Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-04 / 80. szám

Co'• C 1 Új világ proletárjai egyesüljetek! Mai számunk 12 ©Mal, ára 80 fill. AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 80. szám. ÁRA 80 FILLÉR Péntek, 1958. április 4, Éljen április 4, felszabadulásunk ünnepe A SZABADSÁG/13. ÉVFORDULÓJÁN T H izehhárom évvel ezelőtt, ezen a napon verte ki hazánkból a Szovjetunió Vörös Had­serege a hitleri fasiszta hordák utolsó marad­ványait. A fasiszta Németország e napon ha­zánkkal elvesztette utolsó csatlósát is. A hit­lerista bandák kiverésével véget ért orszá­gunkban a negyedszázados fasiszta uralom és féktelen kizsákmányolás. Népünk soha nem felejti el, mit köszönhet a Szovjetunió­nak, de nem felejti a Horthy-fasizmus törté­nelmének sötét évet sem. Erről beszélni kell azért is, mert vanruk és nem is kevesen, akik arra törekednek, lvgy kisebbítsék, elhomá­lyosítsák, vagy ldtröljék az emberek emlé­kezetéből a nyomorúságos történelmi múltat. Milyen is volt az egyesek által dicsőített úri Magyarország? A nagybirtokosok, arisz­tokraták, főpapok, iparmágnások hazája volt. Somogy megye eymillió-egyszázötvenkilene- ezer-háromszáztizekét kát. hold földterüle­téből 190 nagybinkos közel félmillió hold- nyi földterület felit uralkodott. Egyedül gróf Festettek Tasziló S 000 kai. hold földnek volt az ura. Ugyancsal ennyit mondhatott magáé­nak 38 000 paraszwalád is. Somogybán negy­venkilencezer gadasági cselédnek, napszá­mosnak, aratóm-uxásnak viszont annyija sem volt, ahova lehdhatta fejét. Hárommillió koldusparaszt, éhérért nyomorgó ipari mun­kásság, reményteli jövőjű értelmiség — ez jellemezte az >*ú Magyarországot«. 1945. április •én független, szabad, önálló nemzetté lettünkMost, amikor visszaemléke­zünk a felszo.badlás óta eltelt időre, őszintén és nyíltan jelenük ki: büszkék vagyunk né­pi demokráciád megerősödésére, népünk életszínvonaláraAnnál is inkább hangsúlyoz­zuk ezt, mert a elmúlt 13 esztendő a párt- és etngazdasági vetésben elkövetett hibák elle­nére is ezerszenen többet adott a magyar dolgozó népnekmint a múltnak bármelyik évszázada. Csupi az ország iparának fejlesz­tésére — 1957. ét kivéve — 100 milliárd fo- rintott fordítottik. A lerombolt gyárak fel­építése mellett j létesítményeket, üzemeket alkottunk. Hogcsak néhányat említsünk, a Kazincbarcikai 'egyíműveket, a Dunai Vas­müvet és Somo megyében a Kaposvári Te:r- tilművet, a Hűházat, a Patyolat Vállalatot és sok más kis-b létesítményt. Az iparosítás eredményeként gyáripar termelése országos viszonylatban 55-ben három és félszerese volt az 1938-aévinelc. Az ipari termelésnek ez a gyors üteű növekedése tette lehetővé, hogy a nemzejövedelem 1955-ben 60 száza­lékkal volt masabb, mint 1949-ben. A növe­kedésnek ez s üteme. kb. hatszorosa a Horthy-Magyarszág 1929 és 1938-as év kö­zötti nemzeti védelmének. A nemzetjövedelem emelkedésének kö­vetkeztében fiait janhilt a dolgozó nép élet­színvonala. A:gy főre eső lisztfogyasztás or­szágos viszonyban évi 130 kg-ról 156 kg-ra, a cukorfogyaás 10,5 kg-ról 24,5 kg-ra emel­kedett. Jelentős töményeket értünk el a lakos­ság kulturáliszociális és egészségügyi ellá­tása tekintetin. Amíg a felszabadulás előtt a tanerők léima 1076 fő volt, addig a me­gye iskoláibcma 2143 pedagógus oktatja, neveli a gyerkeket. Felszámoljuk a Horthy- rendszer ide> nagymérvű analfabétizmust. Pár év óta i Somogynak állandó színháza. A falvak lepbjében kultúrotthon működik, s a megvébel38 mozi szolgáltat műsort a negyvenöt én huszonhárommal szemben. A nép közkincé tettük a kultúrát, ami azelőtt csak a kimálQosakat illette meg. A felszólalás után gyökeres változás állt be a föirtok viszonyokban is. A föld­reform soráöbb mint 40 000 somogyi pa­rasztcsalád ott földhöz. A mezőn ne dn.só.q- ban pedig egyik legnagyobb változást a szocialista stor megjelenése hozta. 1956. október 23. tt Somogy megye 327 termelő­szövetkezeié a megye szántóterületének minteay 22ízaléka tartozott, s a termelő­szövetkezete többsége jól, jövedelmezően gazdálkodót Mindezt az eredményeket nem azért idézzük fel,ért dicsekedni akarunk, vagy hogy elégeiségünket fejezzük ki. hiszen tudjuk, sok>a és gyengeség állt fejlődésünk útjában. Dem a hibák akasztották meg és vetették vii népi demokráciánk előrehala­dását, fejlőét, hanem az ellenforradalom. Az ellenforiilom akkor támadta meg a pár­tot és a néllamát, amikor az már a hibák kijavításáruútjára lépett és fejlődésünk helyes irán kezdte megszabni. Ezt szüksé­ges megmard azért 'is, mert vannak meg szép számuma is, akik azt mondják, hogy írta: HEVESI JÁNOS az ellenforradalom az elkövetett hibák miatt ven, másodízben is felszabadította hazánkat, robbant ki. Ezzel megmentette a magyar népet a pusztu­lástól, a nyomortól, a fasiszta diktatúrától. Ezért nem csoda, hogy népünk szívében egyre azonban tévedés, mert bár igaz, hogy határozottabban él a hála és a szeretet érzése az ellenforradalmárok az elkövetett hibákat azok iránt, akik újból kinyújtották felérik se­felhasználták saját pecsenyéjük sütögetésére, gítő, védő karjukat, ám az ellenforradalom nem a hibák kijavítá- A sára, hanem szocialista építésünk 12 éves yÍA eredményeinek megsemmisítésére, a népi de- «“A Szovjetunió és a többi szocializmust mokratikus rendszer megdöntésére irányult. építő ország népeinek messzemenő testvéri A földesurak, gyárosok, bankárok uralmát segítségével, a forradalmi munkás-paraszt akarták visszaállítani. Igaz, hogy az ellenfor- kormány következetes politikájával, a magyar radalom erőinek átmenetileg sikerült a dolgo- dolgozó nép erőfeszítése révén igen rövid idő zók, az ifjúság, az értelmiség egy részét hazug, alatt sikerült a gazdasági és a politikai élet álhazafias jelszavakkal megtéveszteni, s a minden területén biztosítani a normális életet, kommunista párt szétverése után a hatalmat Kiépítettük a munkáshatalom megbízható rövid időre kezükbe kaparintani. Azonban a fegyveres erőit, biztosítottuk a közrendet és külső és belső imperialista és reakciós erők hozzálcezdtünk az ellenforradalom okozta 22 öröme korainak bizonyult. A párton belüli milliárdos kár helyrehozásához. Az iparban Nagy Imre vezette revizionista áruló csoport nemcsak elértük, de túl is szárnyaltuk a ki­idejében leleplezte magát a dolgozó tömegek tűzött célt, mert 1957-ben 16 százalékkal ter­előtt. Arra sem számítottak, hogy a munkás- meltünk többet, mint 1956-ban és 6 százalék­osztály és a falu népe nem áll az ellenforra- kai többet, mint 1955-ben. dalom oldalára. Nem számolták azzal, hogy Természetes, az ipari termelés ilyen a magyar népnek ma már olyan barátai van- gyors ütemű növekedéséhez hozzájárult az is, nak, mint a népi demokratikus államok, $ a hogy több munkást foglalkoztattunk, mint Szovjetunió>, amely egyszer mar drága vérál- egy évvel korábban. Ez annál is inkább emli- dozatok árán segítette hozzá a magyar népet; tésre méltó, mert egyesek az ellenforradalom hogy önálló, szabad, független szocialista or- fegyveres leverése után azt híresztelték, hogy szágban élhessen. Magyarországon nagy munkanélküliség és A Szovjetunió Vörös Hadserege 1956. no- nélkülözés lesz. Ez azonban, mint ismeretes, vember 4-én a megalakult forradalmi mun- nem így történt. kés-paraszt kormány felkérésére, a. varsói A forradalmi munkás-paraszt kormány és szerződésben vállalt kötelezettsége alapján és a Magyar Szocialista Munkáspárt az ipar fej­ti proletár internacionalizmus szelleméhez hí- - lesztése mellett gondot fordított az egész me­zőgazdaság továbbfejlesztésére. Ezzel a poli­tikánkkal erősítettük a munkás-paraszt szö­vetséget. Mégpedig az egész dolgozó paraszt­sággal, tehát a termelőszövetkezetekben tömö­rült és az egyénileg dolgozó parasztsággal is. Ha elemezzük, hogyan alakult a szocializmus alapjainak építése falun az elmúlt másfél év alatt, azt tapasztaljuk, hogy az első időben a népi hatalom átmeneti gyengeségének követ­keztében sok termelőszövetkezetet eröszaJskal oszlattak fel. Csekély azon termelőszövetkeze­tek száma, amelyek a régi hibák következté­ben — a tagság akaratából — mentek szét. Megyénkben ötvenhat végén, az ellenforrada­lom előtti 327 termelőszövetkezetből mindösz- sze 32 maradt meg. Országos viszonylatban nálunk volt a legnagyobb mérvű jeloszlás. Ennek magyarázata az, hogy Somogy megyé­ben folyt legjobban a termelőszövetkezetek szétverésének szellemi előkészítése. Emlékez­zünk csak a ►>Somogyi összegezése című vitá­ra. Az átmeneti megtorpanás után megyénk­ben is megindult a fejlődés ás a feloszlott ter­melőszövetkezetekből 55 már az elmúlt év tavaszán újra lábraállt és közös gazdálkodás­ba fogott. Az 1957-es év a termelőszövetkeze­tek stabilizálódásának éve volt. Jelenleg TIS termelőszövetkezet és 8 termelőszövetkezeti csoport működik a megyében. Meg vagyunk győződve arról, hogy okos szóval, megfontolt, józan intézkedésekkel fa­lun is győzelemre visszük a szocializmus ügyét. Ezt a meggyőződésünket többek között az is alátámasztja, hogy jelenlegi termelőszö­vetkezeteinknek több mint fele olyan körül­mények között állt talpra, amikor még sem a párt, sem az állam nem tudta nyújtani szá­mukra az őket megillető palit’.Icai és gazda­sági támogatást. Ez azt bizonyítja, hogy a szocializmus eszméje a somogyi falvakban gyökeret vert és a termelőszövetkezetek tag­jai rendíthetetlenül kitartanak a szocializmus ügye mellett. z elmúlt másfél évben sokat erősödtek az egyéni parasztgazdaságok is. S ez nem a véletlen műve, hanem a forradalmi munkás- paraszt kormány és a párt átgondolt paraszt- politikájának eredménye. Most felvetődik a kérdés: előre kell mennünk a falu szocialista átépítésének útján, de hogyan? E kérdésnél abból indulunk ki, hogy a munkás-paraszt kormány és a párt parasztpolitikája, amely egyaránt támogatta és ezután is támogatja a termelőszövetkezeteket, az egyénileg gazdál­kodó parasztokat — helyes politika. Megmá­síthatatlan álláspontunk, hogy semmi szín alatt sem szabad megismételni ezután sam a parasztpolilikánkban korábbi években elkö­vetett hibákat, mint pl. az erőszakos tsz-ala- kítást, a jobbra és balra való elhajlásokat. Ugyanakkor kitartunk azon meggyőződésünk mellett, hogy a felemelkedéshez a leggyor­sabb és legjobban járható út a nagyüzemi gazdálkodáson keresztül vezet. A mi politikánk lényege: úgy kell dolgoz­ni, hogy az egyénileg dolgozó paraszt boldo­guljon, de a termelőszövetkezeti paraszt még jobban boldoguljon. S ez vigye az egyénileg dolgozó parasztot a termelőszövetkezetekbe. áhhoz, hogy elért eredményeinket tovább tudjuk fokozni, az szükséges, hogy éberen őr­ködjünk pártunk egységén, eszmei tisztasá­gán, mert a tömegek nem a tétova, bizonyta­lan pártot leövetik, hanem a. szilárd, határo­zott, tiszta, világos politikájú pártot. Olyat, amely egy szikrát sem enged a riiafxizmus— leninizmus elveiből, amely nem engedi meg, hogy soraiban idegen, nem proletár eszmei áramlatok terjedjenek el. Somogy megye kommunistái és becsületes dolgozói úgy ünnepelhetik legméltóbban sza­badságunk és függetlenségünk megalapozásá­nak 13. évfordulóját, ha következetesen har­colnak a párt politikájának, a párt és a kor­mányhatározatok maradéktalan megvalósítá­sáért. Ha a párttagok, kommunisták tovább erősítik kavcsolatukat a dolgozó tömegekkel s szüntelenül magyarázzák a párt politikáját a dolgozóknak. Ha a mezőgazdaság szodrlista átszervezése érdekében — a párt agrárpoliti­kájának megfelelően — a szocialista nágyüze- m* gazdálkodás szószólói lesznek. IHI II II a jól dolgozunk, tanúbizonyságot teszünk amellett, hogy a Szovjetunió által hazánknak nyújtott emberi és anyagi áldozat nem volt hiábavaló. Örök hála és dicsőség a Szovjet­unió Vörös Hadseregének, amely 1945-ben, másodszor pedig 1956 novemberében megmen­tette hazánkat, függetlenségünket és szabad­ságunkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom