Somogyi Néplap, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-26 / 72. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Rossz minőségű szódavíz, minősíthetetlen viselkedés kíséretében "falán még négy év sem telt el azóta, hogy 'a bocs a községben az első »f árosak« letele- tedtek. Idővel megszoktak itt, beleilleszked- ek a fal« életébe. A falu apraja-nagyja nem­okára már úgy tekintette a »fúrósckat«, aintha itt születtek volna. Megkedvelte, nagszerette mindenki őket. Van azonban olyan is, aki betolakodóknak ittflálja ugyanezeket a dolgozókat, nem a .épgazdaság és a falu fejlődését elősegíteni karókat Iái ja bennük. S miért nem? Mert ■legzavarták kiskirályoskodását, mert merték »írálni. Betűnyi Ferenc szővetkzeti ügyvezetőről •an szó. Elmúlt év őszén cikk jelent meg a Zalai űrlapban. Dolgozóink nyilatkoztak az újság­rónak a szövetkezét hiányosságairól. Belányi ápécézett valakit,, akiről azt hitte, hogy köze mn a cikk újságba kerüléséhez. Az elmondot- ak száz százalékig megfeleltek a valóságnak, i’-z azonban Belányit egy cseppet sem érdekel- e. Sértő szavakkal illette a »bűnös«-nek ki­váltott dolgozót, olyanokat üzengetett neki. !Ogy ne merjen vele sötétben találkozni, mert nngveri. Belányi Ferenc szövetkezeti ügyvezető mai ;apíg is begyében hordja ezt a vélt sértést, dón, március 9-én néhány dolgozónk beült a öldművesszövetkezeti kocsmába, hogy egy iveg szódát és egy palack bort elfogyassza­lak. A bor mellé korsóban (!) — szolgáltak fel miami kútvíz ízű és minőségű szódának csú- olt löttvöt. Az ugyancsak a kocsmában ita- ozó Belányi Ferencnek szóvá tettük ezt. Ez így cseppet sem tetszett neki. az még annyira em, hoav bemerészeltüik írni a panasz- cönyvbe. Az emberséges szóra olyan minősíthetetlen ■:ijelentéseket engedett meg Belányi, hogy nég a szánk is nyitva maradt. Mentségére szolgált az, hogy eléggé ittas állapotban volt. )ár ez sem nagyon szolgálja a földművesszö- /etkezet tekintélyét. Belányi olyan sértéseket vágott a panasz­könyvet használni merő fejéhez: »Mit jár ma­guknak a szájuk, elmaradt, sötét zalaiak, mi* gondolnak, fejreállunk, mert itt vannak a fúrósok, stb" A fejreállásra egy dolgozónk sem tart igényt, de az udvarias hangra annál inkább!) Hogyan tudja az a szövetkezeti ügyvezető ellenőrizni beosztottjait, emberséges, udvarias magatartásra nevelni, amikor épp ellenkező -jéldát mutat nekik. A hibákat nem a bírálat elfolytásával kell jllensúlyozni. Egy földművesszövetkezeti igyvezetőnek nemcsak a saját, de az egész r «vetkezeti mozgalom javára kell megnyer­ne a tömegek bizalmát, támogatását, így, ilyen viselkedéssel ez nehezen sikerül. Kőolajipari Tröszt Dunántúli Kőolajfúrási üzem babócsai üzemegységének dolgozói Megint a köztisztaságról A Somogyi Néplap márein 19-i számában nagy örömmel olvastam a köztisztasággal foglalkozó levelet Ilyen állapot azonban nem­csak a Berzsenyi utcában, de a város más utcáiban is elő­fordul, csak egy kicsit jobban köiáil kell nézni. Például menjünk el a Cseri út 10-be, a volt mezőgazdasá­gi iskolába. Az iskola épüle­tét lakásokká alakították át. Igen jók és szárazak ezek a lakások. Lévén állami ház, az IKV kezelésében van. Tíz la­kást most stukatóroztatott be az Ingatlankezelő. A lakások ettől még szebbek lettek. Ak­kor hol van a baj? Ne a ház belsejét nézzük, ne a lakáso­kat. Ezek rendben vannak. Dicséret illeti érte az IKV dolgozóit és vezetőit. Néz­zünk azonban szét kint. A ház elejét magasba nyúló nyárfák díszítik. A fák alatt azonban olyan düledező, ócs­ka kerítést találunk, ami még a legelhanyagoltabb fa- I lusi háznak is szégyenére vál- J na. Ez nem illik a megyeszék- i helyhez. A háznak van is, nincs is kapuja. Az udvarban, j hátul a faházak mögött való­1-igos »patikán y-nevelde« van. legnagyobb összevisszaság­án disznóólak és baromfi- \ udvarok húzódnak. Nemhogy 1 az állattartási rendeletet nem tartják be a lakók, de formá­lisan állattenyésztő telepet rendeznek be a primitív tá­kolmányokban. Olyan lakó ií j alrad, akinek két anyadisznó- i ja, termérdek süldője és ma- • iaca három ólban »hangver- f senyezik«. Az udvar tele van libával, kacsával, pulykával, tyúkkal. Szép területen gyep is van az udvarban, de hiába szeretne leülni rá az ember nyáron, miiKor telepiszkítják a ba- romfiik. Szennyvízcsatorna nincs az épületben. A lakók a kút köré és egyéb helyekre öntözik a szennyvizet. Nyá­ron emiatt rengeteg a légy, majd megfullad a« ember a bűztől, a sok légy hordja, vi­szi a bacilusofcat. Tíz laké­nak nincs szeméttároló helye. Ezért a szemetet szanaszét öntözik. Az épületen fél csa- tomadarabok lógnak. Külső­leg teljesen elhanyagolt ez a hat épületből állő »telep«. Hiába kérjük évek óta az IKV igazgatóját, hogy csinál­jon végre rendet a házban, ígéreten íkívül semmit' sem kaptunk még. Ha az IKV be­tartatná a lakókkal az állat- tartási engedélyt, nem lenne állandóan veszélyben 35 gyermek egészsége. Már ott tartunk, hogy azok is itt ne­velnek baromfit, hizlalnak disznót .akik rég nem laknak a telepen. Tehetik, hisz a háznak nincs gazdája, aki ren­det teremtene. Rigó Elek, a Sütőipari Vállalat dolgozója. Miért nincs újság vasárnap Fonóban? Községünk újságolvasó la­kossága nemcsak hétköznap, hanem ünnepnapon is szeret­né kedvenc lapjait olvasgatni. .4 sajtótermékek azonban hosszú idő óta nem érkeznek meg ünnepnapokon. Mivel c posta nem jön vasárnap, csak hétfőn délben kapjuk kézhez az újságokat. Még rosszabb a iielyzet, ha kétnapos ünnep van, mert ilyenkor csak a má­sodik ünnepnapot követő mun­kanapon vehetjük kézbe az ünnep első napján megjelenő újságot. Közeleg április 4-e, amikor egymás után három nap ünnep lesz. A jelenlegi helyzet alapján ítélve, április 4-i újságot csak április 7-én délben kapjuk meg. Tudomá­sunk szerint ez nemcsak Fo­nóban, de Fonótól északra lévő községekben is ugyanez a hely­zet. Ezekbe a községekbe Szin­tén a somogy szili autóbusz szállítja a postát. Fonó községbe mintegy het­ven példány napilap jár. Több­ségében Somogyi Néplap és Népszabadság. Az újságok va­sárnapi, ünnepi száma nagyobb terjedelemben jelenik meg. Mi­vel a község lakossága inkább ráér olvasni vasárnap és ün­nepnap, szeretnék, ha Fonóban is idejében kapnák meg az új­ságokat. A megyei lapkiadó vállalat­tól már jártak községünkben, panaszunk jogosságát is megál­lapították. Azért nem tudtak szerezni előfizetőt sem a lapok­ra Fonóban, mivel mindenki azt mondta, majd ha vasárnap meg ünnepnap is lesz újság, előfizetnek. Egy évvel ezelőtt még rende­sen jártak községünkbe az új­ságok. Igáiig a Kaposvárról ko­ra reggel induló busz hozta a postát. Ott áttették a somogy- szili járatra. Miért nem lehet most is megcsinálni ezt? Miért vonakodnak a postahivatalok a vasárnapi postát átverd? A mi postamesterünk egyetért ké­résünk jogosságával. Nekünk az is nagy előnyt jelentene, ha a postahivatalnál vehetnénk át vasárnap az újságot, ha már az ünnepi pótdijat nem hajlandó fizetni a kézbesítőnek a posta. BÓK SÁNDOR vb elnök. Szerda, 1368. március 26. rtir»*iir~ifiiii i.iifiiKBMn amatmmujmMKamtmmami Miért kapott lencse helyett borsót Pintér Sándor? 1957. december 9-ón szerződést kötöttem a Mezőgazdasági Magtermeitető és Ellátó Vál­lalattal 1 kh. 800 négyszögöl lencsére. Amíg a vetőmag elosztása meg nem történt, nem Is volt semmi baj. Most februárban megérkezett a vetőmag. Legnagyobb csodálko­zásomra azonban lencse helyett borsó vető­magot kaptam. Hiába írtak a nevemre, lencse helyett borsót, ezt én nem fogadhatom el, mivel ha leijeiét szándékozok termelni, akkor nem borsót vetek. Mivel tudtam azt is, hogy az én földemben inkább a lencse terein me§. ezért szerződtem erre, Két levelet is (irtain már a siófoki föltímű- v es szövetkezet irodájának abbén az ügyben. Választ azonban nem kaptam, Én számítot­tam a lencse termelésére, úgy* terveztem az idd évet, de ezenkívül azt is figyelembe kel! venni, hogy kötbért rónak rám, ha nem te­szek eleget a kötelességemnek. Nézzük az ón­ban az érem másik oldalát Engem megiaH- béreznek, 'ha nem termelek, mondván, hogy-' a szerződést nem tartom be. De a Magtér - raeltetőnek nem kötelessége úgyszintén a szerződés betartása? Ebben az esetben miért nem kapom meg a lencse vetőmagvakat? PINTÉR SÁNDOR Balatonkiliü. * $ *• Háttér Sá.iycíor panaszára a Mezőgazdasági Magtermeitető és Ellátó Vállalat, a következő választ adta: "Pintér Sándor balatonkijiti lakos kirendel1- ségünkkel valóban lencse vetőmagra kötött szerződést. A szerződéskötés, valamint a disz­ponálások ideje alatt tévedésből nevezett ter­melőnek borsó vetőmagot küldtünk lencse vetőmag helyett. Tévedésünkről a ve tőrha gkiosztó siófoki földművesszövetkezet értesített bennünket. Február 28-án válaszoltunk a földmű Vftssxo- vetkezetnak, s megkértük, értesítse Pintér Sándor termelőt, hogy kirendeltségünk lenese vetőmagot nem tud szállítani, mivel a köz­ponttól kapott késztetek teljes egészében ki­merültek. A földművesszövetkezet március 11-én ar­ról írt vállalatunknak, hogy Pintér Sándor termelő semmilyen körülmények között nein hajlandó átvenni a borsó vetőmagot, hanem továbbra is igényt tart a lencsére. Március 13-án kirendeltségünk a földművesszövet keze- ten keresztül közölte Pintér Sándorral, hogy a tévedést elismerjük. Kértük, amennyiben a borsó vetőmagot nem ve&zi át, úgy küldje vissza. Tudattuk vele azt is, hogy lencse ve­tőmagot, melyre szerződést kötöttünk vele. nem küldhetünk, mivel kifogyott a készle­tünk. Úgy látjuk jelen pillanatban, hogy mégis sikerül megoldanunk Pintér Sándor panaszát. A napokban érkezik vissza kirendeltségünkre a kiosztást végző földen övessző vetkezetektől a szállításra kerülő magvak kiosztási jegyzé­ke. Amennyiben felesleges lencse vetőmag lesz, azonnal rendelkezésére bocsátjuk Pintér Sándornak. VAN-E ILYEN RENDELET? A Somogy tarnócai Állami Gazdaság dolgozója vagyok "üresa dolgokat tapasztaltam , szakszervezeti aktíváktól. Ki­jelentik, hogy aki nem fizeti a szakszervezeti díjat, az nem dolgozhat tovább a gazdaság- oan. Kérdem én: létezik-e olyan rendelet, mely kimondja, hogy nem dolgozhat az álla­mi gazdaságban az ember, csak addig, amíg a szakszervezeti díjat ’fizeti. Miért csak akkor keresi fel a szakszervezet veze­tője a dolgozókat, amikor tag- díjfizetésről van szó. Személy szerint, a kertészet­ben dolgozom, géppel permete­zek. Munkámat úgy végzem, hogy állandóan azon mérgelő­döm, miért nem jön megnéz­ni például a szakszervezeti bi­zalmi, hogy megkapjuk-e a védőeszközöket, kiosztják-e a védőitalt. A védőeszközök úgy, « « * » e * ♦ * Mégis eltűnt a sár a siófoki állomásról Lapunk!: an több panasz el- hangzott már a siófoki állomás ‘•áros volta miatt. A Magyar Ál- iám vasutak Pécsi «f satosaga a következő választ adta a panasz ra: Vállalatunk minden évben nagy gondot fordít a balatoni vonal állomásainak karbantartasara, csinosítására. A Közlekedési es Postaügyi Minisztérium engedé­lyével a balatoni állomásokat gyöngykaviccsal szóratjuk fel. A folyó évre szükséges gyöngy­kavicsra megkaptuk a kiutalást, már folyamatban is van szám­lása. Tekintettel arra, hogy meg­kapni még nem kaptuk meg a gyöngykavicsot, a siófoki állo­más peronját csak a kavics meg­érkezése után tudjuk sártalaní- tani. Azonban ígéretet teszünk arra, hogy Siófokot legelsőnek hozzuk rendbe a gyöngykavics ■ nAOÁrtrdrT^ca itfún ahogy megvannak, de a védő­italt nem kapjuk. Miért nem jönnek többet közénk a szak- szervezeti bizalmiak, miért nem érdeklődnek a problémák iránt. . idős Mohácsi Imre (A szakszer vezti tagság ön­kéntes, nem kötelező senkire sem. Ha a tagdíjat valaki nem fizeti, csak a szakszerve­zeti tagsága szűnik meg, a munkaviszonya nem. Senkit sem lehet kötelezni arra, hogy a szakszervezeti díjat fizesse, s azzal fenyegetni, hogy ellenke­ző esetben nem dolgozhat a gazdaságban. Ez túlkapás. Az állami gazdaság vezetőinek feltétlen fel kell vennie a har­cot az ilyen rossz hatást keltő fellépések ellen. A szakszerve­zeti bizalmiak pedig ne csak a tagdíj beszedésére korlátozzák működésüket, foglalkozzanak többet a dolgozók ügyes-bajos dolgaival. Szerit.) Jár-e táppénz Szőnyi István tanárnak? Idén február 22-én sürgős műtétre a nagy'tanizsai kórházba szállítottak a menták. Három napot töltöttem a kórházban. 22—24-ig, szombattól hétfőig feküdtem, bent. Különböző adatokat vettek fel, alá is írattak ve­lem holmi papírokat, hogy mit, azt nem tudnám meg­mondani, mivel igen rossz bőrben lévén, nem néztem meg. Három nap múltán gyógyultan távoztam a sikeres műtét után. Már kedden, 25 -én munkába álltam, hogy kevesebb pénzt vonjanak le a fizetésemből. Amikor eljött a fizetés napja, a szombati és hétfői napot ter­mészetesen nem fizették ki, levonták. Iskolánk igazga­tója azt mondta, hogy a táppénzt az SZTK rövidesen megküldi. Időközben felvilágosítottak arról, hogy kikeli töltenem egy SZTK munkáltatói igazolványt, amely alapján a körorvos intézkedik majd a táppénz ügyében. Sürgősen kitöltöttem a szükséges ívet, s elküldtem az orvoshoz. A zákányi körorr)os visszaküldte azzal az in­dokkal, hogy elkéstem vele. Most aztán, igazán nem tudom, jár-e táppénz ne­kem a kórházban töltött napokért, vagy sem. Azt hi­szem, nem érhet károsodás a tíznapi késedelem miatt. SZÖNYI ISTVÁN, tanár Zákány. (A körzeti orvos téves felvilágosítást adott Szőnyi István tanárnak. A kórházban töltött szombati és hét­fői napra jár a táppénz, mégpedig fizetésének 50 szá­zaléka, ha családos, akkor pedig SO százaléka. Szőnyi Istvánt nem érheti károsodás. Az SZTK nagykanizsai alközpontja rövidesen megküldi táppénzét. Szerk.) Válaszol a TÜZÉR Kadaricűton és környékén Flórián István kadarka ti la­kos volt a megbízott tűzifa- felvásárlónk. Tekintettel arra, hogy Flórián ellen más ügyből kifolyólag büntető eljárás van folyamatban, a megbízást vias­szá vontuk és átmenetileg Fo­dor Gyula és Farkas György kőikúti lakosokat bíztuk meg felvásárlással, jutalékos ala­pon. Egyébként ezt a megbí­zást már több mint két hete szüneteltettük és e hó végén végleg felszámoljuk, mivél a főigazgatóságunk a tűzifa fel­vásárlás lebonyolításét újból szabályozta,' Ettől eltekintve Fodor Gyu­la és Farkas György, mint ju­talékos felvásárló nem is tar­toznak vállalatunk állományá­ba, s így munkakönyvüket sem kellett bevonnunk, sem pedig iparigazolványra nem volt szükségük. A forgalmi adó levonására tűzifa eseté­ben sem vállalatunknak, sem pedig a földművesszövetkezet­nek nincs joga. Ez a pénzügyi szervek kötelessége. Ami a felvásárlási árat ille­ti, mindenkor az engedélyezett áron belül vásároltunk és ugyanezt megtehette volna a földművesszövetkezet is. An­nák ellenére, hogy alacso­nyabb áron vásárol az enge­délyezett árnál, mégis maga­sabb áron adott tűzifát, ezzel megszegte az anyaggazdálko­dás rendelkezéseit. Végered­ményben pedig nem az a cél, hogy a földművesszövetkezet minél magasabb haszonhoz jusson, hanem az, hogy az el­adó tűzifa vállalatunkhoz ke­rüljön, és így az anyaggazdál­kodási rehdeletek betartásával jusson forgalomba. Közben már megállapodtunk a kadarkút! földművesszövete kezettel, hogy a felvásárolt tű­zifát vállalatunk részére ad­ják át. Szűr Lajos, igazgató Válasz a „Furcsa árukapcsolás című levélre a A Szövetkezetek Somogy megyei Központja a következő választ adta lapunk folyó hó í9-i számában megjelent pa­naszos levélre: Mit hozott a posta? című ro­vatunkban »Furcsa árukapcso­lás« cím alatt felvetik, hogy Nagyatádon az Arda cigaret­tát a Munkás cigaretta közé keverik, s úgy próbálják érté­kesíteni- IPIrrfí! a v plinraqrnl az árut adni amit nem tározottan vezetőket el becsomagolva, szívesen vesz. Ha­utasítottuk a boit- az árukapcsolás megszüntetésére. Fontos nemzetgazdasági ér­dek, hogy a külföldi leértékelt cigarettát a földművesszövet­kezeti boltok forgalomba hoz­zák, de nem ilyen módszerek­kel, hanem puitagitáció és más propaganda útján. Nem volt igaza Mégse jár a Füredi Lajosnak tejprémium! A Kaposvári Sertéstenyész­tő és Hizlaló Vállalat Füredi Lajos, lapunk múltheti »Mit ho­zott a posta« c. rovatban meg­jelent panaszára a következő választ adta: 1957 első felében a 95/1956. számú utasítás alapján a válla­lat műszaki dolgozóit tejpré­miumban részesíthette. A ren­delet értelmében a vállalat ve­zetőségének kellett megállapí­tania. ki kap prémiumot. Ga­tehát kizárólag az üzemvezető részére állapíthattunk meg. A galambosi üzemegység 1956. május 6-án 527,43 forintot ka­pott tejprémium címén, hog> adja ki az üzemvezetőnek. Ugyanakkor vállalatunk köz­pontja 654,48 forintot is kül­dött a kilépő Balta Károly fo- gatosnak. Az üzemegység tej- prémiumnak minősítette mindkét összeget, mivel a bér­jegyzéket csak később kapta l>ajósnak fizetett ki 473 forin­tot. Természetesen a tévedés a bérjegyzék megérkezése után azonnal kiderült, s visszakér­ték Füreditől a jogtalanul ki­fizetett pénzt. Füredi Lajos vállalatunknál 1957. július 9-én a növényter­melésben dolgozott. A fenti rendelet időközben hatályát vesztette, a vállalat tejprémiu- mot nem fizetett tovább. A mezőgazdaságban dolgozók egy évben csak egyszer kap­hatnak prémiumot. Füredi La­jos is megkapta a prémiumfel­tételeket, amelynek alapján az 1957. január 1-től július 9-e

Next

/
Oldalképek
Tartalom