Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-27 / 73. szám

S93KOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1958. március 27. Köileiflény a Magyar HépStöziársaság és az NDK párt- és • • .......' tárgyaláséiról f l Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának jelszavai hazank felszabadulásának 13. évfordulájára (Folytatás az 1. oldalról.) I dig az Egyesült Államok és Nyugat-Németország imperia- üsta köreinek azon kísérleteit, hogy meg nem engedhető mes- terkedésekkel és provokáció« I követelésekkel meghiúsítsák a I aagyhatalmak megegyezését az atomháborús veszély megszün­tetésének legsürgősebb kérdé­seiben. Ede tartoznak amerikai kö­rök azon kísérletei, hogy az európai szocialista országok belső állami rendjének kérdő­iéit nemzetközi értekezlet na­pirendjére tűzzék és ezzel füg­getlen államok belügyeibe tv atkozzanak be. A 1956-os év nagyarországi ellenforradalmi eseményei, éppen úgy, mint az Egyiptom elleni háborús táma­dás megmutatták, hogy mi­lyen célokat szolgál egy ilyen beavatkozás és nyilvánvalóvá tették a nemzetközi imperia­lizmus agresszív voltát, de gyengéit is. A magyarországi ellenforradalom leverése bebi­zonyította a szocialista világ- rendszer legyőzhetetlen erejét I és megerősítette az egész ha­ladó emberiség azon meggyő­ződését, hogy az imperialista reakciónak sohasem sikerül visszafordítania a történelem terekét. Egy eredményes kormányfői értekezlet megnehezítésére irá- ayuló kísérletekhez tartoznak » Német Szövetségi Köztársa­ság kormányának a német kér­désben folytatott mesterkedé­sei is. Nyilvánvaló, hogy Né­metország békés újraegyesíté­sének egyetlen útja a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársa- I ság közeledése és megegyezé­se, valamint a két német ál­lam között létrehozandó állam­szövetség. A Német Demokra­tikus Köztársaság kormányá­nak ebben a kérdésben ismé­telten előterjesztett javaslatai * Magyar Népköztársaság kor­mányának teljes támogatását élvezik. Mint ismeretes, a bonni kor­mány elutasító magatartásával eddig elzárta a Németország békés újraegyesítéséhez vezető egyetlen lehetséges utat. Ugyancsak igyekszik meghiú­sítani a szovjet kormánynak ezt a javaslatát, hogy nemzet­közi értekezleten tárgyalják meg a Németországgal köten­dő, régen esedékes békeszerző­dés kérdését. A Magyar Népköztársaság és » Német Demokratikus Köz­társaság küldöttségei egyetér­tőén kiemelik annak sziiksé- tességét, hogy határozottan ■izembeszálljanak minden olyan kísérlettel, amely azt célozza, bogy megakadályozza az atom­háború veszélyének megszün­tetésére és a nemzetközi cny- bülést céizó legsürgősebb in­tézkedések meghozatalára irá­nyuló magasszintű megállapo­dást. Mindkét fél újból hang­súlyozza, hogy békepolitikájá- ban szorosan együttműködik, állandóan erősíti testvéri szö­vetségét a Szovjetunióval és minden szocialista állammal. A felek megelégedéssel ál­lapítják meg, hogy a Német Demokratikus Köztársaság aemzetközi tekintélye békés külpolitikája eredményeként jelentősen növekedett. A magyar kormány elítéli a nyugatnémet kormány azon ki­zárólagossági törekvését, hogy egész Németország egyedüli képviselőjének tüntesse fel magát és üdvözli a diplomáciai kapcsolatok felvételét a Német Demokratikus Köztársaság és i Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság között. Ez a lépés fi­gyelembe veszi a két német ál­lam reális tényét és az európai békét szolgálja. A Magyar Népköztársaság és * Német Demokratikus Köz­társaság küldöttségeinek hatá­rozott törekvése, hogy külpoli­tikájukban érvényesítik a kü­lönböző társadalmi és politikai berendezésű államok békés együttélésének elveit és kap­csolataikat minden állammal 4z egyenrangúság és a kölcsö- aős előnyök alapján építik ki. A Magyar Népköztársaság és * Német Demokratikus Köz­társaság küldöttségei megelé­gedéssel állapítják meg, hogy a két állam baráti kapcsolatai a proletár internacionalizmus alapján a politikai, gazdasági és kulturális élet minden te­rületén fejlődtek és erősödtek. 1957-ben konzuli, jogsegély-, állategészségügyi, növényvé­delmi és nem kereskedelmi jel­legű fizetési egyezmény került aláírásra. Előkészületben van társadalombiztosítási és egész­ségügyi egyezmény megkötése. Ezen egyezmények aláírásával a két kormány az államközi kapcsolatok minden fontosabb területét lényegében szerződé­ses alapra helyezi. A két fél megállapodott, hogy minden területen tovább szélesítik a Magyar Népköz- társaság és a Német Demokra­tikus Köztársaság baráti együttműködését. Az árucsereforgalom növe­lésére az 1959—1960-as idő­szakra hosszúlejáratú kereske­delmi egyezményt írtak alá, amely a kölcsönös árucserefor­galom lehetőségeinek teljes ki­használását szolgálja. A két küldöttség megegye­zett, hogy országaik állami tervhivatalai szorosan együtt­működnek. A Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa aján­lásait figyelembe véve kiszé­lesítik bizonyos gazdasági ágak együttműködését és különösen a két ország gép- és műszer­ipari, valamint mezőgazdasági kooperációját fejlesztik. A közös külkereskedelmi te- \ ékenység terén is szorosabb együttműködésben állapodtak meg. A két tárgyalófél megegye­zett, hogy a kulturális kap­csolatokat a kulíúregyezmény és az évi munkatervek alapján továbbszélesítik. Kelt Berlinben, 1958. évi m A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány nevében DR. MÜNNICH FERENC, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, MAROSAN GYÖRGY, a Politikai Bizottság tagja, államininiszter. Mindkét fél továbbfejleszti a társadalmi szervezetek kül­döttségeinek kölcsönös látoga­tásait, a tapasztalatcserét és a turistaforgalmat. A két párt- és kormánykül­döttség támogatja a magyar Hazafias Népfrontnak és a demokratikus Németország Nemzeti Frontjának a két ha­zafias mozgalom szorosabb együttműködésére irányuló törekvését. A hazafias mozgal­mak együttműködése a két nép barátságának további el­mélyítését, az imperialista há­borús tervek elleni, valamint a béke fenntartásáért és megőr­zéséért folyó tömegmozgalom erősítését szolgálja. A magyar párt- és kormány­küldöttség a Német Demokra­tikus Köztársaságban tett lá­togatása során ipari és mező- gazdasági üzemeket tekintett meg, részt vett Németország Szocialista Egységpártja nagy­berlini pártaktívájának ülésén. A Német Demokratikus Köz­társaság dolgozói mindenütt kifejezésre juttatták mély szo­lidaritásukat a baráti magyar néppel. A küldöttségek kifejezik azon meggyőződésüket, hogy a ma­gyar párt- és kormányküldött­ségnek a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatása tovább erősíti a két állam testvéri összefogását és hozzá­járul a Szovjetunió vezette szocialista államok egységének további megszilárdulásához, rcius hó 24-én. Németország Szocialista Egy­ségpártjának Központi Bizott­sága nevében WALTER ULBRICHT első titkár, a Német Demokratikus Köz­társaság kormánya nevében OTTO GROTEWOHL miniszterelnök. Ä barcelonai sztrá j kheíy zetről Barcelona (AFP). A barcelo­nai esti lapok közük a tarto­mány polgári kormányzójá­nak rendeletét, ameüyel azonnali hatállyal bezárja azokat az üzemeket, ahol kedden délelőtt sztrájkba lép­ték a dolgozók. Felipe Acedo kormányzó szerint »a mozga­lom mögött lehetetlen nem látni a forradalmi szándéko­kat.« Előbbi hírek szerint öt üzem dolgozói kezdték meg a sztrájkot kedden délelőtt. Az öt üzem közül kettő több­ezer dolgozót foglalkoztatott. 1. Éljen április 4. — hazánk felszabadulásának, függetlensé­gének ünnepe! 2. Éljen a szocializmust épí­tő magyar nép és hazánk, a Magyar Népköztársaság! 3. Örök hála és dicsőség a nyomulásukat Közép-Szumat- ra keleti olajvidékein és most már az egész Rengat tarto­mányt ellenőrzik. A dj akartai rádió hírei sze­rint a kormánycsapatok el­foglalták Molek és Camlirik városokat és Djapura repülőte­rét. A rádió szerint 178 láza­dó Rengát vidékén hétfőn este Moszkva (TASfesZ). A szov­jet kormány kedden a Négy Kreml palotában estebédet adott Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára tiszteletére. Szovjet részről jelen. vol­tak: Alekszej Kiricsenko. Frol Kozlov, Anasztasz Miko- jan, Nyikita Hruscsov, And­rej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, Vaszilij MOSZKVA (TASZSZ). A szovjet újság­írószövetség szervező irodája kedden ülést tartott és a szovjet és külföldi újságírók közötti kapcsolatok bővítésé nek kérdésével foglalkozott. A megbeszélés eredményeként tervbe vették, hogy még az idén újságíró küldöttséget cserélnek. A Szovjetunió és a szocialista táborhoz tartozó országok, valamint a Szovjet­unió és India, Indonézia, Angüa, Franciaország, ' a latinamerikai országok, iközel- és közép-keleti országok, va­lamint az afrikai országok kö­zött. MOSZKVA (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksé ge 1958. március 24-én kelt törvényerejű rendeletével ra­tifikálta az 1957. december felszabadító Szovjetuniónak, a hős szovjet katonáknak, akik harcoltak hazánk szabadságá­ért! 4. Örökké őrizzük azoknak a magyar és szovjet harcosok­nak emlékét, akik az ellenfor­teljes felszereléssel együtt megadta magát. A djakartai rádió arról is hírt adott, hogy Közép-Szu- mátrában a kormánycsapatok fegyverszálütalányokat fog­laltak ie, amelyeket külföldi ügynökök szállítottak a láza­dóknak. Ezeket a fegyvereket a tájékoztatási minisztérium épülete előtt kiállítják majd’. Kuznyecov külügyminiszterhe­lyettes és más hivatalos sze­mélyiségek. A vendégek között megje­lent: L. Finmark, az ENSZ titkárságának munkatársa, Rolf Sohlman, Svédország moszkvai nagykövete, vala­mint . Alekszandr Topcsijev akadémikus, a szovjet ENSZ társaság elnöke. 21-én aláírt szovjet—kínai ke­reskedelmi hajózási egyez­ményt. RUMA (Tanjug) A Ruma melletti »Vrdnik« barnaszén-bányában valószínűleg rövidzárlat követ­keztében tűz keletkezett s a tárnában dolgozó 24 bányász közül négy életét vesztette. PÁRIZS (MTI) Tlemcenben a francia rendőrség 12 algériai nőt tar­tóztatott le. Az a vád ellenük, hogy felkelő csoportot szervez­tek. A csoport valamennyi tagja — a vezetőktől kezdve — nő. Hétfő este Perrégaux mel­lett a felkelők kisiklattak egy tehervonatot. A hivatalos köz­lések csak az anyagi károkról tesznek említést. Perrégaux fontos vasúti csomópont a sza- harai Colomb-Béchar felé ve­zető vonalon. radatom elleni harcban életü­ket áldozták a nép ügyéért. 5. Éljen a magyar es a szov jet nép örök és megbonthatat­lan barátsága! 6 Éljen a Szovjetunió Kom­munista Pártja, az emberi ha­ladásért folyó harc vezető ere­Éljenek a testvéri kom­munista és munkáspártok, a szocializmus, a beke, a demo rácia és a nemzeti független­ség élharcosai! 8. Éljen a szocialista taoor szilárd egysége, élén a kom­munizmust epito hatalmas TSÄS* «0 «véri üdvözlet a Szovjetunió s a szocialista országok dolgozói­nak, akik segítséget nyújtottak az ellenforradalom leverésé­ben, a proletárhatalom talpra­"Ä * világ népeinek baritsis», testvéri aHMJe sa a háborús gyújtogatok el lC 11 Forró üdvözlet a szabad­ságukért, függetlenségükért küzdő népeknek! 12. Magyar munkások, P rasztok, értelmiségiek! Har­coljatok a világbéket fenyege­tő alom- és hidrogéntegyverek betiltásáért, a leszerelesert. 13 Munkások, parasztok, **• népgazdasági tervünk sikeres végrehajtásáért! A ti mjn. tok az élet forrása, úgy dol­gozzatok, hogy munkátok nyo mán boldogság és bőség i kwöo Éljen ^ magyar proletar­hatalom vezető ereje. a mun­kásosztály és szövetségese, i doleozó parasztság! 1 i! Éljen a forradalmi mun- I kás-paraszt kormány! 16. Éljen a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és annak Központi Bizottsága! 17. Békét a világnak. Budapest, 1958. márciussá. Időj ár ásj elentés Várható időjárás csütörtö­kön estig: erősen felhős idő, több helyen havaseso ^^ Északkeleten es a ,heg>M részben még havazas. M sékelt délkeleti, keleti szel. Az éjszakai lehűlj főként délnyugaton mérséklődik. A nappaü hőmérséklet alig val tozik. ,. „„„ Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet csütörtökön plusz 5—plusz 8 fok kozott. Távolabbi kilátások: az éjsza­kai fagyok egy-két nap múl­va megszűnnek. 0OOG©OOOOOOOO©ö©©OOÖOOOOOO©OG0©00©e00GG0< A kormány csapatok folytatják előnyomulásukat Szumátra szigetén Djakarta (AFP). A kor­mánycsapatok folytatják elő­Estebéd a Kremlben az ENSZ főtitkára tiszteletére _ élf éle. peilajjJqjii A gondviselés szerepét a tisztelt tanári kar vélte betölthetni Tatár Esz­ter életében. Kimondatott: »erkölcstelen gyermek, nem való a tanítónői pályára, te­hát eltanácsolandó.« Amikor pedig kiderült a fekete hajú, fehér arcú kislányról, hogy mis bűn is nyomja a lelkét, nevezetesen három havi tan­díjjal hátralékban van, nem volt többé kegyelem. Mivel sem az impertinens perszona«, sem pedig öz­vegy édesanyja, nem vették tudomásul a javaslatot, mely attól való félelemben, hogy valami kommunista újság­író tollahegyére tűzi szel­lőztetni a kis Tatár ügyét, egyelőre csak mézesmázos jótanácsképp hangzott cl, viszont Eszterke félévi bizo­nyítványában magaviselet­ből ott díszelgett az elégséges. Mintegy dokumentálni er­kölcstelen voltát. Az elsőéves képzős táskájában ugyanis a morc Arnolda nővér, Zola Emil: Mourett abbé vétke című regényé)1; találta meg egy meglepetésszerű táskavi­ziten. Ekkor derült ki, hoqy Eszterke többet olvas, mint amennyi a zárdanöven- dékekhez illik, sőt olyan könyveket, amelyek nem sze­repeltek a kötelező olvasmá­nyok listáján. Amikor a nyílt szavú és nyílt szívű kislányt megidézték a komor tanári szobába, s részletesen ki­kérdezték tőle — ki tudja, milyen hátsó céllal — az ol­vasott könyvek tartalmát, »elvetemülten« azt vallotta, hogy a malacságokat író, s az egyházra és felkent papjaira hazugságokat szóró Zola Emil szerinte nagy író, igazat és gyönyörűen ír. Mi sem természetesebb, hogy ekkora romlottság hírére felbolydult az egész iskola­kolosszus. Kezdve a földszin­tet uraló elemi iskolásoktól, a polgáristák, a gimnazisták, az ipariskolások, mindenki csodájára járt a kis Tatár­nak, mert még a szombat dé­li exhortációkon is szó esett róla — noha név nélkül be­szélt a tisztelendő úr holmi romlottságot terjesztő köny­vekről és rejtegetőjéről, rövid időn belül mindenki tudta, kiről szól a hátborzongató mese, ki az, akinek a lei­kéért már akkor jelentkezik az ördög, amikor annak még esze ágában sincs meghalni. A felsősök jóindulatú anyáf,kodással vették körül a kis »pockot«, s így oktatták a jövőre nézve: — Te hólyag! Ilyen köny­vet nem szabad elhozni más­kor az is’.iolába, még a ma­mádnak se mutasd meg. Most nézd meg a következ­ményeket! Hiszen mást sem csinált Eszterke, mint nézte, viselte a következményeket. Félévi bizonyítvány osztás után sírva ment haza, s jelení­tette be szomorú arcú édes­két világ, anyjának, hogy ő nem akar tanítónő lenni, egyáltalán nem akar semmi sem lenni, meg akar halni. T ávolról sem a bizonyít­vány magaviseleti je­gye dúlta úgy fel a kislányt, hogy maga mondott le a választott tanítónői hivatás­ról. Inkább az, hogy az utóbbi időkben nem■ volt megnyugvása sem az egyik, sem a másik tanára előtt. Kivált az öreg Arnolda néni, erkölcstelenségének felfe­dezője tartotta már-már igazságtalanságig menően szemmel. Elég volt egy moz­dulat, egy kiejtett szó az óráin, Tatár Eszter máris ott ült a szégyenpadon, a tanári asztal dobogójának szélén, vagy háttal az osz­tálynak a sarokban, elkülö­nítve a többitől, a zongora előtt, mint egy ragályos be­teg. Közvetlenül a félévi bizo­nyítványkiosztás előtt tör­tént. A tízperces szellőztetés közb.ev. beverődlótt az abla­kon egy agyondermedt szár­nyú kis veréb, félig holtan a nagy hidegtől. A lányok el­határozták, hogy védelmük­be veszik az ártatlant. Ki­ürítették c? tölcsér alakú szemetes kosarat és bőven teleszórva az alját kenyér- morzsával, a tenyerek óvó melegéből a kosárba köl­töztették a kis hazátlant. Becsengettek. Arnolda né­ni most is, mint mindig, késedelem nélkül lépett be az 1/b-be. Az ő órái voltak a legfélelmetesebbek, még a legnyugtalanabb vérűek is moccanatlanul ülték végig a számtanórákat és nem mer­te senki nem tudni a szám­tant. Míg az alacsony, kis mérges apáca az osztály­könyvi beírásokkal bíbelő­dött, nem történt semmi. De amikor lassú mozdulatokkal félre tolta az osztálynaplót és ki\ny\tóttá az osztály- lcciryv\it, ß szemetes kosár lakója vakmerő hangon be­leszólt a csendbe: — Csirip, cstrip, csirip! A hátsó padsorok tájékán nehezen palástolt kuncogás támadt. — Csirip, csirip — pana­szolta rabságát a hálátlan V.irebecske, nem is sejtve, micsoda vihar felhőit gyűj­tögeti barátnőinek a fejére. A kis Tatár kétségbeeset­ten kapta szája elé a kezét. Ö volt az első, aki javasolta, hogy mentsék meg a fagy- haláltól a szürkeruhás jö­vevényt. Ebben a pillanat­ban megint felhangzott, most még panaszosabban a csiri- pelés. A lányokból ellen­állhatatlanul robbant ki a nevetés. A rnolda néni, aki eddig szigorúan figyelte n tanítványokat, felhúzta bal szemöldökét, ami örökké mérges vonásainak még vésztjóslóbb külsőt kölcsön­zött. — Tatár! — dördült végig a tantermen az érces hang, ami éles ellentétben állott tulajdonosának külsőjével. — Álljon fel, kislány! Eszter villámgyorsan lépett ki a pad mellé. Ájulás kör­nyékezte, mert ismerte a nő­vér »harcmodorát«. A szemetes kosár kellemet­lenné vált vendége ismét csiripelt egy sort. — Mit gondol magáról, szerencsétlen gyermek! Fel­csapott verébnek, csiripel itt, mintha elment volna az esze?! Elekes Éva, az osztály el­ső tanulója felszólítás nélkül állt fel, magyarázatra ké­szen, de Arnolda néni le­intette. — Üljön le, Elekes. Egy ügyvéd lánya nem lehet bűn­pártoló. Különösen nem pár­tolhat egy romlott, elvete­medett teremtést, aki úgy viselkedik itt, mint akit megszállott az ördög. Tatár! Jöjjön ide, kérem! Eszter tiszta lelkiismerete tudatában engedelmeskedett a ifelszólítpsnak. Már nem volt nevethetnék je, mint amikor elhangzott az első csipogás. Kétségbeesetten küzdött a torkát szorongató sírás ellen. — Kislány — dőlt előre az öblös székben Arnolda nővér — most szépen lemegy a ká­polnáiba és megkérdezi a szűzanyától, Ihogy, amikor olyan kislány volt, mint ma­ga, ő is ilyen rossz magavi­seletű volt-e?! Eszter válla önkéntelenül rándult meg. Nem mozdult. A nővér felemelte a hang­ját: — Nem értett?! Menjen a kápolnába! 31000131010100010201

Next

/
Oldalképek
Tartalom