Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-09 / 83. szám

Szerda, 1958. április 9. 8 SOMOGYI NÍPfcAS* S. i. KISPOLQAR SZOMBAT ESTÉI BARCSON (Ellenriport, avagy az érem másik oldala) S zertefröccsenő sár, de csak ha gépkocsi suhan tovább az országúton. Külön­ben alig lepi el a konzervatív cipőtalpakat is. Olvadó hóié és alulról felengedett olaj­keverék, a gyalogosnak meg se kottyan. Alatta az ősszel felújított országút szunnyad, amely a tavaszt várja — akár a barcsiak—, hogy új bitumenes ruhát kapjon... A mozibejárat felett ég a lámpa. Odabent a vásznon rendőrök és tolvajok kergetőznek. A művelődési ház szolfézs-termében most sakkozók ülnek áhítatos csendben, békésen lebegő füstbárányfellegek alatt. A sakktáb­lákon úgy kattognak a lépések, mint valami imamalom kjemetlen tengelyének kattogásai. A pályaudvaron virgonc mozdony sikít a le­vegőbe. A drávaparton ijedten megrezzen­nek a fűzfák koraszülött barkái. A locsogó habok még ugratják is őket, . hogy tavasszal jön a nagy tisztogatás, kivágják a parti bozó­tot, mert ismét megindul a hajózás. A be­gyepesedett kikötő tárházai kíváncsian fülel­nek az évről évre visszatérő mesére, tudják, hogy nem igaz, mégis titokban reményked­nek. A fűrészüzem felett majd száz villany­égő szikrázik az éjszakában, vijjog a fűrész, kattognak a vonatkerekek, amint a virgonc kis mozdony benoszogatja a rönkfaszállít- mányt... Az állomáson túl, a vízparton magányos épületóriás áll, zömökén és megd'önthetetle- rrül, mint fészekrakója, a termelőszövetkezet. Színháztermében — ahol valamikor a bo- lettás búzát őrölték a várakozó uszályok szá­mára, amelyek a sikérdús lisztet idegen or­szágba úsztatták, miközben idehaza kukori­camáién diétázott a feripusztad béres —, most tapsvihar rengeti a falaikat, s a színpadon a hajdani béresek földbirtokos unokái, a so- mogyszohi csárdást járják. Ez Barcs, a közel tízezer lakosú járási székhely, amely nem város még. de már falu sem, s a lakosság látszólag a tyúkokkal tér nyugovóra. Egy ritkaságszámba menő vilá­gos ablak mögött S. I. kásiparoséknál éppen a lépcsőt mossa az asszony. akinek nincs gyereke, s a férj ott áll mellette papucsban, élő vikkend-illuszitrációként... Este 9 óra. A kálmáncsai színpadon Kántor Jánosnak most adja ki az útját az öreg Böbék. Kántor János amolyan 1930-beli or­mánsági parasztember. Nem forradalmár, de hisz az életben, s két karja erejében. Egy kis sajkára akarja átmenteni az övéit, az el­nyeléssel fenyegető mocsárból, menekülni próbál a rothadt környezetből, ahol egyet­len örömet már csak a pohár bor jelent, a Plókás szüle, a háziorvos, s köröskörül nincs más, csak beszögezett házak, s a világra jö­vetelük előtt meggyilkoltak fejfaerdeje. S. I. kispolgárt azonban nem érdekelte a Kántor Jánosok tragédiája és útkeresése, de nem érdekli őt a hajdani béresek unokáinak népi tánca sem. Megnyugtatja az interjút ké­rő újságírót, hogy ő magának való ember, kocsmába is csak azért kukkant be néha, hogy kuncsaftokat szerezzen. Végül egy nagy­képű nyilatkozattal lezárja a sajtókonferen­ciát: neki való és olcsó szórakozást nem is igen biztosítanak a faluban, s főként keveset szórakoztatja a falu népe önmagát. Miután ilyen fölényes kézlegyintéssel el- parentálta a barcsi népművelést, a halott­nak kijáró tisztelet helyett papucsos lábbal, finoman bele is rúg a földi maradványba, majd bekapcsolja a rádiót és a mambót rop­ja az asszonnyal kettesben, lökdösésmente- sen, beléoődíj nélkül. .. .Ebben a percben hullik a függöny a Földindulás harmadik felvonására a kálmán­csai színpadon. Kántor Jánosné, szül. Böbék Julinak mégiscsak gyereke lesz. A közönség megilletődöt+en köszöni meg az előadást, s a húszegynéhány barcsi színjátszó nekivág a szélben, sötétben bokáig érő sárban gyalog a 4 km-es útnak, hogy elérje a kései vonatot. A társulat negyede iparos ember, ktsz-es is, maszek is akad köztük. Ez a tizedik előadá­suk volt ebbm a szezonban, ebből három Barcsra esik. A télen a János vitéz-t játszot­ták, ötször Barcson, zsúfolt nézőtér — kerek számmal kétezer főnyi közönség — előtt és hatszor vidéken, ugyanígy gyalogosan j árva állomásról ki és be, tízfokos hidegben. Ebben az évben Barcson minden hétre esik egy-egy színházi esemény, ezek közül három állami színház előadása, a többi öntevékeny és helyi csoport produkciója. Lehet, hogy a fokozott napfolttevékenység következménye­ként, elég sűrűn ki kellett tenni a táb’át: minden jegy elkelt Hetenként három filmbe­mutató is akad. S. I. nekivaló és olcsó szórakozást még­sem talál. Hogyan is akadna szórakozás az ő számára ebben a nyomorult fészekben, ami­kor az egyik drága, a másik demokratikus, a harmadik nincs összefüggésben a kuncsaft­szerzéssel. Különben se lehet előre tudná, kit rendel a végzet — és a pénztáros balkeze —, íilőszamszédjának. Egy al ácson y ab brendű lénnyel csak nem riszálja össze a vállát... János vitéz? — helyi színjátszók előadásá­ban? — Csak nem rontja le a margitszigeti illúziót... Földindulás? — mésha a Páger játszana benne a főszerepet... Váratlan ven­dég? — angol író drámája? — először is: nem érdekes, mert dráma, és ha angol író és ná­lunk is játsszák, akkor az is csak kommu­nista. .. Víg özvegy? — ugyan kérem, még ha a pécsiek csinálnák... Pécsi színház előadá­sa? — hol van a tájelőadás az igazi színházi- töL.. Körhinta? — tsz-film. Az anya? — szovjet film... Játék és valóság. Kiss Fe­renccel és Sennyei Verával? — hm, csak két szereplő... az olyan is lehet... egyszóval: S. I. kispolgárnak semmi se •— jó! Ha nem lenne tipikus az eset, kár lenne szót vesztegetni rá. Csak a riporteren csodálkozik az ember, aki készpénznek ve­szd az ilyen mesét és még rá is mondja: igaz! Mintha az amerikai külügyminiszteren múlna, hogy vajon tavaszodik-e már mi­felénk. .. VÉRTES GYÖRGY Szabad követni! A farsangi mulatságok hosszú során alaposan ki- szórakozhatta magát, aki úgy akarta. Bőven volt rá módja. Bál volt azért, meg ezért, merthogy megalakult a tűzoltó egyesület önkén­tes alapon, meg nem alakult meg, győzött a helyi kugli- csapat, és meghalt Kukán Bódog egyenesági anyósa. Szóval, ok volt rá elegendő, hogy összegyűljön a falu tt­ja, vénje egy-egy kiadós mulatozásra. Belépődíj 5 fo­rint volt valamilyen célra. S a cél rendszerint újabb bál volt. Közben pedig az árva kultúrotthon egyre romo­sabbá vált. Mikor a Kavics- kiszerelők tartottak bált, öt ablak tört össze. Amikor a Szigetelőanyag Szabdaló Szö­vetkezet, aikkor hét és fél szék múlt ki az ülők sará­ból. Egyesek szerint jártak a plafonon is, amire kétség­telenül az ott látható láb­nyomokból lehet következ­tetni. A malter mállott, a padlásról diszkréten szivár­gott a hóié, de a bál —1 az állt. Ekkor gondolt egy nagyot, mindem arra hivatott. S el­határozták, hogy ezentúl csak akkor szabad táncot, bált rendezni a kultúrotthon- ban, ha előtte műsort is ad­nak. Legyen színdarab, sza­valat, énekszám, népi tánc, ezért jöjjön össze a falu né­pe, ezért fizessen beléptidí­jat. S ha utána viszketnek a talpak, legyen bál is, akár kivilágos virradatig. Náluk így lett, mert ‘tud­ták, hogy szabad követni a somogyudvarhelyieket, akik e határozatot már réges-ré- gen meghozták. És szabad követni másutt is, minde­nütt, ahol éppúgy szeretik a bált, mint a kultúrát. Nem a rombolást, hanem az épí­tést szabad követni! (f. k.) Bírósági hírek Hamistanúzásra való rábí­rás, hamis vád, valamint be­surranásos lopás bűntettében négyhavi börtönbüntetésre ítélte a járásbíróság Lakatos Gyuláné csurgói lakost. Laka- tosné Lengyel István lakásá­ról 200 forintot ellopott, s mi­vel rájöttek a tolvaj kilétére, rágalmazásért feljelentette. Ä tárgyalás során Lengyel Ist­vánt a bíróság felmentette a vád alól és bebizonyította La- katosné bűnösségét, aki rá­adásul még a bűnügyben be­jelentett egyik tanút hamis- tanúzás tételére akarta ráven­ni. Nyolcvanon íúl BALOGH JANCSI BÁCSI és Bognár György bácsi so­se tanulmányozta nagy könyvekben a hosszú élet titkát, még;s szép kort meg­éltek mindketten. Talán épp azért voltak mindig olyan egészségesek, azért jutottak túl olyan könnyen az éve­ken, mert a munkától nem értek rá arra gondolni, ho­gyan élhetném meg a nyolc­vanat. Valahogy magától el­jött az is, sőt ma már a ki­lencven felé kocognak mind­ketten. — Most vagyok életemben másodszor beteg... 44-ben nyavalyáskodtam először, amikor itt volt a front. Me­nekülés közben felvett egy orosz gépkocsi, de útközben defektet kapott, aztán meg­fáztam a hideg, szeles ko­csin. Most egy kicsit gyen­ge vagyok, de biztos kiheve­rem — mondja Balogh bá­csi. Ott ül az ágyon barna szvetterben, meztelen lába ernyedten lóg' Me. Szájában öreg, jól kiszítt pipa füstö­lög. — Aztán ízlik-e a pipa? — A^bbizony., „ fene : se tudja,"mit csinyálnék nél­küle.' — fiát a bort mealssza-e? — Megtiltotta a doktor... — Tje régen biztos sokat kóstol' 'atta? Hamiskásat kacsint Ba­logh bácsi s úgy suttogja: — A pályinkát el-elszopo- gatom azért még most is... — Aztán hány éves kend, János bácsi? — Én-e? — körülnéz, mint­ha furcsállaná, hogy tőle ityet kérdeznek. Aztán "ki­húzza magát, s büszkén vág­ja ki — nyolcvanöt. — Akkor sok mindent lá­tott , tapasztalt az életben, sokfelé megfordult, sokat dolgozott! Bólogat helybenhagyólag. Harmincöt évig cseléd voltam a simongáti urada­lomban, Mándli Sándor bir­tokán. .. Aztán éjjeliőr ti­zenhat évig itt Háromfán. — Gyerek hány volt? — Tizenegy... de már csak hét van életben... egy fiú, s hat lány... — Milyen volt az élet cse­lédkorában? Hosszú hallgatás a felelet. Ümmget nagyokat, vakarja a fejebúbját, bajmolódik a pipájával, míg végre kiböki: — Hát... jó... nem mond­hatnám., hogy rossz volt... —I valahogy azonbanJ olyan bizonytalanul cseng a hang­ja. — Jaj, apám is miket nem mond! — szól közbe a lá­nya, majd magyarázókig hoz­záteszi: — Csak azért mond­ja szépnek, mert akkor volt fiatal. — Azt mondhatom, hogy nem voltunk olyan kénye­lemben nevelve, mint ezek — a gyerekeire mutat. — Apámat alig láttuk, amikor mi ennyi idősek voltunk, lá- tástul-vakulésig dópozott... Felszabadulás után földet is kantunk, öt holdat... AZ ÖREG IS FELENGED lánya beszédété. akkurátusai pöffent a pipából, hogy szin­te elborítja a füst lelógó ba­juszát, ráncos arcát. — Hát most jó pénzt kap az öreg ember... nem kő, hogy a gyerek tartsa. Lánya veszi át megint a szót, aki mióta a fejét be­kötötték, Büki Istvánná név­re hallgat. — Nem szeretett sose be­szélni az apám... fiatal ko­rában sem... de azért nagy lókötő volt. főként éjjeliőr korában. Mindig kileste a lányokat, ha egy kicsit elka­landoztak az udvarlóikkal... igaz-e, apám? A felelet azonban késik. Végre rábólint János bácsi. — Táncolni nagyon szere­tett, nem volt olyan lakoda­lom. ahol el ne járta volna a kanásztáncot. János bácsinak felragyog a szeme, lába figuráidat ír le a levegőben, a törzse hajlado­zik, ha nem restellne, ''talán rögvest is eljárná a kanász­táncot. Bükiné elgondolkozva foly­tatja: — Az én gyerekeim több cukorkád mag csokoládéét et­tek már, mint én egész éle­temben — végigsimogatja a nagykővé Pistinek és a csen­desen szipogó Zsuzsinak a fejét. János bácsi is kedveskedve dűnnyög unokáinak. — Ezek, ha a szájuk visz­ket., kenyérrel vakarják — szólal meg újra. — Nekünk bizony nem volt. meg erre a módunk... Ma valahogy jobban megy az emberek­nek. .. cementes konyha, padlás szoba járja, a kony­hában nem stelázsi áü, ha­nem.i konyhaszekrény... A SZOMSZÉDBAN épp most itatja, az állatokat Bognár György, János bácsi testi-lelki jó • barátja. — Megáll bennem a vér, ha nem dolgozom r- mondja, miközben befelé ballag a házba. — Hássen apám egy-két évvel ezelőtt még a ganyét is kihordta — mondja Bognár József. Gyuri bácsi leül az asztal­hoz. Szálfáégyenesen pihen a széken. Kajla kalapjának szeméig lóg a széle, hosszúi arcán barna barázdák, sze­me alatt hatalmas »táskák«. — Több napot ért-e meg, Gyuri bácsi, mint a szom­szédja? — Többet ám, a nyolcvan­hetediket taposom már... dógoztam eleget életemben, de azért még most is elte- szek-veszek idehaza... Hu­szonnégy évet uradalomban dolgoztam, tizenhat évig a komámmal éjjeVőrködtem. — Hogy szolgál az egész­sége ? Innya, ennyi tudok, az a }on+os... MIT JS KÍVÁNHATNÁNK a két öregnek? János bácsi­nak azt, gyógyuljon meg, járja el a kanásztáncot,. de olyan szépen, ahogy mér fiatal korában se lejtette e1 soha. Gyuri bácsi meg gon­dozza még sokáig az ő ked­ves teheneit, dolgozhasson frissen, jó egészségben, úgy mint eddig. LAJOS GÉZA — FELHÍVJUK Rcseterits István és Lelkes Miklós pályá­zónkat, valamint a »Piros nyakkendő« és az »Elsuhant nyár« című pályaművek íróit, hogy személyesen, vagy cí­mükkel sürgősen jelentkezze­nek szerkesztőségünkben (Ka­posvár, Sztálin ut 14.). — Állat- és kirakodóvásár lesz április 10-én, csütörtökön Csokonyavisonta községben. — Tálát tárgy. Egy férfike- réfcpárt találtak. Igazolt tulaj­donosa átveheti a kaposvári városi és járási rendőrkapi­tányságon. — A térképészet kiváló dol­gozója kitüntetést kapott Csu­tak Sándor műszaki előadó, körzeti földnyilvántartó, a So­mogy megyei Földmérési és Földnyilvántartási Felügyelő­ség dolgozója, hazánk felsza­badulásának 13. évfordulója alkalmával. — Szép ünnepség keretében emlékeztek meg Vizsralek György kaposkeresztúri tanító 25 éves tanítói működésének évfordulójáról. A jubiiiálót a vb. elnöke és volt diákjai kö­szöntötték és átadtak neki egy ezüst búzakalászt és egy mé­zeskalács szívet. — Nagykanizsa-K. Kinizsi mér­kőzésre a busz viteldíja: ülőhely 44,—, állóhely 25,- forint. Jelent­kezés péntek délig a Magyar Hir­detőben. (3190) — Az általános iskolák kör­zeti énekkari versenyét Nikién tartották meg. A legtöbb pont­számot a helybeli iskola ének­kara szerezte, s így továbbju­tott a járási versenyre. Lengyel vendégek Somogybán A napokban két lengyel vendég — az egyik a Lengyel- Szovjet Baráti Társaság kép­viselője, a másik egy lengyel újságíró — látogatott el Ka­posvárra a Magyar—Szovjet Baráti Társaság munkájának megtekintésére. A lengyel ven dégek Kaposvárott megnézték az Agyagipari Ktsz készítmé­nyeit, ahol vendégül is látták őket. Délután a Tanácsi Építő Vállalatnál Nagy Károly elv­társ, a járási tanács művelő­dési csoportvezetője tartott lengyelországi utazásáról él­ménybeszámolót, ahol a len­gyel vendégek is felszólaltam. Másnap Siófokra utaztak ahol megtekintették a járás székhelyét, beszélgettek a já­rási Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökségével, akik siófoki ajáindékokkal kedves- ke d ek a vendégeknek. Utána megtekintették a Meteoroló­giai Állomást, a Hajózási Vál­lalatot, majd a Balatont. Dél­ben a Magyar—Szovjet Baráti Társaság látta őket vendégül ebédre. Ezután Kőröshegyre látogattak ki a járási vártbi­zottság titkárának kíséretében, ahol egyénileg dolgozó parasz­tokkal beszélgettek el. — Hatnapos továbbképző tanfolyam indult 7-én Kapos­váron az óvónők számára, ahol a nemrég megjelent »Neve­lő munka az óvodában« című kézikönyv alapján új módsze­reket sajátítanak el a hallga­tók. A tanfolyam ideje alatt lélektani előadások is leszaek a TTIT rendezésében. — A földrajzi tényezők sze­repe Kaposvár fejlődésében címmel előadást rendez a TTIT földrajzi szakosztálya április 11-én, pénteken este 7 órakor a TTIT klubban. Vitavezetö: Lóczy István tanár, a szakosz­tály elnöke. — A Somogyi Állami Báb­színház megkezdte tájelőadé- sait. Móra: Csalavári Csalavér című bábdarabjával. Csütör­tökön Nagybajomban és Csö- kölyön, pénteken Nagyatádon és Lábodon tartanak tájelő­adást, vasárnap délután 4 órai kezdettel Kaposváron lesz elő­adás. A Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat, 1958. április 8-i III. sorsolás nyereménylistája: 4 férfi csomag á 62,30 13/99 782, 42/49 846, 19/99 772, 43/72 710 4 női csomag á 64,10 40/02 293, 13/29 640, 08/02 2#9„ 37/72 706 1 üveg kölni á 65 45/29 638 4 poudrié á 56 10/29 64# 29/99 785, 09/29 638, 34/99 777 2 dohányos 'készlet á 62,30 34/72 710, 40/10 333 2 Gamma öngyújtó á 52 44/10136, 16/09 323 1 fogas á 60. 03/09 323 1 alum, veder á 53,40 02/23 591 1 alum, habüst á 50,40 26/10 133 1 hőtároló á 63 44/23 591 1 húsgép á 75,30 49/29 646 1 alum, éthordó á 63 09/72 714 1 készlet alum, fazék (2 db.) á 56,10 21/02 300 1 készlet alum, lábas (3 db.) á 57,05 32/09 911 ^Művelődés —f^ss Csiky Gergely Színház: Sha­kespeare: VizkereszL Este 7 órakor. Táj előadás Bedegkéren. Le­hár: Víg özvegy. Vörös Csillag: Trapéz. 5, 7, 9 órakor. Szabad Ifjúság: Trapéz. 4, 6, 8 órakor. KIOSZ Béke-mozi április 9 —10-én 5, 7 órakor: Emberek vagy őrmesterek. Rippl-Rónai Múzeum: Ös­régészeti, várostörténeti, nép­rajzi, természettudományi ki­állítások. Gadányi Jenő kép­kiállítása és a Rippl-Rónai era lékkiállítás. Nyitva: 10—14 óráig. Megyei Könyvtár: Könyv­kölcsönzés és olvasótér«» szolgálat 13—19 óráig. Ifjúsági Könyvtár: Könyv- kölcsönzés 13—18 óráig. ADÁSVÉTEL 500-as, királytengelyes, oldalko­csis motorkerékpár eladó. Kapos­vár, Ady Er.dre u. 13. _______(3188) B elvárosban 3 szoba, összkom­fortos, kertes ház beköltözhető- ségael eladó. Cím a Kiadóban. (493) Eladó 1 szoba, konvhás, magános családi ház, heköltözhetöséggel. Szigetvári u. 42/a, sz.________(495) H álószoba-bútor, használt, el­adó. Damjanich u. 24. I. em. 5. Kitűnő állapotban lévő nagy Singer varrógép eladó. Kalmámé, Fonó. __________________(3173) E ladó összkomfortos családi ház a belvárosban. Érdeklődni: Petőfi u. 17. (3174) ■T hold föld, 2 db 45-50 kg-os süldő és 5 méhcsalád eladó. Vö­röshadsereg útja 33., délután 3 jóra után. (3178) 125-ös Csepel eladó. Érdeklődni. Kaposvári kórház, porta._____(4M) C ontinental irodai Írógép eladé. Kaposvár, Hunyadi János u. 54. VEGYES Somogyiadon állat- és kirakodó­vásár lesz április 11-én. (468) A gépíró és gyorsíró iskola ; áprilisban induló esti csoportba nég vesz fel tanulókat. rg> Lenin utca 2. á, Jutái útban és a Füredi útban szántóföld eladó. Május 1 u. 72. (3182) Kétszobás, konyhás családi ház. istállóval, beköltOzhetőséggel el­adó. Cseri-hegy 57. (3185) Danuvla, sluszkulcsos, új álla­potban eladó. Május l u. 3.. Bá­lint. (3186) SOMOGYI NÉPLAP Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: az MSZMP Megy»l Végrehajtó Bizottsága. SzefkeSztö9ég: Kaposvár, Sztálin út 14. — Telefon: 15-10, 15-ki. Kiadóhivatal: Latinka S. u. 2/ß. Telefon: 15-16. Nyomdáért felel: László Tibor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom