Somogyi Néplap, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-20 / 93. szám

Vasárnap, 1958. április 20. 4 SOMOGYI NÉPLAP R bonni hadiflotta veszélyezteti a Keleti-tenger környékén laké népeket Berlin (MTI). A szociálde­mokrata párt sajtószolgálata egyik legutóbbi számában ál­lást foglalt a bonni hadi­flotta rakétafegyverekkel való éllátása ellen. A cikk leszöge- ■á, hogy »a nyugatnémet ha­diflotta közvetlenül veszélyez­teti a Keleti-tenger partján lakó népeket. E hadiflottának «éthanmadát ugyanis Kiel és Flensburg között tartják ősz- j lat —, hogy a hadiflotta olyan szevonva.« A sajtószolgálati nagy tengeralattjárókkal is adatok szerint a nyugatnémet rendelkezni fog, amelyekről hadiflotta rövidesen 12 rom-1 ugyancsak rakétákat lehet ki- bolót kap, amelyek minőegyi- lőni. Vannak ezenkívül más két rakétakilövő berendezé­sékkel is ellátják. E berende­zésekkel atomrakétákat is ki lehet majd lőni. »Nem lehet egyébként eltitkolni továbbá példák is arra, hogy a Keleti­tenger partján lakó népeket veszélyeztető bonni hadiflot­tát a legkorszerűbb támadó azt sem — írja a sajtószolgá- fegyverekkel szerelik fel.« Padang elfoglalása után Buhiltinggi eleste is elkerülhetetlen Bukittinggi (AP). Az indonéz ta a szóvivő. Kijelentette, lázadó »-kormány« katonai hogy »a felkelők ezután visz- «zóvivőie bejelentette, hogy szavonulnak majd a dzsungel- ájakartái kormánycsapatok borította hegyvidékre, hogy iiíoglalták Padangot, majd gerilla-háborút folytassanak hozzátette: »most már Bukit- fltaggi éleste is elkerülhetet- ian.« A lázadók vezetői »meg­ütközésüket és megbotránko­zásukat« fejezték ki, hogy Padang védői nem vívtak ke­ményebb harcot a főváros vé­lelmében. »Padang eleste sú­lyos csapás, és azt hisszük, most már elkerülhetetlen Bu- attinggi eleste is« — mondot­Az a tény, hogy a központi kormány csapatai igen köny- nyedién foglalták el Padang térségét, veszélyezteti a láza­dó »kormány« puszta létét, annál is inkább, minthogy eddig még egyetlen nagyobb győzelmet sem tudott elérni a központi kormánnyal szem­ben. Kémkedés miatt kiutasították a prágai amerikai nagykövetség másodtiikárát Prága (MTI). A csehszlovák és értesüléseit Külügyminisztérium képvi- kor adta át. telő je április 18-án jegyzéket •dott át az Egyesült Államok prágai ideiglenes ügyvivőjé­nek. A jegyzékben a cseh- izlovák külügyminisztérium Közölte, hogy a csehszlovák oíztonsági szervek tetten ér­iék J. H. Jacynet, az ameri- cai nagykövetség másodtitká- sát, amikor egy csehszlovák Állampolgár lakásán katonai jellegű fontos értesüléseket ■nett át. A biztonsági szervek felszólítására Jacyne kiadta az előzőleg átvett három kém- jelentést A lakásban ezenkí­vül fontos katonai iratokat találtaik, amelyekből a lakás tulajdonosa az amerikai dip­lomata számára jegyzéket ké­settet*. A csehszlovák állam­polgár bevallotta azt is, hogy találkozás aik­A csehszlovák állampolgárt letartóztatták, Jacynet iga­zoltatása után szabadonbocsá- tották. A csehszlovák kül­ügyminisztérium jegyzékében a legerélyesebben tiltakozott az amerikai nagykövetség má- sodtáíkárának eljárása ellen, és felszólította, hogv azon­nal hagyja el Csehszlovákia területét. íacyne számára kémkedett kért. Niagara Falls (AP). A Tusca- rora-indiánok pénteken ismét »hadiösvényre« lépteik. Mint­egy száz indián teljesen harci díszben, felsorakozott a rezer­vációs terület határán, hogy távol tartsa a földmérőket. A rezervációs terület egy részét ugyanis ki akarják sajátítani egy erőmű építésére. A megyei sheriff rendőrségi erősítést Nyugatnémet keresztény- demokrata egyetemi tanár éleshangú támadása Adenauer ellen Köln (MTI). Dr. Walter Ha­gemann, a mümsteri egyetem publicisztikád intézetének igazgatója cikket írt egy né­met és nemzetközi politiká­val foglalkozó folyóirat áprili­si számában, amelyben vádol­ja Adenauer kancellárt, hogy a kereszténydemokrata pártot »tévútra vezette«. Hagemann, aki maga is a CDU tagja, megállapítja, hogy »nem akar hallgatása révén cinkostárssá válni abban, ami esetleg előttünk áll.« Reuter jelentés szerint hétfőn összeül a Biztonsági Tanács New York (MTI). Miint a Reuter jelenti, az ENSZ Biz­tonsági Tanács hétfőn összeül, hogy megvitassa a Szovjet­unió amerikai bombázók pro­vokatív repülései miatt emelt panaszát. Arkadij Szoboljev, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselője pénteken adta át Dag Hammarskjöldnek, az ENSZ-főtitkárnak a jegyzéket, amely a Biztonsági Tanács sür­gős összehívását kéri. Hetes eső Olaszországban Róma (Reuter). Olaszország­ban már hatodik napja szaka­datlanul esik az eső és az or­szág északi részében kiáradt folyók sokezer hold területet öntöttek el. A Pó folyó több helyen áttörte gátjait. Ötven családot el kellett költöztetni lakásából. Róma terei apró ta­vakká alakultak át, több ala­csonyan fekvő háziból a tűzol­tók mentették ki a lakókat. NEMZETKÖZI SZEMLE ÉLT 160 NAPOT Ezt írhatnánk a Gaillard- ltormány fejfájára — ha fejfát állítanánk neki. Százhatvan nap. Ez a háború utáni fran­cia kormányok átlagos »élet­kora«. Gaillard nem tudta megismételni Guy Mollet, Dá­niel vagy Faure »bravúrját«. Az a csaknem fél év, amelyet az ország kcrmányrúdjánál töltött, nem sok jót hozott a francia népnek. Tovább foly­tatódott az algériai háború, a Szakiét Jusszef-i terrorbombá­zás után kiéleződött a tunéziai —francia viszony, rohamosan rosszabbodott az ország gazda­sági helyzete. Gaillard szeret­te volna végrehajtani az úgy­nevezett algériai reformot, az angolszász »jászolgálátok« se­gítségével valamilyen tonná­ban pontot kívánt volna ten­ni a francia—tunéziai viszály­ra, és — természetesen a dol­gozók rovására — érvényt próbált volna szerezni a kor­mány »szigorú pénzügyi poli­tikájának«. A nemzetgyűlés azonban már nem adott időt erre Gaillardnak. A Gaillard-kormányt a bal­oldali pártok szavazatainak többségével és a jobboldali pártok, a volt gaulleisták, füg­getlenek stb. többletszavaza­taival buktatták meg. Ez talán kissé különösnek tűnnék, ha nem ismernénk a francia bel­politikai helyzetet, a pártok ál­lásfoglalását, véleményét. Az kétségtelen, hogy a bukás közvetlen oka az algériai háború, a tunéziai viszály volt. A baloldali erők, elsősorban a kommunisták már régóta harcolnak azért, hogy megszűnjék a nagy anyagi és véráldozatohkal járó algériai háború,- azért, hogy az egyen­lőség, egymás kölcsönös meg­becsülése alapján rendezzék a tunéziai ügyet, s az egyenlőség alapjára helyezzék Franciaor­szágnak a nyugati szövetsége­sekkel fenntartott kapcsolatait is. Amikor tehát Gaillard kor­mánya ellen szavaztak, a ki­látástalan háború, az ország függősége, az inflációs politi­ka ellen léptek fel. Ami sok volt a baloldalnak, az termé­szetesen kevés volt a jobbol­dalnak. A jobboldal túl gyengének találta a Gaillard-kormányt. A jobboldali pártok az algé­riai háború kiszélesítését, Tu­néziával szemben az »erős kéz« politikáját, s mintha nem az ő leikükön száradna Francia- országnak a háborús szövetsé­gekbe való belekényszerítése, az Egyesült Államokkal, Ang­liával és a többi NATO-part- nerekkel szemben is a kemé­nyebb, »magabiztosabb« hang szükségességét hangoztatják. Az utóbbi időben szinte egy­mást érték a kisebb-nagyobb, sokszor fasiszta ízű jobboldali tüntetések, amelyeknek rész­vevői világosan értésre adták: a Gaillard-kormányt nem tart­ják alkalmasnak arra, hogy általa valósítsák meg célju­kat: az ország jobbra tolódá­sát, a háborús politika még egyértelműbb követését. Most jobboldali politikusok kormányalakításáról beszélnek. A többi között Pi- nay, Pleven, Soustelle stb. ne­vét emlegetik, mint lehetséges kormányfőket. Egyik sem új »csillag« a francia politika egén. Ilyen vagy olyan for­mában, hosszabb vagy rövidebb ideig már szerepeltek a politi­kai porondon. Nyilvánvaló, hogy bármelyikük kap megbí­zást, s bármelyiküknek sike­rül az. új kormány megalakí­tása, az éppen úgy, mint elő­dei voltak, rövid életű lesz, dicstelenül múlik ki, ha a régi úton botorkál. Franciaország népe, a dolgozó tömegek nem a régi politika folytatását akarják új vagy újramázolt címkével. A Francia Kommu­nista Párt felhívásában vilá­gosan kifejtette: a kormány- válság legjobb megoldása olyan kormány alakítása lenne, mely a nemzet többségének képére létesülne, amelyben a kommu­nisták is részt vennének. Ilyen kormány tárgyalások útján bé­két teremthetne Algériában, az egyenlőség alapján gyümölcsö­ző kapcsolatokat alakíthatna ki Franciaország és Észak-Af- rika országai között, s folytat­hatná a béke, a demokrácia Mint ismeretes, ez év feb­ruár 17-én Közép-Szumátrá- ban ellenforradalmi katonai Blikk ellenkormányt alakított Indonéziáinak haladó központi Kormánya ellen. Észak- és Xözép-Celebesz (Sulawesi) ka­tonai vezetői ugyanakkor szintén felkelést robbantottak Ki. Az indonéz központi kor­mány csapatainak ellentáma­dása március közepén kezdő­dött, amikor Bengkalis és Selatpandjang közelében part- jaszálltak, ejtőernyőseik a fon­tos kőolajgóc, Pakanbaru kör­setét elfoglalták, s Medan vá­rosától két irányban Tapanuli valamint Langkat térségei fe­lé előnyomultak, úgyhogy ma a közép-szumátrai lázadók által megszállt terület két­harmadát birtokukba vették. Az előrenyomulás kettős je­lentőségű. Egyrészt gazdasági, mert az amerikai érdekeltsé­gű Caltex-viállalat (Pákánha­dúrnál) és a Lórik közelében fekvő Standard Oil telepeinek elfoglalásával a lázadókat az általuk tervezett olaj bevételi díjak anyagi forrásától meg­fosztották. Másrészt az előre­nyomulás stratégiai jelentősé­gű, mert a kormánycsapatok Táluk elfoglalása után az fociragiri folyó mentén a lá- sadókmalk Dél-Szumátrába vi­vő esetleges visszavonulási útja közelébe jutottak. A lá- aadók Közép-Smmátra hegy- 'betekén Bukittinggi, Solok, Padang városok körzetedre vonták vtissza egységeiket. Mint ismeretes, a napokban elesett a lázadók »fővárosa« te. A oelebeszi hadműveletek keretében a kormátnycsapatok Palu és Dontggala városok visszafoglalása után Garontalo közelében harcolnak. AZ INDONÉZ HADIHELYZET SZUMATP. A ^ Pelembsngj Jelmagyarázat: 1. Az indo- tatnak támadási iránya. 2. Ej- si helye. 3. A központi kor- blokád és 4. aknazár. 5. Olaj- méz központi kormány csapa- tőemyős csapatainak leszállá- many által létesített tengeri mezők. 6. Mocsaras területek. és a társadalmi haladás politi­káját. A Francia Kommunista Párt a munkásosztályhoz, a dolgozó tömegekhez forduit, De egységfront-javaslatot tett a szocialista párt vezetőinek is. A szocialista vezetők két- frontos politikát folytatnak, azaz egyszerre akarnak har­colni a jobboldal és a kom­munisták ellen. A kommunis­ta párt felhívásával kapcsolat­ban »éberségre« szólították fel tagjaikat. Az elkövetkező napok, hetek választ adnak majd arra a kérdésre, vajon az egységfront­politikának a nép körében megmutatkozó visszhangja ele­gendőnek bizonyul-e ahhoz, hogy rákényszerítsék a politi­kusokat egy baloldali népfront- kormány alakítására, vagy pe­dig Franciaország tovább ro­han a szakadék felé a politi­kai, gazdasági romlás útján. Az algériai háború miatt még egy esetleges jobboldali puccs-kis érlet is előfordulhat. Franciaország szövetségesei érthető aggodalommal fogadták az új párizsi kormányválság hírét. A londoni Times szerint a kormányválság »közel so­dorta az országot a nyugati szövetség válságához«. A Daily Telegraph azt írta, hogy a Gaillard-kormányt megbukta­tó szavazás, amely ellenséges gesztusra vallott, inkább Ei­senhower, mint Gaillard ellen irányult. Washingtonban első­sorban az okoz gondot, hogy a Gaillard-kormányt követő új kormány vezetője jobboldali, nagymértékben nacionalista po­litikus lehet, akivel — mint Higghtower, az AP hírmagya­rázója írta — »nehezebb együttműködni Franciaország észak-afrikai problémáinak megoldásában, mint amilyen nehéz a múltban volt«. Tu­dott dolog, hogy az Egyesült Államok legszívesebben úgy oldaná meg Franciaország észak-afrikai problémáit, hogy problémáival együtt lépésről lépésre kiszorítaná ebből a tér­ségből. Az angolszász vezető politikusokat aggasztja a Fran­ciaországban egyre erősebben megnyilvánuló angol- és ame- rikaellenesség, ami elsősorban arra vezethető vissza, hogy a két nyugati hatalom kétkula- csos politikát folytatott Fran­ciaországgal szemben. De nem egységes maga az amerikai álláspont sem. Mur­phy amerikai külügyi államtit­kár, az egyik »jószolgálati« megbízott, Washingtonba visz- szatérve úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint a franciák­nak elsősorban az algériai felkelőkkel ■ kellene tárgyalnia. Ez a kijelentése nagy felhábo­rodást keltett párizsi körökben. Fineau ügyvezető külügymi­niszter magyarázatot követelt az amerikai kormánytól. A csúcsértekezlettel is ösz- szefüggésbe hozzák a nyugati fővárosokban a francia kor­mány bukását. Azon siránkoz­nak, hogy Franciaország bel­politikai helyzetének ingatag­sága előnytelen helyzetbe hoz­za a nyugati szövetségeseket most a csúcsértekezlet előes­téjén. Reméljük, hogy mire a kormányfők értekezlete össze­ül, addigra már Franciaország­nak is lesz kormányfője. Ter­mészetesen az lenne a jó, ha Franciaországot olyan minisz­terelnök képviselné a találko­zón, aki maga mögött tudja né­pének többségét, s egyenlő partnerként tárgyalhat a Ke­letet és Nyugatot jelenleg egy­mástól elválasztó ellentétek megszüntetéséről. Székesfehérvári Vasas — K. Kinizsi mérkőzés kezdete dl. fél 4 órakor a Kinizsi pályán

Next

/
Oldalképek
Tartalom