Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-03 / 129. szám

Á INI Á a Látogaíá» a „inegyehaxán“ A KÖZ PÉNZÉNEK ŐRZŐINÉL Második emelet. Fehérre meszelt falú szé­les folyosó. A szobáikból semmi zaj nem szű­rődik ki, akinek valami dolga akad errefelé, önkéntelen ül ds halkabbra veszi lépteit. Aki nem is ismerős az épületnek ezen a részén, s a folycsóajtóra függesztett nagy zománctáb- lát sem veszi észre, szinte azt mondja magá­ban: ez csak a pénzügyi osziály lehet, olyan nagy, olyan áhítatos a csend. Mivel is fog­lalkoznak itt, a »számok birodalmában« ez idő szerint azok az emberek, akiknek leg­főbb feladatuk a köz pénzével való gazdálko­dás és annak őrzése. Vegyük talán sorba az egyes csoportokat, no, nem mintha valami »fontossági sorrendet« akarnánk felállítani, hiszen az osziály min­dem részlege szinte egyformán nagy munkát végezi Inkább a könnyebb áttekinthetőség kedvéért. A költségvetési csoport Kezdjük talán ezzel. Itt készítik a taná­csiak és a tanácsokhoz tartozó intézmények pénzügyi tervét, költségvetését. Innen kap­ják meg a járási tanácsok, hogy egy év alatt mennyit költhetnek a hozzájuk tartozó köz­ségekre. S ugyancsak itt állítják össze a kü­lönböző kulturális, szociális, egészségügyi in­tézmények, iskoláik, művelődési otthonok, színiráz, óvodák meg napközi otthonok, kór­ház, járványügyi állomás, szülőotthonok munkájához szüiksógies jóváhagyott költség­vetéseket. Lelkiismeretes és körültekintő munkára van tehát szükség. Mindenki előtt egy célnak kell állnia: a tanácsok és a külön­böző intézmények által felhasznált utolsó fo­rint is a közt, a dolgozó embert szolgálja. Hogyan tudnak ennek a célnak megfelelő munkát végezni? A sok éves gyakorlat ezt is kialakította. Elsősorban úgy, hogy az alsóbb tanácsi szervek minden évben benyújtják költségvetési tervüket, amelyben leírják, mi­re lesz szükségük a következő időkben. Eze­ket a megyei pénzügyi osztály részletesen megtárgyalja, mégpedig »több szem többet Iát« alapon, tehát az érdekelt osztályok, a párt-, a tömegszgrvezetek, a Hazafias Nép­front, a KISZ bevonásával. Természetesen — hogy megyei szinten már ne legyen sok javí­tani való — a járások költségvetési tervé­nek összeállítása idején a megyei pénzügyi osztály mindenhova kiadja a szükséges útmu- -é tatásakat, és a járás felelősi rendszer kereté- -sóben munkatársai is többször a helyszínen se­gítenek a tervezésben. — Idán olyan szerencsés helyzetben va­gyunk — mondja Trogmaysr Jenő, a költ­ségvetési csoport vezetője —, hogy az or­szággyűlés mindéin változtatás nélkül elfo­gadta Somogy költségvetési tervét, amely 36 millió forinttal több, mint a tavalyi. Most bontjuk le a jóváhagyott költségvetéseket já­rásokra. E munkával június 8-ig kell végez­nünk, s a jövő hónap közepéig megküldjük a költségvetés másolatát az összes gazdálkodó szervnek is, noha a megyei tanácsülés még nem foglalkozott a ‘költségvetéssel.' Eljárá-*1’ sunk azonban nem szabálytalan, mert ha az or­szággyűlés elfogadja a költségvetést, a me­gyei tanácsülés azt tudomásul veszi. Ez a júliusi ülésen meg is történik. Vámunk csak akkor kellene, ha az országgyűlés módosított volna tervünkön, s ezt a tanácsülésnek meg kellene tárgyalnia. A jóváhagyott költségve­tés persze nem azt jelenti, hogy most már két marékkai szórhatjuk a pénzt. Nagyon is szigorúan kell takarékoskodni, kétszer is meg kell gondolni, hova teszünk minden fo­rintot. — A csoport másik feladata a gazdálkodás ellenőrzése, a félévenkénti beszámoltatás, a dokumentációs vizsgálatok megtartása, hogy megtudják, miképpen használta fel a költ­ségvetés alapján kapott pénzét a gazdálkodó szerv, vagy esetleg milyen hibákat követett el. Ellenőrzik, hogy az adórészesedást mire költötték, segítenek a költségvetési tervek összeállításában. Megnézik: végrehajtják-e rendesen, nem fordult-e elő valamiféle sza­bálytalanság. — Nyugodtan állíthatom — mondja a cso­port vezetője —, hogy az osztályon a mi munkánk a legsoíkrétübb, legbonyolultabb: foglalkoznunk kell a legeltetési bizottságok­tól a harminc millió forintos tervvel dolgozó kórházig mindennel. Valóban, nagy szaktudást igénylő munka az, amit itt végeznek. Ám lépjünk eggyel tovább, s meglátjuk, nem kisebb a főkönyvelőség feladata sem. Ez a csoport állítja össze a me­gyei tanács költségvetését, intézi pénzügyeit, egyszóval gazdálkodik a szakosztályok ren­delkezésére bocsátott összegekkel. Mit jelent ez pontosabban? Kar ti József, a főkönyvelő­ség vezetője készségesen ad felvilágosítást. — Naptól napra elvégezzük az előforduló feladatokat — mondja. — Ezenkívül rendsze­resen, munkaterv szerint ellenőrizzük a me­gyei tanácshoz tartozó Intézmények, szervek pénzügyi gazdálkodását. Most például a kór­házban folytat a főkönyvelőség dokumentá­ciós pénzügyi vizsgálatot. Ha nr • éppen a kórház jött szóba, közbe- kívánkc: ic a kérdés: gondoskodtak-e végre e fontos egészségügyi intézmény vízellátási gondjahirk megoldásáról? Vom-e erre elegen­dő pénz? — Van — hangzik a felelet. — Az 1958-as évi beruházási keret terhére egyszer s min­denkorra rendezzük a kórház vízellátását. Az egyik 250 köbméteres víztároló már július 15- i'e elkészülhetett volna, de a kivitelező válla­lat hosszú ideig nem tudott megfelelő gömb­vasat szerezni az építéshez. Ha ez a tároló — amely azért körülbelül négyhetes késéssel el­készül — tele lesz vízzel, egy napig fedezi a kórház vízszükségletét. S hegy a fennakadást teljesen elkerülhessük, még egy tárolót épít­tetünk. A kis kitérő után térjünk vissza a többi munkára. — Ebben az esztendőben eddig tizenhárom önállóan gazdálkodó intézményünknél tartot­tunk dekum ■ ációs vizsgálatot — adja meg a további felvilágosítást a főkönyvelőség ve­zetője. — Megnéztük a Tüdőbeteg Gondozó Intézet, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás, a Gyógypedagógiai Iskola, a Süket­néma Intézet, a Megyei Könyvtár pénzügyi munkáját. A vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy e szervek pénzügyi gazdálko­dása lényegese* javult, mióta nagyobb az önállóságuk. Természetesen kisebb hibák, szabálytalanságok még előlfordulnak, ezeken azonban könnyen lehet segíteni. Ami még na­gyobb feladatot jelent a jövőben, az a taka­rékosság és a társadalmi tulajdon védelmé­nek fokozása. Nézzük most meg a harmadik részleget, amelyet úgy ismernek, hogy vállalati pénzgazdálkodási csoport. Itt Bárány Gyula csoportvezető beszélt a tennivalókról: — A mi munkánk a megyei tanácshoz tar­tozó vállalatok pénzügyi gazdálkodásának el­lenőrzése, a dokumentációs vizsgálatok meg­tartása, a . költségvetésekkel. kapcsolatos ten­nivalók lebonyolítása — foglalja össze rövi­den, és már mondja is tovább: - ' ■ - ■ Nemrégen vizsgáltuk meg a Barcsi Sü­tőipari Vállalat, a Csurgói Faipari Vállalat, a Vaskombinát, a Kaposvári Faipari Vállalat munkáját, jelenleg a Tatarozó Vállalatnál fo­lyik dokumentációs ellenőrzés. A csoprt eben­er zéseiről jegyzőkönyvet készít, amit átad az illetékes szakosztálynak, hogy javíttassa ki a hibákat. Sajnos hoeszü ideig hiába hívtuk fel a figyelmet a kijavítandó jelenségekre, nem történt semmi. Most azonban nagy se­gítséget kapunil: a megyei tanács vb. illetékes elnökhelyetteseitől, akik — mivel maguk is megkapják a jegyzőkönyvek egy példányát — rendszeresen beszámoltatják a szakosztályo­kat, mit tettek a rendellenességek megszünte­téséért. Fenek a csoportnak sem egyszerű a mun­kája. Hát ha még hozzávesszük a többi fela­datot: a vállalatok alaprentabM'tásának meg­állapítását, csak az a vállalat kaphat nyere­ségrészesedést, amelyik ezt teljesíti, a kisipa­ri szövetkezetek törzskönyvezését, a néni el­lenőrzési bizottság munkájának segítését. Mindez bizony sok tennivalót ad egész esz­tendőben. E három csoportnál tehát soha sincs »holt­szezon«, egy rövidke időszak, amikor keve­sebb a munka. De nincs az adóbevételi csoportnál sem. Az elvi irányítás és tételes vizsgálatok, az adóbevételi tervlebontások, eredményösz- szesítések elemzése, a megyei fő-összesítők elkészítése és a többi sok-sok tennivalón kí­vül az itt dolgozók még egy fontos feladata: az adóügyekkel foglalkozó alacsonyabb taná­csi szerveknél dolgozó munkatársak segítése. A múlt esztendő ugyanis sók és nagy jelentő­ségű változást hozott ezen a téren. Míg ko­rábban a járásoknál vetették tó a falvak la­kóinak adóját, és ott ds szedték be, könyveltek el, most mindezt a községekben végzik. Jól képzett szakember-gárdára van tehát szük­ség, amely megállja a helyét minden tekintet­ben. Az adóügyeket intéző dolgozok egy része nemrég óta végzi ezt a munkát, segítségükre kell hát lenni, hogy hamar megtanulják fog­lalkozásuk minden csinját-bdnját. Törődjenek a bevételi tervek időbeni teljesítésével, ne hanyagolják el a behajtást, a törvényesség megtartásával járjanak el minden esetben, hiszen végeredményben itt is a köz pénzéről van szó. (Weidinger) Mit kap a haiatonpart a következő három évben ? A Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága legutób­bi ülésének egyik napirendi pontjaként tárgyalta a balaton- pat't fejlesztésének 3 éves tervjavaslatát. A részletes tervjavaslat számaiból is ki­tűnik, hogy a következő há­rom esztendőben eddig még nem tapasztalt nagyarányú építkezések — beruházások, 1 felújítások, karbantartások — 1 kerülnek sorra megyénknek ezen a részén. A leglátogatot­tabb helyeken: Fonyódon, Siófokon például 1958—59-ben kiépítik az eddig bizony meg­lehetősen elhanyagolt víz- és szennyvízcsatorna-hálózatot, mert a két hely további fej­lesztése a jövőben ezek nélkül szinte lehetetlen. De lehetne még sorolni, mi­vel gazdagodik kivétel nélkül ! minden balatonparti üdülőhely | az említett időszak alatt. Ba- | latonszabadi-Sóstó és Balaton- I világos között 800 000 forintos költséggel új út épül; Ba’a- tonföldváron csupán autópar­kírozó hely létesítésére 150 ezer forintot költenek, Bala­tonszárszón 420 ezer forintba kerül az új szabadtéri szín­pad felépítése, Balatonlellén 6 millió forintot fordítanak egy új szálló és egy szélesvásznú mozi építésére. Balatonboglár is új szállóval gyarapszik, amely a várdombon kap he­lyet; Fonyódon Rendezett, kor­szerű Jsazérsort’ alakítanak ki, s a gyógyfürdőre 6 millió fo­rintot költenek. Balatonke- reszturon 1 millió forintos be­ruházással turistaszálló és mű­j velődési otthon épül, Bala- tonberény 600 ezer forintból I vízibusz-kikötővel,, valamint : strandgombával gazdagodik. t A három esztendő alatt ■ összesen több mint 60 millió forintot fordítanak ezek sze­rint a Balaton somogyi part­jának fejlesztésére. A pénzt részint a megyei, járási, köz­ségi erőforrásokból teremtik elő, de igen nagy segítséget nyújt a tervek maradéktalan valóraváltásához a Balatoni Intéző Bizottság is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a balatonfejlesztés 3 éves tervjavaslatát elfogad­ta, s ezzel nagymértékben se­gítette a keresett és kedvelt somogyi üdülőhelyek gazda­godását, szépülését. Két hír Somogy»xohrá I A Somogyszobi Községi Ta- I nács a nőtanáccsal és a Haza­fias Népfronttal közösen az egész falu lakosságát mozgósí­totta a burgonyabogára!: irtá­sára. Kitűntek az úttörők a bogárszedésben. A gazdák 100 ( mázsa DDT-t vásároltak, hogy minél eredményesebb tegyen az irtás. A tanács javaslatára a samogyszobi parasztok jövő­re már egy tagban termelnek burgonyát, hogy a növényvé­dő állomás bur.gcnyabogár el­leni védekezéséit és az irtást megkönnyíthessék. * * ­j A nagyatádi járásban a - so- j mogyszobi tanács végezte ed- I dig a legjobb munkát az adó­bevételi terv teljesítésében. I Az ütemtervet pontosan be- I tartják. Ennek eredménye, * hogy május 27-én és 28-án 17 j ezer forintot fizettek be a község gazdái adóként. A nagyobb eredmény, hogy a községben nincs adóhátralékos, ’ sőt az eddig esedékes bevételi tervet 8 százalékkal túl is szárnyalták. Hatáskör elvonás ? Április 2-án a megyei ta­nács kereskedelmi osztálya utasítást adott tó a piaci sza­bályrendeleteik alkotása tár­gyában, ami igen helyes, mert az érdekelt községi tanácsok nem gondolhatnak éppen min­denre. Hiszen azok nemcsak kereskedelemmel foglalkoznak, hanem iparral is, meg mező- gazdasággal, anyakönyvezéssel és pénzüggyel, népműveléssel és községiéj]esztésseil, sót még lakásügyekkel is. Az említett utasítás elren­deli a járási szakelőadóiknak, hogy a mellékelt piaoi sza­bályrendelet-mintát adják ki a községi tanácsoknak, és azok május 1-ig »tartoznak azt jó­váhagyás végett« a megyei kereskedelmi osztálynak meg­küldeni. A »tanácsülés csak jóváhagyás után« tárgyalhatja a szabályrendeletet. A járási tanács titkára kie­meli a vaskos borítékot a le­vélt ongrrből, etotoassa az uta­sítást, és elkezd töprengeni: vajon mi történj volna, ha a Barcsi Községi Tanács a me­gyei kereskedelmi osztály jó­váhagyása nélkül tárgyalta volna a szabályrendelet terve­zetet? Ugyan má is történt volna? Talán a kereskedelmi osztály feloszlatja a barcsi piacot, minit szabályrendelet nélkül működőt? A szigorúan paran­csoló hangból legalábbis ez következhetne... A megyei szakigazgatási osztály jóakarata kétségtelen, csak egy kicsit — rosszul fe­jezte ki magát... Mintha fö- löttese tenne a helyi államha­talmi szervnek vagy legalább­is a gyámja, akinek kötelessé­ge a kiskorút kézen fogva ve­zetni. A járási tanácstitkár ez­zel nem ért egyet és szóváte- szi. Igaza van. Az alsóbb taná­csot csak a fölöttes tanács uta­síthatja. A községi tanács ha­tározatát felsőbb tanács vál­toztathatja meg. Ezt a megyei kereskedelmi osztály is tud­ja de most egy kicsit még vi­tatkozik, magyarázza eredeti mondatait, pedig azok fehéren feketék. A válasz-és ellenvá­lasz során paragrafusokkal lö­völdöznek egymásra, de eb­ből semmi ikár -nem származik, sőt: korrepetálják egymást, s mindkét oldalán gyarapítják törvényismareteiket. Ami pedig magában véve hasznos dolog. V. Gy. Szenta község tanácselnöke Zörgettek egv *ste Bútor József házának ablakán. Elveszett egy kis cigányláng. Adjon tanácsot, se­gítsen előkeríteni. Késő éjszaka lett, már hajnalodon is, de a gyereknek nyo­ma veszett. Ekkor kerékpárra pattant a tanácselnök, s ma­ga indult a keresésé­re. Ínke felé ráakadt a nyomra, s már Ka- nizsaberekben . járt, mikorra megtalálta a kislányt. Elmúlt ki­lenc óra is, mire visszaértek Szentára, * átadhatta az elve­szett gyermeket any­jának. Lett nagy öröm egyszerre. I Ez a kis történet egyedül is elég lehet- , ne Szenta község ta­nácselnökének jellem- 1 zésére. | Bútor József szere­ti az embereket, sze­reti a népet. Még gyermekkorában, amikor hónapszámos­ként dolgozott az uraság földién, meg pásztor kodott, meg­tanulta becsülni c paraszti munkát, a: I egyszerű életmódot I A felszabadulás utár j ugyan nagyot fordult élete, de ez a válto- 1 zás bizonyára az egész község haszná ra vált. 1946-ban be lépett a pártba, s 1947 óta egy folytába vezető'tgi tag. 194? ban rr t»n-a n kö' ségi * -re 1950 :2 az első tanácsválasz­tások idején pedig Szenta dolgozó pa­rasztjai megválasz­tották tanácselnökük­nek. Azóta nyolc hosszú esztendő telt el, és Bútor József töretlen tisztelettel és szere­tettel övezett veze­tője a falunak. Pedig először szo­katlan, nehéz volt a közigazgatási mun­ka, a törvények, ren­deletek közötti eliga­zodás. Azonban a tanfolyamok, a fe­lettes szervek segítsé­ge és a gyakorlat csakhamar eligazítot­ták a paragrafusok között. Ezekben az évek­ben Szenta szocialis­ta község lett, s eb­ben nagy része volt a tanácselnöknek. Még mindig fáj a szíve Bútor Józsefnek a két termelőszövet­kezetért, melyek ha eleint» botladoztak s, a falu fejlődésé­nek egyetlen biztos útját jelentették. De a hírhedt 1953-as Nagy lmre-program lerombolta mind­azt, amit addig sol fáradsággal és lelke­sedéssel építettek. A *ermelőszövetkezetek eloszlottak. S az az ’mber, aki — mi- lött megválasztották olna — csaknem egy sztendeig maga is 'z-tag volt, ebbe ép a mai napig fin nyugodott bele. 1956-ban már ismét közel álltak újabb termelőszövetkezet alakításához, de köz­beszólt az ellenforra­dalom vihara. Természetesen az ellenforradalom öt sem hagyta meg he­lyén. Leváltották, s a tanácsházára »nem­zeti bizottmány« ült be. Megérkeztek a kitelepített kulákok is, akik sürgősen visszakövetelték »jus­sukat-«. Bútor József nem ijedt meg, és november 4-e után a járásban elsőként kezdett a szentai ta­nács dologhoz. Mit mond a má­ról? Körülbelül így be­szél: A dolgozó pa­rasztoknak igen tet- <zik a párt és a kor­mány falusi politi­kája. Hiszen most lehetővé vált, ami sohasem volt Szén­án: talajjavítás, do­hánytermelés, neme­sített burgonya, ku­korica termesztése. S még ez,t mondja: ■Érzem és tudom, hogy van alapja köz­ségünkben a termelő­szövetkezetnek.« Ez motoszkál min­dig Bútor József ta­nácselnök fejében, akit a párt meg­tanított arra, hogyan kell vezetni a falu népét a felemelkedés útjára. Nyolc év egyfoly­tában a tanácselnöki székben — nem is lehet a tanácselnök­ről és falujáról kü- lön-külön beszélni, annyira összenőttek, annyira összeforrtak. Akkor 29 éves fia­talember volt, most a 37.-ben jár, s há­romgyerekes család­apa. Mikor tanács­elnök lett, hat ele­mije volt. Azóta el­végezte az általános iskolát, s jövőre megy második gim­náziumba. Mellén — persze csak nagy ünnepeken — a Munka Érdemérem kormánykitüntetés, melyet meg 1953-ban kapott és a »Kiváló földművesszövetke­zeti dolgozó kitünte­tés, melyet tavaly a SZUVUSZ kongresz- szusán adtak neki. Nyolc év a tanács- elnöki székben! Az­óta kultúrház épült a községben és más­fél kilométeres or­szágút, csinos könyv­tár és park léte­sült. Azóta építették újjá a tüzoltószertá- rat, azóta nyílt földművesszövetkeze­ti bolt és kocsma. Szóval megváltozott az élet. A jegyző urak és a kulák-bí­rók világát így for­dította szépre a dol­gozó nép. s a nép gyermekéből lett ve­zető: Bútor József, Szenta község ta­nácselnöke. (FEHÉR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom