Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-27 / 99. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Vasárnap, 1958. április 27. Rajtuk a falu szeme ÓZÓ. AMI SZÚ: Kereki- ^ ben nem. tudott becsü­letet szerezni a közös gazdál­kodásnak az ellenforradalom alatt felbomlott termelőszövet­kezet. A parasztok azonban itt sem ellenségeik saját érdekük­nek — szeretnének többet ter­melni. Tiz gazda a múlt év őszén megtette az első lenest a szövetkezés útján: szakcso­portot alakított. kaptak az állami tartalékföld bői. Fel is szántotta nekik a traJctor még a tél beköszöntése előtt, az utolsó barázdáig. Ta­vasszal csak a talajelőkészí­tésre volt gondjuk, amit saját lovas- vagy tehenes fogatuk­kal végeztek el. Legelőször a község szélén, a fél-házsorral szemközti völgy tizenöt hold­ján indult meg a borona és simító. Itt lesz ugyanis a ker­tészetük, három-három hold hagyma és leelkáposzta, (sőt hat hold cukorrépa is) Tom- Lajos kertészeti tudá­Gtvennégy holdat kértek és! osanyi ................................I sáriak és a szakcsoport tagjai s zorgalmának eleven reklám­jaként. »No, dolgozik ám a kis téesz — mondogatták a kiska­Egy fejlődő tehenészeiben Bgyforma harsogással ropog­tatják a tehenek a takarmányt a Kaposvári Állami Gazdasá: hosszú istállójában. Mind jól táplált, erős, jól tejelő jószág. Öröm végignézni rajtuk, fi­gyelni lakmározásukat. Ozsváth Károly főagronó mossál járjuk az istállót. Az idős szakember meg-megáll a jószágoknál, érdeklődik, kérdez a brigádvezetőtől. A két is- tállórész között lévő helyiség­ben gondosan körülnéz. Ez a »konyha«. Két munkás éppen készíti a tehenek másnapi en­nivalóját. »Nem mindegy ám, milyent!«... Mindig így volt ez ebben a gazdaságban? Mindig ilyen gondosan, szakszerűen vigyáz­tak az állatok helyes és kellő mennyiségű takarmányozásá­ra? Sokan emlékeznek még rá: csak három rövid esztendővel ezelőtt is mennyivel rosszabb volt a helyzet. Legfőképpen a takarmánnyal álltak rosszul. A tehenek és növendékjószágok számára pél­dául mindössze 76 holdon ter­mett lóhere. Magyarázat sok­féle van. Egyik az, hogy abban az időben néha volt fennaka­dás a magellátásban, s ez a gazdaság nem tudott elég eré­lyesen verekedni az igazgató­ságon saját érdekei védelmé­ben. A kevés takarmány ter­mészetesen neon volt elég a sok jószágnak, s így nem volt elegendő tej sem. Az állatállo­mány csökkenéséről azonban szó sem lehetett, hiszen abban az időben nagyfontosságú fel­adatként tűzték minden gazda­ság elé a tehenészetek jószág­állományának számszerű növe­lését Ebből keletkezett aztán a másik gond. Nem adhattak túl olyan egyedeken, amelyek ke­vés tejet adtak. Etetniük kel­lett, s a szűkös takarmánykész- let tudatában azon tűnődni: miért kell olyan teheneket tartani, amelyek jóformán csalt pusztítják a táplálékot, keve­sebbet hagyva azoknak, ame­lyek 15 liter tejet is adhatná­nak. Szinte természetes, hogy tej minősége is kifogástalan, ilyen körülmények között ne- De nemcsak ennél az egy jó- hezen boldogultak problémájuk ! szagnál, hanem a legtöbbnél, megoldásával, s az állami gaz- ; Ezért is került az 1956—57­tani — természetesen mind jól tejelő egyedéket. A tehenészet mai eredmé­nyeiről már szívesen beszél a főagronómus. Érdekes, de egy­ben érthető is, amikor erről esik szó, mindjárt a takar­mánytermeléssel kezdi, de hi­szen végeredményben ez az alapja a nagy tejhozamnak. — Ma már 160 hold vörös­here és 71 hold lucernatermés lesz a takarmányozás zavarta­lanságának biztosítéka — mondja. — így a gazdaság szántóterületének 20 százalékát pillangósokkal vetettük el. Nem is panaszkodunk a takar­mány miatt a jövőben, de még az állatállományt tekintve sem lehet kifogásunk. Lassan megindul a hosszú is­tállóban és sorolja: — Itt van mindjárt a Piros­ka. Második borjas és huszon­két liter tejet fejnek tőle na ponta. Vagy nézzük a Pirit. Előhasi és átlagosan 17 liter tejet ad. Nem arról van szó, hogy most már minden egye- dünk kiváló. Vannak gyengék is. Itt volt például egy saját nevelésű. Két liternél többet nem tudott adni. Azért nem selejteztük. Várunk vele egy évet, hátha mégis sikerül ered- méijyt elérni vele. Régen is voltak kiválóan tejelő jószága­ink, de a sok rossz mellett nem nagyon tudtak változtatni az alacsony átlagon. Most pedig, éppen ma, elértük azt, hogy 76 tehenünk SOO liter tejet ad. Vannak olyanok is, mint az a Totya, amelyik a harmadik borjú után biztosan húsz lite­res tehén lesz. Vagy mindjárt meg kell emlékezni a Piciről is. Ezt a jóállású tehenet egy asz- szonytól vettük a felvásárlás­kor. Azt mondta, nem szívesen válik meg tőle, mert 12 liter tejet fejt tőle rendszeresen A Pici itt aztán becsapta volt gazdáját: jó takarmányozás mellett 20 liter az átlaga. Az' istálló végében gyönyörű testű, halvány zsemle színű tehén, a Hajnal áll. Ez púban leskelődő, vagy az úton járó-kelő emberek, amint lát­ták a tíz család nagy igyeke­zetét. J? GY-KETTŐRE földbe került a borsó is mind A mezőgazdasági szakemberek farum a A kukorica, vetéséről Megyénkben a szántóföldnek több mint egyötödén teone- 'ünk kukoricát. Ez a növény tehát a búza után a legnagyobb oiuifiet logjaija el. Átlagter­— — —- “k v«j '»»»ou. uCu. Cii.tíLt’t lO^-bcLLJ cl €L a tizenhárom holdon, meg a mése azonban mindeddig alat- lencse nyolc és fél kataszteren, ta maradt a lehetőségek adta Könnyen ment a vetés, hiszen színvonalnak. A terméshoza- a földműyesszövetkezettől mok alakulására nagy hatással kaptak) két új vetőgépet. Ez Van Q talaj termékenysége, szá­már közös munkaeszköz! A ti- mos éghajlati tényező, a nö- zennegye^er forintos vételár vényápolás, sőt a vetés idő- egyharmadat kifizették, a töb- pontjának, módjának, a vető­dj tartozást Tfdig a csoport mag minőségének megválasz- ídet bevételéből tisztázzák. tása is Mert bevételre szépen van ki­látás, hiszen a föld legnagyobb A talajerő részén szerződéses növényeket termelnek. Az előleg — amely- fokozása érdekében az istálló­ból törlesztették a gépek árát trágyának van legnagyobb je- - a földművesszövetkezet ne- lentősége, de nem nélikülözhe- vére jött, s jutott abból az öt- p. kellő mennyiségű ésmeg- vennégy hold esedékes adójára felelő időben alkalmazott mű- is. a agya sem. Ahol nem adtunk A csoport elnöke — Szabó istállótrágyát, ott a nitrogén Gyula —, aki hét hold földet műtrágya alkalmazására fel­mondhat magáénak, így beszél tétlenül szükség van. Mivel a tagság munkaerkölcséről: azonban a kukoricának a szem- ■Nekünk dologkerülő nem termésén a hangsúly, ezért na­kell! Aki egyéni korában ha- gyobb adagú szuperfoszfátot is nyag volt, attól a csoportban érdemes neki adni. A káli mű­trágya nemcsak a homoktala­jokon fokozza a termést, ha­nem a kötött talajokon is. A műtrágya adagokra vo­natkozóan szabályt felállítani ■ nem lehet, de irányelveket részesül: megállapíthatunk. A szuper- magat, mórt l sem lehet sok jót várni!« Per­sze, a nemtörődöm embereket kihagyták a szervezésből, s aki nem hengerelte-boronálta meg vetés után a hároyi hold lencse-földjét, az most utolsó figyelmeztetés ben emberelje meg magát, mert máskülönben kívül tágasabb. Bizony, a hírnevükkel nem játszanak, arra nagyon kénye­sek, hiszen rajtuk a falu sze­me. Tóth István, idős Balogh Hiába, sehogy sem tesz elc- József, meg Adonyi Kálmán get a kötelezettségének a gép jó gazdának számit a község- állomás. Jegyzőkönyvek fel­ben. Szorgalmas, törekvő em- fektetése nem megoldás. Vala bereknek ismerik a kerekiek hogy másként kellene intézni a foszfát és a káli nehezebben | rázóképességét, vagy legalábbis oldódó műtrágyaféleség, ezért csökken a csírázási erélye, s a „ l~«.l—l.-----’-1- 1 a leghelyesebb, ha az őszi mélyszántás előtt szórták ki és szántották alá. Ha azonban er­re valamilyen oknál fogva nem korúit sor, akkor a vetés előtt kell a mulasztást pótolni. Ilyenkor legalább 10—12 cm mélyen bele kell munkálni a földbe. növény sínylődik. Most már azonban elérkezett a kukorica vetésének az ideje, mert nem­csak a homok-, hanem a kötöt­te bb talajok hőmérséklete is elérte, sőt meghaladta a 10 C fokot. A vetéssel már nem sza­bad késlekedni. A most elve­tett mag a legkedvezőbb viszo­I wvv 105Í.VVU V W.V UU V1ŰÍ.V nyok közé kerül: rendelkezésé­....................- -------- re áll a csírázáshoz szükséges t alajnedvesség és hőmérséklet, A vetés módja alaptrágyaként alkalmazandó, míg a nitrogén műtrágya fej trágyaként, vagy a kukorica sor mellé szórva kapálás előtt. Számtalan kísérlet, de ma már gyakorlat is igazolja, hogy érdemes nagyobb adagú mű­trágyát adni a kukoricának. Katasztrális holdanként nitro­gén műtrágyából 30—100, szu- porfoszfátból 150—200, káliból pedig 80—100 kg fel gazdaságosan. A kukorica fejlődésére elő­nyös a korai vetés, de nagyon vigyázni kell: amíg a talaj és a levegő hőmérsék­lete nem melegedett fel megfe­lelő mértékben, addig a vetés­sel várjunk. A kukorica csírá­zásához 8—10 C fok hőmérsék­letre van szükség. Hidegebb ta lajban a mag elvesztheti esi­Szerződésszegő gépállomás a tehenészek büszkesége. liter tejet fejnek tőle. daságok tehenészetei között az országban a legutolsó helyre kerültek. A következő esztendő aztán már hozott némi változást. El­sősorban •a takarmánytermelésről gondoskodtak körültekintően. Növelték a ta­karmányvetések területét, el­sősorban a pillangósokét, bő­vebben használtak műtrágyát. Később, fokozatosan, több mint félszáz szarvasmarhát selejtez­tek, s helyükbe részben a köz­ben megerősödött növendékek kerültek. Több tehenet felvá­sárlás útján is sikerült beállí­es évben elért tej- és tejzsír- meninyiség növekedése miatt a Kaposvári Állami Gazdaság az ország állami gazdaságainak tehenészetei között az előkelő hatodik helyre. Az eredmény annál is érté­kesebb az itt dolgozók számára, mert sokat kellett küszködniük ahhoz, hogy elkerüljenek az utolsó helyről. Oda többé visz- sza sem akarnak jutni. Erre biztosíték a megfelelő mennyi­ségű takarmánytermelés és az a több mint fél száz borjú, mely ma még vidáman ugrándozik a nevelő elkerített részében, de idővel szintén kiválóan tejelő tehénné válik. (Weidinger) KozségSejlesztés Balaton őszödön Pete Károly, Herczeg János, Meggyest István nincstelene­ket is, akik eddig bérelt föl­deken próbálkoztak az egyéni gazdálkodással. Munkaképes­ség és akarat dolgában jól áll a szakcsoport — ez a záloga annak, hogy nem a »gazter meló« jelzővel ruházza fel majd őket a falu. L' GYEBKENT latol- * ' GATJÁK ám a jövő lehetőségeit is! Nem, a terme­lőszövetkezetet egyelőre nem választják, de a szakcsoport tevékenységet bővíteni szán­dékoznak. Még az idén vetnek három hold lucernát. Hogy mire kell az? A közös álla­toknak! Mert bántja a szemü­ket, hogy az egykori tsz istál­lója üresen tátong. A bevétel három százalékát közös alap­ba fektetik, meg tán a saját zsebükbe is belenyúlnak és vesznek hizlalni való jószágo­kat. Ez a tervük. Sőt a gon­dolatsor nem is zárul le ennél. Egy kis közös forgótőke kell, ami annyira-annyira forog majd, hogy előrelendiíti őket egy jól meggondolt és önkén­tes lépéssel a végcél felé. (kutas) 500® 00 dolgot. De hogyan? — A gépállomásé a hiba — mondja Gyovai Jenő, a Nagy­bajomi Földművesszövetkezet mezőgazdasági iizemágvezető- je. — Ök szegték meg az írás­ba foglaltakat. A szerződés ér­telmében öt szántótraktort és hat vontatót kellett volna kül­deni a szövetkezetnek. Egy traktor rné? mindig hiányzik. Április 11-ig a 18/8 számú erő- :ép motorliiba miatt álldogált, s a jelzett időig mindössze négy és fél normálhold munkát vég­zett. Bár tennivaló van bőven; 550 normálhold talaj-, 2740 normálhold szállítási és 100 normálholdnyi egyéb munka. — A parasztok türelmetle­nek, s ez érthető. De nemcsak a gépek létszámával van hiba. Akad más is. Több gazda mér­gelődik és jogosan. A traktor után nincs kapcsolt fogas. Szántás után kiszárad a föld. A munkáltató kénytelen külön fizetni a tárcsázásért, bár a megállapodás értelmében a gépállomás köteles fogasolást is végeztetni — mondja Gyovai Jenő. — De nincs lánc, helyet­te dróttal kapcsolják a gép lehet soros, vagy négyzetes. Hogy ezek közül melyik lesz a kedvezőbb, azt a helyi adott­ságok szabják meg. Kétségte­len, hogy a soros vetés végez­hető el gyorsabban. Am nö- használható | vényápolási szempontból — különösen a nagyüzemekben a négyzetes vetés az előnyö­sebb. Mivel végső soron a nö­vényápolási munkák jó és idő­beni elvégzése határozza meg a terméseredmények alakulá­sát, ezért ahol erre mód van, ott célszerű négyzetesen vetni; A négyzetesen vetett kukori­caföld minden kát. holdján 15—20 napi emberi munkát tudunk megtakarítani, ami lé­nyegesen csökkenti a kukorica termelési költségeit. Jobban igénybe tudjuk venni a gépe­ket, s a növényápolást idejé­ben elvégezhetjük — gyorsab­ban is, jobban is és olcsóbban is. A vetőmag felhasználása tekintetében is előnyösebb a után a beronát, ez pedig köny­nyen elszakad. . ---- ­P anasz, megint csak panasz, négyzetes vetés. Nem elhanya­—i-.. •—2 — r r" ­A Nagybajomi Gépállomás anélkül, hogy értesítette volna a szövetkezet agronómusát, több ízben máshova vezényel te a traktorosokat. — A napok­ban — panaszkodik a mezőgaz­dasági iizemág vezető — burgo­nyát akartunk szállítani. De nem jött a vontató, mert fát hordott, nem a mi kérésünkre. A vagont 1c kellett mondani. Háromszáz forintunk úszik. Ennyibe került. A tanácskozás is hiábavaló­nál; bizonyult. A szövetkezet cs a gépállomás vezetői már nem egyszer értekeztek. Egyik alkalommal megállapodtak, hogy a traktoros brigád veze­tője minden reggel fél hétkor jelentkezik a földszöv. irodá­ban és döntenek a napi mun­kát illetően. Nem lett belőle semmi. A terv csak terv ma­radt. De így nem mehet tovább! A tavaszi munkák sikeréről, a gépállomás és a földművesszö­vetkezet becsületéről van szó. Alaposabb gondosság, jobb szervezés, megértés — már ez is sokat javítana a hibákon. Ennek szellemében cselekedjen végre a Nagybajomi Gépállo­más. üüööGöfcXdÜüül-1,-1 j. CUKRÁSZDÁBAN, \Jt perc a labocli vegyesboltban A legutóbbi tanácsülés tár­gyalta Balaíonőszödön a köz- -ségfejlesztés ügyét. Harminc ezer forintot fordítanak ebben az esztendőben a falu építésé­re, szépítésére. Amire nem fut­ja ebből az összegből, arra tár­sadalmi munkát szerveznek. A fkultórház udvarát akarják bekeríteni és parkosítani'-Az új tűzoltó szertáron is elvégzik az utolsó simításokat. A József Attila utcát bekapcsolják a közvilágításba és háromszáz méter hosszan járdát építenek. Nincs még sok lá­togatója a lábodt cukrászdának. Csak néha-néha kinyílik az ajtó s ilyenkor Pajzer Eleit szolgá­latkészen a pult möj gé vonul — kiszolgál­ni. Kicsi a forgalom, 10—12 ezer forint ha­vonta. De szezon ide­jén igazán nem lehet vanaszkodni, akkor a 30—35 ezret is eléri. Eladnivaló van, csak idő, 'jó idő legyen. Hidegben nem kí­vánja senki a fagy­laltot. Most inkább a cukorka-, sütemény- félék iránt nagyobb a kereslet. A cukrász­dában csönd van. Ot perc óta csupán egy vevő érkezett. A fölamüvesszövel- kezetek 1. számú ver gyes boltjának meg be sem teszik az aj­taját. Állandóan k;- s bejárnak a vevők. Csúcsforgalom van, ezt W Tehetne monda­ni. A kiszolgálók örök mozgásban. — Kérek egy fo­rintért élesztőt. — Nekem piros szandál kell, 37-es. Valaki »veJUngot« akar vásárolni. — Van kérem — hangzik az udvarias válasz: 38,90. — Parancsol? — Tessék levenni, elviszem. Kicsi a helyiség. Polcok, pultok s a most érkező áruk kö­zött alig tudják ke­rülgetni egymást az emberek. Hent Mihály, a bolt vezetője nem panasz­kodik a tumultus miatt. — Nagy forgalmat bonyolítunk le. Túl­zás nélkül mondha­tom, nem maradunk el — a textilárut ki­véve — a legnagyobb nagyatádi névb'Tí mögött. Van itt min­denféle, még totó­lottó szelvény is. Tessék, itt a múlt ha­vi forgalomról, kere­ken 350 ezer forintról a kimutatás. A három, nemrég érkezett mosógépre esik pillantásunk. — Akad vevő ezek­re is? — Nem is egy. Dörömböző Mihály a zománc edények között válogat. 'Meg­teheti. Van kisebb- nagyobb űrméretű fazék is, lábos is. Már vagy öt darabot félretett. Még mindig nem elég. • — Na még egy fa­zekat. Az egyik pult mel­lett nevetnek, bosz- szankodnak az embe­rek. Merkei János áll az érdeklődés közép­pontjában. Kezében egy darab fekete hurka. Délelőtt vette, most visszahozta. Töltelékként van bennz madzag is, legalább félméteres. Eledelül a hurkái igen, de a zsineget még Lábodon sem szeretik. goiható az a körülmény sem, hogy négyzetes vetéssel a faj­tának legjobban megfelelő te- nyészterületet biztosíthatjuk. Javasoljuk, hogy a nagyüzemek kísérletképpen kisebb terüle­ten ikersorosan vessék a kuko­ricát, különösen olyan földe­ken, ahol búza lesz majd az utónövóny. A vetés mélysége attól függően, hogy kötöttebb talajú, vagy pedig lazább és szárazabb felületű talajon tör­ténik a vetés, 5—8 centiméter legyen. A vetőmag mennyisé­gének megállapításánál a vető­mag tisztasága és csíraképes- rsége a döntő. Soros vetéssel holdanként 15—20 kg-ot te­gyünk a földbe. A négyzetes vetésnél fészkenként 3—4 ma­got kell a biztos kelés érdeké­ben felhasználni. Mind a soros, mind a négyzetes vetést géppel végezzük egyrészt azért, mert a vetőmag mennyisége és mély­sége pontosan szabályozható, másrészt a megfelelő tenyész- területeí is így tudjuk legjob­ban biztosítani és a vetést gyorsan elvégezni. Az állami vetőmagakcióban forgalomba hozott Övári 5-ös fajtahibrid és a Martonvásári 5-ös beltenyésztéses hibrid eu­rópai viszonylatban is legérté­kesebb belső tulajdonságokkal rendelkező vetőmagként sze­repel. Egyik főköveteknény azonban ezeknél is a tisztaság; Ahol ezzel kapcsolatban kifo­gás merül fel, ott a Termény­forgalmi Vállalat a termelő kí­vánságára az utótisztítást el­végzi. Állami akcóban forga­lomba került a Fleischmann korai kukorica is, .amely ma­gas hozamot ad a mi termelési körülményeink között. A tenyészterület nagysága A Somogy megyei Húsipari Vállalat küldeménye a spár­gád hurka. Április 33-án érkezett 29,8 kilogramm. Bizony­ság rá az 1834-es szá­mú számla. Pyeti ínycsiklandozóból nem kérnek a láho- diak. Remélhetőleg a többi 20-20 deka hurkában nincs mad­zag. Dörömböző Mihály közben — mitsem tö­rődve a hurka-ügy-, , , , . . » gyei - spárgára fűzi | kukoricafajtánként f, az edényeket és kite- hibrid és lofogu fajtákina lé indul. Kapásból i négyzetes vetés esetén 70x70 kilencet számoltunk cm a sor- és növénytavolsag, meg, kb. ennyi volt a 1 soros vetés esetén pedig 70, il- vállán, de lehetett tíz, Tetve 35—40 cm a sor es to­ts Mennyi minden történik itt pár perc alatt. Mi elköszö­nünk. Visszapillant­va látjuk még, amint az egyik boltos a polcra helyez egy vég szövetet.... — gs —\ távolság. A növénysűrűség csak abban az esetben növel­hető, ha a talaj táperőben rendkívül gazdag. A megfelelő tenyészterület kialakítása azért fontos, hogy kellő tápláló­anyag, víz, hő és napfény áll­jon a növény rendelkezésére. ! Ezekben a napokban legége­tőbb teendő a kukorica elvété­re. I 3 -11 Molnár Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom