának ágait ugyan meg­tépázta a vihar, ám a törzs — ha kissé megbillent is, de szál­egyenesein meredt a magasba. Ma négyszáztíz holdon gazdál­kodik kétszer annyi család, mint amennyi ötvenhat októ­bere után együtt maradt. És most, másfél évvel az ellenfor­radalom után azzal áll oda az ország színé elé ez a kis szö­vetkezet, hogy hasonló nagysá­gú testvéreit egytől egyig ma­ga mögött hagyta, Akik osztoznak a sikerben Június nyolcadikén, e forró vasárnap délelőttjén gyűlik a nép a község széles utcájában. Jönnek a falu egyéni gazdái, hogy szem- és fültanúi, része­sei legyenek az ünnepségnek, mert az Uj Élet sikere — a ráksi egyénileg dolgozó pa­rasztság sikere is. A szövetke­zet nemcsak a ma tsz-tagjaié, ők az egész falu szocialista holnapjának építői. Azé a jö- vőé, amelyben a gépek meg­könnyítik majd a dolgos föld­művelők mindegyikének fárad­ságos, nehéz mezei munkáját. Hallhatjuk ezt a szónokok szájából. Dr. László István megyei tanácselnök megnyitó­ja, Tömpe István, a földműve­lésügyi miniszter első helyette­sének ünnepi beszéde, Szirmai Jenő megyei párttitkár felszó­lalása ugyanazt a gondolatot tolmácsolja: a ráksi Uj Élet — a falu népének szövetkezete és győzelme — a falu dolgo­zó parasztjainak, a leendő tsz- tagoknak a győzelme is. Me­gyénk termelőszövetkezetei szintén osztoznak a ráksi Uj Élet országra szóló sikerében, ahogy ezt Boszkovics János, a somogyjádi Augusztus 20 Tsz elnöke mondja. El is jöttek ide szép számmal Nágocsról, Sza­básról, Osztopánból, Mikéből és máshonnan, Somogy minden tájáról a termelőszövetkezetek küldöttei; Ismerkedés a jövővel Láthatunk itt vidéki egyéni gazdákat is. Buzsákról pl. tíz­nél is többen jöttek. Érdekli őket a ráksi szövetkezet, azaz a tsz-mozgalom sorsa — ezért látogattak el ide.. s A tsz majorja mellett a ré­pában gyönyörködik egy ma­gángazda. Kitör belőle — kér- dezetlenül is — az elismerés: »Ezt nevezem, ez igen... Megkapta az ekét, a trágyát, a kapát a talaj és a növény. Ilyen répatáblát ebben a szá­razságban másutt nem láttam, így — vagyis szövetkezeti mó­don — lehet csak rendesen gazdálkodni«. Kis szünetet tart, majd hozzáteszi: »Igaza van Szirmai elvtársnak, nincs más út, előbb vagy utóbb mi is ezt választjuk«.. i Sárközi István bácsi túl le­het már a hetvenen. Bonwyáról Ezekerezett el ráksi rokonai­hoz. Két bot segítségével bír- 0 ják el lábai. Karosszéket tesz a pódium elé a tűző napra — arcára szalmakalapjának kari­mája vet árnyékot — és sza­kadatlanul lesi a szónok min­den szavát, hogy otthon to­vábbadhassa a hallottakat..: Mosdósi parasztember lép Tömpe és Szirmai elvtársaik­hoz. Kezükbe adja a zálogolási jegyzőkönyvet. A feloszlott tsz- nek volt tagja, s adósságát kö­veteli az állam. Nincs ment­ség, fizetni kell — hangzik a válasz. — Van-e tsz a falujuk­ban? — kérdi a miniszter első helyettese. — Siralmas ránk nézve, hogy nincs — feleli.;. A visszakívánkozók A mosdósi ember is közéjük tartozik, de mások is . s; Azok, akiket az ötvemhármas vagy ötvenhatos év vad szele sodort le a közös útról. Vannak ilye­nek Ráksiban is. — Annyira nem vesztünk össze egymással, hagy ne tudnánk kibékülni — mondja Walter Imre, az Uj Élet elnöke. Az áruló Nagy Imre öt évvel ezelőtt meghir­detett, szövetkezet-bomlasztó politikájának áldozata keresd fel Losonczi Pált, a barcsi Vö­rös Csillag Kossuth-díjas el­nökét. — Sokat olvastam az újságban, hallottam a rádió­ban magáról. Örülök, hogy végre személyében is megis­merhetem. Nem holmi erőltetett szemé­lyi kultusz ez, hanem annak bizonysága, hogy a kilépettek figyelik a tsz-mozgalmat, s kedvelik annak vezetőit. Az egykori nagyberki tsz brigádvezetőjének kabáthajtó­káját felhajtja a lenge szél. Szíve fölött ott díszük a ki\ áló tsz-tag jelvény — szívében pe­dig parázslik a szövetkezés eszméjének tüze. Amint erről szól pohárköszöntőjében a me­gyei pánttitkár, könny szökik a volt »brigadéros« szemébe. Két középparaszbhoz intézi szavait Losonczi elviére. — Itt van Havasi Jóska barátom, aki a nagyberki Győzőnek volt az elnöke, meg Igáiból Gyuri- sics Dani, aki szintén tsz-elnök volt, s most azon /áradoznak, hogy megmutassák, mit tud­nak — kívül.:; Talán most már végére érnek a tanfolyam­nak, s belátják, hogyan Jobb... Ürítem poharamat arra — for­dul Gyurisics elvtáre felé —, hogy esztendőre vagy kettőire nálatok ünnepeljünk ugyanígy, Dani.; j A köszöntött volt elnök mintha egyetértőén bólintana. Havasi József meg odaül Lo­sonczi elvtáre mellé, átkarolja a tsz-mozgalom veteránját, és szívélyes beszélgetésbe kezde­nek .. j Igen, az egykor a szövetke­zetért dobogó szív visszahúz. A tsz-vezetőké a kötelesség, hogy tagságukkal megbeszélve visz- szahívják volt tagtáreaikat. A kilépett vezetők felelőssége sem kicsiny: ma is rászegező- dik minden lépésükre volt ve- zetettjeik tekintete; Mások előtt is nyitva az út Csillog a Minisztertanács vándorzászlajának vörös sely­me. Rajta az aranysárga fel­írás, mely hirdeti, hogy az or­szágosan első helyezést elért kiváló termelőszövetkezeti gaz­daság szolgált rá erre a kitün­tetésre. Erről szól az oklevél is. Az erkölcsi elismerés mel­lett anyagi nyomatékül átadja Tömpe elvtáre a tsz elnökének a hetvenezer forintos betét­könyvet. Am hangzik a figyel­meztetés: könnyebb a zászlót elnyerni, mint megtartani. A répási, a balatonőszödi és még számos termelőszövetkezet erős versenytárs volt tavaly is. Az idén még gyorsul a ve­télkedés irama. Rajta, ráksáak, megőrizni az elsőséget! És raj­ta, más szövetkezetek, megelőz­ni a ráksiakat! E versenyfutás­ból nemcsak az első, hanem a többi is nyer, mert többet ter­mel, s jobban élnek tagjai Nyer a mozgalom, mert öreg- bedik jó hírneve, vonzóereje — gyorsul a falu szocialista átalakulása. Amit a ráksi Uj Élet meg­csinált tavaly — nem utolér­hetetlen mások számára sem. A ma még gyengébb szövetke­zeteinknek is módjukban áll felzárkózni a legjobbak mögé. Kutas József „Mi az atomkorban nem atomhalált akarunk, hanem virágzó békét!" Az V. magyar békekongresszus felhívása Az V. Magyar Békekongresz- szus küldöttei két napon át tárgyaltak az emberiséget és benne hazánkat is fenyegető veszélyekről és a tennivalók­ról. Újra meg újra felmerül korunk élet-halálkérdése: döntenünk kell, hogy a tudo­mány nagy vívmányai a békét szolgálják-e vagy a háborút? A kongresszus küldöttei az egész békcszerető emberiséggel együtt az élet mellett szavaztak. Elmondották, hogy a mi né­pünk is jói tudja, kik erőlte­tik a fegyverkezési hajszát, kiknek érdeke a nemzetközi feszültség. Az imperialisták szítják a gyűlöletet, és táplál­ják a háborús félelmet, mert nem tudnak megbékélni ko­runk nagy társadalmi válto­zásaival, nem akarják tudomá­sul venni a népek függetlensé­gi vágyát, és a háborútól sem riadnak vissza. Pedig a ma há­borúja nemcsak a katonák millióinak életét követelné, de atomhalállal fenyegetné a bé­kés lakosságot is, hamuvá por- lasztaná az emberiség kultúrá­jának közös nagy kincseit. Bármily jelentős is azonban az imperialista körök hatalma, nagyobbak, hatalmasabbak a bäte erői. Az emberek maguk és gyermekeik javára kíván­ják fordítani az emberi elme csodáját, a nukleáris erőt. A népek becsülik egymást, köze­lednek egymáshoz, békében és barátságban akarnak élni. Ezért támogatjuk mi is tél jes erőnkből azokat a javasla­tokat. amelyeknek célja a kü­lönböző társadalmi rendszerek között a gazdaság és a keres­kedelem vérkeringésének a meggyorsítása. Ezért kívánunk jelen lenni a magyar zenével, irodalommal, kéinsőművészet- tel, filmmel és tudományos eredményeinkkel mindenütt, ahol Kelet és Nyugat kultúrá­jának békés versengése és ter­mékeny cseréje folyik. *zért óhajtjuk népünkkel Is minél gazdagabban megismertetni más népek kultúrájának érté­keit. Az emberiség túlnyomó több­ségének akaratát fejezi ki a békemozgalom, amely olyan hatalmas erőre támaszkodik, mint a szocialista országok Szovjetunió vezette tábora. Az V. magyar békekongresszus mélységes felelősségtudattal csatlakozott a népek többségi döntéséhez: a béke intézmé­nyes biztosítását választjuk és nem a hidrogénbomba-halált, leszerelési egyezményt és nem fegyverkezési hajszát, a né­pek barátságát és nem az Európában leselkedő új fasiz­mus farkasainak acsarkodását, sem pedig a hidegháborús gya­nakvást. Az emberiség többsé­gével együtt követeljük, hogy minden nagyhatalom szüntes­se meg a nukleáris kísérlete­ket, ahogyan a Szovjetunió tet­te. Jöjjön létre a csúcstalál­kozó, és vitassák meg ott a világpolitika legégetőbb kérdé­seit. E kérdésekről fog tárgyalni, és a megegyezés útjait, mód­jait keresni Stockholmban a leszerelési és együttműködési világkongresszus, »a népek csúcstalálkozója«. Ez a kong­resszus kiváló alkalom Kelet és Nyugat, Észak és Dél fiai számára, hogy nézeteiket sza­badon és őszintén kifejtsék és EGY HÉT A TEXTILMŰVEKBEN | HÉTFŐ kicseréljék. Az V. magyar bé- kekongresszus és az azt előké­szítő gyűlések ezrei hozzájá­rultak ahhoz, hogy minden tiszta szándékú magyar nő és férfi érezze: stockholmi kül­dötteink az ő személyes meg­bízólevelét is magukkal viszik. Tartsuk fenn országszerte azt az érdeklődést és sokolda­lú részvételt, amely a béke- kongresszusunk döntéseinek magaslatára vezetett, és amely a hazafiúi felelősség és az em­beri méltóság új rangjával tüntette ki a magyar békehar­cosokat. Tegye a béke minden híve magáévá az V. magyar békekongresszus követeléseit, mert ilymódon személyében is tevékenyen hozzájárul a világ- politika irányzatának kialakí­tásához. Hangoztassa és .is­mertesse mindenütt, városon és falun, munkahelyen, családban és iskolában: a háború ma már elkerülhető. A háborút emberek csinálják, és emberek tudják megakadályozni: mi va­gyunk ezek az emberek! Mi az atomkorban nem atomha­lált akarunk, hanem virágzó békét! A franciaországi belpolitikai helyzet Párizs (MTI); A De Gaulle­kormányt már a gazdasági problémák is foglalkoztatják. A devizahiány súlyosain nehe­zedik az ország gazdasági éle­tére, emiatt szóba kerülhet egy aranyban, vagy devizában fi­zetendő államkölcsön kibocsá­tásának terve. A francia sajtóban megje­lent, hogy Párizs hait kerületé­ben, három párizskömyéki megye 22 helységében és 14 anyaországi megyében hívtak életre közüdv-bizwttságokat. Delbecque, az algériai köz- üdv-bizottság alelmöke, akit a 'baloldali sajtó »az algériai ösz- szeeökiüvés lelkének« nevez, vasárnap este az anyaország­ba érkezett és hétfőn »kapcso­latba lép párizsi barátaival«; Ha az algériai közüdv-bizott- ság cáfolja is, hogy Delbecque anyaországi és párizsi útja hi­vatalos lenne, a baloldali saj­tó — és jellemző módon még a Populaíre is i— tiltakozik Delbecque mesterkedései el­len. Az Humanité e körök moz­golódásai, De Gaulle híveinek választási kampánya ellenéiben felszólítja a köztársaság hí­veit, egyesítsék erőiket, mert semmi sem dőlt el még, a de­mokratikus erők esélyei to­vábbra is érintetlenek; A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának iUése Reggel a Textilművékben azzal fogadtak az üzem vezetői, hogy aligha tudnak különösebb eseményről •beszámolni, hiszen szinte semmi­ben sem tér el egyik napjuk a másiktól. Hét­főn reggel például nem ment ki utasítás a dol­gozókhoz, mert az előző napokhoz, illetve hét­hez viszonyítva semmi lényeges változás nem történt. A gyár gazdasági életére általában jellem­ző, hogy a negyedévenként megszabott célki­tűzéseké,t nemigen változtatják meg a követ­kező negyedévig. Bár az utóbbi években ez a megszokott »nyugalmi« állapot egyre inkább a múltté lett. Az idén is előfordult már né­hányszor, hogy havonként módosították a ko­rábban kiadott intézkedéseiket. Az egy hóna­pon belüli változásokra főként a kapitalista országokban egyre erősebben jelentkező gaz­dasági válság miatt kerül sor. Köztudomású ugyanis, hogy a gazdasági válságba zuhanó kapitalista államok textilkeneskedeimi ügynö­kei az utóbbi időben egyre gyakrabban rúg­ják fel szerződéseiket. Hogy mentsék, ami menthető, kapkodnak, és sűrűn támasztanak »különleges« igényeket a szerződő felekkel .szemben. Nehezen megszerzett 'piacaink meg­tartása elsősorban ruhaüzemednk, fonodáink rugalmas munkájától függ, ihászén nem mind­egy az, hogy a belkereskedelem felszólításá­ra a kaposvári Textilművek milyen gyorsan tudja a kívánt új típusú tornáját Sopronnak, Pestnek eljuttatni. J"“ Ha egy üzem életében lehelt megjelölni leg­fontosabb feladatat, akkor azt mondhatjuk, hogy a Textilművek 1526 dolgozója minden­nap egy emberként munkálkodik most azért, hogy a legutóbb kért leigfinomabb fonalfajtát határidőre eljuttassák a szövőgyárakhoz. Nagy szorgalommal valósítják meg takarékossági célkitűzéseiket ás. PL hogyan lehet leginkább csökkenteni az Egyiptomból ideszállított 48 304 orsón naponként feldolgozott 15 ezer kilogramm gyapot költségét? A gyárban éjjel-nappal zúgnak a gépek. És amíg a gépek szíve ver, amíg fonál lesz a gyapotbálából, addig minden percben történik itt valami, ha nincs is rá külön utasítás. És hogyan él a több minit másfélezer dolgozó? Hogyan telnek napjaik? Beszélgetünk azokkal, akik tegnap még fonónők voltak, ma már technikusok vagy adminisztrátorok, azokkal, akik már az ország szinte valamennyi fonal- gyáráit megjárták, beszélgetünk az érettségi­zett munkáslányokkal is. Látjuk a dolgozok ingyenes, közös nagy mosodáját, hallunk ar­ról, hogyan lesz a harmadik fonalgyárból nemsokára az ország első fonaigyáira a Ka­posvári Textilművek .:. Búcsúzunk a tapasz­talatcserére induló dolgozóktól... Van itt sok esemény. De erről majd a kö­vetkező napokban számolunk be. (Szegedi) Párizs (MTI). A Francia Kommunista Párt Központi Bi­zottsága hétfőn és kedden ülést tart a Párizs melletti Ivry-i városházán. Waldeck­Rochet tart beszámolót a je» lemlegi franciaországi helyzet­ről és a helyzetből adódó új pártfel adatokról; Megnyílt a poznani nemzetközi vásár Poznan (MTI). Június 8-án, vasárnap délelőtt tíz órakor ünnepélyes külsőségek között megnyílt a 27. poznani nemzet­közi vásár. Witold Trampczynski len­gyel kereskedelemügyi minisz­ter mondott megnyitó beszé­det. Felhívta a figyelmet arra, hogy milyen fontossága van a poznani nemzetközi vásárnak a kelet-nyugati kereskedelem fejlesztésében. A lengyel küldöttség ezután Gotmulika, Cyramkiewicz és Trampczynski vezetéséivel megtekintette a pavilonokat, köztük a Magyar Népköztár­saság pavilonját. A magyar pavilonban a poznani nemzetközi vásárra érkezett magyar kormánykül­döttség vezetője, Kovács Imre élelmezésügyi miniszter, Mula­tó János külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, Katona Já­nos, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete, valamint a magyar küldöttség többi tagja s a magyar pavilonvezetőség fogadta a legyei államférfiakat. Gomulka és Cyrankiewicz, valamint a lengyel küldöttség többi tagja hosszabb időt töl­tött a magyar »Medicor« anyagvizsgáló röntgen-készü­léknél és az »Erosimat« forgá­csoló gépnél, s a kiállítási csar­nok egész falát betöltő, a len­gyel—magyar kapcsolatokat jelképező Szűcs Pál grafikus- művész által készített pamnó előtt. — Kereskedelmi kapcsola­taink elég erősek és a jövő­ben még erősebbek lesznek —* mondotta Cyrankiewicz. A magyar pavilont a legelső napon, amikor még csak a meghívott vendégek vehettek részt a nemzetközi vásáron; több százan látogatták meg. A vásár megnyitásának első napján, a NIKEX, magyar kül­kereskedelmi vállalat a len­gyel POLIMEX külkereskedel­mi vállalattól 220 000 rubel ér­tékű megrendelést vett UL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom