Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-18 / 91. szám
AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A ____ X V. évfolyam, 91. szám. ÄRA 50 FILLER Péntek, 1958. április 18. Mai számunk tartalmából i A francia kormányválság hírei Hogyan vezessenek? OTTHONUNK Spanyol labdarúgókról — somogyi szurkolóknak 0 magyar országgyűlés válasza a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának felhívására A Magyar Népköztársaság országgyűlése üdvözletét küldi a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának abból az alkalomból, hogy a Szovjetunió — a Legfelsőbb Tanács nagyjelentőségű és példamutató határozatával — új és nagy lehetőségeket nyitott a világ népei számára a háborús erők megfékezésére, és a béke megőrzésére irányuló küzdelmek fokozásához. Országgyűlésünk örömmel válaszol a Legfelsőbb Tanács üzenetére, amelyet egyfelől az Amerikai Egyesült Államok kongresszusához és Nagy- Britannia parlamentjéhez, másfelől a világ összes országai parlamentjéhez intézett a béke megmentéséért tett új kezdeményezés felkarolása érdekében. Az új szovjet kezdeményezés a népek békés életéért, magas színvonalú erkölcsi és politikai felelősségről tanúskodó válasz arra a meg nem értésre, amellyel egyes nyugati körök a Szovjetunió sorozatos javaslatait fogadták a fegyverkezési verseny megszüntetésére és a megegyezésekhez szükséges bizalmi légkör megteremtésére vonatkozóan. Miután ezek a körök a leszerelési tárgyalásokat az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében holtpontra juttatták, miután az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a nukleáris fegyverekkel való kísérletek felfüggesztésére irányuló s közvetlenül hozzájuk intézett többszöri szovjet javaslat elől kitért, most a Szovjetunió új reményt ébresztett a világ békeszerető népeiben azzal a határozattal, hogy egyoldalúan felfüggeszti az atom- és hidrogénfegyverekkel folytatott kísérleteket. Ebben a bátor határozatban a szocializmus és a béke erőinek igazságtudata, erkölcsi, politikai és anyagi fölénye tükröződik. A Magyar Népköztársaság országgyűlésének minden tagja abban a tudatban van, hogy a világ különböző tájain minden ország parlamentje, a föld egész kereksége békeszerető népei közvéleményének ítélőszéke előtt hozza meg döntését a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának adandó válaszra vonatkozóan. Ez, a békéért éber felelősséget érző közvélemény figyelemmel várja, hogy a Szovjetunió üzenetére milyen feleletet ad az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa és Nagy-Britannia parlamentje. Ma még csak három állam rendelkezik atom- és hidrogénfegyverekkel, ezért mindenckfc- lett ennek a három nagyhatalomnak a megegyezésétől függ az atomháború veszélyének az elhárítása. Számos erre irányuló kezdeményezés után a Szovjetunió most újra példát mutatott. Tudjuk, hogy ennek a kezdeményezésnek a sikere elé is sok akadályt igyekeznek gördíteni a háborús feszültségből hasznot húzó nyugati militarista körök. Alig néhány nappal a Szovjetunió történelmi jelentőségű elhatározása előtt, a hitlerizmus örökösei Bonnban a náci tábornokok vezetése alatt álló nyugatnémet hadsereg atomfegyverekkel való ellátására hoztak határozatot. A magyar nép, fájdalmasan emlékezve vissza két világháború szenvedéseire, a hitleri fasizmus szörnyűségeire, minden erejével támogatja a hatalmasan kibontakozó tiltakozásokat a bonni döntés ellen. Ugyanazok az erők, amelyek a német nép, Európa népei és a nemzetközi béke ellen ezt a veszélyes bonni határozatot sürgették, mindent elkövetnek azért, hogy az Egyesült Államok kongresszusa és a brit parlament ne kövesse a szovjet példát. A Magyar Népköztársaság országgyűlése — a sok megpróbáltatáson átment — magyar néppel együtt mélységesen elítéli azokat az imperialista köröket, amelyek hatalmukat a nemzetközi helyzet rontására, a feszültségek szítására s a nagyhatalmak megegyezésének akadályozására használják. Ezeknek a hatalmi köröknek a mesterkedései egyre inkább kihívják maguk ellen a földkerekség népeinek ellenszenvét, s egyre nehezebbé válik számukra, hogy a népek békekövete- Icseivel nyíltan szembeszálljanak. A Magyar Népköztársaság országgyűlésének minden tagja szívből köszönti azokat a mozgalmakat, kiváló közéleti személyiségeket és egyszerű embereket, akik a világ minden táján — így a Német Szövetségi Köztársaságban, Nagy-Britanniában és az Amerikai Egyesült Államokban is — síkraszállnak az atom- és hidrogénfegyverekkel folyó kísérletek felfüggesztéséért. Tevékenységük sikeréhez a béke nagy reménye fűződik. A Magyar Népköztársaság országgyűlése szívből köszönti tehát a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának példamutató s a békéért vívott küzdelemnek új lendületet adó kezdeményezését, amely súlyos csapás az agresszió erőire. Ez a határozat különösen jelentős, közvetlen élménnyé lett a magyar nép számára abban a tényben, hogy néhány nappal a határozat meghozatala után meglátogatta hazánkat és a magyar népet Nyikita Szergeje- vics Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke vezetése alatt a Szovjetunió párt- és kormány- küldöttsége. A Szovjetunió népei képviselőinek szavaiban ez a határozat — a hozzáfűzött magyarázatokkal és felhívásokkal — hazánkból is szétáradt a világ népei és a felelős kormányok felé, és a magyar nép életének ebben a vonatkozásban is szerves részévé lett. Amikor a Magyar Népköztársaság országgyűlése üdvözli a Szovjetunió határozatát, egyben ez alkalommal is kifejezi, hogy szent kötelességének tartja a magyar nép és a népek békéje érdekében a szocialista népek testvéri szövetségének erősítésén, a béke erőinek fokozásán, a népek békés egymás mellett élése elvének érvényesítésén teljes erejével munkálkodni. í' A költségvetés és a költségvetési törvény- j javaslat as országgyűlés előtt Dr. Münnich Ferenc beszámolója után számos hozzászólás következett, majd az országgyűlés elfogadta a külügyi bizottság határozatát a nukleáris fegyvereik betiltásáról, a Szovjetunió kezdeményezését. Az országgyűlés csütörtökön megkezdte az 1958. évi állami költségvetés és költségvetési törvényjavaslat együttes tárgyalását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a kormány első elnökhelyettese, Kádár János, Kállai Gyula és Marosán György államminiszter, dr. Sik Endre külügyminiszter, Bisz- ku Béla belügyminiszter, Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszter, Antos István pénzügyminiszter, Tausz János belkereskedelmi miniszter, Kovács Imre élelmezésügyi miniszter, Trautman Rezső építésügyi miniszter, Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter, Benke Valéria művelődésügyi miniszter, dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter, Kisházi Ödön munkaügyi miniszter. Á diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek szám os vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd Antos István pénzügyminiszter mondta el expozéját. IANTOS ISTVÁN: II kormány az idén is fenntartja a nyereségrészesedés rendszerét tartja a nyereségrészesedés rendszerét, mert az jó ösztönző. Hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatok irányítói és dolgozói jobban ügyeljenek a jövedelmezőségre, az önköltség csökkentésére, a takarékosságra. Növeli a vezetők felelősségét, a dolgozókat pedig arra ösztönzi, hogy mindennapi munkájukkal csökkentsék a termelési költségeket, fokozzák az üzem rentabilitását. A tavalyi eredmények alapján a vállalatoknál mintegy egymiliiárd forintot fizettek ki nyereségrészesedés címén. A vállalatok többségénél a kifizetést helyesen használták fel arra, hogy az idei feladatok megoldására is mozgósítsanak. Ezután Antos elvtárs foglalkozott a nyereségrészesedés kifizetésével kapcsolatos tanulságokkal, majd emlékeztetett arra, hogy a közeli hetekben lesz tíz évé a száz munkás, nál többet foglalkoztató ipar: üzemek államosításának. Ez alatt a tíz esztendő alatt — folvtatta — hatalmasan fejlődött a szocialista ipar; a munkásosztály, a nép fiaiból! ezerszámra nőttek kű az ipas új vezetői, kialakult a szocialista iparvezetés rendszeri Úgy gondolom, akkor emlékezünk meg méltóan hazánk szó- cialista átalakulásában mérföldkövet jelentő esemény tizedik évfordulójáról, ha azt szocialista iparunk újabb sikereivel ünnepeljük, és a termőié kenység terven felüld emelésével, az önköltség csökkentésé vei. a kormány takarékosság: felhívásának valóra váltásává újabb erőforrásokat (bárunk fé> a szocialista építés céljaira. A népgazdaság fejlesztésé szolgáló kiadások közül Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a forradalmi munkásparaszt kormány az idei költségvetés előirányzatainak ösz- .szeállításánál a múlt évben elért jelentős eredményekre támaszkodott, és azt ak alapvető célt tartotta szamelőü, $ hogy 1958-ban a gazdasági egyensúly saját erőforrásainkra épüljön. Az 1957. évi állami költség- vetés és ’ az előirányzott nyolc- százmillió forinttal szembe" 1,3 milliárd forint bevételi felesleggel zárult — folytatta. — \z adóbevételek maradéktalanul befolytak. A vállalati gazdálkodás eredménye 3.9 milliárd forinttal volt kedvezőbb az előirányzatnál. A minisztériumok alá tartozó ipari vállalatok száz forint értékű terméket 1957. I. negyedévében 107,9 forint, a II. negyedévben 100,8 forint, a III. negyedévben 99,1 forint, a IV. negyedévben pedig 97.9 forint termelési költséggel állítottak elő. Kedvezően alakult a termés az elmúlt évben a mezőgazdaságban is. Bár a vetés- terület 10 százalékkal csökkent. 1957-ben mégis 5 százalékkal több kenyérgabona termett, mint 1956-ban. A kenyérgabonán kívül az egy holdra eső termésátlagok igen kedvezően f alakultak a kukoricánál és a / cukorrépánál is. Az állatte- f nyésztés is. jól fejlődött: a szarvasmarhaállományon bei lül a tehenek aránya megköze- 4 lítette az ötven százalékot, ami f magasabb az előző éveknél. Ezután hangsúlyozta, hogy a gazdasági egyensúly jelentősen megnövekedett életszínvonal mellett jött létre. A munkások és alkalmazottak egy keresőre eső reálbére 1957-ben mintegy 15—17 százalékkal, a parasztság reáljövedelme mintegy 10 százalékkal volt magasabb, mint 1956-ban. Ezekben az eredményekben, saját munkánk mellett, jelentős szerepe volt a szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió segélyeinek és hosszúlejáratú hiteleinek. Nem a hibák, hanem az eredmények a jellemzők Megnyílt a brüsszeli világkiállítás Brüsszel (MTI). A Reuter iroda jelenti, hogy Baudouin belga király csütörtökön reggel ünnepélyesen megnyitotta az 1958. évi brüsszeli világkiállítást. A király Van Acker miniszterelnök beszéde után rövid szónoklatot mondott és megnyitotta a kiállítást. A megnyitó beszédeket néhány ezer kiváltságos vendég hallgatta végig. A zsakettek, estélyi ruhák és díszes egyenruhák azonban nem látszottak, mert a vendégek a jeges északi szél miatt takarókba burkolóztak. Az elmúlt év tevékenységét nem a hibák, hanem a nagy eredmények jellemzik — folytatta. — Helyesnek bizonyult a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak az ellenforradalom okozta károk elhárítására és a gazdasági i konszolidáció meggyorsítására J irányuló gazdaságpolitikája. A i dolgozó milliók követték a } párt és a kormány útmutatá- isait, mindennapos, áldozatikész munkával váltották való- } ra a termelés emelésére, a ter- imelés költségeinek csökkenté- i sére irányuló terveket. A vezetés helyes gazdaságpolitikája, a dolgozók támogatása, szor- <> galmas munkája, a baráti szólj cialista országok segítsége,. ÍJ ezek voltak azok a döntő té- nyezők, amelyeknek eredmé- (nyeként az ellenforradalom i okozta hatalmas károk ellenére gyorsan úrrá lettünk a nehézségeken, és a gazdasági élet szekere is a vártnál jóval rö- videbb idő alatt visszazökkent a normális kerékvágásba. Az elmúlt év gazdasági eredményei alapján ma már bátran megállapíth at j u'k: minden feltétel adva van ahhoz, hogy most már külföldi kölcsönök nélkül biztosítsuk a népgazdaság egyensúlyát, és sikeresen haladjunk előre a szocialista építés útján. Az 1958. évi állami költség- vetés 49,8 milliárd forint bevételt és 48,7 milliárd forint kiadást irányoz elő. A bevételek és a kiadások is, mintegy 5 százalékkal alacsonyabbak a múlt évinél. A bevételeknél ugyanis nem számoltunk külföldi kölcsönökkel, amelyek az elmúlt évben jelentősen hozzájárultak a költségvetés egyensúlyának biztosításához. A kiadások között viszont nem szerepel a rendkívüli vállalati veszteségek előirányzata. Emellett az elmúlt évinél 2,9 milliárd forinttal kisebb a vállalati hitelfedezeti alap növelésére előirányzott összeg is, mert a készletek az elmúlt évben feltöltődtek az ellenforradalom előtti színvonalra. Az állami vállalatoktól származó bevétel több, mint tavaly, mert az emelkedő termelés mellett csökken az önköltség. Idén a dolgozó figyelmét elsősorban az önköltség csökkentésére, a termelékenység emelésére kejl irányítani. A dolgozók lelkiismeretes munkája és vigyázó szeme naponta terven felüli milliókkal gyarapíthatja népgazdaságunk erőforrásait. A kormány az idén is fennlegjelentősebb a beruházások előirányzata. Az idei beruházási keret csak nyolc százalékkal haladja meg a tavalyit, amely igen alacsony volt. és lényegében az 1955. évi színvonalnak felel meg. Az előirányzott összeg 31 százaléka a nem termő állóalapok bővítését szolgálja — a lakásépítést, az általános iskolák jelentős fejlesztését, valamint a szociális intézmények bővítését. Ebben az évben például 770 ú‘ tanterem építését fejezzük be A termelő beruházásokra * szükségesnél lényegesen keve setbb jut — az előirányzatnál* 69 százaléka, vagyis 6,6 mii liárd forint. Segítség a dolgozó parasztságnak A költségvetés segítséget ad az egyénileg dolgozó parasztoknak is. így nemesített vetőmag akciók lebonyolítására 133 millió forint, kiváló minőségű törzskönyvezett apaállatok felvásárlására és kihelyezésére 90 millió forint, a közlegelők javítására és az apaállat állomány szakszerű gondozására 65 millió forint. a növényi kártevők elleni védekezésre 85 millió forint, a fertőző állat- betegségek leküzdésére és az állategészségügyi hálózat fenntartására 95 millió forint támogatást biztosít a költségvetés. Ezután szólott a miniszter a felvásárlási terv sikeréről. Rámutatott, hogy az elért eredmények alapot nyújtanak arra, hogy a szerződés és a szabadfel- vásárlás rendszerével ez évben is biztosítsuk a belföldi igények zavartalan kielégítéséhez és az export növeléséhez szükséges áru- mennyiséget. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a költségvetés összeállításánál megfelelően érvényesültek a közületek gazdálkodására vonatkozó takarékos- sági intézkedések. A szociális és a kulturális kiadások viszont a tavalyihoz képest több mint egymiliiárd forintfel emelkednek. Az idén tovább széleset *k a szociális és kulturális hálózat. Míg 1938-ban 51 kórházi ágy jutott tízezer lakosra, addig az idén mór hetven ágy jut. Javült a gyógyszerellátás. Növelik az orvosi, az ápolónői és más egészségügyi állások számát Magyarországon egy orvosra mintegy 730 lakos jut, ami nemzetközi viszonylatban is kedvező. A költségvetés 5.8 milliárd forintot irányoz elő társada- lomibiztosításd célokra. A nyugellátásra fordított összeg az elmúlt öt évben megkétszereződött. míg a nvugdíiasok száma 13 százalékkal nőtt. A takarékosság érvénvesül a Vöitségvetési szervek létszámának megállapításánál. A Szovjeíuniótól és a Kínai Népköztársaságtól kapott devizahiteleket az elmúlt évben arra használtuk fel, hogy csökkentsük a kapitalista országokkal szemben fennáll* tartozásainkat. Ennek során * terhes kötelezettségektől megszabadultunk és jelenleg teljesen normálisak áruforgalm és hitelkapcsolataink a tőké» országokkal. A külkereskedelem egyike azoknak a legfontosabb területeknek, ahol különösen fontos a tervek maradéktalan teljesítése és lehetőség szerint a terv túlteljesítő se. Növekedett a betétállomány Tavaly a takarékbetétek állománya az év elejétől az ét végéig csaknem két és félszeresére emelkedett. A betétállomány növekedése ez évben tovább folytatódott: 1958 elsé három és fél hónapja, alatt több mint 600 millió forint takarékbetétet helyezett el a lakosság az Országos Takarék- pénztár fiókjainál. A lakásépítésre takarékoskodókat tavaly az állam 480 millió forint kölcsön folyósításával támogatta és így magánerőből, állami támogatással több mint 1.5 eze* lakás, illetve családi ház készült el. Az építkezők e célra szánt saját megtakarítás* meghaladta a 600 millió forintot. Az építkezők hatvan százaléka fizikai dolgozó volt, tu százaléka műszáki dolgozó, huszonöt százaléka alkalmazót» és 5 százaléka egyéb foglalkozási ágakból került ki. E célokat kívánja elősegíteni a* 1958. évi költségvetésben hiteltámogatásként beállított 50* millió forint előirányzat. A költségvetés bevételei több mint egymilliáxd forinttal haladják meg a kiadásokat. Ezen felül több mint egymii- liárd forint tartalékot biztosít a Minisztertanács részére, as év közben felmerülő rendkívüli kiadások fedezésére. A költségvetés tehát szilárd egyensúlyban van és megalapozza az ez évi pénzgazdálkodást, alátámasztja, erősíti a forint értékét. A forradalmi munkás-parász* kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy áa- 1958. évi állami költségvetésit fogadja el. (Nagy taps.)
