Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-24 / 147. szám

SOMOGYI NrtTLAP KeCá, 1958. Június 84. B Ilyenkor nyáron nemcsak a balatonpart, de megyénk me­leg vizű gyógyfürdői is nagy látogatottságnak örvendenek. Reumás betegek, no meg stran­dolok ezrei keresik fel e für­dőhelyeket. Csokonyavisonta előtt hatalmas tábla hivja fel az arra haladók figyelmét, s mu­tatja a fürdő irányát. A fürdő­nek nemcsak a barcsi járás­ban, de egész Somogybán, sőt még a szomszédos megyékben is jó híre van. Pécsről, de tá­volabbról is jönnek a gyógyu­lást kereső emberek. Régeb­ben nehézséget okozott, hogy 2 fürdő a határsávba tartozott, s az igazolvány, a beutazási engedély megszerzése hosszú időt elvett, s ez igen sok em­bert visszatartott. Ma már a csokonyavisomtai fürdőhelyre határsáv-igazolvány nélkül is lehet utazni. Snnek eredménye máris ta­pasztalható. Naponta 300—400 ember keresi fel a fürdőt. Ta­valy ötvenhatezer ember láto­gatta, de ebben az évben leg­kevesebb nyolcvanezer látoga­tóra számítanak. Fejlődik, szépül a fürdő évről évre. Május 1-én megnyílt az új, korszerű be­tonmedence. Igaz, a medencét nem védik fák a tűző naptól, de a fürdő vezetői ezen is se­gítenek: s zalm akalapokat vá­sárolnak, és a (fürdőzők ren­delkezésére bocsátják. A me­dence mellett új épület emel­kedik. Konyha, étterem és sön- tés kapott ott helyet. A me­dence és az épület 247 ezer fo­rintba került. Kár, hogy a MÉSZÖV építési osztálya, mely az épületet készítette, nem »rendelkezett« bádog esőcsa­tornával Ugyanis »elfelejtet­tek« csatornát felszerelni, így az esővíz az új épület hátsó falán csurog le, és teljesen át- óztatja. Az átadás óta egyszer már újra kellett vakoltaim az épület hátsó falát, annyira tönkretette a lecsurgó esővíz. Idén is tovább fejlődik a fürdő. Artézi kutat fúrnak, be­vezetik a villanyt, a medence mellett kabinokat készítenek. Parkosítják, virágokkal ülte­tik be a szabad helyeket, s ahogy nézzük az állandóan szépülő, fejlődő fürdőt, szinte már látjuk is a jövőt: a fedett medencét, a szállodát, s azt, hogy a fürdő télen is olyan nagy látogatottságnak örvend majd, mint most, nyáron. Hétköznap van ugyan, mégis sok a vendég. Ki az árokban, ki a nyitott, ki pedig a fedett medencében találta meg helyét. Persze szép szám­mal vannak olyanok is, akik reumás végtagjaik helyett torkukat »gyógyítgatják« a söntésnél finom jegelt sörrel, vagy pedig a Kerítés melletti kis bódénál a kéthelyi szak­csoport jó vörös borával, me­lyet két héttel ezelőtt kezdtek itt árusítani. Aki pedig ebédelni akar, an­nak sem kell a faluba fárad­nia, mert most már minden­nap főznek. Csak egy kicsit sokba kerül. Egyfajta étel, me­nü 14 forintért kapható. Szti- panovics József, aki feleségével van itt Pécsről, ugyancsak so­kallja. Kettőjük ebédje 30 fo­rintba kerülne, hozzá jón a fürdőjegy, a vonatkóltség, más egyéb kiadások, bizony így sok pénz elmegy. A menü árát mi is sokalljuk, de drá- gálljáik az ott dolgozók is. Hi­szen még másodosztályú étte­remben ás kevesebbe kerül, bennünket pedig úgy tájékoz­tattak, hogy itt harmadosztályú étterem működik. A messziről érkezők szál1 ást is kaphatnak a fürdő közelé­ben. Hatvannégy embernek tudnak fekhelyet biztosítani, egy napra nyolc forintért. r>e e szálláshelyeket nézve önkén­telenül az jut eszünkbe, bi­zony nagy szükség lenne a szálloda mielőbbi megépítésé­re, mert az ilyen nyári »tö­megszállásnak« kinevezett kis szobák, melyekbe hat ágyat is összezsúfolnak, nemigen segí­tik elő az ott »pihenő« bete­gek gyógyulását. Nem nagy a távolság Csokonyavisonta és Babócsa között, de mégis óriási a kü­lönbség, ha a két fürdőhelyet összehasonlítjuk. Babócsán ki­halt, elhagyott a fürdő környé­ke, csak a gondnokot talál­tuk. A medencében víz helyett iszap van. — Június első napjaiban — panaszolja a gondnok — nem víz, hanem iszap tőrt elő a csőből, beomlott a fúrás, s az­óta használhatatlan ... Most újból kell furatai, ami száz— százhúszezer forintba kerül... — Mi okozta a fúrás beomlá- sát? — Nem lehet megállapítani... A kutat nem egyedül kezeltem, valaki elzárta, s lehet, hogy azért omlott be a fúrás, de le­het, hogy azért, mert nem volt végig béléscsövezve ... A fürdő a tanács kezelésé­ben van. A tanács titkára sem tudja megmondani, miért, hasz­nálhatatlan a fürdő, mitől om­lott be a fúrás. Ki a felelős a fúrás beomlásáért? Ezt nem tudják utólag megállapítani. Mindenesetre tény, hogy a fürdő a »legjobb időben« vált használhatatlanná. A tanácsot tehát nemcsak a fúrás helyre­állításának költsége sújtja, de nem tudja bevételi tervét sem teljesíteni. Ugyviakkor er­kölcsi kár is éri, mert a mesz- sziről odautazó emberek bi­zony nem a legjobb vélemény­nyel távoznak, amikor a für­dőt használhatatlan állapotban találják. A beomlott fúrás helyreállí­tását ott jártunkkor még nem kezdték meg. Sürgesse a ta­nács a munka mielőbbi meg­kezdését, de ugyanakkor ta­nukon is az esetből... A min­denkori gondnok legyen egy személyben felelős a kút keze­léséért (megfelelő kioktatás után). Az sem ártana, ha a ku­tat a tanács elkerítené, s ah­hoz csak a kioktatott kezelő nyúlhatna, hogy a jövőben ilyen eset ne fordulhasson elő. Szalui László Pécsújheqy—Nagyatádi Kinizsi 3:2 Pécsújhegy, 300 néző. V: Majo- ros. Nagyatad: Horváth — Szabó I., Dénes, Vucskics - Selraeczi, Ta­más II. - Sárái II., Szabó II., Ka­nizsai, Bicsáki, Posta. Rögtön a hazaiak vették át a játék irányítását, s a megillető- dött atádi csapattal szemben a 20. percben góllá érett fölényük. Dé­vait lesről engedte el a játékve­zető, és a pécsi csatár nem hibá­zott. 1:0. A 35. percben Szabó II. hazaadását csípte el Pintér, aki csapatának a második gólt szerez­te meg. 2:0. Szünet után megvál­tozott a játék képe, és már az első percben Kanizsai az ötösről ka­pufát lőtt. Egy perccel később vi­szont Kanizsai lövése már megta­lálta az utat a hálóba. 2:1. Az 5. percben Dévai kézzel tette maga elé a labdát, Majoros játékvezető, aki egyébként is sok hibát vétett a mérkőzésen, most is tovább en­gedte a játékot, és Dévai labdáját Hertelendi a hálóba juttatta. 3:1. Újrakezdés után Kanizsai labdá­jával Posta ugrott ki. de les cí- Aaán gólját a játékvezető érvény­(2:0) telenítette. Még ugyanebben a percben Bicsákit Vámos felvágta a 16-oson belül, s a 11-est Bicsáki értékesítette. 3:2. A 30. percben Bicsáki 3 kapufát találta el. A 45. percben kisebb botrány történt. Dévai mégrúgta , Dénest akkor, amikor az szabadrúgáshoz tette le a labdát. Dénes viszont «•törlesz­tésként- arculütötte a pécsi csa­tárt. Betódult a közönség is a pá­lyára, s a játékvezető alig-alig tu­dott rendet teremteni. Végül a közönség követelésére(!?) Majoros kiállította Dénest. Még megrúgták a szabadot, de Kanizsai lövése ka­pu mellé szállt. Az izgalmas, kemény és a já­tékvezető hibájából elfajult mér­kőzésen két ellentétes félidőt lát­tunk. Ennek alapján a döntetlen felelt volna meg inkább az igaz­ságrak. - • Horváth« Miklós- A totó 12 találatos szelvénye: x2122x21x2lx. A vasárnap sportja VASÁRNAPI LABDARÚGÓ-MÉRLEG Egy győzelem és egy döntetlen fémjelzi NB Il-es labdarúgóink vasárnapi szereplését. A Kinizsi­től vártuk ezt a győzelmet, mert tudtuk, hogy a szekszárdi mérkő­zés a Kinizsi szempontjából eset­leg sorsdöntő lehet. Reméltük, hogy a Kinizsi átérzi e találkozó fontosságát. Reményünk nem volt alaptalan. A csapat értékes győ­zelmet aratott, még ha ez a győ­zelem az NB II. nyugati csoport­jának sereghajtója ellen született is meg. Egyúttal azt is jelenti a szekszárdi 4:2, hogy a Kinizsi két hellyel feljebb rukkolt a bajnoki táblázaton. Ez megnyugtató azok­nak, akik csak nem akarnak hin­ni abban, hogy az NB II. bajnoki kiírás szellemében fejezi be majd az évet. A KMTE az idény legszebb mér­kőzésén időnként pompás játékot nyújtva, valós körülmények kö­zött szerzett egy pontot a kitűnő Székesfehérvári Vasastól. Pedig a pályára lépő csapat láttán sokan lemondtak a vasárnapi sikerről. »Istvándi a kapus?-, »Kimarad Zsoldos?-, »Torok a balszélső?- — ilyen és ehhez hasonló kérdések vetődtek fel a mérkőzés előtt. Zá- dori edző azzal indokolta a csa­patösszeállítást, hogy rendnek és fegyelemnek kell lennie. Kovács fegyelmezetlensége miatt maradt ki, Zsoldosnak gyenge az erőnlé­te. — Nincs bérelt hely, és min­denki előtt nyitva az út, hogy be­kerüljön a csapatba — hangoztat­ták a KMTE-vezetők, s nekik volt igazuk, mert ha a csapat játéka itt-ott sántított is, végeredmény­ben olyan jól játszott a KMTE, mint a tavaszi idényben még so­ha. Ezért örvendetes a 2:2 arányú döntetlen. Az bizonyos, hogy az egy bajnoki pont nem véletlenül maradt Kaposvárott. NB Ill-as csapataink közül ez alkalommal a Dózsa és a Textiles »vágta ki a zsákot-. Sajnos, mind­kettő már későn. A nagyatádiak balszerencsés mérkőzést vívtak, és érdemtelenül maradtak alul Pécs- újhegyen. Csurgó úgy látszik, csak otthon tudja mutogatni oroszlán- körmeit. A megyei bajnokságban sima forduló volt, minden meglepetés nélkül. Ismét kétszámjegyű győ­zelmet arattak a tabiak, csakhogy lehet, már későn ... Beszámolónk a vasárnapi mér­kőzésekről: Igazságos döntetlen KMTE—Székesfehérvári Vasas 2:2 (1:0) 0 néző. Vezette: Azonban a fehérvári vezetés is megváltozott hadre Kaposvár, 3500 néző. Vezette: Pásztor. KMTE: Istvándi - Morvái, Dar­vas, Szili - Szvath, Pammer - Jutási, Turai-Trischler, Papp, Ti­szagáti, Torok. Edző: Zádori László dr. Székesfehérvár: Csekő — Né- geje, Bognár, Reiner — Szűcs, Né­meth - Kiss, Szőke, Károlyi, 16- paics, Horváth. Edző: Turay And­rás. Az alaposan megváltozott össze­állítású KMTE idegesen kezdte a játékot. Az újonc Istvándi úgy mutatkozott be, hogy két ízben is kiejtette a labdát izgalmában. Az első támadásokat a fehérváriak vezették, a 7. percben mégis a vendégek hálójában táncolt a labda. Pammer labdája szállt hosszan előre, amelyért Túrái és Jutási egyszerre ugrottak fel, Jutási érte el a labdát, és fejjel to­vábbította azt a hálóba. 1:0. Egy perc múlva majdnem megis­métlődött az előbbi eset, de most Csekő leütötte a kaposvári csatá­rok fejéről a labdát. A 13. perc­ben az erősen szorongató fehér­vári csatárok elől Pammer kézzel ütötte el a labdát. A játékvezető, aki Pammer mögött állt, nem lát­hatta az esetet. így a KMTE meg­úszta egy szöglet árán. Két perc­cel később Szűcs távoli hatalmas lövése csattant a kapufán, onnan Ist­vándi hátára, míg végre a ka­pus megkaparintotta a labdát. Lassan aztán felszabadult a KMTE a heves fehérvári rohamok alól, és tartós fölényt' harcolt7 Ki rcáa-’ pat. Sok szép támadást vezettek a kaposváriak. A befejezések azon­ban nem sikerültek. A messziről küldött lövések kapu mellé száll­tak, vagy Csekő zsákmányai let­tek. A 22. Morvai-Tiszagáti-Jutasi adogatáj után, amikor a szélső be­adott, Túrái és Torok előtt egyaránt óriási helyzet kínálkozott a gószerzésre, de mindkét kapos­vári csatár megilletődött a nagy helyzettől. Aztán Morvái tálalt oda a 25. perc­ben Túrái elé, a csatár azonban érthetetlenül leállt, és oda lett egy újabb gólszerzési alkalom. A 27. percben mintha Túrái javítani akart volna, az összekötő Szvath labdáját nagy erővel küldte a fe­hérvári kapura, a lövés azonban hajszállal mellé szállt. A 32. percben Négele felvágta a 16-oson belül a kitörő Pap- pot. A játékvezető azonban a 16-oson belülről egyszerű sza­badrúgást ítélt. A szabadrúgást Tiszagáti Morvái elé pöccintette, és Morvái bomba­lövését a kapus csak a kapufa segítségével hárította szögletre. A közönségnek tetszett a játék. Per­cenként zúgott fel a taps, amikor egy-egy jó egyéni vagv csapattel­jesítmény után befejeződött az ak­ció. Sajnos, hiába volt fölényben a Játéknak ebben az időszakában a csatárok nem tud­ták gólra váltani a fölényt. Szünet után merőben megvál­tozott a játék képe. Feljöttek a vendégek, s már az első percben szögletet harcoltak ki. Sokáig ott pattogott a labda a KMTE kapuja előtt, míg végre Némeh lövése szállt a kapu fölé. Ez időszak egyetlen kapos­vári támadását a jó formában lé­vő Jutási vezette, aki elfutott és beadott, de benn nem volt senki, aki befejezte volna az akciót. Kritikus negyedóra követke­zett a KMTE számára. Kiss kapkodott el előbb egy jó helyzetet, és kapu fölé lőtt, majd a 13. percben Darvas mentett igen nehéz helyzetből. A 13. percben Németh rúgott harminc méteres szabadrúgást, a labda a kapufa éléről vágódott le a gólvonalon túlra. Reklamáltak is a fehérvá­riak, de a játékvezető, aki közel állt az esethez, továbbot intett. Érett a fehérvári gól. Előbb még Kiss lövése kapu mö­gé szállt, majd Károlyi lövését ne­hezen védte Istvándi, de már ek­kor látni lehetett, hogy ezt a nagy nyomást aligha ússza meg gól nélkül a kaposvári csapat. így is történt. A 23. percben könnyű labda gurult Istvándi kapujára. A megilletődött kapus hogy hogy sem, kiejtette kezéből a köny- nyű, guruló labdát. Ott ter­mett Kiss, aki aztán könnyű­szerrel gurított a hálóba. 1:1. Alig egy perc múlva újabb fe­hérvári gól született. Ez alka­lommal Ispaics indított táma­dást a halszélen. Onnan Sző­kéhez játszott, Szőke jól is­merte fel a helyzetet, s látta, hogy Kisst őrizetlenül hagyták m védők, a szélső elé gurított, aki öt lépésről ismét megta­lálta az utat a hálóba. 1:2. Azonban a fehérvári vezetés is csak egy percig tartott. Mert újrakezdés után Jutási elnyar­galt a szélen, az ötös sarkáról lőtt, a labda a kapusról visz- szavágódott ismét Jutási elé, aki másodszorra már nem hi­bázott. 2:2. A KMTE cserélt. Mcrvai lett a jobbfedezet és Szvath a jobbhát­véd. A csere nem bizonyult sze­rencsésnek. Ispaics ugyanis a 26. percben otthagyta Szvathot, s már egyedül állt a kapussal szem­ben, amikor Istvándi lábára vetődött, a kapura gurított lab­da azonban hajszállal a kapu­fa mellett elhagyta a játékte­ret. A közönség visszakövetelte Mor­váit a hátvédsorba, s néhány perc után valóban visszacserélt a KMTE. A KMTE egyenlítő gólját követő tíz perc is heves rohamokat és változó játékot hozott. Azután a csapatok mintha megelégelték vol­na az eredményt, és mind a KMTE, mind a székesfehérvári csapat feladta a további küzdel­met. A 43. percben azonban majd­nem megszületett a kaposvári győ­zelem. Ekkor ugyanis Morvái harminc méterről kül­dött hatalmas lövése a kapu­fán csattant, pedig a kapus már verve volt. A labda azonban visszavágódott a mezőnybe, és a játékvezető más­fél perccel korábban lefújta a mér­kőzést. Mit láttunk a találkozón? Mind­végig szép, sportszerű, igen válto­zatos és jó iramú játékot. Az első félidőben a KMTE az idény leg­szebb játékával lepte meg közön­ségét és a vendégcsapatot, atpely csak nehezen tért magához. Ebben az időszakban a kaposvári csatá­rok akár három vagy négy gólt is lőhettek volna. Szünet után a megváltozott hadrenddel játszó fe­hérváriak harcoltak ki fölényt. (Ekkor Turay edző a fehérvári balszélsőt állította őrzőként a jó napot kifogó Jutási mellé.) Bi­zony néha olyan nagy volt a fe­hérváriak nyomása, hogy úgy ér­ződött: itt a KMTE-nek nincs mit keresnie. A kaposvári fiúk dicsé­retére szolgál, hogy a két perc alatt bekapott gyors fehérvári gó­lokra azonnal válaszolni tudtak, és ezzel végképp eldőlt a mérkőzés sorsa, amely igazságos döntetlent hozott. Ez az eredmény híven tük­rözi a csapatok játékát és muta­tott változó teljesítményét. Egyéb­ként mindét. '‘"Wittes a maga tá­madási időszakában a labdarúgás sok szépségét mutatta be. Méltán szolgálták rá a csapatok a közön­ség tapsára, amely nem egy íz­ben csattant fel a szép akciók be­fejezése után. Egyénileg a KMTE-ben Istvándi mindvégig nagy lámpalázzal küz­dött. Az első gólt védenie kellett volna. A hátvédsorban Morvái és Darvas egészen kiválót nyújtot­tak. Morvainak a hálvédposzt az igazi helye. Kár őt erről elmoz­dítani. Szili mellett ugyan párszor elment a szélsője, de ő is efogad- hatóan játszoltt. A fedezetek közül Szvath volt a jobb. Pammer csak szünet után játszott úgy, ahogy megszoktuk tőle. A támadósor legjobbja Jutási volt. Nemcsak góljai dicsérik, hanem az általa vezetett sok támadás is. Utána Tiszagáti, Torok, Papp, Túrái a sorrend. A vendégcsapat fő erős­ségeit. is a védelemben találhatjuk. Nekünk Csekő, Bognár és Németh játéka tetszett. A támadósorból Kiss, Szőke és időnként Ispaics játszott kiemelkedően. Pásztor játékvezető néhány °setben tévedett. Tévedése azon­ban mindkét csapatot egyformán sújtotta. így például Papp felvá- vágásáért büntető járt volna. Vi­szont Németh szabadrúgás lövése is szabályos gól volt. Kovács Sándor K. Dózsa-Mohács 6:1 (5:0) Kaposvár, Dózsa-pálya, 2000 né­ző. V: Opornicza. Dózsa: Molnár II. — Csizmadia, Deák Csillag — Nagy, Kecskeméti - Németh dr.. Kutasi, Vevcrán, Tacsi, Molnár III. Már az 5. perc­ben megszerezhette volna a fö­lényt kiharcoló Dózsa a vezetést, Kecskeméti azonban gyengén ka­pu mellé küldött egy 11-est. A 7. percben viszont Molnár III. ka­pott jó labdát a mohácsi védők­től, kapura lőtt, a kapus csak ki­ütni tudta a labdát, és Kutasi a hálóba bombázott. 1:0. Azután megindult a »gólszüret-«. 15. perc: Nagj' 28 méterről bombagólt lő, 2:0. 25. perc: hibázott a mohácsiak védelme, Molnár III. kapta a lab­dát, akinek lövése nyomán véd- hetetlenül vágódott hálóba a lab­da, 3:0. 32. perc: Németh meg- irigyli csatártársai sikerét, és szin­tén bombagólt lőtt, 4:0. 40. peic: Kutasi a 16-osról megtalálja az utat a felső sarokba, 5:0. Szünet után esik a játék irama, szóhoz jutottak a vendégek is, Bánfai ré­vén szépítettek, 5:1. Ellaposodott a játék, melynek egyetlen esemé­nye Veveránnak a 26. percben lőtt kapáslövésből elért gólja, 6:1. A Dózsa meglepő jó játékkal ruk­kolt elő. és megérdemelten győ­zött, bár a gólarány erősen túl­zott. Pécsi Vasas— Csurgó 5:2 (2:0) Pécs, 300 néző. V: Szabó. Csurgó: Kepler - Németh, Jako- da, Nagy II. - Hottó II., Szanyl - Horváth, Raffa, Hottó I., Szabó, Nagy i. Rosszul indult a csurgóiak­nak a mérkőzés, mert a pécsi csa­pat már az első percben Kepler hibájából gólt ért el. Aztán ki­egyenlített játék folyt 45 percen át, minden eredmény nélkül. Szü­net után rákapcsoltak a hazaiak, s két gyors góllal már 3:0-ra ve­zettek, amikor Szabó szépített. Majd ismét a pécsiek következtek, s már 5:1 volt az eredményt, ami­kor 11-esből Hottó n. beállította a végeredményt. A találkozóra egyébként rá­nyomta bélyegét az, hogy a csur­góiak tehetséges karmsa. Kepler igen gyenge napot fosott ki. A mezőnyben alig volt lényeges kü­lönbség a két csapat között. IV. Építők-­K . Textiles 1:1 (1:0) Az NB II. további eredményei: t Győri Vasas ETO—Oroszlány 8:1, Sztálípváros—Pécsbányatelep 3:3, Z. Dózsa-Nk. Bányász 3:1. Láng Gépgyár-Vessprém 5:0, Délbudai Spartacus—Mosonmagyaróvár 2:1, Pécsi VSK-Szombathely 4:0, Sop- ron-Budaíok 2:1. Küzdelem után, de megérdemelten,•• Kaposvári Kinizsi—Szekszárdi SC 4:2 (1:0) Szekszárd, 300 néző. Vezette: Soós. Kinizsi: Kapp — Szigeti, Szili, Gergely - Márkus, Mózsi - Tóth, 3zentgróti, Stadler, Acs, Horváth. Edző: Záborszky Jenő. Szekszárd: Frey — Kiss, Tárnok, Szloszár — ICncsányi, Kosnyák - Kómán, Majnai, Benács, Rózsavölgyi, Kiss. Edző: Sárost Antal. Az éjszakai esőtől kitűnővé vál­tozott a szekszárdiak salakos pá­lyája. A Kinizsi kezdi a játékot, s mar az első lefutással veszélyez­teti a szekszárdiak kapuját, de Stadler tíz méterről a kapus ke­zébe emeli a labdát. A kaposvá­riak lefutására a hazaiak heves rohammal válaszolnak. Rózsavöl­gyi a félpályán kapott labdával átjátssza a Kinizsi egész védelmét, kapura lő, de az utolsó pillanat­ban Szigeti belép, és a hátvédről az alapvonalon kívülre pattan a labda. A szögletet Szili szabadítja fel. A II. perc eseménye Majna! ÍZ méterről küldött nagy lövése, melyet Rapp bravúr árán hárít. Az Újabb szöglet is eredményte­len. A szekszárdiak nagy erővel küzdenek, minden laodán rajt vannak. De a Kinizsi védelme Szili vezényletével jól ill a lábán. A 18. perc után jön fel a Kinizsi, ts veszi át a játék irányítását. Szépen Játszik a csapat pontosan adogat is, a kapuralövés irányzé­kával azonban baj van. Előbb Stadler, majd Horváth és Szent- gróti lövései zúgnak el a kapufa mellett. A Z3. percben Acs lövését menti a szekszárdi kapus. Pedig az összekötő igen jó helyzetből lőtt r.agy erővel kapura. A 25. perc­ben Mózsit felvágták, amikor lö­vésre száma el magát a 16-oson belül. A játékvezető azonban nem látott 11-est. igaz, ebben része volt a hazai közönségnek is, amely igyekezeti megfélemlíteni a játék­vezetőt. A játék fokozatosan eldurvul. A bíró kiengedi kezéből a mérkőzést. Sok a játékvezetői tévedés is. A küzdelem állan­dóan a szekszárdiak térfelén folyik, a gól mégis csak a 45. percben születik meg, amikor egy beívelt szőgletrúgás után Mózsi a lábak között a bal sarokba lő, 1:0, Szünet után ismét Klnlzsl-táma- rtásek következnek. Két pere alatt két szögletet harcol ki a Kinizsi, de a védők hárítanak. A 10. perc­ben viszont a szekszárdiaknak akadt ordító gólhelyzetük. Benács egyedül áll Rappal szemben, de a kapus belevetódcssel leveszi a labdát. A Z. percben Acs ugrik ki vé­dői mellett, a 16-oson belül ketteu is kézzel teperik föld­re, a Játékvezető azonban a 16-osról rúgat szabadot. Egy perc múlva újabb Kinizsi-gól születik. Szentgróti hosszú labdával szökteti Tóthot, a szélső ki­cselezve két védőjátékost, 12 méterről a bal sarokba lő. 2:0. Ezután három-négy percig beszo­rul a Kinizsi. Rapp gyakran VHn munkában. Azután újabb Kinizsi- támadások következnek. Amikor egy Ízben Tóth elfut, Szloszár letépi Tóthról a mezt. A 30. percben váratlan gólt lőnek a hazaiak. Márkus miatt szabad­rúgáshoz jutnak a szekszárdiak, melyet ■ Majnai 30 méterről ível kapu elé, éppen Rózsavölgyihez, aki a tétovázó Kinizsi-védők kö­zött a hálóba talál. 2:1. A Kinizsi erősít, s ez eredményt is hoz. Tóth viharzik el a jobbszélen, középre vágott labdáját Stad­ler remek belevetődéssel a hálóba fejeli. 3:1. Feljönnek a szekszárdiak, ebben az időszakban Igen változatos, élénk a Játék. Mindkét csapat nagy iramot diktál, s mindkét ka­pu egyformán veszélyben forog. A 30. percben Human, a szek­szárdiak jobbszélsöje fut el. Amikor Gergellyel összeütkö­zik, a játékvezető nem kis meglepetésre 11-est Ítél. Mél­tatlankodnak, reklamálnak a Kinizsi-játékosok, de hiába. A játékvezető hajthatatlan. Ami­kor végre nyugalom lesz a pályán, Hóman áll neki a bün­tetőnek, s erős lövést ereszt meg a Jcbb sarokba, amelyre azonban Rapp kitűnő érzékkel vetődik, és pompás reflexszel szögletre üti a labdát. A hazaiak még ekkor sem adták fel. A 42. percben a Játékvezető jóvoltából Benács mintegy két méteres lesről elfut, a későn vetődő Rapp alatt a hálóba jut a labdája. 3:2. Izgalmas utolsó percek következ­nek. A 45. percben újabb Kinizsi­gól születik. Ez alkalommal Stadler fut el egy labdával, s amikor a il-esre ér, ott a vé­dők elkaszálják. Most már nincs \lta, a játékvezető bün­tetőrúgást ítél, melyet Hor­váth értékesít. 4:2. Újrakezdésre már nincs idő, meri a Játékvezető a mérkőzés végéi jelzi. Bírálat: Mindkét csapat határta­lan lelkesedéssel küzdött, nem voll számukra elveszett laoda. A szek­szárdiak játékán egyáltalán nem volt látható, hogy rajtuk már semmi sem segít, s hogy sehogy sem tudnak megmenekülni a ki­eséstől. Minden labdáért köröm- szakadtáig harcoltak. Sőt. nem riadtak vissza a durva, kímélet­len belemenésektől sem, főleg amikor látták, hogy a biró sze­met huny sok szabálytalanságuk felett. A Kinizsiből Rapp Jól meg­állta a helyét, sok, már biztos gólnak vélt labdát is védett. Talán a második gólt háríthatta volna, ha korábban vetődik, de úgy lát­ta, hogy les, és ezért késlekedett. A hátvédhármas legjobbja Szili volt, de Szigeti és Gergely is szé- p.en és biztosan játszott. Márkus az első félidőben halványabban, szünet után kitűnően játszott. Mó­zsi kimagaslóan a mezőny legjobb­ja volt. A védekezésből és táma­dásból egyaránt kivette részét, ordöngös cseleivel sokszor három­négy játékost is faképnél ha­gyott. A csatársorban Tóth, Hor­váth és Szentgróti a sorrend. Acs és Stadler nagy akarásukért, szív­lelek játékukért érdemelnek di­cséretet; a csapat a csatársor öt­letes, helycserés támadásainak kö­szönheti eredményességét. S ez­úttal nem hiányoztak a védelem hosszan előrevágott labdái sem, amelyekből a csatárok rendre ve­szélyes támadást indíthattak az ellenfél kapujára. A szekszárdi csapatból Rózsavöl­gyi, Tárnok, Frey és Benács játé­ka érdemel dicséretet. De a töb­biek ts határtalan lelkesedéssel küzdöttek. Soós játékvezetőről mór el­mondtuk véleményünket. Még any- nylt: eiélytelen volt, elnézte, hogy Rapp kapujánál nyolc-tíz Izgága néző szinte a hálót rángatta, né­hányszor megpróbált ugyan ren­det teremteni, de aztán minden maradt ügy, ahogy volt. Téves ítéletei befolyásolták az eredmény kialakulását is. Wtrth Lajos- Folyó hó 24-én 16 órakor a Ki­nizsi-sportpályán Kaposvári Hon- ••éd—Marcali Honvéd hadsereg cM> döntő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom