Somogyi Néplap, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-20 / 117. szám
ÄmM, »58. május 20. 2 SOMOGYI NÉPLA* Nagy az érdeklődés a harmadik szovjet szputnyik iránt Moszkva (MTI). Harmadik napja kering a Föld köröl a Szovjetunió harmadik mesterséges holdja. A szovjet közvélemény továbbra is igen nagy érdeklődéssel kíséri a szput- nyikról szóló híradásokat, s a sajtó bő terjedelemben méltatja az új mesterséges hold tudományos jelentőségét. A Szovjetszkaja Rosszija című lapban Melcumov profesz- szor nagyobb terjedelmű cikkben foglalkozik a szovjet rakétatechnika fejlődésével. A tudósok és mérnökök jelenleg számos nagy jelentőségű tudományos probléma megoldásával foglalkoznak. Ezek közé tartozik a mesterséges holdak visszatérítése problémájának megoldása, az új, eddiginél is nagyobb hatásfokú üzemanyag feltárása, a kozmikus repölés problémáinak megoldása. A lapban Csebotrjev leningTádi professzor, a rakétatechnika ismert szakértője rámutat arra, hogy a szovjet rakétaépítők legutóbb elért sikerei közvetlen közeibe hozták már a bolygóközi közlekedés problémáinak megoldását. Rövidesen sor kerülhet automatikus műszerekkel felszerelt rakéták fellövésére, amelyek eljutnak a Holdba. A Trudban Kulinyin professzor hosszan méltatja azokat a nagy jelentőségű vizsgálatokat, amelyeket a szputnyik segítségével a Föld mágneses mezejéről lehet elvégezni. A szputnyik segítségével közelebb kerül a tudomány annak a problémának megoldásához, mi okozza Földünkön az eddigi ismeretlen eredetű mágneses elhajlásokat. Ugyancsak a szputnyik segítségével válik lehetővé az atmoszférában keletkező mágneses viharok eredetének megfejtése is. Moszkvai tudományos körök arra számítanak, hogy a szputnyik keringésének első adatait s a rádiós és optikai megfigyelők első eredményeit már egykét napon belül nyilvánosságra hozzák. * * * Washington (Reuter). Bernard A. Shriever vezérőrnagy, az amerikai légierő ballisztikus lövedékekkel ellátott egységeinek parancsnoka vasárnap televíziós nyilatkozatában kijelentette, egy-három év is beletelik abba, amíg az amerikai légierő a szputnyik III-Hoe hasonló nagyságú mesterséges holdat ki tud lőni. Továbbra Is feszül! a helyzet Libanonban Párizs (TASZSZ). Libanonban változatlanul feszült a belpolitikai helyzet összetűzésekre került sor a felkelők csapatai és az úgynevezett biztonsági erők- között. Ennek következtében mindkét félnek halottjai és sebesültjei vannak. A felkelők kezén lévő Tri- poliban átmeneti nyugalom után újra fegyveres összetűzésekre került sor. Incidensek, összetűzések a portugál fővárosban Lisszabon (MTI). Az AFP tudósítója jelenti a portugál fö- városban vasárnap este lezajlott tüntetésekről és incidensekről: Este 8 órakor hatalmas tömeg gyülekezett annak a gimnáziumi épületnek környékén, amelyben Delgado tábornok ellenzéki jelölt választási gyűlést hirdetett. Néhány perccel később már sor került az első összetűzésekre. A rendőrök a tömeg ellen fordultaik és a hangszórók felszólították a környező épületek lakóit, hogy ne. nézzenek ki az ablakokon. Majd eldördültek az első riasztó lövések. Közben az utcákon fiatalemberek kövekkel dobálták meg a biztonsági közegeket, miközben hangosan kiáltoztak: »Éljen a szabadság!« A lovascsendőr- ség kivont karddal jelent meg a helyszínen. Újabb sebesülések történtek. A rendőrök génpisztolyokkal igyekeztek szétzavami a tüntetőket, akik nem mozdultak a helyükről. A tüntetők között azután is sok fiatalember kövekkel dobálta a rendőröket. Kilenc órakor könnyű páncélkocsik és rendőri autók jelentek meg a helyszínen, majd a lavasrendőrök is akcióba léptek, hogy megtisztítsák a környező utcákat a tüntetőktől. Sortüzek hangzottak el A tüntetők azonban, amikor az egyik utcarészből kiszorították őket, hamarosan réfeltüntek az utca másik szén. Mint más jelentések közük, Umberdo Delgado tábornok gyűlése éjfél tájban ért véget. A 1500 személy befogadására alkalmas gyűlésterembe és a szomszédos helyiségekbe, valamint az épület udvarán mintegy háromezer ember zsúfolódott össze. Az ülés részvevői nem tudták, mi történt az épületen kívül, mert a kapukat fél kilenckor bezárták. A zavargásoknak 23 sebesültje van. AZ ÖSSZSZÖVETSÉGI MEZOGAZDASAGI KIÁLLÍ TÁS Az összszövetségi Mezőgazdasági Kiállítás nemcsak arra hivatott, hogy ismertesse a szocialista mezőgazdaság eredményeit, hanem arra is, hogy segítse a parasztokat az értékes tapasztalatok felhasználásában, az új módszerek elsajátításában. Az ÖMK területén 1956 óta minden évben Összszövetségi Ipari Kiállítás is nyílik, s így e kettő nagyszerű képet ad a szovjet népgazdaságról. A kiállításon 620 gépet mutatnak be, amelyet 446 különféle típusból válogattak ösz- sze. Ezek közül 266 gépet most állítanák ki először, A mezőgazdasági kiállítás egyik érdekessége, hogy nagyon sok növényt mutat be természetes körülmények között. A növénytermesztési pavilonban például 25 hektárnyi területet vetettek be, 100 hektárt pedig különféle virágok és dísznövények alá művelték meg. A pavilon területén 268 különféle növényt ültettek el. Az egész kiállítást több mint 4500 mezőgazdasági és dísznövény ékesíti. Az állattenyésztési pavilonban körülbelül 3000 szarvas- marhát, 6500 háziszárnyast és mintegy 500 prémes állatot stb mutatnak be. A »Szibéria« pavilon egyik érdekessége a »Poszpelihinsz- kij« szovhoz bemutatása, ahol tavaly 25 hektárnyi területről hektáronként átlag 18,9 mázsás gabonatermést takarítottak bé. A szovhoz 39 000 tonna gabonát adott a népgazdaságnak. A búzatermesztésből elért tiszta hasznuk több mint 13 millió rubelt tett ki. Egy mázsa gabona termesztésére 58 percet fordítottak, s az ehhez szükséges költség 16 rubel 30 kopek volt. Az Ukrán SzSzK pavilonjában nagy érdeklődésre tarthat számot az *Ukrajna« kolhoz kiállítási anyaga, amely beszámol arról, hogy a kolhozparasztok hektáronként 40 mázsa búzát, s 442 mázsa cukorrépát termesztettek. Száz hektárnyi földterületre számítva 730 mázsa tejet, s 70 mázsa sertéshúst termeltek. Minden egyes tehenük évente átlag 4360 kiló tejet ad. A kolhozparasztok munkaegységenként 28 rubelt és 3,8 kiló gabonát kapnak. A kiállításon több mint 20 000 kolhozzal, stovhozzal és gépállomással ismerkedhetnek meg a látogatók. A kiállitás területe 207 hektárt foglal el. összesen Beirutból jelentikt Beirut (Reuter). Beirutba érkezett hírek szerint a libanoni hadsereg ágyúval lőtte a felkelőket Tripoüban, ahol mintegy hétszáz felkelő megadta magát. A hőmérséklet alig változik Várható időjárás kedd estig: változó felhőzet, egy-két helyen kisebb eső, mérsékelt nyugati-északnyugati szél. A hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 23— 26 fok között. medencéjében működő 6. amerikai flotta egységei parancsot kaptak, hogy sürgősen foglaljanak állást a libanoni partoktól két mérföldnyi távolságra. A finn reakció „megemlékezik" Helsinki (TASZSZ). A finn jobboldali körök ezekben a napokban emlékeznek meg a polgárháború 40. évfordulójáról. Jellemző, hogy az ünnepségeket arra a napra időzítették, amelyen a reakció erői német szuronyok segítségével kíméletlenül elfojtották a munkások és parasztok felkelését, és 1918-ban Helsinkiben díszszem- Libanonban megkezdte adá- lét rendeztek. Az évfordulón A kormánycsapatok megpróbáltak behatolni a városba A felkelők elszánt ellenállása azonban meghátrálásra kényszerítette őket. sait a »Szabad Libanon« nevű illegális rádióállomás. A kikötőmunkások sztrájkja tovább tart A libanoni lapok tudósításai az Egyesült Államok nyílt beavatkozásáról adnak hírt. A lapok különféle hírforrásokra hivatkozva jelentik, hogy a Földközi-tenger Finnországban különböző gyűléseket tartanak, »hazafias- beszédeket mondanak. A jobboldaliak ünnepségei között vezető helyet foglalt el az a gyűlés, amelyet vasárnap rendeztek Helsinkiben a koalíciós párt irányítása alatt működő szélsőjobboldali szervezetek. A helsinki gyűlésen vendégként megjelent a finn kül- ügy-, hadügy-, pénzügy-, közlekedés- és közmunkaügyi miniszter, a hadsereg főparancsnoka és a köztársasági elnök segédtisztje. A jubilárls ünnepségeket a jobboldali körök szovjetellencs tüntetésnek szánták. A reakciósok a történelem eltorzításával »felszabadító- háborúnak keresztelték el a polgárháborút. Tudatosan agyonhallgatják vagy egészen lebecsülik azt a közismert tényt, hogy a Szovjet Köztársaság már 1917 decemberében, vagyis a finnországi polgárháború kitörése előtt elismerte Finnország függetlenségét, tehát semmi szükség sem volt felszabadító háborúra. LENGYELORSZÁG A Balti-tengertől a Kárpátokig elterülő 312 000 négyzetkilométer területű (tehát hazánknál több mint háromszor naavobb) és 28 millió lakosú Lengyel Népköztársaság nyugaton a Német Demokratikus Köztársasággal, délen Csehszlovákiával, keleten és északon a Szovjetunióval határos. A második világháború után romokban heverő ország gazdaságát a lengyel nép önfeláldozó munkájával helyreállította, és azután a lengyel 6 éves terv keretében egy sor kulturális és szociális létesítménnyel és számos új ipari üzemmel továbbfejlesztette úgy, hogy jelentősen megnövekedett az ipari termelés. Á nagy jelentőségű sziléziai szénmedencékben, Katowice és Welbrzyh környékén múlt évben a háború előtti termelésnek háromszorosát, 93 millió tonnát bányásztak. Ä közép-lengyelországi vasércbányák termelése is jelentősen megnövekedett. Az Oderán és mellékfolyóip, Dyohov és Brzeg Dolny közelében óriási vízierőművek épültek. A lengyel népgazdaság büszkesége a Krakkó melletti Nova Huta új vasműve. Lublinban és Starachowiceben új teherautó- gyárak épültek. A Varsóban létesített személyautógyár »Warszava« típusú kocsijai hazánkban is ismertek. Lodz világhírű textilipara is új fejlődésnek Indult. Szczecin, Gdynia, Gdansk kikötőit modernizálták. A Lengyel Népköztársaság ma a szocializmust építő államok egyik legfontosabb ipari országa. HARRY BORT: Qó- Iwwtmn, Qleft H' VÉGIGOLVASTAK BLBESZ ELESEM ET, ugyanazt a tanulságot vonják le, mint én: sose lehet tudni, kiben mi lakik. Vegyük például barátomat, Beriet. Az égvilágon semmi se hozza ki a sodrából, olyan nyugodt természete van. Felőle cigánygyerekek potyoghatnak az égből, csak ót ne háborgássá senki. Egyszer — elárulhatom,igen találóan — álmos bivalynak nevezte valaki. Csakugyan min benne valami a bivaly nehézkességéből, lomhaságából. Ha az utcán látja az ember, azt hinné, hogy alvajáró. Megáll az eszem, ha rágondolok hogy ez a bivaly — hogyan, hogyan nem — bekerült a haditengerészek boxbajnokságán a középdöntőbe. Ha azonban egy kis életet akarok beléverni, a labdarúgásról beszélgetek vele. Elhal a csapatáért. Az 6 »aranylábú gyerekei-x-n kívül semmi sem érdekli. Hétfőnként egy perc nyugtot se hagy nekem. Telebeszéli a fejem a vasárnapi meccsel. Hogy a kapus rossz napot fogott ki, hogy a bíró nem kónyít a szabályokhoz, s ehhez hasonló. Be nem áll a szája ilyenkor... Bezzeg, amikor komolyabb dologról beszélünk, egy kukkot se szól. Egyszer azonban megtört a jég. Múlt kedden úgy tíz óra körül hívat engem Jonson, az ellenőrünk. Nagyon udvarias volt, de nem mert rám nézni, míg beszélt, — Joe, lenne egy kis postamunka a számodra OxUban. Megrongálódott a vezeték. Itt a belépési engedély, Beriet is vidd magaddal. Azzal rakosgatni kezdte asztalán az iratokat egyik oldalról a másikra. Sokáig azonban nem bírta, olyan szugge- ráló szemet vetettem rá. — No, mit álldogálsz? — Ne tolj ki velem, mondd csak meg szépen, hogy miért pont engem küldsz Oxliba. fj'HHÉZ TUDNI KELL A KŐVETKEZŐKET: Ox- liban, a londoni országút mellett táboroznak az »amcsik-. A mieink úgy mennek oda, mintha a fogukat húznák. S nem is annyira az »amcsik- miatt. Sokszor nem is tudom, miért is utálják őket nálunk. Szerintem ez nem helyes. Ahogy mondani szokták: minden nép jó a maga módján. Bár ezeket az »amcsikat« annyi hóborttal áldotta meg az isten, hogy nem győzöl rajtuk csodálkozni. És ami a legnevetségesebb, ha kint a táborban dolgozol, mindig úgy viselkednek, mintha nem te, hanem ők volnának itthon. Arról aztán nem is beszélve, hogy megszállottjai a telefonnak. Becs’ szavamra, három szó sincs, hogy a fiúk félnek a komolyabb melótól. A kisebb hibákat kijavítják maguk az »amcsik- is. De ők állandóan sietnek, minden határidőre kell, »adj uram, de azonnal«. Nem bánják azt sem, ha százfelé szakadsz, csak időre kész légy. Ha komolyabb hiba fordul elő, addig zaklatnak az állandó telefonozgatásokkal, mig el nem indul két szerelővel a javítókocsi. Ilyen telefon-zaklatás eredményeként kerültem egyetlen barátommal, Berttel, az »amcsik- táborába. Addig minden simán ment, mig Beriet el nem küldtem a kantinhoz, hogy ellenőrizze a vonal végét. Tíz perc alatt végeztem a telefonközpont szerelésével. Bert sehol. Várok még öt percet, gondolván, hátha beugrott egy feketére a kantinba (szó, ami szó, ezek az »amcsik- pompás feketét tudnak főzni). Bert azonban nem került elő. Elindultam a keresésére. A KANTINBAN nem talál- tam. Alit kint egy wippon, két MP-s tereferélt benne. Lábukat nagy kényelmesen a szélvédőre rakták fel. De milyen ostoba képük volt! Nem mintha nálunk telefonnál kevesebb nincs egy mindenki világtzépség volna, szobában sem. Ki se kell ■ csak azért mondom, mert a kimozdulniuk. Csak veszik a te- \ nyok a filmek után ítélve azt lefont, tárcsáznak és kész. S j gondolják, hogy minden amerikai tengerész kiköpött Adonis. Én mondom, nem igaz. Csak látták volna ezeket az az a teméntelen kábel, huzal, csatlakozás, borzalmas mennyi fejtörést okoz az embernek. Naponta ezeregy hiba. Arról láU disznó. Majd kicsattant az arcuk az egészségtől. Amint odamentem hozzájuk, egyből abbahagyták a vicsorgást, s igen furcsán méregettek. — Nem látták véletlenül a barátomat? — szólítottam meg őket. — Dehogynem — válaszolt a kövérebbik, társára kacsintva. — Hol van? — Sitten — mondta a hón- horgas, s visszakacsintott társára. — Hol? — Sitten, vagy ha úgy tetszik dutyiban, fogdában, zárkában. Na, érted már?! Gúnyosan vigyorogtak mindketten. Sehogy sem értettem a dolgot, csak bámultam, egy szó nem jött ki a számon. — De miért? — kérdeztem végre magamhoz térve első meglepetésemből. Ismét csak a fogukat vicsorították. A hórihorgas ki se vette szájából a rágógumit úgy vetette oda: — Nem volt belépési engedélye. i Hirtelen az jutott eszembe, hátha nem is a táborban vagyok, hanem valamelyik moziban ülök, s épp egy gengszterfilm pereg előttem. Rá kellett azonban ébrednem a valóságra. Biztatni kezdtem magam: Nono, Joe fiam, csak semmi pánik, szedd össze magad. Majd kisütsz valami okosat. Miért léptettek elő háalakokat. Akárcsak két tútíáp-1 romtzor a fronton? Beláttam, ezzel a két hólyaggal nem sokra megyek. Otthagytam őket. Vissza a szerelőkocsihoz. Két perc alatt a tábor másik végén, a fogdánál kötöttem ki. Itt is álldogált két »amcsi«. Nagyon hasonlítottak a »1vipponosok«hoz. Ügyet sem vettem rájuk, nyomás az őrökhöz. — Hol a barátom? — s már nyitok is be az ajtón, Bert ott ül a rács mögött. Mindjárt mesélni kezdte, hogyan került ide. Amint a vonallal piszmog, odaállít az a két égimeszelő. — Az engedélyt.. i — A kapunál már mutattam. .. — Azt kérdeztem, hol az engedélyed? — Én meg azt mondtam, a kapunál már mutattam, különben is a kocsiban hagytam a kabátom zsebében. — Kuss! A kocsi nem érdekel, csak az engedély! Bert megfordult, s újra nekifogott a munkájának. Hirtelen a géppisztoly csövének hidegségét érezte a nyakán, s már lökdösték is a fogda irányába. Segítségért akart kiáltani, de nyelve a szájpadlásához ragadt, egy szót sem tudott kinyögni. Nem az ijedtségtől, Bert nem ijedős. Csak éppen meghökkent. Nem értette, hogyan mertek ezek az arcátlan »amcsik« így elbánni vele, Albert Jefferson harminc éves helybeli lakossal, akinek két gyereke van, őt évet szolgált a flottában, végigjárta az Atlanti-óceánt és a Földközi-tengert. Fogalma sem volt arról, hogyan csöppent a rács mögé.,t
