Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-05 / 54. szám
Szerda, 1958. március 5. 3 SOMOGYI NÉPLAP Panaszuk orvoslásáí kérik ff» a törvényeink betűje csak papíron marad, vagy az írott szabályokat mellőzi, azzal szembe kerül egy- egy gyakorlati intézkedés — sérelem keletkezik. Mit csinál az az ember, akinek a vállát valamilyen panasznak a súlya nyomja? Igyekszik megszabadulni terhétől, s mint a beteg, gyógyírt keres sebére. A segítség kérő szóból nemcsak a baj, hanem a bizalom hangja is kicsesndül. Mindenki azért kéri a támogatást, mert bízik abban, hogy meghallgatják őt és elintézik ügyes-bajos dolgait. Hz a remény hívogatott a so- mogyszentpáli tanácsházra a múlt hét szerdáján tartott képviselői fogadónapon mintegy tizenöt panaszost. Itt voltaik Dögéi Imre földművelésügyi miniszter mellett a megyei, járási szervek kiküldöttei is. A telekkönyvi elhúzódását teszi szóvá Kovács Lajos dolgozó paraszt. A földügyek rendezése során tavaly öt hold csereingatlant kapott, használja is a földet; de még nem írták a nevére. Itt nyomban nem lehet a kérés jogosságát elbírálni, valódiságát megállapítani, még kevésbé van mód az igény azonnali kielégítésére. Kovács Lajos mégis megnyugodva távozik. Sási János megyei tanácséi nökhelyettes ígéri: két héten belül megjön a válasz a telekkönyvi hatóságtól. Befce Vilmos hivatalos irat mutatásával erősíti meg, hegy apósát, Horváth Károlyt becsapta Holies József dohányszerződtető. Hatszáz ö! »pipálni való" termelését vállalta a múlt évben Horváth bácsi. Betegsége miatt nem bírt volna ekkora dohánytrülettel. Kérésére Holies József kijavította négyszáz ölre a szerződést, de csak a termelő példányát. A mulasztás akkor derült ki, amikor a termést elszállították. A beváltónál ugyanis az eredeti megállapodásnak volt csak írásos nyoma, így Horváthék kevesebb pénzt kaptak, mint amennyi a dohányukért járna. Adminisztrációs tévedés? Nemcsak az, mert a kétszáz ölet másik gazda szerződte le, pótlólag. Felelőtlenségről van szó! Ha a szerződtető szabályosan csinálta meg a területcsökkentést, akkor miért nem közölte ezt a Nagyatádi Dohánybeváltóval is. Reméljük, hogy az illetékesek válaszát hamarosan olvashatják Som o gyszentpálon. /f mondat második felét magában akarja tartani Hodorics Jenő. ötvenhat októbere nagyon megviselte. Begyűjtési megbízott volt. Megkárosították az ellenforradalmárok. 'Betörtek a lakására, elégették motorkerékpárját. A húszezer forintos számla ki- egyenlítéséhez viszont nem fűlik a foguk. Bíróságra adta őket, s az ügyészség elejtette a vádat — bizonyíték hiányában. Többen figyelték a «díszes galéria« garázdálkodását. A szemtanúk miért nem tesznek erről vallomást? Miért válnak bűnpártolókká hallgatásukkal? Miért nem állnak az igazság mellé? Kínzó kérdések, melyekre a megyei ügyészség keres majd feleletet. Kéthelyen ugyancsak számosán fordultak panaszukkal Dö- I dezte. Józsefné kéri, hogy 400 forintos havi részletekben törleszt- hesse a bontásból kapott épületanyagért járó 5500 forintot Látszik, jólesik hallania dr. László István megyei tanácselnöktől, hogy tíz napon belül megkapja a választ. Hetvennyolc éves néni panaszolja keservesen hadiözvegyi életét. Magatehetetlen, fiatal korában cselédeskedett ember tudakolja, hogyan kaphatna nyugdíjat, mert hálátlan gyermekei nem gondoskodnak róla. Családfenntartó katonafia leszerelte- tésének mikéntje felől érdeklődik a rokkant apa. Más pedig horgászni szeretne a csatornán. Egy árokmetsző pedig — délelőtt — egyenesen a miniszterhez jött a rétről: »Jár-e nekem gumicsizma?« — kérHatvannégyezer forintos a Csurgói Vasműszaki sikkasztás Boltban Szabó István 1953-ban bűnpártolás miatt öt hónapi börtönbüntetést kapott, melyet le is töltött. Ennek ellenére Csurgón bizalmat szavaztak számára (?!), s a Vasműszaki Bolt vezetőjévé tették. Hogy ezt a bizalmat nem érdemelte meg, azt fényesen igazolja a rendőrség társadalmi tulajdonvédelmi osztálya által nemrég befejezett nyomozás. Két leltározás eredménye gei elvtárshoz. Egyikük itt is adókedvezményt kér a borjúra. Nem kaphat, mert késlekedett a bejelentéssel. Nemes Antal- né 47 forintról szóló fizetési meghagyást hoz. A biztosító vállalat kéri tőle a pénzt, pedig ő nem írta alá a biztosítási szerződést. (A járási elvtársak kérdőre vonják majd a marcali kirendeltség emberiét.) A termelőszövetkezet néhány volt tagja elmondja: 11 ezer forintos kárt okoztak az eüenforradalmárok a tsz-nek: a szövetkezet 7300 forint értékű beruházást eszközölt a rna- lomópületen — el kellene intézni ezeket a pénzügyeket, amelyek kimaradtak a felszámolási jegyzőkönyvből. Huszár A hány ember, annyi panasz. Nem szabad a legparányibbnak tűnőt sem figyelmen kívül hagyni, hiszen mindenki a maga fájdalmát érzi legjobban. Amint az orvos, ugyanúgy a köztisztségek viselői is törekedjenek a sérelem keletkezésének megelőzésére. A bajt pedig orvosolják. Ne feledjék, hogy minden panasz mögött egy-egy ember van. Ember, aki az őt közvetlenül érintő intézkedést érzi meg először. Erről, mint alsó lépcsőfokról indul el abba a magasságba, ahonnan szeme végigpásztázza a nagy egészet: a szocialista társadalmi közéletet K. J. BELFÖLDI HÍREK fi örid eszmecseréből kitu- -**■ dódik, mi minden függ a kisbíró rátermettségétől. A hivatalsegéd dobszó útján közzé tette ugyan, hogy a borjúnevelési adókedvezményt így és így kell kérni. Ám ő maga sem értette meg a szöveget, mert ő is a panaszosok közé került. Azok közé, akik késve kopogtattak ilyen igényükkel az adóügyi csoportvezetőnél. Mit mondhat a képviselő erre? Azt, hogy írjanak kérvényt a megyei pénzügyi osztálynak. A helyi tanács a javaslatot érvényesítse hivatalos bélyegzővel. Szávics Józsefné gondja is enyhül néhány perces beszélgetés után. Házát tataroztatni akarja. A két és félezemyi tetőcserép megszerzésében Fokt Gyula, a járási pártbizottság munkatársa ad segítséget. A tanácselnök ígérete szerint lesz fakitermelési engedély a hiányzó 6zalufák előteremtéséhez. Lám, egy kevéske jóaka- ratú összefogás és máris közelebb jut a megvalósuláshoz egy hadiözvegy terve: nádfedeles helyett piros zsindelyes házban lakhat majd. Több egykori tsz-tag a »kilépési költségből« próbál lealkudni. Egyikük például ötvenháromig vott a szövetkezetben, s az ellenforradalom idején kőt kocsi szénát vitt haza a közös gazdaság kazlából — úgymond, a régi juss fejében. — Miért követelnek tőlem emiatt 700 forintot? — méltatlankodik. — Fizesse meg azt a pénzt, szomszéd — igazítja útba a miniszter. Rádó János ügye bonyolultabb. Úgy mondja, hogy az egyik tehenéért és a kocsijáért egy fillért sem kapott, amíg a szövetkezetben dolgozott. A járási mezőgazdasági osztály, meg a bankfiók kiküldöttei majd átlapozzék a nagykönyvet. Ebben az évben jelentősen több cigaretta készül, mint tavaly. A tervek szerint az első negyedévben mintegy 3,8 milliárd cigarettát gyártanak, s körülbelül ennyi készül majd a második negyedévben is. * * * A lottójátékok megindulásának első évfordulója egybeesik a március 7-ón lezajló legközelebbi jutalomsorsolással. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság erre a sorsolásra új főnyereménnyel kedveskedik. Pestszentlőrincen kétlakásos családi ikerház égy-egy két- szoba összkomfortos öröklakását nyeri a két legszerencsésebb fogadó. A lakásokhoz kert is tartozik. Ezúttal is sorsolnak Wartburg autót, ezenkívül többek között 4 oldalkocsis Pannónia-motorkerékpár, 4 Moszkvics-mcrtorkerékpár, 14 szobabútor, számos rádió, 5 televízió, értékes fényképezőgépek, arany és króm svájci karórák, újtípusú szovjet mosógépek, porszívóké« hűtőszekré. nyék is lesznek a nyeremények között. A Lottó áruházban beváltható utalványok száma jelentősen megnövekedett. Ezúttal összesen 371 nyereményt sorsolnak ki. Megélénkült az újító mozgalom a Chinoinban, ahol a múlt évben 750 újításból 380-at vezettek be. Ezek az újítások tíz millió forint megtakarítást jelentettek a gyárnak. Az januárban és februárban már 170 javaslat született. Ezekből csaknem százat valósítottak meg. 1957. január 3-tól január 11- ig leltározást tartottak a Szabó által vezetett vasműszaki boltban. A leltározás meglepő eredménnyel járt. Az összes felvett áruk kiszorzása, s az egyeztetés után 80 000 forint többlet mutatkozott Sok pénz ez, még olyan hatalmas árukészlet boltban is, mint amit Szabó vezetett, s ezért az FJK, mivel a bolt hoz. zájuk tartozott, újabb leltározást rendelt el 1957. február 11 és február 16-a között t?!), pontosan egy hónappal az előzőleg megtartott leltározás után. Itt már »pontosabb, alaposabb« munika folyt, mint egy hónappal előtte, s csak 5599,87 forint leltártöbbletet sikerült megállapítani. A később megtartott bírósági könyvszakértői vizsgálat téves számolást állapított meg, s azt, hogy Szabó István, bizonyos előleget vett fel, melyet vissza kell fizetnie. Ennek beszámítása folytán a másodszori leltár már 1757,33 forint hiányt (?!) mutatott ki. Ez nem is lenne sok, hiszen ennyit a különböző kálókra el lehetne számolni, ha közben egyéb visszaélések is nem derülnek kd. „önzetlen támogatás a rászorultaknak“ Amikor Marosi Zoltán, a MÉSZÖV revizora 1957. november 27-én újabb leltárt akart tartani, Szabó István boltvezető közölte vele: »Huszonháromezer forint hitel kintlévősége van a «boltból elTÉLI NAPOK KÖTCSÉN A téli napok és esték hasznos kihasználása érdekében a KISZ-szervezet a nőtanács- csal közösen szabás-varrás tanfolyamét indított. A községben nagy örömmel fogadták! ezt/ a kezdeményezést. A nagylétszámú jelentkezőkre való tekintettel két csoportot kellett alakítani. A 35 lány és fiatalasszony keze nyomán szép vonalú ruhák készülnek. Hetenként háromszor négy órát tanulnak a tanfolyam részvevői. A fiatal »varrónők« nagyon készülnek a tanfolyam záróünnepélyére, amikor mindnyájan abban a ruhában fognak megjelenni, melyet saját maguk készítettek. Be fogják mutatni és ki is állítják eddigi valamennyi készítményeiket. vitt különböző áruk fejében A vizsgálat megállapította, hogy Szabó István 1957-ben folyamatosan hitelezett ki különböző árukat, s erről könyvet vezetett, abban tartotta nyilván »üzletfeleit«. A kis füzetben 180 név szerepelt. Például Botika József, a vasműszaki bolt eladója 8800 forintos motorkerékpárt vett hitelbe. Ja- koda Béla a boltvezető ajánlatára vásárolt 18 600 forintért egy Pannónia motorkerékpárt, melyre 8600 forint tartozása maradt vissza. Szabó jó összeköttetései révén azt is elintézte, annak ellenére, hogy Jako- da hitelbe vásárolta a motort, hogy azt már Kaposváron, a nagykereskedelemnél. átvehesse. Magánosok, kisiparosok, szövetkezetek, állami vállalatok szerepeltek Szabó hitele-! zettjei között. A porrogi fmsz 323 forint, Tulipán Ferenc zákány! ktsz-dolgozó 389 forint, Szokola Károly csurgói lakos 1680 forint, a csurgói Faipari Vállalat 610 forinttal tartozott Szabónak. Peti Gyula, a berzencei fmsz italmérésének vezetője Is motort szeretett volna vásárolni, de kevés volt a pénze. Segített rajta Szabó. A Peti által fennmaradt 2800 forint tartozással a berzencei £msz-t terhelték meg. Vajon hogyan könyvelték el ezt a berzencei- ek? Ha valamelyik maszek kisiparosnak kevés volt a pénze, csak Szabóhoz kellett fordul-1 náa. Adott ő szívesen, hiszen nem a sajátját adta. így Horváth Elemér festő kisiparos,: 1957-ben 5200 forintért vett hitelbe árut. Varsányi Mihály villanyszerelő pedig 7764,38 forintért. De Horváth vallomása szerint már 1956-ban is vásárolt hitelben. A fizetés pedig úgy történt, ahogy az adósok anyagi helyzete éppen engedte. Hiszen nem sürgette őket senki, az állam (vagy Szabó?) várhatott a pénzére. Szabó István vallomásában azt állítja, hogy ezt a hitelezést nem nyerészkedési szándékkal, hanem »önzetlen támogatásként adta a rászorultaknak«. Igen, ezt el is lehet hinni. Rászorult erre az FJK, a Faipari Vállalat, s rászorultak Horváth és Varsányi kisiparosok. Különben is — mondotta Szabó — a hitelezésről tudomása volt Berkes Sándor régebbi, és Nagy István jelen- I légi ügyvezetőnek. így tehát I Szabó nyugodtan gazdálkodhatott, s 1957-ben 64 000 forint értékű árut hitelezett ki. zítse a pótleltározást, s leplezze saját üzelmeit. Azt is megállapította a vizsgálat, hogy Szabó hiánycikkekre előlegeket fogadott el, például a csurgói 1. sz. általános iskolától 1860 forintot rádióra. De magánosoktól is < elfogadott tűzhelyre, lemezjátszókra, s más különböző' árura előleget. Az is kiderült a vizsgálat során, a leltározást végző FJK dolgozók nem jártak el szabályosan, mert az üzletet leltározás közben többször elhagyták. Így Szabó azt tehette az üzletben, amit akart. Eltüntethetett, vagy már felvett árukat ismét felvetethette a leltárba. Igaz, Szabó is hibát követett el, mert olyan leltáríveket is aláírt, amelynek felvételénél nem volt jelen. De ezt csak olyan boltvezető teszi, aki valamilyen visszaélést akar leplezni. Márpedig Szabónak volt mit takargatnia. A felelősök „nem emlékeznek“ Kiterjesztik a szerződéskötéseket a felvásárlás területén uv eiőies folyó ratfv bizottság — a kormány vonatkozó határozatainak alapján megtárgyalta a szerződéses felvásárlási rendszer széleskörű kiterjesztését és erről a következőkben tájékoztatja a parasztságot. Az eddigi cikkek mellett az 1958. évre újabb cikkekre is kiterjesztik a szer ződéskötéseket, mint például kenyérgabonára, sörárpára napraforgómagra, továbbá baromfira. Kenyérgabonánál, sörárpáná' és napraforgómagnál mennyiségi szerződéseket kötnek. A szerződés kötésével egyidejűleg a termelő kívánságára kenyérgabonánál mázsánként 60 forint, sörárpánál, illetve nap raforgónál 80 forint kamatmentes előleget fizet a szerződést kötő vállalat. Baromfinál többféle szerződés indul. A termelők köthetnek csirkenevelési szerződést amelynek keretében a naposcsibét hitelbe kapják azzal, hogy száz darabonként legalább 25 kilogramm rántani- való csirkét kötelesek visszaadni a megállapított szerződéses ár kifizetése mellett. Szerződést lehet kötni hízott libára, illetve májaslibára, darabonként 50 forint, hízott kacsára, illetve pulykára 30 fo-j sitésávaL Az új terményértékesítési illetve baromfi hízlalási és nevelési szerződések kölését már cius hó folyamán — a tavaszi mezőgazdasági munkák sorár kezdik. A szőlő-, must- és borra történő szerződéskötéseket ’egkesőbb április 1-ig ugyan csak megkezdik. Az újtípusú szerződéseknél — az előlegeken túlmenően — az állam általában a szabadfelvásárlási árakat meghaladó magasabb szerződéses árakat fizet. így sörárpánál a takarmányárpa ér felett mázsánként 60 forintos felárat, napraforgómagból a mázsánként! 275 forintos szabadfelvásárlási árral szemben 283 forintos szerződéses árat. A baromfi szerződéseknél ugyancsak magasabb szerződéses árakat térítenek (például csirkenevelési szerződéseknél az átadás időpontjától és a súlytól függően az állami szabadfelvásárlási árnál kilónként 2—6 forinttal magasabb árakat). Külön ki kell emelni, hogy az állam a jövőben biztonságot kíván teremteni a zöldség- termelés területén is — ahol bőséges termésű években a "elvásárlási árak egyes esetekben a termelés önköltsége alá •sólekentek —, azzal, hogy egyes zöldségfélékre előre úgynevezett védőárakat hirdet meg, amelynél kevesebbet a "elvásárló szervek bármilyen termés mellett sem fizethetnek. A termelőszövetkezeteknél a szerződéskötéseket a növény- termelés, a szőlészet, a kertészet, valamint az állattenyésztés csaknem valamennyi cikkére kiterjesztik. A nagy meny- nyiségben és egyöntetű minőségben átadott órutételek után a termelőszövetkezetnek fizetett úgynevezett mennyiségi felárat a jövőben minden cikkre kiterjesztik, illetve indokolt esetekben megemelik. Intézkedtek, a baromfinál az eddigi kilónkénti 1 forint felárat 2 forintra, míg a szőlő-, must- és a bornál az eddig 3—5 százalékig terjedő felárat 10 százalékra emeljék. Az önköltség teljes betartá- lával kötött szerződések biztonságot jelentenék a parasztság számára árufeleslegeinek értékesítésében, hosszabb időszakra irányi mutatnak a termelésben és mindezzel alátámasztják a termelés biztonságát. {Mit mond a bírósági könyvszakértő? Pintér József, a Mezőgazda- sági Technikum igazgatója, bírósági könyvszakértő, több napot töltött Csurgón, alaposan átvizsgálta a leltárokat, s a Szabó által elkövetett visszaéléseket A vizsgálat alapján kiderült, hogy 1957 januárjában 91101,67 forint leltártöbbletnek kellett mutatkozni — leg- aiaoois az iratok tanulmányozása ezt mutatta. A vizsgálat azt Is megállapította, hogy az FJK vezetői szabálytalanul jártak el, amiért egy hónappal később rendelték el a pótleltározást Ugyanis a szabályok kimondják, hogy a pótieltárt a boltvezetőnek kell három napon belül írásban kérnie, s azt a legsürgősebben végre kell hajtani a boltvezető költségére. Márpedig Szabó ezt írásban nem kérte, s az FJK-nál sem találni írásos bizonyítékot, hogy miért rendelték el a pótleltározást Az egy hónappal később elrendelt pótleltározás csak arra volt jó, hogyha valóban volt többlet, azt Szabó minden nehézség nélkül eltüntethesse. Erre pedig igen jó alkalom volt a hitelezés. A könyvszakértői vizsgálat során kiderült, hogy Szabó István, a berzencei fmsz bolt vezetőjével szabálytalan körülmények között árut cserélt, nem hajtva végre az áiszállf- tózást, holott tudta, hogy ezt így nem szabad megcsinálni. Hogy mégis megtette, bizonyára azért, hogy megnehaA rendőrség kihallgatta Berkes Sándort, aki korábban volt ügyvezető a csurgói fmsz-nél, valamint Nagy István jelenlegi ügyvezetőt, az FJK elnökét, Küher Jánost, valamint a kereskedelmi osztály vezetőjét, Francia Gézát. Arról, hogy Szabó István hitelbe adott volna árut egyikük sem »tudott«. Pedig Szabó, a bolti eladók, s a hitelbe vásárlók vallomásaikban elmondják, hogy a hitelezésről Berkesnek, majd Nagy Istvánnak is tudomása volt, s több esetben ők engedélyezték azt. Nagy Istvánnak később mégis csak eszébe jutott, hogy a Vasműszaki Bolt eladójának ő engedélyezte a motor hitelbe való eladását, de elmondotta, hogy »figyelmeztette Szabót, ő a bolt felelős vezetője, s ő nem vesz erről a hitelezésről tudomást«. Nagy tehát tudott a hitelről. de szemet húnyt felette. Jó embernek tetette magát, aki nem látja meg, mi történik szeme előtt. Berkes Sándor sem emlékszik semmire, pedig ő is szerepelt az adósok könyvében 112 forint tartozással. Küher János FJK elnök sem tud a hitelezésről, pedig az ő neve is szerepel az adósok könyvében 40,70 forintos tartozással. De ók nem tudtak semmiről, nem hallották, amit egész Csurgó beszélt, hogyha valakinek hitel kell, Szabóhoz nyugodta« mehet. Nem tudtak erről, s egy hónap múlva elrendelték a pótleltározást. Miért ilyen későn, s egyáltalán miért tették? Azzal indokolják, Szabónak ennyi idő kellett annak bizonyítására, hogy az előző leltár szabálytalan volt. De ezt Szabó nem bizonyította, hiszen írásban egyáltalán nem is kérte a leltározást. Még azt is állítják az FJK vezetői, azért rendelték el a leltárt, hogyha Szabó gazemberséget követett el, s visszavitte az esetleg ellopott árut, akkor most leleplezzék. (Szegény, naiv emberek!) Szabó István visszaéléseivel súlyosan megkárosította a társadalmi tulajdont. Tettéből tanulni kell minden boltvezetőnek, ne hitelezzenek, s csak készpénzért, a szabályokat betartva adjanak ld árut. De tanulni kell valamennyi FJK vezetőnek, szövetkezeti ügyvezetőnek, hogy ne hányjanak szemet az ilyen hitelezések felett. Tanulni kell az állami vállalatoknak is, hogy az év végtag el nem költött pénzeket ne údják át szabálytalanul senkinek, s ne segítsék ezzel elő a társadalmi tulajdon megkárosítását. De tanulni kell a bolti eladóknak is, hogy ne tűrjék a vezetők garázdálkodását. S hogy Szabó István ügyéből valóban tanuljanak, reméljük kellőképpen gondoskodik erről a bíróság (télét». SZALAI LÁSZLÓ
