Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-04 / 53. szám

«.edd, 1958. mar eins 4. 5 SOMOGYI NÉPLAP A vasárnap sportja Gyengén sikerült NB-s labdarúgócsapataink rajtja Nem sikerült a rajt. Mint arról már beszámoltunk, szomba­ton a pécsi NS !ll-as nyitányon vereséget szenvedett a K. Dózsa csapata. Vasárnap délelőtt azt hittük, hogy a folytatás majd Jobb tesz. A Textilesek ugyanis pompás játékkal rukkoltak ki és 7:0-ás győzelmükké! kétségkívül a délnyugati NB III. legnagyobb meg­lepetését okozták. A további folytatás azonban már korántsem volt ilyen jó, mert a Kinizsi a Sztélinvárosi Vasas ellen csak jól játszott, de végül is kiengedte kezéből a már-már biztosnak lát­szó győzelmet és vereséget szenvedett. A KMTE-től nem is vár­tunk csodát Pécsett. Ugyancsak nem számítottunk arra sem, hogy a csurgóiak pontot szereznek Dombóváron. Azt azonban álmunk­ban sem mertük volna remélni, hogy Nagyatád csapata otthon sú­lyos 1:5 prányú vereséget szenved a bonyhádiaktól. Öt vereség és egy győzelem tehát a mérleg NB-s csapataink­nál. Ez a szám híven tükrözi, hogy sokat, de nagyon sokat kell •még javítani a csapatoknál. A már-már biztos győzelmet engedte ki kezéből a Kinizsi Sztálinvárosi Vasas—K. Kinizsi 3:2 (1:2) A gólképesebb támadósor döntött Pécsi VSK—KMTE 4:0 (4:0) iY!í HL Ha mindig így játszott volna a Textiles K. TEXTILES—SZIGETVÁRI ZRÍNYI 7:0 (3:0) Sikerüli a.- dombóváriak visszavágása DOMBÓVÁRI VSE—CSURGÓI PETŐFI 4:0 (4:0) Dombóvár, 600 néző. V: Paz&u- rak. A felkészületlenség megbosszulta magát Kinizsi 5:i (3:0) Szünet után a szigetváriak he­ves rohamozásba kezdtek s meg­próbálták megfordítani az ered­ményt. A mintegy tízperces nyo­mást azonban kibírták a Texti­les védők, aztán fokozatosan a kaposvári csapat került fölény­be és Végh újabb két góljával, valamint Marton két góljával megszületett a délnyugati NB 111. kétségkívül legnagyobb meglepe­tése a 7:0-ás Textiles győzelem. A kaposvári győzelem teljesen valós, még ha a gólarány kissé túlzott is. A Textiles ugyanis nemcsak lelkesen, de helyenként jól is játszott. A szigetváriakra viszont alig lehetett ráismerni, oiy széteső volt játékuk. A ka­posvári csapatban mindenki át­lagon felül játszott, Peresztegl, Máté és Nagyréti teljesítménye azonban még külön is kiemelhe­tő. A szigetváriaknál csak a két Hompola elégített ki. Molnár II. József sokat csúszkáltak a játékosok, sok volt a pontatlan leadás. A 35. percben egy gyors dombóvári baloldali támadás befejezéseként Simonfalvi juttatta a hálóba a harmadik dombóvári gólt. 3:6. A 40. percben Gebhardt volt eredményes. 4:0. Szünet után megváltozott a já­ték képe. A dombóvári fölényt enyhe csurgói fölény váltott» fel. Csakhogy hiába támadtak a csurgói csatárok, egyetlen gólt sem tudtak összehozni a ke­mény, helyenként túl kemény dombóvári védőkkel szemben. A játékidő utolsó szakaszában el is durvult a mérkőzés. Különö­sen Kaposi belemenései voltak kíméletlenek. Az eredmény azon­ban nem változott. A csurgói csapatnak meg kel­lett hajolni a dombóvári együt­tes nagyobb tudása előtt. jók: Halmos! I., Gelencsér, G. Kiss. Horváth, ill. Szanyi, Hottó I. és Nagy II. Vörös István Kaposvár, 4000 néző. Vezette: Knposi. Sztálinváros: Lennert — Ta­kács, Nagymáté, Ullmann — Schédl, Krasznai — Kőhalmi, Lo­vász, Fejes, Bédi, Hegedűs. Edző: Ember József. Kinizsi: Rapp — Szigeti, Szili, Pálfalvai — Szent- grótí, Gergely — Tóth, Mózsi, Stadler, Ács, Horváth. Edző: Zá- borszky Jenő. Az NB II. kaposvári rajtjára re- kordközönség gyűlt össze. A szurkolók nagy megnyugvással látták, hogy a pályára lépő csa­patban ott van Szili is, aki szom­baton belázasodott és játéka az Utolsó pillanatig kétes volt. A mérkőzés kezdetére teljesen fel­engedett a reggeli fagy és sí­kos, csúszós, helyenként mély veit a talaj. Fergeteges Kinizsi támadások vezették be a mérkőzést. Csak úgy záporoztak a lövések a sztá- linvárosiak kapujára. A 6. percben már a harma­dik szögletét rúgta a Kinizsi. A baloldalról beívelt szöglet­rúgás után a labda a 16-os környékén tartózkodó Mózsi- hoz került, a csatár egyet igazított a labdán, aztán lö­vése védhetetlenül vágódott a bal alsó sarokba. 1:0. (Mózsi nagyerejű 'övése egyéb­ként felszakította a hálót és el­hagyta a játékteret. Emiatt a kö­zönség egy része csak később kezdett ujjongani, s fedezte fel -a gólt.) Pompásan játszott a Ki­nizsi, a sztálinvárosi csapat tel­jesen beszorult, s csak szórvá­nyos támadásokkal kísérletezett, viszont! ilyenkor Fejes rendsze­rint veszélyt jelentett. A 12. percben is Kőhalmi ugratta ki Fejest. A középcsatár elöl Rapp csak lábbal tudott menteni. A Kinizsi támadott, s mégis a Sztálinváros rúgta a gólt. A 15. percben a sztálinváro­si védők hosszan szabadítot­tak fel. Fejes felismerte a helyzetet, kiugrott. A fordul­ni készt'lő Pzilj elcsúszott, kétségbeesetten a földön fek­ve megpróbálta előbb a csa­tárt feltartóztatni, majd a labdát megszerezni, de ez nem sikerült és Fejes a ki­futó Rapp mellett a hálóba lőtt. 1:1. Heves Kinizsi ellentámadások kö­vetkeztek válaszként a gólra A kitörő Mózsit mlnteay 25 méterre a kaputól buktatták. A megítélt szabadot Mózsi azonnal elvégezte, mielőtt feli állt volna a sztálinvárosi sor­fal. A labda cdaperdült Hor­váth elé, aki beguríthatott volna az üres jobbsarokha, de mire felismerte a hely­zetet, a véri.ok szögletre mentettek. A beívelt szöglet­nél viszont Horváth jóvátet­te előbbi hibáját, jól sikerült lövése nyomán védhetetlenül vágódott a labda a hálóba. 2:1. Fergeteges taps és buzdítás kö­vette a második kaposvári gólt, s joggal lelkesedett a közönség, mert a játék irama tovább foko­zódott. Továbbra is a Kinizsi irá­nyított. A sztálinvárosiak űlig- •alíg jutottak o! Rapp kapuja elé. A 25. percben Mózsi minta­szerű támadást vezetett, lát­ta. hogy Stadler kitűnő hely­zetben van, a középcsatár elé játszott, akinek csak be kellett volna pöccinteni a labdát az üres kapuba, a csatár azonban meglepődött és oda lett a nagy helyzet. Egy perccel később Mózsi előtt nyűt ugyancsak alkalom a gól­szerzésre, de ő is hibázott. Igaz, Hogy Mózsit a kitörés után meg­állította a játékvezetői sípszó, mert kezezett. A félidő utolsó perceiben feljött a sztálinvárosi csapat és Fejes labdája jelentett gondot Rappnak. Aztán Kőhalmi, majd Bédi lövése szállt kapu fö­lé. Szünet után egy súlyos védel­mi hiba gyorsan le'hűtötte a né­zőtér 6« a csapat vérmes győ­zelmi hangulatát. Még csak két perce folyt a játék, amikor a labda a teljesen tisztán álló Szigetihez .került. Bőségesen lett volna ideje a hátvédnek hazagurítani, vagy a labdát a mezőnybe vágni, ő azonban forgolódott, s megvárta, amíg megtámadja Hegedűs, aki el is vette Szigetitől a labdát, s miként az első félidőben Fe­jes, úgy a balszélső is a ki­futó kapus mellett a hálóba lőtt. 2:2. A bekapott potyagól érthetően megzavarttá a Kinizsi hadrendjét. Ideges csapkodás jellemezte ez­után perceken át a Kinizsi véde­lem munkáját. A sztálinvárosiak ügyesen használták ki a kapos­vári véd elem megingását. Bédi egy, a már-már alapvo­nalon kigurult labdát csípett el, s az öt feltartóztatni aka­ró Szili és a kifutó Rapp mellett középre gurított Lo­vásznak, akinek csak a lábát kellett bele'enni a labdába, s az az üres kapuba jutott. 3:2. Ettől az időtő kezdve a sztálin­városi csapat érthetően védeke­zésre állt be. A Kinizsi támadott, de a szorosan záró védelmi re­teszt még a széleken sem lehe­tett áttörni, s Így Tóth a 13. nercben csak az oldalhálót tud­ta eltalálni. A 17. percben vi­szont csaknem új-abb gólt .szer­zett a sztálinvárosi csapat, mert Fejes labdáját Rapp csak « ka­pufa segítségével tudta hárítani. A 20. perctől kezave tíz percre alább hagyott az iram. A kapuk nem forogtak veszélyben. Az utolsó negyedórában a Kinizsi még egyszer megpróbálta az egyenlítést, s a 34. percben Mó­zsi—-Acs összjáték után a csatár Fejese alig valamivel szállt mel- iá. A 37. percben hatalmas tömegjelenet kelet­kezett Lennert kapuja előtt, de sem Mózsi, sem pedig Horváth nem találták meg az utat a hálóba, mert ekkor már kilenc sztálinvárosi vé­dő tartózkodott a 16-oson be­lül. A 40. percben még Szentgróti szép lövése Jelentett gondot Len- nertnek, de a kapus könnyűszer­rel hárította a nem túl erős lab­dát. Az utolsó öt percben is a Kinizsi támadott, de az ered­mény már nem változott. A mérkőzés a várakozásnak megfelelően nagy küzdelmet s a vártnál sokkal jobb játékot ho­zott. Olyan nagyiramú, változa­tos és jó volt a küzdelem, hogy az nem az idény kezdetén, de annak kellős közepén is kielégí­tette volna a vezetőket és szur­kolókat egyaránt. A csapatok jó erőnlétét bizonyítja, hogy a ne­héz talaj ellenére is mindkét együttes vígig birta az iramot. A Kinizsi támadott többet és te­remtett több veszélyes helyzetet. Amíg azonban a kaposvári csa­tárok az 5—6 helyzetből csak két gólt tudtak szerezni, addig a Sztálinvárosi Vasas Jóformán valamennyi helyzetéből gólt ért el. A bajnokedilvesnek számító sztálinvárosiak csak szerencsé­vel győztek, mert a látottak alap­én inkább a Kinizsi szolrált vol­na rá a győzelemre. Csakhogy ez gyenge vigasz, nemdebár, mert a bainoki táblázaton nem a szép látékot, nem a sok támadást eavzik fel, hanem az elért ered­ményt. Vizsgálva az egyéni teljesítmé­nyeket, azt láttuk, hogy a Kini­zsi legtöbb játékosa már jó for­mában van. Rapp a gólokat nem védhetce. Szigeti egyszer vétett súlyos hibát, abból viszont sors­döntő gól lett. Szili szokásos jó játékát nyújtytta. Pálfalvain sem látszott meg, hogy csak nemrégiben állt edzésbe. A csa­pat legjobbja a két fedezet volt, Szentgróti és Gergely, akik egy­mást múlták felül. A támadósor­ban Mózsi, Ács és Horváth min­den dicséretet megérdemel, kü­lönösen Horváth, aki nem várt jó játékkal rukkolt elő. Nagyon gyenge volt viszont Stadler és Tóth. A sztálinvárosi együttes védel­me könnyen sebezhető. A caapat legjobbjai a két fedezet, Schédl és Krasznai. A csatársor minden egyes tagija nagyon veszélyes, különösen Fejes és Bédi volt ele­mében. Kaposi Játékvezetőtől sokan féltek a mérkőzés előtt. Alapta­lanul. Kaposi nagyvonalúan, hi­ba nélkül vezette a játékvezetői szempontból cseppet sem könnyű mérkőzést. Pécs, 1500 néző. Vezette: Pós- fei. Eléggé kedvezőtlen körülmé­nyek között készült a mérkőzés­re a KMTE csapata. A fél 9-re rendelt autóbusz rugótörés miatt csak fél 11 után futott be az AKöV-től. A kis »nylon-busz« bi­zony jól összerázta a játékosokat, mire háromnegyed 1-kor kiszáll­hattak a mecseki turistaháznál, ahol rögtön ebédhez ültek. Utána pár perccel, kellő pihenő nélkül már indulhattak is a pályára öl­tözni és bemelegíteni. A csúszós, füves, igen laza talajú pályán pontosan 3 órakor az alábbi ösz- szeállításban kezdtek a csapatok: PVSK: Hámori I. — Lendvai, Mohácsi, Szegedi — Túra, Her­nádi — Freppán, Göncz, Vincze, Gvőri-Kiss, Hámori H. Edző: Czibulka Mihály dr. KMTE: Ko­vács — Torok, Egres, Darvas — Vigh, Vajda — Jutási, Morva:, Zsoldos, Ptmmer, Papp. Edző: Zádori Lászó dr. Lendületes pécsi támadások­kal kezdődött a mérkőzés Az egyetlen kaposvári válasz Jutási lesén akadt el. Az 5. percben már két szögletet kellett Kovács­nak hárítania, majd a 8. percben gólt is eredményezett a PVSK állandó rohama. Hámori II. futott el a balszé­len. Az őt támadó Torok el­esett. így a balszélső zavar­talanul adott be az ötösre, ahol a szabadon álló Göncz nyugodtan pofozta a kapu­fára, onnan pedig a hálóba a labdát. 1:0. Ellentámadás során a másik ol­dalon Morvái beadását Zsoldos átengedte Pappnak. akinek ha­talmas bombája alig csúszott el, a felső sarok fölött. De máris a fürge pécsi csatárok jöttek fels« kapkodó KMTE védők alig tud­tak beleszólni a formás támadá­sokba. A 12. percben Vincze zavartalanul vezette fel a labdát a felezővonaltól és mintegy 18 méterről erős lövést küldött kapura. Ko­vács rajta volt a labdán, de melléről kipattant és a be­futó Göncz ismét a hálóba talált. 2:0. A meglepett kaposvári csapat még lélegzethez sem jutott a két gyors és elég könnyen bekapott gó’ után, amikor már bent volt ■a harmadik is. Ezúttal a középre húzódott és senkitől sem zavart Frep­pán szánta magát lövésre és célozta meg 20 méterről a bal alsó sarkot. Kovács vető­dés közben megcsúszott, így nem érte el a labdát. 3:0. Az erőtlen KMTE támadásokat könnyen hárították a pécsi vé­dők, de egy szögletre mégis fu­totta a csatárok erejéből. Papp ívelte be a labdát, Zsoldos jól ugrott fel és a sarok mellett el­suhanó fejesét már gólban láttuk. Kirúgás után a lesen álló Frep- pánhoz került a labda, de a já­tékvezető tovább engedte a csa­tárt. Freppán a kifutó Kovács mellett kapura lőtt, ám a gyenge labdát Egres a gólvonalon elérte és kivágta a kapuból. Feltűnő volt. hogy a pécsi belső csatá­rokra nem vigyáztak eléggé még most siem, Így azok könnyen te­remtettek lövőhelyzetet és bizony minden helyzetből. távolról is igen jól lőttek. Vincze egyik ilyen távoli lövését a felső kapufa mentette, majd a baloldalon tá­madó Gvőri-Kiss beadásét az újra csak tisztán álló Göncz az ötösről kam: fölé várta. Ez is nagy helyzet volt. Húsz perc után kezdtek belemelegedni a ka­posvári játékosok és vált ki- egven'ítettebbé a játék. Morvái próbálkozott távoli lövéssel, majd a lci't'örő Papp lőtt kapu mellé. A 30. percben a pécsiek beállí­tották a végeredményt. Győrj-Kiss labdáta elcsúszott a 16-oson álló Pammer lába alatt a kaputól mintegy 8 méterre, kissé lesoyanús helyzetben álló Gönezhcz, aki vódhetetien gólt lőtt a léc melléi. 4:0. A KMTE nem adta fel a harcot és a mezőnyben igen tetszetős osszjátékkal egyenlő ellenfele lett a pécsi csapatnak, gólhelyze­tet azonban csak egyet tudtak a csatárok összehozni, de azt sem használták ki. Igen szép Papp— Zsoldos helycserés támadás után Papp ugrott ki, lőtt is, de a kifutó Hámori I. estében, sze­rencsével mentett. A második félidő úgy kezdő­dött, mintha szerepcsere történt volna a két csapat között. Most a KMTE diktált nagy iramot és vezette sorra támadásait. Már az első percben gólt érhettek volna el, de a kapu közelében Jutásit kézzel lökték el a labdától. így a gól is, de az indokolt 11-es is elmaradt. Egy perc múlva Pammer átadását Papp 20 mé­terről nagy erővel küldte léc alá, de Hámori I. szép robinzonádda] szögletre nyomta a labdát. Az­tán újra Papp mutatta meg, hogy a kaposvári csatárok is tudnak lőni. Hámori I. mpg azt, hogy tud védeni és ismét szögletre men­tett. A szögletet Zsoldos kapunak háttal állva lőtte, de Hámori I. ezt is védte. Ezekben az első per­cekben a KMTE teljesen beszorí­totta a pécsi csapatot és csak a jól védő kapuson meg a tehetet­len kaposvári csatárokon múlott, hogy nem tudtak szépíteni. Pár perc után a KMTE engedett az iramból, felszabadult a pécsi ka­pu. A 16. percben Egres a ka­posvári 1 (fosról érthetetlenül hátrahúzta a labdát saját kapuja elé, pontosan Vincze lábára, aki meglepetésében szerencsére el­rontotta a nagy helyzetet. Még egyszer fellángoltak a pécsi csa­tárok. Freppán kicselezte az egész védelmet, nagy lövése Kovács kezéből a kapufára, onnan szög­letre perdült. Azután a kitörő Göncz lőtt ez ötösön az eléje ve­tődő kaposvári kapusba, majd újra Freppán küldött a »fű alatt« erős lövést kapura. Ez el Is csú­szott Kovács hasa alatt, neki a kapufa élének és pentosan a gól­vonalon gurult végig,“ míg Ko­vács megkaparintotta. Ezzel el is fogyott a puskapor és a lát­szólag fáradtabb pócsti csapat ellen a frissebb KMTE kezdett hajrába. Zsoldos közeli lövését nehezen védte Hámori I. A 37. percben szabadrúgáshoz jutott a KMTE. Egres kapu elé ívelt lab­dája átszállt a kapu 9 fölött, de a levegőben úszó Zsoldos sem érte, labda helyett csak ö csú­szott a hálóba. Eredménytelen kaposvári támadásokkal- ért vé­get a mérkőzés. A Jórészt fiatalokból álló, igen jó játékerőt képviselő PVSK meg­érdemelt győzelmet aratott, bár a gólarány a mutatott játékhoz viszonyítva túlzott. Az első ne­gyedóra kapkodásától eltekintve a KMTE méltó ellenfél volt — a mezőnyben. Kapu előtt kétségte­lenül a gyors, helyüket sokat vál­toztató pécsi csatárok lavára bil­lent a mérleg, akik sokkal több veszélyes helyzetet teremtettek, mint La körülményes, inkább egyéni játékot erőltető kaposvári támadók. Mikor azután a véde­lem szorosan őrizte a különösen veszélyes pécsi belső hármast, ki volt húzva a PVSK méregfoga. Az viszont o KMTE dicséretére szolgál, hogy a mérkőzés vége felé, amikor a nagy Iramot dik­táló hazaiakon észre lehetett ven­ni a fáradtság jeleit, a kaposvári ■átékosok még bírták a hajrát. Sa'nos a csatársor még szépíteni sem tudott a nem túl erős pécsi védelem mellett. Egyénileg Kovács gyakran bi­zonytalankodott. A hátvédhármas és a fedezetpár csak a három gój után látta el kielégítően fel­adatát, addig szabadon kalan­dozhattak é9 helyezkedhettek a pécsi csatárok. Közülük legjobb Edres és Vaida volt, de jól helyt állt új posztján Torok is. A csa­társorban főleg Papp jelentett a kapura veszélyt. Morvái az elő­készítésben tűnt ki. Zsoldos szür­kébb volt a szokottnál, úgyszin­tén Jutási, aki jó helyzetben is sokszor feleslegesen cselezett. Pammer védekező feladatot lá­tott el. A pécsi csapat legjobbjai Göncz, Vincze, Freppán és Há­mori I. voltak. Pósfai játékvezető jól vezette a sportszerű kérettek között le­folyt, nem tűi nehéz mérkőzést. Mayer Géza Kaposvár, 200 néző. V: Babits. Textiles: Kovács — Perreg, Máté, Szivási — Simon, Műdig — Peresztegi, Marton, Vcgh, Radnai, Nagyréti. Szigetvár: Héj­as — Mahó, Hompola II., Ba­lázs — Szommer, Hompola I. — Soós, Föller, Tolnai, Faragó, Zsig- mond. A gyér számú szurkolótábor nagy meglepetéssel vette tudo­másul, hogy a négy x-hez közel lévő Radnai »beszállt« a Texti­les csapatába. Hamarosan kitűnt, hogy az öreg csatár nem vén csa­tár. Tapogatózó játék után ugyan­is a 10. percben Radnai kitűnő labdával ugratta ki Véghet, aki megszerezte a Textiles vezető gólját. A fagyos, majd csúszós talajú pályán Hompola II. egy összecsapásnál megsérült, s 20 percre kiállt. Ettől kezdve fö­lénybe került a Textiles csapata és a 35., majd a 40. percben Pe­resztegi két gól iával már 3:0-ra vezetett a Textiles csapata. Dombóvár: Egyed — Kaposi, Halmosi I., Halmosi II. — Kal­már, Takács — Gelencsér, G. Kiss, Gebhardt, Horváth, Simon­falvi. Csurgó; Kepler — Németh, Jakoda, Hottó II. — Molnár, Sza­nyi — Horváth, Bata, Hottó I., Szabó, Nagy II. Csurgó csapata vezette az első támadásokat, de aztán hamaro­san kitűnt, hogy az őszi 4:0-ás vereségért visszavágni készülő dombóváriak jobban felkészültek n találkozóra. A csurgóiak, akik szórványos támadásokkal kísér­leteztek, csak 18 percig tudtak sikeresen ellenállni a rohamozó dombóvári csatároknak. Ekkor Horváth nyitotta meg a dombó­vári gólok sorát, amikor bevette Kepler hálóját. 1:0. A bekapott gól után megzavarodott a csur­gói védelem és a 20. percben Ja­koda öngólt vétett. 2:0. Negyed­órás szünet következett, változó játékkal. A sáros, mély talajon BONYHÄD—NAGYATÁDI Nagyatád, 1000 néző. V: Papp. Bonyhád: Ásvány — Tátos, Horváth, Major — Hegedűs, Pé­ter — Váradi, Losonczi, Endrö- di. Szabó, Németh. Nagyatád: Horváth — Szabó 1„ Dénes, Tát­rai — Szabó III., Vucskics — Németh, Selmeczi, Kanizsai, Bi- csáki, Posta. A nagyszámú atádi szurkoló­tábor biztos győzelmet várt csa­patától, annak ellenére, hogy so­kan voltak azok, akik az előké­születekkel nem voltak megelé­gedve Nagyatádon. Jóformán ko­moly mérkőzést ezidén még nem is játszott Nagyatád csapata. S hogy felkészületlenül nem lehet nekivágni a bajnoki rajtnak, azt a mérkőzés kezdete után hama­rosan tapasztalhatták az atádiak. A sáros, mély talajon a vendé» gek kaptak jobban lábra, s a 4, nercben Németh labdája Tátrai lábáról a hálóba vágódott, ön­gól, 1:0. A 12. percben a lelke­sen játszó vendégek újabb gólhoz jutottak. Losonczi cselezte ki a védőket, Szabóhoz játszott, s a csatár nem hibázott. 2:0. To­vábbra is a bonyhádi csapat har­colt ki fölényt a kényelmesen játszó hazaiak ellen. A 20. perc­ben ugyan Posta szépíthetett volna, de kihagyta a nagy hely­zetet. Nem így egy perccel ké­sőbb Endrődi, aki Németh szög­letét fejjel juttatta Horváth há­lójába. 3:0. Szünet után sem változott a játék képe, bár a hazaiak meg­próbáltak erősíteni. A 4. percben méois Losonczi révén ért el újabb gólt Bonyhád csapata. 4:0. Ezzel aztán el is dőlt végképp a mérkőzés sorsa. Unalmas, csap­kodó játék következett, amelybe némi élénkséqet Major öngólja jelentett, amellyel 4:1-re alakult a mérkőzés, míg a 35. percben Endrődi beállította a végered­ményt, 5:1. A bonyhádi caapat megérde­melten terítette kétvállra a fel­készületlen, gyenge erönlétű Nagyatádi Kinizsit. A vendégek­től kitűnt Horváth, Losonczi és Endrődi, a nagyatádi csapatban csak Vucskics játéka érdemel em­lítést. Horváth Miklós n totó 12 falálatas szelvénye: 1x2112x1222 2. Ások meglepetés ellenére Is négy 12 tialálatos szelvény akadt, ezek­nek tulajdoi osai egyenként 161 279 forintot nyertek. A 11 találatos szelvény nyereménye 3468 forint, míg a 10 taláSataso- ké 315 forint. HIRDETMÉNY Az egészségügyi miniszter, valamint a VKG mi­niszter 8.200—5/1954. Eü. M. számú együttes utasítása alapján a Keleti- és Nyugati-temetőben azon sírhely­táblák, illetve sírhelyek, amelyekbe temetkezés 30 év óta nem történt, kiürítenöők. Ezen rendelkezés alapján a Keleti-temető X—XIII. szakaszában és a Nyugati-temető régi IV. szakaszá­ban (a ravatalozó előtti szakasz) az exhumálást 1958. VIII. 1-el megkezdjük. Az ez ideig meg nem liosszabi- tott sírok a váilaiat tulajdonába mennek át. A Keleti- és Nyugati-temetőkben lévő összes le­járt szegélysírt (lejárat ideje S0 év) 1958. VIII. 1-ig meg kell hosszabbítani, mert ellenkező esetben ez is a vállalat tulajdonába megy át. Kaposvár, 1958. február 26. SOMOGY MEGYEI TEMETKEZÉSI VÁLLALAT MEGHÍVÓ A Kaposvár és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet 1958. március 9-én, vasárnap de. 9 órai kez­dettel tartja szövetkezeti vezetőség rá i asz tó taggyűlését« a SZOT székházban levő kultúrterem­ben (Dózsa György u. 1 sz.), melyre kéri a szövetkezeti tagság teljes szántban való megjelenését Napirendi pontok ; 1. Beszámoló az 1957. évről. 2. Vezetőség választás. 3. Javaslatok, hozzászólások. IGAZGATÓSÁG Kovács Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom