Somogyi Néplap, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-17 / 115. szám

/ A TTIT megyei szervezete és a Somogyi Néplop szerkesztőbizottsága osczeőllitósg Az atom4 VEGYÉSZ SEGÍTŐTÁRSÁVÁ VALIK ' TjaiJ aÁZ CL — TÉLÉSNYÁRA TAVASZBAN Az ipari kémia olyankor, amikor különböző elemek mo­lekuláit összehozva új anya­gokat akart előállítani, mos­tanáig a meleget, a nyomást és a katalizátorokat vette elő. Ily módon a vegyészek föld­gázból, kőolajból, vízből, leve­gőből nylont, műanyagot, ben­zint és száz meg száz egyéb terméket tudnak gyártani. Most azonban az atom, amely eddig is energiát ter­melt, magas hőmérsékletet te­remtett, repülőgépeket és ha­jókat hajtott, új növényeket állított elő, és az orvosoknak is egyik legjobb segítőtársa volit, bevonult az ipari vegyé­szet területére is. Elektronok hatására a cuk­rok savakká változnak, a bőr vízhatlanná válik, egyes mű­anyagok nyolcszor akkora tér­fogatúra dagadnak, és hab­szerű konszisztenciáj úvá lesz­nek, a ricinusolaj megszilár­dul, a paraffin kaucsukszerű, oldhatatlan anyaggá változik. Benzinhez klórt adva sugár­zások hatására igen hatékony rovarirtóanyag keletkezik és így tovább. ATOM ÉS KŐOLAJ A kőolajipar, mely — sok egyéb iparághoz hasonlóan — már eddig is nagymértékben használta a rádióizoitópokat, rátért a szénhidrogének szer­kezetének sugárzásokkal való megváltoztatására. A gamma- sugárzás a szénatommagok kö- rül keringő elektronokra hatva .íij szétszakít bizonyos kapcsolato­kat a szén- és a hidrogénato­mok között, és az ily módon keletkező molekula-töredékek más felépítésű molekulákká állnak össze, ami újfajta anyagok keletkezését jelenti. A lindeni laboratóriumban ■— kobalt 60 sugárforrással —, valamint a brookhaveni atom­máglya segítségével folytatott, kísérletek alapján kis menv- nyiségben már lehetővé vált benzin- és egyéb kőolajtermé­kek előállítása. Az Esso Re­search Company nagyobb ará­nyokban készül folytatni a munkálatokat egy medencés reaktorral. A reaktor rádió- aktív »szíve« mellé, mely víz alatt van 9 méter mélységben, lemeríthetők átalakítandó anyagok nagyobb mennyiség­ben, sőt akár kis finomító vagy feldolgozó berendezés- modellek is. | ATOM ÉS IVIOANYAGOK | Különösen a műanyagok te­rületén vezet a sugarak fel- használása jelentős új ered­ményekre. Az elektronok oly módon, hogy azok legelőnyö­sebb tulajdonságai maradnak meg: elektronnyaláb hatására új, igen nagy tisztaságú, hő­nek jól ellenálló műanyago­kat kaphatunk. Ez a legutóbbi tény külö­nösen hasznosnak ígérkezik. A tányérok, tálak és palackok gyártására közönségesen al­kalmazott műanyagok ugyanis 100 fok körül már megolvad­nak, »forró« (nagyon melesl víz hatására megíásyulnak. A be­sugárzott műanyagok ellen­ben 125 fokos hőmérsékletet állandóan elviselnek, rövid ideig ped’g 200 fokot is. Külö­nösen ellenállónk a tisztító­szerekkel, savakkal és alko­holokkal szemben,' amelyek pedig a közönséges műanvagc- '. kon repedéseket keltenek. Ezt az ellenállóképességet a kutatók a molekulák szoros elrendezé­sének tulajdonítják, ami a su­gárzás hatására áll elő. A jelenség lényege az, hogy a sugarak hatására a műanyag molekulái széttöre­deznek: »szabad gyökök« ke­letkeznek, amelyek igen ak­ttá^ fe aaawnoä kapeso1 alto­kat — Mtt&acm — alkotnak a szomszédos molekulaláncokkal. Ennek következtében a kez­detben jól rendezett moleku­lák rendezetlenül összekuszá- lódnak, és ez az »összegaba- lyodás« egyes esetekben lát­ványos módon megnöveli a besugárzott műanyag kvalitá­sait. AZ ATOMPISZTOLY Az »alompisztoly« ugyanúgy lövell ki elektronnyalábokat, mint ahogyan a közönséges íestőpisztoly porit ja a beletett anyagot. Gyártása ma már jó úton halad. Feltalálója Van de Graaff doktor. A készülék — mely tulajdonképpen nem más, mint a Van de Graaff-féle részecske — a gyorsító Egy­szerűsített kisebb kiadása —, a gyárosok körében mind na­gyobb érdeklődésnek örvend. Az Egyesült Államokban a High Voltage Engineering Corporation, amely a General Electric mellett a fő gyártója ezeknek a készülékeknek, 1955 óta 32 darabot 'adott el, ebből 12-t az iparnak. 1956. július 31-én a társasághoz be­érkezett rendelések száma már 22-re rúgott — ebből 10 az ipar részére —, ami össz­értékben több mint 1 milliárd frankot tesz ki. És a megren­delések tovább halmozódtak. Az atompisztollyal való munka gyorsasága és haté­konysága valóban csodálatos. A Sequoia Process Corpora­tion üzemeiben például egy alacsony olvadásponttá mű­anyaggal borított acéldrótkö­tél kígyózik egy atompisztoly fölött 10 kilométeres óránkénti sebességgel. E keze1 és ered­ményeként a műanyag olyan hőálló tulajdonságokat nyer, amelyekkel a kezelés előtt nem rendelkezett. A General Electric olyan sziíikonkaucsuk gyártására használja az atompisztolyt, amely elektromos kábelekben, kötésekben és egyéb nagy hőmérsékletváltozásoknak ki­tett alkatrészekben helyette­sítheti a vulkanizált kaucsu- kot. A kőolajipar pedig a kő­olaj krakkói ásában alkalmaz­za az atompisztolyt: itt a ne­héz olajokat benzinné ala­kítja. A Ford cég olyan ' »fényér­zékeny festést« talált fel, amely érdekes perspektívákat nyit meg az automobilkaros­széria előtt. Ennek alapján a kocsikat fehér bevonattal el­látva küldenék a kereskedés­be, ott a vevő kiválasztaná a neki megfelelő színt, vagy szí­neket, ezután pedig már nem kellene mást tenni, mint vé- giejártatni a karosszéria szín­telen bevonatán egy afompisz- folyt, amely a kívánt szín­árnyalatnak megfele'ően sza­bályozható. Sőt, még a kocsi színének tetszés szerinti vál­toztatása is lehetővé válnék... Ha ez a kaméleon-autó egye­lőre még a »jövő zenéje« is, az atompisztoly azért máris igen becses eszköz. Csupán az itt említett ato­mi műveletek önköltségi ára jelent még komoly akadályt. Megállapíthatjuk azonban, hogy ez is gyorsan esik. Ami­AZ AUTOMATA NEM HAJLANDÓ TÚLÓRÁZNI Az egyik denveri gyár auto­mata gépe most megásatta a szeikeirnibereket. Ugyanis a ro­botgép hetente 40 óráin át ki­fogástalanul működik, de ha valamilyen feladat miatt »túl­óráznia« kellene, makacsul megtagadja az engedelmessé­get. Az eddigi vizsgálatok so­rán megállapították, hogy 40 órás működési .idő után eddig még meg nem állapítható ok miatt mindig ugyanazok az elektroncsöveik égnek Jel­kor az Atlantic Refining Com- A Meteorológiai Intézet pany először bombázott elek- napi jelentései legtöbbször trónokkal ammóniát abból a arról is beszámolnak, hogy a célból, hogy hidrazinná ala- sok évi átlaggal szemben mi- kítsa — a hidrazin rakéták (lyen lényeges eltérések mu- hajtására használt üzem- tatkoznak időjárásunkban, anyag —, az új termék kilo- | A múlt év augusztusa óta grammonként még 772 000 ilyen eltérésekről igen sok frankba kerüit. Ma azonban alkalommal tett" említést a már csak 7720 frank az ára. | Meteorológiai Intézet. Sőt A biomicin-vér A jereváni vérátömlesztés! Intézetben már régóta kísérle­teznek a fokozott gyógyhatású vérkanzervátum előállításával. A tudósak nemrégiben a Bio- mirin antibiotikum felhaszná­lásával olyan vérpreparátumot készítettek, amelyeknek gyó­gyító hatása túlszárnyalja az eddig használt konzervált vér sajátosságait. Az új vegyületet jelenleg a jereváni klinikán próbálják ki. Neccit Az ukrán tudósok Neocit nevű gyógyszert készítettek, amely megakadályozza egyes rosszindulatú daganatok tova­terjedését és kifejlődését. Az orvosok több mint liánom évi kísérletezés után megállapítot­ták, hogy a Neocit ugyan nem gyógyítja a rákot, de megaka­dályozza a betegség kifejlődé­sét. Az új gyógyszert jelenleg , 12 szovjet kórházban próbál- i jak ki. ív ^ *1*- ^ A BALATON RÖVID TÖRTÉNETE II. A romái birodalom hanyatlása után, a népvándorlás koa'ában, a hunok, keleti gólok, longobárdok, ava­rok, frankok, szlávok uralma váltogatja egymást. A tizedik században magyarok települnek ide: ezt a te­rületeit a fejedelmi törzs szállotta meg. Később I. István Koppány fejedelemmel csatázik itt,'Kcppárry csatát veszt, tes­tét István felnégyelteti. Majd hárem vármegyét szervez a Balaton körül: Somogy, Zala és Veszprém megyét. A tó is a király birtokához tartozott, benne halászni csak engedéllyel lehetett. Mégis a tópart lassan kezd benépesedni, sokféle helységeik épülnek. Ezt a fokozatos, viszonylagos békés fejlődésit zavarja meg a tatárjárás, mely után IV. Béla király a Balaton mentán is várakat építtet, »Mivel a barfcár népek éö a tatárok vadsága országoméit majdnem egészein, elpusztították ... óhajtom, hegy a megma­radt nép gondoEikodáiScm révéin épségben maradjon. Miért is országom bíróinak tanácsára elrendelem, hogy a koronám alá .tartozó alkalmas helyeken mindenfelé erősségek és vá­rak keletkezzenek, ahova a nép veszedelem idején menekül­hessen.« A tatárjárás után újabb helységek épültek: Fonyód. Sza­badi, Akaii, Berény, Tom&j, ami már összefüggött a tó hal- gazdagságával s azzal is, hogy a földesúriak a 'földjükhöz tar­tozó vízpartom már halászhattak. A fejlődésnek újabb akadálya a török terjeszkedés, amely Buda elfoglalása utém (1541.) a Dunántúlra is, a Balatontól délre fekvő területekre is kiterjedt. Az eddig bé­késen fejlődő balaitonpárt lakossága állandóan zaklatott és üldözött lett. Menedékhelyük ekkor — és ez a magyar törté­nelemiben nem egyedülálló — a tó mocsaras, vizenyős terü­lete. A hódoltság határán elterülő Balaton mégis egyre job­ban .ismertté válik, mert hadászatilag fontos terület lesz. Ek­kor készülnek a Balatonról az első térképek, amelyek eléggé pontatlanak és hiányosok. Wolfgang Lácius térképén a Tiha- nyi-félsiziiget a tó portjáról nyúlik be. Lázár mester térképen viszont a Tihanyi-félsziget szigetként van feltüntetve, és a tó hossza 85 kilométer. A törökök kiűzése után a németek felrobbantották híres várainkat, és a lerombolt, kopár falakon »sascik fészkeltek, bagoly huhogott«. | A Rálkóezi-féle szabadságiharc idején a Balaton környéke j nehéz, véres harcok színtere lett. Eleinte Bottyán János és j Balogh Ádám kurucai verik a labancot, de később mégis a német az úr: Bottyánt nem gyógyítja meg Hévíz meleg for­rása és a vezér nélkül maradt kurucok vereséget szenvedtek, j A hosszú harcck után a Balaton környékének lckossá- ga megritkult, a falvak feldúltam hevertek. A fejlődés azon­ban újra megindult, és 1828-ban már 28 ezren élnek a Bala­ton környékén. A lakosság általában földműveléssel foglal­kozott, amelyhez délen az állattenyésztés, északon pedig a ; szőlő- és gyümölcstermesztés társul. Az ekkori társadalmi vi­szonyok azonban igazságtalanok voltak. Eissl osztrák gazda­sági tanácsos írja: » .. .57 ember élvezte itt akkortájt a ter­mészet ajándékait, és 30 ezer paraszt eleget dolgozott ahhoz, hogy szegény maradjon, de felesleget biztosítson amazoknak«. A leggazdagabb földesurak, a Festetichek megszerzik a só árusítási jogát, és ennek szállításához biztosítják az olcsó balatoni víziutat, megszerezték a balatoni teherhajózást. Majd később, amikor a Balaton nagy hírnévre tett szert, megindult a gőzhajózás is, amely már a személyforgalom lebonyolítója. Megalakult a Balatoni Gőzhajózásii Társulat, és 1846-ban víz­re bocsátották a Kisfaludiró.1 elnevezett gőzhajót, és ezzel megkezdődött a hajókirándulás is. A hajózás üteme az 1848— 49-es szabadságharc után csökkent, de a Balaton déli part­ján 1861. április 1-én a csillogó vaspályán elindult az első gőzmozdony Budapestről Kanizsára- A Balaton azonban nagy kárt akozott a vaspályákban is, és ezé»t is szabályozni kezd­ték a Balaton vízállását (Folytatjuk.) általánosságban azt lehet mondani, hogy az elmúlt há­romnegyed év időjárását a rendellenességek jellemezték. Az őszi hónapokban ez fő­képpen a csapadék-hiányban mutatkozott. A három őszi hónap csapadék-hiánya he­lyenként 100 mm volt, ami az évi csapadékmennyiségnek egyhatoda. Ezt a rendkívüli körülményt még fokozta Kö- zép-Eürópa és az Alpok vi­dékének csapadékszegériysé- ge is, ennek következtében a Duna vízállása november 30-án 141 cm-re süllyedt. Még feltűnőbbek voltak a sok évi átlagtól való eltérések de­cemberben. December 10-én Tatabányán és Komáromban perceken át jégeső esett. De­cember 9-20-ig »tavasz volt a télben«. Nyárias jellegű zá­porokkal és zivatarokkal egy- időben Budapesten 14, az or­szág több helyén pedig 16 fokig emelkedett a hőmérsék­let. Ezen a téren január is alaposan kitett magáért, sőt a decembert még túl is szár- rya'ta. Január 7—20-ig tar­tott a tél legmelegebb idő­szaka, amikor pedig »jog sze­rint« a leghidegebbnek kel­lett volna lenni. E két hét hőmérsékleti értékei olyanok voltak, mint rendes körülmé­nyek között március végén vagy április elején. Még az éjszakák is fagymentesek voltak. Zala megyében kivi­rágzott ai farkasboroszlán, Akaiiban pedig a mandula- fák. Viszont egyik napról a másikra Kaposvárott is csak­nem minden átmenet nélkül 23 fokos hidegre fordult az idő, hogy aztán amilyen gyor­san jött, olyan gyorsan véget is érjen a »hideg közjáték«. Februárban érkezett az idei tél harmadik nagy hőhullá­ma, és ez abszolút rekordot eredményezett, amennyiben február 12-én a napi közép­hőmérséklet 17 fok meleg volt. Ilyen magas hőmérsék­letet ebben az időszakban a meteorológusok még sohasem jegyeztek fel. A február hó egészében is igen enyhe volt, középhőmérséklete 4,2 fok­kal volt magasabb a sok évi átlagnál. Február különleges­ségéhez tartozott zivatarok, hózivatarok fellépése, .ame­lyek Kaposvárott és a Me­csekben villámlással voltak egybekötve. Csanadék tekin­tetében február már kiadós volt, s így a Duna vízállása 141 cm-ről 631 cm-re emel­kedett. Márciusra a tél beköszön­tött, és most egy új játék kezdődött: »tél ia tavaszban«. Ezzel megindult egy makacs meleg—hideg huzavona, en­nek eredménye az lett, hogy gyümölcsfáink egy hónappal később kezdtek virágbabo-' rulni. Végül, hogy teljes legyen a felfordulás, május 10—15 között 32 fokos nyári hőség kerekedett a »fagyos szentek« tiszteletére. HÍM ÉVE Éghajlatváltozás? Mindezek alapján már-már kezdtünk hajlani arra a mos­tanában mindinkább felmerü­lő gondolatra, hogy talán már nem is egyszerűen a sok évi átlagoktól való eltérések­kel, hanem időjárásunk ál­talános jellegének, azaz ég­hajlatunk megváltozásának lehetőségével állunk szemben. Ezt a feltevést látszik alátá­masztani az is, hogy az osztrák és a svájci Alpok gleccserei­nek jégtömege az utolsó év alatt lényegesen csökkent, amire mi sem jellemzőbb, hogy egyedül a Pazerze glecs- cser jege 23 millió köbmétert vesztett térfogatából. Ezen az alapon tehát melegebb ég­hajlat kialakulására lehetne következtetni. Jobb azonban ezt a kérdést óvatosabban kezelni, mert »egy fecske még nem csinált nya­rat«, azaz háromnegyed év, vagy akár több évi rendelle­nességek még nem jelentenek okvetlenül állandó változást is időjárásunk alapvető jelen­ségeiben. Ne feledjük el, hogy nemrégen még olyan szigorú telekben volt részünk, hogy a szakíróknak kellett a nagykö­zönséget megnyugtatni, misze­rint nem kell félni a pár száz­ezer év e’őtti jégkorszak visz- szatérésétől, melynek sivár körülményei között edződtek őseink. Ezzel szemben továbbra is számolni kell hazánk föld­rajzi fekvéséből származó »ki­csapongásokkal« aszerint, hogy hazánk éghajlatát be­folyásoló négy tényező (az atlanti-óceáni, a földközi-ten­geri, északkelet-európai és az északi-sarki hatás) közül melyik milyen mértékben tud érvényre jutni. Ha télen az | északi-sarki, vagy az észak­kelet-európai hideg légtöme­gek a Kárpátok övezetét át­törve hosszabb ideig eláraszt­ják hazánk területét, akkor tartós és szigorú a telünk, vi­szont ha az atlanti-óceáni és földközi-tengeri meleg lég­áramlatok haitása alá kerü­lünk, akkor — mint a mostani volt — enyhe telünk lesz. És amikor sem az egyik, sem a másik nem tud hosszabb idő­re túlsúlyra jutni, akkor a sok évi átlagnak megfelelő időjárás alakul ki. Azt, hogy melyik évben mi­lyen lesz az időjárás, legfel­jebb régen merték megjósolni a régi naptárakban, Herschel szerint. Ma a Meteorológiai Intézet Itávprognózisa viszont csak egy-egy negyedévre tud­ja esetenként előre körvona­lazni a várható időjárást, és már ez is nagy eredmény. Nagyobb időtartamba szóló megbízható időprognózist csak akkor lehet majd ké­szíteni, amikor a tudomány a már megindult kutatások eredményeképpen a felső lég­rétegekben lejátszódó válto­zásokról igen pontos és rész­letes felvilágosítást kap. és ezt is felhasználja az időjárás alakulásának meghatározásá­ban. Dr. Erdődy Sándor A FÖLD? A tudósok általában azt tart­ják, hogy Földünk abszolút életkora körülbelül 5 milliárd év. L. Zerkevics ismert óceán­kutató, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja nem­régiben azonban kijelentette, hogy a Föld mai arculatának kialakulásához legalább 10 milliárd év volt szükséges. A szovjet tudós fenti kijelen­tését az óceánok fenéklerakó­dásának vizsgálatával támasz­totta alá. Kiszámította ugyan­is, hogy ezer évenként átlag 3 milliméterrel emelkedik a lera­kodási szint. Ez a biológiai »óra« sok tekintetben ponto­sabb, mint az eddig használt urán »órák«. A Föld életkorának tanulmá­nyozása szempontjából a szov­jet tudósok behatóbban foglal­koznak majd az óceáni lerakó­dásokkal. Ennek érdekében korszerű hidraulikus műszere­ket szerkesztettek, amelyekkor a mélytengeri ka tatások is le heíövé vátaaík.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom