Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-09 / 83. szám

n KiOSZ hozzászólása a Kötelezi-e a fénykép?“ ciaiö levélhez sv Véleményünk szerint a KIOSZ-nak feltétlenül hozzá kell szólnia a -Kötelező-e a fénykép?« című levélhez, fel­tétlen szükséges, hogy véle­ményünket nyilvánítsuk, mi­vel a levél írója helyesen ve­ti fel a kérdést. Sajnos, nemcsak Somogy megyében, de országos vi­szonylatiba d is tapasztalható, hogy egyes alkalmakkor bi­zonyos fényképészek jelen­nek meg az iskolákban és egyéb helyeken, s igyekeznek arra rávenni a vezetőket, hogy készíttessenek fényké­peket, amelyeket »vétetkény- szer« nélkül adnak át az ille­tőknek, amikor a képek elké­szülnek. Olyan is előfordul — mint a levélben említett eset is bizonyítja, hogy a fényké­pész megkéri az iskola veze­tőjét, - segítsen a képeket át­vétetni 'a ipyermekeken ke­resztül a szülőkkel. Nem akarunk senkit sem rágalmazni, de olyan esetek­ről is tudunk, hogy az ilyen-fényképészek« hálából fény­képet, jeseitleg egyéb -sze­rény« ajándékot adnak cseré­be annak, aki segítséget nyújt nekik. A KIOSZ megyei titkársága elítéli az ilyen tevékenységet ha iparengedéllyel rendelkező kisiparos csinálja és hozzá­tesszük: az ilyen megengedhe­tetlen eljárás nem is marad megtorlás nélkül. Ha viszont kontár, iparen­gedéllyel nem rendelkező -fényképész« végzi e munkát, kétszeresen felelősségre von­juk az illetőt, de azt is, aki segítséget nyújt neki. A KIOSZ igyekszik mielőbb megállapítani a levélben kö­zölt fényképész személyét, tartózkodási helyét, hogy an­nak rendje és módja szerint elvegyük a kedvét a kötelező fényképek készítésétől, amely nem más, mint az emberei: megkárosítása. Boross Gyula, a KIOSZ megyei titkára. JÁR-E TÁPPÉNZ? A Kaposvári Sertéstenyész­tő és Hizlaló Vállalatnál dol­goztam 1957. február 11-től, szeptember 24-ig. Ekkor hoz­zájárulással kiléptem a válla­lattól és már szeptember 28- án munikába álltam a Cukor­gyárnál. 75; napot dolgoztam itt. December 13-án megbete­gedtem. Somogyiadon a kör­zeti orvos betegállományba tett. A kivizsgálás megállapí­totta, hogy operálni kell. Feb­ruár 18-án kórházba mentem, ahol veseműtétet hajtottak végre rajtam. Mivel a jobbol­dali vesémet eltávohtották egyelőre nem tudok dolgozni. Hat hétig az orvos előírása szerint moccannom sem sza­bad. Két gyermekem és fele­ségem én tartom el. Táppénzt azonban nem kapok. Kérel­memet azzal - utasították föl, hogy nem jár nekem toppén7, mivel idénymunkára vett fel a Cukorgyár, ezért csak a le­dolgozott munkanapokra kap­hatok táppénzt. Ezt az indo­kolást az SZTK-ban is meg­erősítették. Viszont megelőző­leg 8 hónapot dolgoztam a Sertés‘enyésztő és Hizlaló Vál­lalatnál. A Cukorgyárba jog­folytonossággal mentem át in­nen. Jár-e nekem táppénz? Orosházi István, Somogyjád. Az SZTK a következő vá­laszt adta Orosházi István pa- laszára: Mivel a panaszos kampányjellegű munkára szerződött a Cukorgyárba, a törvények értelmében az előző munkaviszony nem vehető fi­gyelembe. így legfeljebb 75 nap táppénz fizethető ki an­nak, aki meghatározott időre szerződött. Orosházi István meg is kapta 75 napra a táp- pénzt a, kórházi költséget is fedezte az SZTK, tehát továb­bi táppénzfizetési kérelmének nem tehetünk eleget. Válaszol a“ Vízügyi Igazgatóság a mezőcsokonyai gazdák panaszara A mezőcsokonyai gazdák az­zal a panasszal fordultak igazgatóságunkhoz, hogy a Mezőcsokonya és Csombárd közötti közúti Ilid körül állan­dóan áradás van, a réteket elönti a víz, épp ezért az ál­lattenyésztés nehézségekbe üt­közik. Vizsgálatunk megállapította, hogy a híd a követelmények­nek megfelelően épült. Átépí­tésekor a mederbe hullott tör­melék bizonyos eliszaposodást okozott, melyet feltétlenül él kell távolítani. A panaszolt víz­kár azonban ezzel még nem oldódik meg. Maga a vízfolyás elhanyagolt bozóttal, fákkal, náddal benőtt medre a víz el­vezetésére nem képes. Mező­csokonya, Csombárd, Bodrog községek rétjei és legelői tel­jesen elmocsarasodtak. A víz­folyások mielőbbi tisztítása, mélyítése szükséges, melynek elvégzése az 1075/1957. számú kormányrendelet szerint mint helyi jelentőségű lecsapolás, az érdekelt terület tulajdono­sainak a feladatát képezi, akiknek ebből a mezőgazdasá­gi haszontöbblet révén előny származik. A végzendő munkák jelen­tős összegbe kerülnek, ezért a mezőcsokonyai gazdák éljenek az 1957. évi 43-as számú tör­vényrendelettel, mely ilyen esetben módot ad arra, hogy a gazdák vízgazdálkodási tár­sulatot alakítsanak. A társulat államsegélyt, illetve hosszúle­járatú kölcsönt kaphat vízren­dezési munkák végzésére. Gombás Lukács, a Vízügyi Igazgatóság vezetője. Hit mond a vizsgálat? Vonyó József bárdudvarnok! és Molnár István taszári ko­vácsmester adópanaszát a So­mogy megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságának I. Pénz­ügyi Osztálya kivizsgálta és a következő tájékoztatást adta: ».Minden kisiparos köteles félévenként a KIOSZ Somogy megyei Adóközösségének a 21/1955. P. M. sz. rendelet 13. paragrafusa értelmében adó­bevallást tenni. A bevallás alapján a KIOSZ adóelőleget állapít meg a következő fél­évre az iparos terhére, az elő­re várható bevétel megbecs­A bevétel mindenek előtt? A kadankútl általános isko­la V. osztályos tanulói múlt hónap 29-én teaestet rendez­tek a helyi kultúrteremben. Műsor után a tanítók felügye­lete mellett kezdetét vette a bál. A tantestület felkérte a szülőket, hogy minél számo­sabb vendéget hozzanak az előadásra, mivel a bevételből a tanulók mecseki kirándulá­sának költségeit szeretnék fedezni. Magam nyolc vendéget hoz­tam azzal a gondolattal: a ne­mes cél megérdemli, hogy mi­nél nagyobb legyen a bevétel. Majd másfél órát várakoztunk míg nagy nehezen előkerült egy asszony, s megkérdezte, mit kívánunk fogyasztani, de arra nem került sor, hogy kap­tunk is volna valamit. Nem akarok én senkit sem pellengérre állítani, csak azt kérem, hogy a jövőben olyan társadalmi jellegű összejövete­leket rendezzenek, ahol a ven­dégeket hívó szülőnek nem kell pironkodnia, amiért a be­lépődíj megváltása után senki sem törődik a vendégek ki­szolgálásával Kelemen László, V. oszt tan. szülei Miért mindig a bérlő húzza a rövidebbet? A2 z is mondjon búcsút a nyugalmának és za­vartalan, békés életének, aki magánházba költözik, mert a bérlő az csak a lakbérfizetés idején teljes jogú, de egyéb­ként minden ú tan-módon azon munkálkodnak a házi­gazdák, hogy minél jobban megkeserítsék a lakók életét. A Berzsenyi utca 32. szám­ban lakom, s bizony én is vé­gigszenvedem a bérlők válo­gatott »kínzását«. Arról már nem beszél a ház- tulajdonos, hogy költözzünk ki a lakásból és adjuk ét ne­ki. Ilyesmiről szó sincs. Ugyan, miért háborgatnának minket ilyen kellemetlen ké­réssel, amikor úgyis tudják, hogy nincs hova költöznünk. Marad tehát a legelterjedtebb bérbeadói taktika, melyet már a középkorban is alkal­maztak a törökök a bevehe­tetlen várai: ostrománál. Azok a törökök addig éhez- tették a város védőit, míg meg nem adták magukat, a bérbeadók addig törik a bor­sot a bérlő orra alá, mígnem idegei felmondják a szolgála­tot, s el nem menekül a la­kásból. Mit mond a szövetkezeti ügyvezető? LAPUNK március 26-i szá­mának »Mit hozott a posta?» rovatában »Rossz minőségű szódavíz, minősíthetetlen vi­selte dés kíséretében« címen megjelent a Kőolajipari Tröszt babócsai üzemegysége dolgo­zóinak levele, melyben Belá­nyi Ferenc szövetkezeti ügy- veze'ö magatartása ellen emeltek panaszt. Nem lenne helyes, ha nem hallgatnánk meg mindkét félt, ezért közöl­jük Belányi Ferenc válaszát. »Elismerem, hogy március 9-én vasárnap ittas állapot­ban voltam, elismerem, a szó­davíz minőségével kapcsolat­ban elhangzott panasz helyes­ségét is, azonban a levél többi része kicsit sántít, mivel na­gyon öncélúan íródott. A levél igazának alátámasztására szol­gál egész biztos az a kitétel, hogy a vállalat dolgozóit, a falu apraja-nagyja megszeret­te, csak én nem. Babócsán akad még néhány dolgozó, aki igen neheztel a »fúrósokra«, amiért önkényesen a mezőn át közlekednek, $ a vetést leta­possák. Az elmúlt év őszén valóban megjelent a zalai újságban egy cikk, mely a tények hiá­nya miatt nem számíthatott a legsikerültebbek közé. A cikk szerint a. vendéglőben vizezett bort árusítunk. Mi is, felettes szerveink is több ízben végez­tünk ellenőrzést, de ezt nem tudtuk megállapítani. MÁRCIUS 9-én valóban be­ült a vállalat négy dolgozója a vendéglőbe — eddig igaza is van a levélnek —, de ugyan­olyan állapotban voltak, mint én (s erről már nem írnak). Asztalukhoz hivattak, s Tamás Ferenc megkérdezte, én va­gyok-e a szövetkezet ügyveze­tője. Igenlő válaszomra azt mondta: akkor szégyelljem magam. Ezután szó, szót köve­tett, s amennyit én mond­tam nekik, annyit ők is mond­tak nekem, tehát számlánkat kiegyenlítettük. Olyan álla­potban egyikünk sem volt, hogy célravezető vitát indít- 'lasson. A kiskirályoskodást illetően csate annyit, hogy bizonyítsák be a vállalat dolgozói. Szerin­tem a levélnek az a szépség­hibája, hogy a tröszt dolgozói­nak a nevében íródott. Felte­hetően azért, hogy nagyobb súlya legyen a levélnek. Az is meglehet, hogy a levelet olyan dolgozó írta, aki jelen sem volt az esetnél, csak hallo­másból értesült róla. A VÁLLALAT dolgozói itt­létük óta még egyetlen eset­ben sem fordultak panasz- szal a szövetkezeti Igazgató­sághoz. Pedig ez a legmegfe­lelőbb módszere a hibák ki­javításának. BELÁNYI FERENC Babócsa Még egyszer Keresztes Lászlóé a szó A kiűzés első felvonása nálunk is kezdetét vet­te. A háztulajdonos egyik napról a másikra egy drót­kerítést csináltatott az ajtóm elé. A kerítésen egy rozoga, nyikorgó ajtó is van, melyet állandóan csapkodnak a gye­rekek. A küszöbömön törlik le sáros lábukat, ott dobognak, topognak az ajtóm előtt egész nap. Miért nem tudta a házi­gazda odébb építtetni ezt a szükség-kerítést? Hát a bér­lőnek semmihez sincs joga? Még a nyugalomhoz sem? A ■faházam a kerítésen túl van. Ha szenet vagy fát hozatok, ■akkor a kocsi nem tud az elszűkített hely miatt meg­fordulni. Sokáig kezeltek be­teg ideg címmel, s most ez, az ajtóm elé épített kerítés újra csak ront állapotomon. A végén valóban kénytelen leszek megszökni. Török Sándomé, Kaposvár, Berzsenyi u. 32. ■▼▼▼▼TVYTTTTTTTTT▼?▼»▼▼▼▼▼▼TT1 lésével. Az így kirótt adóelő­leg azonban nem végleges ősz- szeg. A kisiparos a tényleges bevétel alapján köteles a forgalmi adót önadóztatás­sal befizetni, az előlegen felül is. A félévi adóbevallást is ilyen formában 'köteles meg­tenni. Hogy a bevallás valóban a tényleges forgalmat vette-e alapul, azt nem a KIOSZ Adó­közössége, hanem a járási ta­nács vb. pénzügyi osztálya el­lenőrzi a 21/1955. P. M. sz. rendelet! 29. paragrafusa ér­telmében. Amennyiben az el­lenőrzés azt állapítja meg, hogy az iparos a forgalmi adó köteles bevételét nem a tény­leges összegben vallotta be a KIOSZ Adőközössógének, ak­kor a járási pénzügyi osztály a szabálysértés megállapításá­val egyidőben előírja a meg­rövidített és veszélyeztetett forgalmi adót. Ugyanakkor szabálysértési bírságot is ki kell vetni. A járási pénzügyi osztály minden iparos forgalmi adó­zását köteles felülvizsgálni, s ha adórövidítést állapít még, erről jegyzőkönyvet vesz fel és a forgalmi adót azonnal megfizetteti. Mindezeknek az előrebocsátásával nézzük meg Vonyó József bárdudvarnóki kovácsmester panaszát. A vizsgálat, megállapította, hogy Vonyó József 1954. július 1 óta egyáltalán nem adott forgalmi adó bevallást a KIOSZ Adóközösségének. Minthogy pénztárkönyvet sem vezetett, bár ez minden iparosnak legelemibb köteles­sége, a vizsgálatot vezető pénz­ügyi dolgozók a vizsgálat, megkezdésekor termelői for­galmi adó köteles bevételi összesítőt kértek Vonyó Jó­zseftől a helyi tanácsveze tőség jelenlétében. Az összesítőt, mely egy teljes oldalt tett ki, saját kezűleg írta meg a fent- nevezett. Évente tíz ló vasalá­sából 800 forint, kapcsok, sze­gek csavarok készítéséből, ko­csi vasalásokból évente 1200 forint bevétele volt. A 24 342/ 1958. szám alatt iktatott jegy­zőkönyv szerint, melyet a já­rási pénzügyi osztály vett fel, ezért 1290 forint forgalmi adót és 100 forint pénzbírságot rótt ki. Molnár István taszári ko­vácsmester szintén saját kezű­leg írta le forgalmi adó bevé­teli összesítőjét, melyben elő­adta, hogy évente 45 lovat va­salt, első két lábra új vassal, darabonként 15 forintért, használt vassal darabonként 8 forintért. Ezek szerint évente 2745 forint forgalmi adó köte­les bevétele volt. Kapcsok, szegek, csavarok és kocsi va­salások után továbbá még 1800 forint évi adóköteles bevétele volt. 4545 forint évi bevétele te­hát három és fél évre, ez kereken 12 862 forintot tett ki. A KIOSZ Adókö­zösségének azonban csu­pán 7150 forintot vallott be. A különbözet után 35 száza­lékos forgalmi adót kellett a já­rási pénzügyi osztálynak meg­állapítania. A 24 395/MM/1958. sz. jegyzőkönyvben ezt 17,12 forintban állapították meg, és hozzászámoltak még 570 fo­rint pénzbírságót. A vizsgálat a helyi tanács vezetősége előtt folyt le, épp ezért az eljárás a legmesszebbmenőkig méltányos és törvényszerű volt Vonyó József azért fizetett magasabb pénzbírságot, mert nem fizette ki a jegyzőkönyv lezárása előtt azt az összeget, amellyel a népgazdaságot meg­rövidítette. Molnár azonnal kifizette büntetését. A 10/1955. P. M. sz. rendelet 30. paragra­fusa értelmében a vizsgáló közegeknek jo­gukban áll a bírságot a megrövidített forgalmi adó egyharmad részében meg­állapítani, nemfizetés ese- tán pedig százszázalékos bírságot kivetni. Nem fedi a valóságot, hogy Torma Kálmán, aki a vizsgá­latot folytatta, kényszerítette Vonyó Józsefet a jegyzőkönyv aláírására. Egyrészt ilyenre nem is lehet felnőtt embert rá­kényszeríteni, amikor a köz­ségi tanács vezetői is jelen vannak, másrészt nemcsak aláírásról volt szó, hanem egy teljes összesítő saját kezű megírásáról. Az sem felel meg a valóság­nak, hogy Molnár István el­len azért indítottunk eljárást, mert nem vezette a pénztár­könyvet. Az eljárást a forgal­mi adó hiány miatt indítottuk meg. Azok a csekkek, amiket a vizsgálat során bemutatott, a KIOSZ Adóközösséghez be­fizetett összegekről szóltak. Ezeket le is számolták dolgo­zóink a panaszos javára. A kovács iparosoknak 1957. július 1-ig 35 száza­lékos, július 1-től pedig 25 százalékos termelői for­galmi adót kell fizetniük. , Végeredményben ezt a munkáltatókra hárítják, s ha ezt nem fizetik be, ak­kor az állam pénzét tart­ják meg maguknak. Ha az ilyen hiány az 5000 forintot meghaladja, a bíróság sikkasztás miatt büntető eljá­rást indíthat az iparos ellen. A KIOSZ Adóközössége évente többször is tájékoztat­ja az iparosokat kötelezettsé­gükről, Mivel az iparosok adómorálja nem megfelelő, azért történik annyi hiányo­lás. A KIOSZ Adóközösség veze­tősége is megállapítja, hogy a fenti ügyekben sem tör­vénysértés, sem szabályta­lanság nem történt a pénz­ügyi szervek részéről. A panaszok felvevőjét, Ba­ndii Sándor helyi csoport tit­kárt is kioktattuk az üggyel kapcsolatban. Dr. Horváth Gyula, m. előadó. * • * (Sturm István kapóstól ko­vács panaszára is vonatkozik a pénzügyi osztály válasza. A hasonló panasszal élő ková­csok a fentiekből megállapít­hatják a kivetett forgalmi adó és büntetés jogosságát. Szerk.) rm fTVTT Szerkesztői üzexetek «**“ ..................iiiiiiimiiiuliiiuumiiiuimuuiiiiilUiliiiiilUiliiiiiiiiluillllllllllUIIIIUIIIilllllllUDIIUll M árcius 19-i »Mit hozott a posta?« rovatunkban közöltük Keresztes László panaszos le­velét. melyben arról számol be, hogy járandóságát a so- mogyjádi Augusztus 20 Ter­melőszövetkezetben nem fizet­ték ki. Panaszos levelére azon­nal válaszolt is Boszkovits Já­nos, a tsz elnöke. Most újra levelet hozott a posta Keresz­tes Lászlótól. »1957. évre szálastakarmányt is beállítottak a zárszámadás­ba, munkaegységenként 1 kg- ot. Nekem összesen 563 kg szálastakarmány járt volna, ezt azonban még máig sem osztották ki. A válaszban Boszkovits János, a tsz elnöke 200 kg zabjárandóságról be­szélt, pedig tudhatja, hogy 1957-re 273 kg zab járt volna nekem. Eevszer hiányos kiér­tékeléssel 54,80 munkaegysé­gem volt, ezenfelül pedig a négy hónapra járó 60 munka­egységemet (a trakto veze­tésért és karbantartásért) szintén hiányosan számolták el. Nem valószínű, hogy 118 munkaegységre 300 forint jár­na. Jó lenne, ha utána nézné­nek a tsz-ben még egyszer a panaszomnak, s talán akkor rájönnének, hogy valóban hiá­nyosan számolták el a munka­egységeimet. Keresztes László, Somogyjád. BARTA JÁNOS Meszteg- nyő, Ady Endre utca Szer­kesztőségünkbe küldött leve­lüket nem áll módunkban le­közölni. Ha mindenképpen szeretnék köszünetüket ki­fejezni a kisleányukat utol­só útjára kísérőiknek, akkor néhány soros szöveget adja­nak fel apróhirdetésként a Somogyi Néplap Kiadóhiva­talában (Kaposvár, Latinka Sándor u. 2/b.). Levélben a pénz egyidejű beküldésével is feladhatják a köszönet­nyilvánítást. A szöveg min­den szaváért egy forintot kell fizetni, az dső szó két forint. * * * FONÓ KÖZSÉG Népsza­badság és Somogyi Néplap előfizetőinek. A megyei pos­tahivatal hírlaposztálya pa­naszukra azt a választ adta, hogy csak a Pécsi Postaigaz­gatóság hozzájárulásával le­het megoldani, hogy vasár­nap és ünnepnapon is kivi­gyék a sajtóterméket Fonó községbe. A megyei postahi­vatal hírlaposztálya megtette a jelentést a pécsi igazgató­ságnak. * * * IFJ. BENE JÓZSEF Zselic- kislak, Petőfi Sándor u. 20. A vasárnapi országos állat- és kirakodóvásárra minden to­vábbi nélkül felhajthatja csi­kóit, amennyiben az egy évet még nem töltötték be. Ha áp­rilis 3- án a csikók már be­töltötték az egy évet, akkor csak abban az esetben hoz­hatja fel, ha az orvos előző­leg kivágta őket. * * * NOVAK FERENC Pogány- szentpéter, Bajcsi-Zs. u. 43. Kérését teljesítjük, elküldjük a 6x0-os másolókeretet. Az ára azonban nem 18, hanem 26 forint. Küldjön be szer­kesztőségünkbe 28 forintot, s azonnal postázzuk a kért fényképészeti felszerelést Egyébként sok sikert kívá­nunk a fényképezéshez. * * * MOLNÁR BÉLA Balaton- szernes. Panaszára a kapos­vári OTP a következő választ adta: az OTP budapesti köz­pontja egyelőre leállította a balatoni házhely eladásokat, mivel szeretnék megoldani, hogy ne csak a somogyiak, ha­nem az ország más megyéinek lakói is vásárolhassanak ház­helyet a Balaton partján. Ha a döntés megszületett, a sió­foki OTP fiók azonnal értesí­ti önt arról, elfogadták-e az igénylését, vagy sem. « * * BABICS LAJOS Kaposvár, Gépállomás. Kérését nem tudjuk teljesíteni. A közlésre szánt szöveget adja fel apró- hirdetésként a Somogyi Nép­lap Kiadóhivatalában, Kapos­vár, Latinka Sándor u. 2/b. A hirdetés szavanként 1 forint, az első szó 2 forint. Ha a le­vélben közölt szöveget szeret­né megjelentetni, akkor küldjön be postán 18 forin­tot a Kiadóhivatalba, a szö­veg egyidejű feladásával, és minden további nélkül kö­zöljük a lapban. Természete­sen ez az feszég csak egysze­ri közlésre vonatkozik. Egyéb­ként keresse fel személyesen szerkesztőségünket, hogy a levélben írtakról bővebben el­beszélgessünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom