Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-07 / 56. szám

A TTIT megyei szervezete és a Somogyi Néplap szerkesztőbizottsága összeállítása T»VTTTT-yTTVTTTTTTTVTVTTTT»rrfTTT*TTTTTTT*TtTTTrfTTTTTTTTTTVTTfTTTTTTTTTTTTTTTTTTTtl -TTTTVTTVTTVTVTTVVTVTWTTTTTVTVTTTTVTTTVTTTTTTTTTTTffffTTTTTTTVfTTTTVTTVTTVTVTTrrVTB A NAP — MINT A FÖLDI ÉLET ENERGIAFORRÁSA Az a kérdés, va jon lehet-e a mgot úgy rögzíteni, hogy irmíkor újra felidézhető le- ren — már régóta íoglalkoz- itta a fizikusokat. A hang- igzítés első lépéseihez tartó­it Léon Scott fonoautográfja 85«), amely lényegében mái unográi, azaz hangiró: tűje, lembránja, tölcsére is vám A í előtt kormozott papírhen- at forgattak: a membrán égéseinek megfelelő hullám- analakat a papíron látni le- etett. Gondolható, hogy ezt :m olvasni, sem megszólaltat- i senki nem tudta. Edison 1871-ben olyan ké­szüléken dolgozott, amely- lycl a távirász munkáját lehetett meggyorsítani. . legjobb távirász sem tudott ércenként átlag 25—30 szónál abbét leadni. Edison a morse- eleket korong alakú lemezbe ’ésté és a lemezt egy tű-szerű apcsoló előtt forgatta. A tű jeleknek megfelelően zárta agy nyitotta az áramkört. Ízzel a készülékkel percen­teni már kb. 100 szót lehetett áviratozni. Egy alkalommal Idison a korongot gyorsabban orgatta és erre a tű zenei lángot adott. Ez adhatta azt íz ötletet, amit mindjárt pa­rtira is vetett. A vázlat dátu- na: 1871. augusztus 12. Mun­katársa, a svájci származású íohann Krűsi mechanikus, nem nagy lelkesedéssel dol­gozta ki az első modellt, ami- nez az is hozzájárulhatott, logy ezért a munkáért mind­össze 18 dollár díjazásban ál­lapodtak meg. A kész fonográf hengere sztamollal volt be­vonva. Az első szavakat, egy gyer­mekverset, maga Edison mondta reá. A jól sikerült kez­det után még hosszú javítások következték, mert egyes han­gok visszaadása (különösen az «s« és »sz«) nagyon torz volt. A fonográf szabadalmaztatá­sára csak 1878 tavaszán került sor. Európában legelőször Pá­rizsban az akadémián mu­tatták be Edison találmá­nyát 1878. március 11-én. A jelenlévők egyik része lel­kesedett, másik fele csalással vádolta Edison képviselőjét, a magyar Puskás Tivadart, mondván, hogy ügyes hasbe- szélő. Budapesten 1879-ben is­merték meg a fonográfot. Egykorú sajtó írja: »-Minden kísérlet jól sikerült. A .készü­lék beszélt magyar, török és svéd nyelven, s eldalolt né­hány magyar dalt. Minden szót tisztán megérthettünk, sőt az egyes kisérlettevők hangjára is tökéletesen rá le­hetett ismerni.-« Itt tartottunk 76 évvel ezelőtt. A kezdetben sztanlolhen- geres fonográfot a viasz­hengeres követte. Sokféle keverékanyaggal kí­sérleteztek, de a legjobb vi­aszhengereket sem lehetett akárhányszor lejátszani. A tű nagyon hamar kikoptatta a barázdákat és ez a hangvisz- 6zaadásnál nagyfokú torzulást okozott. További hátrány volt, hogy a viaszhengereket nem lehetett sokszorosítani. Ezért inkább csak néprajzi vagy történelmi érdekességű felvé­teleknél alkalmazták a fonog­ráfot. (Bartók. Vikár, Kodály magyar népdalgyűjtésének je­lentős része viaszhengeren van rögzítve. Az idős Kossuth Lajos hangját ugyancsak vi­aszhenger őrzi.) Jelentős lépés volt a viaszhengerről sellak, vagy ebonít lemezre való áttérés. A felvétel itt is viaszlemezre történt. Erről az eredeti lemez­ről olyan kemónyfém másola­tot készítettek, amelyről nega­tívot, »matricát« állíthattak elő. A matrica birtokában azután sajtolással akárhány példányt állíthattak elő ugyanabból a fel vétel Dől A fonográf-henger és gra­mofonlemez nemcsak alakban •Különböznek. A fonográf hengerére a hangrögzítés melyírással történik, vagyis a tű a membrán rezgéseinek megfelelő fei-le mozgást végez. A gramofonlemez­nél viszont oldalírást al­kalmaznak, itt tehát a ba­rázda melysége egyenle­tes. Felvételnél és visszajátszás- tál is a tű oldalirányú kirez- ^éseket végez. Ez a változás jelentős mértékben növelte a lemezek élettartamát, a dina­mikai lehetőségeket és finom, aprószemcséjű lemezanyag eseten a üteUemetlew tiizörej is csökkent. Igen nagyminőségű vál­tozást jelentett az 1920-as évek elején az elektromos hangfelvétel és visszaadás bevezetése. Ennek lényege, hogy a hang­rezgéseket mikrofonon át elektromos rezgésekké alakít­juk át, ezeket tetszés szerint erősítjük, szűrjük és ezáltal a hangrögzítés finomságát, di­namikáját a legkedvezőbb módon állítjuk be. Azután az elektromos rezgéseket ismét mechanikává alakítjuk át. és a lemezvágó berendezés vágóké­pe ezt vágja be a viaszlemez- )e. A lemezek sokszorosítása i már ismertetett módon tör- énik. Visszajátszásnál a folyamat 'ordított: a lemezen futó tű nechanikai rezgéseit a pick- ip elektromos rezgésekké ala­kítja, ezeket erősí tőberende- tós (pl. rádiónk, amelynek gramofon csatlakozó] a van) tetszés szerint szűri, erősíti és a hangszórón át ismét hangot kapunk. Ezek a normál hanglemzek kü­lönösen az utóbbi években Igen általánosak lettek, mindenfelé alkalmazzák őket: s hogy ez zenei kultúránk fejlődésének milyen jelentős tényezője, azt nem Is kell han­goztatnunk. Komoly esztétikai kifogás csak egy lehet és ez a Curtis R. Schelf er amerikai mérnök a chicagói elektroni­kai kongresszuson az ember el­nyomásának új módszeréről számolt be. Az ember agyvelején válta­kozó áramok futnak át, me­lyeknek hullámai meghatáro­zott agy, vagy izomműködést váltanak ki. Ha az agyvelőben mesterségesen keltünk ilyen iramokat, akkor lehetőség nyílik arra, hogy az egyén vi­selkedését szabályozzuk. Már a kipróbálás is megtörtént kí­sérleti állatokon: a jóllakott egerek roppant éhséget mutat­tak, mihelyt az agyvelejükhöz helyezett elektródokon keresz­tül megfelelő formájú áramot bocsátottak keresztül. Más áramfajta pedig rémületet vál­tott ki az egereken. Scheifer módszerét alkal­mazni kéMtitaek embert* fa­játék ideje. Kisebb, 25 em-es lemez 3 percig, a nagyobb, 30 cm-es »művész-lemez 4—5 percig ad zenét egyfolytában és így hosszabb zeneszámok, szimfonikus művek, operák lejátszását a lemezváltás minduntalan megszakítja. Fo­lyamatos lejátszást úgy- ahogy kettős lemezjátszóval és lemezsorozattal csak rádió­stúdiók tudtak biztosítani. Igényesebb fül azonban ezeket a változásokat is zavarónak találhatja. Itt van a mikrobarázdás lemezek jelentős szerepe. Hosszanjátszónak is mond- !uk, mert játékideje 22, 30, sőt 45 percig tart. Ezt kettős úton érjük el: egyrészt a lemez forgási sebességét csökkent­jük, másrészt a finomabb barázdákat sűrűbben vágjuk egymás mellé. Könnyen belátható, hogy normál lemezjátszóval mlkro- lemezt lejátszani nem lehet. Nemcsak a motor fordulatszá- ma más, de a barázdák finom mérete is sokkal könnyebb és finomabb pick-up-ot igényel. \ mikro pick-up mindössze 5—8 gramm súlyú és a vékony zafirtű, hegye 25 mikron átmé- ~őjű. Ilyen berendezéssel és gondos kezeléssel a könnyű, örhetetlen műanyag (vinilit) ’emezeken száz lejátszás után sem mutatkozott kopás, amely torzítást okozott volna. A vlni- lit igen finom szemcsézete a tűzörejt is minimálisra csök­kenti. Mindezek a mikrolemezek előnyeit igazolják. Bár a mag­netofonban egy még alkalma- sabbb és tökéletesebb hangrög­zítő berendezést ismerünk, örömmel és megelégedéssel hallgatjuk a kitűnő hosszanját­szó lemezeket És nem felejtjük el azt az előnyt sem, hogy az előállításukhoz szükséges féin- és lemezanyag a régebbi leme­zeknél felhasznált mennyiség­nek csak ötöd, vagy hatodrésze, hogy szekrényünkben ugyanaz a zenei anyag lényegesen ki­sebb helyen fér el, és ha szállí­tanunk kell. sokkal könnyebb. De mindezeken túl legfőbb ér­deme, hogy vele sokkal köze­lebb jutottunk a tökéletes hangvisszaadáshoz. SÉKUS OLIVÉR, a TTIT Központi Fizikai Szakosztályának titkára. A szerző azt tanácsolja, hogy a kisgyermek fejének szőrtaka­rója alá, pár hónappal világra- jötte után, építsenek be csatla­kozó rugókat, melyek elektró­dákkal vannak ellátva, ennek végei az agyvelő meghatáro­zott zónájában vannak el­helyezve. Két-hároméves kor­ban a csatlakozó dugókba kis rádióhullám-keltő generátort kapcsolnak be. Ettől az Idő­ponttól kezdve csupán jeleket kell küldeni meghatározott hullámhosszon a kívánt műve­let elvégzése céljából, s az élő robotember megkezdi műkö­dését ... Karrierista, jelentős adag ci­nizmus birtokában sem agyal­hatna ki ennél embertelenebb dolgot, teszi hozzá fentiekhez a Tudomány és Élet című olasz folyóirat, ahonnan a fentieket átvetjük. M-I-iV-D-E- N-F-É-L-E QÁT A MESSZIN AI SZOROSBAN Olaszországban azt tervezik, hogy gáttal kötik össze Szi­cíliát és a szárazföldet. A 3500 méter hosszú, és 30 mé­ter széles és a tenger szintje fölé 10 méterrel kinyúló gát tetején országút és vasút fog húzódni. Az egész építmény egy tenger alatti sziklagerin­cen nyugszik, amelynek leg­magasabb pontja körülbelül 100 méterrel emelkedik ki a tengerfenékből. A hajóközle­kedés számára átjárót vájnak a Calabriai hegyfokba. KUTIZONNAL A NÄTHA ELLEN Kutizonnak hívják a nátha elleni rendkívül hatásos új szovjet gyógyszert, amelyet a moszkvai gyógyszeripari ku­tató intézetben állítottak elő. A gyógyszert egyébként a brüsszeli világkiállításon is bemutatják. A kutizon más­fél—’két nap alatt megszünteti a lázat és a beteg teljesen meggyógyul Számos kísérlet bizonyítja, hogy az új gyógy­szer más, vírusos megbetege­dés gyógyítására is kiválóan alkalmas. PLASZTIKBÓL KÉSZÜLT SZEMLENCSE Eoy angol sebész műtétet hajtott végre egy 11 éves kislányon, akinek egyik szemét súlyos ütés érte. Az ütés következtében a szemlencse és az Írisz egy része elpusztult, s a kislány elvesztette volna fél szemét. A sebész, Charles Choyce professzor, speciálisan csi­szolt* plasztikból készült lencsét helyezett be a kis­lány szemébe. A mestersé­ges szemlencse egyáltalán nem zavarja a gyereket, aki a három szakaszban lefoly­tatott műtét után, ma sérüli szemével éppen olyan tö­kéletesen lát és olvas, mint a másik ép szemével Ha­sonló műtétet 36 más eset ben is sikerrel végzett a sebész, 3 évestől 78 éves be­tege keni A professzor ki­jelentése szerint ez a műtét csak akkor alkalmazható, ha a szem lencséje sérült meg, egyéb természetű vak­ságot okozó szembajoknál nem eredményes. ZSEB MIKROSZKÓP Angliában nemrég furcsa alakú és méretű (10x6,5x5 cm) mikroszkóp jelent meg a kereskedelmi forgalom­ban. Súlya mindössze 510 gramm. A mikroszkópnak három cserélhető objektíve van, amelyek 24-szerestől 1500-szorosig terjedő nagyí­tást adnak. A (mikroszkóp könnyen összekapcsolható bármely fényképezőgép tí­pussal, amelyik 35 milli­méteres filmmel működik és segítségével kétezerszeres nagyítású felvétel készíthető. A mikroszkóp lehetővé te­szi, hogy éjszaka, vagy el­sötétített helyiségben is fényképezhessenek, mert a készülékhez egy száraz elemmel, vagy váltóáramú hálózatból táplálható kis villanykörte is tartozik. A mikroszkóp kezeléséhez nincs szükség asztalra A mikroszkóp kézben tartva használható, akár gyári la­boratóriumokban, akár le­vegőben tartózkodó reoűlő- gépen, vagy mozgó hajókon, gépkocsikon,! stb. A mik­roszkóp különösen hasznos az expedíciók tagjainak: geológusoknak, botanikusok­nak, biológusoknak sík. A Nap a földi élet energia- forrása Áldott fényét és me­legét megszámlálhatatlan év­milliók óta szakadatlanul árasztja a világűrbe. Bár en­nék a sugárzásnak mindössze 2200 milliomod része esik Földünkre, mégis ennek a kis hányadnak köszönhetjük. hogy élet van a Földön. A va­lóságban azonban ez a kis hányad is olyan nagy, hogy­ha teljesen és tökéletesen ki tudnánk használni, minden ember számára külön egy­ógy százezer lóerős motort le­hetne vele üzemben tartani. A Nap fénye és melege élteti a Föld összes szerves lényeit és végső soron ennek köszönhetjük a szervetlen anyagok egy részét is. Azt szokták mondani, hogy a kő­szén kőbe zárt napsugár. A Napnak a látható fénysugara­kon kívül láthatatlan sugárzása Is van, sőt ezeknek a láthatat­lan sugárzásoknak igen je­lentős szerepe van a szerves anyagok létezésének feltéte­leiben. A Nap fénye sugárzás út- íán árad a világűrbe. Ré­gebben úgy vélték a tudósok, logy a Nap sugárzása anya­gának megsemmisüléséből íred, és nem is jártak na­gyon messze az igazságtól íme elméletükkel. A legújabb rtméletek és megállapítások -zerint a Nap belsejében ál- andó atom-átalakulási fo­lyamatok mennek végbe és tóból ered a hatalmas kisu- 'árzott energiája Mint ki­terült, a Napban lévő hidro­gén atomok hélium atomokká egyesülnek, miközben olyan sok energia keletkezik, hogy a felületi hőmérséklet a Na­pon a 6000 Celsius fokot is meghaladja. Ekkora hőmérsékletet tar­tósan a Földön előállítani ez- dőszerint nem lehetséges. A Nap belsejének hőmérséklete számítások és becslések sze­rint, a 20—30 millió Celsius fokot is eléri. Csak akkor képzelhető el az ilyen hatal­mas hőmérsékletek létrejöt­téhez szükséges hőmennyiség keletkezése, ha figyelembe vesszük, hogy egy grammnyi anyag atomjainak energiája körülbelül 25 millió kilowatt energiával egyenlő. Bár a Nap 150 millió kilo­méternyi távolságra van tő­lünk, fényének mégis olyan ereje van, hogy emberi szem a megvakulás veszélye nélkül tartósan bele nem tekinthet. Galilei, minden idők legna­gyobb csillagásza egy ízben árnyékolás nélkül tekintett a New York-ban a minap olyan elektronikus gépet mutattak be, amely egy gomb megnyomása után a másodperc töredéke alatt megkezdi azoknak a fonto­sabb eseményeknek a fel­sorolását, melyek időszámí­tásunk kezdetétől a mai na­pig egy bizonyos esztendő­ben lezajlottak. Ez a ké­szülék a brüsszeli világki­állításon az amerikai paví Ion egyik szenzációja lesz. Tulajdonképpen nagyszámú lemezt tartalmaz, amelyekre felvették a világtörténelem fontos eseményeit. A kí­vánt évnek megfelelő gom­Napba és menten megvakult. Számítások szerint a Nap fűtéséhez hetenként akkora tömegű szenet kellene elégetni, mint amekkora a Földünk teljes tömege, tehát hetenként 6000 trillió tonnát és csak akkor volna biztosítva jelenlegi iz- zásd állapotához szükséges hőmérséklet A Napból a vi­lágűrbe kisugárzott összes kalória értéke akkora szám, hogy az emberileg már el sem képzelhető: 58 quintrillló kalória. A gondolkodó ember meg- hökken azon a gondolaton, hogyha ez így halad, akkor Napunk, bármilyen óriási is tömege, ki fog hűlni és en­nek következtében a Naprend­szerben minden élet el fog pusztulni, mert létezését a Nap sugárzásának köszönhet­te. Igaz, ez végső soron el­kerülhetetlen: de egyelőre: az emberiség nyugodtan élhet, mert pontosan kiszámították, hogy a Nap sugárzás folytán roppant (tömegének e'wezred részét is több milliárd év alatt veszti el. A Nap töme­ge olyan roppant nagy még, hogy energl a -készlete leg­alább 15 billió esztendeig elegendő. A Nap tömege ugyanig 2000 quadrillló ton­na. Mindazt, amit a Földön energiának nevezünk, bár­milyen formában nyilvánul­jon is az meg, legyen gőz, villany, hő stb., végeredmény­ben közvetett módon mind a Napból ered. A tudósok már több mint egy évezrede sürgetik, hogy az emberiség a Napot, ezt a rettentő nagy energiaforrást közvetlenül is használja ki és azt a mérhetetlen energia áradást állítsa az emberiség jólétének szolgálatába. Sok elmélet Látott erre vonatkozóan nap­világot, míg végre is az el­méleteket a mi századunk a gyakorlati megvalósulás út­jára terelte. Közép-Ázsiában, főleg a taskenti geofizikai la­boratórium, már egész sor napmotort állítottak fel, s ezek segítségével fürdőket, mosodákat stb. láttak el ener­giával. Hangsúlyozni szeret­ném, hogy ezek egyelőre kí­sérleti stádiumban vannak és termelt energiájuk csak igen kis részét jelenti az öt földrész energia-szükségleté­nek. Leidecker Jenő, a TTIT tagja. bot megnyomva működésbe lép egy elektronikus szelek­tor, amely kétharmad má­sodperc alatt kiválasztja az adott lemeznek azt a részét, amely az adott évre vonat­kozik. Ugyanakkor egy má­sodik szelektor módot nyújt a kívánt nyelv megválasztá­sára is. A készülék — ame­lyet bizonyosan szívesen fo­gad bármelyik diák, aki bukásra áll történelemből — 10 nyelven szövagesi a je­lentős eseményeket: angolul, franciául, olaszul, hollandul, spanyolul, svédül, portugálul, németül, oroszul és latinul. Az eleklromos sokktól az eleklro-rabszolgaságig Reménysugár a rossz tőrténelemtanulók számára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom