Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-09 / 83. szám
n KiOSZ hozzászólása a Kötelezi-e a fénykép?“ ciaiö levélhez sv Véleményünk szerint a KIOSZ-nak feltétlenül hozzá kell szólnia a -Kötelező-e a fénykép?« című levélhez, feltétlen szükséges, hogy véleményünket nyilvánítsuk, mivel a levél írója helyesen veti fel a kérdést. Sajnos, nemcsak Somogy megyében, de országos viszonylatiba d is tapasztalható, hogy egyes alkalmakkor bizonyos fényképészek jelennek meg az iskolákban és egyéb helyeken, s igyekeznek arra rávenni a vezetőket, hogy készíttessenek fényképeket, amelyeket »vétetkény- szer« nélkül adnak át az illetőknek, amikor a képek elkészülnek. Olyan is előfordul — mint a levélben említett eset is bizonyítja, hogy a fényképész megkéri az iskola vezetőjét, - segítsen a képeket átvétetni 'a ipyermekeken keresztül a szülőkkel. Nem akarunk senkit sem rágalmazni, de olyan esetekről is tudunk, hogy az ilyen-fényképészek« hálából fényképet, jeseitleg egyéb -szerény« ajándékot adnak cserébe annak, aki segítséget nyújt nekik. A KIOSZ megyei titkársága elítéli az ilyen tevékenységet ha iparengedéllyel rendelkező kisiparos csinálja és hozzátesszük: az ilyen megengedhetetlen eljárás nem is marad megtorlás nélkül. Ha viszont kontár, iparengedéllyel nem rendelkező -fényképész« végzi e munkát, kétszeresen felelősségre vonjuk az illetőt, de azt is, aki segítséget nyújt neki. A KIOSZ igyekszik mielőbb megállapítani a levélben közölt fényképész személyét, tartózkodási helyét, hogy annak rendje és módja szerint elvegyük a kedvét a kötelező fényképek készítésétől, amely nem más, mint az emberei: megkárosítása. Boross Gyula, a KIOSZ megyei titkára. JÁR-E TÁPPÉNZ? A Kaposvári Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalatnál dolgoztam 1957. február 11-től, szeptember 24-ig. Ekkor hozzájárulással kiléptem a vállalattól és már szeptember 28- án munikába álltam a Cukorgyárnál. 75; napot dolgoztam itt. December 13-án megbetegedtem. Somogyiadon a körzeti orvos betegállományba tett. A kivizsgálás megállapította, hogy operálni kell. Február 18-án kórházba mentem, ahol veseműtétet hajtottak végre rajtam. Mivel a jobboldali vesémet eltávohtották egyelőre nem tudok dolgozni. Hat hétig az orvos előírása szerint moccannom sem szabad. Két gyermekem és feleségem én tartom el. Táppénzt azonban nem kapok. Kérelmemet azzal - utasították föl, hogy nem jár nekem toppén7, mivel idénymunkára vett fel a Cukorgyár, ezért csak a ledolgozott munkanapokra kaphatok táppénzt. Ezt az indokolást az SZTK-ban is megerősítették. Viszont megelőzőleg 8 hónapot dolgoztam a Sertés‘enyésztő és Hizlaló Vállalatnál. A Cukorgyárba jogfolytonossággal mentem át innen. Jár-e nekem táppénz? Orosházi István, Somogyjád. Az SZTK a következő választ adta Orosházi István pa- laszára: Mivel a panaszos kampányjellegű munkára szerződött a Cukorgyárba, a törvények értelmében az előző munkaviszony nem vehető figyelembe. így legfeljebb 75 nap táppénz fizethető ki annak, aki meghatározott időre szerződött. Orosházi István meg is kapta 75 napra a táp- pénzt a, kórházi költséget is fedezte az SZTK, tehát további táppénzfizetési kérelmének nem tehetünk eleget. Válaszol a“ Vízügyi Igazgatóság a mezőcsokonyai gazdák panaszara A mezőcsokonyai gazdák azzal a panasszal fordultak igazgatóságunkhoz, hogy a Mezőcsokonya és Csombárd közötti közúti Ilid körül állandóan áradás van, a réteket elönti a víz, épp ezért az állattenyésztés nehézségekbe ütközik. Vizsgálatunk megállapította, hogy a híd a követelményeknek megfelelően épült. Átépítésekor a mederbe hullott törmelék bizonyos eliszaposodást okozott, melyet feltétlenül él kell távolítani. A panaszolt vízkár azonban ezzel még nem oldódik meg. Maga a vízfolyás elhanyagolt bozóttal, fákkal, náddal benőtt medre a víz elvezetésére nem képes. Mezőcsokonya, Csombárd, Bodrog községek rétjei és legelői teljesen elmocsarasodtak. A vízfolyások mielőbbi tisztítása, mélyítése szükséges, melynek elvégzése az 1075/1957. számú kormányrendelet szerint mint helyi jelentőségű lecsapolás, az érdekelt terület tulajdonosainak a feladatát képezi, akiknek ebből a mezőgazdasági haszontöbblet révén előny származik. A végzendő munkák jelentős összegbe kerülnek, ezért a mezőcsokonyai gazdák éljenek az 1957. évi 43-as számú törvényrendelettel, mely ilyen esetben módot ad arra, hogy a gazdák vízgazdálkodási társulatot alakítsanak. A társulat államsegélyt, illetve hosszúlejáratú kölcsönt kaphat vízrendezési munkák végzésére. Gombás Lukács, a Vízügyi Igazgatóság vezetője. Hit mond a vizsgálat? Vonyó József bárdudvarnok! és Molnár István taszári kovácsmester adópanaszát a Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának I. Pénzügyi Osztálya kivizsgálta és a következő tájékoztatást adta: ».Minden kisiparos köteles félévenként a KIOSZ Somogy megyei Adóközösségének a 21/1955. P. M. sz. rendelet 13. paragrafusa értelmében adóbevallást tenni. A bevallás alapján a KIOSZ adóelőleget állapít meg a következő félévre az iparos terhére, az előre várható bevétel megbecsA bevétel mindenek előtt? A kadankútl általános iskola V. osztályos tanulói múlt hónap 29-én teaestet rendeztek a helyi kultúrteremben. Műsor után a tanítók felügyelete mellett kezdetét vette a bál. A tantestület felkérte a szülőket, hogy minél számosabb vendéget hozzanak az előadásra, mivel a bevételből a tanulók mecseki kirándulásának költségeit szeretnék fedezni. Magam nyolc vendéget hoztam azzal a gondolattal: a nemes cél megérdemli, hogy minél nagyobb legyen a bevétel. Majd másfél órát várakoztunk míg nagy nehezen előkerült egy asszony, s megkérdezte, mit kívánunk fogyasztani, de arra nem került sor, hogy kaptunk is volna valamit. Nem akarok én senkit sem pellengérre állítani, csak azt kérem, hogy a jövőben olyan társadalmi jellegű összejöveteleket rendezzenek, ahol a vendégeket hívó szülőnek nem kell pironkodnia, amiért a belépődíj megváltása után senki sem törődik a vendégek kiszolgálásával Kelemen László, V. oszt tan. szülei Miért mindig a bérlő húzza a rövidebbet? A2 z is mondjon búcsút a nyugalmának és zavartalan, békés életének, aki magánházba költözik, mert a bérlő az csak a lakbérfizetés idején teljes jogú, de egyébként minden ú tan-módon azon munkálkodnak a házigazdák, hogy minél jobban megkeserítsék a lakók életét. A Berzsenyi utca 32. számban lakom, s bizony én is végigszenvedem a bérlők válogatott »kínzását«. Arról már nem beszél a ház- tulajdonos, hogy költözzünk ki a lakásból és adjuk ét neki. Ilyesmiről szó sincs. Ugyan, miért háborgatnának minket ilyen kellemetlen kéréssel, amikor úgyis tudják, hogy nincs hova költöznünk. Marad tehát a legelterjedtebb bérbeadói taktika, melyet már a középkorban is alkalmaztak a törökök a bevehetetlen várai: ostrománál. Azok a törökök addig éhez- tették a város védőit, míg meg nem adták magukat, a bérbeadók addig törik a borsot a bérlő orra alá, mígnem idegei felmondják a szolgálatot, s el nem menekül a lakásból. Mit mond a szövetkezeti ügyvezető? LAPUNK március 26-i számának »Mit hozott a posta?» rovatában »Rossz minőségű szódavíz, minősíthetetlen viselte dés kíséretében« címen megjelent a Kőolajipari Tröszt babócsai üzemegysége dolgozóinak levele, melyben Belányi Ferenc szövetkezeti ügy- veze'ö magatartása ellen emeltek panaszt. Nem lenne helyes, ha nem hallgatnánk meg mindkét félt, ezért közöljük Belányi Ferenc válaszát. »Elismerem, hogy március 9-én vasárnap ittas állapotban voltam, elismerem, a szódavíz minőségével kapcsolatban elhangzott panasz helyességét is, azonban a levél többi része kicsit sántít, mivel nagyon öncélúan íródott. A levél igazának alátámasztására szolgál egész biztos az a kitétel, hogy a vállalat dolgozóit, a falu apraja-nagyja megszerette, csak én nem. Babócsán akad még néhány dolgozó, aki igen neheztel a »fúrósokra«, amiért önkényesen a mezőn át közlekednek, $ a vetést letapossák. Az elmúlt év őszén valóban megjelent a zalai újságban egy cikk, mely a tények hiánya miatt nem számíthatott a legsikerültebbek közé. A cikk szerint a. vendéglőben vizezett bort árusítunk. Mi is, felettes szerveink is több ízben végeztünk ellenőrzést, de ezt nem tudtuk megállapítani. MÁRCIUS 9-én valóban beült a vállalat négy dolgozója a vendéglőbe — eddig igaza is van a levélnek —, de ugyanolyan állapotban voltak, mint én (s erről már nem írnak). Asztalukhoz hivattak, s Tamás Ferenc megkérdezte, én vagyok-e a szövetkezet ügyvezetője. Igenlő válaszomra azt mondta: akkor szégyelljem magam. Ezután szó, szót követett, s amennyit én mondtam nekik, annyit ők is mondtak nekem, tehát számlánkat kiegyenlítettük. Olyan állapotban egyikünk sem volt, hogy célravezető vitát indít- 'lasson. A kiskirályoskodást illetően csate annyit, hogy bizonyítsák be a vállalat dolgozói. Szerintem a levélnek az a szépséghibája, hogy a tröszt dolgozóinak a nevében íródott. Feltehetően azért, hogy nagyobb súlya legyen a levélnek. Az is meglehet, hogy a levelet olyan dolgozó írta, aki jelen sem volt az esetnél, csak hallomásból értesült róla. A VÁLLALAT dolgozói ittlétük óta még egyetlen esetben sem fordultak panasz- szal a szövetkezeti Igazgatósághoz. Pedig ez a legmegfelelőbb módszere a hibák kijavításának. BELÁNYI FERENC Babócsa Még egyszer Keresztes Lászlóé a szó A kiűzés első felvonása nálunk is kezdetét vette. A háztulajdonos egyik napról a másikra egy drótkerítést csináltatott az ajtóm elé. A kerítésen egy rozoga, nyikorgó ajtó is van, melyet állandóan csapkodnak a gyerekek. A küszöbömön törlik le sáros lábukat, ott dobognak, topognak az ajtóm előtt egész nap. Miért nem tudta a házigazda odébb építtetni ezt a szükség-kerítést? Hát a bérlőnek semmihez sincs joga? Még a nyugalomhoz sem? A ■faházam a kerítésen túl van. Ha szenet vagy fát hozatok, ■akkor a kocsi nem tud az elszűkített hely miatt megfordulni. Sokáig kezeltek beteg ideg címmel, s most ez, az ajtóm elé épített kerítés újra csak ront állapotomon. A végén valóban kénytelen leszek megszökni. Török Sándomé, Kaposvár, Berzsenyi u. 32. ■▼▼▼▼TVYTTTTTTTTT▼?▼»▼▼▼▼▼▼TT1 lésével. Az így kirótt adóelőleg azonban nem végleges ősz- szeg. A kisiparos a tényleges bevétel alapján köteles a forgalmi adót önadóztatással befizetni, az előlegen felül is. A félévi adóbevallást is ilyen formában 'köteles megtenni. Hogy a bevallás valóban a tényleges forgalmat vette-e alapul, azt nem a KIOSZ Adóközössége, hanem a járási tanács vb. pénzügyi osztálya ellenőrzi a 21/1955. P. M. sz. rendelet! 29. paragrafusa értelmében. Amennyiben az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy az iparos a forgalmi adó köteles bevételét nem a tényleges összegben vallotta be a KIOSZ Adőközössógének, akkor a járási pénzügyi osztály a szabálysértés megállapításával egyidőben előírja a megrövidített és veszélyeztetett forgalmi adót. Ugyanakkor szabálysértési bírságot is ki kell vetni. A járási pénzügyi osztály minden iparos forgalmi adózását köteles felülvizsgálni, s ha adórövidítést állapít még, erről jegyzőkönyvet vesz fel és a forgalmi adót azonnal megfizetteti. Mindezeknek az előrebocsátásával nézzük meg Vonyó József bárdudvarnóki kovácsmester panaszát. A vizsgálat, megállapította, hogy Vonyó József 1954. július 1 óta egyáltalán nem adott forgalmi adó bevallást a KIOSZ Adóközösségének. Minthogy pénztárkönyvet sem vezetett, bár ez minden iparosnak legelemibb kötelessége, a vizsgálatot vezető pénzügyi dolgozók a vizsgálat, megkezdésekor termelői forgalmi adó köteles bevételi összesítőt kértek Vonyó Józseftől a helyi tanácsveze tőség jelenlétében. Az összesítőt, mely egy teljes oldalt tett ki, saját kezűleg írta meg a fent- nevezett. Évente tíz ló vasalásából 800 forint, kapcsok, szegek csavarok készítéséből, kocsi vasalásokból évente 1200 forint bevétele volt. A 24 342/ 1958. szám alatt iktatott jegyzőkönyv szerint, melyet a járási pénzügyi osztály vett fel, ezért 1290 forint forgalmi adót és 100 forint pénzbírságot rótt ki. Molnár István taszári kovácsmester szintén saját kezűleg írta le forgalmi adó bevételi összesítőjét, melyben előadta, hogy évente 45 lovat vasalt, első két lábra új vassal, darabonként 15 forintért, használt vassal darabonként 8 forintért. Ezek szerint évente 2745 forint forgalmi adó köteles bevétele volt. Kapcsok, szegek, csavarok és kocsi vasalások után továbbá még 1800 forint évi adóköteles bevétele volt. 4545 forint évi bevétele tehát három és fél évre, ez kereken 12 862 forintot tett ki. A KIOSZ Adóközösségének azonban csupán 7150 forintot vallott be. A különbözet után 35 százalékos forgalmi adót kellett a járási pénzügyi osztálynak megállapítania. A 24 395/MM/1958. sz. jegyzőkönyvben ezt 17,12 forintban állapították meg, és hozzászámoltak még 570 forint pénzbírságót. A vizsgálat a helyi tanács vezetősége előtt folyt le, épp ezért az eljárás a legmesszebbmenőkig méltányos és törvényszerű volt Vonyó József azért fizetett magasabb pénzbírságot, mert nem fizette ki a jegyzőkönyv lezárása előtt azt az összeget, amellyel a népgazdaságot megrövidítette. Molnár azonnal kifizette büntetését. A 10/1955. P. M. sz. rendelet 30. paragrafusa értelmében a vizsgáló közegeknek jogukban áll a bírságot a megrövidített forgalmi adó egyharmad részében megállapítani, nemfizetés ese- tán pedig százszázalékos bírságot kivetni. Nem fedi a valóságot, hogy Torma Kálmán, aki a vizsgálatot folytatta, kényszerítette Vonyó Józsefet a jegyzőkönyv aláírására. Egyrészt ilyenre nem is lehet felnőtt embert rákényszeríteni, amikor a községi tanács vezetői is jelen vannak, másrészt nemcsak aláírásról volt szó, hanem egy teljes összesítő saját kezű megírásáról. Az sem felel meg a valóságnak, hogy Molnár István ellen azért indítottunk eljárást, mert nem vezette a pénztárkönyvet. Az eljárást a forgalmi adó hiány miatt indítottuk meg. Azok a csekkek, amiket a vizsgálat során bemutatott, a KIOSZ Adóközösséghez befizetett összegekről szóltak. Ezeket le is számolták dolgozóink a panaszos javára. A kovács iparosoknak 1957. július 1-ig 35 százalékos, július 1-től pedig 25 százalékos termelői forgalmi adót kell fizetniük. , Végeredményben ezt a munkáltatókra hárítják, s ha ezt nem fizetik be, akkor az állam pénzét tartják meg maguknak. Ha az ilyen hiány az 5000 forintot meghaladja, a bíróság sikkasztás miatt büntető eljárást indíthat az iparos ellen. A KIOSZ Adóközössége évente többször is tájékoztatja az iparosokat kötelezettségükről, Mivel az iparosok adómorálja nem megfelelő, azért történik annyi hiányolás. A KIOSZ Adóközösség vezetősége is megállapítja, hogy a fenti ügyekben sem törvénysértés, sem szabálytalanság nem történt a pénzügyi szervek részéről. A panaszok felvevőjét, Bandii Sándor helyi csoport titkárt is kioktattuk az üggyel kapcsolatban. Dr. Horváth Gyula, m. előadó. * • * (Sturm István kapóstól kovács panaszára is vonatkozik a pénzügyi osztály válasza. A hasonló panasszal élő kovácsok a fentiekből megállapíthatják a kivetett forgalmi adó és büntetés jogosságát. Szerk.) rm fTVTT Szerkesztői üzexetek «**“ ..................iiiiiiimiiiuliiiuumiiiuimuuiiiiilUiliiiiilUiliiiiiiiiluillllllllllUIIIIUIIIilllllllUDIIUll M árcius 19-i »Mit hozott a posta?« rovatunkban közöltük Keresztes László panaszos levelét. melyben arról számol be, hogy járandóságát a so- mogyjádi Augusztus 20 Termelőszövetkezetben nem fizették ki. Panaszos levelére azonnal válaszolt is Boszkovits János, a tsz elnöke. Most újra levelet hozott a posta Keresztes Lászlótól. »1957. évre szálastakarmányt is beállítottak a zárszámadásba, munkaegységenként 1 kg- ot. Nekem összesen 563 kg szálastakarmány járt volna, ezt azonban még máig sem osztották ki. A válaszban Boszkovits János, a tsz elnöke 200 kg zabjárandóságról beszélt, pedig tudhatja, hogy 1957-re 273 kg zab járt volna nekem. Eevszer hiányos kiértékeléssel 54,80 munkaegységem volt, ezenfelül pedig a négy hónapra járó 60 munkaegységemet (a trakto vezetésért és karbantartásért) szintén hiányosan számolták el. Nem valószínű, hogy 118 munkaegységre 300 forint járna. Jó lenne, ha utána néznének a tsz-ben még egyszer a panaszomnak, s talán akkor rájönnének, hogy valóban hiányosan számolták el a munkaegységeimet. Keresztes László, Somogyjád. BARTA JÁNOS Meszteg- nyő, Ady Endre utca Szerkesztőségünkbe küldött levelüket nem áll módunkban leközölni. Ha mindenképpen szeretnék köszünetüket kifejezni a kisleányukat utolsó útjára kísérőiknek, akkor néhány soros szöveget adjanak fel apróhirdetésként a Somogyi Néplap Kiadóhivatalában (Kaposvár, Latinka Sándor u. 2/b.). Levélben a pénz egyidejű beküldésével is feladhatják a köszönetnyilvánítást. A szöveg minden szaváért egy forintot kell fizetni, az dső szó két forint. * * * FONÓ KÖZSÉG Népszabadság és Somogyi Néplap előfizetőinek. A megyei postahivatal hírlaposztálya panaszukra azt a választ adta, hogy csak a Pécsi Postaigazgatóság hozzájárulásával lehet megoldani, hogy vasárnap és ünnepnapon is kivigyék a sajtóterméket Fonó községbe. A megyei postahivatal hírlaposztálya megtette a jelentést a pécsi igazgatóságnak. * * * IFJ. BENE JÓZSEF Zselic- kislak, Petőfi Sándor u. 20. A vasárnapi országos állat- és kirakodóvásárra minden további nélkül felhajthatja csikóit, amennyiben az egy évet még nem töltötték be. Ha április 3- án a csikók már betöltötték az egy évet, akkor csak abban az esetben hozhatja fel, ha az orvos előzőleg kivágta őket. * * * NOVAK FERENC Pogány- szentpéter, Bajcsi-Zs. u. 43. Kérését teljesítjük, elküldjük a 6x0-os másolókeretet. Az ára azonban nem 18, hanem 26 forint. Küldjön be szerkesztőségünkbe 28 forintot, s azonnal postázzuk a kért fényképészeti felszerelést Egyébként sok sikert kívánunk a fényképezéshez. * * * MOLNÁR BÉLA Balaton- szernes. Panaszára a kaposvári OTP a következő választ adta: az OTP budapesti központja egyelőre leállította a balatoni házhely eladásokat, mivel szeretnék megoldani, hogy ne csak a somogyiak, hanem az ország más megyéinek lakói is vásárolhassanak házhelyet a Balaton partján. Ha a döntés megszületett, a siófoki OTP fiók azonnal értesíti önt arról, elfogadták-e az igénylését, vagy sem. « * * BABICS LAJOS Kaposvár, Gépállomás. Kérését nem tudjuk teljesíteni. A közlésre szánt szöveget adja fel apró- hirdetésként a Somogyi Néplap Kiadóhivatalában, Kaposvár, Latinka Sándor u. 2/b. A hirdetés szavanként 1 forint, az első szó 2 forint. Ha a levélben közölt szöveget szeretné megjelentetni, akkor küldjön be postán 18 forintot a Kiadóhivatalba, a szöveg egyidejű feladásával, és minden további nélkül közöljük a lapban. Természetesen ez az feszég csak egyszeri közlésre vonatkozik. Egyébként keresse fel személyesen szerkesztőségünket, hogy a levélben írtakról bővebben elbeszélgessünk.
