Somogyi Néplap, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-09 / 108. szám

A család jövedelmének beosztása Legtöbb helyen a család jövedelmének beosztása a gaadasszoTiy gondja. A jö­vedelem beosztásánál azt kell tekintetbe venni, hogy mi az elsőrendű érdek, mik az élet- szükségletek, így: élelem, la­kás, fűtés, világítás, ruházat, gyermeknevelés. Először ezt elégítsük ki, s csak azután következnek a halasztható, másodrendű kiadások, mint a szórakozás, üdülés, berende­zések pótlása stb. Mind­ezeket a kiadásokat a jöve­delemhez kell mérni és asze­rint beosztani. Az elsőrendű szükségleteken belül is a leg­messzebbmenő takarékosság­gal kell összeállítani költség- vetésünket, egyiket sem lép­hetjük túl a másik rovására, így pl. nem vonhatjuk el csa­ládunktól a szükséges tápláló ételeket fényűzőbb ruházkodás miatt. A jövedelem beosztása, vagyis a költségvetés egyénen­ként és családonként igen változó. Néhány szó a helyes táplálkozásról A táplálkozás során szer­vezetünkbe jutott anyagok különböző szerepet töltenek be. Az érthetőség kedvéért csoportosítjuk a tápanyagokat a következőképpen: 1, Kalóriát adó tápanyagok: szénhidrátok és zsírok. 2. Épí­tőanyagok: fehérjék. 3. Védő­anyagok: vitaminok és anyagok. A kaléríhus tápanyagok a szervezetben elégnek, és az elégésük alkalmával keletkező energia a test hőmérsékletét biztosítja. Szükség van ezekre a mozgáshoz és munkához is. Szénhidrátoknak nevlezzük -ojf- a cukorféléket és többféle ÍJf.r cukrot tartalmazó összetett * vegyiiletet (keményítő). Táp- láléScunk túlnyomó részét al­kotják, hiszen a kenyér, liszt, rizs, burgonya, tésztafélék, főzelékek és gyümölcsök igen jelentős mennyiségű szén­hidrátot tartalmaznak. 1 g. zsír elégése kb. kétszer annyi kalóriát ad, mint ugyaniannyi szénhidráté. Ezért aránylag kis tömegben nagy mennyisé­gű kalóriát tudunk a szerve­zetbe juttatni. Tehát, ha fo- kozódSd a IkBílóriaszükséglet, pl. hidegben, mikor nagyobb a hőtermelés, vagy ha nehéz munkához több energia szük­séges, akkor bőségesebb zsí­rozással, a táplálék mennyisé­gének növelése nélkül növel­hetjük annak kaióriatartalmát. azonban csak 15 dkg babból készítjük a főzeléket és 2—3 dkg kolbászt teszünk hozzá, akkor az értékesítés nem a 15bnek a fele és a hozzáadott 3 dlagj kolbász lesz, hanem a bab értékesítése is jóval kedvlazőbb, mert a babból hiányzó aminosavakat a kol­bász fölöslegben tartalmazza, j Lényeges tehát, hogy min­dig igyekezzünk a hiányos fe­hérjéket kiegészíteni. A főtt tészta hiányos búzafehérjéje jól kiegészíthető túróval, to­jással, vagy sonkával, de : már a lekváros, vagy grízes j tészta fehérje szempontjából ! nem értékes. Ilyenkor helyes j a tésztáit tojással készíteni, vagy tejben kifőzni, mert a tojás vagy tej fehérjéje szin­tén teljes értékű. A háziasszonyok úra. jó ebédet hússal és tojással álta­lában csak egyszer esv héten, vasárnap adnak családjuknak. Márpedig a szervezetnek na­ponta szüksége van tökéletes fehérjére is. Tehát igyekez­zünk étrendünket úgy össze­állítani, hogy teljes értékű fehérje: tej, burgonya, hús, vagy tojás valamilyen formá­ban a hót minden napján sze­repeljen. A fehérje, mánit említettük, elsősorban- építőanyag. A fehérje elen­gedhetetlen az új sejtek kép­zéséhez. Fontos tehát a gyer­mek növekedő szervezetének. De a felnőtt emberi szerve­zet sejtjei is állandóan kop­nak és pótlásuk szintén fe­hérjéből történik. Az egyes fehérjék különböző aminoisa- vatoa* tartalmaznak. Vannsik olyan fehérjék, melyek a szer­vezet számára szükséges ösz- saes arniinoaavakait tartalmaz­zák, ezek a tökéletes, vagy komplett fehérjék, s vannak olyanok, amelyekből egyik vagy másik aminosav hiány­zik (hiányos fehérje). Tökéle­tes — komplett — fehérje pl. a tej, tojás, hús és burgonya. A hüvelyesek. gabonafélék, főzelékek fehérjéje viszont hiányos. Az újabb vizsgálatok fontos tényeket állapítottak meg, melyeket a háziasszonyoknak is födniük kelL Ilyen pl. az, hogy a fehérjék egymást kiegészítik. így a borsó, bab, mely viszonylag sok fehérjét tartalmaz, de mint írtuk, fe­hérjéje hiányos: értékessé vá­lik, ha a hiányzó aminosava- ka/t pótoljuk. Pl.: 20 dkg bab­ból készült főzelékből a szer­vezet 10 dkg-ot értékesít. A másik 10 dkg nem építő­anyagként, hanem igen drága fötőanytaigként ég eh , Ha Egy fiatal házaspár költ- ségvetésélblsn azj elsőrendű szükségletek mellett nagy té­telként szerepel a lakás be­rendezésének a kiegészítése, rádió, szőnyeg stb. vásárlása. Több gyermekes családnál na­gyobb tételt jelent az élel­mezés, a gyermeknevelés. Mindig gondoljunk az előre •nem látott kiadásokra, s le­gyen egy kis megtakarított pénzecskénk. Ezt legkönnyeb­ben elérhetjük, ha naponként vagy hetenként filléreket gyűj­tögetünk egy perselybe, vala­mi meghatározott célra, befő­zésre, ajándékvásárlásra, nya­ralásra. Ha komolyabb beszer­zésre gyűjtünk, pL bútorra, rá- dióvásárlásra, fektessük össze­gyűjtött forintjainkat takarék- betétkönyvbe. Erre a takaré­kossá,gra rászoktathatjuk már ■kis gyermekeinket js az isko­lai takarékbetét intézményén keresztül. Sok gyermek egész tanéven át vásárolja össze­gyűjtött fillérjeiből a takarék- bélyegeket, és ebből fedezi ki­rándulási, üdülési költségeit, vagy alkar egy kerékpárra is össze tudja gyűjteni pénzecs­kéjét, amit máskülönben köny- nyen szétszórna kevésbé hasz­nos dolgokra. Nem elég azonban a költség­vetést elkészítenünk, hanem azt be is kell tartanunk. Ha valamelyik tétel az előirány­zott összegnél mégis többet igényelne, azt máshonnan kell behozni, ami már a gazdasz- szony ügyességétől függ. A költségvetési egyensúlyát a háztartási naplóval ellenőriz­zük. A háztartási naplóba na­ponta írjunk be minden bevé­telt és kiad,ást. így láthatjuk, mikor lépünk túl a megenge­dett határon, vagy hol van még lehetőségünk a pénzköl­tésre. Nem szabad sajnálni er­re a fáradságot. Egy jó gazd- asszony mindent ceruzával és ipapírral mérlegel, mindenhez számvetést készít. így költség- vetését mindig egyensúlyban tudja tartani. TAVASZI DIVAT Foltok eltávolítása Rozsdafolt. Egy mogyoró nagyságú heresót (oxálsav) 2 dl vízben feloldunk és forrón j a rozsdás részt bemártjuk. Ezt megismételjük 3—4-szer, arníg 1 magnéziummal behintve vasz- szük ki a faltot. Glajf esték-folt. Terpentinbe mártott ruhával dörzsöljük, ha a fölt erősebb, áztatjuk. A a folt eltűnik. Utána bő víz- foltok tisztításálnál az anya­ben öblítjük. Kátrány-, korom-, kocsike- nőcs-folt. A foltot előbb zsír­ral bekenjük, azután meleg . bői hidrogén-hiperoxidos szappanoldatban, vagy terpen-1....................................... gokat mindig saját színével dörzsöljük. , Penészfoltot a fehérnemű­ol­dattal vehetjük ki, utána ki­mossuk, és napon szárítjuk, vagy csak nedvesítjük, és na­pon szárítva ezt az eljárást többször ismételjük. tiniben áztatjuk, utána mossuk. Tintafolt. Előbb nyers tej­ben áztatjuk, vagy citromlevet csepegtetünk rá. Utána mos­suk. Gyümölcsfolt. Kéngőz fölé tartjuk, amfg a folt eltűnik. Utána kiöblítjük, langyos szappanos vízibe pár csepp szalmiákszeszt vegyítünk, és ebben áztatjuk. Hasonlókép­pen vesszük ki a vörösbor-fol­tot is, amit legjobb frissen sóval meghinteni. Zsír-, olaj folt. Vászonnemű­ből szappanos, vagy lúgos vízzel kimosható. Gyapjúból és CMj. utérM fcöií0t?c€z. tiszta benzinnel éterrel, eset- \ t0k a janán bébifc A vers leg benzin- szalmia,kszesz ke- számni „ uk^í^ai. Bébi-olimpiász Tokióban megtartották az első baba-versenyt. A bébi- oUmpiász elnöke Shiyeko Hi- gashikuni asszony, a japán császár legidősebb leánya, volt. Az első díjat az ameri­kai gyermekcsoport nyerte verőkkel távolíthatjuk el. Selyemből benzinnel, vagy kloroformmal bedörzsölve, GYERMEKEKNEK cA limiyÁpÁPz.bő-tt Pásztornak hívják magyar nyelven az olyan embert, aki ál­latokat legeltet, vi­gyáz rájuk. De nem mindegy ám, hogy miféle állat van a kezére bízva! Aki lovakkal járja a pusz­tát, az csikós. A te­henekre csordás ügyel. Kara reggel a kondás hajtja a disz­nókat, tülköl is hoz­zá, hogy minden ház­ból kiengedjék, ki­hajtsák a kocákat. Külön neve van az állatok minden csa­patának: ha lovak robognak együtt, a,z ménes, ha tehenek ballagnak, az csorda. A disznók kondában túrnak együtt, de fal­kának is nevezik őket. A sok birka nyájban dugja ösz- sze a fejét, azt, aki tereli őket, juhász­nak hívják. Pásztor­nak leginkább csak a kislányokat, kisfiú­kat nevezik, akik a libákra vigyáznak. Libapásztor, ki nem hallotta még ezt a szót? A libák sokkal ki­sebbek, mint a te­henek, a lovak vagy a birkák. Ha őrzőjü­ket pásztornak neve­zik, akkor mi is pász­tornak nevezhetjük Jóskát, mert az még a libáknál is sokkal kisebb állatokat vett gondozásba tavaly, negyedik osztályos korában. Jóska állatai nem nyihognak, nem bőg­nek, nem hegeinek, még csak nem is gágoknak. Csönde­sebbek még a halak­nál is. Csak legeinek a föld mezőben, lé­pésük sem haliik, mintha az egész nyáj bársony papucsban járna. Szereti is Jós­ka pásztor a nyájat. Mindennap fára má­szik értük, az útszé- li eperfák valamelyi­kére. Teleszed egy zsákot friss levéllel, összevágja apróra, úgy adja nekik. Az­tán leül leckét írni. Akkor is ott marad közelükben, néha odapillant a zöld le­véllel borított hosszú deszkára. Amikor nagyon jó kedve van, akkor beszél is hoz­zájuk. Különösen olyankor, amikor a helyüket tisztogatja. Odatart nekik egy- egy fényes levelet, hogy arra rámássza­nak. — No, Kojetán — biztatja ilyenkor a kedves állatot. Az szóífogad, szépen rá­mászik a levélre, mintha csak beleül­ne egy autóba. Meny­nyi esze van! Milyen szelíd! Hallgat a szó­ra, pedig Jóska mindegyiket Kaje- tánnak hívja, egytől- egyig. Minek adjon nékik különféle ne­vet? Mind olyan egy­forma, legyen a ne­vük is egyforma. Barátai novettek rajta. Ki hallott már olyat, hogy valaki beszélgessen a se­lyemhernyókkal? Mert azt már úgyis kitaláltátok biztoson, hogy Jóska selyem­hernyókat tenyész­tett? Édesanyja, nagyapja Is porolt vele érte. Minek töl­ti vele az idejét? Egyedül úgysem győ­zi. Az idén tavasszal, amikor Jósdia megint elhozott egy doboz petét a földműves- sfövetkeeetből, édes­anyja elvette tőle. —- Nem engedem, hogy ezzel töltsed az idődet. Azért a né­hány kiló gubóért! — Tavaly is száz­húsz forintot kaptam — védekezett Jóska. éri meg! leveleket — Nem Örökké szedtél. — De én szeretem. — Szereted a her­nyókat? — Azok is állat ok. Szelídek, okosak ... Jóska hiába kö- nyörgött, édesanyja mégsem adta vissza, a petéket, hanem fogta és másnap bevitte az iskolába. Odaadta a tanító bácsinak. — Beszéljen a fi­ammal — kérte. Mindenáron her­nyópásztor akar len­ni. Én pedig azt mondom, játsszon in­kább. A tanító bácsi el­vette a petéket, és megígérte, hogy vé-t gére jár a dolognak. Végére is járt. Az iskola padlásán hosz- szá asztalokon nyü­zsögnek a hernyók. Az egész ötödik osz­tály szedi nekik a le­velet. Felváltva. Akárki eteti őket, mind beszél hozzá­juk. Az egész ötödik osztály Kajetánnak nevezi mind a há­romszázezer hernyót. Úgy számítják, hogy a gubókért két­ezer forintot is kap­nak. Pestre akarnak utazni ezen a pénzen! szamai a következők voltak: tejmás, mászás és öltözködés. Ja-mes. Kuh, 17 hónapos ame­rikai fiúcska három pontot vitt el a mászásban, míg iker­testvére, John két pontot nyert a tejivásban. A díjak, ezüst serleg, ezái-st bébi-kana­lak és villák és ezüst csörgő voltrk. A versenyzőknek 20 lábnyi magasra Icellett mász­niuk. A tejivás győztese tíz perc. alatt itta meg az előírt mennyiséget. Mit kell tudni az újszülöttről? Az újszülött bőre néhány nap alatt kisimul, megfehéredik, a fe­je pedig, amelyet a szülés megvi­selt, hamarosan visszakapja ere­deti alakját, és a kis ráncos új­szülöttből helyes gondozás esetén rövid idő alatt szép csecsemő lesz. Pontosan olyan, mint amilyennek az édesanya elképzelte. Természetesen az újszülött gyá­moltalan teremtés, és nagyon vi­gyázni kell rá, még abban az eset­ben is, ha ép, erős, egészséges, ha testsúlya eléri a 3—4 kilót. Még- inkább kell vigyázni rá, ha gyen­gébb és kisebb súlyú. Nagyon he­lyesen teszik a szülők, ha minél gyakrabban megmutatják gyerme­küket a gondozónőnek és az or­vosnak. A magzatmázról tudni kell, hogy az újszülött bőrét főleg a test haj­lataiban sárgásfehér konőcsös anyag fedi. Ez a magzatmáz, ezt nem szabad letörölni, mert sok benne a vitamin, a hormon, és ezek fontosak a csecsemő fejlődé­séhez. Ez a magzatmáz néhány óra alatt amúgy is felszívódik. Mindjárt a szülés után az orvos vagy a szülésznő gyógyszert csep­pent az újszülött szemébe. Erre azért van szükség, mert szülés közben esetleg a szembe kerülő fertőző váladék súlyosabb szem- gyulladást okozhat, ez ellen véd tehát a szembe cseppentés. Azt szokták mondani, hogy az újszü­lött szeme néhány napig váladé- kos, csipás, Ha az újszülött nyi­tó gatja a szemét, és szemgolyóján gyuHadás-pirosság nem látszik, nem kell bajtól tartani. A váladé­kot naponta többször frissen fő­zött — szűrt — langyos kamillával töröljük le, a szem kitörléséhez steril, vattát használjunk. Használ­hatunk még frissen kifőzött, kiva­salt vászondarabkát is. de kétszer egymás után ne használjuk ugyan­azt a darabot. Ha így járunk el, akkor a szem néhány nap alatt megnyugszik, de ha a szemhéj duzzad és gyulladástól tartunk, mutassuk meg a csecsemőt az or­vosnak. A zenélő nő útja A zenélő nő útja az emberiség kultúrtörténetében ér­dekes fejezet. Ha megnézzük az antik képzőművészeti ábrázolásokat, az ősegyiptomi leletek például szemléltetően mutatják, hogy már akkoriban mennyire hódított a muzsika a nők között. Egy időszámításunk előtt 1400-ból való képsor egész női zemlcart örökít meg, van benne hárfán, lanton, kettős fu­volán, lyrán és pszaltéríumon játszó női zenész. Ez a zene­kar liturgikus célokat szolgált. Bőven maradt ilyen kőbe vésett vagy festett értesítés az ókor zenélő lányairól, asszonyairól, a régi görög és római emlékeken is. Abban az időben a hivatásszerű muzsikálás, akárcsak a tánc, a rabszolgák dolga volt, de tudjuk az egy­korú irodalomból, hogy az előkelő osztályok női is szívesen nyúltak a zeneszerszámokhoz. Ammianus Marcellius (idő­számításunk utáni IV. század) éppenséggel panaszkodik rá. hogy minden házból húrok zengése hallatszik ki, ahelyett, hogy inkább a nemes filozófiát művelnék a lakosok... Nemzeti Múzeumunk egy kőszarleofágot őriz, melynek felirata egészen megkapó módon tudósít egy 1700 évvel ezelőtt a Duna táján, Aquincumban élt római művészasz- szonyról. Aélia Sabina, az aquincumi légió II. Adiutruc zsoldos orgonistájának felesége pihent a kőkoporsóban, ma­ga is kiváló orgonista, sőt a felirat tanúsága szerint még férjét és tanítómesterét is felülmúlta művészetével. A középkor muzsikáló nőjét lanttal a kezében képzel­hetjük el, az újabb korban pedig a zongora és ennek elődei: cemballo, virginál spinét előtt ülve. Ma egyre több nő foglalkozik hivatásszerűen a zené­vel. Főleg a hegedű vonzza a mai kor asszonyait, lányait. Nem is véletlen dolog, hiszen vonóshangszer-tudással jól el lehet helyezkedni a zenekarban. Növekszik is — méghoz­zá feltűnően — zenekarainkban a női muzsikusok száma.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom