Somogyi Néplap, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-25 / 122. szám

Vasárnap, 1958. május 25. 2 SOMOGYI NfcPUAF Jó irányban fejlődnek a szovjet-finn kapcsolatok (Folytatás az L oldalról.) bizonyos szerepet töltenek be a lakosság nagymérvű foglal­koztatottságának biztosításá­ban. Mi szállíthatunk önöknek egy kohászati üzem építéséhez és más iparágak fejlesztéséhez szükséges berendezést. Hajlan­dók vagyunk megvizsgálni konkrét javaslatokat, hogy számolva az önök feltételeivel, minden lehetőt megtegyünk e térem • Hruscsov a továbbiakban a Saimaa-csatomáról szólt — Mi megértjük — mondotta Hrus­csov —, hogy e csatorna fel- használása nagy gazdasági je­lentőségű Finnországra nézve. Készek vagyunk tárgyalások­ba bocsátkozni és megtalálni a mindkét fél számára elfogad­ható döntést annak érdeké­ben, hogy a Finn Köztársaság szerződéses alapon felhasznál­hassa ezt a csatornát A nem­zetközi gyakorlatban sok pél­da van arra, hogy más álla­mok területén áthaladó csa­tornákat ily módon használ­nak fel. Országaink miért ne állapodhatnának meg abban, hogy ezt a csatornát fel lehes­sen használni a finn áruk szál­lítására, az átmenő forgalom lebonyolítására. E kérdés meg­oldása megfelel ama kívánsá­gunknak, hogy barátságban él­jünk, segítsük egymást orszá­gaink gazdaságának fejleszté­sében. Kekkonen elnök válaszbeszé­dében kijelentette, hogy a finn kormány őszintén törekszik a szovjet—firm kapcsolatok fej­lesztésére. Ezek a kapcsolatok valóban békés és baráti kap­csolatok, és a békés együttélés példás bizonyítékai, őszintén sajnálja, hogy a finn élet­ben akadnak bizonyos kel­lemetlen jelenségek, de azok a kedvezőtlen jelensé­gek, amelyekre Hruscsov fel­hívta a figyelmet, csupán fel színi tajtéknak tekinthetők: < tajték alatt az egészséges meg­értés, a két ország közötti ba rátság és kölcsönös jóakarat folyama áramlik — jelentette ki többek között Kekkonen. A franciaországi helyzetről Újabb fasiszta tüntetés volt pénteken délután az algíri fórumon Algír (AFP); Az algíri fó­rumon pénteken délután is­mét több mint húszezer em­ber gyűlt egybe. . A közüdv-bizottság tagjai egymás után szóltak a tün­tetőkhöz: Szid Kára, a bizott­ság társelnöke az integrálás politikájának ■ haladéktalan gyakorlati . keresztülvitelét sürgette; »-Franciák, vagyunk, azok maradunk — mondotta —, mint tudjátok, vezetőnk De Gaulle tábornok. Célunk, hogy Franciaországban De Gaulle elnökletével közüdv- ko.rmány alakuljon. Itteni munkánk! célja pedig, hogy Algéria lakosságának teljes integrálása megvalósuljon-«. Massu tábornok, a bizottság másik társelnöke következett: »Valamennyien együtt a leg­teljesebb egységben végső célunk megvalósításán mun­kálkodunk« — mondotta. Delbeeque, a bizottság al- elnöke kijelentette: »Csak De Gaulle tábornokkal vagyunk hajlandók tárgyalni és nem a Pflimlin-kormánnyal. Min­den mesterkedéssel szemben .döntésünk! visszavonhatatlan." Soustelté a maga részéről hangsúlyozta: »Az algériai és szaharai közüdv-bizottság lét­rejötte fényes bizonyíték arra, hogy minden algériai elszántan akarja végső győzelmét. Győz­ni fogunk Algéria és Francia- ország javára« — mondotta. Végül Sálán tábornok kiál­totta a tüntetőknek: »Algéria francia marad és Franciaor­szág még nagyobb lesz.« * * * Algír (MTI). A Reuter iroda jelentése beszámol arról, hogy az algíri főkormányzósági épü­let legfelső etneletén péntek este vörössel, fehérrel és kék­kel kivilágított lotharingiai kettőskeresztet helyeztek el. A keresztet, amely De Gaul­le tábornok francia erőinek jelképe volt a második világ­háborúban, szalaggal úgy dí­szítették fel, hogy az egy V betűt mintázott a győzelem (Victoria) jelképére. Sálán tábornok ezt úgy ma­gyarázta: »A kereszt azt je­lenti, hogy mindannyian Franciaországba megyünk és megmondjuk, hogy Algéria mindig franciái marad és Franciaország dicsőbb lesz.« 4rwí Sok-az Sok! Slhliás**»/. ^amor- Á . epebán­faiom ná.'-r&fge/eAÍbúrf MISA CUUBtRSÓS GYÓGYVÍZ Arra a kérdésre, hogy mit terveznek, ha a francia parla­ment nőn fogadná el a De Gaulle-kormányt, a szóvivő így válaszolt: »Az anyaország feladata dönteni, mi hajlan­dók vagyunk segíteni bará­tainkat az anyaországban« tette hozzá, de további kom­mentárt nem volt hajlandó hozzáfűzni. — / Több helyen tüzet okozott a főváros feletti égiháború Budapesten pénteken a ké­ső délutáni órákban égihábo- rútól kísért hatalmas felhő- szakadás vonult át. Több pincét elöntött a víz, tüzek is keletkeztek. Este 22 óráig a tűzoltók hatvan helyre vonultak ki — köztük kilenc lakásba, három élei miszerraktárba —, s ezen az estén a mentőknek is ugyan­csak akadt dolguk. Emberélet­ben nem esett kár, a vihar okozta tüzeket eloltották, s a lakásokba, a pincékbe zú dúlt vizet kiszivattyúzták. A kereskedelem május 26-tól országos szezonvégi kiárusítást rendez A Belkereskedelmi Miniszté­rium sajtóosztálya közli, hogy a kereskedelem 1958. május 26-tól kezdődően országos sze­zonvégi kiárusítást rendez. A kiárusítás körébe1 vont iparcik­keket az állami és szövetkezeti boltok csökkentett áron hoz­zák forgalomba. A kiárusításra több száz ru­házati, vasműszaki és más iparcikk árát értékelték le. Ezek jó minőségű áruk, csu­pán divatjukat múlták, vagy korábban túl magasan állapí­tották meg az árukat. Számos cikk lényegesen olcsóbb lett, Értesítjük a város lakosságát, bogy a Szabadság Strandfürdőt 1958. május 25-én megnyitjuk. Nyitvatartási idő mindennap de. 10 órától 19 óráig Kaposvári VIz- és Csatornaművek csiphoObiös a tömény ••gi 1^S9 vitamin ÉLET! ERŐ! EGÉSZSÉG! Közületek részére 100—1000 kg-ig toló súlyos, 3, 5, 10 tonnás híd-, 1500 kg-os állót« mérleget adómentes áron szállít a MEZŐSZÖV Vállalat Kaposvár, Kanizsai n. 84. Tel.: 20-42. Nemzetközi Szemle Az elmúlt hét nemzetközi eseményeinek kavargásában változatlanul A FRANCIAORSZÁGI HELYZET állt az érdeklődés középpont­jában. A hét közepén csökkent a feszültség, a baloldal támo­gatásával a kormány megszi­lárdította helyzetét. A pillanat­nyi nyugalmi állapotból azon­ban bármikor kirobbanhat változás, mert Pflimlin, bár kötelezettséget vállalt a tör­vényesség megvédésére, habo­zik kellő eréllyel megtenni a szükséges intézkedéseket a pártütök ellen. Az Humanité joggal veti fel, hogy nyugtala­nítók egyes folyamatban lé­vő alkudozások, mint Pinay ta­nácskozása De Gaulle tábor­nokkal, mely a párizsi közvé­lemény szerint közeledési kí­sérlet volt a kormány és a tá­bornok között. A pártütők al­gériai támaszpontja továbbra is fennáll, készen arra, hogy nyomást gyakoroljon a parla­mentre. Hogy a francia hely­zet ebben az izzó atmoszférá­ban is tisztult a hét közepén, az a baloldal szilárd együtt­működésének köszönhető. A kommunisták felszólítására a francia nép nagyszerű össze­fogással felelt az alkotmány védelmében. Országszerte ezer és ezer bizottság alakult a sza­badságjogok és a köztársaság védelmére. Ennek az egység- mozgalomnak további szervez­kedése és kiszélesülése bizto­síthatja a ma még nyugtalaní­tó francia helyzet további ja­vulását. Párizs mellett a libanoni ese­mények és a Nixon csúfos ku­darcba fulladt dél-amerikai lá­togatása nyomán tovább gyű­rűző hullámok vonták maguk­ra a figyelmet, melyek közös alapra vezethetők vissza: a népek egyre erőteljesebbé vá­ló ellenállására az amerikai be­avatkozással szemben. Az Egyesült Államok egyre mélyülő gazdasági válságát nyomon követi a dollárpórá­zon tartott országokban elemi erővel feltörő függetlenségi mozgalom. Mind mélyebbé vá­lik a szakadék a New York­nak lekötelezett bábok szolgai politikája és népeik akarata között. Libanontól a dél-ame­rikai államokig ezt mutatják az elmúlt hét eseményei, me­lyekben nyíltan tört fel az el­szakadási vágy az Eisenhower- doktrina lá«“'rdl, s mind leplezetlenéi megmutatko­zik a küli beavatkozás egyre élesedő visszautasítása. Különösen világosan tükrözi ezt A LIBANONI HELYZET, melvet szánalmas magyarázat »külföldi bujtogatás«-sal indo­kolni. Az angol Economist megvilágítja a függetlenségi mozgalom kirobbanásának va­lódi okát, amikor rámutat, hogy »a libanoni zavargásokat és elégedetlenséget nem lehet egyszerűen szírial és egyipto­mi ügynökök számlájára írni«. Libanon keresi helyét, és azo­nosulni akar azzal az arab vi­lággal, amelyben élnek. A te­temes amerikai segélyösszegek nem tudták megnyerni a liba­noniakat az amerikai politika számára, mert az a szellem, melyben az amerikai segélyt adják és az arab nacionaliz­mus szelleme egymással hom­lokegyenest ellenkező. Cha- moun elnök népszerűsége ak­kor kezdett szétfoszlani, ami­kor elfogadta a Eisenhower- doktrinát, amelyet az Arab Li­ga többi tagja elutasított. Or­szágát ma már csupán mint rendőrállamot tudja kormá­nyozni: a tömegek követelé­sére fegyverrel válaszolt. A helyzet csak súlyosbodott az­zal a gyorsított fegyverszállí­tással. melyet az Egyesült Ál­lamok hajt végre nagy katonai tüntetés kíséretében. Az a tény, hogy a jelenlegi helyzet­ben a NATO tengeri hadgya­korlatát Libanon közelében kezdték meg, kétségtelenül megfélemlítő célzatú, és a NA­TO beavatkozását jelenti Li­banon belügyeibe. Az arab népek mind egysé­gesebben utasítják el a Dulles —Eisenhower-doktrinát, a gyarmati rablás nyílt program­ját, s mint az elmúlt napok ese­ményei mutatják: azt a libano­ni nép is igazi nemzeti érde­keitől és szuverenitásától ide­gen tervként értékeli. A népek politikai független­ségük kivívása után maguk akarnak rendelkezni országuk kincseivel és nem amerikai tő­késeket hizlalni azokkal. Nem­zeti érdekeiknek megfelelő füg­getlen politikát óhajtanak foly­tatni, tekintet nélkül New York, vagy London érdekeire. Ezért utasítják vissza az ame­rikai tervet, a fegyverkezési verseny, a hidegháború, a né­pek és kis államok rovására történő feltartóztathatatlan terjeszkedés politikáját. Amerika viszont görcsösen ragaszkodik Libanonhoz, mely a legfőbb centruma számára az arab nemzeti mozgalom elleni aknamunkának, fő bázisa kö- zclkeleti hírszerző szolgálatá­nak, s területén éri el a ten­gerpartot két fontos olajveze­ték. Ezért törekszik a libanoni belső kérdést nemzetközi kon­fliktussá változtatni, hogy utat nyissanak a külföldi beavat­kozáshoz, és elfojtsák a liba­noni nép felkelését. A népek szabadságvágyát azonban nem lehet kiirtani, s nem lehet megvásárolt vezetőkkel hosszú időn át elfojtani. Erre mutat rá a Nida-al-Vatan című liba­noni lap, mely vezércikkében kommentálva a libanoni hely­zetről szóló TASZSZ-nyilatko- zatot, kijelenti: »Őszintén ke­zet nyújtunk ennek a nagy ál­lamnak, üdvözöljük bátorságát és nemeslelkűségét, mivel nem dollárokkal és kereskedelem­mel hódítja meg a népek szí­vét, hanem emberi méltóságuk, szabadságuk és reményeik megvédésével«. Az amerikai vezető körök, ha akarnának, okulhatnának ebből a leplezetlenül feltö­rő vágyból, mely a libanoni lap hangjában ugyanúgy meg­nyilvánul, mint a libanoni fel­kelők bátor szabadságharcából. De az imperialisták nem ta­nulnak még az olyan keserves leckéből sem, mint amit Nixon kapott. FORRÓ FÖLDÖN, a dél-amerikai államokban tett látogatás során, ahol való­ban »égett a talaj az alelnök Pályázati A Magyar Tanácsköztársaság emlékének méltó megörökíté­sére, megalakulásának 40. év­fordulójára a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Somogy me­gyei és Kaposvár városi Párt- bizottsága, Somogy megye és Kaposvár város Tanácsa iro­dalmi és művészeti pályázatot hirdet. Pályázná lehet névvel vagy jeligével. A pályaműveket az MSZMP kaposvári városi bizottsága cí­mére kell beküldeni (Kaposvár, Sztálin út 14.). Pályázati feltételek az egyes művészeti ágakban: I Irodalmi pályázat. A • pályázaton részt vehet a tanácsköztársaság Somogy megyei emlékét és jelentősé­gét megörökítő, nyomtatásban még meg nem jelent önálló feldolgozású mű. Előnyben ré­szesülnek azok az írások, ame­lyek a tanácsköztársasággal kapcsolatos közvetlen élménye­ket dolgozzák fel művészi megoldásban. A műfaj szaba­don választható, lehet vers, el­beszélés, riport, egyfelvonásos drámai mű, jelenet. Ha na­gyobb terjedelmű, megfelelő művészi színvonalú írások, re­gények érkeznének be a pályá­zatra, azokat a bíráló bizottság felterjeszti illetékes helyre, és kiadásra ajánlja. A díjnyertes írásművek Emlókalbumban je­lennek meg. A pályadíjat nem nyert, de értékes, színvonalas művek jutalmat vagy elismerő oklevelet kapnak, esetleg a sajtóban is megjelennek. Pályadíjak: I. díj: 3000 forint, II. díj: 2000 forint, III. díj: 1000 forint. Pályázati határidő: 1958. no­vember 30. lába alatt«, ha valaha táplál­tak az USA jelenlegi vezető körei illúziókat arról, hogy ve­lük a világnak ebben a zugá­ban rokonszenveznek, úgy ezt a caracasl egyetemi hallgatók alaposan szétoszlatták. Nixon vesszőfutásának po­litikai és gazdasági hátterét azóta megtalálták azok az amerikai körök is, amelyeket megdöbbentett az alelnök csú­fos kudarcba fulladt dél-ame­rikai missziója, s amelyek mé­lyére néztek az ennek kapcsán feléjük meredő problémának. A dél-amerikai tüntetők nyíl­tan szemére vetették Nixon- nak, hogy azok képviseletében lépett földjükre, akik »lemé- széroUatiák Guatemala népét az United GC Fruit Company kedvéért, akik támogatják a néppusztító latin-amerikai dik­tatúrákat, akik felelősek a szüntelen beavatkozási kísérle­tek politikájáért«. Ezek a po­litikai okok. De hozzájárult a viharosan megnyilvánuló el­lenszenvhez az a gazdaságpo­litika is, mely hátatfordított a dél-amerikai országoknak, ma­gas védővámokkal becsapta előttük az ajtót, míg saját ipa­ri termékeit magas áron erő­szakolta rájuk. Kiélte, nyo­morba fullasztotta a latin-ame­rikai államokat, ugyanakkor azonban milliókat nyújtott a saját népük ellen fegyverkező véreskezű diktátoroknak. Dél- Amerikában egy év alatt ijesz­tően zuhant az életszínvonal. A politikai okok mellett te­hát gazdasági tényezők is hoz­zájárultak ahhoz az ellenszenv­hez, mely hatalmas tüntetés formájában robbant ki Nixon- nak éppen azon az útján, mely a washingtoni kormány poli­tikáját akarta népszerűsíteni a latin-amerikai népek körében. De aligha járul hozzá az ame­rikaiak iránti rokonszenv fel- ébresztéséhez az USA had­ügyminisztériumának gesztusa is, mellyel a Pucrto-Rico-i és kubai támaszpontokra tengeri gyalogságot és ejtőernyős csa­patokat vezényelt. Az ok nyil­vánvaló: az amerikai hadügy­minisztérium így kívánt nyo­mást gyakorolni mindazokra a dél-amerikai államokra, me­lyek ellenséges fogadtatásban részesítették Nixont. felhívás n Képzőművészeti pályá- • zaton részt vehetnek az 1919-es tanácsköztársaság So­mogy megyei eseményeit meg­örökítő képzőművészeti alko­tások: festményeik, szobrászati domborművek. A beküldendő festmény-vázlat mérete kb. 60x80 cm, melynek későbbi ki­vitelezése készülhet olaj, tem­pera vagy freskó technikában. Pályadíjak: I. díj: 3000 forint, II. díj: 2000 forint, III. díj: 1000 forint. A beküldendő dombormű- vázlat mérete kb. 30x40 cm, melynek későbbi kivitelezése készülhet bronzból, kőből, márványból. I. díj: 3000 forint, II. díj: 2000 forint, III. díj: 1000 forint. A beérkező pályamunkákból Kaposvárott kiállítást rendez a bizottság. A bizottság fenn­tartja magának a jogot, hogy a díjnyertesek között a kivite­lezésre nézve szabadon dönt­sön. A pályázat határideje: 1959. február 1. m Zenei pályázat. A ze­• neá pályázat kiterjed az alábbi műfajokra: dal, tömeg­dal vagy kórusmű zongora­vagy zenekari kísérettel, zon­goramű formai megkötöttség nélkül (pl. rapszódia, suite stb.), kamarazene mű kisebb együttesre (hegedű—zongora, zongorahármas, zongorané­gyes, fúvósegyüttes stb.), in­duló fúvós zenekarra. Pályadíjak: i. díj: 3000 forint, II. díj: 2000 forint, III. díj: 1000 forint. A pályázat határideje: 1959. február 1. (így a zeneszerzők az irodalmi pályázatra beérke­zett versek megzenésítésével is részt vehetnek a pályázaton;)

Next

/
Oldalképek
Tartalom