Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-15 / 88. szám
K ^ ss z ö r % ^KEYE Egymást megértve többre megyünk z elmúlt napokban nagyvita alakult ki a göllei f öldművesszövetkezet és a Fonói Gépállomás között A vita okait a végén jegyzőkönyvbe foglalták, s mindkét fél kicsit megsértődve, haragosan folytatta munkáját. Az ügy a hét végére már oda fejlődött, hogy a MÉSZÖV fő- agronómusának kellett Göllé- be sietni, hogy rendbe tegye a tisztázatlan dolgokat, s véget vessen a tavaszi munkák szempontjából egyáltalán nem hasznos vitatkozásnak. Miről is szól a Kovács János földművesszövetkezeti ag- ronómus által pontokba foglalt jegyzőkönyv? A többi között arról, hogy a gépállomással kötött szerződés szerint Göliébe három traktort helyeztek ki. Ebből április 9-ig mindössze egy dolgozott, míg a másik kettő, a traktorosok személyi elfoglaltsága miatt állt, holott március 27- től lett volna bőven munka. Ugyanekkor Inamban a föid- művesszövetkezet a traktor hiányos felszerelése miatl nem vállalhatott tárcsázást és fogasolást, pedig már vagy 'két hete mintegy 40 holdnyi ilyen munkára köthettek volna szerződést. Seffner traktoros a panasz szerint, a kívánsággal ellentétben még mindig nem rendelkezik fogassal. Beszél a jegyzőkönyv arról is, hogy a földművesszövetkezet 100 holdnyi területén — amelyből 25 holdat heterózis kukoricával, 12 holdat étkezési borsóval, 12 holdat .tavaszi bükkönnyel és 12 holdat cukorrépával kívánnak bevetni, azért, hogy a göllei dolgozó parasztoknak példával bizonyíthassák, milyen előnyök származhatnak a nagyüzemi termelésből —. nem tudják megkezdeni a műtrágya szórást, és vetést, mert univerzális traktor helyett a gépállomás csak nagy, nehéz GS-35- ös gépet bocsátott a ‘földművesszövetkezet rendelkezésére, amivel csak összetapossák a földet. A gölleiek kifogásolják azt is, hogy a gépállomás nem adta át megfelelően, a rendelet szerint a kihelyezett gépeket, a földművesszövetkezet nem irányíthatja úgy azokat, ahogy őzt a munka megkívánja, s két Zetor helyett mindössze eggyel végezhetnek szállításokat. így nemrégen a legeltetési bizottság a leszerződött szállításhoz nem kapott vontatót, ami 400 forint kárt akozott. Munkagép hiánya miatt a gépek nem tudnak hengerezést sem végezni. Szentiványban tíz holdat kapcsolt fogas nélkül műveltek meg, s hengerezés is negyven kataszteri hold lett volna. Megállapítja a jegyzőkönyv, hogy a gépállomás és a földművesszövetkezet utasításai keresztezik egymást. A földművesszövetkezet irányító szerepe nem érvényesülhet a gépek kihasználásában. gépállomás igazgatója ugyancsak jegyzőkönyvben válaszolt a gölleiek panaszára. Kovács János pontokba foglalt kifogásaival szemben érvelt, bizonyított. Állítja, hogy a három traktort mindezideig nem tudták volna használni, mert a talaj sem volt művelhető állapotban. A tárcsáról szólva azzal védekezik, hogy erről a hiányról csak most szerzett .tudomást. Az univerzál gépek azért nem álltak munkába a göllei földeken, mert a terményfangal- mi vállalatnál és az erdészetnél szállítanak. A két Zetor vontató közül az egyik műszaki hiba miatt nem állt a gölleiek rendelkezésére, ezért nem tudtak minden helyi szállítást időben elvégezni. Egy darab három tagú sima henger pedig az első perctől kezdve kinn volt a gépekkel, ezek hiánya miatt tehát nem illeti vád a gépállomást. A jegyzőkönyv és a Válasz elkészült. A munka azonban egy lépéssel sem ment előbbre. Ebben a percben viszont minden vitánál, minden nézet- eltérés tisztázásánál fontosabb az, hogy a tavaszi munkát időben végezzük el a földeken. A MÉSZÖV főagronó- musa a történtek után megbeszélte a panaszok orvoslásának módjait a göllei földművesszövetkezet agronómu- sával és a gépállomás igazgatójával egyaránt. S lám, ezúttal ismét bebizonyosodott, mennyivel többet lehet elérni szép szóval, nyugodt, csendes tárgyalással. Major János, a gépállomás igazgatója ígéretet tett arra, hogy a valóban meglévő, a munkát akadályozó hibák megszüntetéséről a legrövidebb időn belül gondoskodik, hogy sehol ne legyen fennakadás. hosszú beszélgetés eredménye azonban nemcsak ez. Nemcsak arról van szó, hogy két ember, akik között végeredményben személyi ellentétek nincsenek, ösz- szeviratkozott, saját elkéoze léseinek megvalósítása érdekében, s most ügyük tisztázása után a jövőben rendesen végzik munkájukat. Ez az eset arról is tanúskodikt hogy egymást megértve és a lehető legjobban segítve, sokkal többre megyünk a közös cél elérésében, amit a dolgozó parasztság érdekeinek képviselete, kívánságainak teljesítéssé, később a gazdag, bő termés jelent. Mi lesz veletek habi színjátszók? A tabi íöldrn ű vess zövetkezet színjátszó csoportja nagy sikerrel adta elő már több ízben Farkas Ferenc: Zeng az erdő című daljátékát. Sorra kapják még most is a meghívásokat a járás községeiből: látogassanak el hozzájuk is adják elő náluk is a kedves, vidám háromfelvoné sóst. A színjátszók örömmel tesznek eleget minden kérésnek. A közeljövőben Lullára é.° Torvajra mennek el, néhány vidám órát szerezni a falvak lakóinak. Munkájuk azonban korántsem olyan zavartalan, mint azt hinni lehetne. A Zeng az erdő előadásai mellett új darabot is szeretnének tanulni, Maugham: Szent láng-ját. D<? nincs hol. A helyiséget, ahol a szakszervezet és a földművesszövetkezet színjátszó csoportja eddig tanult, próbált, a járási művelődési ház építésének megkezdésekor elvették munkásszállónak. Akkor sem kapták vissza, amikor erre már nem volt szükség, mert diákszállónak rendezték be. Hol próbáljanak, tanuljanak ezután a föleim űvesszövetke- zet színjátszói? Egy helyiség jöhetne szóba, a községi KISZ- szervezeté. Sajnos, ennek a használatáról is le kellett tenniük. mert a KISZ-fiatalok mindig rendeznek valamit. Ez ugyan dicséri a szervezet munkáját, de nem oldja meg a földművesszövetkezet gondját, mert a sok program miatt sohasem tudnak zavartalanul dolgozni a helyiségben. Nehéz így a színjátszók további munkájáról tervezgetni, új bemutatóra gondolni. Az fmsz ifjúsága a KISZ- szervezetet sem tudja megalakítani, hiszen nincs egy helyiség, ahol néha összejöhetnének beszélgetni, szórakozni, tead'álutánon táncolni. vagy kedvenc szórakozásuknak hódolná: színdarabot tanulni. A gondot még nagyobbítja az is, hogy a földművesszövetkezet ügyvezetőjét sem nagyon érdekli, mit dolgozik, milyen problémákkal küszködik a színjátszó csoport. Pedig ha egy kicsit törődne a fiatalok sorsával, minden bizonnyal segítségükre lehetne például a helyiséghiány meg szüntetésében. Várja a szép időt az igali földművesszövetkezeti áruház Vége a húsvéti vásárnak, csendesebb lett az igali földművesszövetkezeti áruház. Az eladók néhány nap óta jobban ráérnek feltölteni az üzlet polcait,. rendet teremteni az áruk között. Az ünnepek előtti három napban százezer forint értékű cipőt, textilárut, konfekció-féléket, játékot s oorcelán ajándéktárgyakat vittek el innen a község lakói és a környékbeli falvak vásárlói. Pótlásukról most gondoskodnak. A textil-osztály polcain a téli szövetek helyét lassanként a tavaszi, nyári ruhaanyagok foglalják eL Újszerű, sokszínű, tarka selymek, kartonok, fiókon anyagok, amiket részben már télen beszereztek az áruház gondos vezetői. A cipőosztályon is felkészülve várják a szép időt, s a remélhetőleg nagy számú vásárlóközönséget. Női szandálféleségekben már most nagy a választék. Különböző színekben, mutatós fazonokban, bármilyen méretben tudnak itt könnyű lábbelit ajánlani a nőknek. A férfi vásárlók számára, akik a csizmát kedvelik, van többfajta minőség: boxbőrből, vikszos bőrből es gumiból. Emellett nemrégen megérkeztek az első férfiszandálok is tetszetős, szép színekben, tartós bőr- és gumitalppal. Minden bizonnyal nagy keresletnek örvendenek majd a melegebb idő beköszöntővel. Elnyerték a SZŐ VOSZ és a &PVDSZ vándorzászlaját (Tudósítónktól.) Nevezetes ünnepség színhelye volt nemrégiben Topo- náron a földművesszövetkezet irodája, ahol Lesták Pál, a a SZÖVOSZ igazgatóságának tagja átadta a SZÖVOSZ és a KPVDSZ vándor zászlaját. A toponáriak az 1957. év második félévének eredményei alapján elnyerték a »Kiváló földműiKsszövetkezet" címet. Az ünnepi összejövetelen megtudtuk. Pezsgői János elnöki beszámolójából, hogy a toponári fmsz. 1955 óta évről évre nyereséges és 1957-ben 181 ezer forint veit a tiszta nyereség. Ennek nagyobb részét a második félévben érték el. A jó munkaszervezést bizonyítja az is, hogy nem volt veszteségesen működő üzemáguk. Saját vagyonuk tavaly 8,5 százalékkal növekedett. A részjegybefizetés, a tagszervezés, a szerződéses termeltetés feladatait jól oldotta meg az fmsz. Az elért eredmény a dolgozók, a tagság összefogásából született. Ezt hangsúlyozta Lesták elvtárs is, amikor átnyújtotta a vándorzászlót és a kitüntetéseket a szövetkezet legjobb dolgozóinak. Pozsgai János a »Földmű- vesszövetkzzet kiváló dolgozója-« kitüntetést kapta, míg sokan mások a »Kiváló dolgozó« oklevelet kapták meg. Pályázati felhívás Pályázatot hirdetünk a magyar szövetkezeti mozgalom története egyes kérdéseinek tudományos színvonalon való részletes feldolgozására es megírására. A kővetkező témakörök eiKesziiesevei tenet pályázni: ' 1. A szövetkezetek szerepe a kapitalista Magyarország mezőgazdaságában. (Két-harom ,v terjedelemben.) 2. A Hangya szerepe a gazdasági és politikai életben. (Hároiu-negy ív terjeaciemoen.j 3. A magyar munitas szövegezés története. (AFOSZ, 1919. Két-harom ív terjedelemben.) 4. A lenini szövetkezeti eiv megvalósítása Magyarországon. A felszabadulás utáni niagyar szövetkezeti mozgalom — beleértve a ternieioszovetkezeieget — és kisipari termelőszövetkezeteket is. (Négy-öt ív terjedeiemben.) Az egyes témák megírásánál közgazdasági módon kell elemezni a szövetkezeteit rieiy.ét és szerepét a társadalmi, gazdasági és politikai életben, hiteles adatokra és dokumen- tácaókra kell támaszkodni, meg keu jelölni a felhasználásra kerülő forrásmunkákat. A gondos és alapos munkával elkészített és beküldött pályaműveket az alábbiak szerint díjazzuk: L díj: A pályamű kiadása $$ a velejáró szerzői tiszteletdíj ívenként löüU forint. II. díj: ívenként 800 forint. A kézirat beküldésének határideje: 1958. július 15. A pályázat jeligés. A szerző nevét, s címét a jeligével ellátott, lezárt borítékban kell közölni. A pályázaton való részvétellel kapcsolatban a SZÖVOSZ Oktatási Osztálya (Budapest, v.. Szabadság tér 14.) bővebb felvilágosítást nyújt. SZÖVOSZ Oktatási Osztály Jól működik a tej szövetkezet — állattenyédZtési szakcsoport h<alakítását tervezik a somogyucsaiak Jól működik Somogy ácsán a több mint 30 tagot számláló tejszövetkezet. Nemrégen kapták meg a százszázalékos fölözési engedélyt, s a mégAz ügyvezstőnő ZICSEN a földművesszövetkezet ügyvezetője, nő Bállá Ilona. Sokan kérdezhetnék, hogyan végezheti el egy nő megfelelően azt a sokrétű, nehéz, nagy szaktudást, sok tapasztalatot kívánó teendőt, ami egy ügyvezetőre hárul. Bállá Hona példája bizonyítja, hogy jól. Érdemes megfigyelni, hogyan beszél, érvel, vitatko zik, hogyan védi igazát, ad utasítást ez a kis törékeny, fejkendős nő. Fiatal arca, mosolygós szeme mindig akként változik, amint a téma. Kis gúnyos mosoly jelenik meg a szája szögletében, ha olyan esettel találkozik amit jobban is meg lehetet. volna oldani. De nyomban eltűnik, amikor magyarázatát adja, hogyan tett volna ő, munkatársa helyében. Erélyes, mint egy férfi, sőt talán még azon is túl tesz, ha a szövetkezetről, a dolgozó parasztság érdekeiről van szó. Nem hagyja, hogy kérésüket ne, vagy im- mel-ámmal teljesítsék, szigorúan utána néz minden munkának. S ha szükség van rá, veszekedni is tud. Ilyenkor ismét nővé változik. A nők erejével bizonyítgatja igazát, kérése teljesítésének szükségességét. Ö nő, s ezt tudja magáról. Különösen akkor, ha a szövetkezet valamilyen nagy gondjánáH megoldásáról van szó. Ha segítséget kell kérni, a megye, vagy a járás vezetőitől, a gépállomástól. Egy nő kérésének nehezebb ellenállni, s ha o férfiakban, a feljebbvalókban ez megtörik, csak a szövetkezet látja hasznát belőle. S AZ EREDMÉNY? Az sem marad el. Bizonyítja az is, hogy a zicsi földműves- szövetkezet a gépállomás segítségével eddig minden munkát időben végzett el ezen a tavaszon a falu dolgozó parasztjainak földjein. maradó soványtejet a község állattenyésztésének fejlesztésére fordítják, a borjú- és malacállomány etetésére használják feL Éppen ezzel kapcsolatban kezdtek gondolkodni nemrégiben a somogyacsai gazdák egy, a földművesszövetkezet !kjelr)e|tjén< (beliül működő állat- tenyésztési szakcsoport létrehozásáról. Egyelőre még nem állapodtak meg abban, mi lesz az, ami a szakcsoport létesítését indokolttá teszi. Egy részük közös állatállomány megteremtésére gondol, többen közös takarmány termelését tervezik. A vitatkozást azonban bizonyosan felváltják majd a tettek, s rövidesen hírt hallhatunk arról, hogy a tervezett állattenyésztési szakcsoport már meg is alakult a községben. LELTÁR MIATT ZÁRVA! Ez a felírás olvasható egy kis táblán a nágocsi földművesszövetkezeti bolt ajtajára akasztva, s ez a néhány szó útját állja a vásárolni szándékozóknak.. Benn az üzletben Rentier Ferenc, az eddigi boltvezető méri a szöveteket, selymeket. Munkáját figyelő tekintettel kíséri az üzlet élére most kinevezett új vezető. Egy olyan régi szakember, aki hosszú éveket töltött el egy földművesszövetkezeti boltban, ahol mindenki ismerte, mindenki szerette, r.em szívesen beszél leváltása okairól, így Rentier Ferenc sem. Annyit azonban mégis sikerül megtudni, hogy boltjában az év elején megtartott leltár 15 ezer forintos hiányt mutatott. A többit az irodán mondják el. Az itt dolgozók, a leltár után maguk is nagy meglepetéssel vették tudomásul, hogy Rentier Ferencnél hiány fordult elő, pedig erre eddig sohasem volt példa. A baj okozóit a végén azért megtalálták. Sajnos elég későn. Kiderült ugyanis, hogy* a hiány Pető János segédnek köszönhető, aki a legkülönbözőbb módokon, tevékenységét jól leplezve, igyekezett megkárosítani a szövetkezet vagyonát. Hosszú ideig senki sem tudta róla, hogy büntetett előéletű volt, egy alkalommal már 13 hónapot töltött börtönben, nágocsihoz hasonló cselekedetért. Olyan ügyesen fogott munkához Nágocsra kerülése után, hogy amikor kiderült a hiány, s később Pető János bűnössége is, a falu lakosságának az a része, amelyet sikerült befolyásolnia, szinte nyíltan szembefordult a szövetkezettel. A bűnös kereskedősegéd ideje azonban végre lejárt Nágocson. Ügyét a hivatalos szervek vették kezükbe. Jó lenne azonban, ha á nágocsi földművesszövetkezet épp úgy, mint a megye többi fmsz-e, okulna ebből az esetből, s a jövőben jobban ügyelne arra, milyen embereket alkalmaz szövetkezeti boltokban, milyen emberekre bízza a társadalmi tulajdon kezelését.
