Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-28 / 151. szám

I Szombat, 1958. június 28. SfílWÖGf! MfJtJW» A szovjet pavilon sikere New York-ban New York-ban június 10-én a »Coliseum« elnevezésű több- emeletes kiállítási épületben megnyílt a negyedik ipar­automatizálási kiállítás. Hi­vatalosan nemzetközi kiállí­tásnak nevezik, azonban tu­lajdonképpen csak két ál­lam, az Egyesült Államok és a Szovjetunió a résztvevő. A kiállítást a nagyközönség nem tekintheti meg; csak az automatizálási szakembere­ket, tudósakat, gyárigazgató­kat és a sajtó képviselőit en­gedik be. Ez a körülmény azonban egyáltalán nem csök­kenti a kiállítás jelentőségét. A Szovjetunió pavilonja rendkívül népszerű. Dél­után 2 órától este 9-ig, a ki­állítás bezárásáig a szovjet pavilon állandóan zsúfolva van látogatókkal. A Szovjetunió 77 féle szé­riában gyártott automatikus berendezést, továbbá egyes mintapéldányokat állított ki. Az amerikai szakemberek egybehangzó véleménye sze­rint a szovjet automatagépek sokkal jobbak, mint az Egye­sült Államok automata be­rendezései. a szovjet pavi­lonban olyan automata-beren­dezést látni, amilyeneket Amerikában még egyáltalán nem gyártanak. Az amerikai szaikemberek többsége nyíltan beismeri, hogy az eddig birtokukban lévő adatok alapján el sem tudták képzelni, milyen nagyszerű automata-gépeket gyártanak a Szovjetunióban. Sok cég képviselői kifejezték azt a szándékukat, hogy né­hány kiállított szovjet auto­mata-gépet vásárolnak. A kormány szóvivőjének sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) . Ezután Gyáros László szóvi­vább fokozza a feszültséget vő a belpolitikai vonatkozású I kérdésekre adott tájékoztatást Európában. A Nagy Imre-perre vonatkozóan több kérdést kaptam az AFP (francia), a Reuter (angol) és az AP (amerikai) hírügynöksé­gek tudósítóitól. A három nyu­gati hírügynökség tudósítója »újságírói kíváncsiság« ürü­gyén olyan kérdéseket tett fel, amelyeket hivatalos hely nem intézhet a magyar kormányhoz, ■mert ezzel beavatkoznának bel- ügyeinkbe, s jól tudják, hogy a Magyar Népköztársaság kor­mánya és népe ezt senkitől sem tűri el. A leghelyesebb és a legmeg­felelőbb válasz e kérdésekre tulajdonképpen az lenne: sem­mi közük hozzá, törődjenek a saját ügyeikkel. Ha mégis fog­lalkozom a kérdésekkel, azért teszem, hogy egyszer s min­denkorra lezárjam az ilyen ügyekben a kérdés—felelet já­tékot. A Nagy Imre és társai bűn- peréről, a perben kiszabott íté­letről és az ítélet végrehajtásá­ról kiadott igazságügyminisz­teri közleményeknek a külföl­di sajtóban nagy visszhangja volt ezt az alkalmat is, hogy rágal­mazzák a Magyar Népköztár­saságot, hogy uszítsanak a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország ellen. Nyugaton azt is állítják hogy a Nagy Imre és társai el­leni per a jelenlegi világpoliti­kával van összefüggésben. Ez a nyugati állítás a való­ság tendenciózus meghamisítá­sa, az ok és okozati összefüggés fejtetőre állítása. Az igazság az hogy az ilyen állítások hir­detői hozzák összefüggésbe a belügyeinket képező bírósági Ítéletet a nemzetközi kérdések­kel. Ezzel még nem lett és nem is lesz nemzetközi kérdés. De az már nemzetközi kérdés, hogy egy per kapcsán szuverén állam belügyeibe akarnak be­avatkozni. A probléma tehát nem az, hogy mi történt Nagy- gyal és bűntársaival, hanem az, hogy Függetlenségi mozgalom a Kis-Antillákon Sajtójelentések szerint a fiolland gyarmat Kis-Antillá­kon széleskörű mozgalom in­dult meg a szigetek független­ségéért A törvényhozói szerv általános választásokat köve­telt hogy olyan kormányt ala­kíthassanak, amely harcol a holland uralom felszámolásá­ért A magyar közvélemény ugyanúgy, mint a külföldi kommunista sajtó és a ha­ladó szellemű közvélemény megnyugvással fogadta az ítéletet, mert igazságérze­tük megkövetelte, hogy az ellenforradalom szervezői és az ellenforradalom ide­jén elkövetett gyilkossá­gok és egyéb bűncselekmé­nyek értelmi szerzői és fő­bűnösei is megkapják meg­érdemelt büntetésüket. A reakciós kapitalista sajtó, rádió és egyéb propaganda- szervek a Nagv Imre és társai bűnperéröl szóló igazságügy- minisztériumi közleményt ar­ra használta fel, hogy újabb rágalomhadjáratot indítsanak a Magyar Népköztársaság ellen. Megpróbálnak belekapaszkod­ni a közlemény minden so­rába, vitába szállnak vele, s közben természetesen egymás­nak alaposan ellentmondóan érvelnek. A kapitalista világ sajtója, az imperialisták zsoldjába szegő­dött sajtó, rádió és egyéb pro­pagandaszervek felhasználták az imperialista körök és hűséges kiszolgálóik a per ürügyén szemérmetlenül a nemzetközi feszültség fo­kozására és a nemzetközi légkör megrontására tö­rekszenek. Ez már nemzetközi kérdés, és ezért a felelősséget nem ne­künk kell viselni. A Nagy Imre és társai bűn­peréről kiadott közleménnyel kapcsolatban a reakciós nyu­gati sajtóban megjelent rossz­indulatú rágalmazó hirek, cik­kek és egyéb formed vények minden sorával könnyű lenne vitába szállni és bebizonyítani, hogy hazudnak és rágalmaz­nak. Hiábavaló fáradozás len­ne ez, mert a rosszindulatú rá­galmazó ellenséget nem lehet meggyőzni. Az ENSZ rossz emlékű ötta­gú különbizottsága ugyanis is­mét a színre lépett. Az Egye­sült Államok imperialista kö­reinek nyomására összeült, és sajtóközleményt adott ki Nagy Imre és bűntársai elítélésével kapcsolatban. Ismeretes, hogy amikor a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendjének felfor­gatására irányuló támadás meghiúsult, e támadást előké­szítő és szervező imperialista hatalmak követelésére — az ENSZ alapokmányának durva megsértésével — hozták létre az öttagú különbizottságot. A Magyar Népköztársaság ikormá. nya 1957. szeptember 10-én az ENSZ XI. közgyűlésén, majd az ENSZ XII. közgyűlésén több ízben tiltakozott a különbizott­ság működése ellen, s kijelen­tette, hogy a bizottságnak sem­milyen tájékoztatást nem ad. A Magyar Népköztársaság kor­mánya ezt az álláspontját to­vábbra is fenntartja, s egyben fajból megállapítja, hogy az ENSZ e szerve egyes imperia­lista hatalmak készséges esz­köze, és tevékenységével ve­szélyezteti az ENSZ pártatlan­ságát­A Magyar Népköztársaság kormánya nem vetette és soha nem veti alá magát azoknak a belügyeibe avat­kozó és ezért az ENSZ alapokmányába ütköző ha­tározatoknak, amelyeket az ENSZ közgyűlései az úgy­nevezett magyar kérdés­ben hoztak. A Magyar Népköztársaság kormánya teljes egészében az ENSZ alapokmányának értel­mében járt el, amely a 2. cikk 7. pontjában kimondja: »A je­len alapokmány egyetlen ren­delkezése sem jogosítja fel az : mint ahogyan a kel a háború közvetlen veszé­lyét idézték fel. Felelősek azért, hogy az állampolgárok szabad ságjogainak sárba tiprásával pogromok szításával és támo­gatásával megteremtették fasizmus uralomra jutásának előfeltételeit. Hivatali támogatásukkal 234 védtelen állampolgárt táncol­tak fel, további 3000-et vetettek -börtönbe, és több mint tízezer személyről állítottak össze ha lállistát. Felháborító, hogy az öttagú különbizottság e gyil­kosságok elkövetőit és e gyil kosságok értelmi szerzőit cini kusan a »demokrácia bajno­kaidnak nevezi. Amikor a fegyveres felkelés vezetőit és résztvevőit az ille­tékes magyar igazságügyi szer­vek felelősségre vonták, az ér­vényben levő törvények alap­ján jártak el. Az eljárás lefoly­tatása az illetékes magyar szer vek kizárólagos hatáskörébe tartozott. A Magyar Népköz- társaság kormánya ebben i kérdésben sem tűr semmiféle beleszólást belső ügyeinkbe. A Nagy Imre körüli hírve­rés azok érdekében törté­nik, akik a nemzetek kö­zötti együttműködést fel­háborító provokációkkal zavarják meg, Nemzetközi Egyesült Nemzeteket arra, hogy olyan ügyekbe avatkozza­nak, amelyek lényegileg vala­mely állam belső joghatóságá­nak körébe tartoznak, és nem kötelezi a tagokat arra sem, hogy az ilyen ügyeket a jelen okmánynak megfelelő rendel­kezési eljárás alá bocsássák.« A különbizottság ennek elle­nére alapoikmányellenesen lé­tezik, sőt korábbi jogsértéseit folytatva ismét megpróbál be­avatkozni a Magyar Népköz- társaság belső ügi’eibe. A magyar kormány elemi jo­gaival élt. amidőn az alkotmá­nyos rendje ellen támadókkal szemben fellépett. Ezzel eleget tett nemzetközi szerződések­ben vállalt kötelezettségeinek is: az ENSZ alapokmányán kí­vül a -békeszerződés 4. cikke is kötelességévé teszi, hogy fel­lépjen a békét veszélyeztető cselekmények, valamint a fa­sizmus feltámasztására irányu­ló kísérletek ellen. Nagy Imre és bűntárs?! im­perialista hatalmak érdekében és támogatósával fegyveres fel­kelést szerveztek. Müködésüik­Munkaügyi Szervezet most le­zajlott értekezletén is tették. Azok érdekében történik, akik a csúcsértekezlet szabotálásá- val hónapok óta csúfot űrnek az emberiség békevágyából, akik nyílt beavatkozást készí­tenek elő Libanonban, polgár­háborút szítanak Cipruson gyarmati irtóhadjáratot foly­tatnak Észak-Afrikában, tá­mogatják a törvényes indonéz kormány elleni lázadókat, s akik a Nagy Imre és bűntársai ellen hozott ítéletet is arra akarják felhasználni, hogy meggátolják a nemzetközi élet megoldására érett kérdéseinek legfelsőbb színtű tárgyalások útján való rendezését. Van egy kérdés, amelyre egészen röviden reagálni kívá­nok: IGAZ-E, HOGY JUGOSZLÁVIA JEGYZÉKET ADOTT ÁT a magyar kormánynak a ma­gyar i gazságügymd n isztéri um közleményével kapcsolatban. A kérdés feltevése eléggé kép­mutató, mert a kérdező t-udés-í­Nixont kőzáporral, a szov­jet küldöttségeket mosoly- lyal fogadták Laiin-Ame- rikában. N riXON AMERIKAI AL- ELNÖK május első két hetében körutazást tett Latin- Amerikában, Ugyanezen idő alatt szovjet küldöttségek jár­tak Argentínában, Uruguay- ban és Mexikóban. Nixon körútja teljes kudarc­nak tekinthető. Május 13-án — miután a különböző országok­ban záptojásokkal, füttykoncer­tekkel, kövekkel és dühödt kiáltásokkal fogadták, menedé­ket keresett a caraoasi ameri­kai nagykövetségen. Ugyanak­kor amerikai haditengerészeti és ejtőernyős alakulatokat ve­zényeltek a Karibi-tenger vi­dékére. (Az áléinak a követke­ző napon szárnyaszegetten és meghunyászkodva repült visz- sza Washingtonba.) Nixon megjelenése minde­nütt a hazafias düh megnyil­vánulásait váltotta ki. Uru- guayban fütty koncert és »go home!« kiáltások fogadták. Ugyancsak kifütyülték Argen­tínában. Colombiában lovassá­got rendeltek ki védelmére. Peruban kövekkel üdvözölték őt, és végül Venezuelában érte meg a maga Waterlooját. A szovjet küldöttséget, ame­lyet Arturo Frondizi, az új, ha­ladó elnök beiktatására hívtak meg Argentínába, melegen fo­gadták. Egy másik szovjet de­legáció május 10-én hasonló szívélyes fogadtatásban része­sült Uruguayban. És amikor a következő napon a szovjet de­legáció Mexikóba látogatott, ugyanilyen baráti fogadtatás várt rá. Micsoda ellentét! Kövek Ni­xon és mosolyok Taraszov és Kuznyecov számára. Ennek teljes jelentősége csak akkor érthető meg, ha az ember visszaemlékezik arra, KÖVEK ES MOSOLYOK DÉL-AMERIKÁBAN írta: JACK WODDIS hogy nem amerikai is olyan régen az külügy m inisztéri um 21 engedelmes latin-amerikai szavazatot tudott felsorakoztat­ni az ENSZ-ben. N EM MEGLEPŐ tehát, hogy a szenátus kül­ügyi bizottsága elhatározta en­nek az amerikaellenes érzelem- megnyilvánulásnak a kivizsgá­lását. Egy ilyen kivizsgálásra azonban valójában nincs szük­ség. A tények mindenki szá­mára világos képet adnak. A nagy amerikai monopóliu­mok éveken át fejőstehénként használták fel Latin-Ameri- kát. Míg a parasztok földnél­küliek és rosszul tápláltak, a munkások mezítlábasak és haj­léktalanok voltak — a dollár- milliók sokasága vándorolt évenként az amerikai millio­mosok zsebébe. A United Fruit Companynak 4 millió acre (1 acre—0.404G71 ha) földterülete van Közép- Amerikában. Az amerikai réz­vállalatok háromszor annyi profitot zsebelnek be minden egyes latin-amerikai munkás után, mint az amerikai mun­kások után. Az amerikai mo­nopóliumok kezében van Latin- Amerika majdnem teljes alu­mínium-, ólom-, ón-, cink-, nikkel- és rézikészlete és La- tim-Amerika olajának 75 szá­zaléka. 1913 és 1939 között az ame­rikai vállalatok 6400 millió dol­lárt kitevő profitot vontak ki Latin-Amerikából, de csupán 1900 millió dollárt ruháztak be újra. Az Egyesült Államok la­tin-amerikai összberuházása jelenleg 9000 millió dollár, ösz­szes külföldi beruházásainak 40 százaléka. Nem csoda tehát, hogy Ni- xonnak be kellett ismernie: Lati.n-Amerika népeinek véle­ménye szerint az Egyesült Ál­lamoknak az az érdeke orszá­gaikban, hogy »a gazdagokat gazdagabbakká és a szegénye­ket szegényebbe leké tegye«. És hogy ezt a rendszert lehetővé tegyék, az amerikai fegyverek és dollárok éveken át segítsé­get nyújtottak az egymás után következő kegyetlen zsarnokok­nak, akik egytől egyik felér­nek Hitlerrel, Francoval vagy Mussolinival. Mindennek tetejében bekö­vetkezett az amerikai recesz- szió, amely tönkreteszi az amerikai piachoz láncolt la­tin-amerikai országok gazda­sági életét. Bármilyen rosszul bánt is azonban az Egyesült Államok Latin-Amerikával, nem ez ma a legömlítésreméltóbb jelen­ség. Ami az egész világ szem­pontjából új és fontos, az az, hogy Latin-Amerika népe ezt már nem tűri tovább. Latin- Amerika amerikai báb-diktá­torait egymás után taszítják le trónjukról. Megbukott Pe­ruban Odria, Colombiában Ro­jas Pinilla és Argentínában Peron. Betetőzésül ez év januárjá­ban menekülésre kényszerítet­ték Jimenezt, aki kilenc éven át 6 millió venezuelait tartott kínzások, koncentrációs tá­borok és ágyúgolyók jármá­ban, hogy naponta 2 millió barrel olajat termeljenek és bebiztosítsák Amerika 3 000 millió dolláros beruházását. Jimenez most az Egyesült Ál­lamokban kapott menedéket. A ZSARNOKOK BUKÁ­SÁT ezúttal nem a pa­lotában szőtt összeesküvések vagy »nyilatkozatok« idézték elő, mint a múltban, olyanfor­mán, hogy egyik diktátor fel­váltotta a másikat. Most ma­guk a népek cselekszenek. Fegyvereik a tömegtüntetések és az általános sztrájkok. Ezek az erőteljes népi moz­galmak szilárd antiimperialis- ta dühöt tartalmaznak. Az em­berek nagyon is jól tudják, hogy az amerikai imperializ­mus felelős nyomorukért. Az antiimperiaLista mozga­lomban a kommunisták döntő szerepet játszanak. Latin-Ame­rika kommunista pártjai hosz- szú, szép múltra tekinthetnek vissza. Az 1940-es években La­tin-Amerika kommunista pártjainak összesen legalább félmillió tagjuk volt a mintegy 1E0 millió főnyi összlakosság­ból. A rájuk adott szavazatok száma a becslések szerint 1 500 000 volt. A párt tagjai több országban bekerültek a parlamentbe. Bra­zíliában 800 ezer szavazatot szereztek, az össz-szavázátok 15 százalékát. Kommunista pol­gármestereik voltak Chilében és Kubában. Kommunista többség volt a Rio de Janeiro-i városi tanácsban. Ezután jött azonban a Mar- shall-terv, a hidegháború, a koreai háború. Az amerikai imperializmus támadásba len­litikai gyilkosság majdnem mindenütt mindennapos jelen­séggé vált. A kommunisták il­legalitásba kényszerültek. A kommunistáit, akiket a munkások, parasztok és diákok mélyen a szívükbe zártaik, tü­relmesen átrendezték erőiket. Már ismét megjelentek a szá­non, erőteljesebben, mint va­laha ... Brazíliában engedélyezték, hogy Louis Prestes, a legen­dáshírű kommunista vezető több évi bujkálás után foly­tassa nyilvános politikai sze­replését. Máris beszédet mon­dott a televízióban. Széleskörű nemzeti front van alakulóban és valószínűnek látszik a párt legalizálása. Argentínában, ahol a párt múlt év júliusában 230 ezer szavazatot szerzett, több évi illegális fennállása után is­mét engedélyezik a La Hóra című kommunista lap megje len tetősét. Chilében egy széleskörű népi mozgalom, amelyet az egyesült szakszervezeti szervezet tá­mogat és amely több politikai pártot ölel fel, kivívta a párt legalizálását, ami most a sze­nátus jóváhagyására vár. Venezuelában több évi ille­galitás után a párt ismét nyíl­tan működik, és vezetőjét, Jessus Fariát szabadon bo­csátották a börtönből. tó nagyon jól ismeri a jegyzek szövegét is, mivel a jugoszláv kormány a jegyzéket — a szo­kástól némileg eltérő módon — az átnyújtással egyidejűleg nyilvánosságra hozta. A jegy­zék teljes szövegét a jugoszlá- vokkal csaknem egyidejűleg a nyugati hírügynökségek és az egyéb reakciós propaganda- szervek is közölték. A nyugati hírügynökségek azonban en­nél sokkal többet tudtak. A Reuter és az AFP már június 22-én egybehangzóan jelentet­te Belgrádiból, hogy ottani dip­lomáciai körök véleménye sze­rint a jugoszláv kormány a következő hát elején jegyzéket ad át Budapesten. A nyugati hírügynökségek által előre beharangozott jugo­szláv jegyzéket Jugoszlávia bu­dapesti nagykövete valóban át­nyújtotta a magyar Külügy­minisztériumnak. A Külügymi­nisztérium most tanulmányoz­za ezt a jegyzéket, amelyre a megfelelő időben meg fogja ad­ni a megfelelő választ. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI TÖRVÉNY hatáskörének kiterjesztésére vonatkozó kérdésre a szóvivő elmondotta: Aránylag kevés olyan per került a bíróság elé, amelyben törvénysértés címén kérték az államigazgatási ha­tározat megsemmisítését. Ez a tény arra mutat, hogy állam- igazgatási szerveink általában körültekintéssel és a tény­állás alapos tisztázásával hoz­zák meg határozataikat. Tu­domása szerint sem az Igaz­ságügyminisztérium, sem más szervek nem foglalkoznak olyan jogszabályok előkészíté­sével, amelyek alapján a jelen­leginél több államigazgatási határozatot lehetne bíróság előtt megtámadni. Kérdés: Tudna-e újabb fel­világosítást adni a szóvivő A terméskilAtAsokröl. Hogyan látja biztosítottnak a kormány a lakosság kenyérga­bonával való ellátását? Válasz: A Minisztertanács tegnapi ülésén megtárgyalta a Földművelésügyi Miniszté­riumnak a nyári mezőgazdasá­gi munkák előkészítéséről szó­ló jelentését. A minisztérium arról is be­számolt, hogy az ország egész területére kiterjedt kiadós eső­zés a kalászos gabonáknál, el­sősorban az őszi búzánál előse­gítette a szemképzödést, s erősen megjavította a kapásnö­vények és a szálastakarmá­nyok terméskilátásait. A mi­nisztérium intézkedett, hogy a kapásnövények erőteljesebb fejlődését fokozott növényápo­lással és növényvédelemmel segítsék elő. Ami a kérdés második ré­szét illeti, a lakosság kenyérgaboná­val való ellátása nem okoz problémát. Ez évben is megfelelő ered­ményeket várunk a felvásár­lástól. Másrészt adataink sze­rint hagyományosan gabonát exportáló nagy búzatermelő kapitalista országokban — az Egyesült Államokban, Kana­dában, Ausztráliában, Argentí­nában — az utóbbi években egyre növekvő mennyiségű el­adatlan búzakészletek hal­mozódtak fel, s értesülésünk szerint az Egyesült Államok búzaszállításai nagy áresést idéztek elő, és a többi nagy búzatermelő ország szem­pontjából jelentősen rontották piaci elhelyezési lehetősége­ket, Nyilván ezekkel a tények­kel függ össze, hogy ez év tavaszán már több nyugati országtól érkeztek hozzánk ajánlatok, ame­lyekben előre hangsúlyoz­ták, hogy az eddigieknél lényegesen alacsonyabb áron volna módunkban gabonát vásárolni. L ATIN-AMERIKA, akár­csak Ázsia és Afrika népei, véget akarnak vetni az imperializmusnak. Bandung szelleme diadalmaskodott és Brazília, Argentína, Chile és Uruguay népe vállvetve harcol kínai, indiai, indoné­ziai, egyiptomi, algériai és ke­nyai testvéreivel. Latin-Amerikának ez az új feléledése minden valószínű­ség szerint az 50-es évek rrvá­Lehetséges, hogy a kapi­talista világban a mélyülő vál­ság az árakat még lejjebb fog­ja szorítani. Rendelkezésre állnak tehát ezek az ajánlatok, de dűlt. Hajmeresztő terror ural­kodott. 100 ezer embert mészá- sodik felének legfontosabb roltak le Colombiában. A po- nemzetközi fejleménye, nem valószínű, hogy élünk azokkal, mert emlékeztetek arra, amit Apró Antal elvtárs az ország- gyűlés legutóbbi ülésszakán mondott: »Igen jelentős tarta­lék-készletekkel rendelkezünk, amelyek lehetővé teszik a ke­nyérgabona-ellátásban az igé­nyek megfelelő kielégítését

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom