Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-03 / 129. szám
Á INI Á a Látogaíá» a „inegyehaxán“ A KÖZ PÉNZÉNEK ŐRZŐINÉL Második emelet. Fehérre meszelt falú széles folyosó. A szobáikból semmi zaj nem szűrődik ki, akinek valami dolga akad errefelé, önkéntelen ül ds halkabbra veszi lépteit. Aki nem is ismerős az épületnek ezen a részén, s a folycsóajtóra függesztett nagy zománctáb- lát sem veszi észre, szinte azt mondja magában: ez csak a pénzügyi osziály lehet, olyan nagy, olyan áhítatos a csend. Mivel is foglalkoznak itt, a »számok birodalmában« ez idő szerint azok az emberek, akiknek legfőbb feladatuk a köz pénzével való gazdálkodás és annak őrzése. Vegyük talán sorba az egyes csoportokat, no, nem mintha valami »fontossági sorrendet« akarnánk felállítani, hiszen az osziály mindem részlege szinte egyformán nagy munkát végezi Inkább a könnyebb áttekinthetőség kedvéért. A költségvetési csoport Kezdjük talán ezzel. Itt készítik a tanácsiak és a tanácsokhoz tartozó intézmények pénzügyi tervét, költségvetését. Innen kapják meg a járási tanácsok, hogy egy év alatt mennyit költhetnek a hozzájuk tartozó községekre. S ugyancsak itt állítják össze a különböző kulturális, szociális, egészségügyi intézmények, iskoláik, művelődési otthonok, színiráz, óvodák meg napközi otthonok, kórház, járványügyi állomás, szülőotthonok munkájához szüiksógies jóváhagyott költségvetéseket. Lelkiismeretes és körültekintő munkára van tehát szükség. Mindenki előtt egy célnak kell állnia: a tanácsok és a különböző intézmények által felhasznált utolsó forint is a közt, a dolgozó embert szolgálja. Hogyan tudnak ennek a célnak megfelelő munkát végezni? A sok éves gyakorlat ezt is kialakította. Elsősorban úgy, hogy az alsóbb tanácsi szervek minden évben benyújtják költségvetési tervüket, amelyben leírják, mire lesz szükségük a következő időkben. Ezeket a megyei pénzügyi osztály részletesen megtárgyalja, mégpedig »több szem többet Iát« alapon, tehát az érdekelt osztályok, a párt-, a tömegszgrvezetek, a Hazafias Népfront, a KISZ bevonásával. Természetesen — hogy megyei szinten már ne legyen sok javítani való — a járások költségvetési tervének összeállítása idején a megyei pénzügyi osztály mindenhova kiadja a szükséges útmu- -é tatásakat, és a járás felelősi rendszer kereté- -sóben munkatársai is többször a helyszínen segítenek a tervezésben. — Idán olyan szerencsés helyzetben vagyunk — mondja Trogmaysr Jenő, a költségvetési csoport vezetője —, hogy az országgyűlés mindéin változtatás nélkül elfogadta Somogy költségvetési tervét, amely 36 millió forinttal több, mint a tavalyi. Most bontjuk le a jóváhagyott költségvetéseket járásokra. E munkával június 8-ig kell végeznünk, s a jövő hónap közepéig megküldjük a költségvetés másolatát az összes gazdálkodó szervnek is, noha a megyei tanácsülés még nem foglalkozott a ‘költségvetéssel.' Eljárá-*1’ sunk azonban nem szabálytalan, mert ha az országgyűlés elfogadja a költségvetést, a megyei tanácsülés azt tudomásul veszi. Ez a júliusi ülésen meg is történik. Vámunk csak akkor kellene, ha az országgyűlés módosított volna tervünkön, s ezt a tanácsülésnek meg kellene tárgyalnia. A jóváhagyott költségvetés persze nem azt jelenti, hogy most már két marékkai szórhatjuk a pénzt. Nagyon is szigorúan kell takarékoskodni, kétszer is meg kell gondolni, hova teszünk minden forintot. — A csoport másik feladata a gazdálkodás ellenőrzése, a félévenkénti beszámoltatás, a dokumentációs vizsgálatok megtartása, hogy megtudják, miképpen használta fel a költségvetés alapján kapott pénzét a gazdálkodó szerv, vagy esetleg milyen hibákat követett el. Ellenőrzik, hogy az adórészesedást mire költötték, segítenek a költségvetési tervek összeállításában. Megnézik: végrehajtják-e rendesen, nem fordult-e elő valamiféle szabálytalanság. — Nyugodtan állíthatom — mondja a csoport vezetője —, hogy az osztályon a mi munkánk a legsoíkrétübb, legbonyolultabb: foglalkoznunk kell a legeltetési bizottságoktól a harminc millió forintos tervvel dolgozó kórházig mindennel. Valóban, nagy szaktudást igénylő munka az, amit itt végeznek. Ám lépjünk eggyel tovább, s meglátjuk, nem kisebb a főkönyvelőség feladata sem. Ez a csoport állítja össze a megyei tanács költségvetését, intézi pénzügyeit, egyszóval gazdálkodik a szakosztályok rendelkezésére bocsátott összegekkel. Mit jelent ez pontosabban? Kar ti József, a főkönyvelőség vezetője készségesen ad felvilágosítást. — Naptól napra elvégezzük az előforduló feladatokat — mondja. — Ezenkívül rendszeresen, munkaterv szerint ellenőrizzük a megyei tanácshoz tartozó Intézmények, szervek pénzügyi gazdálkodását. Most például a kórházban folytat a főkönyvelőség dokumentációs pénzügyi vizsgálatot. Ha nr • éppen a kórház jött szóba, közbe- kívánkc: ic a kérdés: gondoskodtak-e végre e fontos egészségügyi intézmény vízellátási gondjahirk megoldásáról? Vom-e erre elegendő pénz? — Van — hangzik a felelet. — Az 1958-as évi beruházási keret terhére egyszer s mindenkorra rendezzük a kórház vízellátását. Az egyik 250 köbméteres víztároló már július 15- i'e elkészülhetett volna, de a kivitelező vállalat hosszú ideig nem tudott megfelelő gömbvasat szerezni az építéshez. Ha ez a tároló — amely azért körülbelül négyhetes késéssel elkészül — tele lesz vízzel, egy napig fedezi a kórház vízszükségletét. S hegy a fennakadást teljesen elkerülhessük, még egy tárolót építtetünk. A kis kitérő után térjünk vissza a többi munkára. — Ebben az esztendőben eddig tizenhárom önállóan gazdálkodó intézményünknél tartottunk dekum ■ ációs vizsgálatot — adja meg a további felvilágosítást a főkönyvelőség vezetője. — Megnéztük a Tüdőbeteg Gondozó Intézet, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás, a Gyógypedagógiai Iskola, a Süketnéma Intézet, a Megyei Könyvtár pénzügyi munkáját. A vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy e szervek pénzügyi gazdálkodása lényegese* javult, mióta nagyobb az önállóságuk. Természetesen kisebb hibák, szabálytalanságok még előlfordulnak, ezeken azonban könnyen lehet segíteni. Ami még nagyobb feladatot jelent a jövőben, az a takarékosság és a társadalmi tulajdon védelmének fokozása. Nézzük most meg a harmadik részleget, amelyet úgy ismernek, hogy vállalati pénzgazdálkodási csoport. Itt Bárány Gyula csoportvezető beszélt a tennivalókról: — A mi munkánk a megyei tanácshoz tartozó vállalatok pénzügyi gazdálkodásának ellenőrzése, a dokumentációs vizsgálatok megtartása, a . költségvetésekkel. kapcsolatos tennivalók lebonyolítása — foglalja össze röviden, és már mondja is tovább: - ' ■ - ■ Nemrégen vizsgáltuk meg a Barcsi Sütőipari Vállalat, a Csurgói Faipari Vállalat, a Vaskombinát, a Kaposvári Faipari Vállalat munkáját, jelenleg a Tatarozó Vállalatnál folyik dokumentációs ellenőrzés. A csoprt ebener zéseiről jegyzőkönyvet készít, amit átad az illetékes szakosztálynak, hogy javíttassa ki a hibákat. Sajnos hoeszü ideig hiába hívtuk fel a figyelmet a kijavítandó jelenségekre, nem történt semmi. Most azonban nagy segítséget kapunil: a megyei tanács vb. illetékes elnökhelyetteseitől, akik — mivel maguk is megkapják a jegyzőkönyvek egy példányát — rendszeresen beszámoltatják a szakosztályokat, mit tettek a rendellenességek megszüntetéséért. Fenek a csoportnak sem egyszerű a munkája. Hát ha még hozzávesszük a többi feladatot: a vállalatok alaprentabM'tásának megállapítását, csak az a vállalat kaphat nyereségrészesedést, amelyik ezt teljesíti, a kisipari szövetkezetek törzskönyvezését, a néni ellenőrzési bizottság munkájának segítését. Mindez bizony sok tennivalót ad egész esztendőben. E három csoportnál tehát soha sincs »holtszezon«, egy rövidke időszak, amikor kevesebb a munka. De nincs az adóbevételi csoportnál sem. Az elvi irányítás és tételes vizsgálatok, az adóbevételi tervlebontások, eredményösz- szesítések elemzése, a megyei fő-összesítők elkészítése és a többi sok-sok tennivalón kívül az itt dolgozók még egy fontos feladata: az adóügyekkel foglalkozó alacsonyabb tanácsi szerveknél dolgozó munkatársak segítése. A múlt esztendő ugyanis sók és nagy jelentőségű változást hozott ezen a téren. Míg korábban a járásoknál vetették tó a falvak lakóinak adóját, és ott ds szedték be, könyveltek el, most mindezt a községekben végzik. Jól képzett szakember-gárdára van tehát szükség, amely megállja a helyét minden tekintetben. Az adóügyeket intéző dolgozok egy része nemrég óta végzi ezt a munkát, segítségükre kell hát lenni, hogy hamar megtanulják foglalkozásuk minden csinját-bdnját. Törődjenek a bevételi tervek időbeni teljesítésével, ne hanyagolják el a behajtást, a törvényesség megtartásával járjanak el minden esetben, hiszen végeredményben itt is a köz pénzéről van szó. (Weidinger) Mit kap a haiatonpart a következő három évben ? A Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésének egyik napirendi pontjaként tárgyalta a balaton- pat't fejlesztésének 3 éves tervjavaslatát. A részletes tervjavaslat számaiból is kitűnik, hogy a következő három esztendőben eddig még nem tapasztalt nagyarányú építkezések — beruházások, 1 felújítások, karbantartások — 1 kerülnek sorra megyénknek ezen a részén. A leglátogatottabb helyeken: Fonyódon, Siófokon például 1958—59-ben kiépítik az eddig bizony meglehetősen elhanyagolt víz- és szennyvízcsatorna-hálózatot, mert a két hely további fejlesztése a jövőben ezek nélkül szinte lehetetlen. De lehetne még sorolni, mivel gazdagodik kivétel nélkül ! minden balatonparti üdülőhely | az említett időszak alatt. Ba- | latonszabadi-Sóstó és Balaton- I világos között 800 000 forintos költséggel új út épül; Ba’a- tonföldváron csupán autóparkírozó hely létesítésére 150 ezer forintot költenek, Balatonszárszón 420 ezer forintba kerül az új szabadtéri színpad felépítése, Balatonlellén 6 millió forintot fordítanak egy új szálló és egy szélesvásznú mozi építésére. Balatonboglár is új szállóval gyarapszik, amely a várdombon kap helyet; Fonyódon Rendezett, korszerű Jsazérsort’ alakítanak ki, s a gyógyfürdőre 6 millió forintot költenek. Balatonke- reszturon 1 millió forintos beruházással turistaszálló és műj velődési otthon épül, Bala- tonberény 600 ezer forintból I vízibusz-kikötővel,, valamint : strandgombával gazdagodik. t A három esztendő alatt ■ összesen több mint 60 millió forintot fordítanak ezek szerint a Balaton somogyi partjának fejlesztésére. A pénzt részint a megyei, járási, községi erőforrásokból teremtik elő, de igen nagy segítséget nyújt a tervek maradéktalan valóraváltásához a Balatoni Intéző Bizottság is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a balatonfejlesztés 3 éves tervjavaslatát elfogadta, s ezzel nagymértékben segítette a keresett és kedvelt somogyi üdülőhelyek gazdagodását, szépülését. Két hír Somogy»xohrá I A Somogyszobi Községi Ta- I nács a nőtanáccsal és a Hazafias Népfronttal közösen az egész falu lakosságát mozgósította a burgonyabogára!: irtására. Kitűntek az úttörők a bogárszedésben. A gazdák 100 ( mázsa DDT-t vásároltak, hogy minél eredményesebb tegyen az irtás. A tanács javaslatára a samogyszobi parasztok jövőre már egy tagban termelnek burgonyát, hogy a növényvédő állomás bur.gcnyabogár elleni védekezéséit és az irtást megkönnyíthessék. * * j A nagyatádi járásban a - so- j mogyszobi tanács végezte ed- I dig a legjobb munkát az adóbevételi terv teljesítésében. I Az ütemtervet pontosan be- I tartják. Ennek eredménye, * hogy május 27-én és 28-án 17 j ezer forintot fizettek be a község gazdái adóként. A nagyobb eredmény, hogy a községben nincs adóhátralékos, ’ sőt az eddig esedékes bevételi tervet 8 százalékkal túl is szárnyalták. Hatáskör elvonás ? Április 2-án a megyei tanács kereskedelmi osztálya utasítást adott tó a piaci szabályrendeleteik alkotása tárgyában, ami igen helyes, mert az érdekelt községi tanácsok nem gondolhatnak éppen mindenre. Hiszen azok nemcsak kereskedelemmel foglalkoznak, hanem iparral is, meg mező- gazdasággal, anyakönyvezéssel és pénzüggyel, népműveléssel és községiéj]esztésseil, sót még lakásügyekkel is. Az említett utasítás elrendeli a járási szakelőadóiknak, hogy a mellékelt piaoi szabályrendelet-mintát adják ki a községi tanácsoknak, és azok május 1-ig »tartoznak azt jóváhagyás végett« a megyei kereskedelmi osztálynak megküldeni. A »tanácsülés csak jóváhagyás után« tárgyalhatja a szabályrendeletet. A járási tanács titkára kiemeli a vaskos borítékot a levélt ongrrből, etotoassa az utasítást, és elkezd töprengeni: vajon mi történj volna, ha a Barcsi Községi Tanács a megyei kereskedelmi osztály jóváhagyása nélkül tárgyalta volna a szabályrendelet tervezetet? Ugyan má is történt volna? Talán a kereskedelmi osztály feloszlatja a barcsi piacot, minit szabályrendelet nélkül működőt? A szigorúan parancsoló hangból legalábbis ez következhetne... A megyei szakigazgatási osztály jóakarata kétségtelen, csak egy kicsit — rosszul fejezte ki magát... Mintha fö- löttese tenne a helyi államhatalmi szervnek vagy legalábbis a gyámja, akinek kötelessége a kiskorút kézen fogva vezetni. A járási tanácstitkár ezzel nem ért egyet és szóváte- szi. Igaza van. Az alsóbb tanácsot csak a fölöttes tanács utasíthatja. A községi tanács határozatát felsőbb tanács változtathatja meg. Ezt a megyei kereskedelmi osztály is tudja de most egy kicsit még vitatkozik, magyarázza eredeti mondatait, pedig azok fehéren feketék. A válasz-és ellenválasz során paragrafusokkal lövöldöznek egymásra, de ebből semmi ikár -nem származik, sőt: korrepetálják egymást, s mindkét oldalán gyarapítják törvényismareteiket. Ami pedig magában véve hasznos dolog. V. Gy. Szenta község tanácselnöke Zörgettek egv *ste Bútor József házának ablakán. Elveszett egy kis cigányláng. Adjon tanácsot, segítsen előkeríteni. Késő éjszaka lett, már hajnalodon is, de a gyereknek nyoma veszett. Ekkor kerékpárra pattant a tanácselnök, s maga indult a keresésére. Ínke felé ráakadt a nyomra, s már Ka- nizsaberekben . járt, mikorra megtalálta a kislányt. Elmúlt kilenc óra is, mire visszaértek Szentára, * átadhatta az elveszett gyermeket anyjának. Lett nagy öröm egyszerre. I Ez a kis történet egyedül is elég lehet- , ne Szenta község tanácselnökének jellem- 1 zésére. | Bútor József szereti az embereket, szereti a népet. Még gyermekkorában, amikor hónapszámosként dolgozott az uraság földién, meg pásztor kodott, megtanulta becsülni c paraszti munkát, a: I egyszerű életmódot I A felszabadulás utár j ugyan nagyot fordult élete, de ez a válto- 1 zás bizonyára az egész község haszná ra vált. 1946-ban be lépett a pártba, s 1947 óta egy folytába vezető'tgi tag. 194? ban rr t»n-a n kö' ségi * -re 1950 :2 az első tanácsválasztások idején pedig Szenta dolgozó parasztjai megválasztották tanácselnöküknek. Azóta nyolc hosszú esztendő telt el, és Bútor József töretlen tisztelettel és szeretettel övezett vezetője a falunak. Pedig először szokatlan, nehéz volt a közigazgatási munka, a törvények, rendeletek közötti eligazodás. Azonban a tanfolyamok, a felettes szervek segítsége és a gyakorlat csakhamar eligazították a paragrafusok között. Ezekben az években Szenta szocialista község lett, s ebben nagy része volt a tanácselnöknek. Még mindig fáj a szíve Bútor Józsefnek a két termelőszövetkezetért, melyek ha eleint» botladoztak s, a falu fejlődésének egyetlen biztos útját jelentették. De a hírhedt 1953-as Nagy lmre-program lerombolta mindazt, amit addig sol fáradsággal és lelkesedéssel építettek. A *ermelőszövetkezetek eloszlottak. S az az ’mber, aki — mi- lött megválasztották olna — csaknem egy sztendeig maga is 'z-tag volt, ebbe ép a mai napig fin nyugodott bele. 1956-ban már ismét közel álltak újabb termelőszövetkezet alakításához, de közbeszólt az ellenforradalom vihara. Természetesen az ellenforradalom öt sem hagyta meg helyén. Leváltották, s a tanácsházára »nemzeti bizottmány« ült be. Megérkeztek a kitelepített kulákok is, akik sürgősen visszakövetelték »jussukat-«. Bútor József nem ijedt meg, és november 4-e után a járásban elsőként kezdett a szentai tanács dologhoz. Mit mond a máról? Körülbelül így beszél: A dolgozó parasztoknak igen tet- <zik a párt és a kormány falusi politikája. Hiszen most lehetővé vált, ami sohasem volt Szénán: talajjavítás, dohánytermelés, nemesített burgonya, kukorica termesztése. S még ez,t mondja: ■Érzem és tudom, hogy van alapja községünkben a termelőszövetkezetnek.« Ez motoszkál mindig Bútor József tanácselnök fejében, akit a párt megtanított arra, hogyan kell vezetni a falu népét a felemelkedés útjára. Nyolc év egyfolytában a tanácselnöki székben — nem is lehet a tanácselnökről és falujáról kü- lön-külön beszélni, annyira összenőttek, annyira összeforrtak. Akkor 29 éves fiatalember volt, most a 37.-ben jár, s háromgyerekes családapa. Mikor tanácselnök lett, hat elemije volt. Azóta elvégezte az általános iskolát, s jövőre megy második gimnáziumba. Mellén — persze csak nagy ünnepeken — a Munka Érdemérem kormánykitüntetés, melyet meg 1953-ban kapott és a »Kiváló földművesszövetkezeti dolgozó kitüntetés, melyet tavaly a SZUVUSZ kongresz- szusán adtak neki. Nyolc év a tanács- elnöki székben! Azóta kultúrház épült a községben és másfél kilométeres országút, csinos könyvtár és park létesült. Azóta építették újjá a tüzoltószertá- rat, azóta nyílt földművesszövetkezeti bolt és kocsma. Szóval megváltozott az élet. A jegyző urak és a kulák-bírók világát így fordította szépre a dolgozó nép. s a nép gyermekéből lett vezető: Bútor József, Szenta község tanácselnöke. (FEHÉR)
