Somogyi Néplap, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-09 / 108. szám

VILÁG PROLETÁRJAI BGZEStiUKZaBb! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 108. szám. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1958. május 9. I avasz volt akkor is. De milyen tavasz? Vértől, könny- * tői dagadt Európa földje. A reménység bimbója ak­kor fakadozott az emberek szívében. A felszabadító hős szov­jet hadsereg elől egyre futott, míg végül saját vermébe hát­rált az Európa bekebelezésére gyilokra kelt német fasizmus. Hitler, 1941-ben, amikor hitszegő módon megtámadta a világ egyetlen szocialista államát, hat hét alatt számította lerohan­ni és igájába hajtani a Szovjetuniót. Elszámította magát. A kétszáz milliós nép a párt, a kormány szavára egy emberként kelt fel szent honvédő háborújára, s küldetéséhez híven megszabadította Európa népeit a fasizmus szörnyétől. Micsoda küzdelmek, mennyi kín, mennyi szenvedés, pusztulás, ember­élet árára tűzhette ki a két szovjet őrmester, Mihail Jegorov és Meliton Kántorija a Reichstag ormára a fasiszták feletti diadalt hirdető vörös lobogót. Tizenhárom évvel ezelőtt, 1945. május 9-én fejeződött be a szovjet nép nagy honvédő háborúja. E napot a világ min­den részén mint a győzelem napját ünnepük a népek. E nap szimbóluma annak, hogy az igazságot, a népek szabad- ságszeretetét nem lehet legyőzni. Kifejezője annak, hogy a szocializmus, a kommunizmus verhetetlen. A háború első esztendejében a Szovjetunió egyedül állt ellent az egész Európától támogatott, korszerűen felszerelt fasiszta Német­országnak. Hitler több hadosztályból álló serege mégis véres fejjel volt kénytelen menekülni a szovjet seregek elől. A második világháború a szocialista erők jelentős meg­növekedésével végződött. A proletárok szerte a világ«® gon­dolkodnak, és sejtik, hol az igazság. Hogyan lehet, hogy egyes hatalmak mégsem tanultak a második világháború következ­tetéséből? Hogyan lehet, hogy Németország nyugati felében újra Hitler nyomdokain haladnak, s ott a fasizmus újjáéle­dését kell tapasztalnunk. Még előttünk a szörnyű tény, a második világháború statisztikája: 30 millió ember fizetett életével e háborúért. Százezrek, milliók viselik magukon a háború nyomait, kezüket, lábukat, egészségüket vesztették el, megrokkantak. Még könnytől fátyolos az itt maradt özvegyek, árvák szeme, még fájnak a szívek, de máris új, minden ed­diginél pusztítóbb háború készülődik. Nyugat-Németországban újra hatalomra kerültek a régi, tevansvágyó fasiszta elemek, s amerikai tervek szerint az imperialista északatlanti támadó tömb részeként, atomfegy­verrel látják el a felélesztett fasiszta hadsereget, amelyet alkalomadtán újra a Szovjetunió és a szocialista országok el­len lehet ugrasztani. Szörnyű vízió. H át nem élhetünk végre nyugodtan, félelem nélkül? Állandóan rettegnünk kell, mert vannak őrültek, akik képesek pusztulásba kergetni a világot. A háború statisztikája nemcsak a temérdek emberélet pusztulását mutatja, hanem azt is, micsoda roppant anyagi érték megy veszendőbe, mert a háború nemcsak eanberéletbe — bár ez a legdrágább —, hanem rengeteg pénzbe is kerül. Magyarország háborús kára például az 1946-fcan végzett fel­mérés szerint 21,95 milliárd 1938. évi értékű pengőre rúgott. (1946. augusztus 1-én egy 1938. évi pengőt négy forinttal te­kintettek egyenlőnek.) Ez az összeg Magyarország 1938. évi nemzeti jövedelmének körülbelül ötszöröse. Kár érte többek között 3602 gyárunkat; állatveszteségünk több mint egymillió szarvasmarha, félmillió ló, kétmilliónál több sertés, 1,4 mil­lió juh, 18,3 millió baromfi volt. A vasút 68 337 járművéből 48 880-at külföldre hurcoltak, elpusztult 170 közúti hidunk, Budapesten például a német fasiszták és nyilasok elpusztí­tották valamennyi közúti hidat. Elpusztult 12 757 személy- és teherautónk, felrobbantották a lakihegyi nagyadót, a magyar rádió büszkeségét. Fővárosunk 481 280 lakószobájából 25 795 teljesen megsemmisült, több mint százezer pedig használha­tatlanná vált. Sorolhatnánk tovább a tetemes károkat. De ez is elég. S e károkat a magyar nép áldozatos munkájával, a test­véri Szovjetunió önzetlen segítségéből azóta helyrehoztuk, újjáépítettük a hidakat, lakóházakat, vasutat, helyreállítot­tuk a mezőgazdaságot, hozzáfogtunk a szocializmus eredmé­nyes építéséhez. És most újra kezdődjön a rombolás? Nem, és ezerszer is nem! Ha népszavazást tartanánk, hazánk dol­gozó népe egyöntetűen a háború ellen szavazna, mint ahogyan a világ jóakaratú emberei is gyűlölik a háborút. Mégis féfeai, rettegni kell; néhány ezer vagy tízezer pénz- és iparmágnás tartja félelemben a népeket. Mert mit szárait nekik az em­berélet, nekik csak a pénz, a tőke dominál. Kezüket csak a népek egyöntetű kiáltása foghatja le. A szocialista tábor, noha ereje teljében van, mégis bé­kejobbot kínál e háborúra éhes csoportnak, és minden kor­mánynak: tárgyaljunk, és úgy oldjuk meg a problémákat. A Szovjetunió a világon elsőnek megalkotta az interkontinen­tális rakétát, de elsőnek javasolta a nyugatiaknak: tiltsuk el és szüntessük meg a további atom- és hidrogénkísérleteket. Ne kelljen a népeknek állandó halálfélelemben, a holnaptól való rettegésben élni. Boldogságot szánunk az embereknek szerte a világon. Azt mondjuk a világ imperialistáinak: jertek, keljünk ver­senyre, ki gyárt több acélt, de nem ágyúnak, hanem traktor­nak, ki ad több tejet, vajat, húst, szövetet az embereknek, versengjünk a békés termelésben. De szavunkra azt vála­szolják, hogy csak propagandát űzünk. S amikor a Szovjetunió javasolja az atom- és hidrogénbomba kísérletek teljes meg­szüntetését, ők azt mondják, Iám a Szovjetunió gyengül, fegyverkezzünk! A. dolog két oldalú. Ébereknek kell lennünk. Hiába ' ' spekulálnak a jó urak ott Amerikában és Angliában, a Szovjetuniót, a szocialista országokat többé nem érheti vá­ratlan támadás. Éppen a második világháború tapasztalatai intenek bennünket, hogy összeforrottságunkkal, egységünk­kel, erőnkkel emeljünk acélfalakat mi, a szocialista táborba tartozó testvéri országok minden imperialista agTesszor elé. Számunk óriási: egymilliárdnyian vagyunk. Erőnk, igazsá­gunk hatalmas, mert békét akarunk, s velünk vannak a világ jiBfcwf-fi. emberei. A NATO külügyminiszteri értekezletének zéréközleménye hidrogérabombákikal terheit re­Koppenhága (MTI). Mint már jelentettük, szerdán dél­után Koppenhágában befejező­dött a NATO külügyminiszte­reinek értekezlete. Az értekezlet záróközlemé­nye — a Reuter jelentése alap­ján — a többi között kijelenti, hogy a NATO »ma már sokkal több pusztán katonai szövet­ségnél«. A külügyminiszterek ezután azt hangoztatják, hogy »a po­litikai egység és a védelem ha­tásos megszervezése önmagá­ban még nem elegendő. Szük­ség van a szövetség tagjainak gazdasági együttműködésére is«. A zárófcözlemóny szerint a külügyminiszterek az esetle­ges csúcsértekezlettel is fog­lalkoztak. Mint erről kijelenti, a csúcsértekezletek kívánato­sak abban az esetben, ha kilá­tással kecsegtetnek a fontos kérdések rendezése tekinteté­ben. Ugyanakkor azt hangoz­tatja, hogy »a tanács vélemé­nye szerint a csúcsértekezle­tek nem jelentik az egyetlen vagy szükségképpen a legjobb módot a tárgyalások folytatá­sára vagy a nemzetközi feszült­ség enyhítésére. Az ilyen ér­tekezleteket minden esetre megfelelően elő kell készíteni és azoknak kedvező légkörben kell összeülmiök«. A külügyminiszterek ezután azt állítják, hogy a Szovjet­unió »az elmúlt hetekben meg­nehezítette az esetleges csúcs- találkozó előkészítését azzal, hogy ésszerűtlen feltételeket szabott«, sőt odáig mennek, hogy még azt a kijelentést is megkockáztatják: »A Szovjet­unió az utóbbi időben elmé­lyítette a nemzetközi feszültsé­get azzal, hogy a Biztonsági Tanácsban vétót emelt a sark­vidék ellenőrzését célzó ame­rikai javaslatok ellen«. Arról azonban egy szava sincs a köz­leménynek, hogy az amerikai (Tudósítónktól.) Nagy megtiszteltetés érte a közelmúltban a szabása Győze­lem Tsz tagságát. A megyénk­ben tartózkodó 3 tagú bolgár küldöttség látogatott el a tsz közgyűlésére VoHsoraov ezredes elvtárs vezetésével, akit a Sza­badság Érdemérem arany rend­jének I. fokozatával tüntettek ki a magyarországi felszabadí­tó harcokban való érdemeiért. A közgyűlésen jelen voít a járási pártbizottság első titká­ra, Szabó Gábor elvtárs is és a járási tanács több dolgozója. Ott voltaik a kutasd termelő- szövetkezetek elnökein kívül a község jól dolgozó egyéni pa­rasztjai és a Győzelem tagjai. Bergovecz Imre, a tsz elnöke üdvözölte a kedves külföldi vendégeiket, majd Voikonov ez­redes emelkedett szólásra. Bevezetőül elmondotta, hogy ő marat komiszár vett részt a magyarországi felszabadító harcokban. A bolgár hadsereg 36 ezer katonája hullatta vé­rét 1945-ben a magyar nép szabadságáért. Ezekben az időkben szoros barátság ala­kult ki a magyar és a bolgár nép között. Ma is többen tart­ják a baráti kapcsolatot levél útján — mondotta a küldött­ség veaetője. Majd így folytat­ta: — Igen örülünk annak, hogy ezen a környéken, ahol boigiár katonák harcoltak, új termelő- szövetkezetek alakulnak. Az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy a tsz vezetőségének meg­hívására megáéteahettünk ezen pülőgépsk úgynevezett őrjára­tai veszélyeztetik a békét. A közlemény ezután azt fej­tegeti, hogy a nyugati külügy­miniszterek véleménye szerint Koppenhága (TASZSZ). A NATO tanácsának kedd esti és szerdai záróüléseit különle­ges titkosság jellemezte. Új­ságíró körökben ismeretessé vált, hogy a miniszterek még egymást is kötelezték, hogy semmit sem közölnek az újság­írókkal a vitáról. Egyébként könnyen magya­rázható a külügyminiszterek »haligatagsága«. Az ülésszak részvevői ugyanis olyan kérdé­sekről tárgyaltaik, amelyeknek megvitatása elkerülhetetlenül felfedné a NATO sok tagálla­mának gyarmatosító arculatát, másrészt az egész világ elé tárná ezeknek az országoknak ellentéteit, és viszonyuk igen kedvezőtlen színben tűnnék fel. A sajtó jelentéseiből ítélve, tárgyalták Indonéziáról (a be­számolót nem más tartotta, mint Hollandia képviselője!), az Egyesült Arab Köztársaság­ról, Eszalk-AMkáról, az izlan­di—angol viszályról, az izlandi felségvizek kiterjedéséről stb. A szerdai dán és norvég la­pok adatai arról tanúskodnak, hogy egyes kis országoknak az amerikai külügyminiszté­rium hivatalos politikájá­val, am a NATO hiszek­egyével szemben tanúsított ellenzéki magatartás elég komoly és konkrét volt. A lapok szerint Dánia és Norvégia képviselője az ülés­szakon elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok tüntetőén elutasította a közgyűlésen. Tudjuk azt is, hogy a szabási Győzelem Tsz a közelmúltban alakult meg, és még több problémával küsz­ködnek. Szólott Voikonov elvtárs ar­ról a nagymérvű segítségről is, amelyet a Szovjetunió és a né­pi demokráciák nyújtottak a bolgár népnek. Elmondotta, hog y a gépá llomásoknak is nagy szerepük vara a szocialts­Szélesvásznú mozi nyílik Balatoüilellén A mozi ás televízió verse­nye során az egész világon elterjedőben van a szélesvász­nú mozgókép, mely a nézők számára nagyobb tér haltest, kényelmesebb szemlélést biz­toséi. Hazánkban egyre több helyen létesülnek szélesvásznú filmszínházak, a fővárosban és a vidéki városokban egyaránt Somogy megyében elsőnek Ba- latonlelién készül ilyen mo­dern mozi, melynek építését már el is kezdték, és július hónapban megkezdi előadása­it. Természetesen igen nagy érdeklődésre tart számot az új létesítmény, s tárgyalások folynak arra nézve, hogy ked­vezményes utazási feltételiek mellett a kaposvári moziláto- gaták is részt vehessenek a szélesvászowm készült filmek előadásain. A mozi megnyitásának is­mertetésére később vissza­térünk. _ • fcú­-- * I 'ttlUm*. m ilyen problémákat kell meg­tárgyalnia az elkövetkező csúcsértekezletnek, és a többi között megemlíti a német kér­dést, valamint az ellenőrzött leszerelést, az európai atomfegyvermentes övezet lengyel tervét. Ezek az országok helyeselték a csúcs­találkozó feltétel nélküli meg­tartását. Közük továbbá, hogy Kanada képviselője egyes kér­désekben támogatta az északi országokat. Ezekből a jelentésekből ítél­ve a szenvedélyek különösen magasra csaptak az egyik fő kérdés, a Nyugat és a Kelet viszonyának, vala­mint a csú««találk*Mó kér­désének vitájában. A NATO-tanács ülésszaká­nak szerdán délelőtt kellett volna véget érnie. De a záró- közlemény megszövegezésében mutatkozó ellentétek miatt újabb és újabb kiegészítő ta­nácskozásokat hívtak össze. Ezek az ellentétek — mint je­lentik — főleg a osúcstaláSko­Washington (TASZSZ). Ei­senhower elnök kedden két he­lyen mondott beszédet. Az egyik beszéd a reklámtanács konferenciáján, a másik a köz­társasági párt országos bizott­ságának a 'köztársaságipárti kongresszusi képviselők tiszte­letére adott ebédjén hangzott el. A. két beszéd úgy hasonlít ban. Nálunk egy szövetkezeti forma van: termelőszövetke­zet. A szövetkezeti demokrácia értelmében mindig a tagság határozza meg, hogy melyik földön mit és mennyit termel­jenek. Az ipari növények ter­melése jó jövedelemmé! jár. A déli részeken főként a dohány­termesztés jelent jelentős hasz­not. A szőlőtermelésre is nagy gondot fordítanak. Egyre na­gyobb mennyiségű műtrágyát használnak fel, s ezzel is jelen­tősen növelik a terméshoza­mot Beszélt Voikonov elvtárs arról is, hogy távolabbi céljuk az, hogy a szövetkezeteket körzetes&ik, vagyis több iki- sefob tsz-t vonnak össze. A közigyűlés részvevői több kérdést intéztek a bolgár ven­déghez. Arra a kérdésre, hogy van-e és mennyi a háztáji föld, a következőt válaszolta: háztáji földje minden tsz-tagnak van, s kb. fél holdat tesz ki. Ennek a területinek a nagyságát egyébként a tagság határozza meg. Van ezenkívül egy-két te­hene, több juha és baromfija a tez-tagnak. Kapnak-e nyugdí­jat? — hangzott a 'következő kérdés. — Igen, nálunk is van nyugdíja asz idős tsz-tagoknak — mondotta a küldöttség ve­zetője. — Havonta 11-0—150 leva nyugdíjat és természetbe­ni járandóságot kapnak. A közgyűlés majdnem éjfélig tartott. Utána a házigazdák va­csorán látták vendégül a bol­gár küldöttséget, majd hossza­sam elbeszélgettek közös prob­iémáikrőa, _ A NATO-vezetőknek az volt a véleményük, hogy a záró- közleménynek összhangban kell lennie a NATO agresszív cél­jaival, de egyúttal formálisan a tömegek véleményével és követeléseivel is. Vatobarameg- oldhatatlan feladat! A közvé­lemény megadja a tiszteletet a csúcstalálkozó eszméjének: A miniszterek közül senki sem akarja,, hogy ennek az eszmé­nek a megsemmisítésével vá­dolják — írta szerdán a Daily Express című angol lap. Újságíró körökben megálla­pítják, hogy a szovjet kormány emlék­irata, amelyet a napokban adtak át a nyugati nagy­követeknek, megakadá­lyozta a NATO-ülésssak részvevőinek azt a törek­vését, bogy a Szovjetunió­ra hárítsák a felelősséget a csúcstalálkozóval kapcso­latos végnélkül i halogatá­sért. A hivatalos záróleöztemc-nv szövegétől eltekintve egy vilá­gos: a NATO-tanács májusi ülésszaka nem ígéri a nyugati hatalmák népeinek azt, amit annyira kívánnak: a békét és a nemzetközi feszültség ényhü- léséfcj .»,**«-.!•’ egymáshoz, mint aiz egyik to­jás a másikhoz. E beszédekben — csakúgy, mint az előzőkben — nincs semmi új és főként építő jellegű, Ugyanazok a durva kiroha­nások a Szovjetunió ellen, i változatlan az állítólag«» kommunista veszéllyel való ijesztgetés, a további fegy­verkezési versenyre való buzdítás, E beszédek nem tartalmaznak a nemzetközi feszültség eny­hítésére, a hidegháború meg- sziürat®tásére irányuló javasla­tot. Ellenkezőleg, a retelámta- raács konferenciáján »a lehető leghatásosabb és a lehető leg­erősebb« hadigépezet fenntar­tását követelte. Az ország stra­tégiai terveit — mondotta Ei­senhower — egyesíteni feeü, és olyan szerv vezetésére kell bíz­ná, amelyet az elnöknek mint főparancsnoknak alárendelt hadügyminiszter ellenőriz, ve­zet és irányít, Eisenhower elnök elismerte, hogy az a kétszáz milliárd dol­lár, amelyet az Egyesült Álla­mok az utóbbi öt év alatt ka­tonai célokra fordított, súlyos teherként nehezül »minden egyes amerikai család vállá­ra«, Az elnök kijelentette; »Az Egyesült Államok kor­mánya úgy tervezi, hogy az eljövendő tíz-tizenöt, de esetleg negyven éven át több mint évi negyven mil­liárd dollárt fordítanak ka­tonai célokra. Ez a program — mondotta Eisenhower — »légi- és hadi­tengerészeti támaszpontok, ka­tonai létesítmények megterem­tését jelenti számunkra és seö- vetségeseink részére. Ez ki­képzett katonákat, hajókat, re­pülőgépeket jelent:;5 Ez első­sorban katonai szövetségeket jelent 42 országgal«.;; Eisenhower elnök alaptala­nul azt bizonygatta, hogy a Szovjetunió nem kereskedik más országokkal, hanem »gaz­dasági terjeszkedéssal« Soglal­mi BOLQÁR VENDÉQEK SZABÁSON ta mezőgazdaság létnehozásá­A TASZSZ a NATO tamáesénah sáróülésér&l zéval kapcsolatsain támadtak. A HIDEGHÁBORÚ CSUSZAMLÓS ÚTJÁN...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom