Somogyi Néplap, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-15 / 113. szám

>---------- Sy C- ' VBLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somoavi Nbdiod Mai számunk tartalmából: Visszapillantás.., Érettségizett 1957-ben AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az újságíró jegyzeteiből XV. évfolyam, 113. szám. ARA 5« FILLÉR Csütörtök, 1958. május 15. J Fasiszta katonai államcsíny Algériában A franeiaorsxági é« algériai eéeményehrő TÜNTETÉS PÁRIZS »AN Párizs (AFP). Egyes volt frontharcos csoportok kedd este ünnepséget rendeztek a diadalívnél az Algériáiban nem­régiben kivégzett három fran­cia katona emlékére. Az ün­nepség heves parlamentellenes tüntetéssé fajult. A tüntetők, miután megkoszorúzták az is­meretlen katona sírját, több ez­ren, élükön Le Pen szélsőjobb­oldali képviselővel a Bourbon- palota felé indultak ilyen kiál­tásokkal: »-Algéria francia«, »a Szajnába a képvisélőkkel«. Erősített rendőrkordonok ál­lomásoztak a Bourbon-palota előtt is, ahol a parlament a Pf 1 imlin-korm ány sorsáról dön­tött „Közüdv-bizottság" alakult Algírban Algír (AFP). Algírban az FLN által kivégzett három francia katona emlékére tar­tott ünnepségre mintegy 35 ezer személy gyűlt egybe. A volt frontharcosok között meg­jelent Laquuiere, az algériai nemzetgyűlés volt elnöke, majd egymás, után érkeztek katonai különítmények, hogy részt ve­gyenek az emlékünnepségen. A helyszínre érkezett Sálán Jou- haud és Massu tábornok. A tömeg a megjelent magas- rangú tiszteket hatalmas ün­neplésben részesítette, ilyen fel­kiáltásokkal: »A hadsereget a hatalomra«* A katonai ünnepség lezajlá­sa után a tömeg a tábornoko­kat tovább éltetve szétoszlott, de időközben már zavargások támadtak az algériai miniszté­rium körül a tüntetők és a rendfenntartó erők között. A katonai hatóságok nyugalomra intő kísérletei ellenére a tün­tetőik elfoglalták az épületet. A tömeg Soustelle nevét hangoz­tatta és »Soustelle-t a hata­lomra« kiáltozta. Röviddel 20 óra előtt a* ejtőernyősök kordont vontak az algériai minisz­térium körül, majd beha­toltak az épületbe, és egy­más után elfoglalták a he­lyiségeket. Jacques Massu tábornok, akit az ejtőernyősök vezéréként is­mernek, »-közüdv-bizottságot« létesített Algírban. A »közüdv-bizottság« három ezredesből és hét polgári sze­mélyből áll. Massu tábornok táviratot küldött a francia köztársasági elnöknek. A távirat követeli: »Párizsban közüdv-kormány létesüljön, amely egyedül ké­pes arra, hogy Algériát meg­őrizze, mint az anyaország in­tegráns részét«* MASSU TÁBORNOK PÁLYAFUTÁSA Párizs (MTI). Jacgues Massu tábornok, aki átvette Algírban a polgári és katonai »közüdv- bizottság« irányítását, hírhedt ejtőernyős parancsnok. Ö »pa- cifikálta« Algírt 1957-ben, mi­után ott 1956-ban az algériai szabadságharcosok több akciót hajtottak végre, 1957, január 7-én ogy rendőrhatósági jog­körrel felruházott különleges parancsnokságot bíztak rá, amelyhez ő ejtőernyős különít­ményeket is beosztott. Vérgő- zös ejtőernyőseinek szadista vallatási módszerei (lásd: Hen­ri Alleg leleplező könyvét) köz­ismertek. Az ejtőernyősök had­műveleteit irányította Indokí­nában, s ő vezényelte az ejtő­ernyős csapatokat az 1956-os Port Szaid-i francia—angol orvtámadás sorén is. „Ä fasizmus nem fog diadalmaskodni — Viharos jelenetek közben felfüggesztették a francia nemzetgyűlés ülését ■ ff Párizs. Kedden este fél 11 óra tájban Waldeck-Rochet kommunista képviselő emelke­dett szólásra a nemzetgyűlés ülésén a beiktatási vita során. Rámutatott arra, hogy Algírban rendkívül súlyos események vannak folya­matban: Massu tábornok ultimátumot intézett a köz­társaság elnökéhez, »lénye­gében tehát annak va­gyunk szemtanúi — mon­dotta —, hogy felkelő kor­mányt alakítanak a köz­társaság ellen«. Szavait a kommunista kép­viselők nagy tapssal, a jobbol­dali képviselők pedig heves tiltakozással fogadták. Több képviselő kiáltozni kezdett, hogy »függesszék fel az ülést«. »Követeljük — folytatta Waldeck-Rochet — vala­mennyi köztársasági cso­port összefogását, hogy el­torlaszoljuk a pártütök út­ját«. »A fasizmus nem fog diadalmaskodni« — kiáltották képviselők. a kommunista Ezután Pflimlin, a kijelölt miniszterelnök lépett az emel­vényre, s közölte: az ülés fel­függesztését kérte, hogy »azok, akik a rendért felelősek, szem­benézhessenek a helyzettel«. Az ülést viharos jelenetek köziben felfüggesztették* Ejtőernyősök megszállták az algíri rádióállomást Algír (MTI). Francia fasiszta ejtőernyős csapatok kedden es­te megszállták az algíri rádió- állomást. A rádió igazgatóját, M. Morlet-et elkergették az épületből. »A polgári és kato­nai közüdv-bizottság« képvise­lője az algíri rádióban lejelen­tette: »Felállítottunk egy bi­zottságot, s most várjuk a pá­rizsi híreket. Minden ólaink megvan azt hinni, hogy meg­Salan tábornok rádióbeszéde Algír (MTI). Raoul Sálán tá­bornok, az Algériában lévő fegyveres erők főparancsnoka, aki összejátszott Massu tábor­nokkal, a fasiszta puccskísérlet végrehajtójával, kedden este rádióbeszédet mondott, s kije­lentette: »Ideiglenesen kezem­be vettem Francia-Algéria sor- | mondotta, hogy Salamra »a sát. Felkérem önöket, hegy kormány erős nyomást gyako- bízzanak meg a hadseregben rolt a tüntetés betiltása érde- és vezetőiben, s tegyenek ta- kében«. Sálán tábornok a-zon- nlóságot nyugalomról és el- ban azt válaszolta Párizsnak, szántságról«. Thomazo ezredes, a »közüdv- bizottság« egyik tagja a kor­mányzósági palota előtt azt hogy nem tilthatja be a tünte­tést, »mivel a hadsereg ugyan­úgy gondolkozik, mint a tün­tetők«* nyertük a csatát. Algéria vég­leg francia marad«* De Gaulle Párizsban Párizs (MTI). Mint a Reuter jelenti, De Gaulle tábornok vi- déki birtokáról Párizsba érke­zett. Az algíri „közüdv- bizottság' üzenetei intézett De Gaullehoz Algír (MTI). A fasiszta ej­tőernyős csapatok által meg­szállt algíri rádió közölte, hogy a »közüdv-bizottság« sürgős üzenetet intézett De Gaulle tábornokhoz: alakítsa meg — a pártok keretein kí­vül — a »közüdv-kormányát« és védje meg Algériát, mint Franciaország osztatlan ré­szét^ KATOLIKUS PAPOK BÉKEQYŰLÉSE Aggodalom a francia nemzetgyűlés folyosóin Tegnap délelőtt a megyei ta­nács nagytermében békegyű­lést tartóit a megye katolikus papsága. Dr. Langmár Lipót siófoki apátpléibénos nyitotta meg a békegyűlést s mint a nemrég Szovjetunióiban járt papi kül­döttség tagja beszámolt Szov­jetunióban szerzett élményei­ről, ezután átadta a szót dr. Pfeifer János somogyvári es­peres-plébánosnak, az Opus- Pacis megyei titkárának. Az Opus-Pacis megyei tit­kára referátumát azzal kezdte, hogy az Opus-Packs immár az egyházi hierarchia alatt műkö­dő béke-mozgalom, melyet min­den katolikus papnak köteles­sége támogatná. Nekünk, kato­likus papoknak hivatásunknál fogva isteni küldetésünk is a béke hirdetése, mert mi a ha­lál után is az életet hirdetjük. Ezután megdöbbentő szá­mokkal ecsetelte, milyen szen­vedéseket zúdított az emberi­ség nyakába a két világháború. Csupán a második rtltághábo­rúban 14 és fél millió ember pusztult el a harctereken, több mint 29 millió ember sebesült meg. Félmillió embert öltök meg gázzal, józanul, előre megfontolt szándékkal, négy­millió ember pusztult el kon­centrációs táborokban. Sok milliónyi házat bombáztak szót, 100 ezer kilométer hosz- ezűságú vasút semmisült meg. Micsoda félelem rejtőzik e szá­mok mögött! Pénzzel is felér­tékelve, 28 ezer milliárd svájci frankjába került a népeknek a második világháború. S hogy mit ls>zna egy harmadik világ­háború, azt emberi ésszel szinte fel sem lehet mérni. Szi­lárd a meggyőződésünk, hogy egy harmadik világháború, amikor az emberiség kezében olyan borzalmas erejű fegyve­rek vannak, mint a nukleáris bombák, megsemmisítéssel fe­nyegetné nemcsak a kultúrát, de az egész emberiséget A történelem tanúsítja, hogy az emberiség semmilyen sorskér­dését még sohasem lehetett erőszakkal megoldani. A há­ború csak nyomorúságot, szen­vedést hoz az emberiségnek. Mindig hangosabban tör fel a sóhaj az emberekből: Soha többé háborút! Ezután az épüTő új világról, a szocializmusról szólva meg­állapította, hogy ez az embe­riség boldogulását, a háború elkerülését tűzte zászlajára, s sok olyan emöenbaráti intéz­kedésit hozott, amelyet az egy­ház régóta hirdetett, de meg nem valósított. Kell-e félnünk az új rendtől? — tette fel a kérdést. Erre határozottan ki­jelentette: a katolikus papok­hoz közelebb áll a szocializ­mus, még ha tagadja is az Isten létét. Az istentefenséggel nem érthetünk egyet, de a szo­ciális igazságot hirdetjük és magunkénak Valijuk. A kapi­talizmus zsákutcába jutott, az új világ becsületesebb lesz, le­hetővé teszi a tisztánlátást. Mi legyen a békeharc köz­vetlen tárgya? Ki kell küszö­bölni a háborús tűzfészkeket, követelni kell, hogy a nagy­hatalmak ne avatkozzanak be más országok ügyeibe. Az em­beriségre nézve óriási veszélyt jelentenek a hidrogén-bombá­val cirkáló repülőgépek, az atombomba-kísérletezésnél a levegőt mérgező Strontium 90. Meg kell akadályozni a fegy­verkezési versenyt, a militariz- must. Tárgyaljanak a hatal­mak. A mi kötelességünk a pé­peit 1 elk-i i smere térnek állandó ébnesztgetése. Amikor a béké­ért harcolunk, az emberi 'bol­dogság aranyhírnökei vagyunk. A békemozgalomból és benne tőlünk azt kívánja Isten, hogy meghalljuk az ő szavát, hogy hirdessük a 'békességet, az éle­tet, s elítéljük a háborút, a halált. Az emberiség legdrá­gább kincsét hirdetjük, s mi Isten akaratát teljesítjük. Dr. Pfeifer János referátu­mához többen szóltak hoizzá. Longauer Imre kaposvári es­peres-plébános a népek 'barát­sága hónapjának jelentőségét méltatta. — Olyan korban élünk — mondotta —, amikor a TU 104-gyel leküzdöttük a távolságot. Csikpántalvi Al­fonz szenyéri plébános a há­ború elkerülhetőségének lehe­tőségeit fejtegette. Vajai József prépost, bala- torik eresztúri plébános arról szólt, hogy meg kell magya­rázni a híveknek, hogy a bé­kéért nem elég csak imádkoz­ni, küzdeni is kell érte, s az emberek érezzék, ez a legna­gyobb áldás. Abaligeti Kásanér fonyódi plébános arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy ne azt keres­sük, am,i elválaszt bennünket egymástól, hanem ami össze­köt. A háborút — mondotta — emberek kezdik, emberek csi­nálják, emberek meg is gátol­hatják. Dó bér Viktor, inkei káplán a fiatal papok nevében szóit. El­mondta, amikor kikerült az is­koláról, hívek mentek hozzá, mondja meg, miért mondják egyik-másik papra, hogy bé­kepap. ö erre megmagyarázta, hogy nincs semmi különbség, mert a béke valamennyiünk közös kincse. Krisztus is azt hirdette: Békességet földön az embereknek. Gál Ottó hedrehelyi plébá­nos a belső béke s a tiszta lel­kiismeret fontosságának gon­dolatát fejtegette. Ö is ki­emelte: mi többségünkben szegényemberek gyerekei va­gyunk, ebből következően sofc­lágihez, mint a régihez. Ne­künk a nép mellett a helyünk. S aki a népért tesz, aki a népért dolgozik, azt meigsüve- geljük. Vaskúti József, berzenced esperes-plébános javaslatára a papi -béke-gyűlés megválasztot­ta kiküldötteit a budapesti bé­kekongresszusra. Párizs (MTI). Párizsban a nemzetgyűlés folyosóin aggo­dalommal, de a pánik jelei nélkül fogadták azt a hírt, kai több közünk van az új jWhogy Algírban Massu tábornok vezetésiével megalakult a fa­siszta »közüdv-bizottság«. Egyesek »államcsínynek« minősítették ezt a lépést, más képviselők pedig »rö­vid életű és rosszul időzí­tett« kalandnak mondták. kormányának« megalakítását sürgette. A baloldali képvise­lők azonban lehurrogták. Br-usse, a volt geulieista kép­viselők csoportjának tagja a Reuter-tudósító előtt azt állí­totta: »Azt hiszem, hogy az al­gíri fejlemények egy-díét na­pon belül a »közüdv kormá­nyának« megalakításához ve­zetnek majd Párizsban«; Jacques Soustelle volt gaul- leista képviselő és Algéria volt főkormá-nyzója ugyancsak he­lyesette a hírhedt fasiszta ej­tőernyős parancsnok: Massu Pierre Montéi független kép­viselő, a nemzetgyűlés had- Dr. Langmár Lipót, siófoki# ügyi bizottságának elnöke ked- apátplébónos válaszolt a fel-(Idea a nemzetgyűlésben mon- szólaláso-kra, majd dr. Klempa dott beszédében a »közüdv tábornok akcióját, Sándor veszprémi püspöki helynök szólt a békegyűléshez# _ D parlament nem haitiiat fejel a lázadih Hitt és végül dr. Bacsa Dezső pápai kamarás, nagybajomi esperes­plébános nyilatkozat terveze­tet terjesztett a 'békegyűlés elé, mélyet a papság egyhangúlag Párizs (Reuter). Pflimlin éj­elfogadott. A nyilatkozatban áfáikor, más vezető politikusok­katolikus papság kifejezi azon érzését, hogy a háborús gyúj­togatok vereséget szenvednék, s eltiltják a termonukleáris fegyvereket, tömörülésre szó­jövőben tartandó világértekezletét. leszerelési kai folytatott tanácskozás után bejelentette, hogy továbbra is vállalja a miniszterelnökséget. A szocialista parlamenti cso­lítják a békeszerető embere- «[P** határozatot fogadott el, két, s üdvözlik a népek közel-$ pflimllI\ ik­tatását sürgeti, »bármilyen eszköz révén«. A határozat # hozzáteszi: »A parlament nem »Mi, katolikus papok, hang- \ hajthat fejet a lázadók előtt«, zik a nyilatkozat, nemcsak ro-? konszenwel kísérjük a magyar? nép és a világ népeinek -béke-? megnyilvánulásait, hanem hit-? bői fakadóan, kötelességszerű-? en részt is vállalunk a bélke-? munkából. ? Párizs (Reuter). Párizsi hi­Felihívjuk híveinket és a bé-# vatalos személyiségek közlése keszerető emberiséget, állja-#szerint szerdán kora reggel nak sorainkba, harcoljanak# megszakadt minden telefon­velünk aktívan a világbéke# és távíró-összeköttetés Al- megvédéséért. Azt tartjuk: ibé-fgírral, az algíri távíró- és te­kével mindent meg lehet nyer-f lefon-hivatalt csapatok száll­ni, háborúval mindent el lehet# ták meg. veszíteni.« & * * * A »bármilyen eszköz révén« szavakat úgy. értelmezik, hogy az felhívás a kommunistákhoz: segítsenek szavazataikkal va­lamilyenfajta népfrontot alakí­tani az alkotmány megvédésé­re. A radikálisok ugyancsak Pflimlin gyors beiktatását sür­getik, mint az egyetlen lehet­séges választ az Algírban tör­téntekre* Megszakadt a telefonösszeköttetés Algír és Párizs között Órán (Reuter). A nyugat-al­gériai Órán megye francia prefektusa szerdán kijelentet­te, hogy csak a párizsi kor­mány törvényességét ismeri el. Nem azonosítja magát - az algíri polgári éé katonai »közüdv-bizottság«-gal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom