Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-15 / 63. szám

A TTIT megyei szervezete és a Somogyi Néplap szerkesztőbizottsága összeállítása MI Sk Jb^klXXií? Irta: Dr. GEDEON TIHAMÉR Mikor Miből Hogyan I/ELETKEZETT IX A FÖLD? Az aluminium földünkön gyakori fém és különböző ve­gyi összetételben mintegy 7 százalékban fordul elő. Ez a mennyiség olyan nagy, hogy ezt csak az oxigén és szilícium mennyisége múlja felül. Föl­dünk vas- és réztartalma csali elenyésző mennyiségben szere­pel az alumíniumhoz viszo­nyítva. A földkéreg összetéte­lében az alumínium nem tisz­tán fémes alakban, hanem oxigénhez kötötten, mint alu­míniumoxid fordul elő. Mint ilyen, a kőzetekben általába»' egyenletesen elosztva találha tó és a legtöbb ’kőzetben 12- 14 százalék van belőle. Ez e mennyiség azonban csak r vulkáni származású kőzetekre vonatkozik, amely egyébkén* a földkéreg összetételében túl­súlyban van. Mészkőben, dolo­mitban az alumíniumoxid mennyisége jelentéktelen. Mi tehát a bauxit? Mindé»' olyan kőzet, amelyben megfe­lelően nagy vízhez kötött alu­míniumoxid tartalom van. Úgy is mondhattuk, hogv amelvb-'n az alumíniumoxid tartalom a 40 százalékot meghaladja Ipari szempontból a meghatá­rozást kiegészíthettük azzal, hogy a bauxit a földkéregnek olyan kőzetanyaga, amelvbő! az alumíniumot állítják elő. A bauxit legér+ékesobb al kötő része az alumíniumoxid tartalma. Ez teszi az nlumf- niumm-ártás nversanvagáv5 Feldolgozása során először ez' az alumímiumoxídot ke1! teje­sen, tfsz+a állapotban baJő!e le­választani. Az alumíniumoxid az alumíniumgyártás közve*- len nyersanyaga s ezt tovább dolgozva nverik belőle korunk uralkodó fémét, az alumíniu­mot. Ezért nevezték el a bau- xitot az ioarban alumínium- ércnek. A bauxittól, mint alu­míniumérctől megkívánják, hogy alumíniumoxid tartalma 50 százalék fölött legyen, de kovasav tartalma az 5—6 szá­zalékot ne haladja meg. Magyarország ma Európa leggazdagabb bauxitlelő helye. Termelésében is hazánk viszi a vezető szerepet. Ki fedezte fel a bauxitot? Párizsban, a2 18G0-as évek elején Berthier vegytantanár- hoz Dél-Franciaországból egy ismeretlen vörösbarna, lágy kőzetet hoztak, melyről nem tudták megállapítani, hogy mi lehet. A professzor beható vizsgálat alá vette a kőzetet ás gondos vizsgálatának ered­ményét 1821-ben közölte A kőzet vegyi összetétele alapján megállapította, hogy az iroda­lom eddig ismeretlen anyaggal áll szemben és így jogos, hogy azt mint új kőzetet, új névvel íelölje meg. A kőzet Dél-Fran- ciaország Le Beaux nevű köz­ségéből származott, ezért az új kőzetet ennek nevéről ne­vezte bauxitnak. A felfedezés után még sokáig csak mint ás­ványtani érdekességet ismer­ték a bauxitot és ipari értéke­sítése mintegy 50 évvel felfe­dezése után' kezdődött Magyarországom a bauxit felismerése mintegy 90 évvel a franciaországi felfedezés után történt meg. Az 1910-es évek elején ca,v érdél vi bánya­mérnök, Bölönyi Mikó Béla a Királyhágó környékén tett ki­rándulása alkalmával felis­merte a mészkőréterek köm települt sötétvörös színű, nehéz kőze+et. Első pillanatban vas­ércnek minősítet*«. Néhány darabot a kolozsvári egyetem­re küldött fel vegyelemzésre és ott állapították meg, hogy nem vasércet, hanem bauxitot talált. Ekkor már nagy híre volt a franciaországi bauxi*- naik és mindenki örömmel vette, hogy ezt a (különleges, ritka alumíniumércet nálunk is megtalálták. Gondos és ala­pos átvizsgálás után termelé­sét. a múlt világháború alatt 1916-ban megkezdték. A dunántúli bauxit felfede­zésének már regényesebb tör­ténete van. Az 1920-as évek elején. Störmer nevű 'nyaraló nagyobb társasággal a Tapolca környéki erdőkbe tett kirán­dulást Ekkor tűnt fel neki a felszínen előforduló sok vörös- barna rög, melyben felismerte a bauxitot. Az első világhábo­rú alatt francia hadifogságba került, s egy munkásszázaddal a dél-franciaországi bányák­ban dolgozott. Innen ismerte olyan jól a bauxitot, hogy már első pillantásra meg tudta ál lapítani annak jelenlétét. Meg­állapításában nem csalódott, mert a vegyvizsgálat kimutat­ta, hogy tényleg bauxitot ta­lált a Bakonyban. A Vértes-hegység bauxitját a bakonyi bauxit-kutatásokkal egyidejűleg Balázs Jenő bá­nyamérnök fedezte fel. ö elő­zőleg a Halimba környékén folytatott bauxit-kutatásokat tekintette meg és ott szerzett tapasztalatai alapján a Vér­tes-hegység azonos földtani felépítéséből következtetett a bauxit esetleges megjelenésé­re Itt. Következtetésében nem csalódott, mert Gántra tett ki­rándulása alkalmával a ba­golyhegyi erdőben meg is ta­lálta a bauxitot. A vértesi bauxit-előfordu- lást azután alaposan átkutat­ták és megállapították, hogy mind minőségileg, mind meny- nyiségileg bányaművelésre ér­demes. Termelését 1927-ben kezdték meg és azt még hosz- szú ideig folytatni fogják. 1931-ben Nógrád megyében Nézsa község határában az o*+ előforduló vaséredarabok alapján megkezdték a vasérc részletes felkutatását. A Föld tani Intézet akkori igazgatója is megtekintette ezt a terüle­tet és ő volt az első. aki onnan bauxitot hozott Tényleg az ottani előfordulásban gyönge minőségű vasérc csak navvor alárendelt mennyiségben for­dul elő a bauxlthoz viszonyít­va Termelését a háború alatt megkezdték. Az iszkaszentgyörgyi szőlők­ben 1941-ben kutatás alkalmá­val került felszínre bauxit Ennek részletes kutatása és a bányászat megindítása már igen rövid ideig tartott és a felismerés után 10 hónap múl­ta a termelést megkezdték. Első közleményünkben (lapunk március 1-i szá­mában) a csillagászat fej­lődésének történetéről ad­tunk Ismertetést. Mlndösz- sze 350 év telt el azóta, hogy távcsővel és más ko­moly órtíkű műszerrel végzi megfigyeléseit az ember. Ebből is 250 év telt el azzal, hogy a Nap és bolvoóinak jellemző tulaj­donságait tisztázzák. Csak ezen munka elvégzése és a modern műszerek meg­alkotása után kerülhetett sor a Tejútrendszer (Ga­laktika) megismerésére és a vlláqegyetemet alkotó égitestek, csillagok és bolygók keletkezese tár­gyalásának megkísérlésé­re. Természetes, hogy minden, a világegyetem felépítéséről va­ló tudásunk (kiinduló pontja az, amit itt a Földön, a Föld­ről, mint égitestről alkottunk meg magunknak. Az ember maga földhöz kö­tött lény, a Föld fizikai állan­dói alakították ki testének sú­lyát, formáját, működő szer­veinek munfcaütemét. Föl­dünk levegőjében alakult ki hallása. Messze kitör a földi megkötöttségből a szem tel­jesítménye, különösen, ha táv­csövet helyezünk elébe. Az átlagember antropo­centrikusán gondolkodik, ma­gyarul, minden gondolatának előterében, középpontjában ő maga áll. A most megtárgya­landó dolgok során arra is kí­váncsi, vajon van-e a Marson, a Holdon, egyáltalában melyik égitesten van ember, akár mint testvér, akár mint rivá­lis. A kozmogónia egyáltalában nem állítja a létezés közép­pontjába az embert. Az ember i Föld több milliárdos fejlő­dési folyamatának szinte csak most lüktető utolsó másodper­ceiben létrejött csúcsteljesít­mény. De csak akikor csúcs­lény, ha a szellemi képessége­ket vesszük mértékül. Testi felépítését tekintve voltak szinte ezerszer nagyobb súlyú, nagyobb erejű, pompásafob tel­jesítményt produkáló lények is a Földön. És voltak és van­nak sokkal vihar állóbb lények az embernél, esetleg hasonlít­hatatlanabbu! kisebb és erőt­lenebb testi alkattal. Ilyenek például a bacilusok, vagy ép­penséggel a vírusok, mert az ember azon a hőfokon, amit ezek kibírnak, nem létezhet, jóval előbb elveszti nemcsak {elsőbbségét, de életét is. Gondolatainkat először rend­szerezni kell, ha ehhez a kérdés­hez akarunk nyúlná. A földi élet körülményedben ezerféle állatfajjal, növényfajjal osz­tozunk. A Föld kérge az élei hordozója, életet hordoz körül­belül egy millió év óta. Ez a földkéreg a geológusok szerint kétezermillió év­vel ezelőtt kezdett kiala­kulni, amikor a Föld hő­mérséklete kezdett lehűlni. A Föld lehűlésének előreha­ladtával ez egyre vastagabb lett. A lehűlés körülbelül 3000 'millió esztendeig tartott. Es mi volt azelőtt a Föld? — olyasféle csillag, melyből megszámlálhatatlanul sok van a világegyetemben, csakhogy éppen a kisebbek közül való volt. Keletkezése nem egyedülál­ló esemény, más bolygótársai­val együtt keletkezett. Végső soron a Nappal is egyidőben, ha nem is pontosan egyidejű­leg — közös anyagból, az u. n. ősködbőL Az ősköd a világ- egyetem csillagok közötti teré­ben fordul elő, hatalmas kiter­jedésben, és rendkívül kicsi sűrűségben. Hatalmas kiterje­dése révén végeredményben hatalmas tömegű anyagot tar­talmaz. Anyaga a világegyetem morzsáiból, porából, gáz­ból tevődik össze. Eloszlása, sűrűsége nem egyenletes, sűrűbb, tömörülő részei vannak. Ez a sűrűsödés azzal jár, hogy a tömeg 'belse­jében forgó mozgás keletkezik, sőt sűrűsödéssel fokozódik az anyag belsejében a nyomás, ezzel a hőmérséklet is. Ez a felmelegedés egészen az izzá­sig fokozódhat. A mad naprendszer helyén is ilyen folyamat ment végbe. A hatalmas tömegű ősköd- anyagból először a Nap óriási tömege alakult ki. Tömege a mainak sokszo­rosa volt, talán tízszere­se is. Hőmérséklete több millió fokra gerjedt Hallatlanul erős fényt és rengeteg hőt sugár­zott ki magából. Sugárzásával egyúttal alkotó anyagát Is -cezdte visszaadni, mégpedig hatalmas ütemben. A mai megfigyelések szerint az új csillagok pazarul ontják ösz- izoszedett kincsüket, és csak Kihűlésük előrehaladásával Kezdenék kincsükkel takaré­koskodni. Kezdetben a Nap olyan se­bességei forgott, hogy a centri­fugális erő hatalmas tömege­ket szakított le testéből. A le­szakadt anyagból több góc jött létre, melyekből egy-egy csil­lag keletkezett. Ezek a leen­dő bolygók, ebben az állapot­ban még izzó, tündöklő csilla­gok. Amíg azonban ide fejlőd­tek az események, eltelhetett 8—10 000 millió esztendő. A napkoronát 15 000 millió évre becsülik. Újabb 3—5000 millió év az aránylag klstestű csil­lagok lehűlését és ezzel együtt zsugorodását hoz­ta magával. A bennünket közelebbről érintő Föld esetében, felületi hőmérséklete lassan 3000 fők alá esett és az addig teljes egészében megolvadt állapot­ban lévő anyag felszínén szi­lárd rétegek keletkeztek. Kér­gesed és indult meg tehát, és ezzel megszűnt a csillag-álla­pot. További 2000 millió év el­teltével összefüggő kéreg, burok alakult ki, melynek vastagsága, mélysége a Föld középpontja felé las­san több száz kilométer vas­tagságúra növekedett. Innét számítjuk az ősföld állapotot. (Folytatjuk.) A TALAJERŐ FENNTAR­TÁSNAK és fokozásnak leg­ősibb és leghatásosabb módja az istállótrágyázás. Az istálló­trágyázás nemcsak humuszban gazdagítja a talajt, hanem fi­zikai és kémiai tulajdonságai* javítja, a talaj biológiai életé nek biztosítja feltételeit. Régi gyakorlati tapasztalat, hogy istállótrágvával és egyéb szer­ves trágyákkal, ha azok meg­felelő mennyiségben állnak rendelkezésre, a talajok ter­mőerejét erősen fokozni lehet Az istállótrágya termelése, annak mennyisége, összefüg­gésben van a meglévő állatál­lománnyal és a takarmányter­mesztéssel, amely megszabja az istállótrágyázás lehetősé­geit. Az első feladat, hogy a takarmánynövényeket megfe­lelő területen termeljük, amely egyrészt vetőmag kérdés, de mivel az értékes fehérjében gazdag pillangósvirágú takar­mánynövények igényes növé­nyek, jó talajelőkészítést és termőerőben lévő talajt is kí­vánnak. Somogyi viszonyok között sok esetben a talaj megjavításával, meszezéssel lehet a felté+eleket megterem­teni ezen értékes pillangósvi­rágú takarmánynövények ré­szére. Ugyanis a ml talajaink­nak legnagyobb része mész- szegény, savanyú kémhatásű ezért csak talajjavítással vál­nak alkalmassá arra, hogy a mészigényes, fehérjében gaz­dag pillangósvirágú takar­mánynövényeket eredménye­sen lehessen termelni. Ez a Talajerőgazdálkodás — talajjavítás megállapítás nemcsak a bar­csi, nagyatádi, marcali és a kaposvári lazább szerkezetű talajainkra vonatkozik, ha­nem a megye északi és észak­keleti részén lévő kötöttebb talajokra is. Meg kell állapítanunk azt. hogy a somogyi talajok között nincsen erősen meszes talaj, mert eredetüket illetően erdő­ség! talajok. Valamikor erdő borította, ahol a fák lomb­avarja alatt savanyú bomlás- termékek jöttek létre, a mész és egyéb tápanyagok a mé­lyebb talajrészekbe mosódtak le. így alakult ki a somogyi homokhát erősen mészszegény homoktalaja, de ehhez hason­lóan a Kaposvár. Igái, Tab vonulatába eső kötöttebb ter­mészetű erdei talajok is. Igen egyszerűnek látszik a feladat, hiszen termelőszövet­kezeteink, állami gazdasága­ink egy része, de az egyéni termelők között is az újabb időben sokan meszezték tala­jaikat és az eredménvek min­denütt azt bizonyítják, hogv ahol a talajjavítást helyesen végezték, ott a kedvező ha­tás nem maradhat el. A helyes alkalmazáson van a hangsúly mert csak abban az esetben lehat talajjavító hatást elérni, a talajok kémiai és fizikai tu­lajdonságait megváltoztatni s olyan növények termelésére alkalmassá tenni, amelyeknek termelése gazdaságos és első­sorban állattenyésztési célo­kat szolgál. Ezért az erre hi­vatott állami szervek igénybe­vételével (OMMI Talajlabora- tórium, Kaposvár) a talajt meg kell vizsgáltatni és a vizs­gálat eredményétől függően a szükséges mészkőport, láoi­mészt, vagy cukorgyári mész- iszapof a Talajjavító Vállalat (Balatonboglár) ingyenesen le­szállítja a szükséges mennyi­ségben. Alapvető szabály kell legyen, hogy azt a területet, amelyet meszezünk, szerves­trágyázni is kell és a terítő­anyagot tárcsával, vagy egyéb eszközzel a szántásba bele kell dolgozni. Nem talajjavítás az, amikor istállótrágya, vagy zöldtrágya nélkül használjuk a meszet, mert azzal éppen az ellenkező hatást érnénk el. Az istállótrágyázással és meszelés­sel párhuzamosan alkalmazott műtrágyázás szintén az egyik módja a talajerő fenn*artásiak. Az istállótrágya helyett a zöld­trágya használata, vagy a ket­tőnek együttes alkalmazása In­dokolt és a legegyszerűbb mód­ja a talajok szerves anyaggal történő gazdagításának. Az egész talajerőgazdálkodásnak és talajjavításnak alapvető problémája a talajok humusz­ban történő gazdagítása. A ms- szezés és műtrágyázás csak ott tudja a legmagasabb hatásokat elérni, ahol az istálló- és zöld­trágyázás révén rendelkezésre áll a kész, hasznos szerves­anyag. A MI KEDVEZŐ csapadék- viszonyaink között nagyobb te­rületen volna indokolt másod­vetésként csillagfürtöt vetni, vagy felülvetésként somkórót és ezt alászántani. Igen alkal­masak ezek a nitrogén gyűjtő növények arra, hogy egyéb nö­vények területének csökkenté­se nélkül értékes humusz­anyaggal is gazdagítsa a talajt. Az így megjavított talai alkal­massá válik az igényesebb szá­lastakarmányok termelésére, amely talajainkat értékes gyö­kér és tarló maradványaival tovább fokozza a talajerő gaz­dagságát. Lehetővé Válik ezen keresztül a helyesebb vetéste­rületi arányok kialakítása és a jobb táperőben lévő talajo­kon a vetésforgóban követke­ző növényeknél az egységnyi területen a nagyobb hozamok elérése. Nemcsak meghonosíta­ni akarjuk és minél nagyobb területre kiterjeszteni az érté­kes takarmánynövények ter­melését, hanem az a törekvé­sünk, hogy a nagyobb hozamok elérése révén olcsóbbá tegyük a takarmánytermelést és ezzel fokozni tudjuk az álattenyész- tés jövedelmezőségét. , Ahol már meg lehet valósí­tani a pillangós virágúak ter­melését, ott kisebb adagú mész*rá wial a« val egyszerű felültrágyázás- ként fokozni lehet a termés­hozamot. Mivel a meszet a nö­vények nagyon meghálálják, a vegetáció megindulása előtt al­kalmazott egyszerű fejtrágyá­zás nagyban elősegíti a termés­hozamok kedvezőbb alakulását. Ennél az eljárásnál a szerves anyagot, mely a mész és a mű­trágya intenzív hatásának ki­fejtéséhez szükséges, a kultúr­növény maga szolgáltatja, amely kb. annyi humuszt ter­mel, mintegy közepesen istál­lótrágyázott területen alászán­tott trágya. MEGVAN TEHAT a lehető­sége annak, hogy a termésho­zamok növekedése révén az egységnyi területről nagyobb mennyiségű takarmányt bizto­sítsunk állatállományunk ré­szére, és ez az alapja annak, hogy több szerves anyaggal gyarapítsuk talajainkat, hogy a talajjavítás révén még job­ban fokozhassuk eredményein­ket. A jól vezetett termelőszö­vetkezetek és állami gazdasá­gok az okszerű talajjavítással és a helyes talajerőgazdálkodás- sal érték el azokat az eredmé­nyeket egyéb nagyüzemi elő­nyök mellett, amelyek jövedel­mező gazdálkodásukban, a ma­gasabb terméshozamban mu­tatkoznak meg. MOLNÁR IMRE megyei főagronómus, a TTIT agronómiái szakosztá­K.Z-----1- a—.1­S zentes Imre, a TTIT tagja A szabadegyetem műszaki tagozata értesíti hallgatóit, hogy soro­zatának befejező előadását: Radar, televíziós rádiózás c. témával, Jegesy Lajos, a RA­VEL üzemvezetője tartja meg kedden, március 18-án, este 6 órakor a Táncsics Gimnázium fizika termében. Az előadás után televíziós bemutatót tar­tunk. Bérletjegyét mindenki hozza magával. Könyvismertetés A TEST ÖRDÖGE (Magvető.) Húsz esztendős korában, 1923-ban halt meg e regény írója. Irt néhány "tucat verset, két regényt, köztük az annak idején nagy pont felvert “-A test ördögié«-t. Ez az írása egy tragikus szerelmi dráma első személyben elmondott tárgyi­lagos története, melyet nem­rég film alakjában is láthat­tunk. Annak idején azzal vá­dolták meg, hogy a legerkölcs­telenebb könyvek egyike, ugyanakkor védelmezői a tra­gikus szerelem és a két fiatal hős felett 'tetemre hívták a kor társadalmi berendezését, neve. lési elveit és mindenekelőtt az emberi normákat szétziláló háborút. Tipikus francia mű ez, a nagy és örökre emlékeze­tes szerelmi történetek közé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom