Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-06 / 132. szám

SOWOGYI NÄPfcA» 9 hints*, rm. Jttntns «• JÚNIUSI ItOH'főf/lalás tömjénillatot árasztó failak között, a klauzúra nagytermében még soha nem volt ekkora zaj, amióta áll a modem zárdaépület. Consuláta nővér, a tarto­mányi rendfőnöknő — akit két évvel ezelőtt rendeltek erre a méltóságra, mert tanításra már alkalmatlan volt, szórakozott és erélyte­len, akivel azt csinálták a gyerekek, amit akartak —, a nővérek csoportjának a közepén állt, és arca majd kicsattant a haragtól. Egyéb­ként is dadogott, de most úgyszólván minden harmadik mondatában volt egy szó, amit ér­teni is lehetett. Mindenki beszélt, ágált, ma­gyarázott, méltatlankodott egyházüldözésről, jogtalan kisemmizésről. Mi okozta a június reggel áhítatos verő­fényének csúnya, szinte piaci kofák össze- röffenéséhez hasonlatos elborulását? Az éj­szakai, illetve a zárda rendjét felborító haj­nali események. Pár nappal a?előtt zajlott le az iskolakolosszus államosítása a pincétől a padlásig. Alig heverték ki a szerzetesnők a »jogtalan processzust**, máris következett a második. Virradóra edfoglalták a város egyik népi kollégiumának lakói a zárda konviktu- sát, sőt rendeletre a nővérek és a bentlakó diákok ebédlőjét is. Foglalás közben persze megnézték a zárda éléstárát is, s igen elcso­dálkoztak a tapasztalattól, miként fest a szerzetesi szegénység táplállkozás dolgában. Hiába tiltakoztak a kéretlen vendégek érkezé­sére felriasztott nővérek, s vetkeztek ki sze­lídségükből, földreszállt angyal-mivoltukból. A kollégisták, miután kiszögezték az oldalbe­járatra a névtáblát: »ADY ENDRE LEÁNY- KOLLÉGIUM*«, hangos énekszóval vonultak helyiségről helyiségre a különösen éjszaka csendhez szokott folyosókon. Fegyelmezett sorokban, noha a fekete-fehér fityulás, kap­kodva öltözött védősereg nem éppen felebaráti szeretettől bölcs belenyugvástól vezetve kí­sérte két oldalon a »tolvaj bandát*« köpködve, szitkozódva. A hatalmas ebédlőterembén, ahol naponta eddig negyven apáca költötte el a sze­rénynek egyáltalán nem nevezhető étkét, már tettlegességre is sor került, amikor is Pénzes Ilonka, a nyúlánk kis parasztlány kinyitotta az ebédlőszekrényt és elrikkantotta magát: — Nézzétek, mennyi sült csirke! Az anyjuk kiscipöjét! Ez volt a szavajárása, és hiába bírságolták ezért az ártatlan káromkodásért, nem tudott leszokni róla. Máskor talán nevettek volna a lányok, ha a feszült csendben Ilonka elszólja magát, most a helyzet komolyságot kívánt. Nem nevetett senki. Ilonkának mégis alig volt ideje félrekapni a fejét, mert a közelében álló apáca kezében felemelkedett a ki tudja honnan, honnan nem előkerült sodrófa, és le is csapott. Fájdalomtól összeránduló arc­cal kapott vállához a kislány, s míg hátrább lépett, a fogai között sziszegte: — Az anyja kiscipöjét, ha ez fejbe talál! — Piszkos kis kommunista! — fújtatott a nővér bosszúálló izgalmában, s társai jónak látták elvonszolni, mert noha eddig példás fegyelem uralkodott a foglalók soraiban, most zúgni kezdtek. Félhangos és hangos meg­jegyzések szálltak az ellenállók felé, akik azt hitték, hogy meg tudják akadályozni a fog­lalókat a honfoglalásban. Az ajtóhoz közel állók is gyors hátraarcra kényszerültek, mert egy nővér kisbaltával rohant be az ajtón, megbotlott a küszöbben, s majdnem magában tett kárt az éles szerszámmal. ovács Kati. a kollégium ifjúsági tit­kára elkiáltotta magát: — Tagtársak figyelem! A nép nevében ezennel le- foglaltnak tekintjük a zárda ebédlőjét, mint a konviktushoz tartozó helyiséget. Kérem a kedvesnővéreket, hogy vigyék ed személyes tulajdonukat, s vonuljanak vissza a zárdába. A mai naptól az iskolához hasonlóan a kollé­gium is az állam tulajdona! Pénzes Ilonka, a foglalás első sebesültje, aki vállán tartotta kezét, de azért' nem húzó­dott hátra az első sorból, bosszankodva súgta a mellette állónak: — Na hallod, legalább az ennivalót ne en­gednénk elvinni nekik! Szidják a kommunis­tákat, a rendszert, oanaszkodnak, de fehér kenyeret meg sült csirkét esznek! Mi meg... — nem merte folytatni, mert tiltón villant fe­léje Kovács Kati szeme. Lehajtotta fejét, és csak maga elé súgta: — Olyan éhes lettem. Néhány percig farkasszemet nézett a két tábor. — Kovács Kati, te vagy az díszes mákvi­rág! Még mindig tartozol három havi tandíj­jal a zárdának, és el mersz jönni ide? — Tisztelendő nővér — emelte fel piruló ar­cát a lány —, négy év után én most fizetek. Azzal, hogy nem sanyargatják tovább drága tandíjakkal a szegénysorsú gyerekek szüleit! A dúlt arcú szerzetesnők csoportjai ismét zúgni kezdtek, de most már értve, hogy elve­szett paradicsom, amiért küszködnek, és még baj is lehet belőle. Lázas cipekedésbe fogtak. Persze nem szó nélkül. — Verje meg az isten az ilyen népet! — Piszkos csőcselék! — Jön még a kutyára dér, megbánják ezek még, de már késő lesz! A lányok tömör csapatáról leperegtek a szennyes indulatok felszínén kavargó szitko- zódások, sápítozások. Csak a szemük tüzelt, jelezve, hogy tudnának szót szóra adni, hogy életük végéig nem felejtik el ezt a honfog­lalással egybekötött tanulmányi kirándulást amelyen megmutatták foguk fehérjét a szent­el etű nővérek. Egy óra leforgása alatt csak a faragott tölgyfaasztalok és a székek álltak az ebédlőte­remben. Elszállingóztak az apácák is, de visszakiáltotta dühtől utoljára távozó még fuldokolva: — Rablók, haramiafattyak! Az ajtó dörrenésére megkönnyebbülten né­zett össze ötven eddig szótlan honfoglaló. Mintha a durva ajtócsapódás lett voilna a meghatározott jel, hogy most már lehet be­szélni. Izgatott beszélgetéssé olvadt az eddigi jeges fegyelem. — Na, most láthattátok, a szegény tisztelen­dő nővérek milyen »szegények*«. — Ezek akkor is fehér kenyeret, sült húso­kat ehettek, amikor az egész ország csak ku­koricakenyereit és burizst evett, margarinnal főzött! — Nekem azt mondta az egyik, hogy ez, amit itt látunk, mind szülői adományok! — Ilonka, nem törött el a vállad? — Nem, de biztosan megkékül, mert fáj. Vasárnap majd megmutatom édesanyámnak, milyen ajándékot kaptam a kedvesnővérektől! — Csendet, csendet! Akiket előre kijelöl­tünk, itt maradnak, a többiek visszavonulnak a kollégiumba. Sorakozó! z őrszemek, az új birtok őrzői a kö­zeli reggelig élszéledtek a mélyen alvónak látszó épületben. Egy tízes csoport a koirszerűen berendezett, ragyogó fe­hérségű kollégiumba ment fel az eddig zárt ajtó mögött tartott bentlakó növendékek kö­zé, a másik csoport az ebed 1 öteremben maradt. Amikor kint az utcán felhangzott a hajnali énekszó: »Sej, a mi lobogónkat fényes szellők fújják .. .*< — az ebédlőbeliek belülről ráfor­dították a zárra a kulcsot. — Hátha valamelyik nővér visszajönne! — kuncogott egy szőke fürtös lány. Kis ideig még beszélgettek, majd sorban lehajolt a tíz SPORT Milyen legyen megyénk labdarúgó bajnoki rendaxere ? A megyei labdarúgó bajnokság­ban most van a hajrá, Hároín- négy-öt bajnoki mérkőzés van még hátra a különböző osztályokban, l aztán befejeződik az a bajnokság, amely igen nehéz körülmények között született meg. 1957-8«. évi bajnoki labdarúgó rendünkre rányomta bélyegét 1856 októbefe. ismeretének minden sportbarát előtt azok a körülmé­nyek, amelyek úrrá lettek a Ma­gyar Labdarúgó Szövetségben, s az MLSZ akkori vezetői - fejtető­re állítva a korábbi kisebb hibák­tól eltekintve jól bevált bajnökl rendét - felborították a mftgyat labdarúgó rend egészét. Az ellen­forradalom Idején felszínre kerül* régi burzsoá sportvezérek, Nagy Marcell és társai igyekeztek ott folytatni, ahol annak Idején abba­hagyták. Nagy sebbel-lobbal, de­magóg jelszavakkal felduzzasztot­tók az ND Il-t Bár helyesén lét­rehozták, de véleményünk gzerlhl tűimére* ezték az NB III-as csopor­tokat. Mindez még a kisebb baj lett volna. A nZgvobb hiba otl történt, hógy az akkori MLÍZ-Vé- aetőknek kisebb gondjuk Is Aa- gyobb Volt annál, hogy ml lesi leányfej az asztalra. Elnyomta őket az álom ....... . . R eggel halk kopogtatásra ébredtek fel. Kovács j “kB^öens,fyéi ^nék. bogy aí- Kati lépett ajtót nyitni. Ö nem aludt addig !len-01' - y ^ ­sem. Kitárta a nehéz ajtószárnyat és megtán- torodoitt. A küszöbön Teréz nővér állott, a pol­gári iskola volt igazgatónője, aki négy évvel ezelőtt tanára ég pártfogója volt. Az éjszöka — nagy megkönnyebbülésére — nem látta se­hol a kedves arcot, az egy kivételét, akiről nem tudott eddig sem soha tiszteletlenül be­szélni. Tisztelte és szerette egész életre szó­lóan. Huszonöt éve tanított, mindenki szeret­te, a szülők, tanítványok, csak rend társai és főhökei néWi szívlelték. Túlságosan pártolta a szegény sorsú gyerekeket, még olyan áron is, hogy vállalta a feddéseket, dorgálásokat a tandnjhátralékokért Soha nem küldött Sen­kit haza azért, mert nem Volt kifizetve a tandíja. — Szervusz, Kati! — szóiéit meg rövid hall­gatás után. — Bejöhetek? — Tessék, tessék bejönni! Az idős apáca zavartan állt a kettejükre szegeződő pillantások kereszttüzében, azután Katira nézett. Az megértette. — Lányok, a tisztelendő nővér négyszem­közt szeretne Velem beszélni. Legyetek szí­vesek az udvaron várni, míg jön a Váltás, Csendesen csukta be- az ajtót a készségesen kLIéptoedák után. S letiorgaSZtótt fővel «ment falában felére zsugorodott a sport­körök száma (a jtclvfelen bajnoki rend miatt megszűnt más szák- osztilyokról nem is Szólunk). — Irtsunk ki mindent, ami volt - ezzel a jelszóval vágtak neki Nagy Mereellík a bajnoki rend átszervezésének. Fz utasításoknak megfelelően születtek meg a me­gyei II. meg a megyei III. osztá­lyok, a Szűntek még a korábban jól bevált Járási bajnokságok. Ma már a napnál világosabban látható, hogy ez a bajnoki rend­szer megbukott. Ez átütésünk Iga­zoláséra éléé mégemlíteni néhány somogyi példát. A megyei I. osztállyal nines sem­mi baj. Ez megy a maga kitapo­sott útján, ha a szereplők itt-ott fel is cserélődtek. Az NB III-ba elment csapatok nyomába újak ke­rültek. Jó részük kiállta a ptótaát, bár éppen a Jelenlegi bajnoki rangsor múlatja, hogy a felkerült ujonéok az erőviszony tekinteté­ben alatta állnak a régieknek. A 25. hét sereghajtói: Somogyszob, Böbönye, Gyékényes, Lengyeltóti mlnd-mlhd újoncok. Az újak kö­zül egyedül a Taszári Honvéd áll­ja a versenyt a többiekkel. De a Honvéd csapata egészen más adottságokkal rendelkezik, mint a korábban felsoroltak, Így esete nem méfvadő. A megyei II. osztály már döcög. A háromcsoportos II. osztály mér­kőzéseinek színvonala aligha van fölötte a régi járási I. osztálynak (ha egyáltalán fölötte van). Vala­mennyi csoportban megcsappant már a létszám, ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy a megyei II. osztály többet nyújtott, mint amennyit várni lehetett tőle. Hogy éhben a formájában e bajnokság­ra nincs szükség, az bizonyos. Hi­hetetlenül nagy költséget ró a fe­lesleges sok utazgatás a csapa­tokra, Jérísst emiatt lépegetnek vissza a szerényebb anyagi esz­közökkel rendelkezők. Nézzük csak meg közelebbről ezeket az utazásokat. Mczőesokonya-Ecseny vagy Nagytoldi-puszta, Kéthely- KötdSe vagy Balatonkílltl. Legtöbb út csak autóbusszal érhető el, s az utazás sokszor több száz fo­rintot emészt fel. Nem tudjuk, hogy a többek által emlegetett nívékillönbség (amely, állítjuk, csák látszólagos) megéri-e a sú­lyos ezrekre rúgó forint áldoza­tot. Ha már szó esett a színvonal­ról, való igaz, hogy mindhárom csoportban az élmezőnyben van néhány jóképességű csapat (K. Téglagyár, K. Honvéd, MczöcsoKo- nya, Babócsa, Kaposmérő stb.), de a sereghajtók korábban a járási bajnokságokban is hasonló szere­pet játszottnk. A jelenlegi bajnoki rend teljes csődje a III. osztályban Jut kife­jezésre. Még az ősz folyamán cik­ke* Irt lapunkban e bajnokság ér­tékéről Isztl Ferenc játékvezető, és tényekkel bizonyította, hogy a III. osztályú bajnokság sportbeli értéke nulla. Azóta eltelt immár ismét egy fél év, és a tények mar­cali cikkírónk igaíát bizonyították. E bajnokságokban papíron még hat-nyolc csapat ugyan létezik (a korábbiaknak fele), de a bajnoki pontok zöme most is a zöld asz­talnál hull. Somogycsicsó például a tavasai idényben öt mérkőzés­nek kapta meg pontját a zöld asz­talnál. Magyarán mondva, egyet­len mérkőzést sem játszott. De nem is lehet kívánni a szegerdőiek­től meg a balatonberényiektől, hogy Somogycslcsóba vagy Iha­rosba utazzanak. Ugyanúgy áll ei a tétel fordítva is. A fentebb leírt, a sok közül csu­pán kiragadott néhány példa is bizonyítja, hogy van probléma bőségesen labdarúgó bajnoki rend­szerünk körül. Nem baj tehát, ha szakvezetőink, a Labdarúgó Alszö- vetség illetékesei akár egy széles­körű vita alapján már "lost ke­resik a jelenlegi kátyúból kiveze­tő utat. Az sem baj, ha a Somogy megyei labdarúgó bajnokságban még most, a bajnoki évad idején tiszta vizet öntünk a pohárba, nem hagyjuk a csapatokat olyan bi- zonvtalansígban, mint amit az MLSZ illetékesei az NB II. ér, NB III. körül teremtenek. Annyi bi­zonyos, sürgősen hozzá kell lát­nunk az átszervezéshez, amelynél a fő szempont a korábban jól be­vált bajnoki rendszer visszaállítá­sa kell legyen. Tegyük mérlegre az esetleges javaslatokat. Fontol­junk meg mindent, kellő gonddal, mert a hangzatos osztály-elnevezé­sek már eddig Is súlyos anyagi áldozatokat róttak sportköreink­re. Éppen e túlzott megterhelés miatt szűnt meg teljes egészében a snort jő néhánv községben. Mindnyájan, akik barátai va­gyunk a legnépszerűbb sportág­nak, biztosak vagyunk abban, hogv megyénk szakképzett labda­rúgó vezetői a Megyei Testnevelé­si és Sport Tanács elnökségével karöltve megtalálják majd a je­lenlegi helyzetből kivezető utat, amely a mostani mélypontról fel­felé vezet. KOVÁCS SANDOB Spartakiád Horvátháton Horvátkút kicsi község a marcali járásban, amolyan isienhátamögöt- ti hely. Ha a gépkocsik nem is tudnak bejutni a kövesúttól távol j lévő hepe-hupás faluba, a sport----------------------------------- ----...._________________________ azért belopakodott ebbe a község­vi. ysza az ebédlő közepén álló apácához. Vi- ! Már * kora tavasszal meg­lr-k7An kezdtek a sportolók. A labdarugó UUcl , ír; - , ,, , „ . ! csapat benevezett a KISZ Kupába, — Katoikaim, felemelheted a fejedet. Nem és ott néhány figyelemre méltó voltam itt, de fentröl jövök a klauzurából. Tu- ] eredményt értek el. Elsők között dóm, mi történt. Ha igazán ismertél, akkor I íel?”lkezt?k 5 h?í'ÍÍk:DÍi!k tudod, hogy szándékosan nem voltam itt je- j taum.nt feledés Len'gyTjt’ len, mert igazságosnak tartom az áfliamo&í'tást ; z*ef sportköri elnök irányításával is, a honfoglalá3tokat is! | «í?y hónapon kérészéül folyt e ver­™^+Kaih leMWS I versenyen ragyogását elhomályositottak a meghatottság uét fordulóban bonyolították le. könnyei. Teréz nővér remegő hangon folytat- 1 az első vasárnap 16 nő és 24 férfi versenyző indult. Még nagyebb si­kert hozott a verseny második ré­sze, ami múlt vasárnap zajlott le. Ezen ott volt valóban a falu apra­ja, nagyja. Ez alkalommal 32 férfi és 27 nő(!ü) küzdött az elsőségért. Különösen p női indulók száma érteipel külön figyelmet, mert Horvátkútnál sokkal nagyobb köz­ségekben sem volt Ilyen nagy szá­mú női Induló. Horvátkút számszerű eredményei talán nem különlegesek. Egy azon­ban bizonyos, hogy a spartakiád kitünően s'kerillt. Jó volt a szer­vezés és a kivitelezés egyaránt. Ha : i ta: — Te tudod, hogy huszonöt éve tanítóik, jó­val több éve hordom ezt a ruhát, ami most elzár, eltilt a tanítástól, megfoszt életem ér­telmétől. A földszinttől az emeJelig elfalazták az iskolát a ziárdától. így nem lehet élni. — De hát mit akar tenni a tisztelendő nő­vér? — szakította félbe aggódóan a lány. ____ ___ — Budapestre megyek, Kati, és jelentke- , utaznak el az esélytelen csapatok, . rleki, Tóth zem a minisztériumban. Levetem ezt a ruhát, | ^^Tező^okonya-AagyfoMT^f3 a j öreglak: V; továbbra is ilyen lelkesen dolgoz nnk majd a horvátkűtiak, akkor jó néhányuk nevével esetleg a győz­tesek között találkozunk majd a marcali járási döntőn. Ez történt a megyei II. osztayban Sok az elmaradt mérkőzés. Most, r Buzsák-öreglak 2:1 (2:0). Bu­hogy közeleg a bajnoki idény vé- z.Bák, 400 néző. V: Molnár József, ga, egvre több találkozóra nem Buzsák: Jqó - Pasztusics, Mez­.... -------- > _a_t_a __ xihara, Zakariás ­a ncsics, Papp, Vincze. Budinszki - Kálmán, E héten a somodoriakat is töröl- ; — Kardos II.» ték a bajnokságból, ahol bizony j Proity, Tóth. alaposan megcsappant a létszám. Tudósítóink az alábbi beszámo­lókat küldték a vasárnapi bajno­ki fordulóról: mert én tanítani akarok! — Szavai mér komé- kaposfüred-Somodor mérkőzés is. : Négy, Fintér nyen csengtek. Kati torkát sírás fojtogatta. — Segíthetek valamit? — Igen, kislányom. Van itt egy csomag. Megcímeztem, add fel utánam. Én most ki­megyek, mintha templomba mennék, és nem jövök ide vissza többet. Pestről visszaküldöm ezt a ruhát. Sokan azt mondják majd, hogy méltatlan voltam a viselésére. A tanításra méltó voltam, és méltó is maradok! Ez fon­tosabb! A fegyelmezett komolyságáért irigyelt Ko* j vacs Kati nem tudta visszatartani .tovább a ! iás, Stammler, Bácsai - veszner, kehiéiből feljcsukló zokog&sü Örömében sírt. j Geiicz - Kálmán, Bosnyák, kus- Hirtelen lehajolt, hogy megcsókolja a szál- J ** iS2S^M»,hSö2SSi megérdemelten nyert. A vendégek védelme szünet után szétesett. G: , Bezsonya n. 2, Petrákovics, Far- ! kas, ilL Kálmán, Pető. Simon Vilmos JVemspfíiffzi ökölvíi ó- mérk5zp*ek Sumogyban Június 8-án és 10-én nemzetközi ökölvívó vip.delok színhelye l^sz Somogy megye. Vasárnap este 6 órakor Balatonlellén lép majd szo- rítóba a Londonban győztes ma­gyar ökölvívó válogatott a szlovén válogatott ellen. Két nap múlva pedig a szlovén válogatott csapat Kaposvárra látogat el, ahol a dél­nyugati kerületi válogatott ellen lépnek kötelek közé majd szlovén vendégeink. Az egyre népesebb baíatonparton valószínűleg hatal­mas nézőtábera lesz majd a leg­jobb magyar ökölvívók és a szlo­vén öklözök találkozójának. De minden bizonnyal Kaposvárott is az előreláthatóan szabadtéren meg­rendezendő versenyen sokan lesz­nek kíváncsiak a Tantossal é« Dorogival megerősített kaposvári ess nat és n szlovén válogatott ösz- szecsapására. A kaposvári üzemi labdarúgó-bajnokság második fordulója: Somogy tarnóca—Felsőbogá.t 4:2 (3:4). a.imogytarnóca, 200 néző. V: , ... Simon. Somogytarnóca: Király — 1 Nagyatád IL—Kadarkút 8:4 Lovrencslcs, Bezsonya I., László Petrákovics, Czimmermann - Far­Kardos I., Erdélyi Bognár, Horváth, Inkább küzdelem folyt a . páiyán, mint szép játék. .. ..................... Mindkét csapat sok helyzetet ha- , Iyupar, V.-Kereskedelmi al­győit kihasználatlanul. G. Zaka- ' £:1> Textilmüvek­riás, Pasztusics 11-esből, 111. Bog- Húsipari V. 3:1, Épitők-Kórház nár. ! 4-1' Kozalkalmazottak-Postások Orbán János 6:3- A Cukorgyar-Villanytelep mér- ' kőzésre az utóbbiak nem álltak ki, egyenesen álló apáca kezét, de ő felemelte ta­nítványa arcát, és mindkét felől megcsókolta. — Isten veled, Kati! Maradj mindig ilyen becsületes, derék ember! Aztán gyorsan kilé­pett az ajtón, és átvágott az árnyékos udva­ron a hátsó kijárat fellé .tartva. Kati, mintha álomból ébredt volna, bódultán nézte a távo- 1 <0:0). Baiatonkuiti, iso zó alakját, aikiben van elég erő idős kora el- porcsa- Balatonszemes lenére is új, számára egészen új életet kez­deni, csak azért, hogy gyakorolhassa hivatá­sát, az igazit, az emberibbet! Letörölte köny- nyeit, és a szélesre tárt ablakon át kiszólt a lányoknak: — Gyerekek! Nemcsak iskolát, kollégiumot, egy szívet is foglaltunk! A lányok tanácstalanul néztek össze, nem értették, de azért egyszerre kiáltották: — Éljen, éJijen, éljen! F ent, a klauzúra épületének második emeletén becsapódott egy ablak. — Haragiusznaik! — Hátha még tudnák, hogy közöttük is akadt egy, aki mellénk állt! — nevetett Ko­Balatonszemes—Balatonkiliti i:0 néző. V: Szappanos — Barabás, Gaál, Rezi — Markos, Nyárádi — Papp, Vastag, Mertász, Szernesi, Pál. Balatonkiliti: Hor­váth II. — Bocsor, Kiss, Ángyán- Mayer, Bálint — Horváth I., Hor­váth IV., Hencz II., Csabai, Bel- lencs. Alacsony színvonalú mér­kőzésen a szerencsésebb csapat győzött Papp góljával. A balaton- kilitiek két ll-est hibáztak. Szabó József / Karid-Somogyvár 3:1 (1:0). So­mogyvár, 300 néző. V: Molnár II. Karúd: Acsbók - Pintér, Kudom- rák. Szűcs — Felden, Lepenye — Bábui n.. Kéri, Vach, Bóka, Bog­dán. Somogyvár: Rádics - Gyuri- na, Musza, Domonkos - Tüttő, az vács Kati fiatalos jókedvvel, s összébbtereive - Molnár, Országh, Herczeg, . . . . . . 7 Fórt TPÍlee* Mnrt.. f.*»«.,'. *_ társait, elmondta, mi történt, hova indult Te­réz nővér. Amikor befejezte, a lányok har­sány éljenzésben törtek ki, ö6szekapaszkodva ugrálták körül a gondozott virágágyat, mint a kisgyerekek. László Ibolya Eőrl, Fürst. Nagy iramú, végig ér­dekes, izgalmas és változatos mér­kőzés. A hazaiak többet támad­tak és négy kapufát lőttek. A vendégek kevés helyzeteiket Vach révén jól kihasználták. G: Vach 3, ill. Eőii. Tamásovics József (6:1). Nagyatád, 500 néző. V: Böröcz. Nagyatád: Lóki — Bogdán, Sánta, Szabó IV. — Szabó II., Izsák — Ke- szl, Sárdi II., Makkos, Sürdi I., Sasvári. Kadarkút: Korányi — Mol­nár, József, Seriőző - Vida, Csapó - Gelencsér, Tóth II., Papp, Tóth i I., Mihóka. A minden tekintetben jobb hazai csapat szünet után vá­ratlanul visszaesett, s a vendégek I így szépíteni tudtak. G: Sárdi I. 3, I Keszi 2, Sárdi II., Makkos, Sasvá- 1 ri, 111. Sánta öngól, József, Papp 2. Horváth Miklós Nagyberek—Kéthely 1:0 (félbesza­kadt). Nagyberek, 300 nézó. V: Ki- szeiák. Nagyberek: steián - Sza­bó, Timár, Sutyor — Fernecz, Bar­naki - Szilák, Dávid, Dékány, Hor­váth, Németh. Kéthely: szabó - Varga, Kinics, Csuha - Molnár, Horváth - Márton, Dridli, Horváth, Fedák, Jakabfi. Az első félidő 25. percében, amikor a játékvezető Szabót, a vendégcsapat kapuvédő­jét kiállította, a kéthelyi együttes levonult, így a mérkőzés félbesza­kadt. G: Dékány. Borka Lajos Nagyberki—Fonó-Gázló 3:1 (2:1). Klsgyalánban 250 néző előtt mindvégig nagy iramú, időnként túl kemény mérkőzést hozott a két csapat találkozója. A hazai ! Így a mérkőzés két pontját a c r- : korgyáriak kapták. I Az üzemi bajnokságban jelenleg az Építők csapata vezet 4 pont­tal. Ugyancsak 4 pontja van a Tex­tilmüveknek és a Cukorgyárnak. Három csapat nem szerzett még pontot, a Kórház, a Húsipari V. és a Villanytelep. — Szombaton délután 3 órakor rendezi a megyei asztalitenisz szö­vetség Somogy megye 1958. évi egyéni ifjúsági bajnoki küzdel­meit. A versenyen 1940. vagy ez után született fiúk és lányok in­dulhatnak. A verseny színhelye: a K. Dózsa sportcsarnoka. A ver­seny kezdetének időpontja: dél­után 3 óra. „Előmelegített“ labdarúgópálya Angliában már régóta kísér­leteznek azzal, hogy a labd rú- gópáiyák talaját »-fűfihetővé«« tegyék. Eddig azonban a fela­dat a berendezés nagy költsé­gei miatt nem volt megvaló­sítható. Nemrég műanyiagkábelt pró­báltak ki. Kiderült, hogy a mű­anyagkábeles berendezés csu­pán 4 ezer angol fontba ke­együttes két Játékosa is megsérült, | nil. Ehhez természetesen mée igy a vendégcsapat könnyűszerrel hozzá l«»ll S7J3mAlini nn á — ___ g yőzött. G: Kűri 2, Bertalan, Rózsa. ill. Keresztes Jenő KMTE II.—Tapsony 4:1 K. Honvéd-K. Téglagyár 3:0 Lábod-Hercsznye 8:1 hozza kell számolni az áram- költséget is. A kísérletek bebi­zonyították, hogy az -«előmele­gített** pályáról eltűnik a hó. a talaj nem lesz nedves, sáros a labdarúgók mindig kiváló talajon játszhatnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom