Somogyi Néplap, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-31 / 127. szám

\( -----------v • i >APCt<'i h*1 ZSLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap ki MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 127. szám. ÄRA 50 FILLÉR Szombat, 1958. május 31. ............. .......... "I M ai szémasah tartaiigé&ől: Méltóan ünnepük a jubileumi évfordulót Tudomány—technika A MÁV somogyi vonalainak nyári menetrendje L Egész heti rádióműsor . ­1 falasl helyzet értékelése a Központi Bizottság határoz alának tSkrében Felszólalások a megyei pártbizottság ülésén A megyei pártbizottság csü­törtöki ülésén — mint már er­ről tegnap hírt adtunk — a végrehajtó bizottság beszámo­lója alapjain megvitatták a fa­lusi helyzetet. A Hevesi elvtárs által el­mondott beszámolóhoz — me­lyet tegnapi lapszámunkban is­mertettünk — többen hozzá­szóltak, saját tapasztalataikkal is alátámasztva a beszámoló megállapításait. A felszólalók szinte vala­mennyien kifejtették azt a né­zetüket, hogy az élet, a némely helyen eléggé bo­nyolult élet mélyre ható reális vizsgálata, az okok és okozatok figyelembevé­tele nélkül nem járhat eredménnyel a falusi párt- politikai munka, nem ér­hetnek el sikereket a párt- szervezetek. Ezit hangsúlyozta Illés Dezső elvtárs is, a megyei pártbizott­ság termelési osztályvezetője. — A falusi helyzet bonyolult­sága miatt — folytatta — a vi­déki elvtársak közül sokan nemigen próbáltak merészen hozzányúlni ehhez a problémá­hoz, vagyis kevés helyen fog­tak a falusi helyzet értékelésé­hez. Ez a beszámoló olyan ké­pet adott a falusi helyzetről, amely induláshoz elég, s ha a kommunisták helyesein értel­mezik, elősegíti a Központi Bi­zottság falusi helyzetre vonat­kozó határozatának végrehaj­tását. Illés elvtárs hangoztatta an­nak szükségességét, hogy a párt falusi politikáját csak úgy le­het maradéktalanul megvalósí­taná, ha alaposan ismerjük a parasztság különböző rétegei­nek helyzetét, és meg is értjük azt. Most, hogy állandóan na­pirenden van a termelőszövet­kezeti mozgalom, ezzel egyide­jűleg kell elemezni a szegény­parasztok helyzetét is, már csak azért is, mert ez a réteg mintegy 80 százalékát alkotja a parasztságnak. Illés elvtárs ezután arról szólt, hogy szegényparasztsá- gon nemcsak az egyénileg gaz- dálfkodó vagy egyéniekhez nap­számba járókat kell érteni, eh­hez a réteghez tartoznak azok is, akik állami gazdaságban, gépállomáson dolgoztak, és már bekapcsolódtak a szocia­lista építésbe. Rájuk is vonat­kozik, hogy a szegénypanaszt- ság a falu társadalmi életében még nem gyakorol különösebb hatást, s ezért elsősorban a szocialista szektorban dolgozó munkások körében el kell ér­nünk, hogy mint társadalmi té­nyezők nagyobb szerepet kap­janak, bevonják őket a külön­böző szervezetek munkájába. Sok helyütt, sajnos, még az a tapasztalat, hogy a tömegszer­vezetekben inkább a falu kö­zépparasztjai és tehetősebb gazdái vesznek részt, a sze­gényparasztság képviselői ki vannak zárva onnan. — A szegényparasztság ré­tegéhez tartoznak azok is — folytatta Illés elvtárs —, akik csak 2—3 hold földdel rendelkeznek, mert ezek az emberek kevéske földjük­ből nem tudják családju­kat eltartani, kénytelenek napszámmunkát vállalni. Ez a réteg bár községenként változik, de elég nagy része a dolgozó parasztoknak. Mivel a szegényparasztok a falusi la­kosság nagy tömegét képezik, sokkal hathatósai»'jan kell se­gíteni őket, különösen ott, ahol már termelőszövetkezet van. Hogy csak egy példát említ­sek, megyénkben 60 ezer hold tartalékföldet tartanak nyil­ván. Mind a föld megművelése, mind a szegényparasztok fog-, lalkoztatása érdekében az vol­na az ideális, ha ezeket a föl­deket a szegényparasztokat is magukba foglaló termelőszö­vetkezeti gazdaságok művel­nék. — Majd így folytatta: — A szegényparasztoknak azt tanácsoljuk, hogy ke­ressenek olyan gazdasági utat, amellyel növelni tud­ják termelésüket, biztosí­tani családjuk megélheté­sét. Ez az út a termelőszö­vetkezet. Ha ezt sikerül megértetnünk a szegényparasztok tömegeivel, akkor szinte fel sem mérhető változást érhetünk el a terme­lőszövetkezeti mozgalomban is. A középparasztságról szól­va Illés elvtárs ugyancsak he­lyeselte a beszámoló megálla­pításait. Kiemelte, hogy ez a falu legmódosabb, legtekinté­lyesebb rétege. A középparasztság fő tö­rekvése, mivel meg van elégedve a mával, hogy mi­nél jobban kihasználja a gazdasági és politikai lehe­tőségeket. Ez a réteg tűz- zel-vassol védi a rendelke­zésére álló gazdasági lehe­tőségeket a rokoni kapcso­lat és más társadalmi ösz- szefogáson keresztül is. Arra is képesek a 15 holdas parcella egyben tartása érde­kébem, hogy összeházasítják az első unokatestvéreket. Nem szabad elfelejteni — mondta Illés elvtárs —, hogy az ag­rártézis adta lehetőségeket is legjobhan a középpairaszrtok tudják kihasználni. Ezután arról beszélt, hogy a jövőben sokkal alaposabban kell figyelemmel kísérni s le­leplezni a ku Iákoknak, osz- tály-idegenekndk, spekulánsok­nak, lumpenproletároknak a szocializmus rovására irányu­ló kísérleteit. Kiss László elvtárs, az iha- rosberényi pártszervezet titká­ra a mezőgazdaság szocialista átszervezésének mód jóiról szól­va arról beszélt, hogy a nyá­ron lehetőség nyílik szövetke­zetek szervezésére, számszerű növelésére. — Nálunk — mondotta — hosszú vajúdás után ala­kította meg 19 család a termelőszövetkezetet. A községi pártalapszervezet- nek az a javaslata a falu dolgozó parasztjaihoz, hogy a közelgő új gazdasági év megindulásakor jól teszik, ha legalább öt-hats?.áz hol­das termelőszövetkezetté fejlesztik fel a jelenlegi tsz-t. Ha vannak is még személyes torzsalkodások az emberek kö­zött, leginkább azokban bíz­zunk, akik 1953-ban is, 1956- ban is megálltak a helyüket. A mi szövetkezetünk 12 tagja dolgozott az Úttörő Tsz-ben is. Azt a módszert követtük, hogy a termelőszövetkeeeti tagok az általuk aláírt belépési nyilat­kozattal elmentek azokhoz az embereikhez, akiket becsültek, s ennek meg is lett az eredmé­nye. — Szólt a nők szerepéről is, s hangsúlyozta, többet kell törődni az asszonyokkal, ked- veltessók meg minél többel a termelőszövetkezetbe való be­lépés gondolatát. / Szikszai László elvtárs, a Ka­posvári Járási Pártbizottság titkára ugyancsak a szegény- parasztok helyzetéről szólt. Ki­jelentette, ha nem jön közbe 1956 októbere, akkor mostanáig sikerült volna megszilárdítani a termelőszövetkezeteket. El­mondta, hogy a kaposvári já­rásban az osztályellenség tá­madása és egyéb okok miatt sok termelőszövetkezet felosz­lott, s most a föld nélkül ma­radt szegényparasztoknak ko­moly gondjaik vannak. Ezek az emberek egyre többet gon­dolnak a termelőszövetkezetre, s minden jel arra mutat, hogy aiz ősszel megindulnak a tiz­ekbe. Jelenleg négy előkészítő bizottság működik a járás­ban, s ezek egyengetik az utat, hogy az új gazdasaga évet már közös földön, nagyüzemi mó­don kezdjék. Ezután méltatta a termelő­szövetkezetek eredményes gaz­dálkodásának elősegítését célzó 3004-es számú kormányrende­let jelentőségét. Ám Szikszaá elvtárs arra is figyelmeztetett, hogy ezt a rendeletet is csak ott tudják jól kihasználni, ahol a szövetkezet irányí­tása jó kezekben van. Ahol nincsenek jó vezetők, ott nemigen látják hasznát érmék a rendeletnek sem. Ebből kö­vetkezik feladatként a párt- szervezetek számára: töreked­jenek, hogy a szövetkezeteket mindenütt a legjobb gazda módjára irányítsák. — Munkánkhoz igen nagy segítséget jelent a 3004-es ren­delet — kezdte felszólalását Tóth Vendelné elvtársinő, a nagyatádi JB PTO vezetője. — Az elmúlt években terme­lőszövetkezeteink többsé­gében nem volt sem te­hén-, sem sertésállomány. Idén gyökeres változás tör­tént. Majd minden szövetkezet gon­doskodott megfelelő létszámú állatállományról. Ez a rende­let kedvezően hatott a tagság munkakedvére, szorgalmára is, amit bizonyítanak a határ­szemlék során szerzett jó ta­pasztalataink és az is, hogy a műtrágya-felhasználás járási átlagban holdanként 141 kg, de van tsz. ahol 2 mázsát szór­nék ki a földekre. Minden jel arra mutat, hogy ez a rendelet az áru­termelés növelésére ösz­tönzi a szövetkezeteket. Tóth elvtáir»nő elmondta még, hogy a termelőszövetke­zetek további számszerű nö­velésére a járási tanáccsal kö­zösen tervet dolgoztak ki, meg­teremtették a széles aktívahá­lózatot, az agitációba bevonják a szakembereket is. A földmű vessző vetkezetek já­rási vezetőjével pedig megbe­szélték, melyek azok a közsé­gek, ahol lehet, szükséges és ér­demes is szakcsoportot, társulást alakítani. A falusi pártpolitikai mun­kával kapcsolatban elítélte azt a helytelen szemléletet, amely néhány helyen uralkodik, hogy a kommunisták sok helyütt intrikálják egymást, ahelyett, hogy a munkára összpontosí­tanák minden erejüket. A termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztésében adódó feladatokról szólt Bognár Jó­zsef balatonőszödd és Boszko- vics elvtáns somogyjádd tsz- elnöfc. Csiszár János elvtárs, a me­gyei ügyész a szocialista tör­vényesség és a társadalmi tu­lajdon védelmében a pártszer­vezetekre háruló feladatokról beszélt. A megyei bizottság i ülése Szirmai Jenő elvtárs, a megyei pártbizottság első tit­kárának felszólalásával ért véget, A FRANCIA DOLGOZÓK MILLIÓI tiltakoznak a köztársasággal szemben elkövetett kettős kihívás ellen Párizs (MTI). Az Humanitét, a Francia Kommunista Párt lapját pénteken hajnaliban a rendőrség elkobozta. A lap el­kobzására az az állásfoglalás adhatott okot, amellyel a párt tiltakozott a “köztársasággal szemben elkövetett kettős ki­hívás ellen«, elítélve a köztár­sasági elnöknek a parlament­hez intézett “tűrhetetlen fi­gyelmeztetésiét«. És egyidejű­leg Massu tábornok és az al­gériai felkelők fenyegetéseit, amelyekben az anyaarsizágbain pucosot helyeztek kilátásba. Londonban a franciaországi helyzet megvitatására hétfőn összeül a Szocialista Internacionálé — közük a .párizsi lapok. A párizsi politikai megfigye­lők véleménye szerint a Szo­cialista Internacdoniáilé állás­foglalása döntő lehet abban, hogy milyen magatartást alakit tt a Francia Szocialista Pánt De Gaulle kormányalakítási kísérlete irányában. A szocialisták kezében a helyzet kulcsa — ez az általános vélemény Párizsiban. A szocialisták ma­gatartása változékony. Míg kedden este a pánt képviselő csoportja és az országos veze­tő bizottsága szintén egyhan­gúlag mindennemű De Gaiulle- kiísérlet elten nyilatkozott meg, és még csütörtökön délután is tartotta magát az a kombináció, hogy a köztársasági elnök le­mondása után De Tnoquer, a nemzetgyűlés szocdaKsta etaö- ke látná el a köztársasági el­nök feladatait, s a pánt idős harcosát, Ramadóeint javasolták volna miniszterelnöknek, csü­törtökön estére a szocialista képviselők többsége már nem zárkózott­éi mereven De Gaulle kísérlete elől, felté­ve, hogy a tábornok elítéli az algíri és ajaccioi ipártütést, és kormánya megalakításában ra­gaszkodik a köztársaság tör­vényességéhez. A szocialista párt várható állásfoglalásáról keveset árul el a párt hivatalos lapjának, a Populalr-nek pénteki vezér­cikke. Többek között írja, hogy “a párttól azt követelik, vita nélküli hajtsa meg fejét és egyedül vállalja a felelős­séget a mások által 'katasztro­fálissá bonyolított helyzetiért azon az áron, hogy teljes en­gedményt tegyen mindannak a tekintetében, amit mindenkor megvédett«. A Populiaine min­dezt kegyetlen játéknak minő­síti. Franciaország vidéki váro­saiban csütörtökön igen sok helyütt voltak tüntetések és munkabeszüntetésekkel egybe­kötött nagyszabású tömegmegmozdulások A vidék ipari dolgozódnak tíz- és tízezred álltak ki a köz­társasági gondolat mellett, és tiltakoztak a diktatúra ellen. Bologne-toan csütörtökön már harmadik napja volt nagy tüntetés. Lyonban 30 000-en vonultak fel és vettek részt a nagyszabású tömeggyűliásen. A bordeauxj kikötőben a dolgo­zók 85 százaléka munkabe­szüntetéssel álltak ki a köz- társasági gondolat meHtett. Ha­sonló megmozdulások voltak MairseilLeben és Strasbourgban 'iS. Coiy elnök a Köztársasági Tanács elnökével tárgyalt Párizs (AFP). René Coty köztársasági elnök pénteken délelőtt mintegy fél órán át tárgyalt Le Troquer nemzet- gyűlési elnökkel, majd fogadta Monnerviltet, a Köztársasági Tanács elnökét; A köztársasági elnök ezután Edouard Daladiert, a parla­ment radikál szocialista kép­viselőcsoportjának elnökét fo­gadta; De Gaulle elképzelései — egy páriáéi lap szerint A Pris Journal értesülése szerint Coty elnökkel lefolyt megbeszélésen De Gaulle meg­határozta kormányra kerülésé­nek menetrendjét. Eszerint: 1. Pénteken a köztársasági elnök fogadja a pártok veze­tőit. A pártok vezetői megnyi­latkoznak, és közük pártjuk leendő állásfoglalását a De Gaulle-t beiktató parlamenti vitában. 2. Ha a pántok válasza ked­vező, a tábornok pénteken es­te, vagy szombaton reggel visszatér Párizsba. 3. Beiktatás a nemzetgyűlés­ben alkotmányos formák sze­rint A tábornok kormánynyi­latkozatot tesz. Utána szabá­lyos beiktatási vita; 4. A beiktatás után De Gaulle tábornok a parlament­től: a) teljhatalmat kéme meg­határozott időre, ami lehet hat hónap vagy két év is, b) az alkotmányreform új eljárásának meghatározása A kormány felhatalmazást kér a parlamenttől az alkotmányre­form tervének elkészítésére és e tervnek népszavazás alá bo­csátására; Mendes France, a radikális párt balszámyának vezére, II párt és a kormány képviselői a pedagágusnapi ünnepségeken A hevesi napok alkalmából június 1-én nagygyűlés lesz Egerben, amelyen részt vesz Nyers Rezső, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a SZÖVOSZ igazgatóságának el­nöke. A kalocsai napok alkal­mából pedig június 8-án Ka­locsán rendeznek nagygyűlést Dögéi Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, földművelésügyi miniszter részvételével. Az MSZMP Központi Bi­zottságának tágjai május 31- én részt vesznek a pedagógus­napi megyei ünnepségeken. Zalaegerszegen Kiss Károly, a Politikai Bizottság tágja, a Központi Bizottság titkára, Pécsett Ilku Pál, a Központi Bizottság tagja, művelődésügyi miniszterhelyettes, Szegeden Benke Valéria, a Központi Bizottság tagja, művelődésügyi miniszter, Tatabányán dr. An-, tos István, a Központi Biaott- ság póttagjai, pénzügyminisz­ter, Miskolcon Harmati Sán­dor, a Központi Bizottság tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára, Szekszárdon dr. Nezvál Ferenc, a Központi Bizottság tágja, igazságügyminiszter, Kecs­keméten Novobátzky Károly, a Központi Bizottság tagja, akadémikus, Székesfehérvárott Földes László, a Központi Bi­zottság tagja, a belügyminisz­ter első helyettese, Egerben Orbán László, a Központi Bi­zottság tagja, Veszprémben Aczél György, a Központi Bi­zottság tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Ka­posvárott pedig Tömpe István, a Központi Bizottság tagja, a földművelésügyi miniszter első helyettese vesz részt az ünnep­ségeken, Mitterand, az UDSR elnöke és több radikális és UDSR-kép- viselő közös nyilatkozatot adott ki A húsz képviselő a nyilatkozatban kijelenti, hogy elhatározott szándéka szembe­helyezkedni a diktatúrával, bárhonnan jöjjön is az. Egyet­len olyan kormányt sem támo­gatunk — mondják nyilatko­zatukban —•, amely igazolná az államcsínyt és a párt ütést, s mindezzel halálos csapást mér­ne a köztársaság alapvető el­veire. Csak olyan kormányra adnák szavazataikat, amely ünnepélyesen biztosítaná a de­mokratikus szabadságjogok tiszteletben tartását és a népi szuverenitás gyakorlását. Politikai körök szerint ez a nyilatkozat kísérlet arra, hogy az eddig De Gaulle tábornok­kal mereven szembehelyezke­dő képviselők megmentsék a látszatot, és lehetőséget te­remtsenek maguknak maga­tartásuk megváltoztatására. A párizsi jobboldali és pol­gári lapok leplezetlen diadal­lal könyvelik el De Gaulle tá­bornok miniszterelnöki meg­bízatását. A Figaro némileg aggályoskodik, és megállapít­ja, hogy “a veszélyt még nem hárították el, a parlament ré­gi rítusai szerint még ipindent el lehet veszteni«; A Combat úgy véli, hogy »egyes pártok következetes merevsége eltűnik annak nyo­mán, hogy felismerték a ve­szélyeik közvetlenül fenyegető voltát-»; Nyugtalanság az észak- afrikai országokban a franciaországi események miatt Párizs (TASZSZ). A párizsi lapoik jelentése szerint az al­gériai és a franciaországi sú­lyos helyzet nagy nyugtalan­ságot kelt az észak-afrikai or­szágok közvéleményében. Ra­battból jelentik, hogy Marok­kóiban önkéntes hazafias moz­galom kezdődött, főként az ifjúság körében: a mozgalom célja, hogy a fegyveres erők­kel együttesen biztosítsa a rend fenntartását és az ország területének biztonságát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom