Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-10 / 84. szám

Mit köszönhetünk április 4-nek ? AtJ* JL ..... ^ M it köszönhetünk április 4-nek? Bizony sok felnőtt is tétován áll, ha nekiszegezik a kérdést: mit köszönhetünk a felszabadulásnak? Azt mondja a közmondás: legjobb or­vosság az idő. Ez esetben pedig nem jó, ha mindent elte­met bennünk a feledékenység. Jó elfelejteni a múltat, rosz- szat, bajt, keservet, de azért emlékezzünk, s ez az emlé­kezés olyan legyen, ami erőt, magasztos érzést ad, íme innen indultunk és ide érkeztünk. Erről szól a beérkezett sok levél közül két úttörőé. Kössük csokorba őket. ^ Én a szabad haza boldog úttörője vagyok Lehetne-e szebb témáról ír­ni, mint arról az ajándékról, amit 1945. április 4-e adott ne­kem. Én együtt születtem 1945. tavaszán a szabadsággal. Ma már látom, hogy mit jelentett az a harc, amit apáink akkor folytattak azért, hogy mi gye­rekek szabad világban, nyu­godtan éljünk! 1945. április 4-én boldogan szívta magába a szabadság tiszta levegőjét minden mun- kásgyermek. így az én életem is már céllal, értelemmel kez­dődött. Nekem nem kell attól félnem, hogy kizárnak az isko­lából, hogy gyenge, beteges szervezettel, nehéz fizikai munkában, nehezen keressem meg a betevő falatot. Nem, én a szabad haza boldog úttö­rője vagyok. Megjártam a nyáron Csillebércet, a gyere­kek álomvárosát, lubickoltam a Balaton hűs hullámaiban, ál­lamunk gondoskodása révén. Iskolám úttörőcsapatával vi­dám és tanulságos kirándulá­son vettem részt. Ebben a tan­évben megismertem az ötéves terv egyik pompás alkotását, a kaposvári fonodát, jártam a cukorgyárban és kedvezmé­nyes jeggyel gyönyörködtem 50 társammal együtt a kapos­vári színészek játékában, a Mágnás Miskában. Április 4. ajándéka az is, hogy úttörőgyűléseinkre hon­védtiszt bácsik járnak hoz­zánk, hogy megtanítsanak bennünket a tájékozódásra, sá­torverésre és még sok minden hasznos dologra. A régi tiszt arak rá se néztek volna az ilyen kis gyerekekre, mint mi vagyunk, Pajtások, kivánhatunk-e többet és szebbet? Kaphattunk volna-c nagyobb ajándékot, ml gyerekek, mint amit 1945. április 4-én, a felszabadulás adott nekünk: a gondtalan, szabad, boldog életet. Csordás Zoltán, VII. oszt. I. sz. ált. isk. Csokonai Vi­téz Mihály úttörőcsapatá­nak őrsvezetője. Mi mindennek csak a jó oldalát ismerjük Metsző, éles szél süvít a fák csupasz, kopár ágad között. Az égbolt kék, szeszélyes fehér felhők száguldanak rajta. A levegőben már érezzük a ta­vasz első leheletét, a friss ibo­lyaillatot. Ilyen szeles, bolondos április volt tizenhárom éve is. Hogy mi történt akkor? Erre emlé­kezik most az ébredő termé­szet, a szél, a fák, virágok, és az emberek. Mélységes hálával gondolunk a hősökre, akik kö­zül ezrek és ezrek életüket ad­ták azért, hogy mi most béké­ben, nyugodtan tanulhassunk. Magyarország smndian dolgo­zója tudja, milyen hatalmas áldozatot hoztak értünk a Szovjetunió hős katonái. 1945 április 4-én virradt ránk a sza­badság napja. Hazánkban minden megvál­tozott, felszabadultunk az év­századokig tartó elnyomás alól. Már 1944 decemberében meg­alakult Debrecenben az Ideig­lenes Nemzeti Kormány. Az új hatalom első feladata a népi demokrácia megteremtése volt. Majd a földreformot hajtotta végre, mely a magyar paraszt­ság régi vágyát váltotta valóra: földhöz juttatta a nincstelen agrár-proletárokat Egész országunk romokban hevert, Budapest, gyönyörű fő­városunk hidjai, központi épü­letei, gyárai elpusztultak, jár­vány, éhség fenyegette a la­kosságot Az újjáépítéshez a Szovjetunió nyújtott segítséget, kezdettől fogva önzetlenül, ba- rátian támogatta hazánkat. A gyárak, üzemek felépültek, a megrongálódott hidak helyén új pillérek emelkedtek. A vas­utakat gyors ütemben rendba- hozták, megindult a zavarta­lan közlekedés. A népnyúzó csendőrsóg feloszlott, helyét a nép fiaiból álló rendőrség fog­lalta el. A régi főúri kastélyokat amelyek csak az urak dorbé­zolását szolgálták, államosítot­ták. Kórházakat, különböző középületeket létesítettek a helyükön és úttörőtáborokat. Ezenkívül számos ilyen in­tézkedés van, amit mi termé­szetesnek tartunk, hiszen ami­óta élünk, mindennek csak a jó oldalát ismertük meg. Dudás Éva, a marcali 476-os számú Zrínyi Ilona úttörőcsapat őrsvezetője Küzdelem a megyebajnoki cím elnyeréséért Nemrégen került megrende­zésre a megyei asztalitenisz é: sakk versenyek döntői a Ka­posvári Május 1 úti iskola ter­meiben. A megjelent pajtáso­kat kellemesen fűtött termek, ragyogó ping-pong asztalok és csillogó sakkfigurák várták, hogy nemes vetélkedésben el­dőljön 1957—58. év megyei baj­noksága. A versenyekre már korán reggel vonatokkal autó­buszokkal érkeztek meg a me­gye legjobb versenyzői, kísérő nevelőikkel és izguló szüleik­kel, akik kíváncsian szurkol­ták végig gyermekeik mérkő­zéseit A felsorakozott 40 pajtást Horváth László, a megyei mű­velődésügyi osztály vezetője köszöntötte. Nem beképzelt, Múlt heti rejtvényeink helyes megfejtése A március 27-én megjelent betű- rejtvényünk helyes megfejtése: Nőnap, Ismeretlen egyén, Posta- fordultával. Keresztrejtvényünk helyes meg­fejtése : Petőfi Sándor, Nemzeti dal. Talp­ra magyar, Bem. A sok helyesen megfejtett és be­küldött rejtvény közül könyv­József Kaposvár, Bóna József Gá- losfa. Foglalkozás közben az Uttörőház fotoszakköre erkölcstelen sportolókra van szükségünk, hanem a sporto­lóknak munkában, tanulásban és sportban egyaránt kiváló embereknek kell lenniük — mondotta A megnyitó után Németh Ferenc szakfelügyelő ismertette a verseny menetét és a sorsolást. Vígan pattogott a kis fehér labda, s nem egy­szer verődött tapsra a 'közön­ség tenyere egy-egy jól sike­rült ütés vagy védés láttán. A sakkozók termében néma csendben, gondterhelt arcok­kal játszottak a pajtások és nem egy Igen tehetségesen, előre (kidolgozott taktika lá­tott napvilágot. A déli órákban került sor az eredményhirdetésre. Asztalitenisz fiú megyei baj­nok: Zakariás Tamás, Kapos­vár, Május 1 u. iskola; második: Azsóth Géza, Balatonszárszó; harmadik: Fisher Adóm, Ka­posvár, Május 1 u. isik.; negye­dik : Kis Imre, Andocs; ötödik: Azsóth László, Balatonszárszó; hatodik; Krum Gyula, Kapos­vár Petőfi u. isk. Asztalitenisz leány megyej bajnok: Pankar Anna, Balaton­szárszó; második Sára Judit Kaposvár, Sétatér u. isk.; har­madik : Komáromi Éva, Kapos­vár, Szab. parki isk.; negye­dik: Illés Anna, Toponár; ötö­dik: Horváth Kinga, Marcali; hatodik: Várad! Iboly, Nagy­bajom. Sakk megyei bajnok: Jóba Csaba, Kadarkút; második: Burkovics Márton, Barcs; har­madik: Valder Károly, Igái; negyedik; Leitner Sándor, Ka­posvár, Petőfi u. isk.; ötödik: Horváth István, Kaposvár, Sé­tatér u. isk.; hatodik; Csonka Árpád, Nagyberki. Pacsbó János, testnev. tanár. Az úttörő, ahol tud segít A balatonkiliti úttörő i , , . , - . . port tagja vagyok. Ahhoz, hogy jutalomban részesítjük az alábbi , felléphessünk, természetes próbál- pajtásokat: | ntuik is kelL Egy Ilyen táncpró­Borbély Zsuzsanna Somogyjád, ! bára gyűltünk össze 21-én, pénte- Mondlk Beatrix Kaposvár, Horváth ken is. Ekkor Pintér Lajos csa­iXDOO©G«ÍXuOOOO0OOGOO(^XÜQQOöOGXi)OGÖ0Oö0OQQÜíi©SO©GOOOÖXi)GÖ®GXÓ0GXDQGXi Törvényeink szerint élnek (Képek a göllei pajtások életéből.) i. Derűs napra ébred­tek az Ibolya őrs paj­tásai. nyugtalanul aludtak, reggel éppen csak bekaptak valami kis harapnivalót. Teg­nap értesítést kaptak, hogy »ellenség* rej­tőzik Göílétőf kb. 6 km-re a szentiváni erdészében. Hadtíit- kot kaparintottak meg, el kell fogni és meg kell kötözni őket. Még a fiúk is izgul­ták, hát még a kislá­nyok. Jól tudták, a célt csak bátor, fe­gyelmezett csapat ér­heti el. Kacskarngós, néhol sáros úton, másutt bogáncsos bozóton keresztül rejtőzve kellett a cél felé tör­ni. S közben mennyi akadályt kellett le­küzdeni, hiszen az el­lenség is ravasz, igyekszik megtévesz­teni az üldözőket, még aljas eszközöktől sem riad vissza, az egyik fatövéhez pél­dául mérgezett almát rejtett el. A rajvezető figyel minden mozdulatot. Látja, hogy a pajtá­sok arca kipirult, egyik-másik kezd, fá­radni. Biztosan meg­éheztek, szomjasak is már, Az Ibolya őrs most éri el a fát. Ke­resztfalvi Mária veszi észre először a csábí­tó piros almákat, Most feledne óvatos­ságot, s mohón kapna a nagyszerű csemege után. Szájához emeli, szinte mosolyog a sze­me. Egy pillanatra megáll a mozdulat, hirtelen lehajol egy levélért. "Felbontja, miközben pajtásai éberen figyelik. Vad mozdulattal hajítja el az előbb még drága kincset: mérgezett, akkor nem keU! A maroknyi csapat gyorsan irányt változ­tat, lopakodva, de friss lendülettel nyo­mulnak előre az uta­sítás szerint. Néhány perc és győztes csata­kiáltás hallatszik. A megkötözött ellenség szégyenkezve kullog az erdőből kifelé. Az esti tábortűznél sok a vendég: a puszta né- P'’, az időközben meg­érkezett iskola növen­dékei lelkesen tapsol­nak a nagyszerű mű­sornak. És szájról szájra jár az Ibolya őrs hőstette: bátrak voltak és fegyelme­zettek. II. — Akik a legszeb­ben tudnak olvasni, majd azok mesélhet­nek a kisdobosoknak — közölte a csapatve­zető a pajtásokkal. Mégiscsak nagy ki­tüntetés az, ha vala­ki vezetheti a kicsik foglalkozását! A napokban értesí­tés jött a járási út­törő titkártól, Hogy háromnapos közpon­ti őrsvezető-képzést szervez Kaposváron, s erre szeretettel meg­hívja a göllei pajtá­sokat is. Vajon lesz-e jelentkező, hiszen ön­költséggel is hozzá kell járulni a részvé­telhez. Tíz őrsvezető je- . lentkezett! Okosodtak, igen- igen) sokat tanultak, szorgalmasan dolgoz­tak, mert ők a csapat oszlopai! Erre büsz­kék is voVak, vigyáz­tak a csapat jó hír­nevére. Befejezés után hat­órás szabadidejük volt a hazaindulásig. A nyomdát szerették volna megnézni. Vá­gyuk teljesült, vizsla szemekkel figyelték a szedést, a plakát- és képkészítést, minden kis mozdulat érde­kelte őket. »Az öre­gek lázadása* c. cik­ket készen látták, el is határozták, hogy másnap az újságban is megnézik. Még egy kis városnézés volt hátra. Az első cuk­rászdát szinte roham­mal akarták bevenni. A csapatvezető rend­re int és javasolj3, hogy nézzék végig az utca kirakatait, abból is sokat lehet tanulni. Az utca végén már nem figyelmeztet kü­lön, benyit a köny­vesboltba. A pajtá­sok követik őt, bent érdeklődéssel nézegetnek a sok polc felé. Vezetőjük máris vásárol vala­mit. A kis csapat is megmozdul, sza­porodnak a csoma­gok: dalosköngvek, mesék, történetek kerülnek azokba. — Én többet is veszek, majd eladom az őr­sömnek. — Példáját a többi is követi. Pista azért megkérde­zi kedves barátját, miért vásárolt mese­könyvet is? — Hát nem emlék­szel már arra, mit mondott a vezető paj­tás? Hogy rátok bí­zom a kisdobosokat? így érti az okos, becsületes pajtás a törvényt: az úttörő fejleszti tudását. Azért maradt még egy kis pénze mla- mennyi pajtásnak cu­korkára is. NAGY KAROLY tánccso- patvezető pajtás közölte velünk, ' hogy kiszesek avatása és a Ta­nácsköztársaság megünneplése lesz ma este, amelyen egy elmaradt műsorszám helyett jó lenne »be- ugranunk«. Mi ezt nagy lelkese­déssel vállaltuk. Megbeszéltük, hogy este fél nyolckor találko­zunk és a műsor utáni bálban is ott maradhatunk ... ... Csúnya Idő volt, majd elvitt bennünket a szél, de azért a kitű­zött időre együtt voltunk. A beszédek után, melyet Pintér elvtárs és a KlSZ-tltkár tartottak, következett a tánccsoport. Ml igen jő hangulatban voltunk. Először a -Tíz pár csókot-« dallamára, majd másik két táncot jártunk el a lá­nyokkal és a sapkatánccal zártuk műsorunkat. Utánunk Sára Ferenc igazgató bácsi és zenekara húzta a talp alá valót és következett a szórakozás. A zene igen jó volt, de mi mégis izgultunk, hogy mi­kor kell hazamenni, mig Pintér tanár bácsi meg nem nyugtatott, hogy amíg akarunk, maradhatunk. Ml nem akarva visszaélni taná­runk jóindulatával, éjfélkor, egy kedves estnek émlékével távoz­tunk és otthonunkba tértünk. A jő szórakozást, a teát, amit kaptunk, köszönjük tanárainknak és a KISZ-nek. PÉTER KAROLY GYÖRGY vnL cszt. Betűrejh/ény 2. = K VÁR 3. V R A rejtvényeket beküldték: Kolics Pál bolhói és Polc István kaposvári pajtások. Új helyre költözStt az Ultörfiház A Kaposvári Uttörőház közli, hogy az Uttörőház régi he­lyéről, a Lenin u. 7. szám alól a Bajcsi-Zsilinszky u. 1/e. szám alá (volt pártiskola) költözött Szakköri foglalkozáso­kat az alábbi időpontban tartják: Hétfőn; 3—5-ig foto, kézimunka. 5—7-ig asztalitenisz, foto, szabó-varró. Kedd: 3—5-ig ezermester, horgoló-kötő. Szerda: 3—5-ig elektrotechnikus, képzőművész, 'háztartás, báb, 5—7-ig rádiózás. Péntek: 3—5-ig repülőmodeliező, színjátszó. Szombat: 5—7-ig zene. Tanfolyamok időpontja: őrsvezetői tanfolyam csütörtö­kön 3—5-ig és pénteken 5—7 óráig. Kürtös-dobos tanfolyam: kedden 5—7-ig és csütörtökön 5—7 óráig. Közöljük a pajtásokkal, hogy a foglalkozásokra a fenti időben jelenjenek meg. Uttörőház igazgató Fejtsd meg ! 1 2 3 4 I' 6 Itt j 7 jjjjjj !; :::::: 8 Ili 9 10 11 ijjjí: 12 13 r iiiiü 15 16 1 17 ::!!:: co r—4 Iiiiil 19 lüli 20 21 jjjjjj :::::: 22 Iái:: 23 24 . 25 26 Ilii 27 Ili 28 29 Ilii 30 Ili 31 :::::: 32 ijlj: 33 34 35 iiiiil 36 37 iiiiil 38 39 ül:!! 40 41 ijjji 42 ill 43 :::::: :::::: :::::: jjjjjj 44 45 Iiiiil K>V > 1 1 Vízszintes: l. Egyik legterméke­nyebb írónk. 7. Gyökér. 8. Tóth Éva. 10. L. C. 12. Hősköltemény. 15. Vércsatoma. 16. Vízelvezető. 18. Ez a fontos mindenkinek. 19. Ciga­rettázik. 20. Megfedd. 22. Kettős­betű. 23. így kezdett esni az eső. 25. ízlelő szerv névelővel. 27. Épí­tési stílus. 28. Művészeti. 29. Ne állj meg! 30. Fejfára írt szó. 31. Két egyforma kérdés. 33. Hideg hónap­beli. 35. ÉÉÉÉÉ. 36. Leszármazott­ja. 38. Asszonyok. 39. Csapadék. 40. Melléknév fokozat. 42. Kalmár László. 43. Felkiáltás. 44. Kerget. Függőleges: 1. Reformkor nagy költője. 2. Járunk rajta. 3. DDE. 4. Ritka családi név. 5. UTZ. 6. 39 számmal egyenlő. 9. Nagy ma­gyar költő, ki sok harcban vett részt. 11. Kettős betű. 13. Epés közepe. 14. Soós Zoltán. 15. Tetéz része. 17. Nem fiatalok. 19. Egy­formán. 21. Nagyon régi. 22. Vá­gott. 24. TTJ. 25. Nem ezé. 26. TU- tószó. 29. Kérdőszó, utána egy be­tű még. 32. Bánat, szomorúság. 34. Nyom, tol. 36. Erdei állat. 37. Kutya. 40. SHA. 41. Rossz szag. 43. A vízszintessel egyenlő. 45. Más­salhangzó kiejtve. Kimaradt a 31. Ez volt a függ. 9. Beküldendő: vízszintes 1., 12., függőleges 1., 9., 31. Beküldési határidő: április 10. Beküldte: Muretics Rudolf, Attala, Ady E. u. 5. VII. osztályai tanuló.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom