Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-07 / 133. szám

A TIT megyei szervezetének és a Somogyi Néplap szerkesztőbizottságának összeállítása A PVC feldolgozása és felhasználása A vinillklorid polimerizáció- , vül rontja a PVC elektromos ját 1912-toen Osztrcmiszlenszkij tulajdonságait; dioktilftalát, fedezte fel. E felfedezés alapján kezdték meg a nagyüzemi gyártást 1930 körül. Ettől az időtől kezdve rohamosan növe­kedett a PVC gyártása, aminek oka az, hogy a pol ivini iklcx id egyike a legsokoldalúbban fel­használható műanyagoknak. Á polivindlklorid a hőre lágyuló műanyagok csoportjába tarto­zik, ami azt jelenti, hogy me­legítés hatására a szilárd anyag meglágyul, folyóssá válik. Hogyan történik a PVC gyártása? Az eljárást polimerizációnak nevezzük, vagyis azonos mole­kulák összekapcsolódásiának. A folyamatnak az a jellemzője, hogy csak nagy mennyiségű víz jelenlétében megy végbe. A reakció megindulásához hőt kéül közölnünk az anyaggal, azonban mikor a folyamat megindult, a láncnövekedés hőtermeléssel jár, melyet el kell vezetni. A reakció kémiai egyenletben kifejezve a követ­kező: n(CH*rCH-CI)= CH2-CH—CHa—CH—... Cl <4 Az egyenletben szereplő »-n« a molekulák számát jelenti, a molekulák számától függ az óriásmolekula hossza. A képződő termék tulajdon­ságai nagy mértékben függ­nek attól, hogy a polimeirizáfció milyen hőmérsékleti fokon ját­szódik le. Fontos feladat tehát, a folyamat pontos hőszabályo- e^.zása. A viniiklcxrid vízben nem -Kioldódó vegyület. A vízzel való tökéletes elkeveredés céljából szappanszerű anyagokat, úgy­nevezett emulgeátorokat alkalmaznak. A reakclóelegy- ben vinillklorid, víz, emulgeá- tor és a folyamat megindulását gyorsító aktivátor van. A rendszer hőmérsékletét 40—60 C fokon tartják. A lánckap­csolódás körülményeinek al­kalmas változtatása befolyásol­ja a képződő termék tulajdon­ságát. A polimerizáció eredmé­nye az ún. PVC-latex, fehér, tej szerű folyadék. Ebből a ter­mékből nem lehet szűréssel kinyerni a PVC-t, mert a szemcsék átmérője 1/1000 mm Az eljárás az, hogy alumínium­szulfáttal vízben oldhatatlanná teszik a PVC-t, a szemcsék nagyobb méretűre összetapad- raak, és most már egyszerű szűréssel a víztől eltávolítható. Más eljárás szerint a PVC-la- texet magas toronyból felül­ről lefelé permetezik, forró le­vegőt pedig alulról felfelé fúj­nak. A meleg levegő hatására a víz elpárolog, és a száraz PVC-por a torony alján gyű­lik össze. Milyen a szerkezete a PVC-nek? benyomódik. A szövet az anyag szilárdságát növeli, a PVC pe­dig a külső behatások elleni védelmet biztosítja, ezenkívül tetszetős külsőt is biztosít A A kérdésre a feleletet fon­tos tudnunk, mert csak a szer­kezet Ismeretében tudjuk meg­változtatni a PVC tulajdonsá­gait. A PVC láncszerű mole­kulái úgy helyezkednek el egymáshoz képest, mint a vat­ta szálai. Ilyenformán az egyes láncok megakadályozzák egy­mást mozgásukban. El kell tá­volítani egymástól ezeket a láncmolekulákat, így szaba­dabb lesz a mozgási lehetőség. Azokat az anyagokat, melyek a láncok közötti távolságot ön­maguk beépülésével megnöve­lik, lágyítónak nevezzük. Ezzel megnövekszik a PVC hajlíthatósága, gumi-, illetve bőrszerű tulajdonságot nyer. A lágyított PVO —5 C fok alatt keményedik csak meg, míg a lágyító nélküli PVC 80 <tn^ag —85 C fokon lágyul csak meg. A lágyító mennyisége 10—100 százalék lehet a PVC-por sú­lyához viszonyítva. Leggyakrabban alkalmazott lágyítók: dibutllftalát, lassan valamennyi jó tulajdoni-ággal rendelkezik, melyekkel bír az előbbi, azonban hátrányos tu­lajdonságai kevésbé jelentkez­nek. A lágyító nélküli, illetve legfeljebb 10 százalék lágyítót tartalmazó PVC-t. kemény PVC-nek nevezzük. Jó tulaj­donsága: ellenáll a savak, lú­gok, szerves oldószerek hatá­sának, elektromos szigetelő, neon ég, stb. A PVC-porszemék ultrahangos gépeket 160 C fok körüli hőmérsékleten nak. nyomás egyidejű alkalmazásá­val egymáshoz tapadnak, és kialakul a lemez vagy tábla alakzat. A legvékonyabb fólia 0,2 mm, a legvastagabb lemez 1 mm. Az így előállított tárgy a legtöbb esetben csak félkész termék, a végső alakra hozás ezután következik. A csöveket csőprés segítségével készítik, a présfej változtatásával rudat kaphatunk. A PVC hegeszthető, akár ke­mény, akár légy polivini-líklönid- ról van szó. A kemény PVC hegesztéséhez hegesztőpálcát alkalmaznak, melyet a tárgy- gyal együtt 230—270 fokra me­legítenek. Ilyenkor a lágyított PVC-ből készült pálca beépül a nyílásba, és azt teljesen el­zárja. Jó hegesztéssel a he­gesztési hely szilárdsága az eredeti anyag szilárdságának 90 százalékát is eléri. A PVC-t ragasztani is lehet, bár ez az anyag nem oldódik, csak egé­szen különleges oldószerekben. Azonban, ha megnöveljük a molekulákban a klór mennyi­ségét egészen 60—65 százalék­ra, akkor az így kapott után- klórozott PVC jól oldódik ace- itonban. Ezt az oldatot hasz­nálják fel az oldószer elpáro­logtatósával PVC-tárgyak ra­gasztására. Lágyított PVC-t használnak fel a műbőrök elő­állítására olyanféleképpen, hogy a szövetre felpréselik a masszát. Az anyag megmintá­zása úgy történik, hogy a pré­selő hengerpórok utolsó tagja maratott, s így a félig megder­medt masszába a mintázat is Fonyód két várhelye J71 FONYÓDON KÉT RÉGI r VARHELY VAN. Az egyik a hegyen, a másik a Be­A PVC jellemző tulajdonságai: 1. A PVC szilárdsága a hő­mérséklet emelkedésével nagy­mértékben csökken. Ezért eze­ket a tárgyakat 60 C fok alat­ti hőmérsékleten lehet csak tartani. 2. A PVC alacsony hőmér­sékleten (0 C fők) törékeny. 3. A PVC-ből készült tárgyak ellenállóképessége attól függ. hogy a megterhelés mennyi ideig tart. A kemény PVC 6 kg/négyzetmilliméter megter­helésnél azonnal, 1,9 kg/négy­zetmilliméter terhelés esetén csak hónapok múlva szakad el. A hőre lágyuló műanyagok­nak, így a PVC-nek is, eme tulajdonsága azért fontos, mert számolni kell azzal a ténnyel, hogy huzamos ideig tartó hú­zás hatására az anyag lassan­ként megnyúlik, míg végül is elszakad. Régebben a PVC el­szakadását valamiféle -elride- ged esnek- tartották. Ma már pontosan tudjuk a jelenség okát. A hosszú PVC-mólekulák vattaszerű csomóban helyez­kednek el. A tartós húzás ha­tására ez a kusza csomó ren­dezetté válik, az óriásmoleku­lák elcsúsznak egymáson, az összetartó erő lecsökken, ami­kor a láncok egymáshoz vi­szonyított nagysága nagy mér­tékben megnő, elszakad a PVC. (Folytatása következik.) VAJA LÁSZLÓ gimn. tanár. Angol televíziós állomás műsorát vették Kaposvárott Június 4-én 19 óra 30 perc és 21 óra között a kaposvári kísérleti televíziós állomás angol állomás műsorát vette. Az angol kísérőszöveg mellett bizonyítja ezt az is, hogy a kapott kép a fényképek nega- tívjához hasonlóan fordított volt, tehát fehér a fekete he­lyeken és viszont. Az angol te­levízió használja ezt a rend­szert, amely természetesen az ő vevőkészülékeiken normális Lóczv István * képet ad, de a magyar gyárt- ' lágy PVC-t úgy hegesztik, hogy , refc szélén, a hegy délkeleti lá- a fóliákat vagy a csővégződé- ! bánál. Erről az utóbbiról a fej­seket egymásra helyezik, és leírók és történészek sokáig képlékeny állapotig hevítik, \ nem vettek tudomást. A levél- maid lassan hűlni hagyják. Az tári adatokból ismert volt. összeforrást a melegítéssel egy- ugyan a török korban végvári idejűleg alkalmazott nyomás j szerepet játszó fonyódi »kas- biztosítja. A műveiét kivite- , iély«, de a helyszínen ismerei- lezéséhez nagyfrekvenciás vagy ‘ len írók ezt mindig a Vár be­basznál- gyen képzelték. A magyar földrajzi irodalom megteremtője, Bél Mátyás — aki 1731-ben járt e területen ■— szintén csak a Várhegyet is­merte, s »Notitia«-jábanl úgy említi, hogy erdős tetején »még ma is fehérlő falak om­ladéka 1 látszanak, melyek mentsvárak vagy őrtornyok le­hettek egykor, a környező vi­dék szemmeltartására«. Ezt az adatot vették át a ké­sőbbi tájleírók, Vályi András, Fényes Elek stb. is, és csak Ló- czyék Balaton kutatása fedezte fel, hogy a hegy alatt levő Fá­cánoskert szintén egykori erős­ség maradványa. Kuzsinszky 1920-ban megjelent és a bala- tohvidék régészeti emlékeit tár­gyaló munkájában már említi a két várhelyet, de még mindig^ azzal a különben kézenfekvő elképzeléssel, hogy a török kori végvár a hegyen volt. A kérdésre fényt az 1930-as évek derítettek, midőn a bécsi hadilevéltárból előkerültek az úgynevezett Turco-féle rajzok. Giulio Turco Császár hadmér­nök volt, és 1569—70-ben a ma­gyarországi végvárrendszer ba- latonvidéki várait mérte fel. E felmérés rajzai közül a keszthe­lyi,^íal;^geti, c-xobánci, rezi stb. mellett megtalálták a fonyódi vár négyszögű alaprajzát is. Ez teljesen fedi a Fácános kerti árkokat és területi nagyságá­nál, alakjánál fogva sem il­leszthető a Várhegy körtealakú kis fennsíkjára. Azóta mindkét helyen foly­tak tapogatózó ásatások, ame­lyekből a várak múltjára vo­natkozólag konkrét következte­tést vonhattunk le. A VARHEGYEN BA- CSAK GYÖRGY ASA- TOTT az 1930-as években né­hány kutató árkot a Nemzeti Múzeum régészeti osztályának irányításával. Kutató csákánya alól több ezer éves tárgyak kerültek elő, melyek bizonyí­tották, hogy az ottani hatal­mas árok illír és kelta időkből származik, s itt később, idő­számításunk első évszázadai­ban a rómaiak kőépületet is emeltek. Az alig 20x40 méteres fennsíkon épült kis római épü­let jelzőállomás vagy őrtorony jutnak a hullámok. Mint kuri­ozitás: megtörtént, hogy a lon­doni televíziót egy ausztrál amatőr vette. Az angol vétellel együtt most már négy külföldi állo­mást sikerült venni Kaposvá­rott: Grác, Pozsony, Moszkva és ez utóbbi angol állomásit. lehetett, annál is inkább, mert a leletekből megállapíthatóan a hegy területe már az ő ko­rukban is lakott volt. A várhegyi ásatás középkori döngölt falak és cölöpök nyo­mait is napvilágra hozta, ami arra mutat, hogy a török kor­ban is volt ott valamiféle erő­sebb épület. De maga a török kori vár lenn volt a berek szélén. Ez a Turco-féle rajzzal kétségkí­vül igazolható tény több érde­kes feltevésre adott lehetősé­get. E feltevések központjában az a kérdés állt, hogy miért nem a jól védhető hegyre épí­tették annak idején a várat? Az 1957-ben e helyen végzett próbaásatás döntő választ adott erre a kérdésre. Fonyód a középkorban ber­ki sziget volt, melyet a somo­gyi belső területek felől Bé- zsenyen át lehetett megközelí­teni. E helyen ugyanis az egyébként több kilométer szé­les Nagybereknek nyolcszáz méteres szűkülete van. A szű­kület keleti oldalán települt az Árpádok korában Bézseny fa­lu, nyugati oldalán pedig a kö­zépkori Fonyód, melynek he­lyét mindeddig nem is sejtet­tük. A két virágzó templomos, plébániás település közti náda­son át vágott víziút képezte valószínűleg az összeköttetést. Midőn az 1540-es években Buda, Székesfehérvár, Pécs el­foglalása után a török terjesz­kedés ezt a somogyi vidéket is veszélyeztetni kezdte, a két falu akkori birtokosa, palonai Magyar Bálint, Nádasdy Tamás nádor híres udvari kapitánya “f onpdot erősíteni, kezdte«. A tavalyi ásatások bizonyítják, hogy ez az erősítés nem vala­mi vár építésével, hanem a fa­lu templom körüli központjá­nak körülárkolásával és a kő­templom erőddé alakításával történt. A FONYODI VÉGHÁZ zs- — csakúgy, mint a keszt­helyi. Is — úgynevezett temp­lomerőd volt, és a szigetre va­ló bejáratott védte. Ezért volt a berek szélén és nem a Vár­hegyen. Mint érdekes újdon­ságot említem, hogy hosszas utánjárás után sikerült meg­szereznünk a i'ár 1574. évi védöseregének teljes névsorát (zsoldnévjegyzékét) is a bécsi udvari kamarai levéltárból, ami somogyi viszonylatban muzeális érték. Az ásatásokat a megyei Ide­genforgalmi Hivatal ez évben is folytatja, mert tőlük Ma­gyarországon példa nélküli tudományos értékű eredményt várhatunk. Egy középkori vég­vári falu települési formájának nyomait tárhatjuk itt fel a külső várárok által határolt mint egy 100x100 méteres te­rületen belül. Ennek kultúr­történeti becse óriási, mert la­kott helyen levő egyéb török Az Alsóvár Jurco raja nyomó* kori város helyeink, Kapos­vár, Kanizsa, Keszthely, Mar­cali stb. területét mindenütt beépítették már, így az ásatá­sok lehetetlenné váltak. Boly­gat lanul, érintetlenül, fal-'^a ékelődött kövesúf menti ~e- lyen egyedül csak a fonyódi végvár található. Látványossá tétele, Fonyód rohamosan nö­vekvő idegenforgalmát is te­kintve, országos viszonylatban is nevezetességet jelent tehát, s bizonyára jelentősen hozzá­járulna ahhoz, hogy a fürdő­hely tanulmányi és turisztikai góccá fejlődjék. A két várhely ^ MÚLTJÁNAK TO­VÁBBI TISZTÁZÁSÁRA a Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala a Műemlékek Orszá­gos Felügyelőségével és a Nemzeti Múzeum régészeti osztályával karöltve dolgozik. Az alsó várhely régészeti fel­tárása mellett egyébként Vár­hegy területén is nyílik ása­tásra lehetőség, ha az 1960-ra tervezett nagyszabású kilátót építik majd. MÓRICZ BÉLA mányú készülékeken az ő adá suk fordított képben jelentke­zik. Egyébként az országban más helyeken is lehetett az angol műsort venni. Csupán magyarázatképpen jegyezzük meg, hogy a televíziós hullá­mok általánosságban a fény­hez hasonlóan terjednek, tehát vételük csak korlátozott kör­zetben lehetséges, mégis ritka esetben bekövetkező optimális vételi viszonyok között egé­szen nagy távolságokra is el­Újfajta fémtarta lom-mérő A lett tudósok olyan új mód­szert dolgoztak, ki, amellyel bármilyen keverékben is pon­tosan kimutatják a fémtartal­mat. Az új módszer a most felfedezett »Tiooxin« nevű alkalmazásán alap­szik. A »Tiooxin« rendkívül érzékeny kémszer, amely még a talajban, az ötvözetekben és a különféle folyadékokban is A Balaton rövid története (IV.) A Balaton széljárása a tó más jelenségével is kap­csolatos. Ezek hatására keletkeznek felületén a ta­rajos hullámok és válik félelmetessé, lenyűgözőivé az általá­nosan ismert balatoni vihar képében. Amikor ólamszürke, söibét fellegek tornyosulnak az égen, megszólalnak a vihar- ágyúk, mindenki partira igyekszik. A balatoni vihar — an­nak csábító szépsége mellett — egyik rejtett veszedelme: hirtelen jön, és áldozatot követel. A szél által keletkezett hullámok érdekesek, tarajos hullámok. Ezek úgy keletkez­nek, hogy a szél keltette hullámok alsó része a tó sekély volta miatt a tó fenekén a súrlódás következtében leféke­ződnek, míg felső részük meg akarja tartani eredeti sebes­ségét, s a hullám alsó részén átbukik. N>am is annyira a szél, mint ezek a hullámok a veszélyesek. A hullámok nagy­sága a tó sekélységéhez viszonyítva nagyok. Jobban értékel­jük, ha összehasonlítást teszünk a Balaton hullámai és egy beltenger hullámainak méreted között. Általában a kisebb beltengerek partjai mentén 'keletkezett hullámok magassága 2 m, a balatoni hullámoké 1—1,3 m. A beltengerek hullám­hossza 20—30 m, a balatoni maximális hullámhossz 7 m. Viszont a Balaton hullámai a tó sekély volta miatt merede- kebbek, mint a beltengereken vagy mély tavakon. A tara­jozás és meredekség okozza a tó veszélyességét, amely szá­mos balatoni fürdőző életét követelte már. A kimutatja a fémmikroeleme- Vipáralog az anyagból, ezenkí- 1 két. balesetek és a halálos áldozatok elkerülése végett igen fontos a viharok előjelzésének kiépítése, me­lyet a balatoni vihar jelzőszolgálat lát el. A nagyarányú üdü­léssel párhuzamosan csökkenteni kell a tó veszélyességét is. melyet a viharjelző szolgálat jó megszervezése, valamint a tó légköri viszonyainak nagyobb arányú, tudományos kuta­tása küszöbölhet ki. Ugyanis a létszáma* növekedésével páiv huzamosan egyre nagyobb a baleseteik száma is. Bár a magyar tenger nagysága neim versenyezhet a nagy tavakéval, azoknak csak kisebb öble lehetne, mégis az édes vizű tavak fürdőkultúrájában az első helyen áll világviszony­latban is. Ezt, valamiint a Balaton fürdőtoultúrájának roha­mos fejlődését az alábbiakban egy-két számadattal igazolom. 1932-ben 40 428 belföldi üdülő volt a tó partján. 1937-ben már mintegy 93 ezer, de a hétvégi vonatokkal érkezőik a lét­számot 208 ezerre emelték fel. 1955-ben viszont minden üdü­lőt, illetve vonattal és egyéb közlekedési eszközzel érkezőt beleszámítva, 800 ezer volt a létszám. A jövőben egymillióra akarják a létszámot emelni. Ennek megfelelően kell a für­dőzési lehetőségeket is biztosítani, amelyhez természetszerű­leg a biztonsági rendszer további építése is feltétlenül szük­séges, hogy a Balaton éghajlati viszonyainak ismeretében előre jelezhessék a vihar közeledését. Ez azért is igen fon­tos, mert évenként 10—20 ember fullad a Balatonba. A balatoni vihar 75 százalékát az ÉNy-ról, a Bakony te­tejéről előretörő hideg levegő okozza. Ehhez hasonló, de mé­reteiben kisebb az E-ról beáramló hideg, amely a viharai: keletkezéséből 12 százalékban részesedik. A Ny—K-i inán}'» légáramlás viharai 7—8 százalék, jfííg a déli viharok való­színűsége csak 2—3 százalék. A vihar gyors keletkezésének okát abban is látják, hogy a Balaton környéke, főleg a balatoni felvidék, mivel itt a Nap beesési szöge nagyobb, több napfényt kap, felmelegszik. A felmelegedett levegő felszáll, és beszívja a környező területek hidegebb, párateltebb levegőjét, termé­szetesen a Balaton felett lévő páradús levegőit is. A felszál­lás, kiterjedés lehűléssel jár, a levegőben lévő pára kicsapó­dik, felhők keletkeznek, tornyosulnak, kezdődik a balatoni vihar. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom