Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-22 / 94. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1938. április 22. A mezőgazdasági szakemberek fóruma Pótolja-e a műtrágya az istállótrágyát? A talajtan legújabb kimuta­tása szerint a trágyázás már nem a vegyészet, hanem a bio­lógia birodalmába tartozik. Az eddigi nézetek ugyanis azt tar­tották, hogy a trágyázással leg­elsősorban a növényi tápanya­gokat: a nitrogént, a foszfor- savat, a káliumot és a meszet pótolják. Ma már azonban tud­juk, hop? főleg a talaj életét, elevenségét, a baktériumokat kell, hogy tápláljuk, gyarapít- suk. Ezt pedig műtrágyával le­hetetlen véghezvinni, ezt a fel­adatot csak az istállótrágyával oldhatjuk meg. . Ezek szerint az istállótrá­gyát a műtrágya nem pótol­hatja. A műtrágya az istálló- trágyának csak kiegészítő része, mégpedig pótolhatatlan kiegé­szítő része, mert a műtrágyák feltalálása is annak felismeré­séből fakad, hogy a belterjes mezőgazdasági kultúra követ­keztében lehetetlen csak istál­lótrágyával pótolni a termő­földből évente elvont tápanya­gokat. ' A dolog könnyebb megértése végett menjünk vissza két év­századdal a mezőgazdaság tör­ténelmében. 1758-ban nem volt olyan sűrű a lakosság, ma. Elég volt a termés, amit a föld egészen egyszerrű meg­munkálása árán hozott. Sőt, ar­ra is nyílott lehetőség, hogy a termőföldek felét, vagy harma­dát időnként ugaron hagyják. Trágyázni nem kellett sokat, mert a pihent vagy szűz föld bőségesen, dúsan ontotta áldá­sát. A népesség szaporodása következtében mind több és több földet kellett művelés alá venni. Azt a területet pedig, amely már szántó volt, nem le­hetett olyan gyakran ugaron hagyni, azaz pihentetni. Min­denekelőtt azonban arra kel­lett törekedni, hogy a föld mi­nél többet teremjen, különben a mezőgazdaság már nem vol­na többé hasznosítható. Ezt a célt már csak t bőséges trágyázással lehetett elérni. Igen, csak bő­séges trágyázással — ott, ahol elég istállótrágya volt. Ahol pedig nem volt — és mégis többet szedtek ki a földből, mint amennyit visszaadtak — ott kirabolták a földet, rabló­gazdálkodást űztek. A népes­ség tovább szaporodott, a<z is­tállótrágya viszont nem lett ugyanilyen arányban több. Te­mint hát az egész világon rablógaz­dálkodás lenne, ha a hiányzó istállótrágyát nem pótolnák műtrágyával. Ha az elmondottakat figye­lembe vesszük, akaratlanul Is az a gondolat vetődik fel, mint­ha ma mindenki, aki műtrá­gyát használ, rablógazdálko­dást űzne. Ez az állítás, ha nem is fedi teljes egészében a tényeket, de nem is indokolat­lan! Különösen abban a tekin­tetben, hogy ma már mindenki többet és jobbat akar termelni, ami bőséges műtrágyázás nél­kül teljesen kizárt dolog és hiábavaló igyekezet. Tehát a műtrágyák, ha nem is pótol­ják az istállótrágyát, de ma már elkerülhetetlen kiegészítő részét képezik. Ezért a növek­vő műtrágya gyártás ellenére is fokozott figyelmet kell szen­telnünk az állattenyésztés fej­lesztésére, minél több Istálló­trágya nyerése céljából is. A bevezetésben említettem, hogy a trágyázással Korszerűbb technika, fegyelmezettebb gazdálkodás a malomiparban A malomiparban is másfél év óta nem a mindenáron va­ló tervteljesítés a fő cél. Arra törekszünk, hogy termékeink kifogástalan minőségűek le­gyenek, előállításuk a lehető legolcsóbb és leggazdaságo­sabb legyen. A modem ma­lomiparban az őrlési folyama­tok: koptatás, mosás, hámozás, őrlés stb. automatikusan tör­ténnek. Az automatizálást a vidéki kisebb malmokban is tökélete­síteni akarjuk. Minél nagyobb arányú a gépesítés, annál könnyebb a dolgozók munká­ja. Az elavult, ócska gépekkel nemcsak az őrlemények mi­nősége rossz, de több energiá­ra van szükség, s megnövek­szenek az előállítási költségek is. A vállalatunkhoz tartozó ti­zenkét legnagyobb megyei ma­lomban 1956-ban még hét, rossz hatásfokkal működő hőerőgép dolgozott. Ma már csak három üzem hőerőgépes, s az is a leg­olcsóbb nyersolajmeghajtású gép. A négy villamosított üzemben az egy mázsa búza őrléséhez eddig felhasznált 15 —20 mázsa szén helyett ma csupán 5—5,5 kw áram fogy el. A havi megtakarítás eléri a 20 ezer forintot. Uj létszám- gazdálkodásunkban szigorúan ragaszkodunk az előírt tervek­hez és csak ott foglalkozta-^, tunk embereket, ahol feltét-, lenül szükséges. 1958 első ne-)» gyedévében 25 fővel tudtuk* Vasárnap rendezték meg a csökkenteni a létszámot, így,1 kaposvári járás színjátszóinak 140 ezer forinttal kevesebb, i bemutatóját az SZMT kultúr- munkabért fizettünk ki. ,iotthonában. Ha valaki arra Az anyaggazdálkodásban is(ijárí reggel fél nyolc és tíz értünk el eredményeket. Az, i láthatta a kapuban állóeszközök selejtezesenel a,» álldogáló, csizmákkal, ruhák- közlőműveket, tengelyeket af}cait csomagokkal felszerelt az összes szükséges tengelye­ket ezekből állítottuk elő. Az eredeti célnak meg nem felelő futócsöveket sem égettük él. Valamennyit szétszedtük, és a használható deszkadarabo­kat másutt értékesítettük. Ar­ra törekszünk, hogy üzemi üresjárat egyáltalán ne legyen. Rendszeresen karbantartjuk az erőgépeket és a villanymo­torokat. Mindezzel eddig mintegy 218 ezer forintot takarítottunk meg. Az eredmények arra ösztön­zik a malomipar dolgozóit, hogy a párt és a kormány ta­karékossági határozatának szellemében fokozott körülte­kintéssel még olcsóbban, gaz­daságosabban termeljenek. Hegedűs Antal, a Malomipari Vállalat igazgató helyettese. a talaj baktériumait kell szaporítanunk, amit az istáUótrágyávái érhe­tünk el. Van azonban egy mű­trágyafajtánk, a mész, amely ha nem is visz közvetlenül baktériumokat a földbe, de a baktériumokat szaporítja, még­pedig azokat, amelyek a nö­vény növekedésére nézve elő­nyösek. Ugyancsak szükséges a mész ott is, ahol herét, lu­cernát vetünk, amelyek gyö- kérgubóiban a nitrogéngyűjtő baktérium fészkel. Ezt a bak- tériuméletet-támogató hatást mindazok a műtrágyák is ki­fejtik, amelyek meszet tartal­maznak. A műtrágyák használata kö­vetkeztében végül a termőföld humusztartalma is gyarapszik. Ennek az a magyarázata, hogy műtrágyázott földben a nö­vények sokkal erőteljesebb és dúsabb gyökérzetet fejleszte­nek, ezek azután a földben maradva elkorhadnak, így gyarapszik a televény. Az is­tállótrágyát a műtrágyákkal tehát pótolni nem lehet, azon­ban a műtrágyák használata a belterjes gazdálkodás felé ha­ladó mezőgazdaságunk mai ál­lása szerint már elkerülhetet­lenül szükséges. BALLÉR FERENC, földművesszövetkezeti agronómus. Elvetették a koratavasziakat Papp Lajos tsz-elnök és Dudás János párttitkár leve­let küldtek szerkesztőségünkhöz. írásos üzenetükből meg­tudjuk, hogy a balatonszemesi Dózsa Termelőszövetkezetben elvégezték az időszerű munkákat, őszi vetéseiket a felfa­gyás után lehengerezték, pétisót szórtak rájuk, és nyolcezer palántát kiültettek a kertészetben. Nyolcvanegy holdon elve­tették a tavaszi árpát, zabot, zabosbükkönyt, borsót, cukorré­pát, takarmányrépát, kendert, burgonyát, vöröshagymát és vörösherét. A kukorica vetés van még vissza. Helyes úton jár a Kutasi Állami Gazdaság* Innen-onnan fél éve, hogy bíráló cikk jelent meg lapunk­ban a Kutas! Állami Gazdaság rossz vetési módszereiről, egyes visszásságokról, arról, hogy le­becsülték a dolgozók körében végzett politikai munkát. A na­pokban isimét ellátogattunk a gazdaságba, hogy megtudjuk, történt-e azóta változás. Sokat javult az együttműködés az üzemi pártszervezet, a szak- szervezet és a gazdasági veze­tés között. Beszélgettünk kom­munistákkal. Örömmel győ­ződtünk meg arról, hogy a fél év előtt még annyira jellemző intrika, széthúzás a múlté, s jelentősen megerősödött az üzemi pártszervezet, javult a termelés pártirányítása, a gaz­dasági vezetők jobban figye­lembe veszik a kommunisták véleményét. A kommunisták vezetőségi üléseken, párttag- gyűlésen például beszámoltat­ták a gazdaság igazgatóját a tavaszi felkészülésről. Mivel a rossz időjárás miatt későn le­hetett megkezdeni a tavaszi munkát, a taggyűlés elhatároz­ta, hogy minden alkalmas időt jól felhasználnak a szántásra, vetésre. Régebben a gazdasági veze­tők munka- és bérügyi kérdé­sekben nem hallgatták meg a szakszervezeti bizottságot, a pártvezetőséget. Okultak a hi­bákból. A nyereségrészesedést az üzemi tanács osztotta el, mégpedig nagy körültekintés­sel. A tervezetet üzemi gyűlé­sen vitatták meg a dolgozók­kal. Néhány módosító javaslat is elhangzott. Az üzemi tanács a javaslatoknak megfelelően változtatott az eredeti terveze­ten. A gazdaságban 133 000 fo­rint nyereségrészesedést, 22 ezer forint prémiumot osztot­tak ki, 57 000 forintot az igaz­gatói alapból kaptak a dolgo­zók. Az emberek azóta még lel­kesebben végzik munkájukat. Ez nem jelenti azt, hogy már minden rendben van. Németh elvtárs, a szakszervezeti bizott­ság elnöke szerint javult a szakszervezeti és a gazdaságve­zetés kapcsolata, a termelés pártellenőrzése is, de ... Mé­gis a tej prémiumot a szakszer­vezet meghallgatása nélkül osztották ki. Akkoriban bíráltuk a párt­vezetőséget, mert nem törő­dött a párt erősítésével. Tör- tént-e változás? — Igen — mondja Vargyas Ferenc párttitkár. Azóta új ta­gokkal, tagjelöltekkel erősödött az üzemi pártszervezet. Verbulecz István, Szántó Pál traktorosok é$ Androsek Ist­ván mezőőr kérték tagjelölt­MÉH-nél történő értékesítés helyett »-raktárba vettük«, és fiatalokat. Zárt ajtóval várták 1 őket, nagyon szomorú dolog. f Nem a rendező szerbek, az A napokban megtartott járá­si tanácsülésen a társadalmi tulajdon védelméről tárgyal­tak Fonyódon. A tanácstagok nagy érdeklődéssel hallgatták a járási ügyész, Halász János beszámolóját, aki ismertette, hogy milyen visszaélések, tör­vénysértések voltak a járásban,' kik és hogyan károsították meg a társadalmi tulajdont. so Határozatot hoztak, hogy a' ' színjátszóinak fejlődését. Sft.’tÄÄSSj*' — "3 *•» , ülésen a társadalmi tulajdon1 j anyagi fedezet hiánya okozta védelmének kérdését. Elhatá-C egyik-másik együ ttes távol- rozták azt is, hogy minden fa-| j maradását, de nem valószínű, luban létre kell hozni egy bi-1 zottságot, amely a községi va-1. ,l°óV csak ez.. gyón kezelését, egy bizottsá- A bemutató így is kellemes got, amely a kereskedelmi és' meglepetést okozott. A darab­három csoport — túnoonalas előadás a kaposvári járás színjátszóinak bemutatóján felvételüket. Mivel megfelel­nek a követelményeiknek, be­fogadtuk őket sorainkba. Azonban hibát is követtünk él, mert olyanokat is felvettünk, akik nem méltók a tagjelölt­ségre. A járási párt-végrehajtó bizottság — élve jogaival — helyreigazította tévedésünket. Javult a szakszervezet párt­irányítása, a szakszervezet tö- megbefolyása. Fél évvel ezelőtt a gazdaság pártszervezetének a szakszervezeten keresztül a pártankívüli dolgozókra sem­miféle befolyása nem volt, mert a szakszervezeti bizottság nem képviselte a dolgozók ér­dekeit. Sokáig húzódott a segé­lyek kifizetése; sokan hiába fordultak kérelmeikkel a szak- szervezethez, nem kaptak vá­laszt, ezért nem is bíztak ben­nük. Ennék következménye­ként, a kilépések miatt csök­kent a szervezett dolgozók szá­ma, csökkent a tagdíjfizetési átlag. A gazdaságban azóta új­jászervezték a szakszervezeti bizottságot, a bizalmi hálózatot. Azokat a szakszervezeti veze­tőket, akik elvesztették az üze­mi dolgozók bizalmát, levál­tották, s helyettük olyan szer­vezett dolgozókat választottak meg, akik bizalmat élveznek. Ekkor került a szakszervezet élére Németh elvtárs, aki párt- vezetőségi tag is. Ma a szakszervezet nemcsak a termeléssel, hanem a dolgo­zók nevelésével, szervezésével, ügyes-bajos problémáik meg­oldásával is törődik. Pl. ami­kor a gazdaság egyik csirását a vezetőség helytelenül levál­totta, a szakszervezet közben­járására a vezetőség visszahe­lyezte eredeti 'beosztásába. Az ilyenfajta intézkedések hatá­sára növekedett a szakszerve­zet tekintélye, tömegbefolyása. A szakszervezeti bizottság rendszeresen tájékoztatja a bizalmiakat. A dolgozók pana­szaikkal bátran fordulnak a szakszervezeti bizottsághoz. Az állandó dolgozóknak több mint 95 százaléka szakszervezeti tag. A tagdíjfizetési átlag javul. A szakszervezeti vezetők és akti­visták szerényen mondják, hogy a MEDOSZ megyei bizott­sága szerint ma már a leg­jobbak közé tartozik a fcutasi gazdaság szakszervezete. Fonyód és Balatonlelle terveiből Fonyódon legkésőbb június 15-re elkészül a községi strand. Nyolcvanezer forintos költséggel építik fel a móló mellett a strandolók, nya­ralók és hétvégi kirándulók legnagyobb örömére a strand épületeit. Női és férfi öltöző, büfé, raktárhelyiség, pénz­tár és szolgálati szoba kap helyet az ízléses hullámeter­nit tetős épületekben. Sztálin- városban készítik el a strand épületének előregyártott ele­meit, melyeket a helyszínre szállítás után nagyon gyor­san fel lehet állítani. A vasúti felüljáró hiánya régi és fájó pontja Fonyód­nak. Sok panasz hangzott már el azért, hogy az állan­dó sorompó miatt lekésik az utasok a túlpartra induló ha­jókat. Az idény kezdetére sajnos, már nem készül el a felüljáró, de remélhetőleg mi­nél előbb megépül. A fonyódi községi tanács szeretné a felüljárót csemege- boltokkal körülvenni. Szere­pel a tervben a népbolt fel­jebb építése ás. Balatonlellén még idén megépül a modem üzletsor, a mólóúton. Az üdülők és ki­rándulók nagy örömére így könnyebb lesz a bevásárlás, mivel mindent egy helyen le­het beszerezni. Ezzel egyide­jűleg megszűnik a szabad árusok '»perzsavására« is. El­mondhatjuk még a korszerű üzletsorról, hogy a legnagyobb forgalom idején is ki tudja -majd az igényeket elégíteni. A balatonlellei községi ta­nács idén még a mólóhoz ve­zető utat is kibővíti. A víz­ellátás megjavítása érdekében ezer méter vízvezeték-csövet helyez le. cA JtiátytiáL JHiika előadására készül a fonyódi földművesszövet­kezeti kultúrcsoport (Tudósítónktól.) A földművesszövetkezetek kultúrcsoportjait a MÉSZÖV anyagilag nem tudja úgy tá­mogatni, mint eddig. A szé­pen fejlődő FMSZ kórusa en­nek ellenére nem akar meg­állná a fejlődésben, és gon­doskodik anyagi alapróL Ez indította az énekkar A POLÁNYl KISZ nyúltak. A zsűri tést adott. Kiemelkedően *jó« minő sí­jó — mint A társadalmi tulaj dón f'sZMT felelős azért, hogy ön- kultúrcsoport két képet mu- vAHelmérni táróvalt 1 .tevékeny falusi színjátszóink tatott be Sásdi Sándor: »Nyolc azt a heiyi bemutató alkal- , . , 1. egy kicsit keserű szájízzel tá- hold föld« című színművéből, mával már megírtuk — a ionyódl járási tanács* „óztak a »vendégszerető« vá- Bár háromfelvonásos mű rész­árosból. letett bemutatni mindig ve­A bemutatón mindössze há- szélyes, ezúttal az előadott írom színjátszó csoport jelent »morzsákból« is — éppen a meg. Ezt a rendezők vehették jó kiválasztás miatt - ért­tudomásul kicsit keserű száj- hetően csendült ki a harmin- ízzel. A járás kilenc körzeti cos években játszódó darab bemutatóján ugyanis csaknem mondanivalója: az akkori vi- násos színművéből. A mérői hatvan csoport szerepeli — szonyok között a föld bál- előadás óta sokat csiszoltak, nagyszerű eredmény! —, s eb- ványa legyőzte a szerelem is- javítottak íaz előadáson, s 'oől háromnak a bemutatkozó- tennőjét is. A rendezésben olyan drámai feszültséget te­korántsem tükrözi a iárás csupán azt kifogásoljuk, hogy remtettek a színpadon, úgy él Korántsem vuktozi a járás ,, , ____ „ tek A KAPOSMÉRÖl SZÍNJÁTSZÓK bemutatója. Részléteket t tol­mácsoltak Jókai: »A kőszívű ember fiai« című négyjelvo­túlságosan háttérbe szorítja a Le- szereplőket. Elégedettek vol- tunk a felszabadult mozgással, s különösen kengyel József, Wiandt Erzsébet és Müller Karolin játékával. Kiss Jó­zsef jó színjátszó, kár, hogy tek, küzdöttek a szereplők, hogy csak a legnagyobb elis­merés hangján szólhatunk produkciójukról. Leginkább Varga Gyuláné tűnt ki Barad- layné rendkívül bonyolult, nehéz, de hálás szerepében. A felvásárló szervek működését, egyet pedig, amely a különbé-^ ző üzemek és más gazdaságii“ rendezés, a szereplők jale szervek munkáját ellenőrzi. 9 ha is általában jó volt. állandóan emelkedett hangon fiaiért aggódó, s a szabad­beszél, s a szenvedély foko- ságharc ügyéért küzdő édes­zásához már nem marad a?lVa, vakját széles érzelmi skálával, mély átéléssel for­az Szómé­választás szinte mintaszerű, s ereje. Kuczori Irma, muó hozzá nauer Irén és Jovánczai Géza előadás többi szereplője is, is méltó partnereknek bizo- bár a férfiak halványabbak. tagjait arra, hogy Szirmai Al­bert: »Mágnás Miska« című nagyoperettjének előadására készüljenek. Több előadást kívánnak tartaná Fonyódon és környékén. A bevételekből a kórus felszerelését akarják ki­egészíteni, ruhákat venni, sőt tervükben zongora vétele is szerepel. Mintegy két hónap óta folynak a próbák. A da- * rab rendezője, Máté György, 11 a járási könyvtár vezetője Ügyes összekötőszöveggel tét-) biztosítva látja, hogy a bemu- ték érthetővé az egész művet,) tatot május elején megtart- csupán azt kérjük: átélve,)jók. Rollát Szabó Sándomé, de azért ne szavalva adják (iRamti mérnököt Horváth elő. Minekutána a zsűri ki- (i György, Mágnás Miskát Lan­váló minősítéssel a megyei be-, i dór Lajos, a szövetkezet el- mutatóra javasolta produk-1i nöke alakítja. Kívülük Mátra- ciójvkat, jó lenne 'Baradlay-('házi Jánosné és férje, Kani­né egyik fiával való találka-11 zsai Istvánná, Galamb János, zását a Haynau-jelenettel fel-l'Szalai János, Kiss József, cserélni, <1 Berkes Istvánná és még so­A SOMOGYJÁDI '[kan mások szerepelnek, a SZÍNJÁTSZÓ CSOPORT '.kórus tagjai közül mindnyá­jan szövetkezeti tagok ésdol- Móricz Zsigmond: »Égi ma-'1 g0zók. evével je-t A f ódi zenekedvelők lentkezett. A főszereplő, Ko- Hajba József zenetanár köz­rác« Sár: talpraesett me- működésévé! 8 tagú zene­nKeCS, ’ „T ’ alakítottak, ez látja játszó. Nála is tapaszta luk , jd. el az ^rett zaukb6. azonban hangjának egystkusa-' a JÓ2sef vezetésé_ gat, s csakúgy, mint a P°‘ivei lányi Kiss József, nem tudja ________________________ eléggé fokozni szenvedélyét. , SSfidjS T SSfcj Rádióaktív arannyal Lajos játéka. De legjobban) gyógyítják a rákot Bogdán Etelka élettől duzzadó (, öregasszonya ragadott meg., i A leningrádi idegsebészeti Lelkiismeretes felkészülés,,»intézetben a koponyaagyi rák pontos szövegtudás és jó ren-, i gyógyítására radioaktiv ara- dezés jellemezte az előadást,pnyat használnák, amelyet a melyet ugyancsak »jó« minő-,) koponyán keresztül a rákos sítéssel értékelt a bíráló bi-,1 daganatba juttatnak. Rend- zottság. 11 kívül érdekes, hogy az arany­A részvevő csoportok kisil részecskék — különleges sa- száma, s a bevezető keltemet-) játosságuk következteben — len körülményei ellenére is jól (| nem terjednek szét az agy­sikerült, színvonalában ér- j ban, csak a rákos szöveteket tékes bemutatót láttunk. J. B. ■ rombolják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom