Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-20 / 144. szám
,-v Uj VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! •*APOS** Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 144. szám. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1958. június 20. Mai számunk lartaimábál: összetűzések Franciaország több helyén Rendkívüli időjárás, rendkívüli feladatok Otthonunk Hogyan lehet ipari tanulót felvenni? Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Mün- mch Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a kormány első elnökhelyettese, Kádár János és Kállai Gyula államminiszter, valamint a kormány tagjai. Részt vett az ülésen a vietnami parlamenti küldöttség is. A diplomáciai páholyban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést néhány perccel 11 óra után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Rónai Sándor elöljáróban üdvözölte a Vietnami Demokratikus Köztársaság Nemzetgyűlésének küldöttségét. — Most, 13 évvel a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulása, s alig négy évvel a külföldi imperializmus által reá erőszakolt nehéz háború befejezése után — mondotta többek között — a vietnami dolgozók a munka frontján folytatják a békés építés nagyszerű harcát. Tudjuk, hogy még sok nehézséggel kell megküzdeniük, megértjük, hogy országuk igazságtalan és a vietnami nép ólet- érdeikedt mélyen sértő kettéosztottsága sok nehézséget okozott építő munkájuk során. — Megragadom az alkalmat, hogy a magyar nép nevében ezúttal is megköszönjem azt a testvéri támogatást, amelyet az ellenforradalom leverésében és szocialista építő munkánk további folytatásának biztosításában nyújtottak. Beszédére Ton Duc Thanig, a Vietnami Demokratikus Köztársaság Nemzetgyűlése állandó bizottságának elnöke válaszolt: — Alig néhány napja érkeztünk ide, de az az érzésünk, hogy régi barátok vagyunk. — Nagy örömmel láttuk, hogy ma Magyar- országon a dolgozók kedvezőbb körülmények között élnek, mint a múltban. Az a véleményünk, hogy ha egy rendszernek szüntelenül az a célja, hogy javítsa a né,p életét, s ha ez a nép lelkesedéssel, bizalommal követi a pártol és a kormányt, akkor nyugodt lélekkel állíthatjuk, hogy a rendszer jó. Világosan látjuk a Magyar Szocialista Munkáspárt irányításának helyességét Teljes mértékben egyetértünk azokkal az erélyes intézkedésekkel, amelyeket a szocialista forradalommal szemben álló elemek ellen foganatosítanak, majd így folytatta: — Népünk soha nem fogja elfelejteni, hogy szabadságharcunk alatt Magyarország kormánya az elsők között ismerte el a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányát, hogy a magyar nép ma is testvéri segítséget nyújt a szocializmus építéséért és hazánk újraegyesítéséért vívott harcunkhoz. — A mi népünk hazánk békés újraegyesítéséért küzd, azért harcol, hogy megakadályozza az Egyesült Államokat abban, hogy hazánk déli részéből katonai támaszpontot teremtsen egy délkelet-ázsiai háború kirobbantása érdekében. A Vietnami Demokratikus Köztársaság támogatja az ázsiai atommentes övezet létrehozására vonatkozó javaslatot. Ton Duc Thar.g a két nép barátsága éltetésével fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét. Rónai Sándor ezután 'beterjesztette az ülésszak tárgysorozatát: az 1958—60. évi hároméves népgazdaságfejlesztési terv Irányelveiről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ország- gyűlés a javaslatot, elfogadta, s elhatározta, hogy a törvényjavaslat általános és részletes vitáját együttesen folytatja le. Az elnök bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés 1958. április 18-án berekesztett ülésszaka óta nyolc törvényerejű rendeletet alkotott. Az ország- gyűlés a bejelentést tudomásul vette. KISS ÁRPÁD, az Országos Tervhivatal elnöke: I hároméves terv megvalósítása lendületes munkát, fokozottak!) felelősséget jelent országunk minden dolgozójának Ezután Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette a hároméves terv irányelveiről szóló törvényjavaslatot. Bevezetőben elmondotta, hogy a népgazdaság kilábalt abból a szakadékból, amelybe az ellenforradalmi támadás taszította, és ismét a fejlődés útjára léptünk. Azért tudtunk gyorsan talpraállmi, mert az egész dolgozó magyar nép — élén a forradalmi szellemű munkásosztállyal — Aiagáévá tette a Magyar Szocialista Munkáspárt céljait, fegyelmezett termelőmunkával helyreállította, sőt már a múlt év derekán túl is szárnyalta a korábbi termelési színvonalat. Előrehaladásunkat annak is köszönhetjük, hogy a baráti országok, elükön a Szovjetunióval, a legnehezebb helyzetben önzetlenül, áldozatot vállalva is segítséget nyújtottak nyersanyagban, fogyasztási cikkekben és devizahitelben. Talpraállásunk fő ereje a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikája volt. Kiss Árpád ezután felsorolta a törvényjavaslat főbb jellemzőit. A hároméves terv idején bővítjük és gazdaságosabbá tesszük a termelést, növeljük a termelékenységet és a termelés gazdaságosságát. A hároméves tervjavaslat szilárd alapot teremt ahhoz, hogy a következő ötéves terv idején nagyobb léptekkel haladjunk előre termelőerőink fejlesztése, a szocialista építés útján, hogy népgazdaságunk, elsősorban iparunk szerkezetét a jelenleginél kedvezőbben alakítsuk ki, és messzemenően hasznosítsuk a szocialista országokkal — a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében — mind jobban kiszélesített munkamegosztás teremtette lehetőségeket. Lehetővé teszi azt is a hároméves terv, hogy tovább erősítsük és szélesítsük hazánkban a szocialista termelési viszonyokat, a termelőszövetkezeti mozgalom támogatásával. A tervidőszakban a reálbérek és a reáljövedelmek szerény mértékű, de folyamatos emelésével növeljük a dolgozó nép életszínvonalát, mert ez a szocialista építés legfőbb célja. A terv már 1958. év végétől biztosítja a népgazdaság nemzetközi fizetési mérlegének egyensúlyát, lehetővé teszi, hogy minden esedékes fizetési kötelezettségünknek eleget tegyünk. A javaslat szerint az ipari termelés három év alatt 22 százalékkal, a mezőgazdasági termelés — átlagos időjárás mellett — 12—13 százalékkal, a nemzeti jövedelem pedig 13 százalékkal emelkedik. A nemzeti jövedelem emelkedése alapján a bérből és fizetésből élők e,gy keresőre jutó reálbére a hároméves terv végére hat százalékkal haladja meg a tavalyi színvonalat. A hároméves terv idején állami eszközökből 32 milliárd forintot ruházunk be. A továbbiakban az iparfejlesztésről szólt. Folytatjuk a Dunai Vasmű hengerművének építését, s ez ilyen fejlesz,tése szükségessé teszi a dolgozók termelési kultúrájának növekedését — állapította meg Kiss Árpád, majd a termelékenység emelésének fontosságáról beszélt, és megállapította. hogy a termelékenység 15 százalékos növelése, valamint a termelési költségek hat százalékos csökkentése — amit a terv előír — a legmesszebbmenő takarékosságot kívánja meg a vezetőktől és a munkásoktól egyaránt. Különösen gondosan kell felhasználni az importanyagokat. Ezután a terv mezőgazdasági előirányzatai nagymértékben segíti a gépipar ellátását finomlemezzel. A Lenin Kohászati Művekben több ötvözött acélfajtát termelünk, a Borsodi Vegyi- kombinát bővítésével pedig több műtrágya jut a mezőgazdaságnak. Jelentős összegekkel bővítjük a cellulózé- és a papírgyártást is. Az ipari termelésnél nagyobb ütemben növeljük országunk energiaöázi- sát. A hároméves terv idején nem lesz szükség a szén- vagy é a villamosenergia-fogyasztás i korlátozására. ) A széntermelés a vártnál kedvezőbben alakult. A szénbányászat ma már mennyiségileg kielégíti az igényeket. Arra kell törekednünk a jövőben, hogy a széntermelés minőségi összetétele a szükségleteknek megfelelően alakuljon. Az elmúlt években már száismertetésére tért át. Az előirányzatokat a párt agrártéziseinek figyelembevételével alakították ki. A mezőgazdaság összes termelése a hároméves terv átlagában, az 1954. évi változatlan áron számítva, a tervidőszakot megelőző három év — 1955—57 — átlagához képest 12 százalékkal nő átlagos időjárás figyelembevételével. Az előirányzatok kifejezésre juttatják, hogy fokozottan törekszünk a belterjességre. Az állattenyésztés hozamai a növénytermelésnél nagyobb arányokban növekednek: a növénytermesztés 1960-ra a tavalyihoz képest 108,7, az állattenyésztés 117,9 százalékra emelkedik. Az üzemi gyümölcsösök területét több mint huszonötezer kát. holddá 1 növeljük, új szőlőket telepítünk, és felújítjuk a régieket. Nagy gondot fordít a terv a történelmi borvidékeik szőlőterületeinek felújítására. A szántóföldi növénytermesztésben a hároméves 'terv lényegében fennt,artja a tavaly kialakult szerkezetet. A vetésterületi változások legfőbb célja az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges takarmány biztosítása. A taikarmánytermő terület több mint 500 0Ó0 kát. holddal növekszik az első' ötéves terv tényszámadhoz képest. A cukorrépatermelés növekedését mintegy 40 000 vagonban irányozza elő a terv az első ötéves terv átlagához képest. A búzatermés három év átlagában az 1956—57. évi 8,4 má- zsás átlaghoz képest 9 mázsára, a kukoricáé 12,4-ről 12,8- ra, a burgonya termésátlaga 56,6-ról 59.8 mázsára emelkedik. A kukorica vetésterületének több mint 50 százalékát hibrid-vetőmaggal látjuk el a tervidőszak utolsó évében. Számos intézkedéssel segítjük a rizs termésátlagának .fokozását is. A törvényjavaslat biztosítja azt ‘is, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom — a teljes önkéntességet szem előtt tartva — tovább erősödjék hazánkban. A termelőszövetkezetek gazdasági előnyeinek széleskörű demonstrálása megköveteli az állóeszköz állomány növelését. A hároméves tervben erre a célra évi átlagban kereken 340 millió támogatást irányoztunk elő. Az első ötéves terv idején ugyanez a támogatás évi 200 millió forint volt. Az állami támogatás elősegíti, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodása rentábilis legyen, emelkedjék a tagok jövedelme, méghozzá úgy, hogy meghaladja az egyéni gazdálkodók átlagos jövedelmét — mondotta Kiss Árpád. —» Megjegyezte, hogy a felvásárlási rendszert továbbra is fenntartjuk: a hároméves terv időszakaiban, valamint azután is ez lesz az alapja a falu és a város gazdasági kapcsolatainak. Beszélt ezután a nemzeti jövedelem növekedéséről és elmondotta, hogy a terv hatását a lakosság életviszonyaira elsősorban az jelzi, hogy a fogyasztási alap 11 százalékkal emelkedik. A bérből és fizetésből élő dolgozók reálbérét a szocialista szektorban körülbelül hat százalékkal emeljük a termelés és a termelékenység emelkedése következtében járó többletbérekkel. Ez a hat százalék azonban nem foglalja magában az állami szektor dolgozóinak nyereségrészesedését. A parasztságnál az egy főré jutó reáljövedelmek átlaga körülbelül négy százalékkal növekedik. A hároméves terv a kiskereskedelmi áruforgalom 13 százalékos növelésén belül az iparcikkeik forgalmát 22 százalékkal növeli. A kereskedelem például háromszáznegy- venezer mosógépet, 30 000 hűtőszekrényt, 33 000 porszívót, 600 000 rádiót, több mint 100 ezer televíziót, 550 000 kerékpárt, és mintegy 80 000 motorkerékpárt hoz forgalomba. A tavalyihoz képest 1960-lban 26 százalékkal több konyhabútort és ugyanennyivel több kombinált szekrényt biztosítunk a vásárlóknak. Á kereskedelem növeli az építőanyagok forgalmát is: négyszer nagyobb lesz a tervidőszak végére, mint az első ötéves terv óvd forgalma. Tovább kell javítani a kereskedelem munkájának színvonalát — állapította meg Kiss Árpád. A terv az ipar és a kereskedelem vezetőinek lehetővé teszi, hogy az igények alakulásának megfelelően elégítsék ki a fogyasztókat. Elmondotta még, hogy a hároméves terv a lakás-, a szociális és kulturális, az egészségügyi és a kommunális ellátás fejlesztésére is gondot fordít. A tervidőszakban száztízezer lakás felépítésével lehet számolni. Fejlesztjük a villany-, a gáz-, a víz- és az úthálózatot. A hároméves tervben célul tűztük — folytatta —, hogy a nemzeti jövedelem fokozatosan növekvő hányadát fordíthassuk az állóalapok növelésére. 1960-ban például a nemzeti jőve*jelem 11,4 százalékát fordítjuk ilyen célokra. (Folytatás a 2. oldalon.) Villáminterjú a parlamentben Dögéi Imre földművelésügyi miniszterrel és Sási János országgyűlési kéj viselővel Kiss Árpádnak, a Tervhivatal elnökének beszámolója után szünet következik a hámottevő összegeket fordítót- i romé vés tervjavaslat megvitatunk a szénfelhasználás szempontjából különösen gazdaságos ipari erőmüvek építéseié, a tüzelőberendezések korszerűsítésére. A hároméves terv idején fokozzuk az ilyen beruházásokat. Az energiahelyzet kedvező alakulását — folytatta — azonban csak akkor várhatjuk, ha továbbra is a legtakarékosabban gazdálkodunk az energiával. tásában. Az országgyűlésre érkezett somogyi képviselők közöl Sási Jánoss'al és Dögéi Imre földművelésügyi miniszterrel beszélgettem a parlament folyosóján arról, hogy a hároméves terv végrehajtásában milyen feladatok hárulnak megyénk mezőgazdaságára. — A részletes és lebontott terveket még nem ismerjük — mondja Sási elvtárs —, ezért nehéz lenne pontosan meffha- t tározni, hogy Somogy megye t mezőgazdasága T /ítC^l/UUáUU'StH/U lílíbfitl CS A feldolgozó iparágak fejleoziézéről f mennyivel járul hozzá a tervi feladatok megvalósításához. — nak a fejlesztésére használjuk J De mindjárt hozzáteszi: fel a Szovjetuniótól kapott be-j _ Néhány dolog máris kétöbbek között elmondotta, hogy elsősorban azokat az ágakat fejlesztjük, amelyek — nemzetközi fizetési mérlegünk helyzetét is figyelembe véve — gazdaságosak, és technikai színvonaluk emelését tapasztalt szakmunkásaink és mérnökeink biztosítják. Elsősorban tehát az erősáramú ipar, a híradástechnika, a Diesel-motor és járműgyártás, valamint a gyógyszeripar fejlesztésére fordítunk jelentős összegeket. Jórészt ezeknek az iparágakruházási hiteleknek a hároméves terv idejére jutó részét. A tervbe vett fejlesztés azt jelenti, hogy a gépipar termelése mintegy 35 százalékkal növekszik. Megkezdjük a műszeripar nagymértékű fejlesztését is. El zenfekvő. A hároméves terv folyamán a belterjességen alapuló állattenyésztésben Somogynak igen kedvező lehetőségei vannak. Mindenképpen fokozni kell a Kaposvölgye tehén- és kocaállományának számát. De ha célkitűzéseinsősorban az elektronikus mú-' két igazán* jól akarjuk valóra szerek és a világviszonylatban i váltani, akkor fejleszteni kell is bevált geofizikai mérőm ü-) a Koppányvölgye és Csurgó szerek gyártására-összpontosít- je környékének állattenyésztését juk erőfeszítéseinket, Az ipar i is. Dögéi elvtárs nyomban megjegyzi: — Somogynak nemcsak a jó takarmányozásban vannak adottságai az állattenyésztés fejlesztésére, hanem abban is, hogy évtizedes tapasztalatokban megedződött állattenyésztőkkel rendelkezik. — Mi a véleménye Sási elvtársnak a mezőgazdaságban előirányzott 12 százalékos terme snöve kedésről ? — Ahhoz, hogy ezt biztosítsuk, az agrotechnikában kell gyors javulást elérni a korszerű tarlóhántástól a különböző szántások elvégzéséhek legjobb módjáig. A szocialista szektornál főként a gépállomásokra hárul nagy feladat, de a dolgozó parasztok sem maradhatnak el. A hároméves terv nagyobb arányú gépesítési célkitűzésében minden lehetőség megvan erre, hiszen az univerzális traktorok száma 1960-ig mintegy 15 százalékkal emelkedik a megyében. Dögéi elvtárs különösen a nagyüzemi gyümölcstermelés fejlesztésében lát biztató lehetőségeket, figyelembe véve a megye adottságait. A beszélgetés folyamán a földművelésügyi miniszter megyénk mezőgazdasági életéről, a piaci árákr&l stb. érdeklődött. De szóba került a pusztító burgonyabogár veszélye is. Mint mondotta: — A közeljövőben egyszerre kezdődő országos küzdelem indul meg majd a növényi kártevők ellen. Sási elvtárs megjegyezte: — A hároméves terv mezőgazdasági célkitűzéseinek megvalósításához nem kell megszakadnunk. A terv valóra váltható, de csak úgy tudunk eredményeket felmutatni, ha kitartó, alapos, rendszeres munkát végzünk. Dögéi elvtárs hangsúlyozta: — Igazán kimagasló eredményeket akkor érhetünk el, ha előbbre visszük Somogybán is a közös gazdálkodás ügyét, hiszen a lehetőségeket igy aknázhatjuk ki legteljesebben. Nem lehet elmerülni a folyosói beszélgetésben. Megszólal a parlament csengője, és az országgyűlés elnöke bejelenti a vita folytatását. A mintegy 15 felszólalásra jelentkezett képviselő neve között hallottam Dosonczi Pál barcsi tsz-elnökét is. Felszólalására előreláthatólag csak a késő délutáni órákban kerül sor. (Szegedi)- A
