Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-28 / 151. szám
A TIT megyei szervezetének és a Somogyi Néplap szerkesztőbizottságának összeállítáaa A ÍB AILATO somogyi partjának turisztikája A Balaton északi partja a BaUonnyal az ország egyik legfejlettebb turisztikai térülele. Ezzé az ottani hegyvidék, a Kisfaludy óta propagált romantikus várromok, valamint turisztikára való berendezkedése tették. A somogyi partnak nincsenek ugyan oly pompás adottságai, mint az északinak, de pár élményteljes túrára itt is van lehetőség, ösz- szesen 140 kilométer hosszan vannak kijelölt tuilstaútjaink, melyek fürdőhelyektől erdős dombokon, szőlős lankákon vagy zizegő nádasokkal szegélyezett halastavak közti töltéseken át vezetnek egy-egy történeti emlékünk felé. A tavasz és ősz sokszor unatkozó balatoni üdülői számára ezek a lehetőségek éppúgy kapóra jönnek, mint ahogy alapját képezik majd kiépítendő téli üdültetéseink sítúráinak is. A jelzett utak a vasútállomásoktól indulnak ki mindenütt, Zamárditó! Széntgyörgyig. A legnagyobb üdülőhely: Siófok nem jöhetett ily szempontból tekintetbe, mert környékén számottevő történeti emlékeink nincsenek, és vidékével a természet is mostohábban bánt. A küszöbön lévő nyári főszezon indokolttá teszi, hogy pár kifejező rajzzal az újságolvasó, természetkedvelő közönség elé tárjuk a déli part tizenegy fürdőhelyéről kiinduló tu- ristautakat, és felhívjuk figyelmét ezek fontosabb látnivalóira. Kezdjük Zamárdinál, ahonnan pompás fenyő- és lomberdőkön át sétálhatunk el a ke- reki várhoz, vagy a csipkeveréséröl, műemléki templomáról híres Endrédre. A szomszédos szántód! vasútállomástól illetve révtől ugyancsak e helyekre vezet az út erdős domboldalakon, völgyeken keresztül. A földváriak kedvenc kiránduló céljai a kőröshegy! pincék és az itteni gótikus templom. De jelzett turistautak vezetnek az állomásról egyrészt a kelta földvár magas parti területén át, másrészt a kőröshegyi bájos pincesor mentén látványos garinctúrával a kere- ki várromokhoz is. Szárszóról, József Attila halálának tragikus színhelyéről szőlős, majd erdős dombokon ét juthatunk el ugyanide. Szemet Usheyt) $ Látra fly pi útón pedig a legszebb európai panorámák egyikét nyújtó ősi Várhegyre. A délnyugati partszakasz turisztikai góca a ma is lakott állapotban levő, törökkori Csillagvár. Az ide vezető átjelzések Balatonmá- ria, Berény, illetve Szenlgyörgy vasútállomásokról indulnak. Mi a röní gensugarzás? Wlotíli fönood Máriáról, a Dorffmeister-freskókk3l ékesített híres keresztúri barokk templom mellett, szép kilátást nyújtó szőlősdombok közt jutunk át Berénybe, ahol középkori támpillé- res gótikus templom áll, majd innen erdei úton a Csillagvárhoz. | Szentgyörgyről a falun keresztüli vezet az j út ide. A Csillagvártól kétfelé ágazik a jelzés. Egyik a Bari-hegyi szőlőhegyen levő barokk kápolnához, a másik a régi balatoni halászat j egyik gócán, Vörsön keresztül a Kisbalaton Diás szigetére, amelyen a Keszthely környéki turistautakhoz csatlakozik. Szemesről a múlt század eleji postajárat útján sétálhatunk el a Rád-pusztai majorhoz és az ottani — művészettörténeti szemponttól igen nagyra tartott — Árpád-kori műemléki templomromhoz. Lclléről víziszárnyasok, kócsagok tanyáját képező, festői tóvidéken át vezet Rád-pusztá- ra az út. De épp ily érdekes a séta a furdőte- lepröl délre lévő kishegyi szőlőhegyre is, ahol — azonkívül, hogy pincéiben Somogy lcgzamatosabb borainak egyikét találjuk — a Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferenc bájos barokk kápolnája mellől gyönyörködhetünk a balatoni táj szépségeiben. Boglárról, a szép kilátást nyújtó földvárat érintve, erdőszélen és szőlős dombokon át vezet a jelzés ugyanide. A fonyódi vasútállomásról Fonyód két várhelyéhez sétálhatunk el alig fél-fél óra alatt. A hegy alatti Sándor-telepi úton: a laposon fekvő Magyar Bálint-féle várhoz, amelynek feltárása most van folyamatban, a Béla-teleE rövid újságcikk nem elégséges ahhoz, hogy a látnivalókat bővebben ismertesse. Az érdeklődőknek azonban ezekre vonatkozólag a Megyei Idegenforgalmi Hivatal egymás után megjelenő kiadványai rendelkezésre ' állanak. Célunk e közleménnyel inkább az, I hogy a turisztika nagy nevelő hatására felhívjuk az azzal foglalkozók: pedagógusok, üdülőgandnokok, kul túr fel elődök s nem utolsósorban a szülök figyelmét. A hangsúly különösen a fiatalságon van, amelyet rá kell nevelnünk arra, hogy szabad idejét legszívesebben a szabadban töltse, érdeklődése a természet szépségei és múltunk kulturális emlékei iránt felébredjen. Nem lehet közömbös sem szülőnek, sem pedagógus- , nak, de a szakszervezetek kultúrfelelöseinek sem, hogy fiatalságunk pihenője, szórakozá- [ sa kártyázással, kocsmázással vagy pedig lé- j leknemesítő, ismeretterjesztő, vidám, egészséges természetjárással telik-e el. Móricz Béla. Ärany... a tengervízből Már régóta ismeretes, a tengerek és az óceánok vize aranyat tartalmaz. Egy köbméternyi vízben átlag 5 milligramm- myi drága fémet találhatunk. A moszkvai vegyi-technológiai intézetben úgynevezett ionkicserélő gyantát állítottak elő, amely a tengervízbe süllyesztve kiválasztja a megfelelő elemet. A kísérleteket a Csendes-óceánon folytatták, amikor is egy expedíciós hajó fedélzetéről hosszú ideig figyelték a lesüllyesztett ionkicserélő gyantát. Amikor felhúzták, olyannak »tűnt, mintha aranyrudat találtak volna. A fa szárítása magasfeszültséggel A Német Demokratikus Köztársaságban igen sikeres kísérleteket folytattak a fának magasfeszültséggel történő szárításával. Az 1 méter 80 centiméter magasságú és 0,50 méter átmérőjű, 55 százalék nedvességet tartalmazó fatörzset1 15 perc alatt ki lehet szárítani ez-! zel az új eljárással. Egy köbmé- ( ter fa kiszárítása 30 kilowatt vil- lamosaramot igény el. Már szinte természetesnek tűnik, hogy ha valaki meg- bétegedik, az orvos röntgen- vizsgálattá utalja páciensét. Es azt is természetesnek tartjuk, hogy a felvétel nyomán pontosan meg tudják állapítani a törés helyét, a gümőkóros gócokat, a romlott foggyökeret stb. Azt már kertesebben tudják, hogy a röntgen-készülékei ném csak az egészségügy, hanem az ipar is nagyon gyakran használja, e területen legalább olyan fontos szerepet tölt be. mint a gyógyászatban. Mi is hát e titokzatos sugárzás, hogyan keletkezik, ki állította az emberiség szolgálatába? Az ma már közismert, hogy a rádióállomások műsoraikat egy meghatározott hullámhosszon sugározzák. A hullámhosszon ugyanazt értjük itt is, mint a vízhuttámak esetében: két egymást követő hullámhegy távolságát. Lényegében a rádióállomások antennája által kisugárzott jelek és jelzések éppúgy terjednek a térben, mint a vízhullámok a víz felületén. De nemcsak a rádióhullámok terjednek ily módon, ebbe a nagy családba beletartozik maga a fénysugárzás is, de hogy még messzebb menjünk, még a rádióaktív jelenségeket kísérő úti. gamma- sugárzás is. Ezt a nagy családot elektromágneses hullámoknak nevezzük, és tagjai csak abban különböznek lényegében egymástól, hogy mis és más a hullámhosszuk. Ismert dolog, hogy már a rádióhullámok tartományában rövid, közép és hosszú hullámhosszú sávokat különböztet meg a gyakorlat, melyek kevés kihagyással a 2000 métertől egészen a 13 méteres hullámhosszig tartanak, de a televízió és az ultrarövid huVámú rádiózás már a méteres hullámhosszak területére is betört. Különleges célokra (ra dar) már a centiméter nagyságú elektromágneses hullámokat használják. Ha így tovább megyünk lefelé a hullámhosszakkal, ott találjuk az infravörös sugarakat (hősugárzás), magát az emberi szem által látható fénysugarat a vöröstől az ibolyáig (a fény színe teljesen a hiiUámhossztól függ), a szem által már nem látott, de bőrünket színező ultraibolya sugarakat stb. Ha még tovább megyünk lefelé a hullámhosszal, a százezred milliméteres hullámhosszak területén találjuk a röntgensugarakat Felfedezésük Röntgen Vilmos Konrád német fizikus nevéhez fűződik (1895). Mint a wiirzburgi egyetem fizika tanára állandóan nyomon követte korának legnagyobb felfedezéseit, sőt, ha módja volt rá, meg is ismételte máiok kísérleteit. Akkoriban a fizikusokat a legjobban a katodsu- gárzás foglalkoztatta, mely akkor keletkezik, ha légritkított üvegcsőbe forrasztott két fémlemezre nagyfeszültségű elektromos áramot kapcsolunk. Ilyenkor lényegében az történik, hogy az elektromosság legkisebb részei, az elektronok áramlanak légritkított térben a negativ töltésű lemezről (ka- tód) a pozitív töltésű lemez felé (anód). Röntgen kísérletei közben észrevette, hogy igen nagy áthatoló képessségű sugárzás keletkezik akkor, ha a katódsugárzás útjába valamilyen nehézfémből készült lemezt állitunk. Nagyon messze vezetne, ha elektronszerkezeti magyarázatát próbálnánk adni e jelenségnek, elégedjünk meg azzal, hogy röntgensugárzás olyankor keletkezik, ha a katódsugárzás útjába valamilyen nehézféméről készült lemezt állítunk (anukat-d) Röntgensugárzás tehát akkor kéletkezüc, ha nagy sebességű elektronok ütköznek bele az antikat ódba. Természetesen a mai modern röntgencsövek már alig hasonlítanak a felfedezőjük készítette első csövekhez. Mint leglényegesebb különbség szerepel az, hogy ma már az elektronforrást a röntgencsövekben is a rádiócsövekhez hasonlóan ún. izzókatódos eljárással biztosítják. Egyébként is: egy mai modern készülék már sok tekintetben különbözik ősétől. Sok segédberendezés áll kezelőjének rendelkezésére, s ezekkel mindig olyan sugarakat állít elő, amelyek a célnak legjobban megfelelnek. A csövön keresztiilmenő áramerősség szabályozásával a röntgensugarak mennyiségét, a csőre kapcsolt feszültség változtatásával azok áthatoló képességét, vagy más néven keménységét változtathatják. Felvételek készítéséhez okvetlenül pontosan meg kell szabni a felvétel idejét, ehhez pontos kapcsolóóra szükséges. Mindezeket a segédberendezéseket a kapcsolóasztaiba építették bele. Fontos még a dolgozók sugár- védelme is. A röntgensugárzás rövid ideig nem ártalmas az emberi szervezetre, de a mellette dolgozók védelméről mindenképpen gondoskodni kell. Vastag ólomlemezből készült kazetta biztosítja, hogy a sugárzás csak ott és csak annyi kerüljön ki, amennyi feltétlenül szükséges. Gondoskodni kell a csövek hűtéséről is, hiszen azok a nagy áramerősség hatására felmelegszenek. Elő kell állítani a rendelkezésre álló hálózati fcszniltségbál a nagyfeszültségű egyenáramú táp- feszültséget a röntgencső működéséhez, és biztosítani kell a nagyfeszültség érintésbiztos vezetését, nehogy áramütést okozzon. Mindezek természetesen eléggé költségessé teszik a röntgenkészülékek előállítását, de használhatósága, sokoldalú tudományos és technikai célra való aWcalmazhatósága ma már a modern technika és tudomány nélkülözhetetlen segédeszközévé tette. A röntgen- sugaraknak a betegségek felderítésében való szerepéről már beszéltünk, de a gyógyászat ma már nem csupán erre használja, hanem rákos daganatok, bőrbetegségek sugárzás útján történő gyógyítására. A technika elsősorban a roncsolás mentes minőségvizsgálat céljaira használja: segítségével fontos gépalkatrészeket, hegesztési varratokat anélkül lehet megvizsgálni, hogy bennük károsodást akoznánk. Nagyon sok katasztrófának, balesetnek az elkerülése válik lehetővé az által, hogy készítői meggyőződhetnek arról: az anyag belsejében nincs-e valami repedés, ami később jóvátehetetlen szerencsétlenséget okozhatna. De a röntgensugár nemcsak mint hiba vizsgáló szerepel az anyag- vizsgálat területén; segítségével sikerült tisztázni a kristályok belső szerkezetét, az atomok belső elrendeződésének titkait. így vált a röntgensugárzás a mai orvostudomány, technika és anyagvizsgálat nélkülözhetetlen eszközévé. Röntgen Vilmos zseniális felfedezését ma már a technika csodái és a gyógyult betegek tízezrei dicsérik. JA KG ANDRÁS TIT szaktitkár. A helyreállított tengeri szörny A harvardi egj'etem zoológusai 26 évi munka után elkészítették a százmillió évvel ezelőtt élt kronoszaurusz — amely a világon valaha élő tengeri állatok között nagyság szerint a második — csontváz-utánzatát. A kronoszaurusz lábnyomait 1931-ben egy amerikai expedíció tagjai fedezték fel az ausztráliai North-Queenslandban. A hatalmas kőtömböt, amelyben a nyomok megmaradtak, a csontváz utánzása céljából 1932-ben szállították át Amerikába. A tengeri szörny csontváza több mint hét méter hosszú. „Kóstológépek“ A szovjet géptervezők két különleges gépet szerkesztettek, melyek segítségével köny- nyen meghatározható a húsok keménysége. Az egyik gépben egy rugós dinamométer mutatja azt az erőkifejtést, amely ahhoz szükséges, hogy az acélszalag elvágja a húst. A másik készülékben a kipróbálandó húsdarabokat két acéllemez közé helyezik. Ezek a fém »állkapcsok« nagyjából az emberi fogakhoz hasonlítanak, alakjukkal és éles felületükkel szétnyomják és megőriik a húst. A gép regisztráló-szerkezete önműködően felrajzolja az »állkapcsok« mozgásának görbéjét, úgyhogy a húsfajták keménysége a grafikon görbéjéből pontosan megállapítható. Megtalálták az elveszett bolygót A sonnenbergi obszervatórium fényképészeti égboltfi- oyelö szolgálatának 1957. július 3-i és 5-i lemezén dr. Schubart egy 11-es nagyság- rendű objektumot talált, amely az álló csillagok előtt rendkívül gyorsan mozgott, és naponta 1,25 fokot tett meg. Azt a feltevést, hogy az úgynevezett Albert-Ainda- csöpört egyik kis bolygójára bukkant, két további felvétel megerősítette. Ezek a boly- gócskák parányi testek, amelyek napközelségük idején a Föld pályájához nagyon körei kerülnek, nap'ávolságuk- kor azonban messze a Mars pályáján túlhaladnak. Megfigyelésük csupán a napközelség idején lehetséges, amikor a Földtől a legkisebb távolságra vannak. Schubart a július 18-án, augusztus 1-én és 8-án végzett megfigyelései alapján meghatározta a boly- gócska pályáját. Ez bizonyossá tette, hogy ismét a kis, 1929 SH jelzésű bolygót találták meg, amelyet 1934- ben E. Hertzsprung fedezett fel négy, 1929-ben Johannesburgban felvett lemezen. A bolygót azóta nem látták viszont, úgyhogy elveszettnek tekintették. Keringésének idője mintegy 44 év.
