Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-09 / 58. szám

Vasárnap, 1958. március 9. 5 SOMOGYI NÉPLAP Minden mezőgazdasági munkára a legmegfelelőbb gépet Pártunk és kormányunk lakosság életszínvonalának es h termelékenység fokozásának érdekében szükségesnek, köz­ponti feladatnak jelölte meg a belterjes gazdálkodás előfelté­teleinek biztosítását, ezen be­lül, mint a belterjesség egyik kritériumát, a gépesítés foko­zását a mezőgazdasági terme­lés minden területén. Minden gép alkalmazása emeli a mun­ka termelékenységét, a munka­idő és a munkaerőszükséglet rsökkentésén keresztül. A mezőgazdasági gépek egyik jellemzője az ipari gé­pekkel szemben, hogy többé- bevésbé mindegyik idényjelle­gű. Ennek magyarázata az, bogy maga a mezőgazdasági termelés is -idényjellegű, tehát Munkacsúcsok jelentkeznek egy-egy időszakban. Mast a tavaszi munkák dan­dárjával nézünk szembe. & taiaietfkészítés és vetés munkájának jó elvégzése az egész termelés eredményessé­gét befolyásolja. Jó magágyat «sak jó géppel lehet készíteni. -Az ekék és boronák sok váltó­sat« lehetővé teszi, hogy a kü­lönböző minőségű somogyi ta­lajok mindegyikén a legmegfe­lelőbb gépet válassza ki és használja á termelő. Ugyanígy sok lehetőség van a másik legfontosabb időszerű eszköz, a vetőaép kihasználá­sában is. A tolóhengeres szer­kezetű gépek a lejtő-dombos területek legmegfelelőbb típu­sai, amíg a sík területeken a Kterítőkanalas vetőgépek hasz­nálata az elterjedtebb. A nagy­üzemek tábláira sebességvál- ítés, nagyobb teljesítményű gé­peik indokoltabbak az egyönte­tű növénvállomány kialakítá­sa céljából. Ezek nemcsak gabonaveté­seknél alkalmazhatók, hanem sok pontos vetése is rűen megoldható. egysze­ri szőlőkben és svUmoícsosöKiten a legfontosabb gépek a külön­böző típusú permetezőgépek, melyek a termesztés minden időszakában, de főleg most, a téli permetezések idején jelen­tik a legtöbb segítséget, hi­szen a jól végzett, rügyfakadás előtti permetezés sok nyári vé­dekezési munkától mentesíti a gazdát. A háti gépek sok típusa közül könnyű kiválasztani a legmegfelelőbbet az adott vi­szonyokhoz. A folyadékszi­vattyús permetezőgépek inkább a szőlők gépei. Ezek ugyanis csak 2—3 atimoszférás nyomás­sal dolgoznak a légszivattyús gépekkel szemben, melyek 6— 10 atmoszféra nyomásukkal és hosszabbító csövükkel inkább a kisebb gyümölcsösök gépei­hez tartoznak. Nagyobb telepí­tésű gyümölcsösökben a tali- gás permetezők használata az indokolt, melyeknek a háti gé­pekhez viszonyított 2-3-szoros ára mögött 8-10-szeres teljesít­mény húzódik meg. A tsz-ek nagyobb gvümölcsö- seiben a nagyteljesítményű motoros permetezőkkel lehet csak tökéletes védelmet nyúj­tani, ugyanis egy-egy permete­zésnek 2—3 nap alatt be kell fejeződnie a rovarok rajzásai miatt. Ezért szükséges, hogy ilyen nagyfontosságiú és sok védekező munkát igénylő ter­melési ágak növényvédő gé­peit a leggondosabban válasz- szűk ki. különös tekintettel a tel j es í timéh yükre. Mezőgazdasági termelésűn­ket sokszor teszí bizonytalanná az idírárás szeszélyessége. Fontos tehát, hogy az olyan termelési ágaknál, melyeknek velük a kukorica, a pillangó- i terméseredményét a víz jelen­léte döntően befolyásolja (pél­dául .zöldségtermelés), biztosít­suk a szükséges vízmennyisé­get. A kellő mennyiségű víz nyerésének gépei' a különböző teljesítményű villanymotoros szivattyúk. Ezeknek sokoldalú használhatósága (lakások, épít­kezések, istállók öntözőtelepek vízellátása) indokolja a minél szélesebb körben való alkal­mazásukat. Sejk időt, munka­erőt és pénzt lehet megtakarí­tani az ily módon való víznye- réssed, mely főleg ott célszerű, ahol nagyobb szabású öntözőte- lepek (zöldségtermelés) léte­sülnek. Hasznos továbbá az is­tállózott állatok téli itatásánál is, egyrészt a különböző meg­betegedések elkerülése végett (például juhoknál a büdös sán­taság), másrészt pedig hízó­marháknál nagyabb súlygya­rapodás érhető el azáltal, hogy az istállóban itatják őket. A gépesített mezőgazdaság egyik igen «-ügyes« gépe a 7—8 lóerő teljesítményű kerti trak­tor. Ezt a sokoldalú felhaszná­lása mellett könnyű kezelhető­sége és kis üzemanyagfogyasz­tása tette népszerűvé a fejlet­tebb mezőgazdaságú országok gazdaságaiban. Beszerzési ára egy lófogat évi költségével egyenlő és használható a leg­különbözőbb mezőgazdasági munkákra (szántás, kapálás, permetezés, kaszálás, vontatás, szecskavágók, morzsolok meg­hajtása, stb.). Tsz-ek, terme­lői társulások legfontosabb uni­verzális gépévé kell válnia en­nek a ».mindenttudó« kis gép­nek. BÍZIK BENNÜK 4 PÁRT Az állami gazdaságok vezetőinek tanácskozása A megyei pártbizottság pénteken elvtársi beszélgetés­re hívta össze székházába az állami gazdaságok igazgatóit és párttitkárait. A tanácsko­záson megjelent Petőházi Gá­bor földművelésügyi minisz­terhelyettes, az Állami Gaz­daságok Főigazgatóságának vezetője, Szirmai Jenő, a me­gyei pártbizottság első titkára, Hevesi János, a megyei párt- bizottság titkára, Illés Dezső, a megyei pártbizottság me­zőgazdasági osztályvezetője, és Abonyi Pál, az Állami Gaz­daságok Megyei Igazgatóságá­nak vezetője is. Illés elvtárs vitaindító elő­adásában hangsúlyozta: ered­ményesebben dolgoztak az ál­lami gazdaságok tavaly, mint a korábbi években. Árutermelő szerepük meg­nőtt a kötelező begyűjtés eltörlésével. Nemcsak töb­bet, hanem olcsóbban is kell termelniük. Segíteniük kell a termelő­szövetkezeteket és egyéni gazdákat is a hozamok növe­lésében. Fontos küldetésük, hogy környékük politikai köz­pontjává váljanak. A tavaszi munkák Elkeseredett az igazgatósági elnök A beszélgetés úgy kezdődött, mini a többi. Az eredmények­ről kérdezősködtünk és Rácz Kálmán, a balatonboglári föld- anűvesszövetkezet igazgatósági elnöke válaszolt. Aztán egy­szerre kirobbant belőle az el­keseredés,, amikor a hibákról, gondokról beszélt: — Nem akar menni a mező­gazdasági munka. Nem akar­nak új szakcsoportok alakulni. — Miért?... — Ha tudnánk — aztán el­gondolkozott és mint aki na­gyon megfontolja szavait, foly­tatta egy idő múlva. — Va- _ gyis tulajdonképpen tudjuk,« mi a baj. Az igazgatóság visz- * szavonulása, tétlensége. Nem- 5 régen is, egy vasárnapra, igaz- J lyen hasznos, csak éppen sa­ját maguk nem hajlandók be­lépni, mert nekik így is jó. De még a szervezésben sem segí­tenek . . Nehéz így dolgozni ... Valóban nehéz. A bajon azonban most segíthetnek, Március 23-án válasszon olyan igazgatóságot a szövetkezet, amely méltó a tagság vezeté­sére és mindenkor meg is felel a feladatának, teljesíti köteles­ségét. gyors beköszöntése sürgős el­határozásra kell, hogy késztes­sen minden dolgozó parasztot és szövetkezetét: olcsóbban akar-e termelni, kisebb önköltséggel, mint eddig, vagy pedig több és nehezebb (munkával próbálja megközelíteni az okosan gaz­dálkodó társai eredményeit. A dolgozó parasztság anyagi előnyéhez tartozik még a föld­művesszövetkezetektől vett áruk vásárlási visszatérítési százaléka is, mely minden me­zőgazdasági gép beszerzése után jár a földmű vessző vetke­zeti tagoknak. A földművesszövetkezeti ag- ronómus hálózat kiszélesítése lehetővé tette, hogy parasztsá­gunk és a szövetkezetek az ag- ronómusok segítségével és ta­nácsainak igénybevételével szerezzék be a legmegfelelőbb mezőgazdasági gépeket. A ME- ZÖSZÖV Vállalat is alkalmat ad arra, hogy bemutassa a kí­vánt gépeket é!s műszaki ta­náccsal lássa el az érdeklődő­ket. Kiss Béla, a MEZÖSZÖV Vállalat mérnök© Gondos József elvtárs, a Somogytarnócai Állami Gaz­daság igazgatója felszólalásá­ban elmondta: nem sok hasz­na van az olyan szakember munkájának, aki szemet húny a hibák fölött, s nem mer határozottan fellépni a fogyatékosságok ellen. Náluk is volt Ilyenre példa. Ugv se­gítettek a bajon, hogy a ve­zetésre alkalmatlannak bi­zonyult mezőgazdászokat le­váltották. Beszélt arról a se­gítségről is, amelyet a kom­iósdi Terv Tsz-nek nyújta­nak. Panftász Ferenc elvtárs, a Uábodl Állami Gazdaság igazgatója részletesen foglal­kozott a íavításra váró fel­adatokkal. Szántógépük van elég, de univerzális traktor­ral gyengén vannak ellátva: 890 hold szántóra jut egy unt verzál traktor. Szóvá tette az építkezések körüli bajokat: a kutasi gazdaságban pl. összedőlnek az új épüle­tek. Az értékeléseknél vegyék figyelembe az egyes gazdasá­gok adottságait — indítvá­nyozta. A számok önmaguk­ban nem adnak hiteles képet a gazdálkodásról, mert pl, Tengődön nyilván olcsóbban tudnak gabonát termelni, mint a lóbodi futóhomokon. Segítséget kért gazdaságuk életveszélyes villamos beren­dezéseinek rendbehozásához: AZ ÖTÖDIK HELYEN — TARANYBAN mindig gatósági ülést hívtunk össze és 3 a tizenöt tagból mindössze né- 5 kivetik neheZen ment a d0l°g- Ebben Mindenből kivonjak magukat,« az évben sem bol|ogulunk semmiben sem segít egy re- < könnyen. A község tavalyi szűk. A mezőgazdasági mun- 3 adóhátraléka kereken ne- fcákban sem. Néhányukkal « gyedmillió forint. Az idei-ki­más aeért is veszekedni kell, 1 vetés a földmegváltási árral , ,. , . j együtt 300 ezerre rúg. Oru­íiOigy termeljenek szerződéses ^ lünk, ha az első negyedévi növényt. Mit csináljunk ak-3 tervet 100 százalékra tudjuk kor az egyszerű tagokkal, 'ha J teljesíteni — mondja Fisli az igazgatósági tagok ilyan pél- 3 László^ adóügyi csoportvezető, diát mutatnak?..., A szakcso- 1 port meg... Na igen. helyes-1 És az ok? — Nincs pénz, hajtogatják a gazdák. Majd ha enged a Mk a szakcsoport alakításokat, J fagy, ha a krumplihoz hozzá beszélgetnek is maguk között j awől, hogy az milyen jó, mi- \ í Építsük, szépítsük lakhelyünket! 1i KÖZSÉGI TANÁCSOK! 4 A községfejlesztésnél nél- 3 külözhetetlen betonjár- 1 dalap 40/60/6 cm, beton­ig járdaszegély 50/30/15 cm, 3 útburkoló járdalap, ko- 3 csíki járóhoz is, 40/40/15 31. cm és egyéb betonárura 3 megrendelésüket még 3 idejében juttassák el az í É. M. Pécsi Cementáru- •3 ipari Vállalathoz, 3 Pécs, Siklósi út 10. sz; lehet nyúlni (sok burgonya van a faluban), akkor fize­tünk. Az emberek legtöbbje állja is a szavát. Vannak olyanok is, akik már rendez­ték a negyedévi adótartozá­sukat. Frumen Györgyre, Druzsin Mihályra és a többi pontosan fizetőre gondolok. De Györkös Mihály esedékes 14 ezer forintja mikor kerül az állam kasszájába?! Még zálogolni sem tudunk, nincs mit,.. — Akadnak itt olyan em­berek — mondja —, akik csak a legvégső esetben fizet­nek. így Pintér Tivadar is. Tavalyi hátralék, banktarto­zás, negyedévi adó fizetésére kapott felszólítást. Oda se ne­ki!... Zálogoltunk. Nem fize­tett. A zálogolástól számított huszonegyedik napon (közben transzferálásról is küldtünk értesítést s a várakozási idő lejárt) bejött és fizetett, mondván: Tőlem ne vigyenek el semmit. Ez a jobbik eset. — Kovács Jánosnénak 8364 forint tartozása van. Mikor kimentem hozzá — meséli Bogdán György — s kértem, hoigy fizessen, mert nem aka­rom, hogy a falu azt mondja: »Na, a párttitkár anyjánál is zálogolna-k«, akkor fia a láto­gatásommal kapcsolatosan ezt mondta: »Politikai ize van a dolognak«. Ha van, ha nincs, az adó­ügyi előadó azokhoz megy, akik -tartoznak. LÄBODON Bogdián György 1 pénzügyi előadó tartja szá- 4 mon, ki mennyit fizetett s (ki » hány forinttal tartozik még az államnak. írja, küldi az GÖRGETEGEN egy főből áll az adóügyi csoport. Né­meth Rudolf nemcsak a szék­hely község, hanem Kuntelep és Rinyaszentkirály adóter­véért is felelős.----T q4^q1ó*->K mé>rf VAf orr»V»Ar — A NAGYATÁDI JÁRÁS nem áll rosszul — mondja Fodor Gyula pénzügyi osz­tályvezető. — Teljesítjük a negyedévi tervet. Jelenleg (március 1-re értendő) 65 szá­zalékkal ötödikek vagyunk a járások között. Vannak a já­rási átlag fölött álló közsé­geink: Nagyatád 90, Rinya- besenyő 102, Ötvösikónyi 120 százalék, de akadnak ötven százalék körül mozgók is; Kisbajom, Kutas, T arany. Bolhás. — Az első negyedév felé­ben — folytatja — az átla­gosnál mindig több a munka. tfc ííic m.£-«;rvV AZ sincs, csak az elnök, Hoff­man Gyula, meig néha-néha a járás segít. Főkönyvzárás, ez évi adóbevallások, könyvelés, adószedés — sorolja. — De mikor jut idő foglalkozni az emberekkel? Ha Kuntelepre vagy Rinyaszentkirályra megy, viszi a főkönyveket is. Pénzt szed, idézéseket készít stb., de egyszerre nem lehet három helyen. A napi értékelő szerint nyolc százalékkal ütemterv alatt van Görgeteg. A »miértre« nem nehéz a válasz. ío­ehhez mintegy 170 ezer rintra lenne szükségük. A munkásokat csakis la- kásjuttatással lehetne állan­dósítani — mondta a továb­biakban. Családi otthonok építésére viszont nincs pén­zük. Másrészt pedig na­gyobb tekintélyt kellene sze­rezni az időszaki dolgozókkal megkötött szerződéseknek. Szólt a járási tanács egy tör­vényellenes intézkedéséről is • 1952-ben betagosított földet és épületet juttattak vissza volt tulajdonosának. E határoza­tot a gazdaság megfellebbez­te, de a tanács még nem tar­totta fontosnak a válaszadást. A termelőszövetkezeti moz­galommal kapcsolatos tenni­valók között első helyen emlí­tette meg, hogy a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésének szük­ségességét bizonyító köz­hangulatot kell teremteni a falun. Bírálta a nagyatádi járt vezetőszerveiben dolgozó olyan funkcionáriusokat, akik a szakcsoportok szerepét, je­lentőségét lebecsülik. Holota Imre elvtárs, a Há­romfai Állami Gazdaság igazgatója arról számolt be. hogy náluk szállítás, meg a leromlott talajerő, miatt ta­pasztalható alacsony hozam drágítja a termelést. A borjú­nevelés önköltségét azzal akarják csökkenteni, hogy tel­jes tej helyett fölözött tejet itatnak. Bejelentette, hogy csütörtökön Háromfán megalakult egy új terme­lőszövetkezet 11 családdal, 17 taggal. Szirmai Jenő elvtárs felszó­lalásában hangsúlyozta: az állami gazdaságban kommu­nista számára vezetőállást be­tölteni — nagyon jelentős pártmegbízatás. Mit várhat te­hát a párt az igazgatóktól, párttitkároktól? Kettős fel­adatnak a megoldását: teremtsenek rendet a sa­ját portájukon és adjanak politikai, szakmai segít­séget a környezetüknek, a termelőszövetkezeti és az egyéni parasztoknak. Az ellenforradalom előtt a megye szántójának egyötödét a szövetkezetek művelték, ma pedig a szántóföldnek csak 4 százaléka van a kezükön. Erő­síteni, fejleszteni kell a moz­galmat. Az állami gazdasá­gok kommunista vezetői te­vőlegesen támogassák a pár­tot ebben a küzdelemben, amelyet a mezőgazdaság szo­cialista átszervezéséért foly­tat. A továbbiakban a vezetők l állandósításáról beszélt. Kérte az igazgatókat, hogy indo­kolatlanul ne cserélgessék a gazdaság középkádereit. Fel­tárta az egyes . igazgatók ma­gatartásában meglévő fo­gyatékosságokat, s felhívta figyelmüket a társadalmi tu­lajdon fokozottabb védelmé­re. Végezetül ezt mondta: »A megyei pártbizottság bízik az igazgatókban, párttitkárokban, s bízunk abban, hogy feladataikat meg tudják oldani«, Völgy esi elvtárs, az Öreg­laki Kertimagtermelő Gazda­ság igazgatója büszkén szólt arról, hogy jelentős tiszta jö­vedelemmel zárták a múlt évet. Isy rövidesen nyereségrészesedést oszt­hatnak Ili dolgozóik kö­zött. Helytelenítette, hogy a téh program keretében szervezett előadásokra leginkább az 5 gazdaságuk munkásai jár­nak el, az illetékesek nem szervezik a dolgozó parasz­tokat arra, hogy részt vegye­nek ezeken a rendezvényeken. Szép István elvtárs, a Mar­cali Állami Gazdaság igaz­gatnia minden jelenlévő kí­vánságának adott kifejezést, amikor kérte, hogy legyen függetlenített párt­titkár minden gazdaság­ban. Abonyi Pál elvtárs szavai­ból kiderült: tavaly rendbe­jött az állami gazdaságok ál­lattenyésztése. Ez év első két hónapjában tehenenként 107 literrel több tejet fejtek, mint a múlt esztendő hason­ló időszakában. Minden re­mény megvan arra, hogy az Idén 3200 Uteres legyen az átlagos tejhozam. 1958-ban a növénytermelésben és a kertészetben kell nagy lépéssel előre menni. A célkitűzések elérésének meg vannak a személyi fel­tételei, kikovácsolódott « gazdaságok hozzáértő vezetß gárdáia. Róih Sándor elvtárs. a Fet- sőbogáti Állami Gazdaság jö^^űatója elmondta: az ered­mények javulásának az a tit­ka. hogy egyetértésben dol­gozik a szak-, a párt- és a szakszervezeti vezetőség. Beszélt á kifelé fordulásról is* a segesdi * egyéni parasztok meglátogatták a gazdaságot ős elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. Petőházi Gábor elvtárs bí­rálta a somogyi gazdaságok«, mivel az utolsó helyen végezték a múlt évet. jól begyakorolt és szakmailag ► nem a legjobban képzett va-f lamennyi pénzügyi dolgo-f zónk. 4 hely nincs betöltve. . .* A tanácsok helyenként nemi adnak elegendő támogatást. első-f HÁROMFÁN este 9 óráig í is dolgozik Kanyar Irma. A£ titkár még csak meg sem* kérdi, mit csinál... Az adó az állam pénze,► nem mindegy mikor és meny-e nyi folyik be a kintiévé mii-» Hókból, Segítsenek a tani-» esők. » A tanácstagok is sokat te-» hetnek az adómorál javítása» érdekében. Elsősorban példa mutatással. Rendezzék nek adójukat, segítsék fel d lágosítással, s ha kell, a zá-J tagolásnál az adóapparátusJ munkáját. De ne úgy, mint; Görgetegen: »mindent, csak; azt nem!« | A jó gazda úgysem engedi, hogy foglaljanak az udvará-J ban A hanyag, vagy nemtö-; rődöm emberrel meg csak» így lehet betartatni a tör-. í vényt. Ne az szégyell je ma-£ gát, aki megy, hanem akihez í mennek. Még akkor sem, ha» segesdi volt tsz-elnökhöz» (Szelicz Imréhez) kell is men-í A bajokból csakis céltuda­tos munkával lehrt kilábalt*. Gazdaságos termelés — ez a legdöntőbb feladat. Ennek megvalósításához a helyes üzemi arányok kialakítására van szükség. Nem kell min­denütt mindent termelni, ha­nem csak azt, ami kifizető­dik. Az idén az a feladat, hosy a ka-násnövénvek terme­lésében is lehagyják az egyé­nieket az állami gazdaságok. Kívánatos lenne megnézni, hogy a megye déli részeinek homoktalaján jövedelmezne-e a gyümölcsészet. Ha Igen, akkor hozzá -kell fosni a tele­pítéshez. A vezetők elbírálá­sáról szólva hangsúlyozta: az a jó igazgató, aki ide­jének legnagyobb részét a dolgozók között tölti. A tanácskozás végén He­vesi János elvtárs mondott zárszót. Az elért eredménye­ket értékeli a megyei párt- bizottság. De felhívja a gaz­daságok vezetőinek figyel­mét. nehogy elbizakodianak, hiszen számos teendő áll előttük, a jövedelmezőség elérésében. A tsz-mozgalom érdeke azt kívánja -rrjeg, hogy elsősor­ban a meglévő, főleg pedig az új termelőszövetkezetek meg­erősítésében nyújtsanak se­gítséget az állami gazdaságok. Emellett támogassák úiabb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom